AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA PEDAGÓGUSOKNAK

Átírás

1 \ _ AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA PEDAGÓGUSOKNAK 1. Válogatás a Szolnok M e gyei Verseghy Könyvtár Pedagógiai Szolgálatának újonnan beszerzett könyveiből Szolnok, 1970.

2 Várja Önt a Verseghy Könyvtár Pedagógiai Szolgálatának Olvasóterme /Szolnok, Kossuth tér 4. II., Pedagógus Klub/. 50 szakfolyóirat, lexikonok, kéziköny - vek, pedagógiai bibliográfiák segitik napi munkáját. Nyitvatartás: hétfő: kedd: szerda: csütörtök: péntek:

3 Több száz kötet anyagából válogattuk össze bibliográfiánkat. Célunk kettős. Szeretnénk érzékeltetni Pedagógiai Szolgálatunk gyűjtőkörét, és egyúttal felhivni megyénk pedagógusainak figyelmét azokra az uj neveléstudományi, pszichológiai, szociológiai kiadványokra, amelyax ismerete - ugy véljüjc - feltétele a korszerű pedagógus műveltségnek, az igényes napi nevelőoktató munkának. Összeállításunk egy tervezett sorozat első száma. Uj szerzeményeinkről 2 havonta adutik ki annotalt jegyzéket.

4 -3- A neveléstudomány és a XX.század GAL. Roger: Hol tart a pedagógia? /í'-ord. :Kiss Árpád./ Bp, 196?, Gondolat , Az j.ró ebben a népszerű tanulmányában az egész közvéleményhez fordul. A világ számos iskolarendszerét nzembesiti a társadalmi igényekkel, és éles logikával mond szigorú itéietst róluk. Azt bizonyltja, hogy a klasszikus műveltség "emberformáló''' ereje napjainkban már ne01 elég. A társadalmi fejlődés, a terméf/íwttudomár-.yok és a technika előretörése a pedagógiától uj módszor2ket, gyorsabb alkalmazkodást követel. A ; -.zerzo konklúziója az, hogy az emberiség k-íében ma az iskolarendszer nagyon is komoly fegy-,ver a gyorsabb fejlődésért vivott harcban. CHMAJ, Ludwik: Utak és tévutak a 20.század pedagógiájában. Bp. 1969, 568, /3/ 1. A mü a modern pedagógiai tötrekvé.;ek - nemzetközi viszonylatban is - kiemelkedő összefoglalása. Átfogó tájékoztató, értékelő Összefoglalás korunk val '- mennyi számottevő pedagógus egyéniségének munkájáról és nevelési irányzatáról. A bevezetőben általánosságban jellemzi a 2o.századi pedagógiai gondolkodás forrásait /biológiát, pszichológiát, szociológiát/ és a belőlük táplálkozó irányzatokat. Átfogó fejezeteinek Léméi: a naturalista-liberális pedagógia, ezen bejül megtafa.! j vk az amerikai "uj neveiéj"-elmélet alkotóit és a német "életközösségi" pedagógiát is. A_saociológiai 3"apozá-H tü.ekvé;;eknéi találjuk a

5 kiilönböző nemzeti pedagógiai rendszereket. A kulturpedagógiai részben a század jelentős filozófusainak nézeteit ismerteti /Spranger, Russel, Croce.../, bemutatja a vallásos nevelés két legjelesebb egyéniségét is /^aritain, Foerster/. A.z európai munkái-;mozgalom pedagógiai j.i'áíiy zata i."ói szóló össze foglalatja a marxista pedagógia történeti kutatá:- számára ad fonton forrásanyagai;. A mii sok adatot hoz, bibliográfiát, ad, jól kezelhető névmutatóval rendelkezik. FALUS Iván: A visszacsatolás problémája a didaktikában. Pp. 1969, Tankönyvkiadó. 15.3, /i./ 1. /Pedagógiai Közlemények. 10./ Bibiiogr.: 13 ~ L. A mii egyetemi szakdolgozat. Első része a kibe i.-natlka és pedagógia általános kapcsolatát elemzi, megvilágítja a folyamatszabályozásban a vezérlő és a vezérelt egység közötti visszacsatolás kibernat Licai fogalmát. Ezután a visszacsatolás pedagógiai szerepét, meghatározott fajtáit, funkcióit, jellemzőit mutatja lse. A programozott oktatási kisérletek elméleti megalapozásához ad segítséget. KISS Árpád: Műveltség és iskola. Bp. 196y, Akadémiai K A jövőben számolni kell a tudomány és a technika további rohamosabb fejlődésével, ezzel párhuzamosan pedig az igények és az életforma gyors átalakulásával, amely megköveteli, hogy az iskola a hallgatóit

6 -5- elvf-zesse képességük és teljesítményük végső határáig. Ehhen pedig szükséges az uj it.kolatipat;, az orientáló iskola és a soirpldalu műveltség megaiapozá;,a - éi-\ nem utolí óborban - gyökért.l,en uj pedagógiai szemlélet. A szerző egész életét a gyakorlat/... íevelá::-; szolgálatában töltött'- ; mindvégig a társadalmi igények szempontjából foglalkozik a neve iái-: t befolyásoló tényezőkkel, és lényeges ÖEKZ - *'ü.s;j;éseket tár fei. Tantargypedagogi a SZTOLJAR, At ' am Aronovi\.L, : A matemnit i-catan.i tá;.:: m ód ÍJ Z <->r e i. B p , Ta r, - könyvkiadó A ::zovjh J. szerző tanulmánya abból a felismeréstől indul ki. hogy az iskolai matem;- tii:.i:>ktatá;' hosszú ideje lé - nyegében változatom tantervével és mód - szereivel elszakadt a modern matematikai tudománytól. Javaala Lókat tesz az oktatá,-; módszereinek megjavítására. Elsősorban a matematika nyelvének ok+ahasára, a függvény, a reláció és a művelet fogalmának kialakítására irányítja a figyelmet. A vizuális nevelés pedagógiája. Sp S Ta nk ö ny v k i a d ó. l.köt. Irta és /ill./: Balogh Jenő köt. A vizuális nevelés gyakorlata. Irta és /ill./: Xantus Hyula.?9o 1. k 2 Kötetes mii szép kiállítása-

7 -6- val. korszerű szemléletmódjá/al nemcsak a rajztanárok érdeklődésére tarthat számol;.. A könyv szerzői a hazai vizuális nevelés /rajztanitáu/ rangos képviselői. Munkájuktan részletesen e- lemzik: a művészet és pedagógia, a látás és megismeré:;. az optikai tér megismerése és kifejezess c. témákat. Külön foglt-i"i.íoznak a vizuál- 1 i. nevelés tartalmával és foj máival, cu: szólnak a vizuális neveiéi; prog.ranio2 áí.,ának lehet ős égéről is, végül a rajzórák fő mozzanatairól és módszertani problémáiról fejűik ki nézeteiket.. A köteteket, gazdag, korszerű, izlése-j, didaktikus illusztrációk teszik vonzóvá., ha.s-snos-.vá ez hitelessé. Óvoda pedagóg.'. a Esztétikai nevelés az óvodában. Bp. 1966, Tankönyvkiadó.?31 i A könyv az esztétikai nevelés általános elméleti alapjainak, cél- és feladatrendszerének bemutatása után az óvodai esztétikai nevelés egyes ágainak sajátos problematikájával ismerteti meg az olvadót. A terme - szét, a mindennapi élet, a játék, a munka, a különféle művészeti alkotások szerepét vizsgálja az óvodai esztétikai nevelésben, éc: e- zekhez kapcsolódva elemzi az óvodás korú gyermek esztétikai jellegű tevékenységét. A hagyományos, művészetem mellett szó esik a bábjáték és a film jelentőségéről, az óvodai nevelésben betöltött szerepéről.

8 -7- VÁG Ottó: A játék, mint nevelési eszköz, különös tekintetűéi a tematikus játékra. Bp. 1969, Tankönyvkiadj. /Pedagógiai 'Közlemények. 3-/ A szerző a játék problémakörét pe da<jógiai szempontból közelíti meg, és az ál tcil í ártíj.j kérdések áttekintése után a tematikus játék kérdé;jé\;ei foglalkozik részlete - seri. A játéktéma kialakítására, a játéktartalom fejlesztésére, a játék feltételeire, irányítására vonatkozó tudnivalókat foglalja b';-:sie, és végigvezet a játék elméletének fej HERMANN Alie«: Értelmi eimaraaá.-, - értelmi fejlődéi u~ óvodás otthonokban. Bp. 19ó7» Tankönyvkiadó. 178 i. Az ismert pedagógus az értelmi elmaradottság problémáját vizsgálta óvodá.3 otthonban elhelyezett állami gondozottaknál. Könyvében ismr- teti vizsgálatának menetét, mód.3a^rét., majd közzé teszi tapasztalatait. Szól a retardált gyermekek személyi-sésói'\>l, érlelai és érzelmi fejlődésükről. Felsorolja.fe.j lődésü;: fel tihe leit, akadályait. Bemutitja, milyen módszereket célszerű alkalmazni a vieszamaradt gyermekek értelmi képességeinek f ej les^t^í-e-árt. A könyv függelékként Mérei Ferencné "Beszédhibák ac óvodai és iskolai otthonokbsr^" c. rövid tanulmányát tartalmazza.

9 -8- A pedagógus személyiségéről VAJTHÓ Lász Tanári pályám emlékezete. Bp. 1969, Tankönyvkiadó. 2?8, /!/ A "nagy magyartanár" liraian szép s őszinte emlékezéseinek mintegy esszenciáját nyu.itja ebben a kötetben. Tanári tapasztalatainak legjavát gyéroskkori emiskeivel szövi át. Neai szabályos emlékezések ezek. Az események sorrendjét lasán követi az iró, de annál elevenebb, sajátosan egyéni elbeszálémód teszi élvezetessé. Rendk:ivlil ga-'.dag, eredmé^ nyes Vajthó László életpályája, érdemes megismerksdni vele. KUZMINA, N.V. A pedagógiai képess^^ek kialakulása. 19^;" Tankönyveia;\J A pedagógiai gyakorlat egyik leglényegesebb kérdését - a peda^^us személyiség- legszembeötlőbb vonáaát - a pedagógiai képességek alakulását vizsgálja Kuzmina. Szó] a pedagógiai munka köv--telményeiről és a pedagógiai képességek ös-tzstíiggésérol, s pedagógiai képességek?e;j lődéséről, fejleszt- hetőségéről. A rövid tanulmány nagyúri sok szempontot vet fel a kérdés elméleti ás korlati továbbgondolásához.

10 -9- Fejlődéslélektan a tanulói személyiség megismerésének feltétele CLAUSS, Günter - HIEBSCH, Haus: Gyermekpszichológia. Bp. 1965, Akadémiai K Illusztrált. Bibliogr.: Bevezető részében általános tájékoztatást ad a gyermekilektani kutatás jelenlegi helyzetéről, hangsúlyozza a lélektan társadalmi és pedagógiai jelentőségét, és megismertet a tudományág alapfogalmaival. Ezt követően kitér az egyes életkorok sajátosságainak ismertetésére. Részletesen tárgyalja a személyiség kifejlődésének körülményeit, az abban közreható szubjektív és objektív tényezőket a kisgyermekkortól a felnőttkorig. Rámutat az elavult pszichológiai és pedagógiai nézetek káros hatására. Függelékében sok konkrét példát hoz a különleges esetek pedagógiai figyelembevételének módszereiről. KISS Tihamér: Életkorok pszichológiája. A személyiség fejlődése és hanyatlása. Bp. 1966, Gondolat t. Bibliogr.: Szülők, pedagógusok, népművelők számára, akik felelősséggel, tudatosan akarják gyermekük fejlődését befolyásolni, nélkülözhetetlen az egyes életkorok pszichológiájának ismerete. E sajátos fejlődéslélektani mü végigkíséri személyiségünk kialakulásának és hanyatlásának útját. Ismerteti

11 -loa legjellemzőbb sajátosságukat, és gazdag képanyaggal illusztrálja mondanivalóját. SALAMON Jenő: Fejlődéslélektan. Bp. 1966, Tankönyvkiadó Bibliogr.: Salamon Jenő, egyetemi docens munkája jegyzet a bölcsészettudományi karok pszichológia és pedagógia szakos hallgatói részére. Részletes áttekintést ad az öröklés és környezet, adottság-képesség, nevelés-érés-fej lodés problémájáról. Életkori szakaszoknak megfelelően tárgyalja a megismerő tevékenység /érzékelés-észlelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás é= bestéd/, a cselekvés, az érdeklődés, az érzelmek és az akarat fejlődését. Nagy érdeme, hogy a fejlodéslélektani kutatások hazai és külföldi eredményeit szervesen beépiti gondolatmenetébe. Neveléslélektan az eredményesebb pedagógiai gyakorlatért -"%1'A FORRAI Tiborné: Iskolai teljesítmény és szorongás. Bp. 1963, Akadémiai K. 154, / 2/ 1. Illusztrált. Bibjiogr.: A teljesítményre az emocionális tényezők is hatással vannak. A modern pszichológiai érzelemfelfogás az érzelmeket mint az energia, az aktivitás forrásait vizsgálja. Az iskolai életben is fontos, hogy ismerjük e hatásokat, tudatosabban használjuk fel ezeket.

12 -11- a tanulók teljesítményének mennyiségi és minőségi emelésére. A mübén olyan vizsgálatokat, módszereket találunk, amelyekkel 7-9 éves általános iskolás tanulók szorongásának iskolai teljesítményükre gyakorolt hatását tanulmányozhatjuk két mindennapos iskolai ben: 1.sürgetésre és 2.osztályozás val. be iyzet- alkalmá- KELEMEN László: A gondolkodás nevelése az általános iskolában. Bp. 1970, Tankönyvkiadó Bibliogr.: Német, francia, angol és oros2 nyelvű kivonattal. A kötet bevezetője részletesen elemzi a gondolkodásneveiés társadalni és pedagógiai jelentőségé!;. A második fejezet áttekintést ad a gondolkodásra nevelés történeti alakulásáról az ókortól napjainkig. Kitér a jelesebb gondolkodók /Platón, Arisztotelész, Montaigne/ tanaira. A továbbiakban 2JLX vizsgálja, hogy a gondolkodásnevelésben miiéppen lehet felhasználni az ismeretelmé- --létei;, a matematikai logika, a kibernatika és pszichológia eredményeit. Kiemelten foglalkozik a gondolkodás nevelásának módszereivel, a tudatos gyakorlással, az un. problémamegoldás oktatásával, a cselekvésbe ágyazott gondolkodás fejlesztésével, a csoportos és individuális tanulással, a programozott oktatással. Legrészletesebben a programozott és hagyományos oktatás szintézislehetoségét tárgyalja.

13 -12- TÓTH Béla: Az általános iskolai tanulók irodalmi érdeklődésinek pszichológiai vizsgálata. Bp. 1969, Akadémiai K Bibliogr.: 235-^ A mii a gyermekek olvasásának psrsicnülogiai és pedagógiai kérdéseivel foglalkozik. Kritikai áttekintést ad hazai és nemzetközi e- redményekről, valamint a szerzs saját vizsgálathinak metodikai kérdéseiről. Differenciált képet nyújt a szabadidő kulturális felhasználásárjl és a 8-]A éves gyermekek irodalmi érdeklődésének életkorok és nemek szerinti alakulásáról. Végül konkrét tanácsokat ad az olvasási Jedv fejlesztésének feltételeiről. A könyv sikeres kisérlet arra, hogy az irodalmi érdé Klódéi :"e j lodés.vt és nevelését a korszerű pszichológia eredményeire támaszkodva mutassa be, és a téma iránt érdeklődő olvasót további tájékozódásra ösztönözze. A személyiség problémája a marxista filozófiában, szociológiába.-!, pszichológiában FARKAS Endre: Szabadság é-.= egyéniség. Bp. 1968, Kossuth K A marxista filozófia kardinális kérdései közé tartozik a személyiségelmélet és a szabadság problémájának kidolgozása. Manapság kisérleteket láthatunk a korszerű marxista életfilozófia egyes fejezeteinek önálló megoldására, ezek közé tartozik ez a munka is. Az első fejezetben a marxista szabadságfelfogást ismerteti rendszerezett formában. A máso-

14 dik'ban a marxirta emberfelfogás lény^gér, fej t e g(-1 i j a h a r ma d ; k b a n a m a r x u: t a - k; imm \ > n i,_-1 a emb^rt: z-nényt e lemzi. GAHAI Jjá;.-'ij.o: Személy.! -dinamika és távt.a- '.la'iki J.él. Bp. J_9i"9. Akadémiai K. 23: i. BibLiogr.: 2?c-23'i. 1. A Kêrzo 4 marxiíita személyj.-- ségelmél.i=t c:,>;yix le^fouto:-ahb területének, a* tziikbég.1.<? ';',( ;k ü/'obie-natikt-.;;?.'.nai. Kid-'l p-a^îiái";; ic-r;: 7 ; kísérletet, Kí.!nut,?iv..j.u. hüg*y aa emberi r'.lapíi-iukséigle t < munic-itove-o-: 'iys-égnek rzükre^lete, amely az «ni'i',--ri kor'nye-:-'.' 2 '! tárgyainai:, szerkezeti é'-j működés', pr ")g/rniij ;Vi; megváltoztatja, egy:" :?,eríijuj f.c arina^ a sph-cjfikus em'ín - vi viszonynak, a t-3.r«gdol;ni viivz'uiyla bnak a szükséglete, amelyben ;-a.j^c sêméj yisé.íénok szerkezeti é:; működé.;!, prcgrarajs. ajakul. E megállapításhoz a láttaat-marxi.-1 ;i pszichológiai modellek, a Lehavioiizmus, as intellektualizmus, a fre!.\rir. r /.mii., antiinto j lektu-. 1 ; ±?,ran f; b i r r 1 a t.m a t L, M,1 u t el. V i g- o t:.- z k i:', v és Galperin kuta'tdt-aii'a támat:-:<;-- a fejti Iú a epncifikus'in emberi alapszükséglet valóban marxist.: elméletét. GYÖRGY Júlia: Az ant. as )ciális szemé: Bp. 1967, Medicina K Bibiiogr.: 199--^ A könyv a társadalomé ller.es s-^mélyisé;.; kialakul ás áv : il foglalkozik. Különösen érdekessé as irodalomban szinte i-- gyedülálló, több évtizeden át gyűjtött

15 kazuisztika te&zi, amely három éves kortól a serdülés végéig mutatja je, hogyan kergeti a meg nem értő, brutálir; nevelési eszközöket használó környezet a gyermeket a közösségellenes magatartás, végül a törvénybe ütköző bűncselekmény felá, A megelőzésért a társadalom felelős - bizonyítja György Júlia. KON, Igor Szemeoovii H : Az "Én 1 ' a t k: ban. F\ , Kcssuih K.?92 1. A mü -!.-2,o:mélyi. ség.fogalmával, ala kulásával, a? "Én" fejlődésének folyamatával é:~ e kérd ét; ok tár:::ads 3.omtört éneti ar pektuíjaiv-i'l foglal.'í'izik. Külön fej sr,etet sr.-.nte] a mr.'.rxif-trj hurr^íi i^mas " : 'oga J. nának. H bemutatja B személyiségváltozásoknak azokat a formáit, ame'yek a szocializmusban ás a kommunizmusban tipikuf- k lehetnek. LICK József: Személyiség és filozófia. 1969, Kossuth K. r ra? 1. A íízemelyisé,;; kerdéí-svol ^"'Ujlalko2,ó könyve:; sorából Lick Józsofé MZSÍ! tűnik ki, hogy mt;ts ;,fé.;ii fe 1 váz. ríni a marxista személyinégelmélel?o filozófiai problémáit. Gondoi atmene l:r joj köv thető. Tisztázza az egyed, individun, egyénid ég v személyiség é-~ a tipu.e fogalmát, nríj i ismerteti felfogása' 1 :, a személyiség struktúrájáról. SCHAFF, Adam: Marxizmus; és egy.31.. Hp. 1968, Kossuth K. 31? 1. A szer,o az egye:; és társada-

16 -15- lom viszonyát, a marxizmus humanista tartalmát, a szocialista embertípus kialakulását, az elidegenülés problematikáját vizsgálja. Lick József kandidátus "előszava" felhivja az olvadó figyelmét Schaff egy-egy elméletimódszertani szempontból megkérdőjelezhető álláspontjára. Sokat segit az ateistává nevelésben PLATONOV, Konsztantin Konsztantinovics: A vallás lélektana. Bp. 1968, Ko - ' ', suth K. 23o, /2/ 1. A mii igyekszik feltárni a vallás szerepét az egyes ember és a közösség életében. A primitív népek életét a leiró néprajz, a művelődéstörténet, irodalomtörténet, régészet, s a jelen hétköznapjainak példáit, adatait sorakoztatja mondandója bizonyitására. Rávilágít a sző, a nevelés - tehát a második jelzőrendszer szerepére a vallási képzetek létrejöttében. Elemzi a hit pszichológiai inditékaii:. a tudomány és a hit kapcsolatát., és még sok érdekes fogalmat tisztáz, mint pl. ihlet, extázis, jóslás, gyónás- stb- Végül felrajzolja az illúziók nélkül élő. tudatos, alkotó, kollektív.ember és társadalom képét. Szociológiai ismeretek nélkül nem lenét szó korszerű pedagógiai gondolkodásról FÉRGE Zsuzsa- Társadalmunk rétegződés 1. Bp.

17 , Közgazd. és Jogi K Bibliogr.: Az olvasó képet kap nemcnak egy izgalmas probléma nemzetközi vetületeiről,hanem annak magyarországi vonatkozásairól is. A társadalmi rétegződés évek óta a többi szocialista országban is a szociológiai viták középppontja. A szerző kiépíti saját koncepcióját, bizonyítja, hogy a rétegződés ma még nem sz>-l-iitható el a társadalmi munkamegosztástól. A könyv második résf.e a rétegződés valóságos megjelenésével és az erre vonatkozó hazai sdat.ok szociológiai e- lemzéséví;]. foglalkozik három főbb területen: jövedelmi viszonyok, kulturális magatartás és életmódra vonatkozó információk. HEGEDŰS András: A szocialista társadalom struktúrájáról. Bp. 1966, Akadémiai. K A kötet a szocialista társadalom strukturális modelljének értelmezésivel és legfontosabb elméleti kérdéseivel foglalkozik. Osszefogl.9j.ja a marxizmusnak a társadalmi struktúrával kapcsolatosan kialakult elméletét, áttekinti a problémának a polgári társadalomtudományban elfoglalt szerepé tj majd felvázolja a szocialista társadalom struktúrájának alapvonásait. Felállítja a szocialista társadalom modelljét, majd a társadalmi mobilitás problémájával foglalkozik. KULCSÁR Kálmán.: Az emt.-r és: társadalmi környe- :(".'.:, Bp. 1969, Gondolái ,.. Bibliogr.: J. A kör.yv azokat a ké

18 -17- elemzi, amelyek korunk emberét a legközvetlenebbül érintik, a modern szociológia legégetőbb problémáit, legfontosabb területeit vizsgálja, elemez, ál Iái'; t foglal mindenütt. Ez a mü bepillantást enged a szociológia nemzetközileg jeleitőa művelőinek és alkotásainak, eredményeinek és vitáinak területére, és lehetővé teszt, hogy az olvasó - negi'íffl.-.rkrdjék a sajátosan nagyar vonatkozásokkal is. SZÁNTÓ Miklós; Életmód, művelődés, szabadidő. Bp. 196?, Akadémiai K A könyv- első résxe az életmód, a müve lödéi és a szabadidő f og.-i Imainak elméleti kifej téűi't tartalmazza, elemzi és birálja a fogainak különféle értelmezését. A második rész a kidolgozott hipotézis konkrét alkalmazása. A befejező rész a művelődési szint, illetve a kulturális igényesség mérés", fishető^j^eit vizsgálja.

19 S7FPT 2 R Az érdeklődébét megnyerő könyveket kérje Szolgálatunktól, címére készséggel meg - küldjük. Összeállította: Zsolnai József Készült: a Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár rotaprint gépén, A/5 méretben, 450 példányban. Eng. szarna: 187 /197O. Felelős kiadó: Szurmay Ernő

20