Szakiskolai Fejlesztési Program II. VII. Monitoring jelentés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakiskolai Fejlesztési Program II. VII. Monitoring jelentés"

Átírás

1 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. VII. Monitoring jelentés III. negyedév október 31.

2 Tartalom 1. BEVEZETÉS A JELENTÉS CÉLJA, HATÓKÖRE FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK A Program általános megítélése A támogatásokra vonatkozó megállapítások Az intézményekben folyó szakmai munka változása A diákok munkaerő-piacra történő kilépésének esélyei a diákok szemével A Programkoordinációs Irodára vonatkozó megállapítások Javaslatok INTÉZMÉNYI ADATOK A programban résztvevő intézmények A reintegrációs képzésben résztvevő tanulók adatai A bukások száma és megoszlása Tervezett szakmai képzések a 2008/2009-es évfolyamon A PROGRAM SZAKMAI ELEMEINEK ALAKULÁSA A projektoktatás helyzete Mobilitás program Intézményen belüli tudásátadás A pedagógusok aktivitása ITEM program Önfejlesztés Minőségfejlesztés Benchmarking AZ INTÉZMÉNYEKKEL KÉSZÍTETT INTERJÚK TAPASZTALATAI A pedagógusok véleménye A program előrehaladása Az oktatott szakma munkaerő-piaci megfelelése Az intézményi fejlesztésekkel kapcsolatos igények Kapcsolatrendszer, gyakorlati helyek A pedagógusok véleménye a diákokról A diákok otthoni körülményei A diákok mentalitása A szakmaválasztás Tanár-diák viszony A diákok elhelyezkedési esélyei A diákok véleménye Az interjúban résztvevő diákok háttere A diákok iskolaválasztása Munkaerőpiac lehetőségek és elvárások Jövőkép és szakmai elkötelezettség Munkatapasztalatok és a képzésről alkotott vélemények Kilépés a munkaerő-piacra A továbbtanulás lehetőségei Az interjúk összegzése A RÉSZTVEVŐK VISZONYULÁSA A PROGRAMHOZ Az iskolán belüli munkaszervezés Új módszerek alkalmazása Külső feltételek és támogatások Szakmai módszerek, eszközök A projekt-alapú tanórák leírásának, értékelésének tapasztalatai AZ ESEMÉNYEK VIZSGÁLATA Az események általános értékelése Az események tartalmi értékelése / 63

3 1. BEVEZETÉS A CC Consultatio Kft. nyílt közbeszerzési eljárás során kötött szerződést a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel (NSZFI) a Szakiskolai Fejlesztési Program II. (a továbbiakban: a Program) monitoringjának elvégzése tárgyában. A cég partnerei a megvalósításban a 3K Consens Kft. és a Mondolat Iroda Kft. A Jelentés elkészítése során az alábbi adatforrásokra támaszkodtunk: iskolai éves intézményi kérdőív 45 db, résztvevői éves kérdőív 547db, pedagógusokkal készített interjú 18 db, diákokkal készített interjú 20 db. Eseményalapú kérdőív kitöltetésére, illetve feldolgozására nem került sor. Fontos tény, hogy program közben jelentős változások mentek végbe az intézmények szerkezetében. A programban résztvevő iskolák 20 százalékában szervezeti átalakulások mentek végbe azáltal, hogy 14 iskolát, más, a programban nem résztvevő intézménnyel összevontak. Adataink azt mutatják, hogy az összevonások az érintett intézmények belső szerkezetében nem okoztak lényeges változást, azonban vezetési rendszerében igen. Az összevonásokkal függhet össze a pedagógus létszám enyhe csökkenése a szakiskolai szervezeti egységekben. Ez annak ellenére ment végbe, hogy a szakiskolai tanulólétszám közel másfél ezerrel növekedett, s így az egy pedagógusra eső tanulói létszám is emelkedett (11,87-ről, 13,19 re) Megjegyezzük, hogy az összehasonlíthatóság érdekében adataink nem tartalmazzák az összevonások által létrejött új szervezetek létszám adatait. A szervezet összevonások hatásai csak a tanári kapacitások szintjén jelennek meg. Az összevonások nem hoztak lényeges változásokat a fenntartói struktúrában. Az SzFP II. intézményeinek kétharmadának fenntartója változatlanul a települési önkormányzat. 2. A JELENTÉS CÉLJA, HATÓKÖRE A monitoring rendszer fő célja a Program intézményekben történő megvalósulásának nyomon követése, illetve a program hatásának folyamatközi mérése, értékelése. Emiatt a Monitoring tevékenységek és eszközök elsősorban a program intézményi hasznosíthatóságának mérését célozzák meg. A monitoring jelentések ezért mind horizontálisan (a Program általános céljait tekintve), mind pedig vertikálisan (az egyes fejlesztési területek célrendszerére vonatkozóan) vizsgálják a Program implementálását, illetve a lehetséges fejlesztésekre tesznek javaslatokat. A monitoring rendszer két komponensből tevődik össze: 1. Hagyományos, helyszíni kérdőív és interjú alapú monitoring, amelynek célja a személyes visszajelzések alapján szintetizálni a Program és az iskolák viszonyát, valamint a Program által kiváltott hatásokat. 2. On-line rendszer segítségével gyűjtött (lehetőleg minél inkább valós idejű adatok), amelyekből származó adatok statisztikai elemzése alapján kerülnek megfogalmazásra a Program hatásaival kapcsolatos következtetések. Ideális esetben a rendszer vezetői és szakértői döntések támogatására is használható. Az első komponens keretében először teljes körben, majd negyedévenként a résztvevők negyedére kiterjedően keressük fel a partneriskolákat, és az előző tapasztalatok alapján aktualizált eszközökkel, célzottan gyűjtünk adatokat. A rendszer második komponense on-line alapú, a Programban érintett szereplők által kitöltött kérdőívek feldolgozásán alapszik. A működéssel kapcsolatos megrendelői és felhasználói elvárások alapján folyamatosan fejlesztjük a rendszert, és ezek részleteiről tájékoztatást nyújtunk a felhasználóknak. A működéssel kapcsolatos megrendelői és felhasználói elvárások alapján folyamatosan fejlesztjük a rendszert, és ezek részleteiről tájékoztatást nyújtunk a felhasználóknak. A VII. monitoring jelentés eltérő a negyedéves jelentések sorában. Az adatfelvétel a 2007/2008-as tanév lezárása után, illetve a 2008/2009-es tanév kezdetekor történt, ezért alapvető célja, hogy elsősorban az előző tanévben, illetve a Programnak a jelentésírás elkészítéséig eltelt időszakára vonatkozó eredményeit foglalja össze a Program főbb jellemzőinek bemutatásával. Emiatt, illetve az ehhez a jelentéshez kifejlesztett speciális mérőeszközök miatt a Jelentés struktúrája kismértékben eltérő a korábbiaktól. E jelentés a III. negyedévben felvett adatok alapján tárja fel a Program intézményi fogadtatását, illetve elterjedtségét a negyedéves intézményi és résztvevői kérdőívek feldolgozásával. Az intézményi elterjedtség vizsgálata ezen felül tartalmazza a Programban részt vevő pedagógusok, szakemberek egyes programelemekkel kapcsolatos véleményét az éves résztvevői, továbbá az on-line kérdőívek alapján. 3 / 63

4 3. FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK Az alábbiakban, a Programban részt vevő iskolák, valamint a Programban érintett pedagógusok, szakemberek információi alapján röviden összefoglaljuk a III. negyedévére, illetve a program egész idejére vonatkozó monitoring főbb megállapításait A Program általános megítélése A legtöbb intézmény érzékelte a szakiskolai oktatással kapcsolatosan egyre fokozódó mértékben fellépő nehézségeket, problémákat, és meg is fogalmazódott a változtatás iránti igény. Főként a megváltozott szociokulturális és társadalmi viszonyok, a családok és a gyerekek életmódjának, ezáltal az iskola szerepének megváltozása áll a problémák hátterében. A megkérdezett pedagógusok legnagyobb része elégedett a program eredményeivel, előrehaladásával. A szakmai oktatók akik nagy része csak most került közelebb a programhoz eddigi tapasztalataik alapján szintén pozitív eredményekről számoltak be. Talán a legnagyobb problémát az intézmény-összevonások jelentették a vizsgált időszakban. Nehézséget jelent számukra, hogy külön vezessék a statisztikákat, vagy például, hogy hogyan, mely intézményre, vagy részintézményre vonatkozóan dolgozzanak tovább a minőségbiztosítás területén. A kérdőívekre adott válaszok és az interjúk tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy a résztvevők intenzitása a Program végrehajtásában jelentősen csökkent. Azért fontos tény ez, mert az eddigi jelentésekben általában pozitív kép volt tapasztalható a szemléletváltással, illetve az elkötelezettséggel kapcsolatban. Erre egyik eklatáns példa a visszaérkezett kérdőívek rendkívül alacsony száma, amely a hozzáállás egyik indikátoraként is felfogható. A jelenség hátterében állhat az is, hogy az intézmények már túl vannak a kezdeti lendületen, illetve az, hogy már számos olyan támogatást megkaptak, amelyeket már önállóan kellene alkalmazniuk. Ez utóbbihoz azonban olyan plusz emberi erőforrást kellene az iskoláknak mozgósítaniuk, amely ugyan elvileg rendelkezésre áll, de a gyakorlatban mégsem aktivizálható. 4 / 63

5 3.2. A támogatásokra vonatkozó megállapítások Az interjúk során a legtöbb intézmény azt mondta, hogy a Programban a tanári kar nagy része vett már részt valamilyen továbbképzésen, azonban ez továbbra is főként a kisebb iskolákban igaz. A nagyobb iskolákban csak a szakiskolában (is) tanítókat vagy a valamilyen egyéb módon érintetteket küldik rendszeresen képzésre, azonban elmondható, hogy az érintettek majd száz százaléka részt vett már képzésen. A projektvezetők szerint 1 hullámzó a továbbképzések minősége. Ezzel együtt elmondható, hogy a projektvezetőkhöz érkező visszajelzések alapján inkább jónak, hasznosnak és tartalmasnak tartják a résztvevő pedagógusok a tréningeket és képzéseket. A képzéssel szembeni érvként hangzott el, hogy a pedagógusok nem eléggé motiváltak, főként az őket és az iskolát körülvevő bizonytalanságok miatt. A képzésekkel kapcsolatosan továbbra is nagy gond az intézményekben a helyettesítések megszervezése, ez főleg a kisebb intézményekben ütközik ki, de a nagyobbak is küzdenek vele. Azok az iskolák vannak szerencsésebb helyzetben ebből a szempontból, ahol a fenntartó fizeti a túlórák után járó pénzt, és nem az intézménynek kell kigazdálkodnia. Még mindig sok panasz van azonban a képzések helyszínére. Ahogy azt már az ezt megelőző jelentésekben is megfogalmaztuk, a közlekedést tekintve erősen Budapest-centrikus országban nehéz a vidéki helyszínek megközelítése, sok időt vesz el és nagy szervezést igényel. A képzéseket hasznosnak ítélték a résztvevők, s bár kialakultak azok a belső információátadó hálózatok, amelyek a belső disszemináció fontos és kívánatos elemei a Program szerint, azonban ennek elemei a gyakorlóhelyek irányába nem mentek át. Az iskolák az elégedettek a felszereltség tekintetében, folyamatosan érkeznek az oktatást támogató anyagok és technikák. Ezek áttanulmányozására egyre több gondot fordítanak a pedagógusok, és az iskola pedagógusai közül egyre többen tanulmányozzák át a kapott anyagokat. A válaszoló intézmények a technikai feltételek javulásáról is beszámoltak. A legtöbb pedagógus még mindig az eszközfejlesztést látja a program legnagyobb eredményének, de szorosan e mögött megjelennek a képzések, és a tanult új módszerek is Az intézményekben folyó szakmai munka változása Az érintettek hozzávetőlegesen heti 6,4 órában, átlagosan 1,35 SZFP-s osztályban tanítanak. A pedagógusok megítélése szerint az elmúlt tanévben oktatói tevékenységében átlagosan 49,62 %-ban valósult meg a műveltségi területek szerinti komplex megközelítés. Emellett a Programmal kapcsolatos tanórán kívüli feladatok ellátására is meglehetősen sok időt fordítanak a pedagógusok, átlagosan 4,98 órát hetente. A pedagógusok által oktatott tantárgyak/műveltségi területek oktatásánál átlagosan 71 %-ban érvényesült a hagyományos, 45 perces órabeosztás. Ez az érték továbbra is azt jelentheti, hogy a hagyományos órakeretek megbontása nagyon nehezen indul el az intézményekben. Azért is fontos ez a tény, mert a Program hatására ennek a számnak csökkennie kellene elsősorban a projektmódszer alkalmazása miatt. Azért is érdekes ez a tény, mert az interjús megkérdezés során már viszonylag kevés panasz érkezett arra vonatkozóan, hogy a projektnapok, vagy projekthetek megszervezése bonyodalmat okozott. A tanterv, az órarendek kialakításakor ugyanis már tudták, hogy mivel kell számolniuk, így ez lényegesen könnyebben ment. A pedagógusok a különböző tanulói kompetenciák fejlesztésének, illetve az új módszerek alkalmazásának lehetőségét saját oktatói tevékenységük során meglehetősen pesszimistán látják, hiszen az ezekre vonatkozó kérdések mindegyikére jóval kevesebb, mint 50 %-os értéket jelöltek meg. Különösen alacsony értéket kapott a mérésre épített egyéni tanulási programok módszerének alkalmazása. 1 Interjús adatfelvétel alapján 5 / 63

6 A legtöbben a gyakorlatiasabb, gyakorlatorientáltabb oktatást emelték ki, ami a szakmai oktatásra is pozitív hatással van. Többen megjegyezték, hogy e módszerekkel több lehetőség adódik a gyengébb képességű tanulók képzésére, sikeresebbek ezen a területen, bent tudják őket tartani az intézmény falai között, csökken a lemorzsolódás. Mindenképpen fontos előrelépésnek tekinti a többség, hogy jobb a tananyag felosztása, alkalmasabb az oktatásra és a gyakorlati képzésre, valamint, hogy a kettő jól összeilleszthető egymással. Ugyanakkor megfigyelhető a frontális, a projektvezetők által általában régi -nek nevezett módszerek és az új módszerek keveredése A diákok munkaerő-piacra történő kilépésének esélyei a diákok szemével A szakképzésbe lépéshez a reintegrációs osztály, a korábban kudarcot szerzett fiatalok számára jó lehetőség az újrakezdéshez. A pálya- és iskolaválasztás a szakiskolai tanulók esetében gyakran inkább kényszerpályák révén és nem valós döntés alapján alakul ki. Azok körében, akik nem maguk választották az iskolát, hanem tanulmányi eredményeik, vagy családi, magatartási problémáik miatt kerültek az adott intézménybe/szakmacsoportba, a munka világába való kilépés gyakran az azonnali pályaelhagyást jelentheti. A pályaelhagyás hátterében főként az azonnali, minél gyorsabb elhelyezkedés, és anyagi motivációk állnak. A szakmaszeretet és a motiválhatóság igen kényes kérdés a fiataloknál, döntően befolyásolható a gyakorlati képzés indulásakor, erőteljesen hat a gyakorlatvezető tanár hozzáállása, személyisége. A külső vállalkozóknál zajló gyakorlat legtöbbször pozitív tapasztalatokat jelent a fiataloknak, különösen, ha van lehetőség ösztöndíj szerzésére, pluszmunkák elvégzésére. A tanulók számára jó lehetőség a szakmai gyakorlati helyen való megfelelés, akik sok esetben átveszik a diákot az iskolát követően. Az elhelyezkedési esélyek nagyban függnek az adott település munkaerő-piaci viszonyaitól, valamint az adott szakmától is, melyről szó van. A gépipari illetve vendéglátóipari jellegű foglalkozásokat tanulók nagyobb eséllyel tudnak az iskolát követően elhelyezkedni. A családi hagyományok az élelmiszeripari szakmacsoportban hatnak leginkább a tanulók választására, de a munka világáról alkotott jövőképére is. Az iskola azonban csak nagyon kevés esetben tud segíteni az elhelyezkedésben. A diákok a számukra elérhető munkahelyek tekintetében az ismerősök, családtagok benyomásaira támaszkodnak. A tanulók elvárásai a munkahelyekkel kapcsolatban igen széles spektrumúak, a jó kereseti lehetőség mellett a megbecsültség és a jó hangulat a legmeghatározóbb tényezők. Meg kell jegyezni azonban, hogy a diákok továbbtanulással kapcsolatos terveinek nagyobb része inkább a presztízs, mint az elhelyezkedési esélyek javítása mentén kristályosodik ki A Programkoordinációs Irodára vonatkozó megállapítások A vizsgált időszakban az intézmények nem jeleztek olyan észrevételeket, amelyek konkrétan a PKI működésére vonatkoztak volna. A támogatások intézményi felhasználását érintő iskolai problémák kapcsán azonban fontos lenne a PKI-nak átgondolnia néhány tevékenységét (pl. a képzések vidéki szervezése stb.). 6 / 63

7 3.6. Javaslatok A Program sikeres megvalósítása érdekében érdemes és szükséges az intézmény-összevonással érintett iskolákban, a tanári létszámban és szerkezetben bekövetkezett változásokra figyelni, hiszen érinthetik a Programnak a szervezeti, illetve a pedagógiai kultúra alakítására irányuló célkitűzéseit. Javasoljuk továbbá, hogy a monitoringot végző szervezettel együtt vizsgálják felül az összevont intézmények esetében az adatgyűjtés alapegységét, mert a megváltozott iskolaméret és statisztikák torz következtetésekhez vezethetnek. Az SZFP program eszköztámogatásai jelentős költségterhek alól mentesítik a fenntartókat, másfelől azonban a Program fenntartásához szükséges működési kiadásokat (pl.: fogyó eszközök) növelik. E költségvetési szerkezetváltásról lenne célszerű az intézményvezetőknek megállapodniuk a fenntartókkal. Ez ritkán jár sikerrel. Ebben érdemes lenne segítséget nyújtani az intézményvezetőknek. Továbbra is sok panasz érkezik egyes szakértők, előadók felkészületlenségére. Ezért ismét javasoljuk a szakértők, animátorok munkájának vizsgálatát az iskolák visszajelzéseinek figyelembevételével, illetve mérlegelésével, valamint a beérkezett panaszok részletes kivizsgálásával. Érdemes megfontolni a benchmarking adatbázis folyamatos korrekciójának lehetőségét. Ne csak egyszer lehessen a feltöltést elvégezni, hanem az esetleges hibákat, hiányzó adatokat folyamatosan lehessen felvinni. A szemléletváltás az éves résztvevői kérdőív alapján nem megfelelő mértékű, érdemes lenne most újabb marketing tevékenységbe fogni a program résztvevői támogatottságának emelésére. Az elkötelezettség mértékének növeléséhez fontos lenne a szakoktatók intenzívebb bevonása is. Az előző negyedévekhez hasonlóan a továbbképzésekkel kapcsolatban most is számos észrevétel érkezett, ezek alapján a következő javaslatokat tesszük: A képzésen résztvevők helyettesítése nehezen megoldható az iskolák számára, ezért érdemes lenne átgondolni annak lehetőségét, hogy az egyes fejlesztési területekhez kapcsolódó képzések száma, illetve időtartama csökkenjen. Megoldás lehetne ebben a témakörben a helyettesítések részleges finanszírozása is. Továbbá szükséges lenne a részvétel tervezhetősége érdekében, hogy a képzések időpontjáról időben kapjanak tájékoztatást a potenciális résztvevők. Javasoljuk továbbá, hogy a Program mérlegelje a vidéki oktatási helyszínek megváltoztatását, ez a legtöbb intézmény számára nehezen elérhető, és mind időben mind anyagilag nehézséget okoz. 7 / 63

8 4. INTÉZMÉNYI ADATOK 4.1. A programban résztvevő intézmények A programban résztvevő iskolák megoszlás a tanulók száma szerint Az iskolák méretszerkezete, % tanuló és alatta tanuló 900 tanuló és felette A vizsgált iskolák 22%-ának tanulólétszáma 500 fő alatt van, 43 iskola 500 és 900 fő közötti tanulólétszámot bír, míg 900 fő feletti tanulója a vizsgált iskolák 35%-ának van. Az SZFP II. program iskoláinak alapadatai van-e az intézményben tanulólétszám Iskolatípusban (vagy abban is) tanítók száma 2006/ / / / / /08 Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Felnőttképzés Egyéb képzés Összesen: A programban résztvevő iskolák a 2006/2007-es tanévben 22,6 a 2007/2008 tanévben 24,1 ezer tanulót képeztek. A szakiskolákban tanulók létszáma kis mértékben emelkedett a program második évében. Feltételezzük, hogy a szakiskolák új programjai tették vonzóbbá a képzést Az oktatási intézmények közel 90 százaléka egyúttal szakközépiskolaként is működik, s 20% alatt marad azon intézmények száma, amely gimnáziumot is működtet. 8 / 63

9 Tanulók száma az egyes képzési típusokban / / Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Felnőttképzés Egyéb képzés Átlagosan a iskolákban a tanári kar 53%-a tanít szakiskolában, illetve tanít szakiskolai osztályban is. A vizsgált iskolák között 6 olyan intézmény van, ahol csak szakképzés folyik, itt természetesen minden pedagógus csak szakiskolában tanít Szakiskolában tanító pedagógusok aránya az összes pedagógus között, a 2007/2008-as tanévben (%) Az intézményi kérdőívre nem válaszoló iskolák (2008. II. negyedév) Intézmény kódja Intézmény neve Összevonásban érintett sz Ipari Szakképző Iskola és Kollégium 4 Ádám László Középiskola és Szakiskola 7 Bánki Donát Szakképző Iskola 8 Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 9 Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola X 12 Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Kollégium X 16 Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium (Nyírbátor) 27 Galamb József Szakképző Iskola X 33 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi Iskola 34 Jókai Mór Szakképző Iskola 39 Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola 46 Lukács Sándor Szakközép-, Szakiskola és Kollégium 49 Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola 9 / 63

10 50 Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium 51 Rétközi Szakiskola és Népfőiskola 52 Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium X 56 Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 57 Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakképző Iskola 59 Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola 60 Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 61 Szeged-Móravárosi Szakközép- és Szakiskola X 62 Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakiskola 63 Tolna Megyei Önkormányzat Hunyadi Mátyás Középiskolája és Szakiskolája 65 Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium 68 Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskola 69 Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola A fenti táblázatban bemutattuk a II. negyedévi kérdőívre válaszoló, illetve nem válaszoló intézményeket. A táblázatokban jelöltük azokat az iskolákat, amelyek érintettek voltak iskola-összevonásokban. Az intézmények magas, 35%-os arányban nem töltötték ki a kérdőívet. Az inaktivitás ilyen magas aránya nem magyarázható a korábbi iskola-összevonásokból eredő változásokkal, illetve szervezeti, felelősségi bizonytalanságokkal, mivel a táblázatokból látható, hogy a válaszoló és nem válaszoló intézmények között egyaránt találunk összevonásban érintett iskolákat. Az intézményi kérdőívre válaszoló iskolák (2008. II. negyedév) Intézmény kódja Intézmény neve Összevonásban érintett sz. Angster József Szakképző Iskola Szakképző Iskola és Kollégium 5 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, 6 Árpád Szakképző Iskola és Kollégium 10 Farkas Gyula Közoktatási Intézmény 11 Békés Megyei Radványi György Középiskola, Szakiskola és Kollégium X 13 Berg Gusztáv Szakiskola 14 Bessenyei György Mezőgazdasági Szakiskola és Kollégium 15 Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium (Gyomaendrőd) 17 Bezerédj István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola 18 Bolyai Farkas Szakképző Iskola 19 Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium 20 Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola 21 Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 22 Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet 23 Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola 24 Dobos C. József Vendéglátó ipari Szakképző Iskola 25 Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola X 26 FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium 27 Galamb József Szakképző Iskola 28 Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola 29 Hild József Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium 30 Inczédy György Szakközépiskola és Szakiskola X 31 Ipari Szakközépiskola és Szakiskola, Nagykáta 32 Jálics Ernő Általános, Művészeti és Szakképző Iskola, Diákotthon 35 József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 36 Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola, Szakközépiskola 37 Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola 38 Kelta Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola 40 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola 41 Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola X 42 Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 43 Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola X 44 Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény 45 Krúdy Gyula Gimnázium, Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola 47 Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola X 10 / 63

11 48 Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola, Kollégium 53 Ruhaipari Szakközép- és Szakiskola 54 Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző iskola 55 Szabómester Szakképző Iskola X 58 Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola 64 Trefort Ágoston Szakképző Iskola 66 Vasvári Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégium 67 KTKT Egys. Iskola és Szakiskola Wattay Középiskola és Szakiskola X 70 Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola X 11 / 63

12 4.2. A reintegrációs képzésben résztvevő tanulók adatai Reintegrációs évfolyamon tanulók létszámának alakulása 2006/2007-as tanévben 2007/2008-as tanévben Hány tanuló kezdte meg a szakképzést előkészítő (reintegrációs) évfolyamot? ,1 Hány tanuló fejezte be sikeresen a szakképzést előkészítő (reintegrációs) évfolyamot? ,9 Közülük hányan kerültek be szakképző évfolyamra? ,1 A szakképző évfolyamra kerülők közül hány tanuló folytatta tanulmányait az iskolában? ,0 Változás 2006/2007 tanév=100% A válaszadó iskolák adatai azt mutatják, hogy a reintegrációs évfolyamon tanulók száma a 2006/2007-es tanévhez képest 2007/2008-ban 40%-kal több volt. A 2007/2008-as tanévben 39%-kal többen fejezték be sikerrel az előkészítő évfolyamot, mint az előző évben. 2006/2007-es tanévben a tanulók 64%-a sikeresen végezte el a szakképzést előkészítő évfolyamot, ez az arány nem változott a következő tanévben sem. A reintegrációs osztályokból 26%-kal többen kerültek be a szakképzésbe a program második évében, mint az előző évben. Ugyanakkor az összes szakképzésre kerülő tanulók száma csupán 8%-kal volt több. A sikeresen elvégzett előkészítő után a tanulók 77%-a került be szakképző évfolyamra az előző tanévben, míg 2007/2008-ban a tanulók csupán 70%-a. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy nő a reintegrációs évfolyamba kerülők, valamint e képzést sikeresen befejezők száma, azonban ettől a növekedési mértéktől elmarad a reintegrációs képzésből a szakképzésbe kerülők száma. Mindezek ellenére a számok azt mutatják az előkészítő évfolyamok jelentős segítséget nyújtanak ahhoz, hogy növekedjen a szakképzésbe kerülők száma és csökkenjen a lemorzsolódás aránya. 12 / 63

13 A szakképző évfolyamra kerülők által tanult szakmák szakma megnevezése 2006/ /2008 Élelmiszer-és vegyiáru eladó X X Ruházati kereskedő X X Szakács X X Cukrász X X Pincér X X Fodrász X X Festő, mázoló és tapétázó X X Kőműves X X Gépi forgácsoló X X Géplakatos X X Hegesztő X X Szerkezetlakatos X X Húsipari szakmunkás X X Nőiruha készítő X X Számítógép-szerelő, karbantartó X X Mezőgazdasági munkás X X Szőnyegszövő X X Virágkötő X X Vas és műszaki cikk kereskedő X X Kultúrcikk kereskedő X Állatgondozó X Pék X Falusi vendéglátó X Vendéglátó eladó X Pék-cukrász X Agrárgazdasági gépszerelő-gépjavító X Kertész X A válaszadó iskolákban a reintegrációs osztályokból szakképzésbe kerülők néhány szakma kivételével ugyanazokat a szakmákat tanulják a program első és második évében. 2007/2008-as tanévben a válaszoló iskolákban megszűnt a kultúrcikk kereskedő, az állatgondozó, a pék, a falusi vendéglátó és a vendéglátó eladó képzés, viszont új képzésként kezdték a pék-cukrász, a kertész és az agrárgazdasági gépszerelő-javító szakképzéseket. 13 / 63

14 4.3. A bukások száma és megoszlása A 2007/2008-as tanévben az SZFP-s tanulók száma és előmenetele 9. évfolyam 10. évfolyam Tanulók száma Osztályok száma Bukott tanulók száma Összesen bukás (tantárgyi bukások összesen) A válaszadó iskolákban az SZFP-s osztályok átlaglétszáma 2007/2008-ban a 9. évfolyamon 26,6 fő, a 10. évfolyamon, pedig 25,3 fő volt. Az SZFP-s 9. évfolyamon tanulók 17,8%-a legalább egy tantárgyból megbukott. A 9. évfolyamon a bukott tanulók átlagosan 2 tantárgyból buktak meg. A 10. évfolyamon kisebb a bukási arány, a tanulóknak mindössze 11,1%-a bukott meg, átlagosan 1,6 tantárgyból. A bukások arányának csökkenése azt jelzi, hogy a következő évfolyamra lépőknek nagyobb esélyük van a tanult szakmai végzettség megszerzésére. Bukások számának alakulása tantárgyanként Bukások száma 9. évfolyamon Bukások száma 10. évfolyamon Matematika Anyanyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Természetismeret Idegen nyelv Informatika 25 4 Testnevelés Pályaorientáció 21 1 Gyakorlati oktatás 40 9 Ének 9 3 Szakmai alapozó Összesen Szembetűnő, hogy a 2007/2008-as tanévben az SZFP-s 9. osztályokban kétszer annyian buktak meg, mint a következő évfolyamon. A 9. évfolyamon legtöbben természet ismeretből, matematikából, történelemből, idegen nyelvből és magyar nyelv és irodalomból buktak meg. A 10. évfolyamon a tantárgyak bukási sorrendje hasonló, bár a bukások száma mindegyik tantárgynál alatta marad a 9. évfolyaménál. A tanulók közel azonos számban buknak meg reál-, illetve humán tantárgyakból. Meglepő, hogy jelentős számban buktak meg a készség tárgynak tekinthető énekből és testnevelésből is. A készség tantárgyakból kevesebben buknak meg a 10. évfolyamon. A bukások száma informatikából csökkent legnagyobb mértékben, 84%-kal kevesebben buktak meg a 10. évfolyamban, mint a 9.-ben. 14 / 63

15 Bukások száma tantárgyanként, 2007/2008-as tanévben (fő) Szakmai alapozó Ének 9. évfolyamon 10. évfolyamon Gyakorlati oktatás Pályaorientáció Testnevelés Informatika Idegen nyelv Természetismeret Történelem és társadalmi ismeretek Anyanyelv és irodalom Matematika / 63

16 4.4. Tervezett szakmai képzések a 2008/2009-es évfolyamon A válaszadó iskolákban a 2008/2009-es tanév kezdetekor az alábbi táblázatban szereplő szakmák tanulását kezdhetik meg a normál SZFP-s 11.-es tanulók. A válaszadó iskolák közül legtöbben szakács szakma indítását tervezik a következő tanévre, 10 intézmény közel 250 fővel tervezi e szakma képzését. Kőműves és pincér szakma oktatását 8-8 intézmény tervezi 96, illetve 194 fővel. Gépi forgácsoló szakmát 7 iskola tervezi 117 fővel. Cukrászok és az élelmiszer és vegyi áru eladók 6-6 iskolában tanulhatják a szakmát, 84 és 62 fő képzését tervezik. Mivel csak a válaszadó iskolák tervezett szakmakínálatáról tudunk számot adni, így a következő tanév SZFP II-es iskolák szakma kínálata nem teljes, az azonban létszik, hogy az iskolák igyekeznek a keresettebb szakmák felé irányítani a képzési szerkezetüket. 16 / 63

17 A szakképző évfolyamon 2008/2009-es tanévben tervezett szakmák említő iskolák száma tervezett tanuló létszám Szakács Kőműves 8 96 Pincér Gépi forgácsoló Cukrász 6 84 Élelmiszer és vegyiáru eladó 6 62 Bútorasztalos 5 89 Festő, mázoló és tapétázó 5 72 Hegesztő 5 64 Géplakatos 4 46 Műszaki cikk eladó 4 48 Pék-cukrász 4 75 Ruházati eladó 4 39 Szerkezetlakatos 4 47 Villanyszerelő 4 59 Fodrász 3 49 Karosszérialakatos 3 40 Pék 3 26 Szabó 3 62 Ács -állványozó 2 19 Bolti eladó 2 75 Bútor- és lakástextil eladó 2 8 Elektromos gép- és készülékszerelő 2 15 Gyorsétkeztetési eladó 2 14 Húsipari temékgyáró 2 25 Női szabó 2 30 Virágkötő-berendező, virágkereskedő 2 31 Agrárgazdasági gépszerelő-gépjavító 1 13 Állattenyésztő 1 10 Asztalos 1 20 Autószerelő 1 30 Autótechnikus 1 30 Burkoló 1 24 Dísznövénykertész 1 15 Épületasztalos 1 Fa - és bútoripari gépkezelő 1 12 Falusi vendéglátó 1 24 Finommechanikai Műszerész 1 25 Gyümölcskertész 1 15 Központifűtés- és csőhálózatszerelő 1 17 Lótartó és tenyésztő 1 14 Mezőgazdasági munkás 1 2 Számítógépkezelő -használó 1 2 Számítógépszerelő, -karbantartó 1 20 Szőnyegszövő 1 3 Vízvezeték-és vízkészülékszerelő 1 Zöldségkertész / 63

18 5. A PROGRAM SZAKMAI ELEMEINEK ALAKULÁSA Az alábbiakban a Program azon szakmai elemeit emeljük ki, amelyek a jelentést megelőzően, a területfejlesztési vezetőkkel készített interjúk során kaptak nagyobb hangsúlyt A projektoktatás helyzete Projektoktatást szervezése a 2007/2008-as tanévben Alkalmazott módszer Alkalmazta Nem alkalmazta Választott összes módszer 45 perces órákban Órák összevonásával (de nem teljes délelőtt) Projekt délelőtt Projektnap Több összevont projektnap (de kevesebb,mint egy hét) Teljes projekthét Összesen A válaszadó intézmények a projektoktatás szervezését különbözőképpen oldották meg, a legtöbb iskola több módszert s alkalmazott a projektoktatás megszervezésére. Legtöbben egynapos projekt nap megszervezését választották, közel ugyanennyien foglalkoztak projektoktatással a 45 perces órák alatt. Egy teljes hetet a válaszadó iskolák 40%-a áldozott projektoktatásra. Ennél kevesebb intézmény tartott egy hétnél kevesebb idei tartó, de összevont projektnapokat, a válaszoló iskolák 22,2%-a szervezett ilyet. Válaszadó iskolák projektoktatás szervezési megoldásai a 2007/2008-as tanévben (alkalmazó iskolák aránya, %) Teljes projekthét Több összevont projektnap (de kevesebb,mint egy hét) Projektnap Projekt délelőtt Órák összevonásával (de nem teljes délelőtt) 45 perces órákban 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 A válaszadók fele egy-egy projekt délelőttöt szervezett a projektoktatás céljaira, ezt a válaszadó iskolákban összesen 12 alkalommal fordult elő. 18 / 63

19 Becslése szerint egy-egy osztályban a projekttanítás hány százaléka zajlott le a 45 perces órakeretben? Az intézmények becslése szerint egy-egy osztályban a projekttanítás 61,5%-a a 45 perces órakeretben zajlott le. Sok iskolák csak nehezen tudja felbontani a képzés megkövesedett 45 perces órakereteit, de folyamat megindult. A projektoktatás módja Átlagosan Összesen Becslése szerint egy-egy osztályban a projekttanítás hány százaléka zajlott le a 45 perces órakeretben? 61,5 Egy SZFP-s osztályban átlagosan hány órát fordítottak a projektoktatásra a 2007/2008-as évben? 173, Hány pedagógus vezetett projektórákat az intézményben? A válaszadó intézmények átlagosan 173,4 órát fordítottak projekttanításra, ez összesen e kérdésre válaszoló 38 iskolában 6589 óra volt. A válaszoló iskolák 18%-ában (7 iskola) több mint 250 órát fordítottak projekttanításra, további 23% (9 iskola) órában tanított projektmódszerrel. 10 iskolában 100 és 200 óra közötti időtartamban volt projekttanítás. Az intézmények közel egyharmada, 32%-a kevesebb mint 100 órában tanított projektmódszerrel Egy SZFP-s osztályban átlagosan hány órát fordítottak a projektoktatásra a 2007/2008-as évben? Az iskolákban ezt a több mint 6,5 ezer órát 673 pedagógus vezette. Iskolánként átlagosan mintegy 16 pedagógus vezetett projektórákat. A válaszadó intézmények közül 4-ban több, mint 30 pedagógus foglalkozott projekttanítással, 8 iskolában 21 és 30 fő között volt a projektoktatást végző pedagógusok száma. További 15 iskolában 11 és 20 pedagógus tanított projekt módszerrel, további 15 iskolában 10 fő-nél kevesebb volt a számuk. 19 / 63

20 Hány pedagógus vezetett projektórákat az intézményben? A projektoktatás alakulása általában Említő iskolák száma %-ban Tantárgyanként 5 11,9 Műveltségi területenként 2 4,8 Vegyesen 35 83,3 Összesen Az iskolák döntő többsége, 83%-a nem külön tantárgyanként, vagy műveltségi területenként alakította a projektoktatást, hanem vegyesen az egyes tantárgyi tartalmak összekapcsolódtak a projekt módszerrel való tanítás folyamán. A válaszadó iskolák közül mindössze 5 (12%) alkalmazta tantárgyi keretek közé szorítva a projekttanítást. Megkérdeztük a programban résztvevő iskolákat, hogy tantárgyanként hány pedagógus van felkészülve projektoktatásra, illetve ebből hányan vette részt a számukra szervezett projektképzésen. A tantárgyankénti projekt oktatói kapacitást úgy tekintettük, hogy a két szakos tanárokat két főnek, két képzési kapacitásnak tekintettük. 20 / 63

21 Projektoktatásra felkészült pedagógusok tantárgyanként Szakmai alapozó Ének Gyakorlati oktatás Pályaorientáció Testnevelés Projekt képzésen részt vett pedagógusok száma Pedagógusok száma Informatika Idegen nyelv Természetismeret Történelem és társadalmi ismeretek Anyanyelv és irodalom Matematika A válaszadó intézmények válaszai szerint összesen közel ezer fő (1384 fő) van felkészülve a projekt módszerrel való oktatásra, közel 57%-uk részt vett a pedagógusok részére szervezett projektképzések valamelyikén. A többi pedagógusnak a saját, vagy más iskola által szervezett ismeret, illetve tapasztalatátadó fórumok segítettek felkészülni a projekttanításra. Projekt módszerrel oktató pedagógusok legnagyobb számban a gyakorlati oktatás területén (17,4%), közel 70%-uk részvett képzésen, szintén magas számban találunk projekt módszerrel oktató pedagógusokat a szakmai alapozó tárgyak tanítása területén (14,3%), 60,1%-uk volt képzésen. Az idegen nyelv oktatására a válaszadó iskolákban 193 pedagógus (13,9%) van felkészülve, a projekt módszerrel oktató nyelvtanároknak több mint a fele (50,8%-a) vett részt az e célra szervezett projektképzések valamelyikén. Projektoktatásra felkészült pedagógusok tantárgyanként Projektet vezető pedagógusok Ebből projekt képzésen részt vett száma Aránya tárgyanként pedagógusok száma aránya Matematika 123 8, ,7 Anyanyelv és irodalom 121 8, ,8 Történelem és társadalmi ismeretek 101 7, ,5 Természetismeret 115 8, ,4 Idegen nyelv , ,8 Informatika 109 7, ,6 Testnevelés 75 5, ,0 Pályaorientáció 91 6, ,2 21 / 63

22 Gyakorlati oktatás , ,3 Ének 17 1,2 8 47,1 Szakmai alapozó , ,1 Összesen , , Mobilitás program A válaszadó iskolák közül 2007/2008-as tanévben 8 intézményből vettek részt tanulók a lebonyolított mobilitási pályázaton. A hat iskolából összesen 70 tanuló vett részt mobilitási pályázaton, átlagosan egy intézményből közel 9 tanuló Megkérdeztük a pedagógusokat, hogy egy ötfokú skálán értékelje, hogy mennyire volt hasznos a mobilitási pályázat. A pedagógusok igen hasznosra ítélték a programot, összességében a lehetséges öt pontból 4,3 pontra értékelték. Különösen hasznosnak ítélték a programban rejlő tapasztalatcsere lehetőségét. A tanulóknak lehetősége volt személyes kapcsolatok bővítésére. A program lehetőséget adott új szakmai tapasztalatokkal, új módszerekkel, új ismeretekkel való megismerkedésre. Az önálló projektmegvalósítás, az idegen helyen, idegen környezetben végzett munka során megismerkedtek más intézményekkel, új információkkal és élményekkel gazdagodtak. Mindegyik intézmény, ahonnan vettek részt tanulók a mobilitási pályázaton, teremtett lehetőséget arra, hogy a tanulók beszámolhassanak a mobilitás programhoz kapcsolódó élményeikről a társaiknak. Tervezik-e, hogy a mobilitást felveszik a Pedagógiai Programba a 2008/2009 tanévben Intézmények száma Intézmények aránya (%) Igen 14 45,2 Nem 17 54,8 Összesen A program erősen pozitív megítélést kapott a pedagógusok részéről, ennek ellenére az intézményeknek kevesebb több mint a fele (45,2%) tervezi felvenni a mobilitást az intézmény 2008/2008-es pedagógia programjába. A válaszadó iskolákban csupán 8 intézmény teremtett lehetőséget arra, hogy a tanulók beszámolhassanak a mobilitás programhoz kapcsolódó élményeikről a társaiknak. 22 / 63

23 5.3. Intézményen belüli tudásátadás A belső tudásátagás keretei Direkt e célból szervezett értekezleteken Két tanóra közötti szünetekben Projektnapok tervezése közben Csoportmegbeszéléseken Folyosói beszélgetéseken Belső képzéseken A havi értekezleteken Az intézményen belüli tudásátadás, disszemináció leggyakoribb kerete a csoportmegbeszélés, a belső tudásátadás direkt erre a célra szervezett értekezleteken történik az adott téma aktuálissá válásának megfelelő gyakorisággal. Szintén gyakran említik (22,8%), hogy a havi értekezleteken történik a tapasztalatok átadása. Intézményen belüli tudásátadás módszerei említő iskolák száma Tudásátadás módszereinek szerkezete A havi értekezleteken 21 22,8 Belső képzéseken 10 10,9 Folyosói beszélgetéseken 6 6,5 Csoportmegbeszéléseken 22 23,9 Projektnapok tervezése közben 16 17,4 Két tanóra közötti szünetekben 5 5,4 Direkt e célból szervezett értekezleteken 12 13,0 Összesen ,0 A válaszadó iskolák közel 17,4%-a a projektnapok szervezését használja ki, arra, hogy megismerkedjenek egymás tapasztalataival, ismereteivel. Belső képzéseket a disszeminációra az iskolák 10,9%-a szervez. Folyosói beszélgetéseket, óraközi szüneteket csak néhány iskola említi, mint a belső tudásátadás kereteit. 23 / 63

24 Belső tudásátadás módszereinek száma intézményenként 2007/ A belső tudásátadásra legalább öt módszert csak két iskola alkalmaz, öt iskolában négyféle módon történik a disszemináció. Tizenegy iskola három féleképpen segíti a belső tudásátadást. Hat iskolában két módszert kombinálnak, míg 16 iskola csak egy gyakorlatot alkalmaz a belső tudásátadásra A pedagógusok aktivitása Az intézmények többsége nem ösztönzi megfelelő mértékben a pedagógusokat abban, hogy pályázatot adjanak be jó gyakorlataik bemutatására. Az intézmények 26,6%-a ösztönzi csupán valamilyen módon a pedagógusokat pályázatok beadására első sorban a megfelelő feltételek biztosításával, tájékoztatással, meggyőzéssel, magasabb bérezéssel. Van olyan iskola, ahol az aktívabb pedagógusnak laptopot biztosítanak, van ahol a jó gyakorlat bemutatására benyújtott pályázatokat használhatják a diplomamunkák alapjául. A 2007/2008-as tanévben 34 pedagógus adott be pályázatot jó gyakorlat bemutatására, összesen 39 témában. Az intézmények aktivitása A szakmai tanárok számára szervezett hazai és/ vagy külföldi nyelvi tanulmányutakat követően szerveztek e belső továbbképzést? Az iskola adott-e be 2007/2008 ban nemzetközi mobilitási projektre pályázatot? (pl. Leonardo vagy Világnyelv) Igen Nem Összesen Az intézmények 46,2%-a szervezett belső továbbképzést a szakmai tanárok számára szervezett hazai és/ vagy külföldi nyelvi tanulmányutakat követően. Az iskolák egynegyede adott-e be 2007/2008 ban nemzetközi mobilitási projektre pályázatot. 24 / 63

25 5.4. ITEM program Az elmúlt tanévben az intézmények átlagosan 7,8 olyan tanulói mérést bonyolítottak le, amelyhez az iskola pedagógusai által fejlesztett mérőeszközt használtak. A megkérdezett iskolák összesen 196 ilyen típusú mérést végeztek. Kompetenciamérésre is sor került az elmúlt tanévben, melyet az ITEM program segít kiértékelni, így minden tanuló személyre szólóan megkaphatta az eredményét, és a megfelelő fejlesztési javaslatot. A válaszadó iskolák mindegyike megvásárolta az ITEM programot, így nincsenek technikai akadályai a mérésértékelésnek. A válaszadó iskolák esetében a program a tanulók több mint a felének (51,5%) az adatait tartalmazzák. A válaszadó intézmények többsége, 80%-a aktualizálta az elmúlt negyedévben a tanulók és a mérések adatait. Tanulók hány százalékának adatai tartalmazza az ITEM program? A tanulók mindegyikének adatait 9 iskolában tartalmazza az ITEM program, további 7 intézményben több 60%-át. A válaszadó iskolák közül a fennmaradó 21 intézményben legfeljebb a tanulók 35%-ának adatai szerepelnek az ITEM programban Önfejlesztés Miután befejeződtek az önfejlesztés képzései az intézmények értekezleteket vagy továbbképzéseket szerveztek, melyek formái változatosak voltak. Önfejlesztési képzések után tartott értekezlete, továbbképzések adatai Tartottak Nem tartottak Alkalmak száma Résztvevők száma Vezetői értekezlet Belső továbbképzés Tantestületi értekezlet Munkaközösségi értekezlet Fejlesztési csoport-értekezlet Összesen A válaszadó iskolák összesen 310 alkalommal szerveztek értekezletet, illetve továbbképzést, összesen 2732 fő részvételével. Vezetői értekezletet a képzések befejezése után az iskolák 73,3%-a tartott, összesen 110 alkalommal és 264 fő részvételével. Tantestületi értekezletet az iskolák 71,1%-a tartott a képzések lezárulását követően, összesen 32 alkalommal, és összesen 1650 fő részvételével. Munkaközösségi értekezletet iskolák 44,4%-ban szerveztek, összesen 64 alkalommal, melyeken 319 fő vett részt. A fejlesztési csoport értekezlet kevésbé népszerű módja a képzések utáni tapasztalat cserének, az intézmények 37,8%-ában szerveztek ilyet a válaszoló iskolákban összesen 41 alkalommal, összesen 175 fővel. 25 / 63

26 Belső továbbképzést a válaszadó iskolák 31,1%-ában szerveztek a képzések után, 30 alkalommal, 374 fő részvételével. Önfejlesztés utáni értekezletek, továbbképzések arányai típusonként, 2007/2008-as tanév Belső továbbképzés 12% Tantestületi értekezlet 28% Munkaközösségi értekezlet 17% Vezetői értekezlet 28% Fejlesztési csoportértekezlet 15% A válaszoló iskolák 62,2%-a (28 iskola) alakított ki az önfejlesztő képzéseken együtt résztvevő iskolák valamelyikével rendszeres kapcsolattartási formát. Az iskolák 55,6%-a adaptált az önfejlesztő képzéseken kapott egy-egy jó gyakorlatot a saját intézményükben. A leggyakrabban adaptált gyakorlatok a következők voltak: csapatépítés szociális háttérfelmérés problémamegoldás csoportalakítás csoportmunka, kooperatív technikák projektoktatás, projektek tervezése csoportrally, csoportbeszámoló másképp, brainstorming disputa, kooperatív oktatás, differenciált oktatás, PR kései írás-olvasás tanítás helyi tanterv készítés, összevonás tapasztalatai intézményi stratégia kidolgozása kollégiumi programok szervezése, kertészeti gyakorlóhely kialakítása kompetencia mátrix leterheltségi mátrix pályázatírás TISZK szervezési tapasztalatok 5.6. Minőségfejlesztés A szakiskolai önértékelés alapján kidolgozott intézkedési tervek közül a válaszadó intézményekben átlagosan 2,6-et valósítottak meg, összesen 86-öt. Voltak azonban olyan önértékelés alapján kidolgozott intézkedési tervek, amelyek nem valósultak meg. Ezek meghiúsulásának legfőbb okaként legtöbb iskola a humánerőforrás hiányát, továbbá ugyanennyien a pro- 26 / 63

27 jektmenedzsment hiányát jelölték meg. Sok intézkedési terv a megvalósulásához szükséges anyagi források hiánya miatt nem valósult meg. A szakiskolai önértékelés alapján kidolgozott intézkedési tervek meghiúsulásának okai, 2007/2008as tanév Meghiúsulás oka Említő iskolák száma Projektmenedzsment ismeret hiánya 11 Humán erőforrás hiánya 11 Szakmai kompetenciák hiánya 3 Finanszírozási problémák 9 Csak 3 iskola vélte, hogy az intézkedési terv meghiúsulásának legfőbb oka a szakmai kompetenciák hiánya az iskolában. A Szakiskolai Önértékelési Modell II. alkalmazására biztosított 30 órás képzés milyen mértékben járult hozzá az iskolai önértékelés lebonyolításához? Említő iskolák száma Százalék egyáltalán nem 3 7,1 részben 17 40,5 teljes mértékben 22 52,4 Összesen ,0 Az iskolák többsége, 52,4%-a úgy nyilatkozott, hogy a Szakiskolai Önértékelési Modell II. alkalmazására biztosított 30 órás képzés teljes mértékben hozzájárult az iskolai önértékelés lebonyolításához. A válaszolók további 40,5%-a csak részben gondolja, hogy a képzés segíti az önértékelés lebonyolítását. Csak 7,1% (3 iskola) érzi feleslegesnek a képzést. Szükségét érzi-e annak, hogy az önértékelésükről kapjanak külső visszajelzést, értékelést? Említő iskolák száma Százalék Igen 34 81,0 Nem 8 19,0 Összesen Az intézmények több mint négyötöde, 81%-a úgy gondolja, hogy önértékelésüket külső szemmel meg kellene vizsgálni, illetve azt értékelni kellene Benchmarking Használja-e az Ön intézménye a benchmarking indikátorokat? Említő iskolák száma Százalék Igen 31 75,6 Nem 10 24,4 Összesen Az iskolák döntő többsége, 75,6%-a használja a benchmarking indikátorokat. A benchmarking indikátorok előállítására a legtöbb iskola (az intézmények 57,1%-a) legfeljebb három hetet fordít, a többi iskolának ehhez több időre van szüksége. (Csupán egy intézmény fordított egy hétnél kevesebb időt a benchmarking indikátorok előállítására.) Az indikátorok előállítására fordított idő Említő iskolák száma Százalék hétnél kevesebb 1 2,4 1-3 hét 24 57,1 3 hétnél több 17 40,5 Összesen Az indikátorok előállítása után azokat fel kell tölteni a rendszerbe. Két intézmény erre a feladatra 1 óránál kevesebb időt fordított. 1 és 3 óra közötti idő alatt az intézmények 35,7%-ának sikerült feltölteni, a fennmaradó 59,5% csak hosszabb idő alatt tudja feltölteni az indikátorokat. 27 / 63

28 Az indikátorok rendszerbe töltésére fordított idő Említő iskolák száma Százalék 1 óránál kevesebb, 2 4,8 1-3 óra 15 35,7 3 óránál több 25 59,5 Összesen Az előző negyedévhez viszonyítva megváltoztak az egyes képzéseken résztvevők arányai. Míg az előző negyedévben a Konfliktuskezelés, problémamegoldás, a Projektmódszer alkalmazása, a Kooperatív módszerek alkalmazása és a Differenciált tanulásszervezés volt a legnépszerűbb képzés a pedagógusok között, addig a 2007 negyedik negyedévében a nyelvi képzéseken, kommunikációs tréningeken, Pedagógus mesterség tréningen, illetve Regionális műhelymunkán és reintegrációs szakmai konferenciákon vettek részt nagyobb számban a pedagógusok. Megjegyezzük, hogy az egyes képzéseken való részvételt természetesen az is befolyásolja, hogy adott negyedévben, mely képzésekből szerveznek többet, vagy kevesebbet. 28 / 63

29 6. AZ INTÉZMÉNYEKKEL KÉSZÍTETT INTERJÚK TAPASZTALATAI A Szakiskolai Fejlesztési Program II ban kezdődött meg az ország 70 szakiskolájában, és ugyanazon év szeptemberében indultak el az első SZFP-s és reintegrációs osztályok. A negyedévente történő interjúfelvétellel célunk volt, hogy feltárjuk, a személyes megkeresésnek és elbeszélgetésnek köszönhetően közelebb kerüljünk az iskolák igazi élményeihez, tapasztalataihoz, az általuk érzékelt előrehaladás mértékéhez, valamint alkalmat adjunk problémáik, nehézségeik artikulálásának is. Az akkor kilencedikes diákok ma már tizenegyedik osztályba járnak, túl vannak a szakmai alapozáson, és megkezdték a szakmatanulást, így részben a kérdőív fókusza is áthelyeződött. A 2008 őszi jelentésben törekedünk rá, hogy a tanári karon belül szélesebb legyen a megkérdezettek köre, hiszen eddig főként a projektvezetőket kérdeztük meg a program előrehaladásáról, most azonban a szakoktatókkal is igyekeztünk beszélgetni. Így közelebb tudtunk kerülni, ahhoz a kérdéshez is, ami a program egyik legfontosabb célja: hogyan tudják a kikerülő tanulók megállni helyüket a való életben, a munkaerőpiacon. A Szakiskolai Fejlesztési Program annak érdekében jött létre, hogy javítsa a szakiskolai oktatás helyzetét, annak formai és tartalmai oldalait egyaránt, és így segítse a legfontosabb prioritást, azaz, hogy a tanulók el tudják végezni az iskolát, szaktudást szerezzenek és a munkaerőpiacra kilépve ott megfelelő tudással, hozzáállással, szakértelemmel a kezükben kezdjék meg pályájukat. Jelen negyedévben természetesen a program elemeinek konkrét hasznosulásán, és előrehaladásán túl arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen esélyekkel lépnek ki az iskola kapuin majdan a program keretében végzett tanulók. Megy-e végbe, és ha igen, milyen mértékben változás, például az elhelyezkedés esélyeit, a szakma szeretetét, ismeretét, vagy a tanulókban kialakuló szakmai elhivatottságot illetően, csökken-e a pályaelhagyás mértéke, mi erről a véleménye az oktatóknak, és hogyan látják a diákok maguk saját jövőjüket. Így jelen negyedévben és a tervek szerint egész évben ez lesz az interjús beszélgetések fókusza elméleti és szakoktatókat vegyesen, valamint tanulókat kérdeztünk meg A pedagógusok véleménye A program előrehaladása Jelen negyedévben is a résztvevő iskolák egynegyedét ez jelen esetben 18 intézményt jelent kerestük fel. A tanárokat elsőként a program konkrét elemeiről, azaz beérkezett eszközökről, az oktatás menetéről, annak változásairól, a képzésekről, szakértőkről, az új módszerekről, módszertani anyagokról, azok hasznosításáról, alkalmazásáról, az iskola életének átalakulásáról és a horizontális tanulásról kérdeztük. A legtöbb válaszoló ez eddigi megkeresésekhez hasonlóan be tudott számolni a program pozitív hatásairól. A legtöbben a gyakorlatiasabb, gyakorlatorientáltabb oktatást emelték ki, ami a szakmai oktatásra is pozitív hatással van. Többen megjegyezték, hogy e módszerekkel több lehetőség adódik a gyengébb képességű tanulók képzésére, sikeresebbek ezen a területen, bent tudják őket tartani az intézmény falai között, csökken a lemorzsolódás. Olyan technikákat, módszereket tanultak és fejlesztenek maguk is tovább melyek alkalmasabbak a tanulók érdeklődésének felkeltésére, ezáltal növekszik érdeklődésük, könnyebben sajátítják el a tananyagot és kezelhetőbbek is a tanórák alatt. Több iskolában is beszámoltak arról, hogy a kapott tananyagokat és módszereket melyek nem minden esetben alkalmazhatók közvetlenül minden intézményben saját és tanulóik igényeihez alakítják, illetve azok segítségével új tananyagokat alakítanak ki. Az egyéni módszerem, egy T-modellhez hasonló kisautó-makett, 1:40 arányban készült, szétszedhető, elemezhető, mert lemezekből van legyártva. Ennek segítségével játékosan oktatja a gyerekeket a műszaki rajz sajátos jelöléseire. Úgy tanult, hogy akarta, én meg úgy oktatom, hogy ez nem halálosan fontos a szakmához, hanem ezáltal tud majd alkotni valamit, ami a feladata lesz". A képzés sokkal gyakorlatiasabb lett a gyakorlati vizsgáztatás a szakmai kompetenciákra koncentrálnak. Most a diákok a programnak hála több anyaghoz és eszközhöz jutnak, így több munka kerül ki a kezükből, mint a hagyományos képzésben részt vett diákoknak. Több megkérdezettben azonban összekeverednek a modulrendszer és az SZFP elemei és eredményei. Mindenképpen fontos előrelépésnek tekinti a többség azonban, hogy jobb a tananyag felosztása, alkalmasabb az oktatásra és a gyakorlati képzésre, valamint, hogy a kettő jól összeilleszthető egymással. Azt is jónak 29 / 63

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II.

Szakiskolai Fejlesztési Program II. 3K CONSENS IRODA i Fejlesztési Program II. A 2006/2007. TANÉV ÉRTÉKELÉSE 2008. január 31. 1/28 Tartalomjegyzék A PROGRAM KITERJEDÉSE... 3 A PROGRAMBAN ÉRINTETT OSZTÁLYOK, TANULÓK... 6 A PEDAGÓGIAI MUNKA

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KÖZÉPISKOLÁK VÉGZŐS TANULÓINAK ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKFELMÉRÉSE 2014/2015. TANÉV

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KÖZÉPISKOLÁK VÉGZŐS TANULÓINAK ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKFELMÉRÉSE 2014/2015. TANÉV GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KÖZÉPISKOLÁK VÉGZŐS TANULÓINAK ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKFELMÉRÉSE 2014/2015. TANÉV 2015. április Készült a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályán 9021

Részletesebben

Szekszárdi Szakképzési Centrum Esterházy Miklós Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma OM azonosító: 203054 Tisztelt Képviselő-testület! A Szekszárdi Szakképzési Centrum Esterházy Miklós

Részletesebben

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban 46 Kurucz Orsolya Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban A szakpolitika és a gazdaság szereplői által gyakran hangoztatott igény, miszerint a fiatalok gyakorlati képzése a felsőbb évfolyamokon

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM (SZFP) (2003-2009) MÁRTONFI GYÖRGY

SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM (SZFP) (2003-2009) MÁRTONFI GYÖRGY SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM (SZFP) (2003-2009) MÁRTONFI GYÖRGY 1. A folyamatmodell elemei: a probléma felvetése, elemzése; a megoldási javaslatok kidolgozásának alapjai és folyamata; a megvalósítás,

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Pályaválasztási tájékoztatója

Pályaválasztási tájékoztatója A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pályaválasztási tájékoztatója a megye középfokú intézményeiről, általános iskolai tanulók részére 2016/2017. tanév Bevezető Kedves Pályaválasztó Tanulók!

Részletesebben

67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet

67 Czető Krisztina: Az ír oktatási rendszer és társadalmi partnerség. 121 Jakab György: Szocializáció és média a diákok és az internet 2011/8-9 Tartalom Iskolarendszer, iskolaszerkezet Társadalmi partnerség Média/ szocializáció 2 Garami Erika: Az iskolarendszer szerkezete belső átalakulásának, az 5. és 6. évfolyam szerepváltozásának vizsgálata

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Zalalövői Napköziotthonos Óvoda. 2014-2015. nevelési év munkájának értékelése

Zalalövői Napköziotthonos Óvoda. 2014-2015. nevelési év munkájának értékelése Zalalövői Napköziotthonos Óvoda 2014-2015. nevelési év munkájának értékelése 2 Statisztikai adatok: Az intézmény megnevezése: Zalalövői Napköziotthonos Óvoda Férőhelyek száma: 112 Tanköteles korú gyermekek:

Részletesebben

HARMADFOKÚ OKTATÁS VAGY FİISKOLAI KAR BERETTYÓÚJFALUBAN?

HARMADFOKÚ OKTATÁS VAGY FİISKOLAI KAR BERETTYÓÚJFALUBAN? 1 HARMADFOKÚ OKTATÁS VAGY FİISKOLAI KAR BERETTYÓÚJFALUBAN? BEVEZETÉS Berettyóújfalunak, mint a Bihari kistérség, központjának kötelessége a tudásátadás minden formájának létrehozása, életbenntartása és

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (Tervezet) A szakképzés-fejlesztési koncepció megalkotásának szükségessége 1) A munkaerı-piac igényeihez való alkalmazkodás

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Kutatási összefoglaló a SZAKISKOLA 2014 adatfelvétel fejér megyei eredményeiről 2014. március 20.

Kutatási összefoglaló a SZAKISKOLA 2014 adatfelvétel fejér megyei eredményeiről 2014. március 20. Kutatási összefoglaló a SZAKISKOLA 2014 adatfelvétel fejér megyei eredményeiről 2014. március 20. H-8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. * Tel/fax: +36 (22) 502-276 E-mail: projekt@echomail.hu * Web: www.echonetwork.hu

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

OECD. Középfokú iskolák. nemzetközi vizsgálat. A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kérdező aláírása:...

OECD. Középfokú iskolák. nemzetközi vizsgálat. A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kérdező aláírása:... sorszám 0 főcím 1 1 pótcím 2 2 pótcím OECD Középfokú iskolák nemzetközi vizsgálat 2001 A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett adatokat

Részletesebben

BESZÁMOLÓ (2013. 09. 01-2015. 12. 31.)

BESZÁMOLÓ (2013. 09. 01-2015. 12. 31.) a ban a szülők bevonásával BESZÁMOLÓ (2013. 09. 01-2015. 12. 31.) 2013. szeptember 1-jén indult a projekt, melynek címe A hátrányos helyzetű tanulók eredményes nevelése és iskolai sikerességük támogatása

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T t e r v e z e t

A L A P Í T Ó O K I R A T t e r v e z e t A L A P Í T Ó O K I R A T t e r v e z e t 1.1. Az intézmény neve: Kırösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképzı Iskola és Kollégium 1.2. Az intézmény rövidített neve: 2. OM azonosító: 031209 KİRÖSI

Részletesebben

Tankönyv-választás. igazgató és tankönyvfelelős kérdőív. A válaszadás önkéntes! Ki válaszol a kérdőívre? 2000. 05... nap... óra...

Tankönyv-választás. igazgató és tankönyvfelelős kérdőív. A válaszadás önkéntes! Ki válaszol a kérdőívre? 2000. 05... nap... óra... iskola sorszáma Ki válaszol a kérdőívre? 1 igazgató, aki nem tankönyvfelelős 2 igazgató, aki tankönyvfelelős is 3 tankönyvfelelős, aki pedagógus 4 tankönyvfelelős, aki nem pedagógus Tankönyv-választás

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS munkaerő-piaci helyzetéről 1. ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS 2012. január 1-jén Jász-Nagykun-Szolnok megye lakónépessége 383 ezer fő volt, 3600 fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Berettyóújfalu Város Polgármesterétől Intézményi Iroda ELŐTERJESZTÉS

Berettyóújfalu Város Polgármesterétől Intézményi Iroda ELŐTERJESZTÉS Tárgyalja: Oktatási és Kulturális Bizottság Nyilvános ülés anyaga Berettyóújfalu Város Polgármesterétől Intézményi Iroda ELŐTERJESZTÉS a középfokú köznevelési intézmények és a Közintézmények Szolgáltató

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

A tanulószerzıdések igényfelmérése

A tanulószerzıdések igényfelmérése A tanulószerzıdések igényfelmérése Komplex módszertanú problémafeltárás a tanulószerzıdés jelenlegi rendszerérıl Székesfehérváron 2005-2006. A kutatást a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Székesfehérvár

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1384/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1384/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1384/2014. számú ügyben Előadó: dr. Haidegger Marianna dr. Lux Ágnes Az eljárás megindulása 2011 júliusában a 1257/2011. Korm.határozat fogadta el a Kormány

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGAELNÖKÖK SZÁMÁRA

TÁJÉKOZTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGAELNÖKÖK SZÁMÁRA TÁJÉKOZTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGAELNÖKÖK SZÁMÁRA 2016 Szerkesztés lezárva: 2016. április 12. TARTALOMJEGYZÉK I. JELENTKEZÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA... 4 1. A TANULÓI JOGVISZONY FENNÁLLÁSA ALATT TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉSEKRŐL...

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Tiszalök Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 11-én tartandó ülésének 5. számú A 2010. évi Közfoglalkoztatási Terv elfogadása - tárgyú napirendi pontjához.

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. a Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására és működtetésére

MEGÁLLAPODÁS. a Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására és működtetésére MEGÁLLAPODÁS a Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás létrehozására és működtetésére A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16-18. -a, a közoktatásról

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tolna Megyei Önkormányzat SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. Az első kiadás dátuma: Az Intézményi Minőségirányítási

Részletesebben

Beszámoló a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum munkájáról Tájékoztató a Vas Megyei Közgyűlés számára

Beszámoló a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum munkájáról Tájékoztató a Vas Megyei Közgyűlés számára Beszámoló a i Szolgáltatási Szakképzési Centrum munkájáról Tájékoztató a Vas Megyei Közgyűlés számára A i Szolgáltatási Szakképzési Centrum mint új intézmény Alapadatok: Az intézmény megnevezése: i Szolgáltatási

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

A munkanélküli-járadékot kimerítők

A munkanélküli-járadékot kimerítők sorszám A járadékkimerítés dátuma a címkártyáról: 2000.... hónap... nap Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ HÁNYADSZOR JÁRTÁL A KÉRDEZETT LAKÁSÁN, AMIKOR ELKÉSZÜLT AZ INTERJÚ? A munkanélküli-járadékot

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

Igazgatói beszámoló. a tatabányai Árpád Gimnázium. 2007 2012 között végzett munkájáról

Igazgatói beszámoló. a tatabányai Árpád Gimnázium. 2007 2012 között végzett munkájáról Igazgatói beszámoló a tatabányai Árpád Gimnázium 2007 2012 között végzett munkájáról 2012. május - június Ezt az igazgatói beszámolót a tatabányai Árpád Gimnázium nevelőtestülete 2012. június 6-ai értekezletén

Részletesebben

Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK

Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK Csıke Krisztina * KOMPETENS KÜLKERES? AVAGY MENNYIRE FELEL MEG AZ OKTATÁS A MUNKAERİPIAC MEGVÁLTOZOTT IGÉNYEINEK 1. A VIZSGÁLAT KIINDULÓPONTJA, A PROBLÉMA FELVETÉSE A jelenlegi magyar oktatási rendszerben

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az eljárás megindítása A panaszos negyven szülő társa nevében fordult panasszal Hivatalomhoz a

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL. Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2.

B E S Z Á M O L Ó AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL. Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. B E S Z Á M O L Ó AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL A tájékoztatót előzetesen véleményezi a Pénzügyi és Ügyrendi

Részletesebben

Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum. Tájékoztató Vas megye szakképzésének helyzetéről, fejlesztési szükségleteiről

Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum. Tájékoztató Vas megye szakképzésének helyzetéről, fejlesztési szükségleteiről Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Tájékoztató Vas megye szakképzésének helyzetéről, fejlesztési szükségleteiről A Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Megalakítása A szakképzésről szóló 2011.

Részletesebben

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21.

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az eljárás megindítása, előzmények Sajtóhírekből értesültem arról, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek előkészítő szakiskolai képzése

Részletesebben

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő)

SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő) SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: Energetikai Szakközépiskola és Kollégium levelezési címe: H-7030, Paks, Dózsa György út 95. számlavezető

Részletesebben

Diplomások a munkaerőpiacon

Diplomások a munkaerőpiacon Diplomások a munkaerőpiacon CZUCZOR JÓZSEF Diplomások a munkaerőpiacon A felelősen gondolkodó oktatási intézmény-vezetők, oktatás-szervezők és fejlesztők, valamint oktatók akkor tudják kellően motiválni

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Tájékoztató a 2014. évben, Vas megye középfokú oktatási intézményeiben végző fiatalok továbbtanulási és elhelyezkedési szándékáról

Tájékoztató a 2014. évben, Vas megye középfokú oktatási intézményeiben végző fiatalok továbbtanulási és elhelyezkedési szándékáról Tájékoztató a 2014. évben, Vas megye középfokú oktatási intézményeiben végző fiatalok továbbtanulási és elhelyezkedési szándékáról Bevezető A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának megbízásából,

Részletesebben

B e s z á m o l ó ja

B e s z á m o l ó ja M Ü B S E Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete Elnökségének 2014. évi B e s z á m o l ó ja és üzleti terv jelentése Tisztelt Küldöttgyűlés! A

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

Szakiskolai Önértékelési Modell I. dokumentációja 2009.

Szakiskolai Önértékelési Modell I. dokumentációja 2009. amjanich János Ipari Szakképzési Intézet Szakiskolai Önértékelési Modell I. dokumentációja 2009. Tartalomjegyzék 1. Önértékelési projektterv... 3 2. Helyzetfelmérés... 8 Az intézmény bemutatása... 8 I.

Részletesebben

A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 TARTALOM 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.3. Az iskola története... 6 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1.

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS fejlesztési támogatás nyújtására 1. sz. melléklet 1. / 5

MEGÁLLAPODÁS fejlesztési támogatás nyújtására 1. sz. melléklet 1. / 5 MEGÁLLAPODÁS fejlesztési támogatás nyújtására 1. sz. melléklet 1. / 5 Szakmacsoport megnevezése A gyakorlati képzés helyszíne A képzés időtartama (év) 9. évf. 10. évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf. Szegedi Szolgáltatási

Részletesebben

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata online kutatás elemzése Készítette: Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Tartalomjegyzék 1. Néhány szó a kutatásról...

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

Szakmai program. Az intézmény nevelıtestületének a helyi szakmai tanterv kialakítását meghatározó pedagógiai alapelvei:

Szakmai program. Az intézmény nevelıtestületének a helyi szakmai tanterv kialakítását meghatározó pedagógiai alapelvei: Szakmai program Az intézmény nevelıtestületének a helyi szakmai tanterv kialakítását meghatározó pedagógiai alapelvei: Figyelemmel kísérjük a gazdasági és technikai fejlıdést a piacképes ismeretek átadása

Részletesebben

DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS

DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS 2012 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı 2. Dévaványa és Ecsegfalva települések bemutatása 3. A közoktatási esélyegyenlıségi

Részletesebben

Társadalompolitika és intézményrendszere

Társadalompolitika és intézményrendszere Társadalompolitika és intézményrendszere 256 Foglalkoztatás, intézményrendszer és foglalkoztatáspolitika Scharle Ágota 1. Bevezetés tendenciák a foglalkoztatásban Tanulmányunkban a foglalkoztatás és a

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

Dr. Zemplényi Adrienne Dr. Rajzinger Ágnes: Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-1895/2015. számú ügyben. (Kivonat) 1

Dr. Zemplényi Adrienne Dr. Rajzinger Ágnes: Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-1895/2015. számú ügyben. (Kivonat) 1 Dr. Zemplényi Adrienne Dr. Rajzinger Ágnes: Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-1895/2015. számú ügyben (Kivonat) 1 Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2015 tavaszán átfogó vizsgálatát folytatott

Részletesebben

A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei

A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei Kutatási összefoglaló a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részére 2006. július TARTALOM BEVEZETÉS 2 A MINTA BEMUTATÁSA

Részletesebben

Az iskola egyedi kódszáma: 031627

Az iskola egyedi kódszáma: 031627 Intézmény neve: József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Címe: 3200 Gyöngyös, Kócsag u. 36-38. Telefax: 37/311-673 Honlap: www.jozsefa-gy.sulinet.hu E-mail: jaszk@jozsefa-gy.sulinet.hu Igazgató:

Részletesebben

M E G H Í V Ó. Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete. k ö z m e g h a l l g a t á s t

M E G H Í V Ó. Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete. k ö z m e g h a l l g a t á s t M E G H Í V Ó Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete k ö z m e g h a l l g a t á s t tart szelektív hulladékgyűjtés témában. A közmeghallgatás helye:

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16 FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok

Részletesebben

NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA ESETTANULMÁNY/HEFOP-2004-4.2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA HEFOP-2004-4.2. Projekt Esettanulmány Készült: 2006. október 29.

Részletesebben

FELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása

FELHÍVÁS. hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására. A felhívás címe: Tanoda programok támogatása FELHÍVÁS hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását elősegítő program megvalósítására A felhívás címe: Tanoda programok támogatása A felhívás kódszáma: VEKOP-7.3.2-16 Magyarország Kormányának felhívása egyházi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve 2010. I. A közfoglalkoztatási terv célja A közfoglalkoztatási terv elkészítésének célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése

A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése A Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata és kiegészítése Készítette: Tarsoly Andor Dr. Erdei Gábor Dr. Teperics Károly Készült: Debrecen, 2015. november 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Kulturális Bizottságának 2011. október 3-ai ülésére

Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Kulturális Bizottságának 2011. október 3-ai ülésére Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Kulturális Bizottságának Elnöke Szám: 1090-2/2011. Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Kulturális Bizottságának 2011. október 3-ai ülésére Tárgy:

Részletesebben

TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN

TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN 2010. december 15. TANULÓI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE, KÖZÖSSÉGEK HÁLÓZATA A BAKONYI TISZK-BEN 1 BEVEZET 4 2 EL ZMÉNYEK INTEGRÁCIÓ A BAKONYI

Részletesebben

Az RFKB helye, megváltozott szerepe a szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásában. Szolnok, Megyeháza 2008.12.05.

Az RFKB helye, megváltozott szerepe a szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásában. Szolnok, Megyeháza 2008.12.05. Az RFKB helye, megváltozott szerepe a szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásában Szolnok, Megyeháza 2008.12.05. Szutorisz-Szügyi Csongor Az előadásban idézett diák szerzői:

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. október 2-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./A kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. október 2-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./A kötet Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. október 2-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./A kötet M E G H Í V Ó... 2 Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás... 4 Beszámoló a 2008/2009.

Részletesebben

A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS HELYZETE DÉVAVÁNYÁN KÉPVISELŐTESTÜLETI TÁJÉKOZTATÓ TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2014 / 2015. tanév

A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS HELYZETE DÉVAVÁNYÁN KÉPVISELŐTESTÜLETI TÁJÉKOZTATÓ TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2014 / 2015. tanév A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS HELYZETE DÉVAVÁNYÁN KÉPVISELŐTESTÜLETI TÁJÉKOZTATÓ TISZA KÁLMÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2014 / 2015. tanév 1 Tartalom 1. Működési feltételek: személyi, tárgyi, tankönyvellátás 2. Pályázatok

Részletesebben