ISKOLA UTÁN ISKOLA ELŐTT

Átírás

1 ISKOLA UTÁN ISKOLA ELŐTT A KÖZÉPDUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT PÁLYAVÁLASZTÁSI KIADVÁNYA A 2009/2010. TANÉVRE Általános és középiskolát végzettek, pályakezdő és pályamódosító továbbtanulók és szakképesítéssel nem rendelkezők számára. Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával. Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Székesfehárvár, 2008 i

2 Szerkesztette, a borítót tervezte és borítófotókat készítette: Szántó Zoltán Kiadja a Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Felelős kiadó: Zimmermann József főigazgató ISBN Nyomdai munkák: OOKPress Kft., Veszprém, Pápai út 37/A info@ookpress.hu Felelős vezető: Szathmáry Attila Készült 6000 példányban. A könyv kereskedelmi forgalomba nem hozható! ii

3 Az iskola dolga, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. SzentGyörgyi Albert iii

4 iv

5 Tartalomjegyzék AJÁNLÓ...ix Mi leszel, ha nagy leszel?...xi A sikeres pályaválasztás és pályamódosítás alapja: a megfelelő szakképzés kiválasztása...xiv Merre tovább?...xix Munkaügyi (munkajogi) alapfogalmak...xxi A pályakezdő álláskeresők helyzete a munkaerőpiacon és elhelyezkedésük támogatása a Középdunántúli Régióban, xxiv III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény...3 Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium...6 Adu Vállakózói Szakközép és Szakiskola, Két Tannyelvű Szakközépiskola és Gimnázium Dunaújvárosi Tagintézménye...9 Aranytű Szakiskola...12 Árpád Gimnázium...14 Árpád Szakképző Iskola és Kollégium...17 Balaton Képzőközpont...20 Bánhidai Ipari Tanoda Alapítványi Szakiskola...22 Bánki Donát Szakképző Iskola...23 Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium...25 Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium...25 Bercsényi Miklós tagiskolája...25 Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola...31 Bárdos László Gimnázium...34 Batsányi János Gimnázium és Kollégium...36 Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium...38 Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola...41 Comenius Angol Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gimnázium, Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium...42 Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola és Diákotthon...46 Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium...48 Dunaújvárosi Főiskola...52 Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium...54 Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat...57 v

6 Eötvös Loránd Szakközép és Szakiskola...59 Faller Jenõ Szakképzõ Iskola és Kollégium...60 Fischer Mór Porcelánipari Szakiskola...64 Fejér Megyei Önkormányzat József Attila Általános Iskolája és Speciális Szakiskolája...67 Gárdonyi Géza Szakiskola...69 Gárdonyi Géza Általános Iskola és Speciális Szakiskola...71 Gastroker Alapítványi Vendéglátóipari,...73 Kereskedelmi Szakközép és Szakiskola...73 Hermann László Zeneművészeti SzKI és AMI...76 Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium...78 Ipari Szakközépiskola és Gimnázium...81 JENDRASSIKVENESZ Középiskola és Szakiskola...84 KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat...86 Bottyán János Műszaki Szakközépiskolája...86 KEmö Alapy Gáspár Szakiskolája és Szakközépiskolája...87 KEMÖ Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona...90 KEMÖ Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium...92 KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Kultsár István Szakközépiskolája...95 Kempelen Farkas Gazdasági, Vendéglátó, Idegenforgalmi Alapítványi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium...97 Képesség és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép és Szakiskola Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakkőzépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény KIT Veszprém Megyei Képviselet KIT Fejér Megyei Képviselet KIT KomáromEsztergom Megyei Képviselet Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kolping Katolikus Szakiskola Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Lánczos Kornél Gimnázium Lengyel József Gimnázium És Szakközépiskola vi

7 Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium London Style Nyelviskola Kft AlbasoftTraining Oktatóközpont Kft LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM MagyarAngol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium MOBILITÁSDINAMIKA Gépjárművezetőképző Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma Bakonyoszlopsövénykúti tagintézménye Nomina 3P Oktatásszervező és Szolgáltató Zrt Nyelvtanoda Katedra OKTÁV Üzleti Szakközépiskola és Kollégium OKTKER NODUS KIADÓ KFT Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Gyakorlóiskolája Pannon Egyetem Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Pápai Református Kollégium Gimnáziuma Pápai Református Kollégium TATAI GIMNÁZIUMA Perczel Mór Szakképző Iskola és Kollégium Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola PettkóSzandtner Tibor Lovas Szakiskola és Kollégium PRISMATANODA Oktatási és Szolgáltató Kft Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium Remédium Általános Iskola és Szakiskola Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Schvéder Oktatási Központ SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola STUDYUM Külkereskedelmi Kft Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium Széchenyi István Szakképző Iskola vii

8 Székesfehérvári Regionális Képző Központ SzentGyörgyi Albert, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Talentum Általános Iskola, Gimnázium és Kézműves Szakiskola Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Tatay Sándor Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola TRÉNING STÚDIÓ KFT TURBÓ GÉPJÁRMŰVEZETŐKÉPZŐ KFT Türr István Gimnázium és Kollégium Vajda János Gimnázium, Postafogalmi Szakközépiskola és Szakiskola Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli Szakközépiskola Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola KEMÖ Tárgymutató Városok szerinti tárgymutató viii

9 Bizonyos álmok megérik a kockázatot, hogy valóra váltsuk őket. (Walt Disney) AJÁNLÓ KEDVES FIATALOK! TISZTELT SZÜLŐK, PEDAGÓGUSOK, ÉRDEKLŐDŐK! Iskola után iskola előtt. E kiadvány címe arra utal, hogy bizony elérkezett az idő, amikor egyrészt az iskolai tanulmányok befejezése után a következő iskola és az ahhoz kötődő jól megválasztott pálya kapcsolódik, másrészt pedig, hogy az ehhez tartozó sikeres képzések ellenére is folyamatosan gondolkodni és gondoskodni kell a továbblépésről. Ahhoz ugyanis, hogy egy pályához, munkakörhöz, foglalkozáshoz kötődő ismeretek és eredmények legalább az elért minőségi szinten maradjanak, szüntelenül különféle formában ugyan, de képzésekben kell részt vennünk, s nem csak a pályakezdőknek, vagy éppen a pályakorrekcióra szorulóknak. Ez a cím erre utal: az életen át tanulás egyéni gyakorlataiban tulajdonképpen mindig képezzük magunkat, legyen az akár önképzés is. Az iskola szó tehát ebben az értelemben képletes, hiszen e folyamatban a képzés valamennyi formájára utal, s életünkben a rövidebbhosszabb tanulási szünetek alatt vagyunk iskola után, de iskola előtt. A pályaválasztási helyzetben lévők újabb képzésének kiválasztása felelősségteljes, egész életre kiható olyan döntési kötelezettség, amely nem lehet gyors, elhamarkodott, mert ez esetben felületessé, s ennélfogva nagyobb valószínűséggel rövid távon eredménytelenné, hosszabb távon pedig sikertelenné válhat. Tájékozódj tehát széleskörűen, válassz ki több minél több képzési lehetőséget, majd ezt követően szűkítsd a lehetséges képzések körét, vonj be a döntésedbe irántad felelősséggel gondolkodó személyeket (szüleidet, testvéredet, osztályfőnöködet, kedves tanárodat, barátodat, rokonodat) de ne feledkezz meg a különféle intézmények aktuális tanácsadási tevékenységiről sem. Ez utóbbiakhoz tartoznak a munkaügyi központban, illetve annak pályaválasztási kiállításain folyó pályaválasztásipályakorrekciós, képzési tanácsadások is. Miután már megfelelő mennyiségű feltárt információval rendelkezel dönts a konkrét képzési lehetőségről, majd jelentkezz arra. Mindenkinek (fiatalabbnak, idősebbeknek is) tisztában kell lennie a saját képességeivel, az értékeivel, a vágyaival, lehetőségeivel, s egyéb a döntéseit alapvetően meghatározó és befolyásoló tényezőkkel mindezek ismerete nélkül választani ugyanis nagyon kockázatos. Sokan már kisgyermekkoruk óta tudni vélik, melyik a legmegfelelőbb szakma, s a legjobb képzés számukra. Valószínű azonban, hogy sokkal többen vannak olyanok, akik határozatlanok a továbbtanulást illetően. Tapasztalatunk, hogy az a fiatal, aki a pályaválasztási döntését nem veszi a súlyának megfelelően komolyan, az ezért később fizet majd súlyos árat: elpazarolt évek, elsza ix

10 lasztott lehetőségek, megélhetési, életvezetési, életminőségi, anyagi, társadalmi, közösségi problémák keletkezhetnek, sőt idővel maga a tanulástól való félelem is kialakulhat. Mindez jó eséllyel megelőzhető a jól körüljárt, gondos és felelősségteljes pályaválasztással, hiszen a képzésben résztvevőnek már a közelebbi jövőben sem mindegy, hogy egy olyan iskolában (képzésben) tölti el idejét (haszontalanul), ahol olyasmit tanul, amit nem szeret, vagy pedig egy olyan szakmát sikerült választania, ahol igazán azzal foglalkozhat, amit egyébként (akár még szabad idejében) is szívesen tesz. Gyorsan változó világunkban követelmény a munkaerőpiaci helyzethez való folyamatos, rugalmas alkalmazkodás képessége, ami a már említett életen át tartó tanulást igényli. A többszöri pályaválasztás/pályakorrekció mérsékli ugyan az első pályaválasztási döntés kockázat, de a döntés gyakorisága és egyre fokozódó súlyú kényszere indokolja, hogy megfelelő segítséget kapjanak mindazok, akik ilyen döntés előtt állnak. A helyes pályaválasztás mind egyéni, mind társadalmi méretekben hasznosul, mert hosszú távon mindkét vonatkozásban elégedettséget és nem utolsó sorban megtakarítást is jelent. Ebben a kiadványban rendszerezetten adjuk közre az érdeklődőknek a rendelkezésünkre álló legfrissebb alapinformációkat a régió területén működő iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli képző intézményekről, az általuk oktatott szakmákról, a képzések főbb jellemzőiről, a pályakezdők helyzetéről és néhány jól hasznosítható tanáccsal is szolgálunk a körültekintő döntésekhez, a továbbtanuláshoz, továbbképzéshez a megfelelő képző intézmény, képzési forma és szakirány kiválasztásához. A fenti cél érdekében a képző intézmények és képzések bemutatásán túl a kiadványban több cikk foglalkozik a pályaválasztás, az oktatás aktuális kérdéseivel, az elhelyezkedéshez kapcsolódó jogi kérdésekkel. A pályaválasztáshoz/pályamódosításhoz, a tanuláshoz és az azt követő mihamarabbi és sikeres álláskereséshez sok sikert, kitartást kívánok: Zimmermann József főigazgató Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Székesfehérvár, október x

11 Soós Ferenc 1 : Mi leszel, ha nagy leszel? Ezt a kérdést gyermekkoromban számtalanszor tették fel ismerősök, rokonok, s válaszként minden esetben az éppen aktuális álomfoglalkozást adtam, hol katona, hol mozdonyvezető, hol mérnök, orvos, s már ki tudja mi minden szerettem volna lenni. Aztán a pályaválasztás gondolatával sokáig nem foglalkoztam, egészen a nyolcadik osztályig. Később a középiskola elvégzése után kerültem ugyancsak választási helyzetbe, s sikerült meghozni a számomra jó pályaválasztási döntéseket. Ezt követően felcseperedő gyermekeim okoztak pályaválasztási fejtörést számomra, de sokáig ez a feladat csupán személyes családi kötelezettségként volt jelen életemben. Ma, a Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ szakmai főigazgató helyetteseként nem személyes indíttatásból, hanem úgymond hivatali kötelezettségből kell foglalkoznom azzal, hogy a valamikori nagyfiú és érettségi előtt álló fiatalember időszakomban személyesen átélt pályaválasztási kényszert hogyan tudnánk eredményesebbé, hatékonyabbá, mind a társadalom, mind az egyén számára leghasznosabb és legkifizetődőbb megoldások irányába befolyásolni. Amikor a munkaerőpiaci szervezet munkatársaként először találkoztam szembe ezzel a problémakörrel, rádöbbentem, hogy mennyire komoly és nehéz feladat ma egy ilyen döntés meghozatala. Mennyire nehéz helyzetben vannak szülők és gyermekek, továbbtanulást tervező fiatalok. Honnan, kitől és milyen segítséget várhatnak és remélhetnek? Óhatatlanul is visszagondoltam iskolai éveimre, minek során folyamatosan készítettek fel bennünket a pályaválasztásra osztályfőnöki órákon, gyár és üzemlátogatásokon, a korábbi politechnika és különböző szakterületeken végzett termelési gyakorlatokon. Aztán belegondoltam, hogy az én gyermekeim milyen segítséget kaptak, s rádöbbentem, hogy szinte alig alig jutottunk a pályaválasztást elősegítő információkhoz. Történt mindez a kilencvenes években, városban. Akkor a kistelepüléseken élők vajon még ennyit sem kaptak? Ezek a személyes motivációk is késztettek arra, hogy gondoljuk át, akkor még megyei szinten hogy a közoktatásból ma hiányzó, a pályaválasztási / iskolaválasztási döntést megalapozó információkat hogyan és milyen formában juttatjuk el a döntési kényszert megélni kénytelen szülőkhöz, diákokhoz, fiatal felnőttekhez. Aztán még tovább és tovább fejlesztettük ezt a tevékenységet, és ennek a folyamatnak és közös gondolkodásnak lett eredménye az a mára kialakult, pályaválasztást elősegítő tevékenységi, szolgáltatási rendszer, amellyel segíteni tudunk mindazoknak, akik igénylik ezt a segítséget és igénybe veszik szolgáltatásainkat. A közös gondolkodás önkormányzatokkal, iskolákkal, pedagógiai intézetekkel, gazdasági kamarákkal, munkaadókkal és sokan másokkal eredményeként ma már intézményesült formái vannak a pályaválasztást elősegítő tevékenységnek, és ennek anyagi forrásai is biztosítottak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával. 1 Szakmai főigazgatóhelyettes; Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ xi

12 A pályaválasztás az utóbbi évtizedben azért is különös jelentőséggel bír, mert a rendkívül felgyorsult gazdasági folyamatok, a technikai, technológiai fejlődés, az iskolaszerkezet átalakulása, a képzési szintek és irányok változásai egyre áttekinthetetlenebbé, bonyolultabbá teszik a pályaválasztási döntést is. Az egyszerre jelenlévő munkanélküliség és munkaerő hiány, a felsőoktatás térhódítása, a szakképzés háttérbe szorulása, a hiányszakmák és túlképzés mellett jelen vannak a divatirányzatok, a szülői és gyermeki pályaválasztási álmok, a pályaválasztási döntés időbeni kitolásának szándéka is. Ebben a bonyolult, soktényezős, sok ismeretlenes feladatban kell eligazítást nyújtanunk diákoknak és szülőknek, és természetesen az iskoláknak is azzal, hogy orientáljuk őket a piac által igényelt képzések folytatásának irányába. A helyes pályaválasztási / iskolaválasztási döntés elősegítésében, a munkaerőpiaci igények irányába történő befolyásolásában tett erőfeszítéseink a régió szakember utánpótlásának biztosítására már eddig is hoztak eredményeket, de úgy gondoljuk, hogy a növekvő pályakezdő munkanélküliség, a diplomás pályakezdő munkanélküliek növekvő száma jelzés lehet mindenki számára a megfelelő döntés kialakításában. Kívánatos lenne, ha felsőfokú továbbtanulásra csak a valóban tehetséges fiatalok jelentkeznének, és ennek irányát is a munkaerőpiac igényei szerint lenne célszerű megválasztani ahhoz, hogy a megszerzett diploma egyben álláslehetőséget, a diploma szintjének megfelelő munkalehetőséget eredményezzen. A régió mai és jövőbeni gazdasága igényli a jól képzett középfokú szakembereket, el kell hitetni és tudatosítani kell mindazokkal, akik tehetnek azért, hogy újra legyen rangja a szakképzésnek, a szakmának. Meg kell ezt tenni azért is, mert ha ez a tendencia folytatódik az oktatás szerkezetében, már középtávon is komoly szakember problémákat okoz a régió gazdaságában, ami a további fejlődés gátja, legrosszabb esetben pedig a befektetések elmaradása, a működő cégek fejlesztésének elmaradása, kivonulása lehet. Ennek elkerülése érdekében meg kell győznünk a pályaválasztás előtt álló gyerekeket és szüleiket, hogy van olyan szakma, van olyan pálya, amely komoly kihívást, magas szintű szakmai tudást és nem utolsó sorban a képzés befejezése után biztos munkahelyet, megélhetést, szakmai karriert kínál. A szakképző intézményeket bemutató könyvünkben reméljük, hogy minden, a kiadványt olvasó diák, szülő és pedagógus megtalálja azokat az információkat, amelyekkel elősegítheti önmaga, gyermeke, diákja sikeres pálya / szakmaválasztását. Kedves Diákok! Szülők! Pedagógusok! Joggal tehetnék fel a kérdést, hogy milyen is a jó, a sikeres pályaválasztás. A válasz egyszerű és bonyolult is egyszerre, három kérdésre kell megtalálni a megfelelő választ. Ezt a három kérdést pedig célszerű minden érintettnek feltennie, kinek önmagának, kinek a gyermeke részére és kinek a diákja részére. Mire vagyok / vagy képes? Milyen képességeim / készségeim vannak? Amire képes vagyok, amit szeretnék, arra vane igény a munkaerőpiacon? xii

13 Ha az első két kérdésre megtalálják a jó választ, már csak az utolsó kérdésre kell választ keresni, nevezetesen, hol tudok azt a képzettséget megszerezni. Ehhez nyújt segítséget ez a kiadvány is, de ne feledjék, hogy a Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ a régió 24 pontján szakértő tanácsadókkal, naprakész információkkal is segíti a jó döntés meghozatalát. * xiii

14 Szántó Zoltán 1 : A sikeres pályaválasztás és pályamódosítás alapja: a megfelelő szakképzés kiválasztása 1. A foglalkoztatást elősegítő képzések célja, sajátosságai, szerepe a pályaválasztásban, pályamódosításban A munkaügyi központ az álláskeresők részére folyamatosan képzési lehetőségeket biztosít, ezen képzéseket is jellemzi azonban az iskolai rendszerű képzésekhez hasonlóan bizonyos ciklikusság. Ez azt jelenti, hogy élénkebb az érdeklődés a képzések iránt kora őszi tavaszi hónapokban, s nyáron nem csupán a tanulási kedv alacsony, gyakorlatilag a képzésekre jelentkezések száma is csekély ezen időszakokhoz képest. Ennek megfelelően a foglalkoztatást elősegítő (vagy népszerűbb nevén: munkaerőpiaci ) képzések sajátossága, hogy nem elsősorban tanévhez, hanem az őszi és tavaszi kezdésekhez igazodnak. Ez az iskolai rendszerű képzésekhez képest jóval rövidebb időtartam miatt lehetséges, ami pedig egyenes következménye a felnőttképzések (és így a munkaerőpiaci képzések) másik sajátosságának, a képzési célcsoport meglehetősen erős motiváló tényezőinek. A felnőtt ugyanis szinte minden esetben célirányosan, jól átgondoltan választja ki (ráadásul jellemzően nem kényszerből, hanem önként) a neki megfelelőnek tűnő képzést. Így a számára kialakított képzési programok hatékonyabbak lehetnek, s arra is tekintettel, hogy az iskola közoktatási, nevelési, művelődési, társadalmi funkciói sem jelennek meg ezen képzések során, a képzésre fordított idő is kevesebb lehet. Valójában a kívánatos az lenne, ha mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli képzések úgy foglalnák el az őket megillető helyeket mindenki életében és társadalmi méretekben, azaz a hazai képzésiszakképzési rendszerben egyaránt, hogy az első szakképesítésekhez az iskolák juttatnák az egyéneket, majd ezt követően az életen át tartó tanulás gyakorlati megvalósulásaként a felnőttképzés egészítené ki az így megszerzett szaktudást, képességeket, készségeket. A munkaerőpiaci képzések is nyilván elsősorban ilyen vonatkozásban kell, hogy betöltsék szerepüket, s inkább a pályakorrekció esetén van nagyobb jelentőségük, mintsem a pályaválasztásban. Pályaválasztási funkciója akkor kerül előtérbe, ha a képzésre jelentkező valamilyen okból nem tudta iskolai rendszerű képzésben megszerezni első szakképesítését, s így az első szakmai képzés kiválasztása egyben az elsődleges pályaválasztást is jelentheti. Abban az esetben (amely ennél jóval gyakoribb) ha már szakképesítéssel rendelkezik valaki, s új szakképzettséget kíván szerezni, pályamódosításról lehet szó, ezért is nevezik ezeket a képzéseket átképzés eknek is. Ezen szerepüknek viszont vitathatatlanul erős, meghatározó céllal, a munkaerőpiaci esélyek növelésével tesznek 1 Főosztályvezető; Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Képzési és EU Koordinációs Főosztály xiv

15 eleget. A ciklikus berendezkedésnek megfelelően a különféle képzések általában az év első hónapjaiban kezdődnek, s ebben az időszakban a tanfolyamok indítása zömében márciustól májusig tart. A második nagyobb létszámú beiskolázások pedig szeptembernovember hónapokban történnek. A képzésekre egyébként ezen túl is, gyakorlatilag egész évben lehet jelentkezni, mert egyrészt a megfelelő létszám esetén folyamatosan indulhatnak intenzív képzések, másrészt megfelelő indokoltság esetén lehetőség van egyedi képzési igények (nem intenzív formájú) támogatására is. A munkaügyi központ a képzések támogatásának megállapításakor minden esetben egyéni szükségleteket is figyelembe vesz, azonban ezt szigorúan a munkaerőpiaci hasznosíthatóságnak alárendelten teszi. Ez azt jelenti, hogy a képzés ilyen indokoltsága miatt egyedileg támogathatók olyan képzési igények, amelyeket általában egyébként nem ajánlunk az álláskeresők részére, s ezért ilyen intenzív tanfolyamot sem indítunk. A jelentkezések során, illetve még annak előtte ajánlatos a lehető legtöbb információt begyűjteni, mert a megfelelő képzések kiválasztását, a jó döntést nem lehet esetleges vagy pillanatnyi döntéskényszer alapján meghozni. Képzési támogatásként a képzési költségek részben vagy egészben (általában %) történő megtérítése, továbbá legalább heti 20 órás intenzív képzés esetén a minimálbérnek megfelelő nagyságú keresetpótló juttatás adható, aminek járulékos terheit is a munkaügyi központ viseli. Mindemellett a fenti képzési támogatáshoz kapcsolódóan további képzési támogatásként részben vagy egészben megtéríthető a vizsga díja, továbbá a képzéshez kapcsolódó helyközi utazási költség is (90%os mértékű). A támogatások célja mint a munkaerőpiaci esélyek növelése az elhelyezkedés, a vállalkozóvá válás, illetve a munkahely megtartás esélyeinek növelését jelenti. Valamely képzésben történő részvétel akkor támogatható, ha a jogszabályokban leírt egyéb feltételeknek való megfelelésen túl a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége munkaerőpiaci szempontból indokoltnak tartja azt, azaz a képzés az abban részt vevő személy munkához jutását vagy munkájának megtartását segíti. Ennek megfelelően a képzések támogatásáról, azaz a beiskolázásokról nem a képző intézmények, hanem a munkaügyi központ kirendeltségei döntenek. Ezért a képzések támogatásáról részletes felvilágosításért és a támogatás igénybevétele ügyében a regionális munkaügyi központ helyi kirendeltségeit kell felkeresni. A támogatható tanfolyamok alapvetően a szakképzési és felnőttképzési törvény hatálya alá is tartoznak, amelyek: az állam által elismert szakképesítés megszerzésére, munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismeretek, illetve, pályaorientáló és álláskeresési ismeretek megszerzésére, a szakképesítéssel rendelkező személyek számára nyújtandó államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására, xv

16 a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzésre, a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre, az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzésre, továbbá más, munkaerőpiaci szempontból meghatározó jelentőségű képesítések megszerzésére irányulnak. Az érdeklődőknek fontos tudni: amennyiben a munkaügyi központ a munkaerőpiaci szempontokat is figyelembe véve a képzési igényt támogathatónak ítéli, előbb vagy utóbb, de biztosan megadja a támogatást a jelentkezőknek. Tekintettel azonban arra, hogy a képzés iránti igény a pénzügyi lehetőségeket mindig és jelentősen meghaladja, ez a segítség gyakorta nem várható el azonnal, már rögtön az első jelentkezéskor. A támogatott képzések egyik kiemelt célcsoportja a pályakezdő álláskereső fiatalok, akik ezen képzésekben való részvétellel jól kiegészíthetik ismereteiket, esetleg másik szakmát is tanulhatnak. Ezek az új ismeretek nem csupán közvetlen munkaerőpiaci esélynövekedést eredményeznek, hanem olyan hosszú távra szóló szellemi befektetések is egyúttal, amelyek hasznosulásával később is kell számolni, sőt, adott estben pl. még egy jövőben megszerzendő diploma mellett is személyes értékeket növelő hatásúak, mivel ezek a magasabb képzettségekkel való elhelyezkedési esélyeket is növelni tudják. Ez esetben is igaz azonban: a megfelelő képzés kiválasztását kellően meg kell alapozni, s személyre szabottan tervezni és támogatni azt. A pályakezdő fiatal számára ugyanis különösen elkeserítő helyzet alakulhat ki, ha a rosszul megalapozott döntés nyomán választott képzés nem hoz az újabb végzettség megszerzését követően azonnali eredményt. Ez esetben a fiatal a képzést (ismét) kudarcként éli meg, s joggal (de tévesen) érezheti, hogy a sokat hangoztatott életen át tartó tanulás nemhogy önmaga életminőségének, készségeinek és képességeinek fejlődése irányába, hanem az ellen hat. Pedig a folyamatos tanulás elsősorban az egyén kibontakozásának lehetőségeit szélesíti, hosszú távú nyilvánvaló társadalmi hasznossága pedig mindannyiunk javára válhat. Az, hogy a képzések a felnőttképzési törvény hatálya alá is tartoznak, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a képzésben résztvevők minőségbiztosítási szempontoknak is megfelelő, korszerű, ügyfélcentrikus felnőttképző intézményekben tanulhatnak. Ennek érdekében a munkaügyi központ csak a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) által lajstromba vett, akkreditált intézményekkel köt a képzések lebonyolítására szerződéseket. 2. Néhány fontosabb aktuális tudnivaló a pályaválasztók és átképzésben résztvevők részére Rengeteg mindent érdemes tanulni a munkaerőpiaci esélyek növeléséhez, de azt, hogy kinek mit, már korántsem egyszerű megválaszolni, a megalapozott döntéshez mint arról már szó volt személyre szabottan nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni. Mindenekelőtt azonban feltétlenül vegyék igénybe a fiatalok a munkaügyi központ segítségét, s tájékozódjanak a térség munkaerőpiaci igényeiről, vizsgálják meg saját képessé xvi

17 güket és személyi tárgyi anyagi lehetőségeiket is vegyék figyelembe. Tanuljanak szakmát, nyelvet, informatikát, szerezzenek jogosítványt amennyiben nem rendelkeznek ilyen képzettségekkel, képességekkel. Ezekkel nemcsak az elhelyezkedési esélyük növekszik, hanem vállalkozás megkezdéséhez is alkalmassá válhatnak. A leendő szakma, vagy az új szakképesítés kiválasztásakor pedig gondolják át, kérjenek tanácsot a szakképesítés vállalkozói lehetőségeit, hasznosíthatóságát illetően. Néhány szakképesítés vonatkozásában biztosan lehetőség van egyéni, vagy társas vállalkozás megkezdésére. Ilyenek az egyébként jelenleg is zömében hiányszakmának minősülő olyan szakképesítések, mint pl. villanyszerelő, kőműves, ácsállványozó, bádogos, beton és vasbetonkészítő, burkoló, központi fűtés és csőhálózatszerelő, szárazépítő, szerkezetlakatos, CNC gépkezelő, hegesztő, géplakatos, szerszámkészítő, szobafestő mázoló és tapétázó, szabász, eladó, gyorsétkeztetési eladó, vendéglátó eladó, kereskedőboltvezető, szakács, állattenyésztő, cukrász, hentes és mészáros, pék, asztalos, kárpitos; autóbuszvezető, belföldi személyszállító, tehergépkocsivezető, belföldi árufuvarozó, könnyűgépkezelő (targoncavezető), nehézgépkezelő, autószerelő, mérlegképes könyvelő, pénzügyitanácsadói tevékenységekhez szükséges gazdasági képesítések, szociális gondozó és ápoló. Ezekkel a szakképesítésekkel jó esély van az elhelyezkedésre is, vállalkozás indítása előtt az érdeklődők azonban feltétlenül kérjék a munkaügyi központ segítségét, ahol az anyagi támogatási lehetőség mellett a leendő vállalkozás indításának speciális és aktuális követelményeivel, praktikus, naprakész működési gazdasági ügyviteli ismereteivel ismerkedhetnek meg támogatott képzésben való részvétellel. Bizonyos, újszerűnek mondható munkakörök csak hosszú évek múlva válnak természetessé nálunk a munkáltatók körében, aztán megesik, így válik éppen hiánnyá az adott innovatív munkakör. (Pl. projektmenedzser, pályázatíró, grafikai tervező, weblapszerkesztő.) Az a fiatal, aki vállalkozás indításában gondolkozik, ha teheti bátran legyen kezdeményező és pótolja ezt a fajta űrt a munkaerőpiacon, használja ki a munkáltatók ilyen irányú rugalmatlanságát, s próbálja meg, vállalkozzon ilyen területeken. A munkaerőpiaci szempontból elavult, jelenleg nem keresett vagy túltelített szakképesítések iránt nincs munkaadói érdeklődés. A munkáltatói igények területenként jelentősen eltérnek és nagyon széleskörűek a nem keresett szakmák vonatkozásában is. Viszonylag telített a piac, illetve csekély munkaadói érdeklődés jelentkezik a pedagógusok, feldolgozó ipari szakmák, bizonyos mezőgazdasági, kereskedelemimarketing ügyintézői területeit érintő foglalkozások iránt. A szolgáltatóiparon belül legkevésbé érdeklődnek a munkáltatók a: fodrász, kozmetikus, műkörömépítő, és masszőr végzettségűek iránt. Nem keresnek továbbá környezetvédelmi technikust, a számítástechnikai területről szoftverüzemeltetőt, programozó informatikust. A szellemi foglalkozások körében (közgazdasági, statisztikus, igazgatási ügyintéző stb.) pedig nincs presztízse a középfokú végzettségnek, vagy csak legalább középfokú nyelvvizsgával alkalmaznak ilyen végzettségű munkavállalót. A jogi, kommunikációs, adminisztratív (ügyintéző titkár, személyügyi ügyintéző, közgazdasági, pénzügyi, marketing ügyintézői) munkakörök szintén aligalig vannak. Utóbbiaknál jellemző, hogy bankok és a költségvetési intézmények olyan speci xvii

18 ális végzettséget is igényelnek, amelyet az általános oktatás során nem lehet megszerezni, ezért tekinti korszerűtlennek (nem elegendőnek) a munkaerőpiac az ilyen szakirányú középfokú végzettségűeket. Amennyiben a külföldi munkavégzés után is érdeklődik a fiatal, érdemes tudni, hogy a jelenlegi legkeresettebb foglalkozások külföldről a szobaasszony, pincér, pultos, konyhai kisegítő, csontozó, (minősített) hegesztő, továbbá a gyümölcsszedést és egyéb betakarítási munkákat végzők. Egyébként jellemzően nagyobb számban a betanított munkás szakmai szintnél magasabb végzettségre nincs szüksége a munkáltatóknak, de korlátozottan előfordulnak a magasabb szakmai tudást, illetve iskolai végzettséget kívánó munkakörök iránti igények is. Ilyenek pl. az animátor, recepciós, szakács, szabadidős programszervező, menedzser, előadóművész, építésvezető, építészmérnök, kohómérnök, könyvelő, vegyipari végzettségű szakember, operátor szakképesítések. Érdekes és újabb jelenség, hogy egyre több esetben a külföldi munkáltatók elsősorban a szakmai tudást és gyakorlatot preferálják, az adott ország nyelvén, vagy más nyelven való jó kommunikációs készségek előnyei csak ezt követően jönnek számításba csakúgy, mint idehaza. * xviii

19 Bracsok Judit 1 : Merre tovább? A helyes pályaválasztás jelentősége Rókusfalvy Pál szerint: Ha figyelembe vesszük, hogy ébren töltött életünknek nagyobbik része munkatevékenységből áll, egyszerre nyilvánvalóvá válik előttünk, miért van olyan rendkívüli jelentősége a pályaválasztásnak Mi is az a pályaválasztás? A pályaválasztás nem egyenlő az iskolaválasztással, annál többről van szó. A pályaválasztás egy folyamat mely felkészülés, lehetőségek mérlegelése, érdeklődés, képességek feltérképezése, majd a döntés. Sokszor tapasztalható, hogy a döntés nem eléggé megalapozott. A fiatalok nincsenek kellően felkészülve, felkészítve erre a feladatra. Ezért vannak, akik később jönnek rá, hogy rosszul döntöttek, mással szeretnének foglalkozni. Az érdeklődés hiánya miatt a tanulást kudarcként élik meg, otthagyják iskolájukat, abbahagyják tanulmányaikat. A fiatalok többsége nagyon kevés szakmát, foglalkozást ismer. A tapasztalatok szerint a szülők, rokonok, barátok által végzett szakmák kerülnek legtöbbször szóba, ezekről van némi ismeretük. A döntések mögött sokszor a szülők elképzelése érvényesül, helyettük döntenek, pedig soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fiatal mit szeretne. Az átgondolt döntéshez alapos önismeret szükséges, amely segít tisztázni a munkavégzéssel kapcsolatos képességeket, munkamódokat, a munkával kapcsolatos érdeklődési kört és értékeket. A másik oldalon a munkaerőpiac ismerete, az egyes foglalkozások alapos ismerete szükséges. A kettőt össze kell hangolni a megfelelő döntés meghozatalához. Mire van esélyem, milyen tevékenységeket végeznék szívesen, mi fontos a munka során, hogyan szeretnék dolgozni. Nagyon sok fiatal kérdezi melyek azok a szakmák, amelyek menők, jó a fizetés, és biztos, hogy könnyű lesz elhelyezkedni. Ezek mind nagyon fontos kérdések, és érdemes átgondolni mielőtt döntést hozunk, de talán ennél is fontosabb, hogy tudjuk mik az erősségeink, mi érdekel bennünket, mivel szeretünk foglalkozni, milyen képességekkel rendelkezünk. Sokan figyelmen kívül hagyják, hogy mi az amit szívesen csinálok, nem biztos,hogy életem végéig,de legalább a következő néhány évben. Pedig nem olyan nehéz erre válasz kapni, csak fel kell tenni magunknak pár kérdést: Szeretem ha sokan vannak körülöttem, vagy inkább egyedül szeretek foglalkozni egy adott feladattal? Mennyire bírom a monoton munkát? Mennyire viselem el ha irányítanak? Szeretek segíteni másoknak? Mennyire tartom magam kreatívnak? 1 Munkapályatanácsadó; Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Székesfehérvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ xix

20 Vegyük sorra a képességeket: Milyen jegyeim voltak az iskolában? Milyen tantárgyakat kedvelek, tanulok szívesen? Tanulmányi versenyeken milyen eredményeket értem el? Milyen szakkörökre járok, jártam?... (sport, rajz, ének, irodalom,..akármi lehet) Érdemes átgondolni azt is mi az amivel egyáltalán nem szeretek foglalkozni!. Mi az amit nagy ívben szeretnék elkerülni. Végül fontos figyelembe venni, hogy egészségügyileg mire vagyok alkalmas. Vannak ugyanis olyan szakmák, ahol meghatároznak különféle egészségügyi feltételeket. Természetesen még nagyon sok kérdést feltehetsz magadnak, ha pedig úgy érzed nem tudod megválaszolni a fenti kérdéseket,.nos akkor jött el az ideje,hogy tanácsadóhoz fordulj. A pálya és szakmaválasztásban bizonytalan fiatalok több helyen segítséget kaphatnak a jó döntés meghozatalához. Elsősorban érdeklődési körét és az ehhez illő szakmákat mérheti fel az aki felkeresi A Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Foglalkozási Információs Irodáit. Mit nyújt a FIT?: Foglalkozási és szakmaválasztási döntéshez nélkülözhetetlen ismereteket minden érdeklődő számára. Információs adatbankunk lehetőséget ad a képzőhelyekkel, munkaerőpiaccal, pályakövetelményekkel, munkavállalással kapcsolatos tájékozódásra. Tanácsadást a pályaválasztáshoz, pályamódosításhoz, továbbtanulási tervek kialakításához, az álláskereséshez, a munkahelyek megtartásához. Kiket fogad a FIT? Felnőtteket és fiatalokat, akik tájékozódni szeretnének a szakmákról, foglalkozásokról, képzési lehetőségekről. Iskolai osztályokat, tanulókat, szülőket, pedagógusokat. Tartósan állás nélkül lévőket, pályakezdőket, megváltozott munkaképességűeket, munkaviszonyban állókat, akik pályamódosításhoz, álláskereséshez kaphatnak segítséget. Az alábbi irodákban a foglalkozási információ tanácsadók minden kedves ügyfelet térítésmentes szolgáltatásokkal várják! 8000 Székesfehérvár, Piac tér 10. Tel:22/321592, , Veszprém, József A. u. 34. Tel:88/ Tatabánya, Ságvári E. út 20. Tel:34/ xx

21 Dr. Szikszai Róbert 1 : Munkaügyi (munkajogi) alapfogalmak Hogyan és mikor létesíthetünk munkaviszonyt? A munkaviszony írásba foglalt munkaszerződéssel jön létre. A munkaviszony szereplői a munkáltató és a munkavállaló. Bármilyen rövid időtartamú munkaviszonyt is csak írásba foglalt munkaszerződéssel lehet létesíteni. Egyetlen kivétel, amikor a munkáltató ún. alkalmi munkavégzés alapján foglalkoztatja dolgozóját. Ilyenkor a munkaszerződést az alkalmi munkavállalói könyv, mint közokirat pótolja. A szóban kötött munkaszerződés nem érvényes. Munkaviszonyba munkavállalóként az léphet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől két esetben enged eltérést a jogszabály. Az egyik, amikor a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt létesít munkaviszonyt. Ehhez azonban szükséges a törvényes képviselő (leggyakrabban a szülő) hozzájárulása is. A másik eset pedig, amikor a tanköteles fiatal munkavállalót a gyámhatóság engedélye alapján, meghatározott művészeti, sport, modell vagy hirdetési tevékenység keretében foglalkoztatják. A munkaszerződésnek vannak ún. kötelező tartalmi elemei. Ez azt jelenti, hogy a munkaszerződésben feltétlenül rögzíteni kell a munkakört, a munkavégzés helyét, illetve a munkabért. Ezen kívül a munkáltató és a munkavállaló szinte bármilyen általuk fontosnak tartott kérdésben megállapodhatnak, de az említett három elem valamelyikének hiánya a munkaszerződés érvénytelenségét idézi elő. Munkaszerződés határozatlan, valamint határozott időtartamra köthető. Utóbbi esetben az időtartamot naptárilag, vagy más alkalmas módon (pl.: egy távollevő és helyettesített dolgozó ismételt munkába állásáig) meg kell határozni. Lényeges viszont, hogy a határozott időtartam az öt évet nem haladhatja meg. A munkaszerződésben a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő alkalmazása az azonnali hatályú felmondás lehetősége mindkét fél által csupán a munkaviszony kezdetén érheti el célját. Ezért kizárólag a munkaszerződésben van lehetőség a kikötésre, harminc nap (de legfeljebb három hónap) időtartamra. A próbaidő meghosszabbítása tilos. Nem akadályozza a munkaviszony próbaidő alatt történő, munkáltató által kezdeményezett azonnali hatályú megszüntetését, a munkavállaló időközbeni táppénzes betegállománya, keresőképtelensége, stb. Hogyan szüntethető meg a munkaviszony? Felmondás A munkaviszony megszüntetésének egyik módja a felmondás, amellyel mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató élhet. Fajtái a rendes, valamint a rendkívüli felmon 1 Jogász; Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Jogi Főosztály xxi

22 dás. Ez utóbbi lehetőséggel a munkaviszony szereplői viszonylag ritkán élnek, mivel a rendkívüli felmondás feltételei lényegesen szigorúbbak a rendes felmondáséinál és csak nagyon indokolt esetben alkalmazatók. Fontos szabály, hogy egyes időtartamok alatt pl. keresőképtelenséggel járó táppénz folyósításának időtartama a munkáltató nem szüntetheti meg a dolgozó munkaviszonyát egyoldalúan rendes felmondással, más szóval ilyenkor a munkavállaló felmondási védelem alatt áll. Lényeges, hogy a felmondás, tekintet nélkül annak jellegére, kizárólag írásban érvényes. Közös megegyezés A munkaviszony megszüntetésének gyakran előforduló módja. Nagyon lényeges, hogy a közös megegyezés kétoldalú jognyilatkozat és ennek megfelelően ezt is írásba kell foglalni, melynek legcélszerűbb formája a megállapodás. Ebben kifejezésre kell juttatni a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös szándékot és a munkaviszony megszüntetésének időpontját. Kötelező legkisebb munkabér, minimálbér, garantált bérminimum. A minimálbér, illetve garantált bérminimum minden esetben a Kormány által jogszabályban (jelenleg ez a 316/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet) meghatározott összeg, ez a kötelező legkisebb havi munkabér mértéke január l. napjától kezdődően havibér alkalmazása esetén, teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára a minimálbér , Ft /hó, a garantált bérminimum ,, illetve , Ft/hó mértékű, attól függően, hogy az adott munkavállaló rendelkezike a szakképzettséget igénylő munkakörben 2 év gyakorlattal, vagy sem, esetleg 50 év feletti életkorú. Ez természetesen csak azt jelenti, hogy a munkáltató által adható személyi alapbér alsó határát rögzíti a jogszabály, hiszen ebben a kérdésben ezen túl a munkaviszony résztvevői szabadon állapodhatnak meg. Az általánostól eltérő foglalkoztatás formák a teljesség igénye nélkül Bedolgozói jogviszony Bedolgozóként az a személy foglalkoztatható, aki a törvény szerint munkajogviszonyt létesíthet. A bedolgozói jogviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre munkanorma formájában, illetőleg egyéb mennyiségi, vagy más minőségi mutató formájában meghatározható. A bedolgozói jogviszony létesítésére vonatkozó megállapodás tartalma nem sokban tér el a hagyományos munkaszerződés tartalmától. Így meg kell határozni a bedolgozó által végzett tevékenységet, a munkavégzés helyét, valamint a költségtérítés módját és mértékét. A bedolgozói jogviszonyt általában határozatlan időre hozzák létre, továbbá e jogviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei csaknem azonosak a munkaviszony megszüntetésével. Részmunkaidő Részmunkaidőben történő foglalkoztatásról beszélhetünk, ha a munkavállaló a rá egyéb xxii

23 ként irányadó teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben (pl. napi 6, vagy 4 órában) kerül foglalkoztatásra és a felek a rövidebb munkaidő teljes munkaidővé minősítéséről a munkaszerződésben nem rendelkeznek. Természetesen a felek szerződési szabadsága lehetővé teszi, hogy a rövidebb munkaidőre is a teljes bértétel fizetésében állapodjanak meg. Megbízás A megbízási jogviszonyban a felek a megbízó és a megbízott. E viszonylatban eltérően a munkaviszonytól nincsenek alá, és fölérendeltségi kapcsolatok. A megbízott köteles a rábízott feladatot elvégezni, a megbízó pedig azért a megbízási díjat megfizetni a részére. A közvélekedéssel ellentétben megbízást nem csak szellemi tevékenységre lehet létesíteni, ugyanakkor kétségtelen, hogy az esetek többségében ilyen jellegű feladat a megbízás tárgya. Ugyanígy nem illetik meg a megbízottat a munkaviszony esetén egyébként járó jogosultságok, mint pl. szabadság, betegszabadság, szociális juttatások. Ez azért van így, mert a megbízást nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyv szabályozza. * xxiii

24 Geszler Anikó Marosvölgyi Csilla Szántó Zoltán 1 és Szabóné Molnár Mónika Tóth Gabriella 2 A pályakezdő álláskeresők helyzete a munkaerőpiacon és elhelyezkedésük támogatása a Középdunántúli Régióban, Az oktatás, a munkaerőpiac és a pályakezdő fiatalok általános helyzete A hazai képzési rendszerben az iskolai rendszerű képzések mellett ma már a felnőttképzések helye sem vitatott, az élethosszig tartó tanulás elvének gyakorlati megvalósulása vonatkozásában aligha beszélhetünk már az iskolák kizárólagos szerepéről. A felnőttképzések nem csupán a munkáltatók által is elfogadott képzési alternatívákat nyújtanak, hanem szükségszerűen és rugalmasan egészítik ki az iskolai kínálatot. Mindemellett szükséges hangsúlyozni, hogy az életkori sajátosságokra is tekintettel feltétlenül kívánatos, hogy a fiatalok az első szakképesítésükhöz az iskolai rendszerű képzések révén jussanak. Az iskola azonban a munkaerőpiaci elvárások vonatkozásában ellentmondásos helyzetbe kerülhet a hatékony beiskolázásokat illetően, mert a normatív szabályozástól erősen függő költségvetésük ennek ellenében ható egyik markáns tényező. Ráadásul az iskolák bizonyos fokig rugalmatlanok a munkaerőpici igényekre való gyors reagálási képességet illetően, hiszen a szakmai oktatáshoz illeszkedő és arra berendezkedett adott személyi és tárgyi feltételek ezt nem igazán teszik lehetővé. E kettős hatás egyelőre, úgy tűnik csak nagy nehézségekkel kezelhető az iskolai beiskolázásokat illetően, ezért aztán a pályakezdők jelentős része sajnos eleve álláskeresőként kénytelen regisztráltatnia magát a munkaügyi központ kirendeltségein, sőt végső soron pedig máris pályakorrekciót szükséges terveznie. Ez esetben a fiatal máris a felnőttképzései rendszer alanya, amely különösen súlyos nyomot hagyhat az érintett későbbi tanulási motivációja ellenében, ha az ismételten sikertelen elhelyezkedéssel párosul. Mindennek következtében az iskoláknak, felnőttképzőknek, munkaügyi központnak és valamennyi érintett partner szervezetnek óriási felelőssége van a beiskolázások sikerét illetően, amely így önmagában is progresszív fejlesztési folyamatokat kell, hogy indukáljon, illetve tartson fenn. Az iskolából kilépő fiatalok iskolázottságának szintjét és szakképzettségét alapvetően tehát a meglévő iskolai rendszer határozza meg. Az általános alapiskolázás időtartamát pedig az ország fejlettségének és fejlődésének a távlatait figyelembe vevő társadalmi stratégia határozza meg. Az iskolaválasztás döntő tényezője az oktatás hozamának mérlegelése: a majdani kereset, a munkafeltételek, a munkakörülmények, a munkával való megelégedettség és a foglalkozási presztízs egymással összefüggő együttesében jelenik meg. Az előnyök mérlegelésénél a tanulmányokkal járó terheket is figyelembe kell venni. Az oktatási ráfordítások így sajátos, majdan megtérülő humán erőforrás beruházások. A fiatalok gazdasá 1 A Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Képzési és EU Koordinációs Főosztályának munkatársai 2 A Középdunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztályának munkatársai xxiv

25 gi aktivitása a közoktatás fejlesztésének következményeként folyamatosan és jelentősen csökkent. A fiatalok alacsony iskolázottságú csoportjai számára a munkanélküliség szinte elkerülhetetlen, és a tartós munkanélküliség állapotával helyzetük tovább romlik. A pályakezdő munkanélküliség kezelésére elsősorban passzív eszközöket biztosított a foglalkoztatási törvény 3, hiszen nyilvánvaló, hogy a frissen megszerzett szakképesítéssel először az elhelyezkedést kell preferálni. A pályakezdők munkanélküli segélye nem ösztönözte a fiatalokat a munkavállalásra, a munkáltatók szívesebben alkalmaznak gyakorlattal rendelkező munkavállalókat, ez pedig megnehezítette a munkapiacra való versenyképes bekerülésüket. A 68/1996. ( V. 15.) számú Kormányrendelet 4 nagy változásokat hozott az ifjúsági munkanélküliség kezelésében. A hagyományos segélyezési formát a pályakezdők esetében is aktivizáló módszerekkel váltották fel, megszűnt a pályakezdők munkanélküli segélye, mint adható támogatási forma, helyébe léptek a fiatalokat elhelyezkedésre, a munkáltatókat pedig pályakezdők alkalmazására ösztönző lehetőségek. A pályakezdők munkaerőpiacra kerülését a kormányrendelet szerinti új szemléletű program segíti, melynek lényege, hogy a (passzív) segélyrendszer helyett inkább aktív támogatási rendszer működik. Ez a komplex program a munkaerőpiac fogadókészségét, valamint a fiataloknak a munka világába való belépésre történő felkészülését, alkalmazkodóképességét hivatott javítani, illetve elősegíteni. A pályakezdők munkába állítása ugyanis sok esetben több lépcsőben különböző szolgáltatások és támogatások együttes, egymásra épülő igénybevételével történhet. A kormányrendelet továbbá a pályakezdők fogalmát is kiterjesztette a nyolc osztályt végzettekre is, a korhatárt pedig a 25. életév, illetve felsőfokú végzettségűek esetében a 30. életév betöltésénél korlátozta. A pályakezdők körében folytatott kutatásoknak megfelelően alakították ki a csoportfoglalkozások tartalmát, amelyek során megismerhetik önmagukat, megfogalmazhatják céljaikat, és ennek segítségével a következő lépés lehet a megfelelő, új képzés kiválasztása. A január 1jén hatályba lépett évi CXXIII. törvény 5 ugyancsak a fiatalok gyakorlati munkatapasztalatszerzését, az oktatás és a munka világa közötti átmenet megkönnyítését segíti elő. A jogszabályi előírások, valamint a munkaerőpiacon elfoglalt különleges helyzetük miatt minden évben kiemelten foglalkozunk a pályakezdő fiatalok munkaerőpiaci helyzetének értékelésével, javításával, elhelyezkedési és továbbképzési lehetőségeikkel, pályaválasztásuk elősegítésével. A munkaügyi központnál jelentkező fiatalok jelentős része pályaorientációra, vagy pályakorrekcióra, illetve átképzésre szorul, mert egyfelől szakképzetlenek, vagy másfelől kevésbé konvertálható szakmával rendelkeznek. Másik részük korszerű ismeretekkel, a piacon keresett szakmával rendelkezik ugyan, de nincs gyakorlata, és esetleg nem ismeri az álláskeresési technikákat sem, vagy tapasztalatok hiányában azokat nem képes hatékonyan hasznosítani. A pályakezdők meglehetősen heterogén összetételéből adódóan a velük való foglalkozás is meglehetősen összetett feladat, és csak személyre szabottan valósítható meg hatékonyan. Ennek évi IV. törvény a foglalkoztatásról; 4 a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről; 5 a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról xxv

26 megfelelően szervezetünk nemcsak hogy a pályakezdők munkába állását, hanem pályaés szakmaválasztását állásbörzék, képzési börzék, képzési információs napok, komplex programú pályaválasztási kiállítások szervezésével, különféle kiadványokkal, iskolai tájékoztatókkal, személyes tanácsadással is igyekszik évek óta segíteni. 2. A pályakezdők munkaerőpiaci foglalkoztatási adatainak alakulása a Középdunántúli régióban 2.2. A pályakezdő álláskeresők számának és összetételének alakulása 2008 júliusában A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma júliusban fő a Középdunántúli régióban, ami mintegy hétszáz fős növekedést mutat az előző hónaphoz, míg az egy évvel ezelőtti értékkel közel megegyezően alakult. Területenként nézve a pályakezdők száma továbbra is Fejér megyében (1.058 fő), a legmagasabb, Veszprém megyei számuk 990 fő, s a legkevesebben (677 fő) pedig KomáromEsztergom megye nyilvántartásában szerepelnek. Az előző hónaphoz képest számuk mindhárom megyében emelkedett, míg az egy évvel korábbi létszámukhoz képest Fejér megyét kivéve mérséklődés tapasztalható, a legnagyobb mértékűt (53 fős) KomáromEsztergom megye mondhatja magáénak hónapjának végén a Középdunántúli Régióban mindössze 3 fővel több pályakezdő álláskereső (2.725 fő) szerepelt az ÁFSZ kirendeltségeinek nyilvántartásá 2.1. A pályakezdő álláskeresők A nyilvántartott pályakezd álláskeres k számának f alakulása a Középdunántúli régióban helyzete 2008 júniusában átlag A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma fő a Közép átlag dunántúli régióban, ami mintegy félszáz fős növekedést mutat az előző hónaphoz és 141 fős csökkenést az egy évvel ezelőtti értékhez képest. Területenként nézve a pályakezdők szá ma továbbra is Fejér megyében (839 I. II. III. IV. V. VI. fő), a legmagasabb, Veszprém megyei ésének el segítésér l; Fejér megye, KomáromEszt. megye, Veszprém megye, Középdunántúl, munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag számuk 751 fő, s a legkevesebben (451 fő) pedig KomáromEsztergom megye nyilvántartásában szerepelnek. Az előző hónaphoz képest számuk mindhárom megyében csekély mértékben emelkedett, míg az egy évvel korábbi létszámukhoz képest Fejér megyét kivéve mérséklődés tapasztalható, a legnagyobb mértékűt (108 fős) Veszprém megye mondhatja magáénak. Az év elmúlt hat hónapjában a pályakezdők száma az előző évektől eltérően nem februárban, hanem márciusban tetőzött. Számuk minden hónapban alacsonyabb volt az egy évvel ezelőttinél, így havi átlagos létszámuk (2.314 fő) is több mint 250 fővel elmarad a tavalyi első félévben mérttől (2.571 fő). xxvi