AZ EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYEK STANDARDJA

Átírás

1 AZ EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYEK STANDARDJA 1

2 AZ EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYEK STANDARDJA elkészítését háttéranyagok megírásával és műhelymunkák keretében készített szakmai alapvetések és a tartalmi megjelenés kialakításával segítette: Ágoston Gabriella Bacsó Ágnes Czibere Csilla Jenei Andrea Király Gabriella Koczor Margit Megyeri Józsefné Radicsné Szerencsés Terézia Varga Júlia Munkájukat köszönjük! 2

3 1. AZ EGYSÉGES GYÓYGPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYEK SZEREPE A KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSÉBEN A a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény lehetőséget teremt egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) létrehozására,. A 33.. szerint EGYMI hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. A törvényben megfogalmazott lehetőségek előtt jóval korábban (már az 1970-es évektől) a testi-érzékszervi fogyatékos tanulók speciális intézményeiben kialakultak a szak- és szakmai szolgáltatás kísérleti műhelyei, amelyek egyrészt gyakorlati tapasztalatra tettek szert a szolgáltatói rendszer kiépülésében, másrészt erős együttműködésben fedezték fel a szakmaközi kommunikáció lehetőségeit, alakíthatták ki annak gyakorlatát 1. gyógypedagógiai kutatások ugyanebben az időben sokféle szakszolgálati tevékenység elméletének és módszertanának kidolgozására is irányultak (korai intervenció, tanulási klinika stb.) Az EGYMI-k zömmel gyógypedagógiai intézményekből jöttek, és jönnek létre. Tevékenységeikben jelen van az adott fogyatékossági csoportokhoz tartozó sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók 2, fiatalok társadalmi életre történő felkészítése és az integrált nevelés, oktatás támogatása. Elősegítik, hogy a többségi pedagógia és a gyógypedagógia szakembereinek, intézményeinek kapcsolata az inkluzív nevelés, oktatás minél hatékonyabb megvalósulását szolgálja. Ezt jogszabályi környezet támogatja azzal, hogy az EGYMI - céljaival összhangban - pedagógiai szak- és szakmai szolgálati feladatokat láthat el, utazó szakember hálózatot működtethet. A közoktatási törvény 33. (12) bekezdésében meghatározottak szerint az EGYMI a 1 Kőpatakiné Máészáros Mária (szerk.): Együttnevelés határon innen és túl Kutatási eredmények a sajátos nevelési igényű tanulók inklúzióját támogató hazai szakmai szervezetekről, kitekintéssel az aktuális nemzetközi projektekre. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, on-line: 2 sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd; (1993. évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdésének 29. pontja) 3

4 a pedagógiai szakszolgálat feladatköréből elláthatja a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; b) a fejlesztő felkészítés; e) a logopédiai ellátás; g) a konduktív pedagógiai ellátás; h) a gyógytestnevelés tevékenységeit, a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatköréből elláthatja b) a szaktanácsadást, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése; e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítését, szervezését; g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálatot, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével, valamint elláthatja az utazó szakember-hálózat működtetését is. A társadalmi igények szükségszerűségét követő és azok mentén átalakuló intézmények megújuló szakmai munkájukkal maguk is kedvező hatást gyakorolnak az őket körülvevő környezetre. Az együttnevelés elterjedésével a figyelem egyre inkább a gyógypedagógiai intézmények változó szerepvállalására irányult. Az ez idáig elsősorban oktatási alapfunkciókat ellátó speciális intézményekben olyan új szakemberek jelentek meg, (elsősorban terápiás tudással, képzettséggel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező gyógypedagógusok) akik már képesek az integráltan nevelt gyermekek részére megfelelő fejlesztő/terápiás eljárások kiválasztására, egyéni fejlesztési tervek kidolgozására és megvalósításának támogatására is. 4

5 A gyógypedagógiai intézmények változó szerepvállalása tükröződik azokban az új feladatokban, amelyek túlmutattak és túlmutatnak a szorosan vett iskolai oktatáson. Előtérbe kerültek azok az igények is, amelyek az életkori határok kitolódásával - a tanköteles kor előtt és után is - szükségessé tették a fogyatékos gyermekek szervezett, intézményi keretek között történő pedagógiai ellátását. Az életkori határok kitolódása mellett az ellátórendszerben megjelenő szolgáltatási igény a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek ellátása is, amelyek további kompetenciabővítésre sarkallták a gyógypedagógiai intézményeket. 5

6 2. A KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSÉBEN SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ EGYSÉGES GYÓYGPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) olyan, a közoktatás rendszerében működő többfunkciós gyógypedagógiai, illetve szakmai és szakszolgáltatást nyújtó intézmény és tudásközpont, amely nevelési-oktatási, ellátó és a szakmai támogató tevékenységét az alábbi alapelvek és szempontok mentén tervezi és valósítja meg: Társadalmi befogadás és annak erősítése, minden gyermek, fiatal számára egyenlő hozzáférés, egyben méltányos oktatási környezet biztosítása A készség- és képességfejlesztés, az érték- és normaközvetítés, a szocializáció, a szolgáltató, az individuális fejlesztést végző funkció a gyermek aktuális fejlődése szempontjából a legoptimálisabb színtéren, tanulásszervezési mód segítségével és módszerekkel, akadálymentes környezetben történő megvalósítása A szülői ház bevonása a nevelés-oktatás folyamatába Széles körű szakmai és szakmaközi együttműködések kiépítése Kezdeményező és aktív részvétel a gyógypedagógiai tudás (pl. fejlesztő programok alkotása, terápiák alkalmazása, tanácsadás) folyamatos korszerűsítésében és fejlesztésében, a tudás és korszerű emberszemlélet átadása, illetve közvetítése az integráló, inkluzív nevelési, oktatási intézmények számára A szubszidiaritás elvén működő hálózatos szervezeti rendszer tagja az ellátás és a szakmai támogatás rendszerében Részvétel a társadalom véleményformáló szereplői szemléletformálásban és az infokommunikációs akadálymentesség kialakításában 6

7 3. AZ EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYEK RENDSZERKÖRNYEZETE AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAMJÁNAK IDŐSZAKÁBAN ( ) A közoktatást érintő fejlesztésekben az európai uniós támogatási időszak kezdete óta jelen vannak a hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű csoportok esélyegyenlőségét támogató programok. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT ) Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program keretében támogatást nyert közoktatási intézmények és központi programok fejlesztési céljai között is kiemelten szerepelt a sajátos nevelési igényű gyerekek méltányos oktatási feltételeinek és az integrált valamint az inkluzív nevelés feltételeinek megteremtése. Külön pályázatok (HEFOP 2.1.2, 2.1.6) támogatták a sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelését olyan feltételek mellett, ahol a program konzorciumi együttműködés keretében valósulhatott meg. A konzorcium vezetői gyógypedagógiai intézmények lehettek, akik befogadó partnerintézményeik körében segítették az inkluzív nevelés megvalósítását. E pályázat keretében is több, a gyakorlatban már működő szolgáltatásokkal rendelkező EGYMI nyert támogatást az együttnevelés támogatására, illetve a pályázat eredményeként több gyógypedagógiai intézmény vált EGYMI-vé. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT ) keretében a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) újabb lehetőségeket kínált a gyógypedagógiai intézmények fejlesztésére a befogadó pedagógiai gyakorlat, az inkluzív nevelés elterjesztése érdekében. A TÁMOP keretében pályázó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat nevelőoktató közoktatási intézmények számára nyújtott szolgáltatásaik széles körű kiterjesztéséhez kaphatnak támogatást. Ezzel az EGYMI-k segítik a befogadó szemlélet elterjesztését, hozzájárulnak a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodásához szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló készségek és kompetenciák fejlesztéséhez. 7

8 A TÁMOP pályázat lehetőséget kínál arra is, hogy az EGYMI-k egységes standardok alapján működő, a helyi és területi igényeket figyelembe vevő megfelelő minőségű és mértékű kapacitással rendelkező, a gyakorlatban jól működő szolgáltatási rendszert építsenek ki. A kiépült szolgáltatási rendszer képes lesz segíteni az együttnevelést támogató szolgáltatások beépülését a pedagógiai gyakorlatba, és lehetővé teszi, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók lehetőség szerint lakóhelyükhöz közel kapják meg a különleges gondozási igényükből fakadó szolgáltatásokat. A szolgáltatási rendszer kialakítását több kötelezően megvalósítandó tevékenység segíti, amelyek közelítik az EGYMI-k működési gyakorlatát egy egységes rendszer alapján működő szolgáltatás irányába, ugyanakkor lehetőséget kínálnak az intézmények specifikus kínálatainak kialakítására is. A tevékenységek között hangsúlyos a részt vevő intézmények felkészítésére az együttnevelési gyakorlat kialakításában. Pedagógiai módszerek, továbbképzési programok kidolgozására, átvételére vagy adaptálására kerül sor. Lehetőség van a pedagógiai szakszolgálati és pedagógiai-szakmai szolgáltatói tevékenységek kiterjesztésére, minőségi megújítására, az együttnevelésben érintett társadalmi szereplők bevonásához, aktív részvételükhöz a feltételek megteremtésére, az utazó pedagógusi szolgáltatás kialakítására, megszervezésére, a működtetés mechanizmusának és feltételrendszerének megteremtésére. A TÁMOP közoktatás fejlesztését támogató más pályázati konstrukciók céljai és feladatai között is szerepel a befogadó pedagógiai gyakorlat kialakítása és elterjesztése, amely kiterjed a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók együttnevelését segítő tevékenységekre is. Az EGYMI-k a széles körű szolgáltatások biztosításával tudják segíteni az együttnevelést támogató programok eredményes megvalósítását. 8

9 4. STANDARDOK A KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSÉBEN A hazai közoktatási gyakorlat más területekhez viszonyítva kevésbé használja a standard fogalmát a pedagógiai fejlesztés, működési folyamatok leírásában, holott standard vagy standard jellegű megoldások jelen vannak ebben a környezetben is. Az oktatás területére is érvényesíthető értelmezés szerint: a standard olyan, mértékül szolgáló követelmény együttes, amelynek alkalmazásával megteremthető az a környezet, amelyben a vezetők és a dolgozók eredményesen fenn tudják tartani a korábbi fejlesztésekkel elért eredményeket, újabb fejlesztések elindítására és megvalósítására képesek, folyamatosan azonosítják és megszüntetik azokat a problémákat, amelyek a napi munkában, a fejlesztés folyamataiban jelentkeznek. A közoktatás vonatkozásában a standardokkal kapcsolatos elvárás a következő: Legyen alkalmas a fejlesztések támogatására Biztosítson egységes minőséget és minőségi szolgáltatást Mindenki számára egyenlően biztosítsa a hozzáférést a közoktatási szolgáltatásokhoz Az esélyteremtés egyik eszköze legyen Objektív mutatók mentén biztosítsa az intézmények összehasonlíthatóságát A folyamatokban biztosítson nyilvánosságot, átláthatóságot Garantálja az értékelési lehetőséget Jelen dokumentum szerint a standard közoktatási definíciója A standard olyan optimális keretrendszer, amely a szervezetet és a működést a pedagógiai folyamatokon keresztül támogatja azzal, hogy objektív segítséget nyújt a tartalmi lépések megtételéhez minőségi mutatók, hatás- és eredményindikátorok mentén, lehetőséget biztosítva a szervezetek/intézmények összehasonlíthatóságára. A bevezetésre és alkalmazásra kerülő standardok olyan alapvető elvárásokat fogalmaznak meg, amelyek alkalmazóikra nézve azonosak és meghatározott mutatók 9

10 mentén körülírható minőséget deklarálnak, szakmai ajánlásként és keretrendszerként működnek és alkalmasak az intézmény működésének a támogatására. A TÁMOP nyertes pályázók körében a projekt eredményes megvalósításához a TÁMOP kiemelt projekt kedvezményezettje által kidolgozott egységes szakmai módszertani standard adaptációja, alkalmazása szükséges. Az uniós támogatások révén megvalósuló fejlesztések hatásaként várható, hogy a pályázati támogatás segítségével minőségi szolgáltatókká váló EGYMI-k révén olyan tudásbázis jön létre, amely regionális, illetve országos szinten mintát és támogató hátteret nyújthat további EGYMI-k minőségi szolgáltató intézményekké történő átalakulásához és a befogadó pedagógiai gyakorlat elterjesztéséhez. 10

11 4.1. AZ EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIA MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK AZ EGYMI STANDARD ALAPKRITÉRIUMAI 1. Befogadó és az egyéni fejlődést és egyenlő hozzáférést biztosító oktatásnevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmaz és közvetít a partnerintézményei számára. 2. Rendelkezik a szakszolgálati feladatok ellátásában való közreműködés feltételeivel. 3. Rendelkezik a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatainak ellátásában való közreműködés feltételeivel. 4. Szakmai és szakmaközi együttműködésekkel, kidolgozott külső-belső kapcsolati formákkal rendelkezik. Szervezeti kultúrájára, pedagógiai gyakorlatára, szolgáltatásaira jellemző a team munka. Munkakultúráját nyitott oktatási környezet jellemzi. 5. Vezetése és testülete/nevelőtestülete egyaránt elkötelezett az együttnevelés folyamatában, a szolgáltató funkció kialakításában, illetve megerősítésében, továbbfejlesztésében. 6. Folyamatos önfejlesztésre kész, önértékelési rendszert működtet, vállalja a külső értékelésben való részvételt. 7. Szolgáltatásaiban vállalja a továbbképzést, a mentorálást, a szupervíziót, valamint a hospitálási lehetőségeket. Az alapkritériumok tartalmi elemeit az 1. sz. melléklet tartalmazza. 11

12 AZ EGYMI STANDARD SPECIFIKUS KRITÉRIUMAI Az EGYMI standard specifikus kritériumai az intézményre egyedi módon jellemző, az alapkritériumok tartalmi elemein túlmutató feltétel- és szolgáltatásrendszert foglalják magukban. A specifikus kritériumok meghatározását az intézmény végzi saját, az alapfeltételekben nem tárgyalt tartalmi elemeinek a megjelentetésével. A specifikus elemekkel kapcsolatos, a szervezeti feltételek és szolgáltatások nyújtásához szükséges, az egységes minőséget egyedi, az intézmény által kialakított feltételek szintjén biztosító kereteket a 2. sz. melléklet tartalmazza. 12

13 4.2. A STANDARDOK ALKALMAZÁSA A STANDARDOK ALKALMAZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK: a) Fenntartói támogatás az EGYMI minőségi szolgáltatásainak ellátásához szükséges feltételek biztosításáról és a szolgáltatások fenntartásáról. A fenntartói nyilatkozat tartalmazza: - fenntartó megismerte és támogatja az intézmény által vállalt standard alapkritériumait és specifikus kritériumait, - a fenntartó megismerte és támogatja a standard alkalmazásához szükséges fejlesztési és ütemtervet, - a fenntartó szükség szerint úgy módosítja az intézmény alapító okiratát, hogy az alap- és specifikus kritériumokban vállalt feltételeknek az intézmény jogszerűen megfeleljen A fenntartói nyilatkozatot a 3. sz. melléklet tartalmazza b) Intézményvezetői nyilatkozat, mely tartalmazza: - az intézmény elkészíti a standard alkalmazásához szükséges fejlesztési és ütemtervet, - a standard szerinti működés idejére a standard alapkritériumai és vállalt specifikus kritériumai megjelennek és beépülnek az intézmény működéséhez szükséges szakmai dokumentumokba, - a standard szerinti működés idejére az alap- és specifikus kritériumok alkalmazásához a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak (a rendeleteknek megfelelő végzettségű és szakképesítésű szakemberek, a szakmai szolgáltatások nyújtására felkészült szakemberek, a vizsgálat és fejlesztési feladatok ellátásához szükséges eszközök, helyiségek). Az intézményvezetői nyilatkozatot a 4. sz. melléklet tartalmazza 13

14 c) Szakalkalmazotti/Nevelőtestületi határozat, mely szerint a testület egyetért az EGYMI standard alkalmazásával, megismerte az intézmény fejlesztési és ütemtervét, részt vesz a bevezetéshez szükséges feltételek az alap- és specifikus kritériumok kialakításában, a minőségi szolgáltatások nyújtásában. A Szakalkalmazotti/Nevelőtestületi határozatot a 5. sz. melléklet tartalmazza d) Az intézmény fejlesztési és ütemterve a standard szerinti működéshez Az intézmény fejlesztési és ütemterve tartalmazza azokat a fejlesztési tevékenységeket és a tevékenységek megvalósításához szükséges idő- és erőforrástervet, amelyek szükségesek a standard alkalmazásához, az alap- és specifikus kritériumok teljesítéséhez. Az intézmény fejlesztési- és ütemterve sablonját és javasolt tartalmi kereteit a 6. sz. melléklet tartalmazza. e) Az intézmény együttműködési megállapodásai a szolgáltatásokban érintettekkel: Az együttműködési megállapodásokat megköthetik a partner-intézmény és a szülők kérésére,és kiterjedhet az intézmény szolgáltatásainak bővítésére is. Az együttműködési megállapodás sablonokat a 7. sz. melléklet tartalmazza. A Társadalmi Megújulás Operatív Program os pályázati programja megvalósításában érintett intézmények vállalták a standard adaptációját. A TÁMOP 3.1.6/2008 nyertes pályázóinak - a TÁMOP kiemelt projekt ütemtervét figyelembe véve és a projektjük zárásáig- a standard adaptációjában legalább a standardok alkalmazásához szükséges alapfeltételek megteremtéséig, és az intézmény fejlesztési és ütemterve kialakításáig el kell jutniuk. 14

15 4.2.2.A STANDARDOK ALKALMAZÁSÁNAK FOLYAMATA: 1. Intézményi önértékelés elvégzése Az intézményi önértékelési folyamat tartalmazza az önértékelés egyes lépéseit, azok szükséges szereplőit és az alkalmazandó eszközeit. Az intézményi önértékelési csomagot a 8. sz. melléklet tartalmazza 2. EGYMI standard alapkritériumai megfelelőség vizsgálata (1. sz. melléklet) Az önértékelés elvégzésével párhuzamosan, ahhoz szervesen illeszkedve az alapkritériumok megfelelőség vizsgálata segíti az intézményt a fejlesztési tervek kialakításában. 3. EGYMI standard specifikus kritériumainak meghatározása (2. sz. melléklet) Az önértékelés elvégzésével párhuzamosan, ahhoz szervesen illeszkedve a specifikus kritériumok meghatározása segíti az intézményt a fejlesztési tervek kialakításában. 4. Az intézmény fejlesztési és ütemtervének kialakítása Az intézmény fejlesztési és ütemterv elkészítésének előfeltétele az intézményi önértékelés és a standard kritériumok megfelelőség vizsgálata alapján feltárt helyzetkép. Az intézményi fejlesztési terv elkészítésének első lépése az intézmény SNI-specifikus szolgáltatásaira vonatkozó helyzetelemzés elvégzése. A helyzetelemzés szempontrendszerét a 9. sz. melléklet tartalmazza. A TÁMOP programot megvalósító intézmények pályázatukban elvégzett helyzetelemzése felhasználható a fejlesztési terv elkészítéséhez. Az intézményi fejlesztési és ütemtervnek tartalmaznia kell legalább a tevékenységeket (képzések, továbbképzések, felkészítés, tanácsadói szolgáltatás, team munka, dokumentumok módosítása stb.); a tevékenységek elvégzéséhez szükséges erőforrásokat és a tervezett időt. 15

16 5. Nevelőtestületi határozat és Fenntartói nyilatkozat beszerzése A Nevelőtestületi határozat és a Fenntartói nyilatkozat biztosítja, hogy az intézmény működésének és működtetésének aktív szereplői ismerik és támogatják a standardot és részt vesznek annak adaptációjában. 6. Az intézmény fejlesztési és ütemtervének megfelelően a standard adaptációjának elvégzése 7. Visszacsatolás, értékelés, minőségvizsgálat A fejlesztési terv elvégzett tevékenységeinek beépülése az intézmény működésébe és az azt szabályozó dokumentumokba. A fejlesztés során felmerülő újabb, fejlesztendő tevékenységek meghatározása, szükség szerint további fejlesztési tervek kialakítása. 16