Beszámoló. 1. Bemelegítő drámajáték, visszautalás a hangkép egysége foglalkozásra.

Átírás

1 A foglalkozás címe: történet-cselekmény (5. foglalkozás) A foglalkozás helyszíne és résztvevői: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtára, 19/1-es számú könyvtára, alsós csoport A foglalkozás időpontja: január 19. A foglalkozás vezetője: Televele Egyesület: Nagy Krisztina, Borbély Dóra, Vadász Piroska A foglalkozás célkitűzése: A befogadás mechanizmusának élményalapú megtapasztalása, a történet és a cselekmény, filmes alapfogalmak megértése játékos formában. A történetszövés alkotó folyamatban való megélése. A kreativitás, fantáziatevékenység fejlesztése. Beszámoló A foglalkozás időtartam 5 1. Bemelegítő drámajáték, visszautalás a hangkép egysége foglalkozásra. 2. Három kiscsoport alkotása játékos formában. 3. Helyzetgyakorlat Minden kiscsoport kap egy helyzetet, amiben a gyerekek szabadon alakíthatnak egy cselekménysorozatot. Helyzetek: iskolai szünet, látogatás az állatkertben, utazás a villamoson. Instrukció: Találjatok ki egy rövid helyzetgyakorlatot, egy cselekménysorozatot ebben a helyzetben! A kiscsoportok kb. 5 perc szabad játékkeretben bemutatják a helyzetgyakorlatokat, miközben a másik két csoport megfigyel. Az egyik csoport feladata a cselekmények összegyűjtése a jelenetből, a másik csoport feladata a történet megfogalmazása. Irányított beszélgetés a cselekményről és a történetről. A beszélgetés fókusza: milyen cselekmények mentén bomlott ki a történet. A cselekmény és a történet közötti különbség megbeszélése kiscsoport alakítása. 5. Fényképtörténetek A kiscsoportoknak virág alakban készítjük ki 10 perc 2 perc 36 perc 2 perc 35 perc 1

2 a fényképeket, amelyekből dolgozniuk kell. Instrukció: Találjatok ki három történetet a képek különböző sorrendbe rendezésével! A képek blu-tack segítségével egy nagy csomagolópapírra kerülnek három sorban. Minden fényképhez írjanak közösen egy mondatot, egy külön papírra. (A mondat válaszoljon arra a kérdésre: milyen cselekmény látható a képen?) Minden csoport válasszon ki két sorozatot a 3- ból, és a sorozatok bemutatása mellett olvassák fel, mondják el már nagycsoportban a többieknek az egyik sorozat esetében a cselekménysort, a másik sorozatnál pedig a történetet. 6. Rövid záró drámajáték 5 perc 90 perc szükséges anyagok, eszközök, előkészületek : 3X6 fénykép, amelyről a kiscsoportok történetet mesélnek, nagy csomagoló papír, blu-tack ragasztó Módszertani javaslatok 1. A történet és cselekmény fogalmáról szóló irányított beszélgetésen a következő kérdésekre keressük a választ: - Általában mivel kezdődnek a filmes történetek, mivel szoktak végződni? (népmesei hagyományok a műfajfilmekben) - Mi a cselekmény? - Mi a történet? A cselekmény az az eseménysor, amely a filmben megjelenik, amiből következtethetünk a film történetére (fabulájára). A néző szeme előtt valójában nem a történet pereg, hanem a cselekmény. A történetet a néző mindazokból az információkból, amelyeket nagy figyelem árán a film nézése közben megtudott végül maga konstruálja meg. Ezért lehet ugyanazt a történetet más-más cselekménnyel elmesélni. Ezt láthatjuk, valahányszor újra feldolgoznak egy történetet. A történet a néző szemszögéből a cselekménysor összefüggő rendszere, mindaz, amit a filmben látott, illetve a látottak alapján kikövetkezetett, és ennek nyomán elképzelhető, hogy nem is egyezik meg pontosan azzal, amit az alkotó a film történetéről gondolt. Részletek a Mozgókép és médiaismeret 1. c. tankkönyvből (Hartai- Muhi) A megkülönböztetés jelentősége a befogadás mechanizmusára való 2

3 rálátás: - a történet magunk számára, általunk, a tartalom befogadása során megalkotott eredmény, a befogadás aktív folyamat, felhasználjuk hozzá korábbi élményeinket, tapasztalatainkat (média és egyéb tapasztalatainkat). Ennek tudatosítása a médiatartalmak feldolgozását segíti, újabb ajtót nyit ki a látottakra való reflexiós mechanizmus működése számára. - Milyen eszközöket használnak a filmekben a képeken kívül a történet elmesélésére? Célkitűzések 1. A filmes történetmesélés alapfogalmainak tisztázása, mi a történet, mi a cselekmény. 2. A szöveges és a képi nyelv közötti transzformációs készség fejlesztése. Annak megértése, hogy a különböző médiumoknak saját, nyelve, szabályai, és műfaji sajátosságai vannak. A kép és a szöveg eltérő módon közvetíti az üzenetet. 3. Annak felismerése, hogy a képekkel alkotó módon lehet történetet elmesélni. Az alkotás a történetszövésből, illetve a történet képekbe való átfordításából, a képek sorba rendezéséből áll. Bemelegítő gyakorlat: non-verbális gyakorlat, rövid szituációk mozgással kifejezve. Szabad mozgás a térben, közben helyzeteket mondunk, amit cselekvéssel kell a gyerekeknek megjeleníteni Pl. csöpögő finom fagyi van a kezedben, kerítésen mászol át, kutyasétáltatás közben a sétáltatott kutya meglát egy macskát. A bemelegítő gyakorlatot követően három kiscsoportot alakítottunk. Helyzetgyakorlatok: 3

4 A helyzetgyakorlatokat nagyon élvezték. A kiscsoportos megbeszélés alatt az egyik csoportban nehéz volt a történet kitalálása a gyerekek inkább arra fókuszáltak mit csinálnak majd az adott szerepben. 1. jelenet: állatkerti történet: etetési idő, az állatok sorban megtámadják a gondozókat, akik végül visszaterelik az állatokat a ketreceikbe. 2. jelenet: villamoson: Az utazás közben felbukkan az ellenőr, akit az egyik utas kutyája nagyon megugat. Az ellenőrzés közben kiderül, hogy két lánynak nincs jegye, de sikerül büntetés nélkül megúszniuk, sikerül jegyeket venni az ellenőrtől. 3. jelenet: szünetben: Két gyerek eldugja egy osztálytársuk könyvét, majd amikor a tulajdonos nem találja a könyvet, meggyanúsítják a lopással a tulajdonos barátnőjét. Az igazgató és az osztályfőnök próbálják kideríteni az igazságot. A csínytevők bevallják, hogy ők dugták el a könyvet, és visszaadják azt a gazdájának. A helyzetgyakorlatok után irányított beszélgetés következett a cselekmény és a történet különbségéről. A megfigyelésekből kiderült, hogy nagyon jól érzik a cselekmény-történet közti különbséget. Képekből történet Három kiscsoportot alakítottunk. Minden csoport összesen 18 darab képet kapott, ezekből a képekből kellett három történetet alkotni és elmesélni a másik két csoportnak. Mind a három csoportban volt néhány gyereke, akik rögtön megértették a feladatot, a többiek lassabban éreztek rá mit is kell a képekkel csinálni. Ebben az osztályban is előfordult, hogy néhány kép először ugyanarra a helyre került a sorozatban. A kiscsoporton belül is inkább párosával, mint közösen dolgoztak, ketten, hárman találtak ki egy történetet. A képsorozatokhoz elkészültek a cselekmény vázlatok, és a történet is. Néhány papírra került cselekménysor rögzítése: Két lány képsorozatból 1. Zsófi átment Krisztihez. Köszönnek egymásnak. Beszélgetnek egymással. Bemennek a házba. Összevesznek egymással. Elmennek egymástól. 2. Zsófi és Kriszti veszekednek. Zsófi visszajön. Kibékülnek egymással. Beszélget Zsófi és Kriszti. Bemennek együtt a házba. Újra összevesznek. 4

5 Kutyás képsorozatból Kijön a házból a kisfiú. 2. A kutya szeretne játszani a kisfiúval. 3. A kisfiú bátyja szeretne szánkózni. 4. A kisfiú bátyja elhagyta a sálat. 5. A kisfiú kimegy a szánkóval az utcára. 6. És a bátyja elkezdi húzni A kisfiú felöltözött. 2. A kisfiú viszi a szánkót. 3. A kisfiú elveszti a takarót. 4. A kiskutya meglátja a sálat a földön. 5. A kutyust megdicséri a gazdája. 6. Szánkózni mennek. Nagyon készültek a nagycsoportos bemutatásra, büszkék voltak az alkotásokra. Zárókör: Miután a csoportok megmutatták egymásnak a képekből kirakott történeteket rövid, záró drámajáték keretében búcsúztunk el tőlük. Egy mozdulattal kellett megmutatnia mindenkinek az aznapi foglalkozás legemlékezetesebb pillanatát. Legtöbben a helyzetgyakorlatokból mutattak mozdulatot. 5