Kiskérdések kémia BSc-sek számára (műszeres analízis)

Átírás

1 Kiskérdések kémia BSc-sek számára (műszeres analízis) 1. Mi a különbség a klasszikus és a műszeres kémiai analízis között? 2. Mit nevezünk egy mérőműszert illetően jelnek (példával)? 3. Mit nevezünk egy mérőműszert illetően zajnak (példával)? 4. Mi az a jel/zaj viszony és hogyan kell beállítani a mérés során? 5. Mit nevezünk mérőgörbének? 6. Mit nevezünk egy mérőgörbe érzékenységének? 7. Mit nevezünk egy komponens kimutatási határának? 8. Mit nevezünk rendszeres hibának (példa)? 9. Mit nevezünk véletlen hibának (példa)? 10. Mit nevezünk egy mérés helyességének? 11. Mit nevezünk egy mérés precizitásának? 12. Mely hibatípussal van kapcsolatban egy mérés pontossága és mellyel a precizitása? 13. Definiálja az empirikus szórás fogalmát, adja meg a kiszámításhoz használt képlet egyes szimbólumainak jelentését! 14. Mi a relatív szórás? 15. Mit nevezünk kalibrációnak? 16. Mit nevezünk egy kalibrációs görbe dinamikus tartományának? 17. Mit nevezünk mátrixhatásnak? 18. Mit nevezünk standard addíciónak? 19. Hogyan minimalizálható a mátrixhatás okozta mérési hiba? 20. Definiálja a belső standard alkalmazásának módszerét (példa)! 21. Mit nevezünk elektroanalitikának? 22. Mely módszerek tartoznak az elektroanalitika körébe? 23. Mit nevezünk potenciometriának? 24. Rajzoljon fel egy elektrokémiai félcellát, nevezze meg az elemeit! 25. Mi az az elektródpotenciál? 26. Hogyan tudunk az elektródpotenciál mérése alapján koncentrációt mérni? 27. Írja fel a Nernst egyenletet! 28. Írja fel a Nernst-Peters egyenletet! 29. Hogyan mérünk elektródpotenciált? 30. Milyen elemekből áll egy teljes elektrokémiai cella? 31. Mi az a referenciaelektród? 32. Rajzoljon fel egy standard hidrogénelektródot és nevezze meg a részeit! 33. Írja fel a Nernst-Peters egyenletet a standard hidrogénelektródra! 34. Miért zérus a standard hidrogénelektród potenciálja? 35. Mit nevezünk diffúziós potenciálnak? 36. Hogyan minimalizálható a diffúziós potenciál? 37. Sorolja fel az elektroncsere egyensúlyon alapuló elektródok típusait! 38. Mit nevezünk elsőfajú elektródnak (példa)? 39. Mit nevezünk másodfajú elektródnak (példa)? 40. Sorolja fel az ioncsere egyensúlyon alapuló elektródok típusait! 41. Mely elektródokkal mérhetjük meg egy oldat ph-ját? 42. Ismertesse az üvegelektród működési elvét! 43. Mire használjuk az üvegelektródot? 44. Mit nevezünk egy üvegelektród alkáli hibájának? 45. Definiálja egy potenciometriás elektród szelektivitását! 46. Mik azok az összetett elektródok és hogyan működnek (példa)? 47. Mit nevezünk direkt (közvetlen) potenciometriás mérésnek? 48. Mit nevezünk indirekt potenciometriás mérésnek (vagy potenciometriás titrálásnak)? 49. Sorolja fel a potenciometriás titrálások végpontjának meghatározásra alkalmazott módszereket! 50. Milyen grafikus módszereket ismer potenciometriás titrálások végpontjának meghatározásra? 51. Milyen numerikus módszereket ismer potenciometriás titrálások végpontjának meghatározásra? 52. Mi az amperometria definíciója? 53. Mi a leglényegesebb különbség az amperometria és a potenciometria között? 54. Mit nevezünk depolarizátornak (példa)? 55. Mit nevezünk polarizálható és nem polarizálható elektródnak (példa)? 56. Mit nevezünk konvekciós, migrációs és diffúziós anyagtranszportnak? 57. Melyik transzportfolyamat határozza meg a voltammetriás cellában folyó áram erősségét? 58. Mit nevezünk egyenáramú (DC) polarográfiának? 59. Mi az egyenáramú polarográfia munkaelektródja és mik használatának az előnyei? 60. Rajzoljon fel egy DC polarogramot és adja meg a különböző szakaszainak a nevét! 61. Mi hordozza a minőségi- és mi a mennyiségi információt egy DC polarogramon? 62. Mit nevezünk diffúziós határáramnak? 63. Írja fel az Ilkovicz egyenletet! 64. Hogyan tud DC polarográfia segítségével koncentrációt meghatározni? 65. Írja fel a polarizáló feszültség és a polarográfiás áram intenzitása közötti összefüggést! 66. Mondjon példát olyan amperometriás titrálásra, amely során egy polarizálható elektródot alkalmazunk, és rajzolja fel az ehhez tartozó titrálási görbét! Jelölje be az ábrán a végpont helyét!

2 67. Mit nevezünk biamperometriának? 68. Milyen titrálások végpontjelzésére alkalmas a biamperometriás módszer? 69. Mit nevezünk dead-stop titrálásnak? 70. Rajzolja fel egy Clarke-elektród sémáját, és ismertesse működését! 71. Mit nevezünk coulombmetriának? 72. Mi a direkt és indirekt coulombmetria, mi közöttük a különbség? 73. Írja fel a Faraday törvényt! Hogyan alkalmazzuk a Faraday törvényt a coulombmetriában? 74. Milyen az áramkihasználás a coulombmetriás mérések során? Miért? 75. Mi a coulombmetria előnye és hátránya a többi elektroanalitikai módszerhez képest? 76. Mondjon példát indirekt coulombmtriás titrálásra állandó áramerősség mellett! 77. Miért körülményes az állandó potenciálon végrehajtott direkt coulombmetriás mérés? 78. Rajzolja fel egy állandó áramerősség mellett végrehajtott indirekt coulombmetriás titrálás titrálóberendezésének vázlatát! Milyen módszert használhat itt végpontjelzésre? 79. Mutasson be egy példát a coulombmetria analitikai alkalmazására! 80. Mit nevezünk elektrogravimetriának (példa)? 81. Mit nevezünk konduktometriának? 82. Definiálja egy oldat 83. Definiálja egy oldat specifikus 84. Definiálja egy oldat ekvivalens 85. Definiálja egy végtelen híg oldat ekvivalens 86. Mitől függ és mitől nem függ egy végtelen híg oldat ekvivalens vezetőképessége! 87. Rajzoljon fel egy konduktometriás mérőelektródot és nevezze meg a részeit! 88. Milyen feszültséget alkalmazunk egy konduktometriás mérés végrehajtásakor és 89. Mit nevezünk közvetlen konduktometriának (példa)? 90. Mi a feltétele annak, hogy egy titrálás végpontjelzésére a konduktometria alkalmas legyen? 91. Rajzolja fel egy erős sav-erős bázis titrálás konduktometriás titrálási görbéjét és jelölje be a végpont helyét! 92. Rajzolja fel egy gyenge sav-erős bázis titrálás konduktometriás titrálási görbéjét és jelölje be a végpont helyét! 93. Rajzolja fel egy gyenge sav-gyenge bázis titrálás konduktometriás titrálási görbéjét és jelölje be a végpont helyét! 94. Definiálja a spektrokémiai módszerek fogalmát! 95. Mit nevezünk fényabszorpciónak? 96. Mit nevezünk fényemissziónak? 97. Definiálja a hullámhossz, a hullámszám és a frekvencia fogalmát! 98. Írja fel a Planck összefüggést a fény energiája és frekvenciája/hullámhossza/hullámszáma között! 99. Az elektromágneses hullám energiája és hullámhossza között milyen összefüggés írható fel? 100. Definiálja az elektromágneses sugárzás intenzitásának fogalmát! 101. Mi határozza meg egy anyagi rendszer által kibocsátott vagy elnyelt fény hullámhosszát és intenzitását? 102. Milyen jellegű információt hordoz egy anyagi rendszer által kibocsátott vagy elnyelt fény hullámhossza és intenzitása? 103. Mit nevezünk spektrumnak (színképnek)? 104. Mit nevezünk transzmittanciának? 105. Mit nevezünk abszorbanciának? 106. Definiálja egy színképvonal vonalszélességét! 107. Milyen szerkezetűek az atomszínképvonalak és 108. Milyen szélesek az atomszínképek vonalai? 109. Milyen szerkezetűek a molekulaszínképek és 110. Milyen szélesek a molekulaszínképek vonalai? 111. Rajzolja fel egy spektrofotométer blokkdiagrammját! 112. Milyen fényforrásokat használunk emissziós spektroszkópiai mérésekhez? 113. Milyen fényforrásokat használunk abszorpciós spektroszkópiai mérésekhez? 114. Mire használjuk a monokromátorokat és milyen adattal jellemezzük őket? 115. Nevezze meg a spektroszkópiában használatos monokromátorokat és adja meg a félértékszélességüket! 116. Mire használjuk a detektorokat a spektroszkópiában? 117. Soroljon fel néhány, a spektroszkópiás módszerek során használatos detektort! 118. Mit nevezünk atomizálásnak? 119. Mit nevezünk atomemissziós színképelemzésnek? 120. Mit nevezünk atomabszorpciós színképelemzésnek? 121. Sorolja fel az atomizálás típusait! 122. Írja le a lánggal történő atomizálás részfolyamatait! 123. Mi határozza meg egy láng hőmérsékletét? 124. Mi határozza meg a különböző típusú lángokban az atomizálódás mértékét? 125. Írja le röviden a grafitkályhás atomizálás lényegét! 126. Mi az előnye és a hátránya a grafitkályhás atomizálásnak a többi atomizálási eljáráshoz képest? 127. Mit nevezünk kémiai atomizációnak (példa)? 128. Mit nevezünk lángfotometriának? Mire használjuk?

3 129. Rajzolja le egy lángfotométer atomizáló és porlasztó részét! 130. Milyen törvény alapján tudunk lángfotometriás módszerrel koncentrációt mérni? 131. Mit nevezünk ICP-AES-nek? 132. Mi az ICP-AES előnye a lángfotometriával szemben? 133. Mekkora hőmérsékleten üzemel az ICP-AES és a lángfotometriás berendezés? Mivel jár ez a különbség? 134. Az ICP-AES és a lángfotometria közül melyik módszer alkalmazható az elemek szélesebb körére és 135. Mit jelent az, hogy az ICP-AES multielemes módszer? 136. Mit nevezünk atomabszorpciós spektrofotometriának (AAS) és mire használjuk? 137. Rajzolja fel egy AAS berendezés blokkdiagrammját! 138. Mi az AAS fényforrása és hogyan működik? 139. Hogyan történik az AAS módszer alkalmazása során a háttérkompenzálás és miért van rá szükség? 140. Hogyan alkalmazható az AAS módszer koncentrációmeghatározásra? 141. Miért használunk az AAS méréshez réségőt? 142. Milyen molekulaspektroszkópiai módszereket ismer (felsorolás)? 143. Milyen típusú energiaátmenetekkel foglalkozik az UV-Vis spektrofotometria? 144. Milyen típusú molekulapályákat ismer? 145. Milyen megengedett és tiltott átmeneteket ismer az egyes molekulapályák energianívói között? 146. Mit nevezünk kromofornak? 147. Mit nevezünk batokróm és hipszokróm eltolódásnak? 148. Mit nevezünk hiperkróm és hipokróm hatásnak? 149. Mi határozza meg az átmenetifémionok oldatainak színét? 150. Mit nevezünk töltésátviteli sávnak? 151. Mit nevezünk szingulett és triplett állapotnak? 152. Egy gerjesztett molekula milyen módokon képes visszatérni az alapállapotba? 153. Milyen részfolyamatokból állhat egy gerjesztett molekula termikus úton történő relaxációja! 154. Mit nevezünk belső konverziónak? 155. Hogyan jön létre a fluoreszcencia? 156. Hogyan jön létre a foszforeszcencia? 157. Mi a különbség a fluoreszcencia és a foszforeszcencia között? 158. Mi határozza meg egy oldat színét? 159. Mit nevezünk UV-Vis spektrumnak? 160. Mi hordozza az UV-Vis spektrumon a minőségi információt? 161. Mi hordozza az UV-Vis spektrumon a mennyiségi információt? 162. Hogyan használható az UV-Vis spektroszkópia koncentrációmérésre? 163. Ismertesse a Lambert-Beer törvényt! 164. Mit nevezünk moláris abszorbanciának? 165. Mi határozza meg egy molekula moláris abszorbanciájának értékét? 166. Sorolja fel a Lambert-Beer törvénytől való eltérések lehetséges okait! 167. Mit mond ki a Kortüm szabály? 168. Hogyan használható a kromofor fényelnyelésének protonálódás ill. komplexképzés hatására bekövetkező megváltozása az adott egyensúly egyensúlyi állandójának meghatározására? 169. Hogyan befolyásolja az oldószer a molekulák fényelnyelését? 170. Mit nevezünk szolvatokróm hatásnak? 171. Mit észlelünk az UV-Vis spektrumon, ha az oldatban kolloid részecskék vannak? 172. Milyen abszorbancia tartományban a legpontosabb az UV-Vis abszorbanciamérés? Hogyan tudjuk ezt a legnagyobb pontosságot biztosítani? 173. Hogyan kivitelezhető koncentrációmérés többkomponensű rendszerekben UV-Vis módszerrel? 174. Rajzolja fel egy egyfényutas UV-Vis spektrofotométer blokkdiagrammját! 175. Mit nevezünk vakoldatnak? 176. Mit nevezünk küvettának? Miből készülhet? 177. Mely anyagok koncentráció meghatározására alkalmas az UV-Vis spektrofotometria? 178. Mi a teendő, ha színtelen anyag koncentrációját szeretnénk UV-Vis módszerrel meghatározni? 179. Mutasson be egy példát arra, amikor az UV- Vis spektrofotometriát titrálás végpontjelzésére alkalmazzuk! 180. Mit nevezünk molekuláris fotolumineszcenciának? 181. Rajzolja fel egy fluoreszkáló anyag abszorpciós és emissziós spektrumát! 182. Hasonlítsa össze ugyanazon anyagféleség abszorpciós és emissziós spektrumát! 183. Milyen típusú molekulák képesek fluoreszcenciára? 184. Mik azok a fluoroforok? 185. Milyen hatással vannak az elektrofil és a nukleofil szubsztituensek a molekulák fluoreszcenciájára? 186. Hogyan használható a fluoreszcencia spektroszkópia mennyiségi analízisre? 187. Milyen energia átmeneteket tanulmányozunk az IR spektroszkópiával? 188. Milyen feltételeknek kell ahhoz teljesülnie, hogy egy molekula képes legyen egy IR foton abszorpciójára? 189. Mit nevezünk normálrezgésnek? Mitől függ a normálrezgés frekvenciája? 190. Mik a vegyértékrezgések és milyen típusai vannak?

4 191. Mik a deformációs rezgések és milyen típusai vannak? 192. Mit találunk az IR spektrum X és Y tengelyén? 193. Miért sávos az IR spektrum szerkezete? 194. Mi az összefüggés egy molekula IR spektruma és a molekula szerkezete között? 195. Mit nevezünk csoportfrekvenciának? 196. Mire alkalmazható az IR spektroszkópia? 197. Milyen törvény alapján használható az IR spektroszkópia mennyiségi analízisre? 198. Vizes oldatok tanulmányozására alkalmas-e az IR spektroszkópia? 199. Írja le az IR spektroszkópiás mérések során alkalmazandó mintaelőkészítési műveleteket! 200. Mely molekularezgések Raman aktívak? 201. Írja le röviden a Raman effektust! 202. Mit nevezünk Rayleigh szórásnak? 203. Mik azok a Stokes és anti-stokes vonalak? 204. Mire alkalmas a Raman spektroszkópia? 205. Mit nevezünk termoanalitikának? 206. Mire alkalmasak a termoanalitikai módszerek? 207. Definiálja a dinamikus termoanalitikai módszerek fogalmát! 208. Definiálja a statikus termoanalitikai módszerek fogalmát! 209. Ismertesse röviden a DTA módszer működését! 210. Mit és minek a függvényében mérünk egy DTA mérés során? 211. Mely folyamatok követésére alkalmas a DTA módszer? 212. Mi található a DTA görbe X és Y tengelyén? 213. Mi a DSC módszer lényege? 214. Mi a legfontosabb különbség a DTA és a DSC között? 215. Mi található a DSC görbe X és Y tengelyén? 216. Milyen információk nyerhetők egy DSC görbéből? 217. Ismertesse a TG módszer lényegét! 218. Mire alkalmazható a TG módszer? 219. Mire alkalmazhatóak a TG görbe vízszintes szakaszai? 220. Milyen információ nyerhető a TG görbéről leolvasott tömegcsökkenés értékekből? 221. Mit nevezünk DTG-nek? 222. Mikor van szükség a DTG görbe előállítására? 223. Mit nevezünk kalorimetriának? 224. Rajzoljon fel egy kalorimetriás titrálási görbét és nevezze meg az egyes szakaszait, valamint jelölje be az ekvivalenciapont helyét! 225. Mit nevezünk tömegspektrometriának (MS)? 226. Mik az MS mérés lépései? 227. Mire alkalmazzák a tömegspektrometriát? 228. Hogyan generálhatóak ionok az MS méréshez? 229. Milyen elv alapján szeparálhatóak egymástól a meghatározandó komponens fragmensei az MS mérés során? 230. Mi az az NMR? 231. Mely anyagféleségek vizsgálatára alkalmas az NMR módszer? 232. Melyek azok az atommagok, amelyek NMR módszerrel vizsgálhatóak? 233. Definiálja a Larmor precessziót!írja fel a mágneses mag és a külső mágneses tér közötti kölcsönhatás energiájára vonatkozó kifejezést!hogyan számítjuk ki a két spinállapot közötti átmenet létrehozásához szükséges energiát? 236. Mi az árnyékolási tényező és hogyan függ a rezonanciafrekvenciától? 237. A rezonanciafrekvencia segítségével hogyan lehet definiálni a kémiai eltolódást? 238. Mire használható a kémiai eltolódás? 239. Rajzolja fel az etanol 1 H-NMR spektrumát! Mi hordozza a spektrumon a mennyiségi és minőségi információt? 240. Mit nevezünk ekvivalens magoknak? 241. Mi az a spin-spin csatolás? 242. Miért van szükség az elválasztó módszerek alkalmazására? 243. Mit nevezünk elválasztásnak? 244. Mit nevezünk kromatográfiának? 245. Mit nevezünk a kromatográfiában álló- és mozgófázisnak? 246. A szorpciós folyamat szerint milyen kromatográfiás módszereket ismer? 247. Csoportosítsa a kromatográfiás módszereket az álló- és a mozgófázis halmazállapota szerint! 248. Csoportosítsa a kromatográfiás módszereket az állófázis technikai elrendezése szerint! 249. Rajzolja fel egy oszlopkromatográf blokkdiagrammját! 250. Mit nevezünk kromatogramnak? 251. Mit nevezünk retenciós időnek, holtidőnek és redukált retenciós időnek? 252. Mi hordozza a kromatogramon a minőségi információt? 253. Mi hordozza a kromatogramon a mennyiségi információt? 254. Mit nevezünk gázkromatográfiának? 255. Mely anyagféleségek vizsgálatára alkalmas a gázkromatográfia? 256. Mi lehet álló- és mi a mozgófázis a gázkromatográfiában? 257. Mitől függ a gázkromatográfiában a vivőgáz megválasztása? 258. Hogyan válasszuk meg a gázkromatográfiában a vivőgáz sebességét? 259. Sorolja fel a gázkromatográfiás kolonnák típusait! 260. Mit nevezünk töltetes kolonnának? 261. Mit nevezünk kapilláris kolonnának? 262. Milyen tölteteteket használhat adszorpciós gázkromatográfiás kolonnákban? 263. Megoszlásos gázkromatográfia alkalmazásakor milyen kolonnatöltetet használ? 264. Hogyan készít megoszlásos gázkromatográfiás kolonnát?

5 265. Poláros megosztófolyadék milyen polaritású komponensek elválasztására alkalmas a megoszlásos gázkromatográfia esetében? 266. Mit nevezünk kapilláris gázkromatográfiának? 267. Milyen oszlopot használunk a kapilláris gázkromatográfban? 268. Mi az oka annak, hogy a kapilláris gázkromatográfiás csúcsok nagyon élesek? 269. Hogyan készíti el a kapilláris kolonnát? 270. A gázkromatográfiában mit nevezünk detektornak? 271. Milyen összefüggés van a gázkromatográfiás detektor jele és az elválasztott komponens eluensbeli koncentrációja között? 272. Írja le röviden a hővezetőképességi detektor (katarométer) működését! 273. Írja le röviden a elektronbefogási detektor működését! 274. Írja le röviden a lángionizációs detektor (FID) működését! 275. Mi az előnye az MS detektornak a hagyományos GC detektorokhoz képest? 276. Mi a gázkromatográfiás módszer alkalmazásának legfontosabb korlátja? 277. Mit nevezünk HPLC-nek? 278. Mi az álló- és mi a mozgófázis a HPLC-ben? 279. Mik a leglényegesebb különbségek a HPLC és a GC között? 280. Mit nevezünk izokratikus elúciónak? 281. Mit nevezünk grádiens elúciónak? 282. Mi az előtétkolonna szerepe a HPLC-s elválasztásban? 283. Röviden írja le a HPLC oszlopok legfontosabb tulajdonságait! 284. Milyen töltete van az adszorpciós HPLC kolonnáinak? 285. Milyen töltete van a megoszlásos HPLC kolonnáinak? 286. Mit nevezünk normál fázisú és fordított fázisú HPLC-nek? 287. Milyen HPLC detektortípusokat ismer? 288. Mi a törésmutató (RI) változás mérésén alapuló HPLC detektor működési elve? 289. Mik a HPLC RI detektorának előnyei és hátrányai? 290. Hogyan működik a HPLC UV-Vis detektora? 291. Mi a feltétele annak, hogy egy komponens UV- Vis detektorral észlelhető legyen? 292. Mi a hátránya és az előnye a HPLC UV-Vis detektornak az RI detektorhoz képest? 293. Magyarázza el a HPLC diódasoros detektorának működési elvét! 294. Mi az előnye a diódasoros detektornak a rögzített hullámhosszon mérő UV-Vis detektorhoz képest? 295. Mely komponensek meghatározásra alkalmas a HPLC? 296. Egy HPLC kromatogram mely adata hordozza a mennyiségi és mely a minőségi információt? 297. Mire használják a preparatív HPLC-t?