Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség H A T Á R O Z A T

Átírás

1 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: /2010. Üi: Márta Gabriella (EJT) Csökli Gabriella, Kardos Sándor (VVO) Dr. Szorcsik Attila (KVO) Tárgy: Vízjogi létesítési engedély H A T Á R O Z A T Vízikönyvi szám: I/7787 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér , KÜJ: ) részére vízjogi létesítési engedélyt adok arra, hogy a Mélyépterv Komplex Zrt. által tervszám alatt készített tervek, és jelen határozat el írásai alapján a Szeged belváros árvízvédelmi rendszer fejlesztés vízilétesítményeit megépítse. Az engedélyezett létesítmény f bb m szaki adatai: A árvízvédelmi fejlesztés Szeged belvárosi részén a Tisza jobb parti árvízvédelmi szakaszon a töltés tkm szelvények közötti szakaszát érinti. Jellemz szakaszok a beavatkozás jellegét l függ en: I. szakasz: tkm tkm szelvények között 760 m (Klinikák Belvárosi híd) II. szakasz: tkm tkm szelvények között 228 m (Belvárosi híd Stefánia) III. szakasz: tkm tkm szelvények között 440 m (Stefánia Belvedere) IV. szakasz: tkm tkm szelvények között 644 m (Belvedere Bertalan híd) Az árvízvédelmi szakaszra a vonatkozó jogszabályi el írások alapján a magassági biztonságot az alábbiak szerint kell figyelembe venni (11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet): Mértékadó vízmérce: Szeged tkm 173,600 fkm 0 pont magassága 73,70 mbf Mértékadó árvízszint 83,41 mbf ( 971 cm) Magassági biztonság 1,5 m (1121 cm) Ügyfélfogadás Központ: H és Cs: 9:00-11:30 és 12:30-15:00, K 9:00-11:30, Sze 12:30-15:00; Kirendeltség: H-P 9:00-12:00 Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) atiktvf@atiktvf.hu, Honlap:

2 2 Mértékadó árvízszintek a szakaszhatárokon: tkm (172,700 fkm) 83,39 mbf tkm (174,750 fkm) 83,45 mbf A meglév védm az el írt magassági kiépítési el írásokhoz képest 0,3 0,7 m magassági hiányt mutat. Ennek kiküszöbölésére a tervezett fejlesztéssel a magassági kiépítettség az egész szakaszon az 1130 cm (85,00 mbf) magasságra történik részben szerkezet magasítással, részben mobil gátas kiépítéssel. A m hosszú belvárosi szakaszon tervezett fejlesztés a jogszabályi el írásokra és az árvízvédekezési tapasztalatokra való figyelemmel teremti meg a szükséges árvízvédelmi biztonságot. Ennek keretében vízoldali résfalazás és köpenyfal építés történik a szükséges dilatációk kialakításával, a mentett oldalon pedig szivárgó rendszer kialakítása segíti el az állékonyság növelését, a szivárgó és fakadóvizekt l való belterületi mentesítést. Résfal és köpenyfal (I. II. III. szakasz és IV. szakasz egy része): A meglév védm vek Tisza fel li oldalán vízzáró vb. résfal és köpenyfal épül a meglév mellvédszerkezetekkel összeépítve. Az összeépítés a meglév mellvédfalak részleges visszavésésével, fejgerenda kialakításával történik. A fejgerendában alakítják ki a mobil gátrendszer csatlakoztatását. Mobil gátrendszer: A szerkezetileg átalakított mellvédfalak fejgerendáiban alakítják ki a mobil gátrendszer csatlakoztatását biztosító t csavarokat, amelyek rejtett fészkekben helyezkednek el; a fészkek lezáró fedköveit csak árvízi el rejelzés esetén kell kibontani. A t csavarokhoz a gátrendszer függ leges tartószerkezetei hajlításmereven csatlakoztathatók. A függ leges tartók horonyszer kialakításúak, melyek lehet vé teszik a tartók közé a táblák gumitömítéses csatlakoztatását. A tartók az alkalmazási engedély szerinti kiosztásúak, illeszkedve a kialakítandó dilatációhoz és lépcs höz. A táblák kéttámaszú tartóként viselkednek, s a vízzáróságot az illeszkedési vonalak mentén gumitömítések biztosítják. A táblák rögzítése a tartók tetején csavarkapcsolatokkal biztosíthatók. Szivárgórendszer: A partfalrekonstrukció során a teljes hosszon újjáépítik a járdát, a járda alatt lemezszivárgók épülnek geotextilia ágyazással, ~20-30 cm vastagsággal, homokos kavicsból. Az I-III. szakaszokon a Belvárosi híd két részre osztja az árokszivárgó rendszerét: ett l északra az árokszivárgó vizei a III. szakasz végén a tkm szelvényben építend szivattyú aknán keresztül jutnak a Tiszába, ett l délre az árokszivárgó vizei a déli felhajtónál a tkm szelvényben építend szivattyú aknán keresztül jutnak a Tiszába. A gy jt draineken ~100 m-ként tisztítóaknák épülnek.

3 3 A IV. szakaszon az összegy lt vizek a meglév közcsatornába kerülnek bevezetésre, vagy provizórikus szivattyús víztelenítés szükségessége esetén a Tiszába. A közcsatorna üzemeltet je a Szegedi Vízm Zrt. VÉDM A magassági adatok a 0 vízmérce szintjéhez viszonyított relatív magasságok. I. szakasz: Az újjáépített járdák szintje és a szerkezetileg átalakított mellvédfalak fels szintje változatlan marad. Résfal és köpenyfal: Korányi fasoron: résfal talpmélység: résfal szerkezeti vtg.: köpenyfal szerkezeti vtg.: fejgerenda fels szint: Roosevelt tér el tti szakaszon: résfal talpmélység: résfal szerkezeti vtg.: köpenyfal szerkezeti vtg.: fejgerenda fels szint: +2,50 m 45 cm min. 25 cm +10,70 m +3,0 m 45 cm 30 cm + 10,70 m Lépcs k: Árvízi emlékm l délre: A meglév partfalhoz közvetlenül csatlakozó lépcs elbontásra kerül, majd a szerkezeti meger sítést követ en újjáépül. Árvízi emlékm -Roosevelt tér között: A meglév 4 db lejáró lépcs újjáépül szerkezeti meger sítéssel (bélésfal), valamint a járdaszinten vb. talpgerendával oly módon, hogy azokhoz csatlakoztathatók legyenek az egyedi táblákat befogadó acél tartószerkezetek. Roosevelt tér el tti szakaszon: A Belvárosi híd melletti 75 m hosszon kialakított lépcs sornak a megközelítése továbbra is a meglév 3 db nyíláson keresztül lehetséges. A résfallal kombinált szerkezeti meger sítést úgy alakítják ki, hogy a mobil falrendszer egyedi betéttáblái beépíthet k legyenek. Közm vek: Az árvízvédelmi vonalon a résfalas vízzáró falak helyett a meglév közm vek függ leges vetületében Jet-Grouting injektoros technológiával biztosítják a vízzáróságot. Az injektoros technológia során öblítéssel furat készül a talajban, majd a fúrófej öblít furatainak elzárása után a fúrószár vissszahúzása mellet nagy nyomással cementtejet injektálnak a talajba. A technológiával kisebb, mint 1x10-8 vízáteresztési tényez érhet el. A JET- falak szilárdsága min. 5 N/mm 2 (28 napos korban).

4 4 Az alábbi szakaszokon épül JET- fal: az alsótelepi átvezetésnél a szennyvízbevezetések környezetében: L = 14,0 fm az emlékm l 24,0 m re délre található INVITEL kábel környezetében: L = 1,2 fm Az egyéb víz és elektromos kábeleket az építés idejére kiváltják. Az új résfalban építéskor véd csöveket helyeznek el, ezzel biztosítva a vezetékek végleges visszahelyezhet ségét és vízzáró átvezetésének megoldását. Mobil gátrendszer: 0,6 m magasságú mobilfal: 808,0 fm A lejáró lépcs knél és a déli felhajtónál árvíz idején egyedi tervezés mobiltáblák beépítésével biztosítják a mellvédfalak folytatólagosságát. Déli feljárónál (árvízi emlékm nél) tervezett mobilgát: 1,94 m magasságú mobilfal: 49,5 fm Ezen a szakaszon a mobil fal függ leges tartói az útburkolat alá rejtetten kialakítandó monolit vb. talpgerendához fognak csatlakozni, melynek magasságát a MÁSZ+150 cm-es kiépítési vízszint határozza meg. Lejáró lépcs knél tervezett mobilgát: 1,8 x 1,5 m-es mobiltábla: 8 db 1,8 x 1,94 m-es mobiltábla: 3 db II. szakasz: Résfal és köpenyfal: Az újjáépített járdák szintje és a szerkezetileg átalakított mellvédfalak fels szintje változatlan marad. résfal talpmélység: résfal szerkezeti vtg.: köpenyfal szerkezeti vtg.: fejgerenda fels szint: +2,50 m 45 cm min. 25 cm +10,70 m Lépcs : A meglév 1 db lejáró lépcs újjáépül szerkezeti meger sítéssel (bélésfal), valamint a járdaszinten vb. talpgerendával oly módon, hogy azokhoz csatlakoztathatók legyenek az egyedi táblákat befogadó acél tartószerkezetek. Közm vek: A víz és elektromos kábeleket az építés idejére kiváltják. Az új résfalban építéskor véd csöveket helyeznek el, ezzel biztosítva a vezetékek végleges visszahelyezhet ségét és vízzáró átvezetésének megoldását.

5 5 Mobil gátrendszer: 0,6 m magasságú mobilfal: 152,0 fm A lejáró lépcs nél árvíz idején egyedi mobiltáblák beépítésével biztosítják a mellvédfalak folytatólagosságát. lejáró lépcs nél tervezett mobilgát: 1,8 x 1,8 m-es mobiltábla: 2 db III. szakasz: Résfal és köpenyfal: Az összeépítés ezen a szakaszon a meglév mellvédfalak olyan mérték visszavésésével történik, hogy a meglév járdaszint ~ 50 cm-el +10,10 m szintre történ megemelésével a fejgerenda fels szintje egy szintbe kerül, azaz a mellvédfal megsz nik. Az új fejgerendára korlát épül. résfal talpmélység: résfal szerkezeti vtg.: köpenyfal szerkezeti vtg.: fejgerenda fels szint: Északi felhajtó melletti szakaszon: résfal talpmélység: résfal szerkezeti vtg.: köpenyfal szerkezeti vtg.: fejgerenda fels szint: +3,00 m 45 cm min. 25 cm +10,10 m +2,50 m 45 cm min. 25 cm +10,70 m Lépcs k: A lépcs k melletti meglév szárnyfalak elbontásra kerülnek, a +10,10 m-es megemelt járdaszintr l a meglév rakparti lépcs sor tetejére ( kb. 1,70 m szint áthidalására) új monolit vb. lépcs k épülnek 1,20 m szélességgel, korláttal és az új vb. fallal szerkezetileg összekapcsolva. Közm vek: A víz és elektromos kábeleket az építés idejére kiváltják. Az új résfalban építéskor véd csöveket helyeznek el, ezzel biztosítva a vezetékek végleges visszahelyezhet ségét és vízzáró átvezetésének megoldását. Mobil gátrendszer: 1,2 m magasságú mobilfal: 416,0 fm 1,1 m magasságú mobilfal: 41,0 fm

6 6 IV. szakasz: Mellvédfal felbetonozás (résfal és köpenyfal): A ~ 30 cm-es hiányt a meglév mellvédfal részleges visszavésése utáni szerkezeti felbetonozással szüntetik meg úgy, hogy a meglév járdaszint is jellemz en 30 cm-el magasabbra kerül. Kivétel az É-i felhajtó melletti kb. 37 m-es szakasz, ahol meglév védm vek Tisza fel li oldalán vízzáró vb. résfal és köpenyfal épül a meglév mellvédszerkezetekkel összeépítve. Az összeépítés a meglév mellvédfalak részleges visszavésésével, felmagasított fejgerenda kialakításával történik. A IV. szakaszon a támfal tetején nem terveznek mobil gátrendszert. Az újjáépített járdák szintje és a szerkezetileg átalakított mellvédfalak fels szintje ~ 30 cm-el kerül magasabbra. Mellvéd felbetonozás: A meglév U keresztmetszet fedlapok elbontása után a mellvédfal tényleges vastagságában épül meg a szerkezeti felmagasítás, a mellvédfal tetejének részleges visszabontásával, a mellvédfal függ leges betonacéljaihoz csatlakoztatott vasszereléssel. fels szint: +11,30 m szerkezeti vtg.: megegyezik a mellvéd jelenlegi vastagságával Résfal és köpenyfal az É-i felhajtó melletti szakaszon: résfal talpmélység: +2,50 m résfal szerkezeti vtg.: 45 cm köpenyfal szerkezeti vtg.: min. 25 cm fejgerenda fels szint: +11,30 m Lépcs k: A 7 db ártérre levezet lépcs t szerkezetileg újjáépítik, a meglév lépcs kre történ rábetonozással és a megemelt járdaszinthez való csatlakoztatással. Közm vek: A felmagasítás a közm veket nem érinti. Mobil gátrendszer: Az északi felhajtónál, valamint a lépcs knél a megmaradó szárnyfalaknál az árvíz idején szükséges lezárásához egyedi tervezés, mobil táblaelemeket alkalmaznak. Északi feljárónál tervezett mobilgát: 1,7 m magasságú mobilfal: 10,0 fm Lejáró lépcs knél tervezett mobilgát: 4,0 x 1,5 m-es mobiltábla: 1 db 1,8 x 1,5 m-es mobiltábla: 6 db

7 7 SZIVÁRGÓ RENDSZER A magassági adatok a 0 vízmérce szintjéhez viszonyított relatív magasságok. I-II-III. szakasz: Járda: Az I-II. szakaszon a mentett oldalon a jelenlegi járdaszinttel azonos magasságban új ~4, 00 m széles járda épül. Kivétel a Korányi fasori lépcs k melletti szakasz, ahol a járda lesz kül, továbbá a Roosevelt tér el tti lépcs sor melletti szakasz, ahol a jelenlegivel azonos ~2,0 m széles járda épül ~ 75,0 m hosszban a szomszédos út patkája és a mellvéd között. A II. szakasz végénél a Tiszára mer leges mellvéd szakaszon fog a járda szintje kb. 50 cm-el emelkedni a III. szakaszon tervezett 10,10 m-es magasságára. A III. szakaszon a meglév járdaszint kb. 50 cm-el magasabbra, +10,10 m-re kerül, az új járda szélessége ~3,0 m. A járdák átépítése során a járdák alatt szivárgó paplan réteg épül, a szivárgó vizek összegy jtésére. Az elvezetésük az árokszivárgókon keresztül történik. Árokszivárgók: 80 cm szélesség, változó mélység szivárgók. A szivárgó test anyaga osztályozott kavics, geotextilia védelemmel; a vízelvezetést az árokban két független, egy mély és egy sekély elhelyezkedés 2,0 0 / 00 esés, 200 drain cs biztosítja. I. szakaszon: D-i irányból köt be a szivárgó vizek déli átemel jébe. Hossz(sekély és mély): 211,0 m Indulási szintek: +8,1 m illetve +5,5 m É-i irányból köt be a szivárgó vizek déli átemel jébe. Hossz(sekély és mély): 601,4 m Indulási szintek: +8,4 m illetve +5,8 m II-III. szakaszon és az északi felhajtó melletti támfalszakaszon: D-i irányból köt be a szivárgó vizek északi átemel jébe: Hossz(sekély és mély): 577,1 m Indulási szintek: +8,4 m illetve +6,7 m É-i irányból köt be a szivárgó vizek északi átemel jébe. Hossz(sekély és mély): 73,2 m Indulási szintek: +7,7 m illetve +5,75 m A lemezszivárgó és árokszivárgó kapcsolata: A paplanszivárgók funkcionálisan összeköttetésben vannak az árokszivárgóval. Az I. szakaszon: a védett fák középvonalában tervezett 2 m mély, 40 cm széles szivárgó árkok biztosítják a kapcsolatot, Roosevelt tér el tti 75,0 m szakaszon a szivárgó paplan réteg keskenyebb; vizeit járda alatti szivárgó gerinc juttatja az árokszivárgóba.

8 8 Az II. szakaszon: lemezszivárgó közvetlenül kapcsolódik az árokszivárgó testhez. Az III. szakaszon a partfal vonala és az árokszivárgó tengelye közötti távolság változó: nagyobb távolságok esetén a járda lemezszivárgó és az árokszivárgó között szivárgó árkok biztosítják a kapcsolatot, kisebb távolságok esetén a lemezszivárgó közvetlenül kapcsolódik az árokszivárgó testhez. A szivárgó rendszerek m ködtetése: Az új vízzáró min ség vb. falszerkezet jelent sen megnöveli a szivárgási hosszakat, illetve lezárja az elöregedett part-védm vön és az azt keresztez közm veken átszivárgó vizek útját; a talajvízszint változása ezáltal késleltetett lesz. A fels draincs (sekélyszivárgó) árvizes id szakokban a mentett oldali talajrétegek fels részéb l, valamint a kapcsolódó lemezszivárgókból összegy jtött vizeket a szivattyú aknába juttatja, ahonnan a szivárgó vizeket automatikus üzemmódban a Tiszába emelik. Az árokszivárgó alsó draincsöve (mélyszivárgó) az árvíz levonulása közben a partfal állékonysága érdekében a vízzáró min ség védm re hátulról ható víznyomást csökkenti. Árvíz levonulást követ id szakban biztosítja a mentett oldali talajvízszint süllyesztését, a Tiszába történ gravitációs elvezetését. A sékély- és mélyszivárgók draincsöve a szivattyúakna nedves terébe csatlakozik. Szivattyú- és tolózáraknák: Mind az északi, mind a déli szivárgó rendszer mélypontján tervezett szivattyú- és tolózáraknák, száraz térben 2-2 db szivattyú kerül beépítésre. A szivattyúk teljesítménye: Q=50 l/s, H=9 m A szivattyúgépakna mellett tolózárakna biztosítja a gravitációs csatornán a kett s zárás feltételét. A szivattyúk nyomócsöve szifonszer en kiképzett és a rakparti felhajtó hidak alatt kialakított ejt aknába juttatja a vizet. Ett l az aknától gravitációs csatorna épül a rakparti út alatti átvezetéssel, a rézs ben létesített kitorkolló fejjel. A szivattyúk automatikus m ködtetését árvizes id szakban a nedves tér szintkapcsolói biztosítják. Esetleges áramkimaradás, vagy szivattyú meghibásodás miatt a nedves tér vésztúlfolyóval kialakított; a túlfolyó vezeték közcsatornába csatlakozik. Szivárgó vizek déli átemel je: Helye: Szeged, Tisza folyó jobb parti árvízvédelmi töltés tkm szelvény (árvízi emlékm mellett) Drain cs becsatlakozási szint: sekély szivárgó: +7,24 m mélyszivárgó: +4,60 m Átemel akna: 5,0 m külméret többter monolit vb. akna Nedves tér: min. vízszint: +5,44 m max. vízszint: +8,33 m (túlfolyó szint) Ejt akna: 1,5 x 1,5 x 1,5 m belméret monolit vb. akna Nyomócs : DN 150 Gravitációs cs : DN 200 az szivattyúakna és az ejt akna között D 400 PE az ejt akna és a kitorkollás között Kitorkollási szint: +3,60 m

9 9 Szivárgó vizek északi átemel je: Helye: Szeged, Tisza folyó jobb parti árvízvédelmi töltés tkm szelvény (északi lehajtó mellett) Drain cs becsatlakozási szint: sekély szivárgó: +7,55 m mélyszivárgó: +5,60 m Átemel akna: 7,0x5,5m befoglaló méret, ~4,5 m belmagasságú többter monolit vb. akna Nedves tér: min. vízszint: +5,80 m max. vízszint: +9,20 m (túlfolyó szint) Ejt akna: 1,5 x 1,5 x 1,5 m belméret monolit vb. akna Nyomócs : DN 150 Gravitációs cs : DN 200 az szivattyúakna és az ejt akna között D 400 PE az ejt akna és a kitorkollás között Kitorkollási szint: +4,20 m IV. szakasz: Járda: A járda ~30-cm-el magasabb szintre kerül újjáépítésre, a járda szélessége a jelenlegivel megegyez. Átépítése során a járdák alatt szivárgó paplan réteg épül. Szivárgó paplan: cm vastagság, homokos kavics, alatta geotextilia a járdák teljes szélességében. Drain cs : Ezen szakasz teljes hosszán a járda alatti szivárgó paplanhoz árokba fektetett drain cs épül, mely a szivárgó vizeket összesen 3 aknába vezeti. Az aknákból az összegy lt szivárgó vizeket D315 PVC-U cs l épül út alatti átvezetéssel 3 helyen vezetik be az út túloldalán üzemel egyesített rendszer csatorna aknájába, vagy provizórikus szivattyús víztelenítés szükségessége esetén a Tiszába. Az építés során az alábbiak betartását, illetve figyelembevételét írom el : 1. Az engedélyezett létesítményt e határozat el írásai szerint és érvényességi idejében kell megépíteni. 2. Ezen engedélyt mellékleteivel együtt meg kell rizni és az ellen rzésre jogosultnak felmutatni. 3. Az engedélyes személyében beálló vagy a megállapított m szaki adatokat érint változásokat 30 napon belül a vízügyi hatóságnak be kell jelenteni az engedélyesnek és az engedélyt átvev nek is, és az új helyzetnek megfelel en ezen vízjogi engedély módosítását kérni az engedély érvényességi idején belül. 4. A kivitelezés megkezdése el tt a kiviteli tervet jóváhagyásra be kell nyújtani a felügyel ségre. Amennyiben a kiviteli tervek m szaki adatai eltérnek a vízjogi létesítési engedélyben szerepl m szaki tartalomtól, akkor ezen engedély módosítását kell kérni. 5. Az építkezés megkezdése csak az ATIKÖVIZIG által jóváhagyott ideiglenes árvízvédelmi terv birtokában történhet. A jóváhagyott ideiglenes árvízvédelmi tervet meg kell küldeni a felügyel ségnek.

10 10 6. Amennyiben a régészeti feltárás miatt a várfal környezetében a vízjogi létesítési engedélyt l eltér megoldást kell kialakítani, akkor ezen engedély módosítását kell kérni. 7. Az építés során be kell tartani 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, valamint a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet vonatkozó el írásait. 8. Az alkalmazott mobilgátnak alkalmazási engedéllyel kell rendelkeznie, továbbá szaki paramétereinek, kialakításának minimálisan meg kell felelnie a vízjogi létesítési tervdokumentációban ismertetett m szaki követelményeknek, amelyek az alábbiak: A mobilfal mind rögzítésében (a fogadó szerelvény a támfalszerkezet tetején kialakított vasbeton gerendarendszerben kerül elhelyezésre), mind függ leges konzolos, vagy kitámasztott f tartóiban legyen képes az adott beépítési helyen fellép maximális víznyomásból származó igénybevételek, korlátozott elmozdulások melletti er tani hatások felvételére. A f tartók közé elhelyezett betéttáblákra ugyanezen követelmények vonatkoznak. A kialakított rendszer elemei olyan egységekb l álljanak, melyek kézzel egy ember által is mozgathatóak, szerelhet ek. A rendszer elemeinek kapcsolataiban alkalmazandó tömítés id álló legyen és a terhelésb l származó elmozdulások, szögforgások létrejötte mellett is biztosítsa a vízzárást. A rendszer elemei olyan mérett réssel készüljenek, ami lehet vé teszi azok csereszabatos szerelhet ségét, vagy az egyes kapcsolati csomópontokban az elemek összeszámozása révén a pontos illeszkedés - a kívánt élettartam alatt - biztosítható legyen. A mobilrendszer feleljen meg a tartóssági követelménynek, mely a gyártó által teljesítend minimálisan 20 év id tartamra vonatkozik. A rendszer elemeinek anyaga álljon ellen a különböz - a rendszer élettartama alatt el forduló - korróziós hatásoknak. A tömítés anyagára is jellemz en igaz ez, de azok id szakos cseréje megengedett. (A gumi alkatrészek min ségének és megfelel sége évenként felülvizsgálandó még akkor is, ha azok beépítésére nem kerül sor.) A mobil rendszer anyaga, rendszere és szilárdsága feleljen meg egy esetleges nem kívánatos mechanikai hatás (pl. áradó vízben úszó fatörzsek dinamikus ütközéséb l származó er hatás) károsodás nélküli elviselésére is. A lejáró lépcs knél alkalmazott egyedi méret megoldásoknál a beépítésre kerül mobilfal elemek biztosítsák a rendszer és a meglév vb. szerkezet közötti zárást is. Ezen igény teljesítéséhez szükséges elemeket, szerelvényeket a betonba el re el kell helyezni. A mobilfal f tartóinak kiosztása az alkalmazási engedélynek megfelel legyen, és igazodjon a helyi adottságokhoz, a partfalszakaszok hosszméreteihez, a dilatációk és lépcs k elhelyezkedéséhez. 9. A déli feljárónál a talpgerenda magassági kialakítását a MÁSZ+150 cm-es kiépítési vízszint és a mobil gát alkalmazási engedélyében szerepl maximális kivédhet árvízi magasság figyelembevételével kell meghatározni. 10. Az I. szakaszon a járda lesz külésnél teljesülnie kell a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 37. (2) bekezdésének, azaz gépjárm -közlekedés céljára alkalmas utat kell biztosítani, továbbá a teljes szakaszon biztosítani kell az utak megközelítési lehet ségét. 11. Az átemel aknákban tervezett tolózárakat úgy kell kialakítani, hogy legnagyobb vízszintnél is kezelhet legyen a bevezet csövön lév zárószerkezet.

11 A IV. szakasznál, a szivárgó vizek átvezetésénél, az utat az eredeti útpályaszerkezet szerint kell helyreállítani. 13. Az érintett közm kezel k nyilatkozatában foglaltakat az építés során be kell tartani, különös tekintettel az esetleges tervezett keresztezési helyeken való kézi földmunkákra. 14. A hulladék termel je, tulajdonosa köteles a birtokában lév, bármely tevékenységb l származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. -ban és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gy jteni. 15. A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag el nyös, m szakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. 16. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történ hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a m szaki, illet leg gazdasági lehet ségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 17. A hulladékok csak engedéllyel rendelkez hulladékkezel nek adhatók át. 18. A keletkez veszélyes és nem veszélyes hulladékot környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven kell gy jteni. 19. A vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelemhez csatolni kell a hulladékkezel k átvételi igazolását. 20. A létesítés során a porképz dést a lehet legkisebbre kell csökkenteni. 21. A burkolt útfelületeket rendszeresen takarítani kell a felhordott szennyez désekt l (pl. sár) a másodlagos porszennyezés megel zése miatt. 22. Az építkezés csak érvényes út- és közm kezel nyilatkozatok birtokában, a bennük foglaltak betartásával végezhet. 23. A Szegedi Vízm Zrt. Hü-528-3/2010. számon adott üzemeltet i nyilatkozatában foglaltak betartását el írom, kiemelve, hogy az I. szakaszon a partfallal párhuzamos felhagyott csatornákat ki kell injektálni. 24. Amennyiben a Szegedi Vízm Zrt. befogadói nyilatkozata alapján a IV-es szakasz szivárgó rendszeréb l a vizet a városi hálózat befogadni nem tudja, a megépül gy jt aknák felhasználásával provizórikusan kell a szivárgó vizeket a Tiszába átemelni. 25. Az ATIKÖVIZIG /2010. számú vagyonkezel i nyilatkozatában foglaltak betartását kötelez en el írom. 26. A beruházás elhúzódása esetén, megfelel indokolás mellett, az érvényességi id lejárta el tt, annak meghosszabbítása kérhet. 27. Az építés befejezése után tartandó m szaki átadás-átvételi eljárás id pontjáról a felügyel séget 8 nappal korábban értesíteni kell. 28. A sikeres m szaki átadás-átvételi eljárást követ 30 napon belül a megvalósulási terv egyidej becsatolásával a vízjogi üzemeltetési engedélyt meg kell kérni a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletben meghatározott díj egyidej megfizetésével. 29. Jelen engedély jogszabály által el írt egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

12 12 A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 490/4241/004/2010. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában az alábbi kikötéseket szabja: 1. A partfal rekonstrukciós munkái során, a várfal feltételezett helyénél és annak közelében az építési munkák megkezdése el tt, az építéssel érintett területen megel feltárást kell végezni. A dréncs árok kialakítása kizárólag régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhet. A régészeti megfigyelés, valamint a megel feltárás elvégzésére a munkálatok megkezdése el tt a beruházó a területileg illetékes megyei múzeummal (Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeumával, a Móra Ferenc Múzeummal, 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3. T: 06-62/ ) írásbeli szerz dést köteles kötni. A szerz dés érvényességéhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Irodájának jóváhagyása szükséges. A kivitelezési munkálatok kizárólag a megel feltárás befejezése után kezdhet k meg. 2. Az engedélyes tartozik továbbá a munkakezdés és a m szaki átadás-átvételi eljárás id pontjáról a kulturális örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni. 3. Ha a régészeti megfigyelés közben bebizonyosodik a beruházásra szánt terület régészeti érintettsége, akkor a munkálatokat fel kell függeszteni és az érintett nyomvonal szakaszon megel feltárást kell végezni. A belföldi jogsegély keretében megkeresett Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyz je 01/75834/2010. számon az alábbiakat nyilatkozza: Az építtet nek be kell tartania az Országos Településrendezési és Építési Követelményekr l szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK) 26. -ában foglalt el írásokat. A többször módosított Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 59/2003. (XII.15.) Kgy. Rendelet 23. és 57. -ban foglalt el írások betartandók. A tervezett létesítmény érinti a helyi természeti védelem alatt álló Korányi fasor és a Várkert-Mórapark területeit, melyre a Szeged Város helyi jelent ség természeti területeinek és emlékeinek védelmér l szóló 35/2009. (XI.11.) Kgy. Rendelet el írásai vonatkoznak. A védett területek érintettsége miatt kertépítészeti munkarész csatolása szükséges. A belföldi jogsegély keretén belül adott véleményre tekintettel, a kiviteli tervek készítése során meg kell vizsgálni, hogy az építkezési terület ténylegesen érinti-e a helyi védelem alatt álló természeti értéket. Amennyiben érinti, a kertépítészeti munkarészt a kiviteli tervek elkészítésekor Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyz jének és a felügyel ségnek be kell nyújtani. Az engedély december 31. napjáig érvényes. A kérelmez a ,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült fel. Határozatom ellen az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyel séghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez, mint az I. fokú vízügyi hatósághoz, a kézhezvételt l számított 10 munkanapon belül 4 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

13 13 A jogorvoslati eljárás díja a 33/2005.(XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet pontjában meghatározott díj 50 %-a, azaz ,- Ft, melyet a Magyar Államkincstárnál vezetett el irányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyel ségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatában fel kell tüntetni jelen határozat számát. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezésre nyitva álló határid leteltét követ napon joger re emelkedik. INDOKOLÁS Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat (Szeged Széchenyi tér 10.) megbízásából a Mélyépterv Zrt. (1012 Budapest Várfok u. 14.) augusztus 31-én benyújtotta a felügyel ségre Szeged belváros árvízvédelmi rendszer fejlesztés vízjogi létesítési engedély kérelmét. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az Önkormányzati Árvízvédelmi Fejlesztések kétfordulós pályázati konstrukció (Kódszám: KEOP ) keretében, annak els fordulójában sikeresen pályázott, és elnyerte a másfél milliárdos támogatást, illetve az el írások szerinti tartalommal benyújthatja a második fordulóra a pályázati dokumentációját. A dokumentáció irat- és tervanyaga elemzi az árvízvédelmi rendszer meglév állapotát, összefoglalja az utóbbi évek árvízvédelmi tapasztalatait, széleskör adatgy jtéssel, ellen rz mérésekkel bemutatja a jelenlegi, illetve a tervezett állapotokat. A Szeged városát 1879-ben romba dönt árvíz után a város védelmére épített partfal hiányosságai az évben az addigi legmagasabb 961 cm-es vízállással tet hosszan tartó árvíz alatt jelentkeztek. Az 1970-es évek elején, figyelemmel az árvízi tapasztalatokra és az elvégzett állékonysági vizsgálatokra, új támfal építésének szükségessége merült fel. A tervezési munkát követ en az építkezés 1973-ban kezd dött el és 1979-ben átadásra került a tervben szerepl I III. szakasz kiépítése. A IV. jel szakasz építésére években került sor. Az I III. szakaszok építését megel en csak az addig el fordult legnagyobb árvízszinthez viszonyítva történhetett a magassági kiépítés, mivel a mértékadó árvízszint meghatározására csak az 1980-as évek elején került sor. Ezt mutatja az is, hogy a Bertalan híd fölötti szakaszon a mértékadó árvízszintek ismeretében már a MÁSZ+1,5 m-re épült ki a koronaszint. A évi minden eddigi csúcsot megdönt magasságú árhullám levonulásakor azonban nem csak a magassági biztonsági hiány miatt kellett intenzív védekezést folytatni, hanem állékonysági problémák is felléptek, melynek több helyen is okozója volt a támfal alatt átvezetett, a védekez személyzet számára ismeretlen cs átvezetés, vagy mentett oldali üregrendszer és a már korábban felhagyott párhuzamos vezetés szennyvíz f gy jt k. Ugyancsak problémát jelentett a rakpartra való lejárást biztosító kulissza-nyílások állékony és vízzáró lezárása, valamint a meghibásodott (elöregedett) dilatációkon átfolyó víz.

14 14 Ezen jelenségek miatt másod-vonali védm vek kialakítása is szükségessé vált az ingatlanok elöntést l való védelmére. Mindezen árvízvédekezési tapasztalatok indokolttá tették a Szeged belvárosi partfalszakasz felújítását, melynek során a rendelkez rész szerinti munkálatok elvégzésére készült vízjogi engedélyes terv. A terveket Rokob Ágnes ( ), Dr. Tóth László ( ), és Péter Gábor ( ) készítette. A tervez i jogosultságot megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tervez k a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara tagjai, tárgyi vízilétesítmények megtervezésére jogosultsággal rendelkeznek. A tervezéssel érintett terület feletti rendelkezési jog igazolása megtörtént, a Szeged 2286/1, 2287/1, 2294/5, 2295, 3820, 4034, 4036/3, és a 4036 hrsz. alatti terület tulajdonosa az önkormányzat. A magyar Állam tulajdonát képez Szeged 2286/2, 2286/3, 2287/2, 2294/1, 2294/3, 2294/4 hrsz-ok vonatkozásában kérelmez csatolta a vagyonkezel i és tulajdonosi nyilatkozat kiadására jogosult ATIKÖVIZIG hozzájárulását. A Hatóságomhoz benyújtott kérelem kiegészítésre szorult, ezért a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 37. (3) bekezdése alapján , és -1-8/2010. számon hiánypótlásra hívtam fel a kérelmez t, melyben az ATIKÖVIZIG vagyonkezel i nyilatkozatát, a Magyar Állam tulajdonában lév ingatlanok vonatkozásában az MNV Zrt. tulajdonosi hozzájárulását kértem, és a hiányzó közm egyeztetéseket. A hiányosságot a megadott határid n belül pótolták. Az ATIKÖVIZIG /2010. számú vagyonkezel i nyilatkozata szerint, az Európai Uniós illetve hazai támogatásból megvalósuló projektek tekintetében az Igazgatóság a 21/2010. (I.20.) Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozata alapján jogosult a tulajdonosi hozzájárulás kiadására. Az ATIKÖVIZIG tulajdonosi hozzájárulását /2010. számú nyilatkozatában megadta. A dokumentáció víz- és talajvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási szempontból kiegészítésre szorult, ezért a Ket. 50. alapján /2010. számon tényállás tisztázását kértem. A hulladékgazdálkodási, és a víz- és talajvédelmi hiányosságok pótlása megtörtént. A felügyel ség tárgyalójában november 8-án egyeztet tárgyalást tartottunk a tényállás tisztázására érkezett dokumentációban foglaltak megvitatására. A Mélyépterv Komplex Zrt. pótolta a tárgyaláson megbeszélt hiányosságokat. Jelen határozatot a augusztus 31-én benyújtott vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció, valamint a én, én, 10-én, 12-én, és 15-én benyújtott kiegészítés alapján adtam ki. Hatóságom víz- és talajvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási és leveg védelmi szempontból feltételekkel járult hozzá az engedély kiadásához. A tervdokumentációban foglaltakat átvizsgálva megállapítottuk, hogy a kivitelezés során felhasználásra kerül korszer anyagok és technológiák árvízvédelmi szempontból biztonságosabbá teszik a jelenlegi árvízvédelmi m szaki megoldást és a védekezési feladatok elláthatóságát, a szegedi emberek életét.

15 15 A tervezett szerkezeti kialakítás figyelembe veszi a 11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet el írásait a magassági adatoknál, valamint a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet IV. fejezetében foglaltakat a keresztmetszeti kialakításnál. A rendelkez részben megadott el írásokat az évi LVII. tv. 28. (1) bekezdése, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. -ában foglaltak alapján tettük meg. Hatóságom eljárása során a Ket. 44., és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló és többször módosított 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. alapján az alábbi szakhatóságot vonta be: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 490/4241/004/2010. számon hozzájárulását az alábbi indokolással adta meg: A tervezett beruházás kiemelten védett nyilvántartott régészeti lel helyeket érint. ( Szeged: 15. lh.köh azonosító szám: 37508) A kulturális örökség védelmér l szóló módosított évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 19. (1) bekezdése értelmében a régészeti lel helyeket a földmunkákkal járó fejlesztésekkel el kell kerülni. A Kötv. 22. (1) bekezdése értelmében, ha a régészeti lel hely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lel helyeket el zetesen fel kell tárni. A kiemelten védett várfal közelében végzend földmunkák megkezdése el tt szükséges a várfal helyének pontos tisztázása érdekében a megel régészeti feltárás elvégzése, hogy a köpenyfal, illetve a résfal kialakítása során a várfal ne sérüljön. A dréncs árok kialakítása során, mivel a csöveket sz k munkaárokban helyezik el, elegend a régészeti megfigyelés biztosítása. A Kötv a értelmében a próbafeltárás célja a régészeti lel helyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztet források és a megel feltárás mértékének meghatározása, a lel helyek védelmi fokozatának megállapítása, és osztályozása. A Kötv. 22. (2) bekezdése értelmében a megel feltárás részeként a régészeti lel helyen a hivatal eltér rendelkezésének hiányában próbafeltárást kell végezni. A régészeti megfigyelést a régészeti lel helyek feltárásának, illetve a régészeti lel hely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII.18.) NEFMI rendelet (kés bbiekben Rendelet) 15. -a alapján írta el. A próbafeltárás és a megel feltárás elvégzésére, a munkálatok megkezdése el tt, a beruházó a Kötv. 22. (3) bekezdése szerint a régészeti megfigyelésre a Rendelet 15. (3) bekezdése szerint írásbeli szerz dést köt. A Rendelet 16. -a szerint a megel feltárás elvégzésére vonatkozó szerz dést csatolni kell a feltárási engedély iránti kérelemhez. A szerz désnek a Kötv. 22. (3) bekezdése szerint tartalmaznia kell a feltárás id tartamát és annak teljes költségét. A szerz dés érvényességéhez a hatóság jóváhagyása szükséges. A szerz dés jóváhagyására irányuló eljárásra a feltárási engedélyezés szabályait kell megfelel en alkalmazni. A feltárás engedélyezése egyben a szerz dés jóváhagyását is jelenti. A szerz désre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadóak. A beruházás területátadása csak a megel feltárás lezárulása után történhet. A hatóság, mint szakhatóság hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. (2) bekezdésének a) pontja, illetékességét a Kr. 1. sz. mellékletének 9. pontja határozza meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény (továbbiakban:ket.) illeték visszafizetésre vonatkozó 33/A.-ban foglaltak alkalmazásának nincs helye. A jogorvoslat módjáról a Ket (9) bekezdése rendelkezik.

16 16 A Hivatal október 8-án tárgyalást tartott a létesítmények elhelyezése és megvalósításának tisztázása érdekében, mivel a tervezett beruházás érinti a szegedi várfalat, mely kiemelten védett régészeti lel hely. A közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 26. (1) bekezdés c.) pontjára figyelemmel belföldi jogsegély keretében megkeresett Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyz je 01/75834/2010. számon a rendelkez részben megadottak szerint nyilatkozott, véleménye szerint a tervezett nyomvonal a hatályos helyi építési szabályzattal összhangban van, a rendelkez részben megadott feltételek mellett a tervezett létesítmény ellen városrendezési szempontból kifogást nem emel. A többször módosított Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 59/2003. (XII.15.) Kgy. Rendelet alapján a tervezett nyomvonal I. és II. rend közlekedési célú közterület. A belföldi jogsegélyben megfogalmazott vélemény alapján rendelkeztem arról, hogy a kiviteli tervek összeállításakor meg kell vizsgálni, hogy a konkrét munkavégzés ténylegesen érinti-e a helyi védettség alatt álló természeti értéket. Ett l függ en lehet szükséges a kertépítészeti munkarész elkészítése. A szintén belföldi jogsegély keretében megkeresett Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 992/2010. számú levelében megállapította, hogy sem építési sem vízjogi létesítési engedélyezési eljárás vonatkozásában jogszabály semmilyen hatáskört nem telepít a katasztrófavédelem számára. A Szegedi Vízm Zrt. Hü-528-3/2010. számon adott üzemeltet i nyilatkozatában foglaltak betartását el írtam. A nyilatkozatban többek között szerepel, hogy az I. szakaszon a patfallal párhuzamos felhagyott csatornákat ki kell injektálni. Továbbá a IV. szakaszon tervezett szivárgók közcsatornába kötését nem kifogásolják abban az esetben, ha a bevezetett víz mennyiségének fogadását a csatornarendszer kapacitása lehet vé teszi. Ugyancsak elfogadják az északi illetve déli szivattyúakna vésztúlfolyóinak a meglév csatornába kötését. A Szegedi Vízm Zrt. befogadói nyilatkozata alapján a IV-es szakaszon nem minden esetben biztosítható a közcsatornába bocsáthatósága az összegy jtött szivárgó vizeknek, ezért a rendelkez rész el írásainak 23. pontjában megfogalmazott rendelkezést tettem. Az ügyintézési határid lejártának a napja: január 7. Jelen közigazgatási eljárásért fizetend igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet pontja határozza meg. Megállapítottam, hogy a kérelemben foglaltak vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi érdeket nem sértenek, ezért a kérelemnek megfelel en az engedélyt megadtam. A határozatot a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. és 29. -a, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemr l és mellékleteir l szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet figyelembevételével hoztam meg. Az engedély kiadására irányuló eljárást a Ket. valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet el írásai alapján folytattam le.

17 17 A vízjogi létesítési engedély érvényességi idejének meghatározásánál a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. (7) bekezdést vettem figyelembe. A fellebbezési jogot a Ket a biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjáról adott tájékoztatás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelel en történt. A Felügyel ség hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Szeged, november 15. Némethy Tímea igazgató megbízásából: Csókásiné Dr. Király Anikó s. k. hatósági engedélyezési irodavezet Kapják: 1. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat tv. Mell: 2 pld. terv joger után 6720 Szeged Széchenyi tér Szegedi Vízm Zrt. tv Szeged Tisza Lajos krt. 88. Pf.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tv. Dél-Alföldi Iroda 6701 Szeged Oroszlán u. 6. Pf.: Mélyépterv Komplex Mérnöki Zrt Budapest Várfok u Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 6701 Szeged Berlini krt Pf.: ATIKÖVIZIG tv Szeged Stefánia 4 7. Vízimunka- és Vízilétesítmény- engedélyezési Osztály 8. Hatósági Nyilvántartás 9. Irattár