Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában. Készítette: Dr. Dóczi Ildikó Mende

Átírás

1 Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában Készítette: Dr. Dóczi Ildikó Mende

2 Bemutatkozás Pest megyében, Sülysáp és Úri község közötti területen található Sűrűpuszta, ahol két mezőgazdasági cégnek vagyok az üzemorvosa. A cégek 2450 hektáron gazdálkodnak és összességében 39 főt foglalkoztatnak. Gabonatermesztés, raktározás, értékesítés a fő profiljuk. Munkámat két üzemi szakápoló kolléganő segíti.

3 Foglalkoztatási adatok A mezőgazdasági ágazatban a 2012-es évben több mint 200 ezer becsült munkavállaló dolgozott. Ebből a létszámból kb. 70 ezer főnek nyújtottak foglalkozásegészségügyi szolgáltatást.

4 Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában Növényvédő szerek Szerves-és szervetlen porok Kipufogó gázok Gépolajok Szén-dioxid az üvegházakban Silógázok a takarmánytárolókban

5 Növényvédő szerek - peszticidek hatásuk szerinti csoportosítása Gyomirtó - herbicid Rovarölő - inszekticid Gombaölő - fungicid Baktériumölő - baktericid Minden élőlényt ölő - omnicid DDT - diklór-difenil-triklóretán

6 Folyamatok a növényvédelemben Műtrágyázás Talajfertőtlenítés Csávázás Gyomirtás Kártevő és kórokozó irtás

7 Szabályozás A növényvédő szerek forgalmazása, szállítása, tárolása és alkalmazása fokozott veszéllyel járó tevékenység, melyet szigorú törvényi szabályozás részletez. A növényvédelemről szóló évi XXXV. törvény I-III. csoportba, ún. forgalmi kategóriába sorolja ezen szereket, és ez alapján van előírva, hogy milyen szakképesítéshez kötött a felhasználó személye. Az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek felsőfokú, a II. kategóriába sorolt szerek középfokú végzettséghez, míg a III. kategóriába sorolt szerek használata szakképesítéshez nem kötött.

8 Biztonságos munkakörnyezet Munkáltató Munkavállaló Üzemorvos, Üzemi ápoló Munkavédelmi szakember

9 Az üzemorvos feladata növényvédő szerrel dolgozó munkavállaló esetén Az alkalmassági vizsgálatok során a növényvédő szerekkel dolgozóknál fontos elvégeztetni a biológiai monitorozást (BEM). A szerves foszforsav-észter és a karbamát típusú növényvédő szerek esetében a választott hatásmutató a vörösvértestekben lévő, az idegrendszerivel azonos acetilkolin-észteráz (AChE) enzim aktivitása (nem a plazma kolinészteráz), melynek értékelése pontos laboratóriumi körülményeket igényel.

10 Az üzemorvos feladata növényvédő szerrel dolgozó munkavállaló esetén Előzetes alkalmassági vizsgálat során az egyéni AChE alapszint meghatározása teljes vérből vagy vvt.-ből munkába lépés előtt úgy, hogy 2-3 nap időközzel végzett két mérés átlaga legyen és expozíciómentes időszakban történjen. Ha már időszakos alkalmassági vizsgálatot végzünk, akkor évente szintén expozíciómentes időszakban már csak egyszer kell végeztetnünk a vizsgálatot.

11 Az üzemorvos feladata növényvédő szerrel dolgozó munkavállaló esetén Értékelése - fokozott expozícióról beszélünk, ha a saját egyéni alapszinthez viszonyított, 25%-nál nagyobb aktivitás csökkenést látunk, az 50%-nál nagyobb aktivitás csökkenés esetén mérgezésről beszélünk. Teendő: a fokozott expozíció forrásának, okának felderítése, intézkedés annak megszüntetésére. A dolgozót a munkaköréből a hatás-kumuláció veszélye miatt célszerű kiemelni és a fokozott expozíciót jelenteni kell!

12 Az üzemorvos feladata növényvédő szerrel dolgozó munkavállaló esetén Ha az egyéni alapszint nem áll rendelkezésre, az expozíciót követő aktivitás csökkenés mértékét nem tudjuk megítélni! A refeneciatartományon belüli érték nem garancia arra, hogy az aktivitás csökkenés mértéke nem nagyobb 25%-nál. Záróvizsgálatot a növényvédelemben dolgozóknál nem kell, de célszerű elvégezni (hatás-kumuláció miatt).

13 Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában Kipufogógáz Gépolaj expozíció

14 Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában Szén-dioxid Üvegházakban Fóliasátrakban Gombatermesztésnél Borászatokban Különböző időpontban alkalmazandó vegyszeres védelem

15 Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában Silógázok A takarmányok fermentációja kapcsán különböző ammónia és más gázok képződnek. Legismertebb a silótöltők betegsége, mely bronchitisből és pneumoniából áll együttesen.

16 Összefoglalva Minél szélesebb körben kell biztosítani a foglalkozásegészségügyi szolgáltatást a mezőgazdaságban dolgozók részére A munkáltató ne felesleges pénzkidobásnak érezze a szolgálat igénybevételét Szoros kapcsolat a FESZ szakorvosa és a cég munkavédelmi megbízottja között Közös telephelybejárások, jegyzőkönyv készítés, akár fényképes dokumentáció A munkahelyi kockázatértékelés elkészítése ne rutinból történjen és legyen időnk az átolvasására mielőtt aláírjuk

17 Összefoglalva Higiénés és egyéni védelem biztosítása, ellenőrzése A munkavállalók pontos tájékoztatása és oktatása

18 ? 2012-ben a mezőgazdaságban 1 foglalkozási megbetegedés és nulla fokozott expozíció volt bejelentve.

19