Iskola után - iskola előtt

Átírás

1 Iskola után iskola előtt Iskola után iskola előtt 2011/2012. tanév A Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ pályaválasztási kiadványa 2011/2012. tanév Székesfehérvár, 2010.

2 ISKOLA UTÁN ISKOLA ELŐTT A KÖZÉPDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT PÁLYAVÁLASZTÁSI KIADVÁNYA A 2011/2012. TANÉVRE Általános és középiskolát végzettek, pályakezdő és pályamódosító továbbtanulók és szakképesítéssel nem rendelkezők számára. Székesfehérvár Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ i

3 Szerkesztette, a borítót tervezte és a (3D) fotókat készítette: Szántó Zoltán Kiadja a Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Felelős kiadó: Pákozdi Szabolcs főigazgató ISSN Nyomdai munkák: OOKPress Kft., Veszprém, Pápai út 37/A info@ookpress.hu Felelős vezető: Szathmáry Attila Készült 4000 példányban. A könyv kereskedelmi forgalomba nem hozható! A könyv melléklete: 3D szemüveg. ii

4 Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud. Tanulj meg mindenkitől tanulni. (Weöres Sándor) iii

5 iv

6 Tartalom TISZTELT OLVASÓ!...ix Iskola utániskola előtt:...xi A képzési információk beszerzése és kezelése a pályaválasztáshoz, pályakorrekcióhoz...xi A pályakezdő álláskeresők helyzete a munkaerőpiacon és elhelyezkedésük támogatása a Középdunántúli Régióban, xviii III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskolaés Alapfokú Művészetoktatási Intézmény...3 Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium...6 Adu Vállakózói Szakközép és Szakiskola,...10 Két Tannyelvű Szakközépiskola...10 és Gimnázium Dunaújvárosi Tagintézménye...10 Aranykéz Szakközépiskola és Szakiskola...13 Árpád Szakképző Iskola és Kollégium...16 Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Szent István Szakképző Iskolája...21 Árpád Gimnázium...26 Bánhidai Ipari Tanoda Alapítványi Szakiskola...29 Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium...31 Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola...34 Bánki Donát Szakképző Iskola...37 Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola...39 Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye...41 Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye...44 Belvárosi I. István Középiskola...46 Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium...49 Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium...53 Ciszterci Szent István Gimnázium...57 Deák Ferenc Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola...60 Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola és Diákotthon...63 Dunaferr Szakközép és Szakiskola...66 Dunaújvárosi Főiskola...69 Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium...71 Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Általános Iskola Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat...74 Eötvös József Gimnázium és Kollégium...76 Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium...78 v

7 Fejér Megyei Önkormányzat Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája és Kollégiuma...81 Fejér Megyei Önkormányzat Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégiuma...84 Fischer Mór Porcelánipari Szakiskola...87 FVM DASzK, Szakképző Iskola FVM Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium...90 Gárdonyi Géza Szakiskola...93 Gastroker Alapítványi Vendéglátóipari, Kereskedelmi Szakközép és Szakiskola...95 GOLDEX HUNGARY KFT Gorsium Művészeti Szakközépiskola és Szakiskola Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola GYÉMÁNT Nyelviskola Kft JENDRASSIKVENESZ Középiskola és Szakiskola KATEDRA KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Alapy Gáspár Szakiskolája, Szakközépiskolája és Kollégiuma KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona Hegyháti Alajos Tagintézménye KEMÖ Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Kultsár István Szakközépiskolája és Szakiskolája KEMÖ Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona Móra Ferenc Tagintézménye KEMÖ Széchenyi I. KözgazdaságiInformatikai Szakközépiskolája Kempelen Farkas Gazdasági, Vendéglátó, Idegenforgalmi Alapítványi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Képesség és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép és Szakiskola Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény KISOSZ Kereskedők és Vállalkozók Veszprém Megyei Képviselete Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kolping Katolikus Szakiskola Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Leginusz Oktató és Szolgáltató kft vi

8 Lengyel József Gimnázium és Szakközépiskola FVM DASZK Szakképző Iskola Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium London Style Nyelviskola Kft., Albasoft Training Kft Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM MathRiders (Csodamatek) Oktatóközpont Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium MICRA ATI AUTÓS ISKOLA EV Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola MOBILITÁS AUTÓSISKOLA, DINAMIKA AUTÓSISKOLA OKTKER NODUS KIADÓ KFT Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Oxford International Nyelviskola Kft Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium,Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskolaés Általános Iskola,a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Gyakorlóiskolája Pannon Egyetem Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Pentelei Molnár János Szakiskola Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola Petőfi Sándor Gimnázium PettkóSzandtner Tibor Lovas Szakképző Iskola és Kollégium Pécsi Tudományegyetem Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Schvéder Otatási Központ SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Somogy Megyei Önkormányzat Délbalatoni Kollégiuma FMÖ Szabolcs Vezér Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskolaés Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény BalatonFelvidék Somló SzakképzésSzervezési Társulás Széchenyi István Gimnázium Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium Széchenyi István Szakképző Iskola SzentGyörgyi Albert, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium vii

9 Székesfehérvári Regionális Képző Központ SZTÁV Felnőttképző zrt. Veszprémi Kirendeltség Talentum Általános Iskola, Gimnázium és Kézműves Szakiskola Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium Tatai Református Gimnázium Tatay Sándor Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola TRÉNING STÚDIÓ KFT Turbó Gépjárművezetőképző Kft Türr István Gimnázium és Kollégium Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskola viii

10 A sikeres ember az alatt az idő alatt halad előre, amit mások elpazarolnak Henry Ford TISZTELT OLVASÓ! TISZTELT SZÜLŐK, PEDAGÓGUSOK, ÉRDEKLŐDŐK! KEDVES FIATALOK! A Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ munkatársainak közreműködésével készült Iskola után iskola előtt sorozat legújabb kötetét tartja a kezében, mely a 2011/2012. tanév beiskolázási, továbbtanulási, képzési lehetőségeiről ad a teljesség igénye nélkül tájékoztatást. E kiadvány a munkaügyi központ Pályaválasztási Kiállítás rendezvénysorozatán kiállító intézményeket és azok képzési irányait mutatja be. Megtalálhatók benne, a Középdunántúli régióban működő különféle középiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák, felnőttképző intézmények adatai, képzési lehetőségeik és felvételi követelményeik. Ebben a kiadványban rendszerezetten adjuk közre az érdeklődőknek a rendelkezésünkre álló legfrissebb alapinformációkat a régió területén működő iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli képző intézményekről, az általuk oktatott szakmákról, a képzések főbb jellemzőiről, a pályakezdők helyzetéről és néhány jól hasznosítható tanáccsal is szolgálunk a körültekintő döntésekhez, a továbbtanuláshoz, továbbképzéshez a megfelelő képző intézmény, képzési forma és szakirány kiválasztásához. A fenti cél érdekében a képző intézmények képzéseik bemutatásán túl a kiadványban a pályaválasztás, az oktatás aktuális kérdéseivel, az elhelyezkedéshez, pályakezdéshez kapcsolódó kérdésekkel is foglalkozunk. A kötet hasznos olvasmány az általános iskola végzőseinek, de ajánljuk a középiskolát befejezőknek is, akik a szakképzésben szeretnének továbbtanulni, illetve azoknak az iskolai rendszerből már kikerült, de tanulmányaikat folytatni kívánó felnőtteknek, akik érettségit vagy szakképzettséget kívánnak szerezni. Az iskolaválasztásban, a pályaválasztásban a bizonytalanságot, a döntésképtelen helyzetet gyakran a tájékozatlanság okozza a tanulók, szülők körében. Ezt a bizonytalanságot szeretnénk megszüntetni és segítségére lenni az Olvasónak a pályaválasztási döntés meghozatalában. Néhány száz évvel ezelőtt a legmegbecsültebb iparosok az asztalosok, kőművesek, szabók vagy ácsmesterek voltak. Ma ezek a szakmák nem olyan népszerűek, mint egykoron, pedig a statisztikák és munkaügyi adatok azt mutatják, hiány van belőlük. ix

11 A kétkezi szakmákra egyre nagyobb igény van a munkaerőpiacon. Egy kiváló szakember a jól kiválasztott szakmájával mindig képes állást szerezni és megélhetést biztosítani családjának. Manapság az, hogy valaki fiatal felnőtt szakemberként megfelelő munkát találjon, elsősorban két dolgon múlik: olyan szakmával rendelkezzen, amire kereslet van a munkaerőpiacon és e szakmát magas színvonalon művelje, szakmájának mestere legyen. Nagyon fontos, hogy milyen iskolát, milyen szakképesítést választ a végzős általános iskolás tanuló. A munkaügyi központ főigazgatójaként és közel két évtizedes munkaerőpiaci tapasztalat alapján tudom azt, hogy a jól megválasztott piacképes szakma megszerzése után milyen fontos a fiatal felnőttek első munkavállalási tapasztalata. Rendkívül meghatározó az, hogy az a szakma, amit tanult, keresett legyen és az iskolapadból kikerülve, minél előbb el tudjon helyezkedni. Megfelelő munkahely hiányában a fiatalok első munkaerőpiaci élménye a munkanélküliség, a sikertelen álláskeresés, kudarcok sorozata lesz, ami hátrányosan befolyásolja későbbi fejlődésüket, személyiségüket, a munkához, a további tanuláshoz és a társadalomhoz való viszonyukat. Emellett hátrányosan befolyásolja a gazdaság fejlődését és további képesítések, szakmák megszerzésére lesz szükségük, ami további időt és energiát igényel. A gondos, megfelelő pályaválasztással mindezen problémák elkerülhetők. Ezért lényeges az, hogy a szülők, diákok és tanárok is tisztában legyenek azzal, hogy 2011ben milyen szakképesítésekre van a legnagyobb kereslet a régiónkban. A munkaügyi központ szakemberei a Pályaválasztási Kiállítás megszervezésével és ezzel a kiadvánnyal segíteni szeretnének a diákoknak és szüleiknek a jó döntésben, a szakmaválasztásban, bemutatva a gazdaság által leginkább igényelt szakmákat. Fogadják szívesen a Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ tájékoztató kiadványát, terjesszék a szülők és a tanulók között az olvasottakat, hogy minél több tanuló minél előbb kezdhesse meg a szakmatanulást és a választott szakképesítés birtokában a sikeres felnőtt életet. Ajánlom ezt a könyvet minden kedves Olvasónak a sikeres pályaválasztás reményében! Székesfehérvár, november 02. Pákozdi Szabolcs főigazgató Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ x

12 Szántó Zoltán 1 : Iskola utániskola előtt: A képzési információk beszerzése és kezelése a pályaválasztáshoz, pályakorrekcióhoz 1. 3L3D, a Jó pap holtig tanul Bizonyára ma már senki előtt nem ismeretlen a 3L (LLL 2 ) rövidítés, ha annak jelentésével értelmezzük azt: Élethosszig (életen át) tartó tanulás. E kifejezés tartalmilag, mint arra a fejezetcímben is utalok a jó pappal, nem valami különös újdonság, csupán arról van szó, hogy ez ma már nem csupán a papok kiváltsága, hanem tetszik, vagy sem mindenkinek szükségletévé vált, aki a munkaerőpiacon már kivívott és meglévő esélyeit legalábbis szeretné szinten tartani. Ugyanakkor az utóbbi kb. másfél évtizednyi időben az életen át tartó tanulás fogalma olyan mértékben hódított teret a hazai felnőttképzés elismertségéért vívott szakmai küzdelemben, hogy bizonyára kialakulhattak és előfordulhatnak e kifejezéssel szemben bizonyos averziók is. Hiába az esetleges tiltakozás, ellenérzés azonban, mert nem egy üres oktatási teóriáról, hanem immár hazai vonatkozásban is kétségtelen gyakorlati folyamatról van szó, csakúgy társadalmi, mind pedig az egyéni vonatkozásaiban. Befejezhetünk egy iskolát, egy képzést, azaz iskola után lehetünk ugyan, de szinte bizonyos, hogy egyúttal máris egy újabb iskola, képzés előtt állunk. Az iskola után iskola előtt időben pedig nagy hangsúlyt kell arra fordítani, vajon mi legyen a következő iskola, a következő képzés. E folyamatban az iskolán, illetve képzésen nem kell azonban feltétlenül és kizárólag az intézményes, vagy formális képzéseket érteni, a nonformális képzés szerepe is vitathatatlan, s az magának az élethosszig tartó tanulást megalapozó közoktatásnak, szakképzésnek, felsőoktatásnak és felnőttképzésnek folytatólagosságában (azaz formájában) és az életminőség folyamatos javításában, a munkaerőpiaci esélyek szinten tartásában és fejlesztésében (azaz tartalmában) is koherens részét képezi. Mi köze mindennek a 3D képekhez? Az a hasonlatosság, miszerint e folyamatban az információk szerepe óriási, azonban azok formai és tartalmi sokszínűsége miatt meglehetősen zavaros képet alkotnak, olyan, mint ránézésre egy 3D fotó: az valamennyi információt tartalmaz ugyan a korrekt képhez, az mégis zavaros, mindaddig, míg segítséget nem veszünk igénybe a tiszta képalkotáshoz. Körülbelül ez a helyzet a pályaválasztáskor is: rengeteg az információ, s éppen ez nehezíti meg, hogy lássuk a fától az erdőt. Ha nem fordítunk kellő figyelmet a körülöttünk lévő információrengetegre, bár érzékeljük a képet, de az zavaros marad, nem tiszta. Szükség van az ismeretek, információk rendezésére, feldolgozására, csak ezután tudjuk kialakítani azt a képet, amely a biztos(abb) választáshoz szükséges. Át kell gondolni a képzésekre történő jelentkezést annak minden elemében. Tudatos tervezés szükséges nemcsak a kiválasztandó képzési program, képző 1 Főosztályvezető; Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Képzési Főosztály 2 Lifelong learning. xi

13 intézmény és képzési forma vonatkozásában, hanem annak későbbi rövid és hosszú távú hasznosíthatóságát illetően, az elgondolt karrierre (életpályára) gyakorolt hatását illetően egyaránt. E fontos döntések megalapozásában jelenleg pedig nem sokat segít a gazdaság, azaz az előre tervezhető biztos munkáltatói igényeken alapuló képzési igények eléggé esetlegesek, a még mindig elemi erővel jelenlévő globális munkanélküliséget 3 egyelőre az egészséges (45%os) szintet duplájával is meghaladó strukturális munkanélküliség 4 nehezíti. A képzésekre történő jelentkezések során (sőt még annak előtte) ajánlatos a lehető legtöbb elérhető képzési információt begyűjteni, azokat a megfelelő szemüvegen át kell megvizsgálni, s az esetleges pillanatnyi döntéskényszerek teljes kizárásával dönteni. Ez utóbbi pedig csak akkor kerülhető el, ha a döntéshez vivő folyamat időszükségletét is felmérve előre átgondoltan, tudatosan cselekszünk. 2. A munkanélküliség gazdasági és képzési aspektusa A munkaerőpiac két legfontosabb szereplője a piaci mérleg két oldalán álló kereslet és a kínálat. Keresleti oldal: Munkáltatók igényei: Gazdaság, közszféra, civil szféra elvárt képesítések és kompetenciák Kínálati oldal: Aktív munkaerő (munkaviszonyban állók, pályakezdők és más álláskeresők) választott (adott) képesítések, kompetenciák és képességek A közös nevező: Szakképzettség és más kompetenciák: LLL (!) A munkaerőpiaci egyensúly megteremtése a képzések vonatkozásában azt jelenti, hogy a képzési rendszer, beleértve a munkaerőpiaci képzési gyakorlatokat, tapasztalatait, eredményeit is olyan szakképzettségű munkaerőt bocsát ki, amely megfelel a gazdaság igényeinek. Ez esetben pedig a közös cél, feladat megteremteni ezt az összhangot. Szerencsés esetben ez a képzeletbeli mérleg nyugalomban és egyensúlyi helyzetben áll, azonban ez csaknem lehetetlen elvárás, még a fejlett piacgazdaságok sem képesek erre. A teljes foglalkoztatottság a gyakorlatban nem jelenthet mást, minthogy mindenkinek van munkahelye, de nincs mindenkinek munkája. A munkaerőpiaci egyensúly a gyakorlatban csak közelítően létező fogalom, mert a teljes egyensúlyi állapotra (azaz a teljes és tényleges foglalkoztatásra) törekvés eredménye azért sem lehet 100%os, mert az iskolai kibocsátásokat nem lehet (sőt, már csupán a tartalék munkaerő miatt nem is célszerű!) teljes mértékben, 100%ban a gazdaság igényeihez igazítani. Ennek megfelelően a fejlett gazdaságok esetében az optimális eset 3 Olyan keresletelégtelenségből fakadó munkanélküliség, amelynek egyik fő jellemzője a tömeges elbocsátások. 4 Ez esetben a képzésekből kikerülő szakképzett munkaerő szerkezetében (szakképzettségi összetételében) nem tudja lefedni a gazdaság igényeit. xii

14 csak valamilyen egészséges munkanélküliségi szintet jelenthet, azt a társadalmi szinten még könnyen kezelhető munkanélküliséget, amely a kínálati oldal állandó motivációjának fenntartása révén még jótékony hatású is lehet. Természetes azonban, hogy a munkanélküliséggel érintettek ezt nem egészséges, hanem jóval inkább beteg gazdasági leképeződésként élik meg, azonban az ösztönző hatást sehogy nem lehet kétségbe vonni, hiszen a munkanélküliség jelenléte miatt nem csupán az álláskeresők, hanem maguk az állásban lévők is motiváltabbak a munkahely megtartása vonatkozásában. 3. A hazai szakképzési rendszer főbb jellemzői: az iskolai és iskolarendszeren kívüli képzések koherenciája. A hazai képzési rendszer szakképzési ágának egyik sajnálatos jellemzője ma még (mindig), hogy igen nagy ellentét tapasztalható a szakképzés két alrendszere 5, az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli (felnőtt) képzések szerepe, helye megítélése vonatkozásában. A kívánatos az lenne, ha mind az iskolai rendszerű, mind pedig a felnőttképzések (sőt e kettőhöz kapcsolódva a felsőoktatás is) úgy foglalnák el megillető helyeiket a hazai szakképzési rendszerben makroszinten (azaz társadalmi méretekben) és egyúttal mikroszinten is, (azaz mindenki életében) egyaránt, hogy az első szakképesítésekhez a (közép, illetve felsőfokú) iskolák juttatnák a fiatalokat. Ezt követően aztán a LLL és LLG 6 gyakorlati megvalósulásaként a felnőttképzés folyamatosan egészítené ki az így megszerzett szaktudást, képességeket, készségeket. Ebben a rendszerben a munkaügyi központ foglalkoztatást elősegítő ( munkaerőpiaci ) képzéseinek, mint felnőttképzéseknek mindig is kulcsfontosságú szerepe volt, s ez a szerep jelenleg is fontos, célját tekintve egyedülállóan meghatározó. E képzések fontos sajátossága, hogy nem a hagyományos értelemben vett iskolai rendszerű tanévet, hanem inkább őszi és tavaszi kezdésekhez igazodó képzési időtartamokat jelentenek. Másrészt ezek az iskolai rendszerű képzésekhez képest jóval rövidebb időtartamúak, ami egyenes következménye a képzési célcsoport (felnőttek) az általuk (s nem pl. a szülők által) választott képzési programok iránti erősebb motivációjának. A felnőttek ugyanis szinte minden esetben célirányosan, jól átgondoltan választják ki (jellemzően nem is kényszerből, hanem önként) a nekik megfelelőnek tűnő képzéseket. Így a számukra kialakított képzési programok hatékonyabbak lehetnek, s arra is tekintettel, hogy az iskola közoktatási, nevelési, művelődési, társadalmi funkciói sem jelennek meg ezen képzések során, a képzésre fordított idő is kevesebb lehet. A munkaügyi központ az álláskeresők részére folyamatosan ilyen felnőttképzési lehetőségeket biztosít. Ezek a foglalkoztatást elősegítő, a munkaügyi központ által szakmai és anyagi támogatásban részesített képzések szűkebb értelemben a képzési terminológiában hagyományosan a munkaerőpiaci képzések, mert ezek elsődleges célja a munkaerőpiaci esélyek (lehetőleg azonnali) növelése oly módon, hogy a képzésben résztvevő a képzés befejezését követően a lehető legrövidebb idő alatt el tudjon helyezkedni, vagy vállalkozni tudjon. E képzési célból következik, hogy ezen képzések 5 Megjegyzés: a szakképzés harmadik nagy alrendszere a felsőoktatás. 6 LLG: Lifelong Giudance, tartalmilag a.m.: az életen át tartó komplex karrier/munka/képzési tanácsadás folyamata. xiii

15 nek inkább a pályakorrekció esetén van nagyobb jelentőségük, mintsem a pályaválasztásban. Pályaválasztási funkciója akkor kerül előtérbe, ha a képzésre jelentkező valamilyen okból nem tudta iskolai rendszerű képzésben megszerezni első szakképesítését, s így az első szakmai képzés kiválasztása egyben az elsődleges pályaválasztást is jelentheti. Abban az ennél jóval gyakoribb esetben, ha új szakképzettség megszerzéséről van szó, pályamódosításról (vagy más szóval pályakorrekcióról) beszélünk, ezért ezek a képzések az átképzések. A munkaügyi központ képzéseire gyakorlatilag egész évben lehet jelentkezni, mert a megfelelő jelentkezési létszám esetén azok folyamatosan indulnak intenzív (ajánlott) formában. Akinek a képzések intenzív formában valami oknál fogva nem jöhetnek szóba, megfelelő, a munkaerőpiaci szempontoknak nem fölérendelt indokoltság 7 esetén lehetőség van az egyedi képzési igényeknek esetleg jobban megfelelő képzés támogatására. Ezek a munkaügyi központ elfogadott képzései. A képzések támogatásáról, azaz a beiskolázásokról nem a képző intézmények, hanem a munkaügyi központ kirendeltségei döntenek. Ezért a képzések támogatásáról részletes felvilágosításért és a támogatás igénybevétele ügyében a regionális munkaügyi központ helyi kirendeltségeit kell felkeresni. Az érdeklődőknek fontos tudni: amennyiben a munkaügyi központ a munkaerőpiaci szempontokat is figyelembe véve a képzési igényt támogathatónak ítéli, előbb vagy utóbb, de biztosan megadja a támogatást a jelentkezőknek. Tekintettel azonban arra, hogy a képzés iránti igény a pénzügyi lehetőségeket mindig és jelentősen meghaladja, ez a segítség gyakorta nem várható el azonnal, már rögtön az első jelentkezéskor. Az pedig, hogy a képzések a szakképzési törvényen és a foglalkoztatási törvényen kívül a felnőttképzési törvény hatálya alá is tartoznak, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a képzésben résztvevők minőségbiztosítási szempontoknak is megfelelő, korszerű, ügyfélcentrikus felnőttképző intézményekben tanulhatnak. Ennek érdekében a munkaügyi központ csak a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) által lajstromba vett, akkreditált intézményekkel 8 köt a képzések lebonyolítására szerződéseket. 4. Néhány fontosabb aktuális tudnivaló a pályaválasztók és átképzésben résztvevők részére 4.1. A munkaerőpiaci esélyek növelése Az alábbiakban vegyük számba részletesebben melyek konkrétan ezek az esélyeket növelő tényezők: Iskolai végzettség Szakmai végzettség Képességek, kompetenciák Személyes tulajdonságok Egyéb munkavállalói készségek A munkaerőpiacon az egyén eladja tudását, ismereteit, kompetenciáit, nyilván tehát a munkaerőpiaci esélyeket alapvetően ezen tényezők fejlesztésével lehet növelni. 7 A képzés ilyen indokoltsága miatt tehát egyedileg támogathatók akár olyan képzési igények is, amelyeket általában egyébként nem ajánlunk az álláskeresők részére, s ezért ilyen intenzív tanfolyamot sem indítunk. 8 Az akkreditált felnőttképzésben résztvevők alapvető jogosultságait ld. a 4.3. pontban. xiv

16 4.2. Munkahelyi elvárások A munkahelyi elvárások a fentiekből következnek: egy munkahely betöltéséhez mindazon munkaerőpiaci esélynövelő tényezőkre szükség van, amelyeket a munkáltató az adott munkakör betöltéséhez konkrétan is elvár. Ezek az előbbiekben ismertetett főbb tényezők közül meglehetős részletezettséggel adódó elvárások lehetnek, mint pl.: Biztos szakmai tudás (elmélet és gyakorlat); A szakképesítést opcionálisan kiegészítő ismeretek (pl.) o Járművezetés; o Nyelvtudás; o Informatikai ismeretek (felhasználói szint); o Gépkezelés (pl. irodatechnika, kisgépkezelés stb.); o Gépírás; o Kommunikációs, kapcsolatteremtő készségek, előadókészség; o Szervezési ismeretek; Üzletkötői ismeretek, készségek; Speciális szakmai gyakorlatok; Vezetői készségek; Konfliktuskezelési készség; Vállalkozói ismeretek; Általános műveltség; Több szakképesítés; A munkakör hatékony ellátásához szükséges készségek és munkáltatói felmérésük (pl.): o Több műszak vállalása, o Bejárás; o Helyettesítés, túlóra vállalása; o Határozott idejű szerződés elfogadása; o Próbaidő alkalmazása; o Vállalkozói igazolvány szükségessége; o Minimálbér elfogadása; o Saját személygépkocsi használata; o Személyes tulajdonságok (megjelenés, viselkedés, mentalitás, monotonitás és stressztűrés, kreativitás, munkabírásterhelhetőség, nem dohányzás); o Kötelező munkaruha (formaruha) viselete; o Rendezett szociális helyzet; o Előzetes munkaviszonyok; o Referenciák (ajánlások); o Tanulási hajlandóság; o Továbbtanulási szándék, vagy arról való lemondás; o Erkölcsi és etikai normák figyelembevétele; o (stb.) xv

17 4.3. Az akkreditált felnőttképzésben résztvevők alapvető jogosultságai az akkreditációs követelményeket meghatározó jogszabályok 9 szerint A felnőttképzés hazai szakmai elismertségét jelentősen segítette, hogy hosszú (legalább 810 éves 10 ) előkészítési időszak után, 2001ben hatályba léphetett a felnőttképzési törvény. A törvény többek között rendelkezik a felnőttképzésben résztvevő felnőttek jogosultságairól és a felnőttképző intézmények és programok akkreditációiról is. Az akkreditációk gyakorlatilag egy olyan európai kitekintés szerint is részletes, szerteágazó minőségbiztosítási rendszer bevezetését, fenntartását és szüntelen fejlesztését jelentik, amelyek lényege a partnerközpontú működés, s ezen belül az természetesen a képzésben résztvevők, mint a rendszer közvetlen és legfontosabb partnerei igényein alapul. A munkaügyi központok támogatást csak olyan ügyfélnek biztosíthatnak, aki olyan képző intézményben kíván tanulni, amely a képzési ajánlattételi felhívásában közzétett bírálati szempontok szerint a képzési jegyzékére felkerülhet. E szempontok alapja, hogy az intézménynek akkreditáltnak kell lennie. Az alábbiakban felsorolásszerűen és fő vonalaiban adjuk meg, hogy valamennyi akkreditált felnőttképző intézménynek milyen kötelezettségei vannak a képzésben résztvevők irányában: Felnőttképzési nyilvántartási számát és akkreditációs lajstromszámát valamennyi felnőttképzéssel kapcsolatos dokumentumán, üzleti levelezésén, hirdetéseiben és honlapján is fel kell tüntetnie; Képzéseiről meghatározott tartalmú tájékoztatókat kell készítenie, amelynek hozzáférhetőségéről gondoskodnia kell; Információs, tájékoztatási és panaszkezelési kötelezettséggel ügyfélszolgálatot kell működtetnie, amelynek elérhetőségét tájékoztatóiban és a képzési helyszíneken is hozzáférhetővé kell tennie. Az ügyfélszolgálaton elérhetővé kell tenni az intézmény főbb adatait, tájékoztatóit, munkatársai elérhetőségét, a panaszkezelés lehetőségét és dokumentumait, az intézmény minőségpolitikáját, a nyilvántartás és az akkreditáció dokumentumait. Biztosítani kell a képzésre történő jelentkezés lehetőségét és az előzetes tudásmérést (ld. következő részben), illetve az arra történő jelentkezést is, a felnőttképzési szolgáltatások és képzések, taneszközök, tankönyvek, segédletek, munkaruha, védőruha, egyéb, a képzéshez szükséges eszközök árait és a vizsga költségeit; Minden esetben köteles (valamennyi meghirdetett képzési programja esetében, kivétel nélkül!) biztosítani az előzetes tudás felmérését és beszámítását, amenynyiben a képzésre jelentkező ezt kéri. Az előzetes tudás mérése és beszámítása a felnőttképzéshez kapcsolódó olyan kötelező felnőttképzési szolgáltatás az akkreditált intézmény számára, amelytől az semmilyen indokkal nem térhet el, azonban azt nem köteles megtartani, ha a képzésre jelentkezők közül azt senki sem kéri. A képző intézménynek kötelessége arra felhívni a figyelmet, hogy ez évi CI. törvény a felnőttképzésről, 22/2004. (II.16.) Korm. rendelet és 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet. 10 Pl. az ezt már jogilag közvetlenül is előkészítő, eredeti országos képzési jegyzék 1993as munkaügyi miniszteri rendelettel került kiadásra. xvi

18 zel a felnőttképzési szolgáltatással élhetnek a jelentkezők. Ez a felmérés és beszámítása felmentéseket és ezzel együtt természetesen képzési költségcsökkenést eredményezhet; Az előzetes tudás mérésén kívül legalább még egy felnőttképzési szolgáltatást kell nyújtania a képző intézménynek; A felnőttképzési szolgáltatásokról és azok árairól az intézmény ügyfélszolgálatánál lehet tájékozódni. A munkaügyi központ támogatott képzései vonatkozásában ezeket a szolgáltatásokat az akkreditált intézmény a két szervezet között létrejövő megállapodás szerint biztosítja. A felnőttképző intézmény és a képzésben résztvevő között legkésőbb a képzés megkezdésekor felnőttképzési szerződést kell kötni, amely tartalmazza a képzés legfontosabb azonosító adatait, helyszínét, ütemezését, az elérendő képzési célt, a követelményeket és azok teljesítésének mérésének módjait, a képzés költségét, a megengedett hiányzás mértékét, mindkét félnek az esetleges szerződésszegésekből származó következményeit. A felnőttképzési szerződés egyoldalúan nem módosítható, az csak a képzésben résztvevővel egyetértésben tehető meg; A képzésben résztvevő e részvételét napi részletességgel, általa is hitelesítetten (aláírásával) köteles igazolni; A képzésben résztvevők elégedettségét az intézmény köteles mérni, elemezni és annak eredményeit éves önértékelésében megjelenítve azt a képzésfejlesztési tervébe visszacsatoltan érvényesíteni. A felmérésben való részvétel azonban önkéntes, arra a képzésben résztvevő nem kötelezhető; A képzés lezárását igazoló vizsgadokumentumokat (bizonyítvány, tanúsítvány, igazolás stb.) a vizsgák végén sem a képző, sem a vizsgáztató szervezet, sem a munkaügyi központ, sem a munkáltató nem tarthatja vissza, annak eredeti példányát a vizsgáztató köteles kiadni. E dokumentumokról másolat készíthető, azonban az eredeti példány jogosultja általi átvételéről hiteles (az átvevők által aláírt) dokumentumot kell készíteni; * Végül még egy jó tanács: Nem baj, ha a kép szemüveggel sem tiszta, ez csupán figyelmeztetés, hogy még nincs meg minden információ a döntéshez, mindenképpen új szempontok is szükségesek, nem szabad kapkodni, ki kell várni az újabb segítséget, s végső soron az is lehet, hogy a kép vagy a szemüveg, esetleg akár mindkettő is hibás, s azok maguk is fejlesztésre szorulnának * xvii

19 Bíró Krisztina Szántó Zoltán 1 és Szabóné Molnár Mónika Tóth Gabriella 2 A pályakezdő álláskeresők helyzete a munkaerőpiacon és elhelyezkedésük támogatása a Középdunántúli Régióban, Munkaerőpiac, pályaválasztás és képzések A pályaválasztás, pályakorrekció mindenekelőtt jól kiválasztott képzést jelent, hiszen bármelyik pálya munkaerőpiaci szempontú esélyes megközelítése és megkezdése igényli azokat a belépési feltételeket, amelyek a képzés szintjén a kilépés feltételei, azaz a vizsgák követelményei. Az egyre jobban tért nyerő kompetenciaalapú tudás munkaerőpiaci értéke is akkor megfelelő, ha a képzések során elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretekhez az közelít. Ezért találkozhatunk mind gyakrabban a munkáltatók olyan felvételi megközelítéseivel is, miszerint az egyéni kompetenciákat a konkrét munkakörbe helyezés előtt ún. vállalati, belső képzések előzik meg. Gyakorlatilag tehát a munkáltatói igények sokszínűségét az iskolai és a felnőttképzések kimeneti szintjei az egyén vele született és tanult (fejlesztett) képességeinek összességével sem tudja biztosan, teljes körűen lefedni. Ez is az egyik alapja annak, hogy a munkában állók is szakadatlan továbbképzésre, önképzésre szorulnak, azaz a már megválasztott és elért sikeresen bevezetett pálya maga is indukálja a további felkészültséget, s adott esetben pedig magát a pályakorrekciót is. A fenti folyamatokhoz, de különösen az egyénre szabott pálya megválasztásához 1 A Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Képzési Főosztályának munkatársai 2 A Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztályának munkatársai xviii

20 vagy korrekciójához a munkaügyi központ is hozzá tud járulni a saját humán szolgáltatói és képzési szolgáltató tevékenységével. E téren az egyik kiemelt feladat, hogy partneri viszonyok között, koordinációs szereppel a lehető legtöbb információt juttasson el az érdekelteknek és az iskoláknak. A tevékenység fő célja, hogy a végzős, illetve a pályaválasztást már fontolgató tanulók még az iskola elhagyása előtt képet kapjanak várható munkaerőpiaci helyzetükről, megfelelő információkhoz jussanak leendő munkavállalásukhoz vagy éppen önfoglalkoztatásukhoz, vállalkozóvá válásukhoz. A Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központban minden évben súlyozottan foglalkozunk a pályakezdő fiatalok munkaerőpiaci helyzetének értékelésével, javításával, elhelyezkedési és továbbképzési lehetőségeikkel, pályaválasztásuk elősegítésével. Foglalkoztatáspolitikai szempontból a pályakezdők fogalma természetesen a nyolc osztályt végzettekre is vonatkozik, a korhatárt pedig a 25. életév, illetve felsőfokú végzettségűek esetében a 30. életév betöltésével korlátozza. A pályakezdők attól függően vesznek részt az iskola után a munkaerőpiaci képzésekben, hogy szerezteke szakképesítést, illetve, hogy azt milyen hatékonyan tudják (akarják) hasznosítani. A munkaerőpiaci képzések esetén is pályaválasztásról az első szakmai képzés kiválasztása esetén beszélhetünk, mert akik eleve szakképzetlenek, még gyakorlatilag a pályaválasztás előtt állnak. A munkaügyi központnál regisztrációra jelentkező fiatalok legnagyobb része azonban inkább pályaorientációra, vagy pályakorrekcióra, illetve átképzésre, kiegészítő képzésre szorul, mintsem az első szakképesítés megszerzésére, mert a munkaerőpiacon (legalábbis pillanatnyilag) nem vagy kevésbé akceptált szakképesítéssel rendelkeznek. Másik részük korszerű ismeretekkel, a piacon keresett szakmával rendelkezik ugyan, de további kompetenciákat, képességeket, gyakorlatokat kell szerezniük, mint pl. az idegen nyelv magasabb szintű tudása, vagy másik nyelv ismerete, jogosítványt kell szerezniük, vagy éppen informatikai ismereteiket kell tovább csiszolni. Ugyanakkor a megfelelő (akár felsőfokú) szakképesítéssel rendelkezők egy része is tanácstalanul várakozik a munkaerőpiacon, mivel a megszerzett szakképesítéstől eltérő vagy rokon munkakörben szeretne elhelyezkedni, s ehhez újabb szakképesítés lehet szükséges, azaz a pályakezdő álláskereső az iskola elvégzését követően azonnal pályakorrekciós igénnyel lép fel. Ez esetben az újabb szakképesítésre irányuló képzés is átképző vagy kiegészítő jellegű. Az is jellemző továbbá, hogy az álláskereső fiatalok nem ismerik az álláskeresési technikákat sem, vagy tapasztalatok hiányában azokat nem képesek hatékonyan hasznosítani. A pályakezdők meglehetősen heterogén összetételéből adódóan a velük való foglalkozás is összetett szakmai feladat, amelyet csak személyre szabottan lehet megvalósítani megfelelő hatékonysággal. A fenti célok megvalósulása érdekében a munkaügyi központ minden évben elkészíti a jelen felméréseket az iskolák végzős tanulóiról. E munkát egészíti ki aztán a munkaügyi központ kirendeltségein álláskeresőként megjelent pályakezdő fiatalokról készített felmérés, amely felmérések eredményeiről tájékoztatást nyújt az iskolák és fenntartóik számára, továbbá a szakképzéshez kapcsolódó szervezetek számára. Az eredmények elsősorban a képzési stratégákhoz, beiskolázási operatív tervezésekhez szükségesek, azokhoz nyújtanak remélhetőleg jól használható információkat. xix

21 Fontos és nagy jelentőségű azonban a pályakezdőkkel kapcsolatos konkrét segítség, az a humán szolgáltatási tevékenység, amely támpontot, sőt kiutat is mutathat a fiatalok számára az állásnélküli állapotból. Ennek érdekében a munkaügyi központ: pályaorientációs szolgáltatást nyújt humán szolgáltatásai keretein belül; személyre szabott komplex képzési/munka/karriertanácsadási szolgáltatásokat is nyújtó pályaválasztási kiállításokat szervez a régióban megszerezhető szakképzésekre fókuszáltan, a régió több térségében is, amelyek immár több mint egy évtizedes múlttal rendelkeznek, s ma már az iskolák pályaválasztási tevékenységébe szervesen épülnek be; szakmai tanácskozásokat, fórumokat, előadásokat szervez szakemberek részére; kiadványokat, tanulmányokat jelentet meg; pályakezdők külön célcsoportként szakképzési támogatásokat nyújt a szakmával nem rendelkező, illetve a szakmájukat más szakképesítéssel kiegészíteni kívánó, vagy pályakorrekcióra szoruló fiatalok részére; a szakképesítéssel rendelkező pályakezdők részére kiegészítő képzéseket szervez és támogat, képességeket, szakmai irányultságokat mér fel; képzési tanácsadást nyújt; álláskeresési technikákat, vállalkozói ismereteket oktat; munkavállalási és munkajogi tanácsadást nyújt; segítséget nyújt az uniós munkavállalásokhoz; elősegíti és ismerteti az internetes informálódás lehetőségét; komplex humán tanácsadási szolgáltatásokat nyújt. A pályakezdő fiatalok számára, a munkaügyi központ által nyújtott fenti sokrétű tevékenység fő célja, hogy a pályakezdő fiatalok lehetőleg ne maradhassanak teljesen tanácstalanul a számukra új és meglehetősen szokatlan munkaerőpiaci környezetben. Ezért aztán időben meg kell ismertetni az iskolákban tanuló diákokkal azt is, hogy egyrészt a hazai szakképzési rendszerben az iskolai rendszerű képzések mellett ma már a felnőttképzések helye sem vitatott, s, hogy az élethosszig tartó tanulás elvének gyakorlati megvalósulása vonatkozásában aligha beszélhetünk már az iskolák kizárólagos szerepéről. Időben, még a munkaerőpiacra kerülés előtt hatékony információnyújtással el kell fogadtatni velük azt az új helyzetet, miszerint az iskolai tanulmányok befejeztével csak a konkrét képzés szűnt meg, nem pedig maga a tanulás, arra a munkaerőpiaci esélyek szinten tartása, illetve növelése érdekében folyamatosan szükség van. A felnőttképzések pedig nem csupán a munkáltatók által is elfogadott képzési alternatívákat nyújtanak, hanem szükségszerűen és rugalmasan egészítik ki az iskolai kínálatot. Tudatosítani szükséges a diákokban, hogy a mukaerőpiacon való megjelenésük nem mehet minden esetben gördülékenyen, olyannyira nem, hogy a pályakezdők jelentős része sajnos eleve álláskeresőként kénytelen regisztráltatnia magát a munkaügyi központ kirendeltségein, sőt végső soron pedig máris pályakorrekciót szükséges terveznie. A pályaválasztó fiatalok iskolaválasztásának döntő tényezői az oktatás majdani hozamának, megtérülésének mérlegelése: az elérhető kereset, a munkafeltételek, a munkakörülmények, a munkával való elégedettség és a foglalkozási presztízs egymással összefüg xx

22 gő együttesében jelenik meg. Az előnyök mérlegelésénél ugyanakkor a tanulmányokkal járó terheket is figyelembe kell venni: az oktatási ráfordításokat viszont egyfajta sajátos, majdan megtérülő humán erőforrás beruházásoknak kell tekinteni. Ezt az egyén érthető módon a mihamarabbi megtérülés szintjén képes csak igazán elfogadni, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a képzésekhez azért járul állami támogatás, mert az a társadalom szintjén akkor is hasznos, ha csupán hosszú távon térül meg. A fiatalok egy jó része (s különösen az alacsony iskolai végzettségű pályakezdők) számára a munkanélküliség tehát szinte elkerülhetetlen, ami a tartós munkanélküliség állapotává romolhat tovább. A fiataloknak ugyanakkor azt is tudniuk kell, hogy problémájukkal nem maradnak egyedül amennyiben felkeresik a munkaügyi központot, hiszen mindamellett, hogy a frissen megszerzett szakképesítéssel először az elhelyezkedést kell preferálni ott ismét olyan aktív, a pályakezdő munkanélküliség kezelésére hivatott szolgáltatási és támogatási folyamatok részesei lehetnek, amelyek közvetlenül segíthetik őket az elhelyezkedésben. A pályakezdők munkaerőpiacra kerülését olyan szemléletű program segíti, melynek lényege, hogy a (passzív) segélyrendszer helyett inkább (aktív) támogatási rendszer működik, s mindez alapvetően a munkaerőpiac fogadókészségét, valamint a fiataloknak a munka világába való belépésre történő felkészülését, alkalmazkodóképességét hivatott javítani, illetve elősegíteni. A pályakezdők munkába állítása ugyanis sok esetben több lépcsőben különböző szolgáltatások és támogatások együttes, egymásra épülő igénybevételével valósulhat csak meg. Ráadásul a körülmények objektivításából következően a fenti folyamatok nem biztos, hogy rövid idő alatt is sikerrel zárulhatnak. Mindennek következtében az iskoláknak, felnőttképzőknek, munkaügyi központnak és valamennyi érintett partner szervezetnek óriási felelőssége van a beiskolázások sikerét illetően, amely így önmagában is progresszív fejlesztési folyamatokat kell, hogy indukáljon, illetve tartson fenn. Az előbb leírt helyzet és folyamatok egy jó része tehát érzékelhetően a képzés felé irányul, s ezért az a kérdés, mit is érdemes tanulni a munkaerőpiaci esélyek növeléséhez? Azt, hogy konkrétan kinek, mit érdemes láthatjuk nem egyszerű megválaszolni, a megalapozott döntéshez, annak személyre szabottságához nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni. Mindenekelőtt azonban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy minden pályakezdő (és esetleg a fiatalok szülei is) feltétlenül vegyék igénybe a munkaügyi központ segítségét, s tájékozódjanak a térség munkaerőpiaci igényeiről, vizsgálják meg saját képességüket és személyi tárgyi anyagi lehetőségeiket is vegyék figyelembe. Tanuljanak szakmát, nyelvet, informatikát, szerezzenek jogosítványt, vállalkozói ismereteket, álláskeresési praktikákat, bővítsék ismereteiket, szerezzenek új képesítéseket, tegyenek szert újabb képességekre. Mindezekkel nemcsak az elhelyezkedési esélyük növekszik, hanem vállalkozás megkezdéséhez is alkalmassá válhatnak, s alapvetően szélesebb látókörük miatt műveltebb emberekké válnak, amely közvetlen hatással lesz életminőségükre is. A leendő szakma, vagy az új szakképesítés kiválasztásakor gondolják át, kérjenek tanácsot a szakképesítés vállalkozói lehetőségeit, hasznosíthatóságát illetően. Néhány szakképesítés vonatkozásában biztosan lehetőség van egyéni, vagy társas vállalkozás megkezdésére. Ilyenek a gazdasági válságtól függetlenül hiányszakmának minősülő olyan szakképesítések, mint pl. villanyszerelő, kőműves, ács állványozó, épület és épít xxi

23 ménybádogos, beton és vasbetonkészítő, burkoló, központifűtés és csőhálózatszerelő, szárazépítő, szerkezetlakatos, CNCforgácsoló, hegesztő, géplakatos, szerszámkészítő, festő mázoló és tapétázó, szabász, bolti eladó, gyorséttermi és ételeladó, vendéglátó eladó, kereskedőboltvezető, szakács, állattenyésztő, cukrász, bolti hentes, pék, különféle asztalos szakmák, kárpitos, autóbuszvezető, tehergépkocsivezető, személy és árufuvarozó, targoncavezető, földmunkagépkezelő, autószerelő, mérlegképes könyvelő, pénzügyitanácsadói tevékenységekhez szükséges gazdasági képesítések, szociális gondozó és ápoló. Ezekkel a szakképesítésekkel jelenleg is jobb esély van az elhelyezkedésre is, azonban esetleg vállalkozás indítása előtt az érdeklődők feltétlenül kérjék a munkaügyi központ segítségét, ahol az anyagi támogatási lehetőség mellett a leendő vállalkozás indításának speciális és aktuális követelményeivel, praktikus, naprakész működési gazdasági ügyviteli ismereteivel ismerkedhetnek meg támogatott képzésben való részvétellel. Számítani kell arra is, hogy bizonyos, újszerűnek mondható munkakörök csak hosszú évek múlva válnak természetessé nálunk a munkaerőpiacon, s idővel éppen így válhat majd hiánnyá az adott innovatív munkakör (ilyenek pl. a projektmenedzser, esetmenedzser, pályázatíró, grafikai tervező, weblapszerkesztő munkakörök). A munkaerőpiaci szempontból elavult, nem keresett vagy túltelített szakképesítések iránt nincs munkaadói érdeklődés. A munkáltatói igények területenként jelentősen eltérnek és nagyon széleskörűek a nem keresett szakmák vonatkozásában is. Mindamellett, hogy 2010ben általában telített munkaerőpiacról beszélhetünk (az igen alacsony szintű munkaadói igény miatt) általában is telített a piac, illetve az átlagosnál is csekélyebb munkaadói érdeklődés jelentkezik a pedagógusok, feldolgozó ipari szakmák, bizonyos mezőgazdasági, kereskedelemimarketing ügyintézői területeit érintő foglalkozások iránt. A szolgáltatóiparon belül legkevésbé érdeklődnek a munkáltatók a fodrász, kozmetikus, kéz és lábápoló, műkörömépítő, masszőr végzettségűek iránt 3. Nem keresnek továbbá környezetvédelmi technikust, a számítástechnikai területről szoftverüzemeltetőt, informatikust. A szellemi foglalkozások körében (közgazdasági, statisztikus, igazgatási ügyintéző stb.) pedig nincs presztízse a középfokú végzettségnek, vagy csak legalább középfokú nyelvvizsgával alkalmaznak ilyen végzettségű munkavállalót. A jogi, kommunikációs, adminisztratív (ügyintéző titkár, személyügyi ügyintéző, közgazdasági, pénzügyi és számviteli, marketing és reklám ügyintézői) munkakörök szintén aligalig vannak. Utóbbiaknál jellemző, hogy bankok és a költségvetési intézmények olyan speciális végzettséget is igényelnek, amelyet az általános oktatás során nem lehet megszerezni, ezért tekinti korszerűtlennek (nem elegendőnek) a munkaerőpiac az ilyen szakirányú középfokú végzettségűeket. Amennyiben a külföldi munkavégzés után is érdeklődik a fiatal, érdemes tudni, hogy a legkeresettebb foglalkozások külföldről a szállodai szobaasszony, pincér, pultos, konyhai kisegítő, csontozó, (minősített) hegesztő, továbbá a gyümölcsszedést és egyéb betakarítási munkákat végzők. Egyébként jellemzően nagyobb számban a betanított munkás szakmai szintnél magasabb végzettségre nincs szüksége a munkáltatóknak, de korlátozottan előfordulnak a magasabb szakmai tudást, illetve iskolai végzettséget kívánó 3 Ezen szakképesítések birtokában azonban egyedileg akár sikeres vállalkozások is indíthatók. xxii

24 munkakörök iránti igények is. Ilyenek pl. az animátor, recepciós, szakács, szabadidős programszervező, menedzser, előadóművész, építésvezető, építészmérnök, kohómérnök, könyvelő, vegyipari végzettségű szakember, operátor szakképesítések. Érdekes és újabb jelenség, hogy egyre több esetben a külföldi munkáltatók elsősorban a szakmai tudást és gyakorlatot preferálják, az adott ország nyelvén, vagy más nyelven való jó kommunikációs készségek előnyei csak ezt követően jönnek számításba csakúgy, mint idehaza. Mint fentebb már tárgyaltuk: gyakorlatilag minden pályakezdőnek nehézséget okozhat az elhelyezkedés, főleg azoknak, akik nem rendelkeznek szakképesítéssel. Akik komolyan veszik az elhelyezkedésre való felkészülést, azok már a tanulmányaik vége felé elkezdenek az álláslehetőségekre vadászni. Már alsóbb éves korban lehet szakmai gyakorlaton részt venni, kapcsolatokat építeni, és ezeket be is lehet írni az önéletrajzba. Ugyanakkor léteznek olyan álláskeresési technikák, melyek leginkább e réteg elhelyezkedését segítik. A baráti kapcsolatok, ismerősök nagyon sokat tudnak segíteni a fiatal pályakezdőnek. A legtöbb felsőoktatási intézményben működik már karrier iroda, ahol kiadványokkal, állásbörzék szervezésével, munkaerőközvetítéssel támogatják a végzősök elhelyezkedését. Személyes vagy akár csoportos tanácsadás során az érdeklődők megismerhetik az álláskeresés fortélyait, illetve a munkavállaláshoz szükséges tudnivalókat: pályaorientáció és az ideális ajánlat kiválasztása, állásajánlatok felkutatása, a jelentkezési csomag összeállítása (önéletrajz, kísérőlevél, és szerződésminták), kiválasztási folyamat lépcsőfokai, interjútípusok, lehetőségek a különböző szakterületeken illetve az Európai Unióban, tanulmányi és munkaszerződés, munkajog, továbbtanulás, vállalkozás. Ezek az információk jelentős mértékben segítik az álláskereső fiatal diplomások indulását és eligazodását a munkaerőpiac útvesztőiben. Hasonló szolgáltatást nyújtanak a munkaügyi központok mellett működő FIT 4 irodák is, melyet nem csak álláskeresők vehetnek igénybe, hanem bárki, aki a pályaválasztásához illetve az álláskereséséhez információkat, segítséget szeretne kapni. Mindenféle tekintetben a szakképzetlen fiatalok esélyei a legrosszabbak. A pályakezdők elhelyezkedési nehézségeit mutatja a Start program nagy sikere is. A kártyát 5 egyre többen váltják ki, bár ez nem jelenti azt, hogy ők automatikusan álláshoz is jutnak. A szaktárca úgy ítéli meg, hogy a jövőben a kártya minden második pályakezdő esélyét növelheti a startnál. A pályakezdőknek tehát komolyan kell venni az álláskeresést, a munkavállalásra való felkészülést. Érdemes látogatniuk az állásbörzéket, felkeresni a karrier irodákat, a munkaügyi kirendeltségeket. Kiemelten fontos a pályakezdők esetén a tudatosság, az álláskeresés megtervezése, a saját preferenciák tisztázása, a felkészülés a kiválasztási folyamatra. Ez a tudatos hozzáállás sokkal döntőbb az ő esetükben, mint más álláskeresőknél, ezzel tudják valamelyest csökkenteni lépéshátrányukat. Nagyon ritka Magyarországon például, hogy egy pályakezdő érdemi munkát tudjon végezni diplomája megszerzése előtt. Éppen ezért a munkáltatók szemében még az sem hátrány, ha valaki akár a szórólaposztogatást is felsorolja a munkatapasztalatai között önéletrajzában. Pályakezdők esetén a munkáltatók nem becsülnek le semmilyen meglévő munkatapasztalatot. Ezzel ugyanis az egyén azt tudja jelezni, hogy terhelhető, nem fél a munkától, már a tanulás mellett is fontosnak tartotta, hogy dolgozzon, hogy kiegészítse zsebpénzét, esetleg eltartsa magát. Az egyetemi, főiskolai tanulmányokat 4 Foglalkozási Információs Tanácsadó 5 Ld. 4. pontban xxiii