A MAGYAR HONVÉDSÉG KIVÁLASZTÁSI RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA

Átírás

1

2

3 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetőképző Intézet ÖSSZHADERŐNEMI MŰVELETI TANSZÉK A MAGYAR HONVÉDSÉG KIVÁLASZTÁSI RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA HASONLÓ ADOTTSÁGÚ EURÓPAI ORSZÁGOKHOZ VISZONYÍTVA Konzulens: Szekeres György alezredes Szakfelelős: Dr. Horváth Tibor ezredes Készítette: Szöllősi Patrik Budapest április 25.

4 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR INTÉZMÉNYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA ÉVI ŐSZI FORDULÓ A MAGYAR HONVÉDSÉG KIVÁLASZTÁSI RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA HASONLÓ ADOTTSÁGÚ EURÓPAI ORSZÁGOKHOZ VISZONYÍTVA Készítette: Szöllősi Patrik Témavezető: Szekeres György alezredes Budapest,

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS Témaválasztás Általános bemutatás A KATONAI TOBORZÁS TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc sajátos toborzása Az I. Világháborút követően a Trianoni Békeszerződések hatása a magyar haderőre A II. Világháború utáni magyar haderő megalakítása A katonai pályára irányítás megjelenésétől a Rendszerváltásig A katonai toborzás új rendszere a Rendszerváltást követően A KATONAPSZICHOLÓGIA ÉS AZ ALKALMASSÁG VIZSGÁLATOK FEJLŐDÉSTÖRTÉNE Katonapszichológia nemzetközi viszonylatban A csapatorvosi szolgálatok kialakulása Magyarországon A pszichotechnikai eszközök megjelenése, a beválás és munkaerőáramlás A szakmaspecifikus vizsgálatok és a csapatpszichológusok Alkalmasság vizsgáló rendszer és komplex képességvizsgálatok bevezetése Sorozóközpontok és a munkakörtérkép megjelenése A KATONAI KIVÁLASZTÁS JELENE MAGYARORSZÁGON ÉS A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKBAN A katonai alkalmasság vizsgálati rendszer felépítése és célja Magyarországon Hasonló képességű és lakosságú országok katonai vezetői kiválasztási rendszere A JELENLEGI KIVÁLASZTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA Személyiség és képesség tesztek Interjú Munkapróba, beválás vizsgálat Önéletrajz, referencia levél A módszerek összehasonlítása A TOBORZÁSI, KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK FEJLESZTHETŐSÉGE Vizsgálatok fejlesztésének lehetőségei A kiválasztási folyamat költségei és tényezői A toborzás és megtartás tényezői Az Értékelő Központ BEFEJEZÉS ÉS ÖSSZEFOGLALÁS FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS INTERNETES FORRÁSOK

6 1. BEVEZETÉS 1.1. Témaválasztás A témaválasztásomat leginkább a pályaalkalmassággal kapcsolatos, kezdetleges tudományos elmélet ihlette, melyet 1855-ben fogalmazott meg Lyard angol alsóházi képviselő. A mondat a következőképpen hangzott: A megfelelő embert a megfelelő helyre. Úgy gondolom, hogy leendő lövésztisztként a harceljárások, technikai eszközök ismeretén kívül, ugyanúgy fontos lesz számomra az alegységem, beosztott katonáim egyéni képességeinek ismerete is. Ez a tömören megfogalmazott, de sok mindent kifejező mondat, napjainkban is megállja a helyét mind a civil szférában, mind a Magyar Honvédségben. Ahhoz hogy az elöljárótól kapott feladatainkat megfelelően tudjuk végrehajtani, ismernünk kell minden beosztottunk egyéni képességeit, készségeit. A munkafolyamatok megtervezésénél, figyelembe véve a katonák teljesítményét, mindenkinek személyre szabott feladatot tudunk adni. Továbbá fontosnak tartom az előbbi megfogalmazás mellett, hogy a megfelelő ember, minőségi képességek alapján kerüljön kiválasztásra. Ami azt jelenti, hogy a jelölt fejleszthető legyen és meg tudja szerezni a tőle megkövetelt szakképzettséget. Valamint az őt munkáltató Honvédség és a társadalom által is megbecsültséget, érdembeli fejlődést kapjon. Ezek az elképzelések csak akkor valósulhatnak meg, ha már a rendszerbe is megfelelő emberek kerülnek kiválasztásra. Ennél a kérdéskörnél kap létjogosultságot a Magyar Honvédség toborzó, pályára irányító rendszere, továbbá a különböző kiválasztási eljárások, módszerek alkalmazhatósága. Ezen tényezőket kiegészítve, a már pályán lévő állomány beválásának, valamint fejleszthetőségének vizsgálata is. Munkám során ezeket a folyamatokat fogom bemutatni és logikusan kifejteni Általános bemutatás A tudományos munkámat az angol képviselő által megfogalmazott mondatra támaszkodva építem fel. Elsőként a toborzás, kiválasztás és pályára irányítás alapjait, fejlődéstörténetét mutatom be, egészen visszanyúlva az 1848/49-es forradalmi időkig. Ahhoz hogy a jelenlegi 3

7 kiválasztási eljárásokat, módszereket tisztán lássuk, meg kell ismernünk a történelem során hogyan épültek fel és fejlődtek ki a különböző rendszerek. Egy alkalmasság vizsgálati rendszernek, hogy a vizsgált alanyról teljeskörű képet kapjunk, tartalmaznia kell személyügyi, egészségügyi, fizikai és pszichológiai vizsgálatokat is. Számos vizsgálat egyszerűen elvégezhető, de néhány közülük szakképzett személyzetet és fejlett eszközöket igényel. A fizikai alkalmasság csupán egyszerű adatokkal, táblázatokkal meghatározható, de a pszichológiai képességek vizsgálatához egyaránt szükség van mintatesztekre, pszichotechnikai eszközökre és magasan képzett pszichológusokra. A következő fejezetben a Magyar Honvédség jelenleg alkalmazott kiválasztási eljárását fejtem ki és vetem össze pár európai országéval. Leginkább méretben és költségvetésben hasonló nemzetek vezetői kiválasztási rendszerét mutatom be. Ez azért kap nagy hangsúlyt munkámban, mivel ha az adott eljárásokat kiterjedten szeretnénk vizsgálni, nemzetközi környezetbe is ki kell tekintenünk. Továbbiakban bemutatom mind a hadseregekben, mind a civil szférában alkalmazott kiválasztási módszereket és ezen eljárások fejleszthetőségét. A kiválasztási rendszereket leginkább az befolyásolta, amikor a Honvédség megjelent az ország munkaerőpiacán, és a megfelelő munkavállalókat nem csupán toborzással kellett megnyernie, hanem versenyt kellett folytatnia a civil szférában is. Hiszen a megfelelően kvalifikált munkaerő toborzásán kívül fontos feladat a pályát elhagyni kényszerülő katonák visszaintegrálása a társadalomba is. 2. A KATONAI TOBORZÁS TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON A legelső toborzásról szóló törvényt 1802-ben adták ki, melynek az I. Törvénycikke meghatározta a 64 ezres létszám fenntartását, valamint a magyar ezredek három évre megajánlott kiegészítését. Ebben a törvényben határozták meg elsőként hogy a létszám, a kiegészítés módjának megszabása mindenkor az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Ezt a törvénycikket követően a évi I. Törvénycikk a katonai toborzást állapítja meg a haderő alapvető kiegészítési módszereként rv%c3%a9nycikk&referer=1000ev (letöltve: ) 4

8 2.1. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc sajátos toborzása Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a legsikeresebbnek Kossuth Lajos alföldi toborzó körútja minősült. A Magyar Honvédség létszámbeli növekedését nagyban elősegítette Szeged népéhez intézett hazafias beszéde, mely a következőképpen hangzott: 1. Kép : Kossuth Lajos toborzó beszéde 2 Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopa! Mélyen megilletődve hajlok meg előtted. Mikor Szegedhez közeledtem, sajnálni kezdém, hogy mellemből kifogyott a hang; de midőn Szeged népét látom, úgy látom, hogy nincs mit sajnálnom, mert itt többre nincs szükség, mint hogy a lelkesedés előtt mélyen meghajoljak. Midőn én, mint az ország teljhatalmú biztosa, s a honvédelmi bizottmány egyik tagja, népfelkelést intézendő, utániban más helyekre bementem, azért mentem be, hogy lelkesedést ébresszek; de Szegedre azért jöttem, hogy itt a lelkesedést szemléljem forradalmi-eml%c3%a9ks%c3%a9ta/ Kossuth Hírlapja, 1848 okt. 15. Közlöny okt. 18. sz. ; részlet Kossuth Lajos szegedi toborzóbeszédéből 5

9 Ez a beszéd is mutatja, hogy az országban néhol már megvolt a lelkesedés, valahol pedig egy határozott szónoknak kellett felébresztenie az emberekben. Ezt az egyfajta szónoklást is lehet toborzási módszernek tekinteni, hiszen így az üzenet könnyebben eljuthatott a hallgatósághoz. E mellett megjelentek a kezdetleges plakátok és folyóiratok is, melyeknek sikeressége megkérdőjelezhető volt. Ekkoriban az embereket csak úgy lehetett megnyeri a folyóiratokkal, beszédekkel, ha arról szóltak, hogy a hazának szüksége van rájuk. Megfelelő motiváció mellett, a haza ügyének tekintve, a társadalomtól megfelelő elismerést kapva az emberek szívesebben jelentkeztek katonai szolgálatra és akár áldozták fel az életüket is hazájukért. Mindennek a kulcsa a lelkesedés volt a haza védelmére, ezáltal a szónokok arra törekedtek, hogy elültessék a fejekben ennek csíráját. Többek között a cél amit el akartak érni az volt, hogy az emberek merjenek tenni a jobb életért, családjuk biztonságának fenntartásáért Az I. Világháborút követően a Trianoni Békeszerződések hatása a magyar haderőre Az I. Világháború idején a Tanácsköztársaság egy új proletár hadsereg toborzását rendelte el. Az új hadsereg a Vörös Hadsereg nevet kapta, melynek katonái a haza szolgálatáért ellátást, ruházatot és anyagi juttatást kaptak. Mivel ez a hadsereg csak ideiglenes volt, ezért a továbbiakban nem is szándékozom taglalni. A háborút követően a Trianoni Békeszerződések alapjaiban változtatták meg a toborzási eljárásokat. Ahhoz hogy a szerződéseknek teljes mértékben megfeleljen a haderő, a magyar törvényhozás 1921-ben megalkotta az évi XLIX. törvénycikket a m. kir. honvédségről. Az évi XLIX. törvénycikk a következőket tartalmazta: 4 az általános hadkötelezettség megszüntetését; az önkéntes katonai szolgálat vállalásán alapuló kiegészítési rendszer bevezetését; a fegyveres erő létszámának korlátozását; a létszám felemelésének, s bármiféle tartalékok képzésének kizárását; 4 Dr. Szigeti Lajos: Katonai toborzás, egyetemi jegyzet, Budapest 2005, 17. oldal 6

10 a tiszti és altiszti kar létszámának korlátozását; a tisztek 20 évi s az altisztek és legénységi állományúak 12 évi szolgálati kötelezettségének megállapítását. Mint látható ez a törvénycikk lényegében megváltoztatta a honvédség struktúráját, egyben korlátozta a létszámot és tiltotta bármilyen tartalék képzését is. Egyértelműen az egyetlen lehetőség az volt, hogy egy kisebb létszámú professzionális haderőt hoznak létre, ahol a hivatásos állománynak szolgálati kötelezettségei lesznek. A szerződések korlátozásának kijátszására új szervezetet hoztak létre, hogy a toborzást és a katonai nevelést fenn tudják tartani. Ezek voltak a leventeszervezetek, melyeknek célja az iskolából kimaradt fiúk katonai nevelése volt. Mindehhez, hogy a törvényi háttér is meglegyen kiadták az évi LIII. törvénycikk testnevelésről szóló törvényét. 5 A levente mozgalom volt az 1900-as évektől napjainkig az egyik legnagyobb iskolásokat katonai előképzettséggel felkészítő időszak. Leginkább a év közötti fiatalok nemzeti szellemű nevelése volt a cél, valamint a trianoni szerződések által korlátozott intézkedések kijátszása. Mivel a haderő létszámát korlátozták, ezért csak a tartalékosokkal és a levente szervezeteknél kiképzett, megfelelő nevelést kapott iskolásokkal lehetett kiegészíteni az állományt. A szervezeteket az Országos Testnevelési Tanács irányította központilag. A leventéknél rejtetten jelentek meg hivatásos tisztek vármegyénként testnevelési vezető pozíciókban, akik ténylegesen végezték a katonai nevelést. 6 Az évi II. törvénycikk kiterjesztette a leventeképzést minden magyar állampolgár ifjúra, aki betöltötte tizenkettedik életévét. A leventekötelesek nevelését és képzését a honvédelmi miniszter irányította együtt a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel. 7 Mindezen törvények burkoltan azt eredményezték, hogy ezek az intézmények a fiatalokat a hadsereg számára képezték. Vagyis egyfajta kényszertoborzás és kényszer sorozás jött létre a II. Világháború idején, ami akár gyerekkatonák bevetését is jelentette volna hadiállapot esetén évi LIII. törvénycikk a testnevelésről: (letöltve: ) 6 Dr. Bodó László: Leventék ; évi II. törvénycikk a honvédelemről, Második rész, Leventekötelezettség : (letöltve: ) 7

11 2.3. A II. Világháború utáni magyar haderő megalakítása A II. Világháború során 1944-től kezdődtek meg az igazi bonyodalmak, amikor is augusztusban Románia átállt a szovjet oldalra. Az eddig tervezetett kiugrási kísérletet minél hamarabb végre kellett hajtani, ezért október 11-én a magyar küldöttség aláírta a fegyverszünetet Moszkvában. Ahogyan Horthy Miklós bejelentett ezt a rádióban, a fiát elrabolta a Gestapo és megzsarolták a kormányzót. Ezzel lemondásra kényszerítették és Szálasi Ferencet, a nyilasok vezérét bízták meg a kormányalakítással. A szovjetek által már megszállt területen, Debrecenbe alakult meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány Moszkva jóváhagyásával. A kormányfő Dálnoki Miklós Béla vezérezredes lett, a honvédelmi miniszter pedig Vörös János vezérezredes. 8 Az ideiglenes kormány január 20-án adta ki rendeletét, amely a kiegészítő parancsnokságok felállításáról szólt. Valamint ezzel a rendelettel együtt jelent meg a Toborzási Felhívás. 2. Kép: Toborzási felhívás 9 A rendelet tartalmazta, hogy ahol a harcok már befejeződtek a Kerületi Parancsnokságok ismét megkezdik működésüket. Ezekhez alárendelve Kiegészítő Parancsnokságok is megkezdték a miniszteri intézkedésben meghatározott feladataikat. Ehhez tartoztak a toborzási és sorozási feladatok, melyeket jelentések és nyilvántartási munkálatok követtek a toborzott állományról Alföldy Jenő- Bakos István- Hámori Péter- Kiss Gy. Csaba: Haza a magasban, Antológia Kiadó, Lakitelek, 2003.,93. oldal

12 A nyilvántartásba személyes adatokon kívül meg kellett jeleníteni a toborzott legutóbbi katonai beosztását, valamint katonai szakképzettségét. Ennek a nyilvántartási rendszernek az előnye abban mutatkozott, hogy tisztán meg lehetett különböztetni ki rendelkezik katonai képesítéssel és ki nem. Létrehoztak egy korhatár szerinti csoportosítást, mely tartalmazta, hogy a 42 évnél idősebbeket csak hátországi alakulathoz, a fiatalabbakat kivonuló csapatokhoz lehetett vezényelni. A nagy lendülettel végrehajtott toborzás sikerét elősegítette, hogy a vizsgálatok szerint a toborzott állomány 75-80%-a alkalmas volt katonai szolgálatra A katonai pályára irányítás megjelenésétől a Rendszerváltásig A napjainkban is alkalmazott katonai pályára irányítás, a tisztek és altisztek toborzási rendszere, az 1970-es évek elején jelent meg elsőként. Ez az eljárás leginkább a pályaválasztás előtt álló fiatalokat célozta meg, valamint próbált hatni szüleikre és pedagógusaikra. A legfontosabb az volt, hogy ez a módszer teljes mértékben illeszkedjen a pályaválasztás országos rendszeréhez. Ezekkel a fontos szakfeladatokkal egy-egy beosztott tisztet bíztak meg, akiket közvetlenül a személyügyi főcsoportfőnökség illetékes osztálya koordinált. A megszilárdulni kezdő pályára irányítási rendszer a meghatározott elvárásoknak részben megfelelt, a brossúrák és tájékoztató eszközök alkalmasak voltak a fiatalok pályaválasztási döntésének elősegítésében. Ekkoriban csak a direkt módszerek kerültek alkalmazásra, melyek közé a katonai témájú filmek vetítése, honvédelmi napok szervezése és laktanyák bemutatása tartozott. A fő cél az volt, hogy a katonai tanintézetek utánpótlása folyamatos legyen, amely meg is valósult. Legnagyobb megoldásra szoruló probléma, a jelentkezési létszám ingadozása volt, valamint hogy a maximális érték nem emelkedett a másfélszeresnél magasabbra. Ez a szám csak a mennyiségi utánpótlást biztosította, a minőségit nem. Azért jelentett gondot, mert az egészségügyi, pszichikai, fizikai szűrések elvégzése után a válogatás nem volt lehetséges, ezáltal lényegében a megmaradt jelentkezőket fel kellett venni. 11 Dr. Szigeti Lajos: Katonai toborzás, egyetemi jegyzet, Budapest 2005, 20. oldal 9

13 Az ekkori bemutató anyagok leginkább követelmények, feltételek felsorolásából álltak, amelyek nem igazán jutottak el a megfelelő emberekhez. Továbbá nem voltak alkalmasak a pályát népszerűsíteni és az esetleges felmerülő kérdésekre választ adni. Ezen hiányosságok felismerése után az anyagi feltételeket, korszerűsítést, és bővítést figyelembe véve 1985-ben született döntés. Ennek hatására a direkt módszerek mellé megjelentek az indirekt módszerek is, amelyek pedagógusok, patronáló tisztek felkészítésére irányultak. A toborzás kulcsmondataként megjelent, hogy a haza védelme közösségi érdek. A pálya népszerűsítése meggyőző érvanyagokkal zajlott, melyek hatásosan keltették fel a fiatalok figyelmét. Ekkor a haderőt nagy titkolózás övezte, de ez a jelentkezők számát nagymértékben nem befolyásolta. Nagy változás a jelentkezők számában a nyolcvanas évek második felében következett be, ekkor érték el a két-háromszoros túljelentkezési értékeket is. Sikerült elérni a nyolcvanas évek második felére, hogy a jelentkezők száma meghaladja a kétháromszoros értéket. Mindez azt eredményezte, hogy kezdetlegesen megjelentek a szigorúbb körülmények között zajlott, minőségi válogatás lehetőségei A katonai toborzás új rendszere a Rendszerváltást követően A Rendszerváltás nagy változásokat hozott a megszilárdulni kezdő pályára irányítás rendszerben. Mivel a direkt tájékoztatókat már nem lehetett alkalmazni, ezért más folyamatok kerültek előtérbe. Ekkor kapott leginkább szerepet a közszférában dolgozók tájékoztatása a Magyar Honvédség beiskolázási lehetőségeiről, valamint küldöttségek megjelenése a pályaválasztási rendezvényeken. Ahhoz hogy a pályára irányítás folyamata hatásosabb legyen írásos anyagokat kezdtek el terjeszteni, valamint precízen tájékoztatták azokat a tanárokat, akik a fiatalok döntésében segíteni tudtak. Ekkor egészült ki a hivatalosan toborzás munkakört folytató alkalmazottak sora közoktatási vezetőkkel, dolgozókkal. 12 A NATO szervezetébe való belépés az eddigi rendszerekbe sok változást hozott, amely azt eredményezte, hogy a toborzásban is létre kellett hozni egy új struktúrát. A hivatásos és 12 Dr. Szigeti Lajos: Katonai toborzás, egyetemi jegyzet, Budapest 2005, 25. oldal 10

14 szerződéses állomány száma megnövekedett, ami azt eredményezte, hogy magasabb szintű követelményeket lehetett támasztani a jelentkezőkkel szemben. Ahhoz hogy a megfelelő működés biztosítva legyen a humán főcsoportfőnök szakintézkedést adott ki, mely arról rendelkezett, hogy hozzanak létre részlegeket, valamint toborzó irodákat a hadkiegészítő parancsnokságokon. A honvédelmi miniszter 42/2000 utasítása alapján a toborzó hálózat kiépítésének gyorsítása volt a cél, melyhez Toborzó Osztályokat hoztak létre különböző városokban ben a vezérkari főnök, intézkedésében meghatározta a toborzó szervek fő feladatait, továbbá a toborzás új rendjét. A haderő egy professzionális alapokra épülő, jól működtetett rendszerré kezdett átalakulni, melyben kiemelt területet kapott a külső és belső toborzás. Ahogyan a munkaerőpiacról megvalósult a toborzás, ugyanúgy fontos tényezőként jelent meg a már állományban lévő katonák megtartása, valamint pályaelhagyás esetén segítésük a visszailleszkedésbe. A vezérkari főnök 2001-es intézkedése határozta meg a toborzó szervek fő feladatait. Ez az intézkedés elrendelte elemzések, kutatások végzését, hogy a toborzás sikeressége biztosítva legyen és eljusson a megfelelő célcsoportokhoz. 3. A KATONAPSZICHOLÓGIA ÉS AZ ALKALMASSÁG VIZSGÁLATOK FEJLŐDÉSTÖRTÉNE Az alkalmassági vizsgálat célja hogy tesztek, műszerek, munkapróbák segítségével előre jelezze a későbbi magatartást, teljesítményt, minőséget. Az alkalmassági vizsgálat pszichológiai értékét az előrejelzés pontossága, a beválás adja meg. A pályaalkalmasság az egyén és a pálya potenciális, a beválás pedig a valóságos megfelelést jelenti. 13 A katonapszichológia az alkalmazott pszichológia egyik ága, melybe beletartozik az állomány alkalmasság vizsgálata, a kiválasztás, a pszichikai prevenció, tanácsadás, valamint a lélektani hadviselés. 13 Bolyai Szemle, 2007.XVI. évf. 2. szám, Budapest, Nagyné Bereczki Szilvia: Speciális Katonai Beosztások Orvosi és Pszichológiai Alkalmasságvizsgálatának története Magyarországon, 8. oldal 11

15 A pszichológia alkalmasság vizsgálatot négy fő szempont alkotja: 1. A mentálhigiénés szempont: az egyén mentális zavarát vagy szenvedélybetegségeit vizsgálja; 2. A motivációs szempont: feltárja az egyén elszántságát, motivációját a szervezettel kapcsolatban; 3. A képesség szempont: vizsgálja, hogy a jelölt képességei elérik a szervezet által támasztott követelményeket; 4. A személyiségpszichológiai szempont: vizsgálja a jelölt személyiségének érettségét, jellemzőit az adott munkakörhöz Katonapszichológia nemzetközi viszonylatban Eleinte katonai szolgálatra, illetve tanintézetekbe jelentkezőknél a pszichológia állapot szóba se került, csak a fizikai és egészségügyi állapotot vizsgálták. A történelem során elsőnek tudományos igényű pszichológiai vizsgálatokat Németországban, a lipcsei egyetem laboratóriumában végeztek 1879-ben. A laboratórium megalakítása jelentette a modern tudományos pszichológia megszületését. 15 Ekkor még csak a képesség alapú tesztek terjedtek el, mind a civil cégeknél, mind az állami szférában. De ahhoz, hogy ebből egy katonai vizsgálat során alkalmazott pszichológia teszt legyen, sok fejlesztés kellett. Elsőként a képesség alapú teszteket nagyszámú vizsgálati alannyal és kifejlesztett csoportos intelligenciaméréssel 1917-ben alkalmazta az Amerikai Egyesült Államok Hadserege. Ezekkel a vizsgálatokkal egyidőben Németországban nagy szerepet kapott a pszichotechnikai irányzat, mely során a tesztekkel együttesen használtak képességvizsgáló műszereket is. Ahhoz hogy a műszereket megfelelően tudják működtetni, tisztába kellett lenniük a mérési adatok szakszerű feldolgozásának módjaival. Továbbá rendelkezniük kellett egy standard mérési eredménnyel mely viszonyítási pontokat szolgáltatott a megfelelés értékéhez. 14 Hadtudományi Szemle 2017.X. évf. 3. szám, Budapest, Tóth Eszter: A katonai vezető kiválasztás és felkészítés pszichológia aspektusai, 614. oldal 15 (letöltve: ) 12

16 Az I. Világháború során szükségessé vált a speciális beosztásokba helyezésnél, hogy teljes körű és a megszokottnál részletesebb képesség vizsgálatokat végezzenek. A németek és az amerikaiak is pilótáikat, repülésirányítóikat vetették alá ilyen vizsgálatoknak. A háború során a légi eszközök fejlesztése, elkészítése olyan anyagi javakat követelt, hogy alkalmazásuk során az emberi tényezőt a legkisebbre kellett csökkenteni. Ezt csak úgy lehetett elérni, hogy a pilótákat a kiválasztás során alá kellett vetni megfelelő intelligenciateszteknek, valamint pszichés, egészségügyi és fizikai alkalmasság vizsgálatoknak. A Világháború végeztével egy ütőképes haderő felépítésé volt a cél világszerte, ezért a pszichológia vizsgálatokat leginkább a létszám csökkentésére, a jelenlegi állományba pszichésen gyengébb alanyok kiszűrésére alkalmazták. A II. Világháború során ismét nagy létjogosultságot kaptak a vizsgálatok a megváltozott kihívások miatt. Új csoportosan alkalmazható teszteket fejlesztettek ki, melyek lehetővé tették a szakemberek számára, hogy gyorsan sok embert tudjanak megvizsgálni. Nemzetközi viszonylatban nézve Nyugat Európában az 1950-es években jelentek meg új kiválasztási eljárások, valamint a képességvizsgáló tesztek is nagy fejlődésen mentek keresztül. A speciális beosztásoknál megjelent a munkapróba alkalmazása és általánossá vált a szimulációs helyzetek elemzése. Továbbá maradéktalanul szerepet kaptak az eddigi képesség tesztek, ajánlóleveles jellemzések, interjúk, valamint figyelembe vették az iskolai eredményeket is. Lényegében megjelentek azon vizsgálatok, amiket a mai pályaalkalmassági vizsgálatok során elvégezhetnek a honvédségben általános és speciális beosztásoknál. Németországban egy fejlettebb rendszer jött létre, amit napjainkban Magyarországon a különleges erők alkalmaznak. A mérések során megjelent a vezetői képességek, műveleti intelligencia, az önálló feladatvégrehajtás vizsgálata. A légierőnél kapott szerepet a komplex élethelyzeteket szimuláló vizsgálat, mely több pszichotechnikai eszköz összehangolásával kerül mérésre A csapatorvosi szolgálatok kialakulása Magyarországon Elsőnként az Osztrák-Magyar Monarchia idején jelentek meg olyan vizsgálatok melyeket szakképzett csapatorvosi szolgálat végzett. Ehhez tartoztak a tanintézetekbe felvenni kívánt növendékek alkalmassági vizsgálatai, valamint az alakulatoknál a katonák 13

17 szolgálatképességének vizsgálatai is. Az ekkor megjelent kezdetleges csapatorvosi szolgálat nagyban hasonlított a jelenlegi rendszerhez. Az 1900-as években létrehozott csapatorvosi szolgálatnak az I. világháború idejére kibővült a feladatköre, leginkább az értelmi és pszichés képességek mérésével. Azokra a vizsgálatokra, amelyek a németeknél és az amerikaiaknál beváltak, Gustav Kafka és Révész Géza hívták fel a figyelmet Magyarországon. De ahhoz hogy ezeknek a fontossága figyelmet nyerjen, szerencsétlenségeknek kellett történnie, melyekből következtetéseket lehetett levonni a pszichológiai és egészségügyi vonatkozásban a pilótákról és a jármű vezetőkről. Az egyik legnagyobb katasztrófa Cattaronál történt, amikor több jármű a völgybe zuhant egy 1000 méteres szerpentinről. Ezt követően bízták meg Gustav Kafkát és Révész Gézát a pszichológiai szolgálat megszervezésével Magyarországon A pszichotechnikai eszközök megjelenése, a beválás és munkaerőáramlás Az I. Világháború idején megjelentek a pszichotechnikai laboratóriumok, melyek azt a célt szolgálták, hogy a légierőnél és fontosabb beosztásokban még inkább kiterjedően eszközökkel végezzenek vizsgálatokat. Ezeknek a szűréseknek alkalmazásáról több pozitív visszajelzés is érkezett, ezért egyre több laboratóriumot hoztak létre 1927-től Magyarországon, egy kiemelkedő személy, Bálint Antal segítségével. Ekkor jelent meg a Magyar Honvédség az ország munkaerőpiacán először, ezért a fő feladat nem csupán a toborzás volt, hanem az is hogy a leszerelő katonáknak tanácsot adjanak és segítség a seregen kívüli pályaválasztásukat. Az előbbiekben említett vizsgálatok sikerességéből tanulságot vonva, a német és amerikai mintára Magyarországon is 1931-től előterjesztésben elrendelik a pszichológiai alkalmasságvizsgálatok alkalmazását. A besorozott és toborzott katonáknak egyaránt meg kellett felelniük mind az egészségügyi vizsgálatok, mind az újonnan bevezetett pszichotechnikai vizsgálatoknak is. A vizsgálatok célja előzetesen az alkalmatlanok kiszűrése volt, de megjelent egy új rendszer melyben kategóriákat hoztak létre bizonyos szintű alkalmassági fokokhoz. 14

18 Röviden összefoglalva az öt kategória: 1. Arcvonal szolgálatra alkalmas 2. Segédszolgálatra alkalmas 3. Jelenleg alkalmatlan 4. Fegyvernélküli szolgálatra alkalmas 5. Minden szolgálatra alkalmatlan Ez az öt osztályozási kategória szolgált az elődjeként a 2004-ig alkalmazott sorkatonai sorozás A, B, C, D, E kategóriáknak. 16 A Mária Terézia laktanyában megalakuló Magyar Királyi Honvéd Központi Képességvizsgáló intézet feladatai közé tartozott, hogy a vizsgálatok végeztével a katona olyan beosztásba kerüljön, amely számára a legalkalmasabb. Itt jelent meg a megfelelő embert a megfelelő helyre elv, amely csak úgy lehetett hatásos, ha a munkaköri beválást, továbbá pályaelhagyáskor az alany visszailleszkedését is vizsgálták a civil társadalomba. Ahhoz hogy ez a rendszer 80%-os eredményt érjen el meg kellett állapítani a követelményrendszert a vizsgált katonákkal szemben és eszerint alkalmazni a pszichotechnikai eszközöket. A módszerek a különböző állománykategóriákba eltérőek voltak, ezért más vizsgálaton esett át egy tiszt, mint egy legénységi állományú katona. Az eszközök alkalmazása kiszűrte az emberi tényezőket a vizsgálatoknál ezért azok többnyire valóságos, valamint állandó eredményeket biztosítottak A szakmaspecifikus vizsgálatok és a csapatpszichológusok Magyarországon a szakma specifikus vizsgálatok 1953-ban jelentek meg, amelyben az orvosok a különböző beosztásokhoz mérten folytattak vizsgálatokat. Ekkor jelent meg, hogy a speciális beosztásokhoz, speciális orvosi vizsgálatra van szükség. Ilyen vizsgálatokon kellett átesniük többnyire a légideszant csapatoknál szolgáló katonáknak, a honvédbúvároknak, továbbá a harckocsik személyzetének. Az 1960-as évek végéig a politika próbálta kiszorítani a pszichológiát, oly mértékben hogy a pszichológus képzés is szünetelt, de a 70-es évektől újból visszatérhetett a hadseregbe is Bolyai Szemle, 2007.XVI. évf. 2. szám, Budapest, Nagyné Bereczki Szilvia: Speciális Katonai Beosztások Orvosi és Pszichológiai Alkalmasságvizsgálatának története Magyarországon, 11. oldal oldal (letöltve: ) 15

19 A csapatpszichológusok megjelenése elsőként a csapatoknál megalakított humán szervezetekhez kapcsolható, melyekben a pszichológusok teljes értékű tagok voltak az adott alakulatnál és az állománynak különleges szolgáltatást nyújtó szakemberekké váltak. Ezek a törekvések a Német Hadseregben nagy sikert értek el és mire a környező országokban megjelentek, a németek már hadműveleti területeken, missziókban is alkalmaztak a katonák segítése céljából pszichológus tiszteket Alkalmasság vizsgáló rendszer és komplex képességvizsgálatok bevezetése A tudományosan megalapozott kiválasztás igénye elsőként a katonai tanintézeti hallgatóknál jelent meg, mivel az egyre jobban fejlődő világ magasabb követelményeket támasztott a végzett tisztekkel szemben ben létrehoztak egy komplex képességvizsgáló eljárást, amely tartalmazta a jelentkezők figyelem, gondolkodás, emlékezet vizsgálatát, valamint megfigyelő és szervezőképességének mérését ban a tanintézeti felvételin bevezették az alkalmasság vizsgáló rendszert, mely a következő részekből állt: - egészségügyi alkalmassági vizsgálat; - fizikai erőnlét és állóképesség vizsgálat; - matematika (repülőknél orosz nyelv) és fizika írásbeli; - Pszichológia vizsgálat: intelligencia, érdeklődés és hivatásválasztás motívum vizsgálat, Moede-teszt vizsgálat (speciális ügyesség teszt) és exploráció (interjú); Fentieken kívül a parancsnoki szaknál szervező- és döntési képesség vizsgálat, a technikai szaknál műszaki értelmességvizsgálat szerepelt. 19 A Központi Katonai Kórház területén 1972-ben létrehoztak egy pszichológia laboratóriumot, melynek feladata az volt, hogy fejlessze a jelenlegi vizsgálati rendszert és újakat dolgozzon ki. A tanintézeti hallgatók vizsgálata mellett megjelent a több napos speciális vizsgálat a felderítőknél, valamint a sorkatonáknál is a pszichológia vizsgálat oldal (letöltve: ) 19 Bolyai Szemle, 2007.XVI. évf. 2. szám, Budapest, Nagyné Bereczki Szilvia: Speciális Katonai Beosztások Orvosi és Pszichológiai Alkalmasságvizsgálatának története Magyarországon, 15. oldal 16

20 3.6. Sorozóközpontok és a munkakörtérkép megjelenése 1978-ban jött létre a Központi Sorozóbizottság, amely több osztályból állt, melyeknek feladata az volt, hogy meghatározzák a katonai beosztások sajátosságait és ehhez követelményrendszert állítsanak fel. Ezt követően a beosztásokat 12 csoportba osztották, mint például gépesített lövész rajparancsnok, tűzszerész, és pilóta. A vizsgálatok célja az volt, hogy meg tudják állapítani a sorkatona melyikre nem alkalmas. Ennek a módszernek szintén az volt a hiányossága, hogy csak az alkalmatlanokat szűrte ki, ezáltal több embert tudtak felvenni, akik nem a legjobb beosztást kaphatták. Ekkor a leendő tiszteket, altiszteket az iskolai felvételhez másfél napon keresztül vizsgálta a Központi Sorozóbizottság. Az 1980-as évektől nagy változás jött és létrehoztak sorozóközpontotokat az ország különböző részein, többek között Debrecenben, Veszprémben és Budapesten a Petőfi Laktanyában. Ezek a központok tartalékos pszichológusok által végzett vizsgálatokkal egészen 12 évig működtek. A megszüntetésüket követően hozták létre az MH Egészségügyi Alkalmasságvizsgáló Intézetet, majd pedig az MH Egészségvédelmi Intézetet. Ebben az intézetben már az állományból kiválasztott és továbbképzett, valamint egyetemet végzett pszichológusok végezték a szűréseket. 12/1997. (V.16.) HM rendelet alapján hivatásos és szerződéses katonákat, illetve katonai tanintézetekbe jelentkezők egészségügyi, pszichológiai és fizikai minősítése háromfokozatú lehetett: - teljes: minden általános beosztásra jó - korlátozott: egészségügyi okok miatt, bizony terület alól felmentett - speciális: különleges megterhelést jelentő feladatokat is képes ellátni. 20 Az új vizsgálatoknak köszönhetően a speciális beosztásoknál, és különböző fegyvernemeknél részletes munkaköri alkalmasságot tudtak vizsgálni. A pszichotechnikai eszközök mellett megjelentek a szenzomotoros képesség, műszaki érzék, valamint praktikus intelligencia mérései is. 20 Bolyai Szemle, 2007.XVI. évf. 2. szám, Budapest, Nagyné Bereczki Szilvia: Speciális Katonai Beosztások Orvosi és Pszichológiai Alkalmasságvizsgálatának története Magyarországon, 17. oldal 17

21 3. kép: Szenzomotoros képességet vizsgáló eszköz kép: Digitális tachisztoszkóp ban került kidolgozásra egy részletes pszichológiai vizsgálati protokoll az egyes munkakörökre vonatkozólag. Lényegében a Honvédségen belül ez az eljárás eredményezte a munkakörtérképek létrehozását. Meghatároztak három vizsgálati kört, az általános és a munkakör specifikus pszichikai vizsgálatot, valamint a vezetői alkalmasság vizsgálatot. Az általános vizsgálat a megfelelő rendfokozatok szerint, minden katonának kötelező jellegű volt. A munkakör specifikus csak bizonyos beosztásokra vonatkozott, mint például: tűzszerész, missziós, búvár és ejtőernyős beosztások. Magasabb parancsnoki beosztások esetén nagy szerepet kaptak a vezetői képesség mérésére szolgáló vizsgálatok. 4. A KATONAI KIVÁLASZTÁS JELENE MAGYARORSZÁGON ÉS A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKBAN 4.1. A katonai alkalmasság vizsgálati rendszer felépítése és célja Magyarországon A Magyar Honvédség jelenlegi állományának, valamint a felvenni kívánt jelölteknek egyaránt meg kell felelnie a miniszter által meghatározott beosztás és életkor szerinti alkalmassági vizsgálatoknak. Ezen egészségügyi, pszichikai és fizikai vizsgálatokról a 10/2015. (VII. 30. ) HM rendelet határoz meg eljárásokat, valamint rendelkezik az alkalmasságról

22 Elsősorban a vizsgálatok célja az, hogy béke körülmények között kiszűrje azokat a személyeket, akik a várható beosztásukkal kapcsolatban előírt pszichológia követelményeknek nem felelnek meg. Továbbá a vizsgálatokon nem felelnek meg jelenleg, valamint hosszabb távra tekintettel sem fognak megfelelni. 23 Ennek a szűrésnek célja még, hogy kiszűrje azokat a személyeket, akik nem alkalmasak hosszan tartó fizikai megterhelés alatt, magas pszichés igénybevételre. Azaz kiszűrje azokat akik katonai külszolgálatra, valamint ilyen helyen tartós munkavégzésre nem alkalmasak Minden katonai alkalmasságvizsgálati eljárást központilag a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Védelem-egészségügyi Igazgatóság, Repülőorvosi-, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézet végez. Ezen vizsgálatok általában tömbösítve jelennek meg és egy nap alatt kerülnek végrehajtásra. A vizsgálatok magukba foglalnak: orvosi, fizikai és pszichológiai alkalmasság vizsgálatokat. Mindhárom tényező bármelyikén nem megfelelés kizárási ok. A megvizsgált jelöltek két féle minősítést kaphatnak: alkalmas vagy pedig alkalmatlan. Az a személy alkalmas pszichikailag aki várhatóan hosszú távon megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, értékrendi, személyiségbeli és pályamotivációs követelményeknek. A pszichikai funkciócsoportok vizsgálata és értékelése tesztvizsgálatokkal, műszerekkel, kérdőívekkel és célzott beszélgetéssel történik. A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok leginkább négy nagy készség kategória vizsgálatára irányulnak: Pa: valamennyi rendfokozat, illetve beosztás esetében szükséges pszichológiai követelmények. Pv: a vezető beosztásokba rendelkeznie kell az átlagot meghaladó, vezetési, szervezési készségekkel. Pm: az egyes fegyvernemi munkakörökben az alapkövetelményeken túl az adott munkakörre jellemző pszichikai készségek. Pk: az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő beosztásokban speciális pszichikai elvárások /2015. (VII.30.) HM rendelet a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról; (letöltve: ) 24 Tarnóczi Richárd alezredes, A határainkon túl szolgálatot teljesítő katonai állomány kiválasztási rendszerének kialakítása, Doktori értekezés, Budapest 2007, 69.oldal 19

23 Pszichológia vizsgálatok fajtái: Papír- ceruza tesztek Műszeres vizsgálatok Pszichológus által végzett exploráció Az egészségügyi vizsgálatok során egyaránt végeznek laboratóriumi vér és vizeletvizsgálatot, valamint röntgen vizsgálatokat is. A jelölteknek meg kell felelniük fogászati, fül-orr-gégészeti, valamint beszéd és mozgáskoordinációt mérő vizsgálatokon. A szemészeti vizsgálat során például a katonai vezetői alapképzési szakon a rossz szem kizáró ok. Miután ezeken a vizsgálatokon megfelelt a jelentkező, és fel lett mérve hogy teljes mértékben terhelhető, részt kell vennie a fizikai felmérésen. A fizikai alkalmasság vizsgálat során végre kell hajtani előre megállapított mennyiségű felülést, fekvőtámaszt vagy húzódzkodást. Zárásként pedig szintidőn belül le kell futnia 3200 métert úgy, hogy az előírt táblázatban minden tényező pontértéke megfelelő legyen Hasonló képességű és lakosságú országok katonai vezetői kiválasztási rendszere A magyar rendszer bemutatását követően célszerűnek tartom, ha pár európai ország katonai vezetői kiválasztási rendszerét is bemutatom. Ezen országokban a haderőre fordított költség GDP arányosan többnyire megegyezik hazánkéval, valamint a létszámban sem figyelhető meg nagyobb eltérés. Igaz a százalékok közel megegyeznek, de ez különböző országokban más-más összeget jelenthet, ezért is nehezebb az összehasonlítás. Különbség a változó nézetek, fenyegetettségi szintek és a technikai felszereltségekben mutatkozik meg leginkább. Ausztria Nem NATO tagállamként, az Osztrák Hadsereg egy fejlett és egységes kiválasztási rendszert dolgozott ki. A vizsgálatok leginkább mentális képességeket, stressz rezisztenciát és frusztrációt mérnek, melyek a hadsereg vezetői igényei alapján lettek összeállítva, felépítve ; 2. oldal (letöltve: ) 20

24 A mérések elsőként nyugalmi állapotban történnek, majd pedig alvásmegvonással, fizikai terheléssel egy fokozottabb állapotban. A két vizsgálat elvégzését követően a pszichológusok hatásosabban tudják feldolgozni az eredményeket, pszichometriai teszteket. Általában a vizsgálat 22 órán át zajlik folyamatosan, különböző részelemekkel kiegészítve korlátozott létszámmal. Részt vesz rajtuk szakképzett kiképző, pszichológus személyzet, két asszisztenssel kisegítve. A személyiségi vizsgálatokat civil tesztekkel, valamint a hadsereg által kifejlesztett tesztekkel végzik összhangban. Ezek mind nyugalmi, mind pszichés állapotban az emocionális stabilitás, szociális kompetencia és a motivációs háttér mérésére szolgálnak. 26 A kiválasztás végrehajtásának megkönnyítése céljából, felépítettségét mutatva külön napirendet alakítottak meg. Kezdetben általános pszichometriai tesztekre kerül sor nyugalmi állapotban, majd úgynevezett kvalitatív feladatokat végeznek. Ebbe bele tartoznak bizonyos témák megvitatása egyénileg, csoportosan, valamint mondat befejezéses feladatok és írásos beszámoló a motivációjukról. 27 Az éjszaka folyamán a jelöltek egy menetet végrehajtva, pszichésen és fizikálisan terhelve teszteket, feladatokat végeznek el. Ezt követően újabb személyiségi kérdőívet töltenek ki, majd pedig a kiválasztás elején végzett tesztek kerülnek ismét végrehajtásra alváshiányos, stresszes állapotban. Számítógépre felvitt eredmények alapján a pszichológus egy interjút végez a jelölttel, és itt derül ki, hogy az alany felvételt nyert-e a rendszerbe. 28 Dánia Ebben a NATO tagállamban mind a GDP arányos ráfordítás, mind a személyi állomány létszáma hasonló a Magyar Honvédségéhez. Nagyobb különbség a haderő felszereltségében fordul elő valamint a tartalékos rendszerben. Kiválasztási rendszerükben több eljárás is eltér, ezt mutatom be a katonai vezetői kiválasztáson keresztül. A kiválasztási rendszer két lépcsős, melyben szerepet kap a pszichológia tesztek alkalmazása, valamint az egyének viselkedésének vizsgálat. Dániában a Tiszti Akadémiára közel 1000-en 26 The Psychological Selection of Officer Candidates in Austria, page 4-2 ; (letöltve: ) 27 The Psychological Selection of Officer Candidates in Austria, page 4-3 ; (letöltve: ) 28 Tarnóczi Richárd alezredes: A határainkon túl szolgálatot teljesítő katonai állomány kiválasztási rendszerének kialakítása, Phd értekezés, Budapest oldal 21

25 jelentkeznek és ebből 220 jelöltet vesznek fel évente. Ami azt jelenti, hogy a négyszeres túljelentkezés miatt megfelelő minőségi kiválasztást tudnak végezni. 29 Elsőként a következő teszteket végzik el: Intelligencia teszt (logikai-absztrakt következtetés, verbális képesség) Matematikai képesség teszt (aritmetikai és matematikai képesség) Nyelvi teszt (angol és dán) Műszaki képesség teszt Általános ismeret teszt (kulturális, politikai, történelmi és tudományos ismeretek) Személyiség teszt (önkitöltő kérdőív) 30 Ezeket követően pszichológusok elemzik ki a teszteket és a jelölteket, akik megfelelnek a kritériumszintnek, tovább engedik a viselkedésmérő feladatokhoz. A második lépcsős vizsgálat 3 részből áll, amely során a jelentkező részt vesz egy vezető nélküli csoportos feladaton, egy rövid és egy hosszabb pszichológia interjún. A csoportos feladat 90 percig tart és a hat főt három pszichológus figyeli meg. A vizsgálat során mérik a kezdeményezőkészséget, szociális valamint együttműködési képességeket. A két interjún a jelöltek családi hátterét, a motivációt, a karrier elképzeléseket, valamint a már meglévő katonai tapasztalataikat mérik fel. Mindezen vizsgálatok eredménye alapján a különböző haderőnemek által kijelölt tiszt a Kiválasztási Bizottság elnökeként hoz döntést a felvételről. 31 Belgium A Belga Haderő sorozási és toborzási rendszere önkéntes alapon működik, a teljes személyi állomány fő, mely hasonló nagyságú, mint a Magyar Honvédség létszáma. A GDP százalékos ráfordítás az elmúlt tíz évben rohamosan csökkent, jelenleg 0.90% körül mozog Officer Selection in the Danish Armed Forces, page 3-2 ; (letöltve: ) 30 Tarnóczi Richárd alezredes, A határainkon túl szolgálatot teljesítő katonai állomány kiválasztási rendszerének kialakítása, Doktori értekezés, Budapest 2007, 52. oldal 31 Tarnóczi Richárd alezredes, A határainkon túl szolgálatot teljesítő katonai állomány kiválasztási rendszerének kialakítása, Doktori értekezés, Budapest 2007, 53. oldal 32 (letöltve: ) 22

26 Az alkalmasság vizsgálati rendszere kidolgozott, leginkább pszichológia és személyiségi tesztekre alapul. Ugyanúgy megtalálható a rendszerben fizikai felmérés, valamint papír-ceruza teszt is. A tiszti pályára jelentkezőknek három napos kiválasztási folyamaton kell átesniük. 33 Az első nap kerül sor az orvosi vizsgálatokra, valamint az intellektuális képességek számítógépes vizsgálataira. Másnap kerül sor a fizikai felmérésre és egy kérdőív kitöltésére, amely a személyes hátteret, hadsereg iránti motivációt hivatott vizsgálni. A délután folyamán a jelöltek önértékelési kérdőívet, személyiségteszteket és szervezői képesség teszteket töltenek ki. Harmadik nap összetett csoportos feladatokat kell megoldaniuk öt-hét fős csoportban tevékenykedve. A feladatokhoz a következők tartoznak: prezentáció tartása a csoport előtt, szervezői feladat (szervezési gyakorlat katasztrófa helyzet esetén túlélők kimentésére), csoportos problémamegoldás, csoportos konstrukciós feladat (csövekből kell megépíteni egy objektumot). 34 A feladatok végrehajtásának minőségét két értékelő figyeli és készít róluk elemzést. A délután során, az előző feladatokat megfigyelő pszichológus vagy tiszt vezetésével félig strukturált interjú zajlik. A vizsgálaton több terület kap szerepet, mint például az érzelmi stabilitás, kezdeményező-készség, megjelenés, fegyelmezettség. Az összes vizsgálat és terület eredményére pontot kapnak a jelöltek. Ezekhez a pontokhoz jön egy matematika vizsga és egy nyelvi felmérés eredménye is. Mindent figyelembe véve, egy pszichológusokból álló bizottság hozza meg a döntést a felvételről. 35 Hollandia Hollandiában 1996-ban törölték el a sorkatonaságot, azóta az létszámú hadseregbe az állomány önkéntesen végzi szolgálatát. A két tisztképző akadémiára közel 1000-en jelentkeznek évente, ebből csak jelöltet vesznek fel. A pilótaképzésükre csupán a 33 The Officer Selection in the Belgian Armed Forces, page: 16-3 ; (letöltve: ) 34 Tarnóczi Richárd alezredes, A határainkon túl szolgálatot teljesítő katonai állomány kiválasztási rendszerének kialakítása, Doktori értekezés, Budapest 2007, 58. oldal 35 The Officer Selection in the Belgian Armed Forces; page: 16-4 ; (letöltve: ) 23

27 jelentkezők két százaléka alkalmas, ami azt jelenti, hogy a légierőnél megfelelő minőségi toborzást tudnak végrehajtani. 36 A kiválasztási rendszerük nagyban hasonlít a némethez, azaz előre, szakértők által meghatározott kompetenciák alapján választják ki a jelölteket. A különböző haderőnemek kiválasztási folyamata nem teljesen egységes, de a lefolyásuk közel megegyezik. Az adminisztrációs előválogatást követően kerül sor a pszichológiai vizsgálatokra. Melyen a következő területek vizsgálatára térnek ki leginkább: műszaki képesség, rugalmasság, vezetői képességek, tolerancia és önértékelés. 37 Ezek után kerül sor az interjúra, mely során figyelik a teljesítményorientációt, vezetői képességeket, valamint az orvosi vizsgálatokra. Speciális kiválasztási tényezők a Tengerészgyalogság jelöltjeinél jelennek meg. Többek között a pszichológia kiegészül egy prezentációval és csoportos problémamegoldási feladattal, valamint a fizikai felmérés kötélmászással és akadálypályával. A légierő felvételi eljárása során jelennek meg számítógépes tesztek, szimulációs repülési tesztek, valamint instruktorokkal való repülés. Ezeknek a széleskörű vizsgálatoknak az a céljuk, hogy felmérjék a jelölt tanulási képességét, hajlamát légi betegségekre, valamint a repüléstől való félelmet. 38 Mindhárom féle vizsgálati eljárás után egy, a kiválasztásért felelős bizottság hozza meg a döntését a jelölt alkalmasságáról. 5. A JELENLEGI KIVÁLASZTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA Ahhoz hogy a napjainkban használt kiválasztási módszereket hatásosan tudjuk használni, ismernünk kell az adott eljárás megbízhatóságát és érvényességét. A megbízhatóság leginkább azon alapul, hogy az adott eljárás megfelel-e a szervezet által támasztott követelményrendszernek. Valamint a kiválasztási módszer képes-e bármennyi alkalmazás után független, valósághű eredményt mutatni a jelöltekről. Az eredményesség, azaz a vizsgálat validitása pedig azon alapszik, hogy a szervezetben dolgozók egy megfelelő eljárás alapján ki lettek választva a számukra megfelelő beosztásra. 36 Officer Selection (RTO HFM 023-RSG 31) page: (letöltve: ) 37 Tarnóczi Richárd alezredes, A határainkon túl szolgálatot teljesítő katonai állomány kiválasztási rendszerének kialakítása, Doktori értekezés, Budapest 2007, 55. oldal 38 Officer Selection (RTO HFM 023-RSG 31) page: (letöltve: ) 24

28 Kérdés az, hogy ezek az alanyok az adott kiválasztási eljárás alapján, huzamosabb időt eltöltve egy beosztásban mennyire válnak be. A Magyar Honvédség humán erőforrás gazdálkodása összesítve ezeken a tényezőkön alapul, a beváláson, az eljárások megbízhatóságán, valamint érvényességükön. Most pedig az eljárásokat, módszereket felépítésük szerint összerendezve mutatom be. A bemutatások után a fejezet zárásaként vizsgálom az alkalmazhatóságukat, költségeiket valamint elterjedésüket a különböző szervezetekben Személyiség és képesség tesztek Ezen vizsgálatok leginkább azért alakultak ki, hogy meg tudják állapítani a jelöltekről, hogy a személyiségük összetétele megfel-e a szervezet értékeinek, és az adott beosztás igényeinek. Általában a tesztek során a főbb személyiségi jegyeket, vezetői képességeket, továbbá a személyiségdimenziókat mérik. Ahhoz hogy egy személyiségről meg tudjuk állapítani a dimenzióját, hogy például az extravertált vagy introvertált, az alannyal különböző kérdőíveket kell kitöltetni. A személyiségteszteknek általánosságban két típusa létezik, amikor kérdőívet alkalmaznak, és amikor egy projektív tesztet. A kérdőíveknél egy vezetett, fix kérdéses tesztet kell kitölteni, amelyet egy számítógép vagy pszichológus elemez ki. A projektív teszt, egy kifinomultabb módszer, mivel itt képeket vagy ábrákat mutatva a jelöltnek, a személyiség mélyebb rétegeit tudják vizsgálni. Az teszt során kapott eredmények segítségével a vizsgálatot végző pszichológus következtethet a vizsgálati személynél egy rejtett, elfojtott konfliktus vagy probléma meglétére, valamely a személyiség integritását befolyásoló tényezőre. Az egyik leginkább elterjedt személyiségi tesztfajtát, a Kaliforniai Személyiségvizsgáló Kérdőívet (CPI) Magyarországon a Honvédség és a Rendőrség is több tíz éve használja. Ez a teszt csak a személyiség jellemzőinek megállapítására használható, munkaköri alkalmasság vizsgálatára nem. Napjainkban a személyiség vizsgálata az egyik legmeghatározóbb feltétel a pszichológia alkalmasság során, de szakemberek szerint ez a teszt nem alkalmas összetettebb vizsgálatra. Valamint a vizsgálat elavultságát jelentheti, hogy egy beletáplált mintára alapozott, zárt rendszerű, azaz eldöntendő kérdéseket, kijelentéseket tartalmazó teszt. 39 Másik elterjedt vizsgálat, a Freuburgi Személyiségi Kérdőív, amely akár klinikai vagy normál területen is alkalmazható. Ez a 12 faktoros, többdimenziós teszt 15 éves kortól bárkin hatásosan 39 Dr. Bokodi Márta PhD., Kiválasztási és interjútechnikák, Budapest, 2014., 21. oldal 25