AZ EURÓPAI POLGÁROK ÉS A VÁLSÁG

Átírás

1 Kommunikációs Főigazgatóság C Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, október 21. AZ EURÓPAI POLGÁROK ÉS A VÁLSÁG Európai Parlament Eurobarométer (EB Parlameter 76.1) Összefoglaló elemzés Felvételi kör: Népesség: Módszertan: Terepmunka: EU-27 ( európai polgár) 15 év feletti európai polgárok Személyes interjú (CAPI) szeptember 3 18., a TNS opinion lebonyolításában Az európai polgárok és a válság című felmérés a negyedik, Európai Parlament által készített Eurobarométer. Az első január februárban, hat hónappal az európai parlamenti választások előtt készült; a második 2010 szeptemberében, a harmadik pedig április májusban. Ezt a felmérést szeptember 3. és 18. között a TNS opinion bonyolította le év feletti európai polgár körében végzett személyes interjú formájában. A két felmérés között öt hónap telt el, amelynek során igen változékony volt a nemzeti, európai és nemzetközi pénzügyi és gazdasági környezet. Az államadósság-válsággal összefüggésben három országot minősítettek le a hitelminősítő intézetek. A politikai változásokkal kapcsolatban emlékeztetnünk kell arra is, hogy 4 uniós tagállamban voltak parlamenti választások és november 20-ig további 2 választásra kerül sor. Ezenfelül 6 országban tartottak elnökválasztást, regionális vagy helyi választásokat. A legutóbbi felméréskor a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adóról kérdeztük az európai polgárokat. Ezt a többség (6) támogatta. Ez alkalommal az Európai Parlament álláspontjára vonatkozó és a korábbi felmérések során már feltett kérdéseken kívül a válaszadókat első ízben kérdeztük a hitelminősítő intézetekről és az eurokötvényekről ( eurobond ). Az elemzés megkezdése előtt emlékeztetnünk kell arra, hogy az európai átlagot súlyoztuk, és a hat legnépesebb tagállam körülbelül 70%-ot nyom ebben az átlagban. 1

2 Melyek az e felmérés alapján kirajzolódó főbb tendenciák? - Megállapítható, hogy az európai átlagok viszonylag stabilak voltak az öt hónap folyamán. Ezzel szemben fontos kiemelni, hogy igen jelentős eltérések lehetnek a különböző tagállamokon belül. - A jelenlegi felméréskor megerősítést nyert a közvélemény egyre nagyobb polarizálódása irányába mutató tendencia, amely már a legutóbbi közvéleménykutatások során is megfigyelhető volt. Ez annak az Unión belül zajló vitának az egyik hatása lenne, amelyet a globális válságra és annak az Unióban, különösen az euróövezetben érzékelhető hatásaira adandó válasz mikéntjéről folytatnak? - Az európai polgárok többsége továbbra is aggódik amiatt, hogy a válság milyen következményekkel lesz az egyéni helyzetére. - A jövőre vonatkozó elképzelések ugyanakkor pesszimisták: egyre több európai polgár véli úgy, hogy a válság még hosszú évekig eltart. - Ezek a félelmek tagállamonként eltérő módon nyilvánulhatnak meg, a válaszadók többsége azonban továbbra is az uniós szinten összehangolt intézkedéseket támogatja. - Nem változott azoknak az európai polgároknak az aránya, akik úgy vélik, az euró összességében enyhítette a gazdasági válság negatív hatásait, míg azoknak az aránya, akik ennek az ellenkezőjét gondolják, rendkívül kis mértékben csökkent. E kérdéssel kapcsolatban rendkívül markáns változások figyelhetők meg a különböző tagállamokban. - A politikai, gazdasági és pénzügyi világban a hitelminősítő ügynökségekről folytatott vita jelenléte a médiában magyarázatot adhat arra, hogy az európai polgárok többsége már hallott ezen ügynökségekről. E polgárok többsége támogatná egy európai hitelminősítő ügynökség létrehozását. - Az eurokötvényekről folytatott vita új keletű az EU-ban: az EU-27-ben öt európai polgár közül kettő, az euróövezetben pedig a polgárok 4-a hallott már az eurokötvényekről. Az euróövezetben azon válaszadók viszonylagos többsége, akik már hallottak róla, támogatja az eurokötvények létrehozását. 2

3 A hitelminősítő ügynökségek A polgárok többet hallottak a hitelminősítő intézetekről, ami nagy valószínűséggel az egyes tagállamok egymást követő leminősítésének tudható be. Mára az európai polgárok 50%-a hallott a hitelminősítő ügynökségekről (ezek közül 2 tudja, 2 nem igazán tudja, hogy mik is ezek), 4-uk pedig nem hallott róluk. Ezt követően három konkrét kérdést tettünk fel az európai polgárok azon 50%-ának, akik már hallottak a hitelminősítő ügynökségekről: 6-uk úgy véli, hogy a hitelminősítő ügynökségek nagy szerepet játszottak a pénzügyi válság kialakulásában, míg -uk nem ért egyet ezzel a kijelentéssel. 6-uk értett egyet azzal, hogy egy független európai hitelminősítő ügynökség létrehozása ellensúlyozná a meglevő ügynökségek hatalmát. a válaszadók 6-a ért egyet azzal, hogy a hitelminősítő ügynökségek által nyújtott információk hasznosak a gazdasági szereplők számára döntéseik meghozatalakor. 2-uk nem ért egyet ezzel. Az euró szerepe Miközben rendkívül élénk vita folyik az euró jövőjéről, az EU-27-ben egyfajta állandóság figyelhető meg az euró szerepének megítélésében, jóllehet e megítélés jelentős eltéréseket mutat a különböző tagállamokban. Összességében az euró enyhítette a gazdasági válság negatív hatásait : - az e kijelentéssel egyet NEM értő válaszadók aránya 5 (-3). Ez az arány 14 országban csökkent, a változás az Egyesült Királyságban (-21), Bulgáriában (-11), Spanyolországban (-10) és Romániában (-9) volt a legjelentősebb. Ezzel szemben ez a negatív megítélés 13 országban, kifejezetten Svédországban (+14), Finnországban (+12), Hollandiában (+11), Ausztrában (+10) és Szlovákiában (+7) nőtt. - az e kijelentéssel egyetértő válaszadók száma állandó volt az EU-27-ben. Számuk 7 országban emelkedett. Megjegyzendő, hogy a brit válaszadók immár 4-a (+17) vélekedik ekképpen. Vajon ez a jelenség annak tudható be, hogy az országban felélénkült a pénzügyi és gazdasági válságról folytatott vita? Ezt követi Spanyolország: (+5), Görögország: 40% (+4) és Ciprus: 30% (+4). 3

4 A tagállamok államadóssága egy részének elkülönítése és közös kezelése o A tagállamok államadóssága egy része elkülönítésének és közös kezelésének lehetősége kapcsán az európai polgárok 6-a vélekedett úgy, hogy az szükséges lenne a tagállamok közötti szolidaritás nevében, 5-uk azt gondolta, hogy az megerősítené a tagállamok pénzügyi stabilitását, 50%-uk szerint pedig lehetővé tenné a válság költségeinek csökkentését. o Kik számára lenne kedvező és kiket érintene hátrányosan az államadósság egy részének elkülönítése és közös kezelése? A válaszadók 6-ának véleménye szerint egy ilyen eljárás csak a legnehezebb helyzetben levő tagállamoknak válna előnyére, -uk szerint pedig leginkább azokat a tagállamokat büntetné, amelyek nincsenek nehéz helyzetben. Az eurokötvények ( eurobond ) Az euróövezetben az utóbbi hónapokban felélénkült az eurokötvényekről folytatott vita. Jóllehet újdonságról van szó, az EU-27-ben 5-ből több mint 2, az euróövezetben pedig csaknem minden második európai polgár hallott már az eurokötvényekről. o Az eurokötvények ismerete: az eurokötvény új fogalmat jelent a közvélemény számára. Ezért minden válaszadótól azt kérdeztük, hogy hallott-e már az eurokötvényekről : 5-uk nemmel, -uk igennel válaszolt. Ezek az EU-27-re vonatkozó eredmények, amelyeket további elemzésnek kell alávetni: az euróövezet válaszadóinak 4-a hallott már az eurokötvényekről, 5- uk pedig nem. Ezzel szemben az euróövezeten kívül csak a polgárok -a hallott róluk. o Az eurokötvényekről alkotott vélemény: ezt követően azt kérdeztük az euróövezet azon 4-nyi válaszadójától, akik már hallottak az eurokötvényekről, hogy az alapján, amit tudnak róluk, támogatják vagy ellenzik az eurokötvényeket: 3-uk támogatja, 3-uk pedig ellenzi. A költségvetési konvergencia A jobb gazdasági irányítás biztosítása érdekében tervezett intézkedések között a költségvetési konvergencia kérdése az elsődleges prioritások között szerepel. o A megkérdezettek 6-a támogatta, -a pedig ellenezte azt az intézkedést, hogy az európai intézmények és a nemzeti politikai intézmények közötti előzetes konzultáció[t] belefoglalják a nemzeti költségvetések tervezési folyamatába. o Abban az esetben, ha a közösen meghatározott, államadósságra és államháztartási hiányra vonatkozó szabályoknak egyes tagállamok nem tesznek eleget, az európai polgárok 6-a támogatja a fokozatosan növelt pénzbüntetések automatikus alkalmazását. 4

5 o Jelentős különbségek mutatkoznak az euróövezet és az azon kívüli térség között: - Az első kérdés esetében 14 százalékpont a különbség az euróövezet (72%), illetve az euróövezeten kívüli térség (5) támogató válaszadói között. - A második kérdés esetében 11 százalékpont a különbség az euróövezet (72%) és az euróövezeten kívüli térség (6) között. Pénzügyi szolidaritás válság esetén o A kérdést első ízben 2010 szeptemberében, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF, május) bevezetését követően tettük fel. Akkor az európai polgárok 4-a tartotta elvárhatónak, hogy országa pénzügyi segítséget nyújtson olyan másik EU tagállamnak, amelyik súlyos gazdasági és pénzügyi nehézségekkel néz szembe, míg -uk ellenezte azt. o A jelenlegi felmérés az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) viharos ratifikációját kísérő viták idején készült. Uniós szinten a támogató válaszok alig változtak, arányuk 50% (+1). Ezzel szemben ma már a válaszadók 4-a (+5) ellenzi az ilyen jellegű szolidaritást, és országonként jelentős eltérések mutatkoznak. A válsággal szembeni reakciók o Az európai polgárok továbbra is a tagállamok közötti koordinációt részesítik előnyben a válság leküzdése érdekében.. Többségük (5-uk) úgy véli, hogy jobban védve lenne a jelenlegi válsággal szemben, ha országa a többi uniós országgal együttműködve hozna intézkedéseket, míg -uk akkor érezné magát jobban védve, ha országa egyénileg hozna intézkedéseket. o Azzal kapcsolatban, hogy a válaszadók hogyan ítélik meg az uniós tagállamok fellépését, rendkívül nagy mértékben megnőtt azok aránya, akik szerint a tagállamok összhangban intézkedtek a többi EU-s országgal : 4 (+10). 5

6 Mikor tér vissza a növekedés? Noha az európai polgárok többnyire úgy érzik, hogy a tagállamok megpróbálnak összehangolt választ adni a válságra, a közeljövővel kapcsolatban már nem ennyire optimisták. Így 4-uk (+5) vélekedik úgy, hogy a válság még hosszú évekig eltart. Mindössze -uk (-6) gondolja, hogy már kezdünk visszatérni a növekedéshez. *** Megjegyzés: Az e feljegyzéshez csatolt melléklet tartalmazza a felmérés főbb eredményeit bemutató táblázatokat és grafikonokat. A többi adatot a két csatolt mellékletben találhatja az olvasó: az országonkénti adatlapokban és a Power Point prezentációban. További tájékoztatás: Közvélemény-figyelő Osztály EPEurobarometer@europarl.europa.eu Jacques Nancy A nemzeti vizsgálatok és adatlapok megtalálhatók az Európai Parlament Eurobarométer oldalán: 6

7 MELLÉKLETEK TAGÁLLAMONKÉNTI EREDMÉNYEK I. A HITELMINŐSÍTŐ INTÉZETEK...8 II. AZ EURÓ SZEREPE...9 III. A TAGÁLLAMOK ÁLLAMADÓSSÁGA EGY RÉSZÉNEK ELKÜLÖNÍTÉSE ÉS KÖZÖS KEZELÉSE...10 IV. AZ EUROKÖTVÉNYEK...16 V. A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKÁK KÖZÖTTI KONVERGENCIA...18 VI. PÉNZÜGYI SZOLIDARITÁS VÁLSÁG ESETÉN...20 VII. A VÁLSÁGGAL SZEMBENI REAKCIÓK...21 VIII. MIKOR TÉR VISSZA A NÖVEKEDÉS?...23 Az alábbi táblázatokhoz használt felmérések a következők voltak: Terepmunka: szeptember Felvételi kör: ember személyes megkérdezése. Népesség: 15 év feletti európai polgárok A felmérést a TNS opinion készítette az Európai Parlament számára EB 75 Terepmunka: április 13. és május 2. között Felvételi kör: ember személyes megkérdezése. Népesség: 15 év feletti európai polgárok A felmérést a TNS opinion készítette az Európai Parlament számára EB 74 Terepmunka: augusztus 26. és szeptember 16. között Felvételi kör: ember személyes megkérdezése. Népesség: 15 év feletti európai polgárok A felmérést a TNS opinion készítette az Európai Parlament számára Megjegyzés: Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a felmérés eredményei olyan becslések, amelyek pontossága amennyiben a többi tényező azonos a minta méretétől és a százalékos eredményektől függ. A körülbelül 1000 interjúból álló minták esetében (egy tagállamban általában ekkora mintát alkalmaznak) a valódi százalékos arány azaz ha a népesség egészét megkérdezték volna a következő konfidenciaintervallumon belül változik: Százalékos eredmények Hibahatár vagy 90% +/- 1,9 százalékpont vagy 80% +/- 2,5 százalékpont 30% vagy 70% +/- 2,7 százalékpont 40% vagy 60% +/- 3,0 százalékpont 50% +/- 3,1 százalékpont 7

8 I. A HITELMINŐSÍTŐ INTÉZETEK Kérdés: Kérem, mondja meg, hogy egyetért vagy nem ért egyet az alábbi, hitelminősítő ügynökségekről szóló kijelentésekkel, az alapján, amit tud róluk. Egy független európai hitelminősítő ügynökség létrehozása ellensúlyozná a meglevő ügynökségek hatalmát Totally agree Tend to agree Tend to disagree Totally disagree CY 5 BE 4 NL 3 DE 4 30% AT SK 5 2% HU 30% 4 FI 4 SI 3 LU 2 IT 2 4 EL FR SE 2 ES 3 2 EU PL 2% PT CZ LV 4 1 EE 4 BG 1 40% 2% IE 1 3 MT 4 3 LT 1 2 UK 1 RO 3 4 8

9 II. AZ EURÓ SZEREPE Kérdés: Meg tudná mondani, hogy Ön teljes mértékben egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet vagy egyáltalán nem ért egyet a következő kijelentéssel: Összességében az euró enyhítette a gazdasági válság negatív hatásait. Euro Total 'Agree' Total 'Disagree' EB 75 Diff. EB 75 Diff. EB 75 Diff. April 2011 September EB75 April 2011 September EB75 April 2011 September EB75 UK ES EL 3 40% CY 30% BG % FR RO PL 2 2 = PT 3 3 = EU = IE LV LT HU SI % EE LU 4 40% -5 50% CZ % BE % + 1 MT % 52% IT DE SK % FI 50% NL = SE AT

10 III. A TAGÁLLAMOK ÁLLAMADÓSSÁGA EGY RÉSZÉNEK ELKÜLÖNÍTÉSE ÉS KÖZÖS KEZELÉSE Kérdés: Kérem, mondja meg, hogy egyetért, vagy nem ért egyet a témához kapcsolódó alábbi kijelentésekkel. Ha minden tagállam államadósságának egy részét elkülönítenék és közösen kezelnék, az Totally agree Tend to agree Totally disagree Tend to disagree Would benefit only those Member States which are in the worst difficulties 40% 1 Would penalise those Member States which are not in difficulty 3 Would be necessary in the name of solidarity between Member States Would reinforce the financial stability of the Member States 1 1 Would allow to reduce the cost of the crisis

11 Ha minden tagállam államadósságának egy részét elkülönítenék és közösen kezelnék, az Csak a legnehezebb helyzetben levő tagállamoknak válna előnyére Total 'Agree' Total 'Disagree' LV 80% 1 SI 7 1 AT 7 1 LU 7 1 CY 7 2 SK 7 FI 7 FR 7 1 LT 7 BE 72% 2% EE 72% 1 BG DE 7 2 PL SE 7 CZ 6 2 HU 6 2 EU PT NL 6 3 UK 6 2 IT 2 RO 6 2 MT IE 5 ES 5 2 EL 5 40% 11

12 Ha minden tagállam államadósságának egy részét elkülönítenék és közösen kezelnék, az Leginkább azokat a tagállamokat büntetné, amelyek nincsenek nehéz helyzetben Total 'Agree' Total 'Disagree' FI 7 2% AT 7 1 LV 7 2 DE 7 2 SK 72% SE 6 2 LU 6 FR 6 2 SI 6 BE 6 3 2% LT 6 UK 6 EE 6 2 CZ EU27 2 PT PL 60% 2 1 NL 60% IT 5 3 BG HU 5 3 IE 5 2 RO 50% 2 2 CY 4 4 ES 4 30% 2 MT EL

13 Ha minden tagállam államadósságának egy részét elkülönítenék és közösen kezelnék, az Szükséges lenne a tagállamok közötti szolidaritás nevében Total 'Agree' Total 'Disagree' EL 8 CY 82% 1 PT 7 IT 72% BE 7 2 2% HU NL 6 2 ES CZ 6 30% IE 6 PL 6 1 LT 6 LU 6 30% MT 1 EU EE 60% 3 FR 60% 2 DE 5 40% SK 5 SE 5 4 BG RO SI 5 AT 52% 4 LV 5 4 UK FI 13

14 Ha minden tagállam államadósságának egy részét elkülönítenék és közösen kezelnék, az Megerősítené a tagállamok pénzügyi stabilitását Total 'Agree' Total 'Disagree' CY 8 EL 7 72% NL 70% 2 PT HU 6 BE 6 2 IT 6 1 ES 1 2 CZ 3 MT 6 2 SE 60% 3 SK 5 IE 5 3 EU PL 5 2 LT 5 30% 1 EE 5 3 LU 5 3 LV 5 3 UK RO 5 FR 50% 1 SI 4 BG AT 4 4 DE 4 4 FI 52% 14

15 Ha minden tagállam államadósságának egy részét elkülönítenék és közösen kezelnék, az Lehetővé tenné a válság költségeinek csökkentését Total 'Agree' Total 'Disagree' EL 7 CY 7 1 PT HU 6 IT 6 1 NL 5 2 BE 5 IE 5 3 CZ 5 ES 5 2 SK 5 LV 5 3 MT 5 1 LT 52% 3 1 PL 5 2 EU27 50% 3 1 EE 50% 3 SE 4 4 UK 4 RO 4 30% SI 4 FR LU FI 40% 5 BG 2 AT 50% DE 5 15

16 IV. AZ EUROKÖTVÉNYEK Kérdés: Hallott már az eurokötvényekről? No Yes, and you know what they are Yes, but you do not really know what it is 80% RO 7 1 PT 7 1 FR 7 1 SE 6 2 LT 6 LV 6 HU 6 PL UK 1 2 BE 1 2 BG 6 3 CY 5 1 MT ES EE 5 3 EU SK 5 AT 5 30% 2% IT 5 3 2% FI 52% SI 5 2 LU CZ 4 3 IE 2 3 DE 3 2 NL 3 EL

17 Kérdés: Ön támogatja vagy ellenzi az eurokötvények létrehozását az alapján, amit tud róluk?* Totally in favour Fairly in favour Fairly opposed Strongly opposed PT 4 2 BE 4 IT 4 2 SK 4 1 LU EL AT 3 2 NL 3 1 CY % FR 3 ES 1 2 IE 3 4 MT 3 50% EURO ZONE SI EE FI DE * Alap: a kérdést kizárólag az euróövezet tagállamaiban tették fel a válaszadók azon -ának, akik már hallottak az eurokötvényekről. 17

18 V. A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKÁK KÖZÖTTI KONVERGENCIA Kérdés: Különös tekintettel az EU tagállamok költségvetési politikái közötti konvergenciára, kérem, mondja meg, hogy támogatja vagy ellenzi az alábbi intézkedéseket. 1. Az európai intézmények és a tagállami politikai intézmények közötti előzetes konzultáció belefoglalása a nemzeti költségvetések tervezési folyamatába Total 'In favor' Total 'Opposed' NL 82% CY 80% DE 7 1 SI 7 IT 7 1 BE 7 FI 7 SK 7 1 HU 7 1 PT 7 1 EL 70% 1 AT 6 EU LU LT BG 6 RO 6 CZ 6 2 FR 6 1 ES 6 1 PL 1 2 SE LV EE 5 1 MT 5 IE 4 1 UK

19 2. A fokozatosan növelt pénzbüntetések automatikus alkalmazása azon EU tagállamokra, amelyek nem tesznek eleget a közösen meghatározott, államadósságra és államháztartási hiányra vonatkozó szabályoknak Total 'In favor' Total 'Opposed' FI 8 SK 8 NL 7 CY 7 7 BE 7 2 2% SE 7 2 HU 7 1 IT 7 1 SI 7 1 FR 7 1 DE 7 AT 72% 2 PT CZ 70% 2 LU 6 2 LT EU ES 6 1 PL 6 1 EL 2 RO EE BG 5 UK MT 52% 3 LV IE 4 19

20 VI. PÉNZÜGYI SZOLIDARITÁS VÁLSÁG ESETÉN Kérdés: Milyen mértékben ért egyet a következő kijelentéssel: Válság idején Magyarországtól elvárható, hogy pénzügyi segítséget nyújtson olyan másik EU tagállamnak, amelyik súlyos gazdasági és pénzügyi nehézségekkel néz szembe. EB 74 Aug - Sept 2010 Total 'Agree' Total 'Disagree' Sept 2011 Diff - EB 74 EB 74 Aug - Sept 2010 Sept 2011 Diff - EB 74 EB 74 Aug - Sept 2010 Sept 2011 LU 5 72% NL % DE % -7 PL EL 4 52% = 2% -4 MT % BG ES 4 52% % CZ % 60% = = -2 RO FR 5 52% HU EU % IT 5 5 = SE 6 6 = BE 6 60% % -1 UK % LT 40% IE LV % -3 SK PT SI AT 5 50% FI 5 52% EE CY 70% Diff - EB 74 20

21 VII. A VÁLSÁGGAL SZEMBENI REAKCIÓK Kérdés: Ön, mint állampolgár, azt mondaná, hogy Ön jobban védve lenne a jelenlegi válsággal szemben ha (OUR COUNTRY) adopted measures and applied them individually (OUR COUNTRY) adopted measures and applied them in a coordinated way with the other EU countries EB 75 April -May 2011 Sept 2011 Diff. - EB 75 EB 75 April -May 2011 Sept 2011 Diff. - EB 75 EB 75 April -May 2011 Sept 2011 Diff. - EB 75 SE CY % % + 1 FI EE FR = HU IE 30% LT 2 30% BG SK AT 40% 40% = 52% 50% ES = 70% NL = 72% PT 2 2 = RO 3 3 = 52% CZ 50% = + 1 LU = + 1 MT PL % EU BE % + 1 LV DE 30% IT % 60% = + 4 UK 6 60% = + 4 SI -7 50% EL %

22 Kérdés: Ön szerint jelen pillanatig, azért, hogy a válsággal szembeszálljanak, a különböző EU-s tagállamok Tended to act in a coordinated way with the other EU countries Tended to act individually EB 74 Aug - Sept 2010 Sept 2011 Diff. - EB 74 EB 74 Aug - Sept 2010 Sept 2011 Diff. - EB 74 EB 74 Aug - Sept 2010 Sept 2011 Diff. - EB 74 DE % BG % 1-11 PT FR BE LV UK RO SE 3 50% SK 4 52% EU LT LU = 1-9 IT IE MT PL EE % -6-1 EL % AT 4 50% CY HU 4 50% % SI FI 6 70% ES % NL CZ 52%

23 VIII. MIKOR TÉR VISSZA A NÖVEKEDÉS? Kérdés: Amikor a növekedéshez való visszatérésről van szó Magyarországon, a következők közül melyik vélemény áll legközelebb az Önéhez? The crisis is going to last for many years A return to growth will start in the coming years A return to growth will start in the coming months We are already returning to growth EL PT FR HU SI LT ES IE RO BG CY LV UK IT EU27 SK CZ EE BE DE PL NL AT LU MT FI SE % 50% 50% % % % 2% 2% 2% 2% 2% 1 2% %