21. ÉVFOLYAM 8. SZÁM AUGUSZTUS NÖVENYTERMESZTOK, KERTESZEK ES NÖVENYVEDOK HAVI LAPJA

Átírás

1 21 ÉVFOLYAM 8 SZÁM 2010 AUGUSZTUS wwwagroforum hu, NÖVENYTERMESZTOK, KERTESZEK ES NÖVENYVEDOK HAVI LAPJA

2 2010 augusztus A Délkelet-eurőpai Aszálykezelő Központ Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest Az aszály térségünkben az éghajlat természetes velejárója, noha az idei rendkívül csapadékos májusi-június eleji időjárás ezt feledteti velünk Ugyanakkor az éghajlatváltozás jelenleg megfigyelhet ő és várható tendenciái szerint hazánk és Európa délkeleti része fokozottan sérülékennyé válik az aszály szempontjából Az aszály vizsgálata ezért egyre nagyobb jelentőséget kap, de a szomszédos országok egységes aszály-megfigyelési rendszereinek hiánya megakadályozza, hogy az aszály problémája eredményesen kezelhető legyen Az elmúlt évtizedben számos találkozót tartottak mind európai, mind regionális szinten, melyeken kifejeződött az igény egy aszályközpont létrehozására a délkelet-európai régióban A Délkelet-európai Aszálykezelő Központ (DMCSEE, DroughtManagement Centre for Southeastern Europe) projekt végül a Southeastern Europe Programban valósult meg az Európai Unió és a csatlakozott országok társfinanszírozásával Id őtartama 3 év, jóváhagyott költségvetése 2,2 millió euró, az alakuló ülés 2009 szeptemberében volt Budapesten A konzorcium 9 ország 15 intézményét foglalja magában A projekt vezetője a szlovén Környezeti Ügynökség, hazánkat az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat), a VITUKI (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft ) és az ATIKÖVIZIG (AlsóTisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) képviseli WI'4 : Aszály kockázatbecslés WPS : Továbbképzés, oktatás WP6 : Felkészülés a Központ folyamatos munkájára A projekt ismertté tételének érdekében az OMSZ - mint a WP3 és WPS munkacsoportok vezetője - és a Magyar Meteorológiai Társaság Agro- és Biometeorológiai Szakosztálya előadóülést rendezett, melyen a magyar partnerek eredményei kerültek bemutatásra Az előadások anyagából készült cikkek az Agrofórum hasábjain is megjelennek a mostani és a következ ő számokban A projekt céjai: Regionális aszálymonitoring, elemzés és korai veszélyjelzés készítése 1 Az aszály hatásaira való regionális érzékenység becslése Az aszálykezelés, monitoring és felkészülés erősítése és népszerűsítése 1 DMCSEE (szervezet) felállítása 1 Az aszályhoz kapcsolódó ismeretek, tevékenységek tapasztalatcseréje 1 Az EU-politika megalapozása, nemzeti aszálystratégiák létrehozása A megfelel ő érdekcsoportok figyelmének felkeltése A projekt 6 munkacsomagból tevődik össze 1 WP1 : Projektirányítás és koordináció 1 WP2 : Kommunikáció és az ismeretek terjesztése WP3 : Éghajlati és aszálymonitoring, közös térképezési rendszer kidolgozása

3 Aszályindex-számítás és -térképzés Magyarországra a DMCSEE keretében Dr Lakatos Mónika Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest Dr Szalai Sándor SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezettudományi Intézet, Talajtani és Agrokémiai Tanszék A Délkelet-európai Aszálykezelési Projekt (DMCSEE) egyik legnehezebb, de kétség kívül leglátványosabb része az aszályindexek számításával és térbeli megjelenítésével foglalkozik Mivel az aszály egy nagyon komplex jelenség, ezért leírása, mérése összetett feladat Általánosan ismert, hogy az aszály kezdetének, végének és térbeli kiterjedésének a meghatározása bizonytalansággal terhelt Az aszály mérésére aszályindexeket használunk Mivel az aszály nagyon sok folyamatban és formában jelenik meg, igen sokféle aszályindexet ismerünk A komplex jelleg miatt azonban nincsen olyan index, ami egyedül képes lenne leírni az aszály lefolyását Mivel a regionális együttműködésünk kezdeti állapotban van, ezért az általában használt aszályindexek alkalmazása mellett döntöttünk Ez az úgynevezett SPI (Standardizált Csapadékindex), a PDSI (Palmer-féle Aszályer ősségi Index) és a PAI (Pálfai-féle Aszályossági Index), illetve ennek továbbfejlesztett változata Jelen cikkben a fenti indexek közül a legegyszerűbbet, az SPI-t mutatjuk be részletesebben Megfigyelt csapadéktendenciák Mcrprrországon az éves csapadék mufc~~yisége hosszútávon csökken, ebben hazánk Dél-Európához hasonló viselkedést mutat Ez a jelenség nem zárja ki, hogy rövidtávon ne legyenek akár növekvő, akár csökkenő tendenciák (1 ábra) Ez érthet ő is, hiszen például az ös hosszú aszályos időszak után a csapadék mennyisége valamelyest megnövekedett, viszont a XX század elejétől vizsgálva körülbelül egy hónapnyi csapadékkal csökkent az éves csapadékösszeg Az országos évi csapadékösszeg 1971 és 2000 közötti sokéves átlaga 568 mm Csapadékos évek inkább a múlt század első felében léptek fel (1 ábra) Az utóbbi néhány év átlagon felüli csapadékösszegének következtében a csökkenés nem szignifikáns a 90 %-os megbízhatósági szint tekintetében A négy évszak összehasonlításában a legnagyobb csapadékcsökkenés tavasszal következett be, mértéke eléri a 20 %-ot a több mint egy évszázadot felölelő idősor alapján A száraz nyarak előfordulása a múlt század kezdetétől viszonylag egyenletes Ez arra utal, hogy az aszály hazánk éghajlatának korábban is rendszeresen ismétl ődő tulajdonsága volt Az egyetlen, nem csökkenő csapadékú évszak, a nyár Sőt, a ábra' Az éves országos csapadékösszegek a múlt század elejétő l 2009-ig az exponenciális trenddel ~ ~~~~y~~~a~~~xa~~aa~~~ nyári csapadék változása növekedést mutat, de a változás nem szig -- nifikáns 1901-t ől számítva Az őszök szárazabbak lettek, de statisztikai értelemben ebben az évszakban sem egyértelmű a tendencia Klimatikusan a legszárazabb évszakunk a tél, csapadéka a múlt század elejétől szintén csökkent, de nem számottevő mértékben Az aszály fogalma, számszerűsítése Az aszály komplex jelenség, nincs általánosan elfogadott definíciója Meteorológiai értelemben általában akkor beszélünk aszályról, amikor a felszíni vízmérleg hosszabb-rövidebb ideig a normálérték alatt marad (általában ezt tartósan fennálló csapadékhiány okozza) Főleg a mezőgazdaságot érinti negatívan az aszály Hatása sokrét ű, többek között függ az aszály tartamától, erősségétől, a talaj fizikai tulajdonságaitól, a lejtőszögtő l, a termőhely n n 49

4 - Z ábrá I 2003 augusztus utolsó dekádjához tartozó NDVI (Normalizált Különbség I Növényzeti Index) vegetációs index (NOHA műhold felvételéből),~ ~ -;f talajvizsrint szerinti típusaitól, a növény riírőképességétő l, a növényállomány fejlettségi fokaitól, a tápanyag-ellátottságtól, trágyázástól, öntözést(51 és egyéb agrotechnológiától is Az aszály számszerűsítése igényként jelentkezik az aszály okozta károk becslésével, kárenyhítéssel, a mezőgazdasági termelés tervezésével kapcsolatos feladatoknál, az éghajlat-változási vizsgálatokban és az alkalmazkodási stratégia kidolgozása során is Az aszály leírása ú~rténhet a különböző ágazatokban mutatkozó következményein keresztül, vagy különféle meteorológiai paraméterekkel, vízháztartás jellemzőkkel és az ezekből képzett aszályindexekkel A távérzékelés is segítséget nyíijthat az aszályos állapot megfigyelésére, számszer űsítésére A műholdak gy űjtenek olyan adatokat, amelyek alkalmasak a novénynyel borított földfelszín és a csupasz talaj elküh)nítésére, és a biomassza mennyiségének becslésére is (2 cíb~ct) Az SPI leírása, jellemzése A Ljubljanában működő Délkelet-európai Aszályközpont (DMCSEE) projektjét is a klímaváltozásra való felkészülés hívtat életre A pályázatban elsősorban az SPI (Standarci Precipitation Index) csapadékindexet használjuk az aszály leírásaira Az SPI indexet 1993-han fejlesztették ki a Kolorádói Éghajlati Központban Az SPI 2010 augusztus viszont, hogy erre az időszakra vonatkozóan hosszú, legalább 30 éves idősorral rendelkezzünk Például lehet ez a március havi csapadékok idősora, vagy a maírciusaíprilis két hónapos időszak csapadékösszegének idősora stb Az idősornak elkészítjük az empirikus eloszlásit, majd erre egy gamma eloszlást illesztiunk, és ezt transzformáljuk standard normál eloszlássá Így az SI'I értékhez tartozó standarci normál eloszlás értéke megadja a vizsgált időszakra vonatl:ozó csapadékösszeg előfordulási valószín űségét Például a -1-hez tartozó érték 0,16, ami azt jelenti, Fogy az éghajlat változatlansága index vonatkozhat egy hónapra, vagy ennek tetszőleges többszörösére esetében 100 év alatt átlagosan 16 ilyen év fordulhat elő Ezen valószídebb Az utóbbi időben ennél rövinűségek révén tudjuk dontésein- időszakra is megkísérelték az ket megalapozni A negatív SPI SPI-t előállítani Alapvető feltétel értékek az átlagomul szárazabb, a Háromhavi SPI értékek országos átlaga a tízéves mozgó átlag görbéjével I i ) G ) SPI 50

5 ~~g,irof+órú ~ táb/ázat A különböz ő SPI értékekhez tartozó SPI értékei kategóriák Kategóriák 2 és fölötte extrém nedves 1,5-1,99 nagyon nedves 1,0-1,49 mérsékelten nedves -0,99-0,99 közel átlagos -~,0- -1,49 mérsékelten száraz -~,5- -1,99 erősen száraz -2 és kisebb I extrém száraz pozitív értékek nedvesebb időszakokat jelentenek (1 táblázat) Az így számolt index előnye, hogy csak csapadékadat szükséges hozzá, továbbá kedvező jellemvonása az összehasonlíthatóság, azaz bármely meteorológiai mérőállomások SPI indexe összehasonlítható bármelyik másikéval a standard normál eloszlás használata miatt Vannak negatív tulajdonságai is, mivel csak a csapadékadatokat használja, ezért nyilvánvalóan az aszály szempontjából jelentős egyéb hatásokat nem tudja figyelembe venni, például a hőmérsékletet, talajt stb A projektben kiemelt feladat az SPI aszályindex számítása és megjelenítése, a résztvevő országokban nemzeti térképek készítése Magyarországra ehhez az Országos Meteorológiai Szolgálat állomáshálózatában mért, es időszakból származó ellenő rzött, homogenizált havi csapadékösszegeket használjuk A feldolgozás során 1 havi, 3 havi és 6 havi SPI idősorokat számoltunk, ezek közül a háromhavi, májusra vonatkoztatott idősort mutatjuk be a 3 ábrán Az idősorból is látszik, de valószínűleg jól bevésődött az emlékezetbe a rendkívül aszályos 2003-as esztendő A szárazság sújtotta területek térbeli elhelyezkedését láthatjuk a 4 ábrán Május végére nem volt olyan régiója az országnak, ahol ne lett volna aszály Az ország területének közel 40 %-át -2 alatti csapadékindex értékek jellemezték A tikkasztó nyár végéig, sőt még szeptemberben is fokozódott az aszályos helyzet, október volt az első, az átlagot lényegesen meghaladó csapadékú hónap Több aszályos időszak fordult elő az elmúlt években Így például a tavalyi, 2009-es tavasz is az előkelő" 6 helyet szerezte meg a legaszályosabb tavaszok rangsorában 2003, 1992, 1968, 1993 és 1981 után Az év különböz ő időszakában bekövetkező aszályok különböz ő hatással vannak a növényzetre és a gazdaságra Ennek a vizsgálata azonban majd egy következő projekt témája lesz Az SPI nemcsak az aszályos, hanem a csapadékos időszakok kijelölésére is alkalmas 2010 tavasza az extrém nedves, pozitív tartományba eső tavaszi értékkel fog kitűnni az idősorból Tehát amikor az idősort vizsgáljuk, nemcsak a száraz (-1 érték alatti), hanem a nedves időszakokat (1 feletti) is figyelemmel kell kísérni, annál is inkább, mivel egy nedvesebb periódus után a különböz ő vízt ő l függő rendszerek csapadékhiányra va16 sérülékenysége csökken 2003 május háromhavi SPI "--cs -a "~ ss "ss--~ ~-a- ~s " -z s z g 9 "`~o-os Regionális térképek 4 ábra A projektben az aszályindexek ábrázolása két térbeli skálán történik A ljubljanai központ honlapján lesz látható az egész régióra vonatkozó, durva felbontású aszálytérkép (ennek első példánya már átható (wwwdmcseeeu ), a lépték finomításával egy határ után pedig a központi honlapról átirányítás történik majd a nemzeti résztvevők honlapjára, ahol már az aszályindex-térképek finom felbontásban is megfigyelhet őek lesznek A DMCSEEprojekt Országos Meteorológiai Szolgálat által vezetett munkacsomagjának egyik részfeladatát mutattuk be vázlatosan Olyan fontos, nehezen megvalósítható Téladatokról, mint a mérések összehasonlítása, az adatellen őrzési,folyamatok harmonizálása ezúttal nem beszéltünk, csak az aszályindexek és az ábrázolásuk kérdéseit érintettük Bízunk benne, hogy a projekt előrehaladtával az érdeklődő nagyközönség is egyre több és pontosabb információt talál a régiós aszályhelyzetről az interneten