A munkavégzés és a munkakörnyezet egészségkárosító hatása Közlekedés I.

Átírás

1 A munkavégzés és a munkakörnyezet egészségkárosító hatása Közlekedés I. Dr. Budavölgyi Attila OTH Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Főosztály budavolgyi@omfi.hu

2 Vázlat A közlekedés általános jellemzői Megterhelés, kóroki tényezők a közlekedésben Az ágazat fajtái, részletezése

3 A közlekedés általános jellemzői homogenitás heterogenitás jellemző a nagyvállalati struktúra a megterhelés, kóroki tényezők szempontjából kiemeltek a járművezetők a megterhelésben sok azonosság: a normál (egyműszakos, 8 órás) munkarend hiánya alul- és túlterheltségek aránya kóroki tényezőket illetően sok azonosság

4 A közlekedés általános jellemzői Kiemelt munkakörök: járművezetők irányítók ellenőrzést végzők ügyféllel kapcsolatot tartók, kiszolgálók

5 Megterhelés, kóroki tényezők kóroki tényezők fogalma kóroki tényezők><megterhelés megterhelés: munkavégzésből adódik (optimális szint), aktív kóroki tényező: munkakörnyezetből adódik, passzív

6 Megterhelés, kóroki tényezők Megterhelés: fizikai: könnyű közepes környezeti: hőmérséklet, pára pszichés: monotónia, túlterhelés, készültség

7 Megterhelés, kóroki tényezők Fizikai megterhelés: ma már az alulterhelés jellemző, mely probléma: krónikus betegségek kialakulása (mozgásszervi, cardiovascularis, metabolikus) a tartós nyugalmi állapot a figyelem csökkenéséhez is vezet hirtelen fizikai megterhelés elviselése bizonyos izomcsoportok túlterhelése

8 Megterhelés, kóroki tényezők Környezeti megterhelés (klíma): Határértékek: Szellemi munka 31 C (K)EH Könnyű fizikai munka 31 C (K)EH Közepesen nehéz fizikai munka 29 C (K)EH Nehéz fizikai munka 27 C (K)EH Direkt hősugárzás! Hideg munkahely: napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 C-ot, zárttéri munkahelyen a +10 C-ot nem éri el. Védőital meleg tea, hideg ivóvíz Nem üzemszerű működés!

9 Védőital: Megterhelés, kóroki tényezők Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként!!! védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.

10 Megterhelés, kóroki tényezők Védőital: A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. Ennek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladhatja meg, vagy mesterséges édesítőszerrel ízesíthető, illetve egyéb ízesítést a munkavállalók igényeinek megfelelően kell alkalmazni A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

11 Megterhelés, kóroki tényezők Környezeti megterhelés (klíma): hatások: égés, napszúrás, hőguta, hőkimerülés, folyadék-, elektrolit zavarok, fagyás, kihűlés, didergés, hideg urticaria végtagok lehűlése mozgási nehezítettséget, hypaesthesiát okoz fokozott balesetveszély egyéni védőeszköz

12 Megterhelés, kóroki tényezők Környezeti megterhelés (klíma): pára túl alacsony, ill. magas értéke is kellemetlen, káros magas páratartalom csökkenti, alacsony fokozza a párolgást (hőelvonás) bőr, nyálkahártyák kiszáradhatnak, vagy túlzottan nedvesek Az OSHA közleményében 20-60%-ot javasolnak Exponáltak: természetes terek dolgozói mesterséges terek (télen fűtés, nyáron hűtés) technologia igények

13 Megterhelés, kóroki tényezők Környezeti megterhelés (klíma): pára Következmény, betegségek, állapotok: száraz szem, bőr szindrómák felső légúti betegségek bőr gombás betegségei sick building syndrome

14 Megterhelés, kóroki tényezők Környezeti megterhelés (klíma): temperálás, szellőztetés célja: a normál légköri levegő biztosítása a munkahelyen, az esetlegesen termelődött exogén anyagok (por, pára, toxinok) eltávolítása követelménye: huzatmentes, minimális hőmérséklet ingadozás részt vesz a megfelelő klíma kialakításában formái: mesterséges, természetes

15 Megterhelés, kóroki tényezők Környezeti megterhelés (klíma): temperálás, szellőztetés Fűtő-hűtő berendezések fiziológiai hatásai: zaj huzathatás hősugárzás por klímák kondenzvizében biológiai ágensek elszaporodása (legionella, penész)

16 Megterhelés, kóroki tényezők Pszichés megterhelés monotónia: hosszú ideig kevés, azonos inger éberség, figyelem csökken fokozott megterhelés: időszakosan túl sok információ, döntési kényszer kevés vagy ellentmondásos információk alapján, nagy felelősség viselése emberekért, anyagi javakért készenlét

17 Megterhelés, kóroki tényezők Pszichés megterhelés egyéb: konfliktus szituációk, kommunikációs nehézségek, katasztrófák (PTSD), otthontól távol, műszak, túlmunka (ld. Pszichoszociális kóroki tényezők)

18 Fizikai kóroki tényezők Zaj Rezgés Ionizáló sugárzás Nem ionizáló sugárzás Klíma Magas, vagy alacsony légköri nyomás Elektromos áram Egyéb

19 Zaj Hullámszerűen terjedő fizikai változás Jellemzi erőssége, frekvenciája Tiszta hang><zajspektrum

20 Zaj Határértékek: a) zajexpozíciós határértékek: L EX,8h = 87 db(a), illetve P csúcs [L max ] = 200 Pa [140dB(C)] b) felső beavatkozási határértékek: L EX,8h = 85 db(a), illetve P csúcs [L max ] = 140 Pa [137 db(c); c) alsó beavatkozási határértékek: L EX,8h = 80 db(a), illetve P csúcs [L max ] = 112 Pa [135 db(c)].

21 Zaj Zaj expozíció forrása közlekedésben motor mechanikai zörejek gépek, berendezések nagynyomású gázok jelzések emberek állatok a kiszolgálást végzőknél gyakoribb!

22 Zaj

23 Zaj A zaj biológiai hatása TTS (átmeneti halláscsökkenés) Percepciós (idegi) típusú halláscsökkenés Dörejártalom (pl.: robbanás) Fokozott expozíció Foglalkozási betegség

24 Zaj Alkalmassági vizsgálatok kérdésköre panaszok: hallászavar, fülcsengés, -zúgás status: audiogram kizáró okok: - percepciós típusú halláscsökkenés (kombinált) ( Hz tartomány átlagában >20dB) - stapedius reflex kiesés (stapedectomia, tympanoplastica) - foglalkozási eredetű halláscsökkenés: 40 éves kor előtt 2000 Hz-en 30 db időszakos alkalmassági vizsgálatok: dbaeq közötti zajexpozíció esetén 4 évenként a munkavállaló kérésére dbaeq közötti zajexpozíció esetén 4 évenként halláspanasz esetén soron kívül dbaeq közötti zajexpozíció esetén 2 évenként halláspanasz esetén soron kívül 100 dbaeq zajexpozíció felett évenként halláspanasz esetén soron kívül

25 A vibráció fizikája A vibráció: periodikus mozgás, gyorsulással, amplitúdóval és frekvenciával jellemezhető Mérhető a gyorsulás csúcs-, illetve négyzetes (effektív) középértéke Meghatározhatók a frekvencia összetevők Rezgésmérés: gyorsulás mérése piezoelektromos elven

26 Vibráció expozícióval járó munkakörök eszköz alapján Vibrációt keltő szerszámok használata: préslégszerszámok, ütve-fúrók, döngölők Vibrációval járó szerszámok használata (körmozgást végző szerszám, vagy munkadarab): csiszolók, köszörűk, fúrógépek, kiegyensúlyozatlan gépek (traktor) Régi eszközök! Legfőbb forrás: haladás az úttesten, pályán, közegben, turbulencia

27 Vibráció expozícióval járó munkakörök Foglalkozás alapján bányász fakitermelő építőipari munkás öntvénytisztító köszörűs csiszoló lakatos gépkezelő

28 A vibráció biológiai hatása A vibráció biológiai hatása függ: frekvenciától a közölt energiától munkakörülményektől (hőmérséklet, pára, zaj) tevékenység végzésének módjától egyéni hajlamtól (nem, kor, életmód)

29 A vibráció biológiai hatása A hatás lokalizációja alapján: helyileg ható (kéz-kar) egésztest

30 A vibráció biológiai hatása Kéz-kar vibráció esetén csont: osteochondritis dissecans (kéztőcsontokban, könyökben), c-gerinc processus spinosus fáradásos törése ér: aa. digitales occlusioja, tenyérívek occlusioja, Raynaud-jelenség ideg: ideg vezetési sebesség csökkenés, alagút syndromák

31

32

33

34

35 A vibráció biológiai hatása Egésztest vibráció esetén Jól differenciálható, jellemző megbetegedés nincs Gyakoribbá válnak az arthrosisok, discopathiák Vegetatív, központi idegrendszeri hatások Hz szemgolyó rezonancia

36 A vibrációs expozíciónak kitett munkavállalók vizsgálata Tünetek TOS próba, ökölzárási próba, Allen teszt hideg provokáció egyéb (atrophia, dupuytren contractura, sérülések, infectiok)

37 A vibrációs expozíciónak kitett munkavállalók vizsgálata Eszközös vizsgálatok Vérnyomásmérés az ujjakban Doppler (min.felt.) Laser doppler

38 Orvosi teendők Megelőzés, véleményezés, tanácsadás Alkalmassági vizsgálatok (záró!), kizáró okok: súlyos csont-ízületi-, perifériás idegkárosodás, érszűkület, Raynaud betegség Egyéni védőeszköz?

39 Elektromos áram Balesetszerű expozíció Hatások: égés (áramjegy), elektrolit zavarok, izomkárosodás (myoglobin!), Szív ingerületképzés, -vezetés zavarai, KIR károsodás Teendők áramütés esetén: sürgősségi ellátás Teendők panaszmentes áramütöttnél: fiz. st., EKG, labor monitor (vesefunctio!) Alkalmassági vizsgálatok kérdésköre

40 A légköri nyomás változásai A légnyomás: a Föld légkörében tartózkodó testre kifejtett nyomás, melyet a gravitáció okozta hidrosztatikus nyomás okoz (természetes körülmények között). Folyadékban (vízben) lévő testre a folyadék hidrosztatikus nyomása is hat (addíció). Mesterséges környezetben a hidrosztatikus nyomástól függetlenül létrehozható alacsonyabb, vagy magasabb nyomás Mértékegység: Pa (N/m2), Hgmm, bar

41 A légnyomás fizikája 0m-en a légköri nyomás: 100 kpa, Pa, 1 bar, 760 Hgmm Nyomásmérés: barométer A 100 kpa alatti légnyomást hypobarikus, a 100 kpa felettit hyperbarikus környezetnek nevezzük Mivel a légköri levegő több gáz elegye, ezért megkülönböztethető azok parciális nyomása Határértékek: 3.5 bar túlnyomás

42 Légnyomásváltozással járó munkakörök Keszonmunka: rendszerint olyan technologia használata, amelyhez magas, vagy alacsony nyomású munkakörnyezet szükséges (mélyépítés) Egészségügyi felhasználás Természetes környezetben, magas, vagy alacsony nyomáson végzett munka (búvár)

43 A légnyomásváltozás biológiai hatása A légnyomásváltozás biológiai hatása függ: légnyomásváltozás irányától légnyomás(változás) nagyságától munkakörülményektől tevékenység végzésének módjától egyéni hajlamtól (nem, kor, életmód)

44 A légnyomásváltozás biológiai hatása A légnyomás mértéke: magas: a testre ható külső erő nő, de ezzel párhuzamosan az ellentétes erők is; gázok parciális nyomása nő (n.b.: mélységi mámor) alacsony: a testre ható külső erők csökkennek, de ezzel párhuzamosan a belsők is; gázok parciális nyomása csökken

45 A légnyomásváltozás biológiai hatása A légnyomás növekedése: A külső nyomásnövekedéssel a belső nyomásnak is növekednie kell. Probléma: belső légtartó üregek, pl. középfül, orrmelléküregek, fogak, stb., ha a nyomáskiegyenlítés nem lehetséges. A gázok parciális nyomásának növekedése a gázok szöveti parciális nyomásemelkedését eredményezi, emiatt felhalmozódnak.

46

47 A légnyomásváltozás biológiai hatása A légnyomás csökkenése: A külső nyomáscsökkenéssel a belső nyomásnak is csökkennie kell. Probléma: belső légtartó üregek, pl. középfül, orrmelléküregek, fogak, stb., ha a nyomáskiegyenlítés nem lehetséges. A gázok parciális nyomásának csökkenése a gázok szöveti parciális nyomáscsökkenését eredményezi.

48 A légnyomásváltozás biológiai hatása Gyors csökkenés esetén az elimináció nem tart lépést, emiatt bizonyos gázok (N2) már az érpályában kiválnak a folyadék fázisból Emiatt buborékok képződnek az érpályában (jellemzően a nagy zsírtartalmú szövetekben: agy, csontvelő) Létrejön a caisson betegség

49 A légnyomásváltozás biológiai hatása barotrauma Nyomáskülönbség hatására fellépő sérülés Hirtelen nyomásnövekedés, vagy csökkenés Jellemző: kiegyenlítési nehézségek, nagy nyomáskülönbségek, robbanás

50 Kezelés Keszon betegség: túlnyomásba helyezés, fokozatos dekompresszió Krónikus keszon betegség: csontelhalás - gyógyíthatatlan Alacsony légnyomáson végzett munka: szükségessé válhat az oxigenizáció Magas légnyomáson végzett munka: mélységi mámor megelőzése Fül-orr-gégészeti betegségek (kiegyenlítés zavara): orrcsepp

51 A sugárzások Ionizáló sugárzás:részecskék ionizálása Nem ionizáló sugárzás: ionizációt, magátalakulást nem hoz létre

52 Ionizáló sugárzás Ionizáló sugárzás:részecskék ionizálása Elektromágneses tér hullámszerű változása (rtg sugárzás), vagy Részecskék áramlása (elektron, proton, neutron, alfa-, béta részecskék)

53 Ionizáló sugárzás: dózis Dózis: D=de / dm (J/kg) (Gy) Egyenérték dózis H=D x ω (J/kg) (Sv) Effektív dózis E=Σω T x H T (J/kg) (Sv)

54 Ionizáló sugárzás: biológiai hatás Determinisztikus dózis-hatás összefüggés (akut szövődmények)

55 Ionizáló sugárzás: biológiai hatás Sztohasztikus dózis-hatás összefüggés (genetikai, késői szövődmények)

56 Ionizáló sugárzás: biológiai hatás Dóziskorlát: 20 msv effektív dózis évente, öt egymást követő évre átlagolva 50 msv effektív dózis bármely évben 150 msv egyenértékdózis egy évben a szemlencsére 500 msv egyenértékdózis egy évben a végtagokra, bőrre

57 Sugárexpozíció veszélyével járó munkakörök Egészségügy: Radiológia, aneszteziológia, traumatológia, sugárterápia, izotóp diagnosztika,onkológia Ipari radiológia Nukleáris erőművek Szállítás Gyártás Karbantartás

58 Az ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalók vizsgálata Doziméter Cytogenetika Célszervek: pajzsmirigy, vérkép Fizikális eltérések

59 Nem-ionizáló sugárzás Fény: UV,IR,látható, laser Rádiófrekvenciás Mikrohullámú UH

60 Nem-ionizáló sugárzás Ultraibolya fény: nm Forrás: természetes, ívkisülés, ívhegesztés Tevékenység: hegesztés, fénytechnika, egészségügy Hatás: bőrpír, cataracta, conjunctivitis photoelectrica

61 Nem-ionizáló sugárzás Lézer: Koherens, monokromatikus, nagy intenzitású Forrás: jelző, mérő, megmunkáló, terápiás eszközök Tevékenység: eszközfelhasználás Hatás: bőrpír, gyulladás, szemsérülés

62 Nem-ionizáló sugárzás Lézer osztályozása: 1. osztály: veszélytelen 2. osztály:kis teljesítményű, kevéssé veszélyes 3.a. osztály: közepes teljesítményű, kevéssé veszélyes 3. b. osztály: közepes teljesítményű, közepesen veszélyes 4. osztály:nagy teljesítményű, nagyon veszélyes

63 Nem-ionizáló sugárzás Mikrohullám, rádió frekvencia: 1 mm-10km (300GHz-30kHz) Forrás: konyhatechnika, hegesztés, egészségügy Tevékenység: hegesztés, fénytechnika, egészségügy, radar Hatás: hőhatás

64 Kémiai kóroki tényezők

65 Kémiai kóroki tényezők A 90-es évek első felében kereskedelmi forgalomban több mint vegyi anyag volt, a regisztráltaké es évek eleje és Évente kb kerül kereskedelmi forgalomba. Az átfogóan vizsgált és ismert anyagok száma 2-3%-a a kereskedelmi forgalomban lévőknek.

66 Kémiai kóroki tényezők A WHO definiciója szerint minden egyes vegyi anyag potenciális kóroki tényező és mint ilyen sokszorosan haladja meg az eddig ismert valamennyi emberi megbetegedés ismert kóroki tényezőinek számát.

67 Kémiai kóroki tényezők Méreg: azok az anyagok, amelyek aránylag kis mennyisében káros változásokat okoznak az egészséges szervezetben minden olyan anyag, amely az élő szervezetbe jutva annak átmeneti vagy tartós károsodását, esetleg halálát okozza

68 Kémiai kóroki tényezők Xenobiotikum: Olyan vegyi anyag, amely az ember (vagy más élő szervezet) anyagcseréjéhez nem szükséges, és annak normális működésében nem vesz részt. Nem minden xenobiotikum méreg és számos az anyagcserében részt vevő anyag a szervezetben megemelkedő koncentrációja miatt mérgezővé válhat.

69 Kémiai kóroki tényezők A toxikus hatások: Kumulatív hatású anyagok Lineáris hatású (determinisztikus hatású) anyagok nem halmozódnak fel, Késői hatású (sztochasztikus hatású) anyagok többnyire irreverziblis, késői manifesztációjú károsodást okoznak, sokszor jóval a szervezetből való kiürülésük után,nincs küszöbdózisuk (karcinogén)

70 Kémiai kóroki tényezők Környezeti és biológiai monitorozás a munkahelyen Mindkettő hatékony prevenciós eszköz Környezeti: a munkatér levegőjében lévő vegyi anyag koncentrációjának folyamatos,rendszeres vagy időszakos mérése,regisztrálása és értékelése. Biológiai:a biológiai expozíciós mutatók(bem)meghatározott gyakorisággal történő rendszere,mérése,regisztrálása, értékelése

71 Kémiai kóroki tényezők Peszticidek növényvédő szerek Minden a kártevők megsemmisítésére,a kártevők okozta károk megelőzésére,vagy kontrollálására szolgáló anyag peszticidnek tekinthető. A növény fejlődését szabályozó szerek,lombritkítók,korai gyümölcshullást megelőzők,szállításkor,tároláskor előforduló romlást gátló szerek.

72 Kémiai kóroki tényezők Kémiai növényvédelemben használt szerek osztályozása: akaricidek-atkaölő, fungicid-gombaölő, baktericid-baktériumölő, herbicid-gyomírtó, inszekticid-rovarírtó rodentocidek-rágcsálóírtók larvacidek-lárvaölők nematocidek-féregölők

73 Kémiai kóroki tényezők Fungicidek:rézvegyületek, szerves higanyvegyületek Herbicidek:fenoxisavszármazékok,karba mátok, tiokarbamátok,triazinszármazékok,paraqu at-diklorid (Gramoxone A) Inszekticidek:DDT és rokonszerkezetű vegyületei (Mo-n egyedül az endoszulfán), szerves foszforsavészterek,karbamátok

74 Kémiai kóroki tényezők Peszticidek növényvédő szerek Minden a kártevők megsemmisítésére,a kártevők okozta károk megelőzésére,vagy kontrollálására szolgáló anyag peszticidnek tekinthető. A növény fejlődését szabályozó szerek,lombritkítók,korai gyümölcshullást megelőzők,szállításkor,tároláskor előforduló romlást gátló szerek.

75 Biológiai kóroki tényezők Fertőző ágensek (kórokozó): Vírusok Baktériumok Gombák Paraziták: Egysejtűek Férgek Ízeltlábúak Prionok

76 Biológiai kóroki tényezők Nem fertőző, biológiai ágens: Bomlástermékek Toxinok Allergének

77 Biológiai kóroki tényezők A fertőző betegség terjedése: Cseppfertőzés Tápcsatornán keresztül Kontakt út (pl. sérülés, harapás, földdel való szennyezés) Vektoriális infekció: közvetítőn keresztül (pl. szúnyog, kullancs) Szexuális út

78 Biológiai kóroki tényezők Fertőző betegség kialakulásának megakadályozása: Fertőző ágens Közvetítő közeg vektorírtás Fogékony szervezet

79 Biológiai kóroki tényezők Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltások: Országos Epidemiológiai Központ

80 Biológiai kóroki tényezők Legionella: Baktérium (Legionella pneumofila) Pangó vizekben feldúsulhat Bejutás: porlasztott vízcseppek Pontiac-láz: influenza-szerű reakció Légiós betegség: valódi fertőzés, súlyos tüdőgyulladás Gyengébb immunrendszerűek veszélyeztettek Antibiotikummal kezelhető

81 Biológiai kóroki tényezők Influenza (és sokan mások): Vírus Cseppfertőzéssel terjed Állandóan változó: ismétlődő járványok Legyengült szervezetekben súlyos betegség Védettség nem tartós Az oltás sem biztosít 100%-os védelmet

82 Biológiai kóroki tényezők Legfontosabb emésztőszervi fertőzések: Hepatitis A (vírusos májgyulladás) Hepatitis E (vírusos májgyulladás) Calici-vírus (fertőző bélgyulladás) Typhus abdominalis (hastífusz)

83 Zoonózisok: Antrax (lépfene) Biológiai kóroki tényezők Brucellosis (Bang-kór, máltai láz) Kullancs-encephalitis (közép-európai vírusos agyvelőgyulladás) Lyme-kór Tibola (kullancs terjesztette nyirokcsomó gyulladás) Ornithosis (papagáj-kór) Veszettség (rabies, lyssavírus)

84 Zoonózisok: Biológiai kóroki tényezők Tularaemia (nyúlpestis) Leptospirosis (Weil-féle betegség, aratási láz) Q-láz Hanta-vírusok okozta betegségek Rovarcsípés!

85 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE ÁGAZATI PILLANATKÉP Utak Az autópályákat nem számítva az országos közúthálózat 53%-án a burkolat állapota rossz minősítésű (5-ös besorolású), és további 13% nem megfelelő (4-es) kategóriájú. Autóbuszok autóbusz átlagéletkora 14,5 év volt. A helyi közlekedésben 3034 darab (ennek 45%-a Budapest) busz ~2 millió utast ~7,5 millió utaskilométeren szállított. Tehergépkocsik A forgalomban lévő tehergépkocsi (++) átlagéletkora 10,7 és 13,3 év között szóródik, 93%- a dízel üzemanyagot használ (+). Forrás: A közúti közlekedés területi jellemzői. KSH, 2013

86 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE EXPOZÍCIÓK Környezetből adódó megterhelés (meleg/hűvös) Fizikai erőkifejtés okozta megterhelés, illetve tartós ülőmunka Vegyi kóroki tényezők (kipufogógáz, gépolaj) Biológiai kóroki tényezők Fizikai kóroki tényezők (vibráció, zaj) Pszichés megterhelés és pszichoszociális tényezők (időbeosztás, időkényszer, konfliktushelyzetek, nagy felelősség, döntéskényszer, veszélyhelyzetek)

87 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: KLÍMA Elsősorban a nem működő fűtés télen, hűtés nyáron Kockázat: fokozott igénybevétel, baleseti veszély Megelőzés: megfelelő klíma gépészet; időjáráshoz alkalmazkodó ruházat; védőital; pihenőhely; munkaidő-pihenőidő szabályozása 3/2002. (II. 8.) SzCsM EüM együttes rendelet Itt említhető meg a huzathatás is, mely például megfázást, mozgásszervi panaszokat okozhat

88 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: ERGONÓMIAI MEGTERHELÉS Például áruszállításnál tehermozgatás Kockázat: izom, inak, ízületek sérülése, kopása Megelőzés: tehermozgató készülékek; oktatás 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet

89 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: MIKRÓBÁK Kockázat: légzőszervi betegségek személyszállításnál, fertőzött területen való áthaladáskor akár zoonosis (pl. Q-láz az út menti birkalegelő porától) Megelőzés: szellőzőberendezések szűrőinek karbantartása; szociális helyiségek kialakítása; hygiénés oktatás 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet

90 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: KIPUFOGÓGÁZOK (BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK) Kockázat: heveny mérgezés, fulladás; légzőszervi károsodás, vérkeringési betegségek; rákkeltő hatás Megelőzés: karbantartás; nem jól szellőző helyen történő motor járatásának kerülése; oktatás TÉNYEZŐ: GÉPOLAJOK (ÜZEMELTETÉS, KARBANTARTÁS) Kockázat: bőrgyulladás, olajakne Megelőzés: szakszerű karbantartás; védőkesztyű; oktatás 25/2000. (IX. 30.) EüM SzCsM együttes rendelet

91 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: VIBRÁCIÓ Kockázat: egésztest vibráció hatásai (heveny rosszullét, gerincoszlop degeneratív elváltozásai) Megelőzés: gépek karbantartása; csillapítás beépítése (szék, kezelőszerv, gumialátétek); oktatás 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet

92 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: SAJÁTOS MŰSZAKREND Kockázat: magánélet-munka egyensúly megbomlása, baleseti kockázat fokozódása Megelőzés: kötelező pihenők és maximalizált vezetési idő; dolgozói beleszólás a műszakbeosztásba; alváshygiénés oktatás TÉNYEZŐ: CSALÁDTÓL TÁVOLI, EGYEDÜLI MUNKAVÉGZÉS Kockázat: magánélet-munka egyensúly megbomlása, lelki betegségek

93 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: PSZICHÉS TERHELÉS Például: nagy felelősség, döntéskényszer, időkényszer, konfliktus helyzetek utasokkal, agresszió Kockázat: pszichoszomatikus és lelki betegségek, baleseti kockázat fokozódása Megelőzés: felelősségek tisztázása, tartható menetrendek tervezése, elérhető és kompetens diszpécser szolgálat, biztonsági készülékek, konfliktuskezelési oktatás

94 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE Alkalmasság feltételei: 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet I. Blokk Anamnesztikus adatok A gépjárművezető (jelölt) igen nem 1. Anamnézisében szerepel-e 1.1 látászavar (ideértve a töréshibákat is) 1.2 hallászavar 1.3 a tapintás, vagy egyensúlyozás zavara 1.4 drog- és/vagy alkohol abusus 1.5 neurológiai betegség 1.6 pszichiátriai betegség 1.7 agyi vérkeringészavart okozó érbetegség 1.8 agyi műtét, agysérülés

95 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE 1.1 ortopédiai, reumatológiai betegség 1.2 súlyos bőrgyógyászati betegség 1.3 jelentős fül-orr-gégészeti betegség 1.4 szív- érrendszeri betegség 1.5 pulmonológiai betegség 1.6 nefrológiai betegség 1.7 cukorbetegség 1.8 vérképző és/vagy endokrin betegség 1.9 allergia 1.10 egyéb, a járművezetést befolyásoló betegség

96 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE II. Blokk Jelen állapot A gépjárművezető (jelölt) 2. Legalább 0,8-es szükség esetén korrekciós lencsével segített látásélességgel rendelkezik a jobbik és legalább 0,1-es látásélességgel rendelkezik a gyengébb szemre? 3. Szemüvege a plusz 8 dioptriát meghaladja? 4. Látótere vízszintes irányban mindkét szemre legalább 160 -os, amely balra és jobbra legalább 70 -ot, felfelé és lefelé legalább 30 -ot bővül, és a látótér középpontjától számított 30 -os sugarú tartományon belül a látás nem terhelt? 5. Egyik szemének látóképessége jelentősen csökkent-e? 6. Színlátása ép? 7. Szemkáprázás, fényadaptációs vagy szürkületi látás zavar fennáll-e? 8. Csökkent kontrasztérzékenység, kettős látás fennáll-e? 9. 6 m társalgási-, vagy 3 m súgott beszédet megérti? 10. Tapintás, egyensúlyozás zavara fennáll-e? 11. Drog, vagy alkohol abusus jelenleg fennáll-e? igen nem

97 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE 12. Szenved-e neurológiai betegségben, mely az éberségi szint zavaraihoz, homályos tudatállapothoz, eszméletvesztéshez (epilepszia!) vezethet? 13. Szenved-e agyi vérkeringészavart okozó érbetegségben? 14. Volt-e agyi műtét, agysérülés? 15. Szenved-e olyan pszichiátriai betegségben, mely a a felismerés, az ítélőképesség, a viselkedés vagy az alkalmazkodó képesség zavarával jár? 16. Szenved-e olyan ortopédiai betegségben, mely a járművezetést befolyásolhatja? 17. Szenved-e olyan bőrgyógyászati betegségben, mely a járművezetést befolyásolhatja? 18. Szenved-e olyan fül-orr-gégészeti betegségben, mely a járművezetést befolyásolhatja? 19. Hypertoniás-e? 20. A hypertonia kezeletlen, súlyos, rosszul beállított, vagy ismert-e kardiovaszkuláris szövődménye? 21. Rendelkezik-e szívritmus-szabályozó készülékkel? 22. Átesett-e szívinfarktuson? 23. Van-e szívritmus zavara? 24. Van-e súlyos szívritmus zavara? 25. Van-e anginás panasza? 26. Van-e nyugalmi, instabil, kisfokú fizikai- vagy pszichés terhelésre bekövetkező anginás panasza? 27. Szenved-e olyan pulmonológiai betegségben (asthma!), mely a járművezetést befolyásolhatja? 28. Szenved-e olyan nefrológiai betegségben, mely a járművezetést befolyásolhatja? 29. Szenved-e olyan vérképző szervi, endokrin betegségben, mely a járművezetést befolyásolhatja? 30. Szenved-e olyan allergiás vagy egyéb betegségben, mely a járművezetést befolyásolhatja?

98 A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE 12. Szenved-e cukorbetegségben? 13. Kap-e cukorbetegsége miatt gyógyszeres kezelést? 14. Az alkalmazott kezelés együtt jár-e hipoglikémia kockázatával? 15. Az alkalmazott kezelés minimalizálja-e a hypoglikémia veszélyét, vagy módosítása szükséges? 16. Felismeri-e a hipoglikémia kockázatának jelentőségét, a hipoglikémia bevezető tüneteit? 17. Rendszeresen ellenőrzi-e vércukrát? Volt-e súlyos hipoglikémiája az elmúlt hónapban? 19. Volt-e nem súlyos hipoglikémiája az elmúlt 12 hónapban? 20. Epilepszia betegséget bármikor megállapítottak, és csoportos személyszállítást végez?

99 A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE ÁGAZATI PILLANATKÉP kilométer vasúti hálózat (sűrű) 1/3 villamosított 16% kétvágányú elmaradt pályafelújítások 39 vállalkozás pályahasználati engedéllyel (áru)

100 A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE A vonatok menetideje az elmúlt években nőtt, s gyakran rosszabb a buszjáratnál

101 A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE

102 A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE EXPOZÍCIÓK Környezetből adódó megterhelés (meleg/hűvös) Fizikai erőkifejtés okozta megterhelés, illetve tartós ülőmunka Vegyi kóroki tényezők (kipufogógáz, gépolaj) Biológiai kóroki tényezők Fizikai kóroki tényezők (vibráció, zaj) Pszichés megterhelés és pszichoszociális tényezők (időbeosztás, időkényszer, konfliktushelyzetek, nagy felelősség, döntéskényszer, veszélyhelyzetek)

103 A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: KLÍMA Például szabadban történő munkavégzés pályavasúti dolgozóknál Kockázat: fokozott igénybevétel, baleseti veszély Megelőzés: időjáráshoz alkalmazkodó ruházat; védőital; pihenőhely; munkaidő-pihenőidő szabályozása 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet A pályakarbantartás során nehéz fizikai munka is társul mindehhez.

104 A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: TARTÓS ÜLŐMUNKA Például mozdonyvezető Kockázat: mozgásszervi panaszok, elhízás, szív-ér rendszeri betegségek kialakulása Megelőzés: munkaközi szünetek; munkahelyi egészségfejlesztés

105 A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: ERGONÓMIAI MEGTERHELÉS Például: helyszíni állítású váltó kezelése, kocsirendezés Kockázat: izom, inak, ízületek sérülése, kopása Megelőzés: gépesítés; tehermozgató készülékek; oktatás 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet

106 A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: MIKRÓBÁK Kockázat: járványos betegségek személyszállításnál, pályamunkások zoonosis (pl. kullancs terjesztette betegségek) Megelőzés: zárt szennyvízrendszerek alkalmazása; kullancs-elleni védőintézkedések; oltás (ha van); személyi hygiéné; oktatás 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet

107 A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: KIPUFOGÓGÁZOK (BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK) Kockázat: heveny mérgezés, fulladás; légzőszervi károsodás, keringési betegségek; rákkeltő hatás Megelőzés: karbantartás; nem jól szellőző helyen történő motor járatásának kerülése; oktatás TÉNYEZŐ: GÉPOLAJOK (ÜZEMELTETÉS, KARBANTARTÁS) Kockázat: bőrgyulladás, olajakne Megelőzés: szakszerű karbantartás; védőkesztyű; oktatás 25/2000. (IX. 30.) EüM SzCsM együttes rendelet

108 A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: RAKOMÁNY Például: átfejtés, szivárgás esetén Kockázat: heveny mérgezés, idült károsodás Megelőzés: rakomány tartalmának ismerete; ehhez kapcsolódó oktatás

109 A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: ZAJ A pályán dolgozókat jelentős zajhatás érheti, miközben megtartott kommunikációra van szükség! Kockázat: zaj okozta halláskárosodás Megelőzés: egyéni védőeszköz (rádiós fültok); oktatás 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet A régebbi mozdonyok vezetőfülkéinek zajszigetelése nem megoldott, mely zavarhatja az összpontosítást

110 A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: VIBRÁCIÓ Például: régebbi mozdonyok vezetése Kockázat: egésztest vibráció hatásai (heveny rosszullét, gerinc degeneratív elváltozásai) Megelőzés: gépek és a pálya karbantartása; rezgéscsillapítás 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet

111 A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: SAJÁTOS MŰSZAKREND Kockázat: magánélet-munka egyensúly megbomlása, baleseti kockázat fokozódása Megelőzés: kötelező pihenők és maximalizált vezetési idő; dolgozói beleszólás a műszakbeosztásba; alváshigiénés oktatás

112 A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: PSZICHÉS TERHELÉS Például: nagy felelősség, döntéskényszer, időkényszer, konfliktus helyzetek utasokkal, agresszió Kockázat: pszichoszomatikus és lelki betegségek, baleseti kockázat fokozódása Megelőzés: felelősségek tisztázása, tartható menetrendek tervezése, elérhető biztonsági szolgálat, konfliktuskezelési oktatás