166 Donau-Umweltschutzprojekt Zöld Sziget wird mit Aerosol-Löschanlagen geschützt

Átírás

1

2

3 a tartalomból május Fókuszban Tűzoltó gépjármű Magyarországról Fire engine from Hungary Feuerwehr-Fahrzeug von Ungarn Hírek 166 CONSTRUMA kiállítás-csokor: a bevált konstrukció CONSTRUMA Exhibitions: a construction with a proven track record CONSTRUMA Ausstellungen: eine bewährte Konstruktion Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció 172 Mit érdemes tudni a fényjelzőkről? All you need to know about light signals Alles was Sie über Lichtsignale wissen sollen Intelligens érzékelők az új követelményekhez Intelligent sensors to meet new requirements Intelligente Sensoren für neue Anforderungen Építés és tűzbiztonság 180 Aeroszolos tűzoltó technológiával védik a Zöld Szigetet a Dunán 166 Donau-Umweltschutzprojekt Zöld Sziget wird mit Aerosol-Löschanlagen geschützt The environmental project Zöld Sziget to be protected by aerosol fire extinguishers on the Danube 182 A napelemes rendszerek tűzvédelme Fire protection of solar cell systems Brandschutz von Solarzellensystemen Keszler László felvétele Tűzoltás és műszaki mentés 184 Nehéz nap egy könnyű gáztömör védőruhában Tudomány 187 Ein schwerer Tag in einem leichten, gasundurchlässigen Chemikalienschutzanzug A hard day in a lightweight, gastight chemical protective suit Novák József felvétele 187 Az FTP műszaki-technikai fejlődése az 1990-es évek elejétől napjainkig Technical development of FTP from the early 90 s till today Technische Entwicklung von FTP von den frühen Neunzigern bis heute

4 programok fókuszban Kiállítások, Tűzoltás konferenciák, és műszaki események mentés május Buildexpo 2014 Nemzetközi Építőipari termékek, szerkezetek és vízügyi technológiák kiállítás Dar-es-Salaam, Tanzánia Mlimani Conference Centre, naponta 10:00-18:00 között Nemzetközi Marketing Székhely: Level 25, Monarch irodaház, P.0. Box , egy Sheikh Zayed Road, Dubai - Egyesült Arab Emírségek Tel: Fax: május IPAR NAPJAI Budapest HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont iparnapjai@hungexpo.hu Kincses Erika Lukács Zsuzsa Simon Valéria június FIREX International ExCeL, London, Egyesült Királyság UBM Live London Ludgate House 245 Blackfriars Road London SE1 9UY +44 (0) Twitter FIREXIntl június IFSEC International ExCeL, London, Egyesült Királyság UBM Live London Ludgate House 245 Blackfriars Road London SE1 9UY +44 (0) Twitter IFSECl szeptember SECURITY ESSEN 40. jubileumi vagyon- és tűzbiztonsági szak kiállítás Essen, Németország Kapcsolattartók: Claus- Peter Regiani igazgató Tel. +49 (0) cp.regiani@messe-essen.de Franziska Goldammer project menedzser Tel. +49 (0) Fax +49 (0) franziska.goldammer@messe-essen.de november SICUREZZA, Nemzetközi Biztonságvédelmi és Tűzmegelőzési Szakkiállítás Milánó, Olaszország Ufficio Stampa / Press Office Exhibitions Dept. Fiera Milano SpA tel mob fax Kapcsolattartó: Mariagrazia Scoppio mariagrazia.scoppio@fieramilano.it

5 fókuszban Tűzoltás és műszaki mentés Különös eseményre gyűlt össze március 31-én a hazai katasztrófavédelem felső és középvezetői állománya, a tűzoltóságok beszállítóinak képviselői és a meghívott sajtómunkások a BM HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. Ezüstfa utcai telephelyén: a belügyminiszter és a katasztrófavédelem országos főigazgatója, valamint a zrt. igazgatója bemutatta a nyilvánosságnak a Heros Aquadux-x 4000 típusjelű tűzoltó gépjárműfecskendőt, amely azzal avanzsált történelmi jelképpé, hogy hosszú szünet után az első hazai munkával elkészült tűzoltó gépjármű prototípusa, amely belátható időn belül sorozatgyártásra is alkalmas lesz. 161 Tűzoltó gépjármű Magyarországról I. rész

6 fókuszban Tűzoltás és műszaki mentés 162 Ki gondolná aki nem jártas a hazai tűzoltótechnika-történetben, hogy a tűzoltógépjármű gyártás (a járművilág ezen különös ágazata) Magyarországon immár csaknem százéves múltat tudhat maga mögött. Az első hazai tűzoltógépjármű Győrben látott napvilágot 1920-ban. Ez egy másfél tonnás Rába P teherkocsi alvázra épült szerkocsi volt. Száz év múlt egy termék életében még a csúcsra jutásra is feljogosíthat, amennyiben a fejlődés útja töretlen. A hazai tűzoltógépjármű-gyártást azonban jelentős kihagyások, szünetek szabdalták, és a mindenkori újrakezdések többnyire kudarccal vagy legalábbis egy újabb gyártási szünettel végződtek. és fődarabokból készültek. Tűzoltó gépjárműnek pedig csak különleges, erre a célra kialakított alváz alkalmas. A katasztrófavédelem jelenleg több mint 400 gépjárműfecskendőt és vízszállító járműt használ. Csaknek negyven típus van jelen a rendszerben. A tűzoltógépjárművek átlagos életkora meghaladja a 13 évet. A járműpark több min felének év között van a kora. A karbantartások és javítások folyamán megszerzett szakmai tapasztalatokon építkezve a tűzoltógépjármű-gyártás felélesztésére tett kísérletet 1996-ban az akkori Központi Javítóüzem (KJÜ), s módszeresen fejleszteni kezdte a gyártáshoz szükséges szakmai hátteret. Sikerrel. Ennek eredményeként a KJÜ utódszervezete, a BM HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. tevékenységében immár meghatározó elem a tűzoltógépjármű-gyártás. Jóllehet a hazai lehetőségek szűk korlátokat szabtak ennek a tevékenységnek, az elmúlt tíz évben tűzoltógépjármű-felépítmények sora épült meg az Ezüstfa utcai csarnokban: tűzoltó gépjárműfecskendők, műszaki mentőszerek, vízszállító gépjárművek, repülőtéri tűzoltó járművek, létesítményi tűzoltó járművek, sőt készült itt magasból mentő (City Octopus jellegű) kombinált tűzoltó jármű is novemberében szolgálatba állt Nyírbátorban a 100. hazai gyártású tűzoltó jármű, egy 6900 literes vízszállító HEROS Aquarius gépjármű volt. Azóta a BM HEROS Zrt. műhelyeiben 209 db tűzoltó jármű készült, közülük 169 teljesít ma is szolgálatot a katasztrófavédelem szervezetében. A terv azonban éppen a hazai háttéripari környezet okán nem teljesülhetett teljes mértékben. Ugyanis az eddig gyártott tűzoltógépjármű felépítmények döntően külföldön készült tehergépjármű-alvázakra Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (OKF) azon igénye, hogy a hazai tűzoltóságok relatív magas átlagéletkorú, heterogén járműparkja helyébe egy egységes, modern és megfiatalított flottát állítsanak hadrendbe, új fejezetett nyitott a hazai tűzológépjármű-gyártás történetében. A nyitást a Rába Jármű Kft. és a BM HEROS Zrt. között két éve létrejött fejlesztési megállapodás jelentette. Némi útkeresés után a gyártásra szövetkezett két formáció a Volvo csoporthoz tartozó

7 fókuszban Tűzoltás és műszaki mentés 163 Renault Trucks Defense alakjában talált alkalmas partnerre, amely a BM HEROS Zrt. korábbi számos tűzoltó gépjárműveihez is bevált Renault Midlum alváz bázisán egy sorozatgyártásra alkalmas tűzoltógépjármű-alváz kifejlesztését és kialakítását ígérte. Az új alváz Rába gyártmányú futóművekkel, rugókkal és fékberendezésekkel működik, valamint a tűzoltó jármű jellegének megfelelő átalakításokkal képezi az új, magyar gyártású tűzoltó gépjárműfecskendő alapját. Heros Aquadux- X 4000 tűzoltó gépjárműfecskendő Az MSZ EN :2003 szabványnak megfelelő Heros Aquadux-X 4000 gépjárműfecskendő egy Győrben kifejlesztett Rába R AFW B 4x4 kerékképletű alvázra épült. A típusjelzésben szereplő számokból kiderül, hogy víztartálya 4000 literes (±5 %), amihez egy 400 literes habtartály is tartozik. Központi egysége egy, a jármű motorjáról meghajtott, hátsó beépítésű, 2000 l/p vízszállítású, normál nyomású és 250 l/p teljesítményű nagynyomású szivattyú. A fecskendő alkalmas oldalanként 2-2 alapvezeték, alapvezetékenként pedig 2 db egyenként 300 l/p vízátbocsátású sugárcső működtetésére akár tartályról, akár vízhálózatról, akár szabad felszívással is, de alkalmas habsugarak és vízágyú működtetésére is. Mindezt mindkét oldalon egy-egy, a Heros Zrt. által kifejlesztett nagynyomású gyorsbeavatkozó egészíti ki, amelyek a középső redőnynél a málhatér felső negyedében kaptak helyet (ránézésre a könnyű kezelhetőség kritériumához képest kicsit túl magasan). A jármű méretei: Teljes hossz: Szélesség: Terheletlen magasság tetőmálhával: Megengedett össztömeg: 7650 mm 2500 mm 3380 mm kg

8 fókuszban Tűzoltás és műszaki mentés 164 Rába R AFW B alváz Az alváz létraszerkezetű, amely nagy szilárdságú acél U profilokból készült hossztartókból és az erőbevezetési pontoknál elhelyezett kereszttartókból áll. A szerkezetet elöl mentésre alkalmas vonószerkezet, míg hátsó végét pótkocsi vontatására alkalmas, süllyesztett kivitelű kereszttartó zárja le. A hátsó vonókészülékről érdemes tudni, hogy egy Rockinger RO 226 G 210 A Æ40 csapos vonókészülékről van szó, amely középtengelyes pótkocsi esetén 2000 kg-t, forgózsámolyos pótkocsiként pedig 8000 kg tömeget vontathat. A tárgyalt gépjárműfecskendő erőforrása egy Renault DXi7 6 hengeres, soros turbófeltöltővel és töltőlevegő-visszahűtéssel ellátott dízelmotor, amelynek károsanyag-kibocsátása megfelel az EURO5 előírásnak. A motor teljesítménye 2300 l/min fordulatszám mellett 217 kw (290 LE). Egyébként pedig lökettérfogata 7200 köbcenti. Az erőátvitelt egy ZF-Sachs gyártmányú, MFZ 395 típusú egytárcsás száraz tengelykapcsoló teljesíti hidraulikus rásegítéssel. A ZF Ecolite 6 S1000 TO jelű, teljesen szinkronizált sebességváltó 6 előre és egy hátramenet funkciót tesz lehetővé. Semleges állás és tempomat egészíti ki. A jármű 6 db 8,25x22,5 méretű acél keréktárcsára szerelt 315/70R22,5 méretű gumiabronccsal találkozik a talajjal, amely lehet országút és terep is. Az alváz hazai ízét a Rába gyártmányú futóművek, rugók és fékberendezések adják. Az első futómű egy Rába MAXSS 739 típusú, 7500 kg max. tengelyterhelésre alkalmas, sajtolt hídházas, kerékagybolygós hajtott futómű, felső laprugós kivitelben, dobfékekkel, automata utánállítású fékkarokkal, betétkopásjelzővel. A differenciálzár pneumatikus működtetésű. A hátsó futómű Rába 955 típusú, kg max. tengelyterhelésre alkalmas, ugyancsak sajtolt hídházas, kerékbolygós hajtott hátsó futómű, felső laprugós kivitelben, ikerabroncsoláshoz dobfékkel, automata utánállítású fékkarokkal, betétkopásjelzővel. A hátsó differenciálzár szintén pneumatikus működtetésű. A fékrendszer kialakítása megfelel az ENSZ EGB 13. számú előírásainak. A tűzoltógépjármű megjelenésének egyik meghatározó eleme a vezetőfülke, más néven utasfülke vagy rajkabin. (A másik a felépítmény, de arról majd később.) A vezetőfülke a Heros Aquadux-X 4000 esetében egy Renault Midlum sorozatú, négyajtós kivitelű dupla Medium vezetőfülke. A fülke mint általában a hátsó üléssornál átjárható. Juhász Béla Felvételek BM Heros Zrt. és a szerző (Folytatjuk. Legközelebb: felépítmény és oltástechnika.)

9 Partnereink 165

10 166 hírvilág Röviden Ahogy volt. Ahogy van. AHOGY lenni kéne! Ütős szlogen, figyelemfelkeltő logó, színvonalas rendezvény! MEGALAKULT AZ A1 HŐSZIGETELŐANYAG-GYÁRTÓK EGYESÜLETE A Construma kiállításon széles körű szakmai kitekintés keretében, színvonalas szakmai rendezvényen került sor az alapító okirat aláírására. Az A1 Hőszigetelőanyaggyártók Egyesületét (AHOGY) a magyarországi piacon meghatározó üveg- és kőzetgyapot-gyártó, forgalmazó cégek Isover, Knauf Insulation, ROCKWOOL, Ursa alapították azzal a szándékkal, hogy az építési, felújítási tevékenység során megnyugtató módon kerüljön figyelembevételre az épületekkel szemben támasztott energiaracionalizálási alapkövetelmények mellett kiemelt szempontként a tűzvédelem is. Az egyesület tagjai a magyarországi piacon jellemzően a legmagasabb tűzvédelmi osztályú (A1, A2), nem éghető hőszigetelésekkel vannak jelen, de számos tagvállalat forgalmaz éghető (akár E tűzvédelmi osztályú) szigeteléseket is. Ebből eredően a tagok széles termékismerettel rendelkeznek a teljes hőszigetelőanyag-piacról, valamint az alkalmazáshoz szorosan kapcsolódó építményszerkezetekről is. Az energiahatékonyság és a tűzvédelem egymásnak alá nem rendelhető szempontok az épületek létesítése, átalakítása vagy felújítása során, mivel mindegyiknek átgondoltan érvényesülnie kell. Ahhoz azonban, hogy a fenti követelmények megfelelően érvényesülhessenek, nem elégséges a helyes építési termék és építményszerkezet kiválasztása, a kivitelezésnek is megfelelő módon kell megtörténnie. Ennek érdekében az egyesület tagjai elengedhetetlennek tartják a szakoktatás fejlesztését, az ellenőrzés, (épület)átvétel megerősítését, valamint a tudásmegosztást és együttműködést az érintett piaci szereplőkkel, intézetekkel hangsúlyozta a rendezvény megnyitója kapcsán Lestyán Mária, az egyesület elnöke. Az A1 Hőszigetelőanyag-gyártók Egyesülete (AHOGY) célul tűzte ki a szakmai véleményének torzulásmentes közvetítését a piaci szereplők felé. Az egyesület nem ernyőszervezetekhez, szövetségekhez történő csatlakozás útján végzi tevékenységét, hanem autonóm módon, a kiemelt szakmai témákban, szakmai szervezetekkel, oktatási intézményekkel, kamarákkal kötött partnerségi megállapodások keretei között működik majd. Talán a hőszigetelés az egyetlen olyan eljárás, ami a megnövekedett energetikai igények miatt ma már szinte minden épülethatároló szerkezetnél alkalmazásra kell hogy kerüljön, de az épületeken belüli felhasználás (például akusztikai, tűzvédelmi szigetelés) is igen nagy jelentőséggel bír. Nem elhanyagolható tehát, hogy mily módon tervezik és építik meg ezeket a szerkezeteket, és azok miként viselkednek egy épülettűz során. Kevesen gondolnak arra, hogy az éghető hőszigetelő anyagok egy épülettűzben nem csak az égésükkel jelenthetnek kockázatot, hanem adott esetben jelentős mértékű füstöt is fejleszthetnek, ami a menekülés, mentés feltételeit is nagyban korlátozhatja. Arról a sokszor elfelejtett tényről is említést kell tenni, hogy egy épülettűz egyben környezetszennyezés is. Az oltóvízzel sokszor mérgező anyagok juthatnak a talajvízbe, a keletkezett füsttel pedig a levegőbe. Attól, hogy az így keletkező káros anyagok koncentrációja az épülettűztől kellő távolságra lévő helyeken az emberi egészségre káros határértéket nem éri el, még létrejönnek. Gondoljunk bele, hogy például az energiahatékonysággal megspórolt CO 2 mennyiségből egy épülettűz során miként és mennyit juttatunk vissza a környezetünkbe. Sajnos ezzel a kérdéssel ma még nem igazán foglalkoznak. Lestyán Mária hangsúlyozta: Az egyesület vallja, hogy egy szakmai véleménynek megalapozottnak és alátámasztottnak kell lennie, ami nem sikkadhat el a kompromisszumok mezején. Meggyőződésünk, hogy egy szakmai vélemény nem lehet kompromisszumos egyeztetések tárgya olyan piaci szereplőkkel történő egyeztetés során, akiknek pl. gazdasági érdekeik okán nem kiemelt célja a tűzvédelem, környezetvédelem és

11 hírvilág Röviden 167 energiahatékonyság együttes érvényesülése. A rendezvényen részt vevő Susanne Dyrboeltól, az EuroACE (Európai Szövetség az Energiahatékonyságért) elnökétől a tűzvédelem és energiaracionalizálás-környezetvédelem témakörben kap- fogó szabályozás nem tart lépést ezzel a folyamattal. Talán a legmegdöbbentőbb úgy egyébként a hazai tűzoltóságok gyakorlatában is tapasztalt adattal folytatta: amíg 1950-ben jelentősebb épülettűz kialakulása átlagban 15 perc alatt történt, addig ez Legyen a tűzbiztonság politikai kérdés. Cél a tűzhatások, károk csökkentése harmonizációval, szabályozással, a döntéshozók (EU és nemzeti képviselők) és érdekeltek minél szélesebb körű bevonásával. Konkrét elsődleges feladat a homlokzati tűzterjedés és a füstmérgezések háttérbe szorítása (sajnos a halálesetek felének az oka a füstmérgezés, vagy a füst és a láng együtt). Munkamenet: tesztelési módszerek egységesítése, majd szabványosítás és szabályozás. Þ hatott a közönség európai kitekintést. Cél a tűzbiztos Európa. Kiemelte, hogy rengeteg a változás, dinamikus az építőipari aktivitás Európában. Egyre több a nagy, gyakran magas épület, ennek megfelelően egyre több és szerteágazóbb a beépítésre kerülő éghető anyag és szerkezet, de a tűzbiztonság és az át- az idő napjainkban mindössze 3 perc. Ennek oka a rengeteg beépített műanyag, amelynek jelentős százaléka egyébként az igen fontos energiahatékonyságot szolgálja, a tűzvédelmi szempontok viszont háttérbe szorulnak. A FireSafety Europa kampány célja 2018-ra az egységes európai tűzbiztonsági szabályozás bevezetése. CONSTRUMA kiállítás-csokor: a bevált konstrukció Rendkívül sikeres szakmai napok, nagy látogatottságú hét végi közönségnapok után április 6-án zárt be Magyarország legjelentősebb építőipari szakkiállítás-együttese, az építőipari otthonteremtési témákat felsorakoztató CONSTRUMA csokor. Az előzetes adatok szerint mintegy negyvenötezer látogató kereste fel a Budapesti Vásárközpontban a HUNGEXPO rendezvényét. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a cafeteria rendszer új lehetőségeit is ez alkalommal bejelentve nyitotta meg április 2-án a kiállítást, amelynek szakmai napjain április 2. és 4. között a korábbi éveknél is nagyobb érdeklődés volt tapasztalható. A bemutatóhoz a három nap alatt több mint negyven rangos szakmai program kapcsolódott. Az április 5-6-i közönségnapokon is széles termékkínálattal, gyakorlati bemutatókkal, több standon ingyenes szaktanácsadással, sok esetben kedvezményekkel jelentkező CONSTRUMA csokor idei fő témája a felújítás volt. A hazai legjelentősebb építőipari seregszemle idén négyzetméteren 14 ország 510 kiállítójának részvételével zajlott. A tapasztalatok szerint bevált a tavaly először alkalmazott új koncepció, amely szerint a kiállítás tematikájában a ház felépítésének tervezésétől az otthonteremtés apró részleteihez szükséges lakberendezési tárgyakig mindent egy helyen találhattak az érdeklődők. A csokorban a CONSTRUMA építőipari, az OTTHONDesign lakberendezési, CONSTRUMA KERT kerttervezési és kertépítési és a RENEO megújuló energia kiállítások szerepeltek, valamint mellettük zajlott a LIGNO Novum fa- és asztalosipari szakkiállítás is. Nagy siker volt az ÖKO CITY technológiai bemutató ház és a hozzá kapcsolódó kormányzati, szakmai tanácsadó sziget, amelyen az NFM, a BM, a Katasztrófavédelem, valamint az ÉMI és az MKIK szakemberei adtak tanácsot, ismertették az érvényben levő szabályozást és a jövő lehetőségeit. A CONSTRUMA KERT-en rendezték a VI. Magyar Kertépítő Verseny és Show-t, ami a régióban különleges, egyedülálló eseménynek számít. A kiállítók és látogatók egyaránt elismerően nyilatkoztak a sokszínű, több területet összefogó új koncepcióról és elégedettségüknek adtak hangot az idei, ötnapos kiállítással kapcsolatban. A HUNGEXPO következő kiállítása, Az Ipar Napjai május 27. és 30. között fogadja a szakközönséget és érdeklődőket. További információ:

12 168 hírvilág Röviden Az energiahatékonyság vonatkozásában elmondta, hogy az exponenciális tempóban növekvő földi népesség energiaigénye is dinamikusan nő, ezért alapvető érdek a fenntartható fejlődés, a racionális gazdálkodás a bioszféra lehetőségeivel. Azt már most is lehet látni, hogy 2020-ra a mostani 50-ről 70 %-ra nő az importenergia- igény Európában, ami a földrész számára nehezen tartható kiszolgáltatottságot fog jelenteni az Unión kívüli és nem feltétlen baráti világok felé. A fejlesztés hiánya tehát ezen a területen is egyrészt drága, másrészt súlyos következményekkel járhat. Az épületek szerepe itt jelentős, hiszen ez teszi ki az energia-felhasználás 40 %-át (aminek a 2/3-a hűtés-fűtés). A kiemelt cél: 2030-ra kötelező szempont kell legyen az EU-n belül az energiahatékonyság. Ennek érdekében a tűzbiztonsági szabályozással összehangolva, itt is meg kell teremteni az anyagi, szervezeti szabályozási feltételeket és a szükséges tudásbázist. Zellei János, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnöke, előadásában a tűzvédelmi szakértők az épületek tűzvédelmi munkáinak ellenőrzésébe való bevonásának szükségességét emelte ki. Gyakori hiba, hogy hiába van számtalan kitűnő anyag tűzgátlás, égéskésleltetés vonatkozásában, a beépítés mégsem szakszerű módon történik. A szabályozásnak megfelelően a munkát a használatbavételi eljárás során a tűzoltó szakember veszi át, akinek döntően más irányú ismeretei okán nincs meg a feladat körültekintő elvégzéséhez szükséges felkészültsége. (Gondoljunk csak bele, mennyi naprakész ismeretet igényelne ezen a területen a tájékozottság, tekintettel a számtalan innovációra, az építési technológiák változására. A szerk.). Sokoldalúan felkészült tűzvédelmi szakértőkre van tehát szükség, akik már az építési folyamat során is periodikusan ellenőrizni tudnak. A szakterületenként meglévő szakértői felkészültséget tehát bővíteni szükséges, egyúttal javasolja, hogy a 100 millió forint feletti projektek esetén kötelező módon kelljen tűzvédelmi szakértőt foglalkoztatni. Fontosnak tartja azt is, hogy a szakértő a termékgyártótól-forgalmazótól kapjon felkészítést és ezt követően igazolást arra vonatkozóan, hogy a beépítés ellenőrzését szakszerűen tudja majd ellátni. Ehhez a témához kapcsolódott dr. Bánky Tamás tűzvédelmi szakértő, aki a szakértők megfelelő felkészültsége mellett a minősített kivitelezői intézmény bevezetését javasolta, mint olyan tényezőt, amely eredményesen segíthetné az épületek tűzbiztonságát. Ebben a folyamatban is természetesen megvan a felkészítő szerepe a gyártónakforgalmazónak, de persze itt belép a minősített státuszt megadó műszaki értékelő szervezet is, esetünkben minden bizonnyal az ÉMI. Látható nyilván, hogy a fenti témákkal kapcsolatban szabályozási, oktatási kérdések egyaránt felmerülnek, halaszthatatlan feladat tehát van elég. Keszler László Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon készült márciusi pszichológiai jelentés bemutatja, hogy a tűzoltói állomány helyzete közel sem olyan rózsás, mint ahogy azt bemutatják, vagy egyesek hiszik. Az elkészült anyag összehasonlítja az állomány jelenlegi pszichés helyzetét a évi időszakos alkalmassági vizsgálatok eredményei alapján ban mintegy 1100 fő vett részt időszakos pszichikai vizsgálaton, amelynek során sok esetben javasoltak szolgálatellátás mellett pszichológiai tanácsadást, illetve meglehetősen gyakran küldték el a dolgozót megfelelő szakellátásra, gondozásra. A 2013-as évben szinte elenyésző volt a nem megfeleltek száma, mégis a szolgálat ellátása mellett igen sok esetben született javaslat a dolgozók megfelelő szakellátását, gondozását illetően. Az intellektuális és figyelmi szint mérése től került bevezetésre az állomány körében. A teszt eredményeinek értékelése szerint: magas érzelmi labilitásérték mutatható ki MINDEN 4. SZEMÉLY esetében. Tehát a tűzoltói állomány átlagosan 25%-át érinti a szorongás, frusztráció, depresszió, sebezhetőség-sérülékenység és a reményvesztettség érzése. Ezek a dolgozó gyenge teljesítményigényével és alacsony kompetenciaértékkel járnak együtt, amelyből egyenesen következik az érzelmi, az interperszonális és a teljesítménybeli tünetek megjelenése az ún. burn-out szindróma, az az, a kiégés tünetei! 2014-ben az állományból mintegy 1500 fő időszakos pszichológia alkalmassági vizsgálatát tervezi az OKF, amelyben ez idáig kb. 300 fő vett részt. A figyelmi teljesítmény vizsgálata során igen gyakran gyenge eredmény tapasztalható, ami a vizsgálatok megismétlését igényli. Mindez azt mutatja, hogy az állomány kimerültségből, fáradtságból adódó koncentrációja igen megromlott, és nagy hibázási lehetőséggel dolgoznak. A év során eddig a pszichológiai tanácsadást igénybe vevők száma 60 fő!!!, sok személy esetében táppénzes állományt javasoltunk, illetve többen orvosi javaslatra, már betegállományból kerültek hozzánk. A szervezetnél a gépjárművezetői beosztást betöltők esetében az ún. PÁV vizsgálat során nemegyszer előfordul, hogy első, illetve másodfokon is NEM MEG- FELELT minősítést kapnak. A vizsgálati eredmények magyarázata pedig nem másra vezethető viszsza, mint a mennyiségileg folyamatosan növekedő feladatokra, a csökkentett létszámból eredő túlórákra, és a változásokból eredő konfliktusokra. Az elmúlt két évben nem nagyon volt lehetőség lazítani, a változások folyamatosak, és a szervezetben még mindig nem érződik a megállapodás, a konszoli-

13 hírvilág Röviden 169 dáció időszaka. Sokan az elmúlt évi szabadságaikat sem tudták kivenni, vagy szabadságuk kiírása ellenére is munkával töltötték megérdemelt pihenésüket, vagy hétvégén is dolgoztak. A helyzet megoldásaként jelentkezhet a betegségbe menekülés, vagyis a testi és pszichés megbetegedések megjelenésének növekedése, ill. a szervezetből való kilépés, a fluktuáció. Saját alkalmasságukba vetett hitük, biztonságérzetük is megrendült a kitolódott nyugdíjkorhatár miatt. Úgy vélik, az egészségügyi-fizikaipszichikai alkalmasságuk az életkor előrehaladásával egyre inkább megkérdőjeleződik majd. A korábbi biztos munkahely ideálképe mára már mindenkiben szertefoszlott, és a a mai napot túlélni! célképzete fogalmazódott meg a fejekben. A tűzoltók állandó fenyegetettségben érzik magukat a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozásuk miatt (amelylyel egyes vezetők előszeretettel fenyegetőznek) és az indokolatlan ellenőrzések magas száma is erősen teljesítménycsökkentő és hangulatromboló hatású. Az adminisztratív túlterhelés minden területen nőtt, ami hátráltatja a munka hatékonyságát, és így az érdemi munkától vonja el az időt. Az anyagi nehézségek további stressznövelő tényezőként hatnak. Az állomány tapasztalja a beharangozott, de alig érzékelhető rezsicsökkentés ellenére a folyamatosan emelkedő kiadások finanszírozásának nehézségét. A kényszerű másodállásokból eredő folyamatos munkavégzés szintén fokozza a kimerültséget. Az állomány számára komoly nehézséget okoz a tűzoltói fizetésből eltartani a családot, még abban az esetben is, ha nincsenek adósságai. Az állomány képviselete Fontos az állományt megerősíteni abban, hogy a vezető őértük és nem ellenük munkálkodik. A szakmai döntésekbe érdemes bevonni a szakmailag legilletékesebb kollégákat, akiknek az adott területről a legtöbb tapasztalati információja is van. Összegzésként tehát megállapítható, hogy a túlterheltség, a munkahely elvesztésének napi szintű fenyegetése, a folyamatosan növekvő felelősség súlya, a temérdek mennyiségű adminisztráció, a napi szintű konfliktusok a szervezeti egységen belül, a munkaerőhiány, az elismerés hiánya olyan stresszkeltő tényezők társulva az egyéni életnehézségek feszültségével a KIÉGÉS állapotát eredményezhetik!!! Természetesen adja magát a kérdés, hogy a tűzoltók körében felmerült problémák milyen szinten és mértékben vannak jelen más fegyveres, rendvédelmi szervek állományainak körében. A tűzoltók mindig is megbecsült tagjai voltak a magyar társadalomnak, de mióta az OKF szervezetébe integrálták, azóta folyamatosan megfigyelhető a tűzoltók fásultsága, mindennapi rossz közérzete. Egy pár évvel ezelőtt, amikor még aktív szolgálatot teljesítettem, alig vártam, hogy szolgálatba léphessek, ma pedig azt hallom a kollégáktól, hogy gyomorgörccsel érkeznek a szolgálatba. Tegyük fel hát azt a kérdést, hogy egy életét kockáztató embernek mennyi pszichikai terhet kell elviselnie azon túl, hogy így is átlagon felüli impulzusok érik a munkája miatt. Árok Kornél A hír igaz, a vélemény szabad, de... A fent közölt tartalom a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja politikai álláspontja leválasztásával szerkesztett, rövidített változat. Lapunk szakmai folyóirat, törekszik a tényszerű információk közlésére, s nem minden esetben osztja a hírforrás világnézetét, álláspontját. Julian Wagner Z 2014 Mély gyásszal osztotta meg az osztrák Rosenbauer AG igazgatótanácsa szerkesztőségünkkel a szomorú hírt: súlyos betegsége következtében mindössze 63 évesen családja körében elhunyt Julian Wagner, a Rosenbauer International AG sok éven át volt elnök-vezérigazgatója. Julian Wagner személyes közreműködésével és vállalkozói kezdeményezéseivel meghatározó mértékben járult hozzá a tűzoltó szakfelszereléseket és gépjárműveket gyártó és forgalmazó Rosenbauer cég fejlődéséhez, amely során az egy exportorientált ipari üzemből egy a tőzsdeorientált, világszerte jegyzett konszernné vált. Mára a Rosenbauer AG a tűzoltó-gépjárművek világszerte vezető gyártója köszönhetően Julian Wagner rendkívüli szakmai tudásának és magával ragadó személyiségének, amit mind az ügyfelek, mind a menedzsment, mind a kollégák igen nagyra becsültek. Nagy példaképe volt a kolléganőknek és kollégáknak, akik számára egy igazi központi támasz volt. A vezetés csúcsán eltöltött 30 év és 43 szolgálati év után 2011 szeptember végén betegségére való tekintettel lemondott elnöki mandátumáról. Egykori elnök-vezérigazgatónk, Julian Wagner halála súlyosan érint valamennyiünket. Személyében a tűzoltó szakma kiváló ismerőjét és úttörőjét veszítjük el, egy sok éven át hűséges társat és kedves barátot. Emlékezetünkben tisztelettel örökre megőrizzük. Halála nagy űrt hagyott Rosenbauer-családban, mondta dr. Dieter Siegel, a Rosenbauer International AG igazgatótanácsának mostani elnöke.

14 170 külföld Röviden Negyvenéves lesz a Security Essen Jubileumi hangulat szeptember 23-tól 26-ig az Esseni Vásáron A biztonsági és tűzvédelmi szakma világelső vásárára már most rengeteg a helyfoglaló A biztonsági szolgáltatások a legdinamikusabban fejlődő ágazatok között Fennállása negyvenedik, jubileumi évében a Security Essen folytatja töretlen fejlődését. Jó fél évvel a vásárnyitás előtt a standfoglalási adatok figyelemre méltók: mind a kiállítók száma, mind a kiajánlott alapterület tekintetében a biztonság és tűzvédelem világelső kiállítása teltházas siker. Szeptember 23. és 26. között a Messe Essen-en lényegesen több mint 1000 kiállító lesz jelen 40 különböző országból. A Security Essen először jelentkezik negyvennél több piaci szegmenssel A vásári kínálat ugyancsak kibővült: a vásár történetében először hozott több mint 40 piaci szegmenset egy ernyő alá a Security Essen a mechanikus biztonságtechnikától a tűzvédelmen és CCTV technikán keresztül a krimináltechnikáig és terrormegelőzésig. Premiert ünnepel eközben egyebek mellett a globális utazóbiztonság (Travel security), benne a munkatársak és a vállalati know-how külföldi országokban való védelmével. Ez a hallatlan méretű piaci áttekintés teszi a Security Essent a szakma utolérhetetlen éllovasává. A nagy nemzetközi érdeklődés aláhúzza a vásár renoméját A PRO DV átveszi az MSA AUER-től a TecBOS Command-ot Berlin-Dortmund március 31. A szerződés március 31-vel történt aláírásával PRO DV AG átvette az MSA Auer TecBos elnevezésű termékvonalát, amely bevetés-irányítási szoftvert takar. Az átvétellel az új Rt.-hez került mind az ügyfélszolgálat, mind a fejlesztés és az értékesítés. Ezzel a stratégiai partnerséggel mindkét fél erősíteni véli a TecBOS termékcsoportot. A személyi védőfelszerelések és gázméréstechnika területén erős piaci pozícióval rendelkező MSA Auer GmbH ügyfélbázisán folyamatosan erősödhet és tovább fejlődhet a TecBOS Command bevetés-irányítási rendszer PRO DV AG kapcsolattal, mint a BOS üzletekben jártas és komplett megoldásokat kínáló szereplővel. A súrlódásmentes átmenet érdekében egy korlátozott határidőig mindkét partner megszólítható lesz az ügyfelek részére. Később aztán csak a PRO DV végzi önállóan a marketing munkát és az ügyféltámogatást, valamint a karbantartást és termékfejlesztést. Nagyon örülünk annak, hogy a PRO DV alakjában kompetens és a piaci követelményekkel jó viszonyban lévő partnert találtunk, amely a mi szoftverünket az ügyfelek igényeinek megfelelően gondozza és tovább is fejleszti, mondta Lars Hammerschmidt, az MSA Légzésvédelem Global Product Business igazgatója. A TecBOS Command átvételével a polgári védelem és krízismenedzsment számára kínált termékportfólió figyelemre méltó kiegészítést él meg. Szövetségi és tartományi szintű megoldásainkat akár az energiagazdaság vagy vízgazdálkodás területén immár egy teljesítőképes megoldással komplettíroztuk az olyan segélyszervezetek számára, mint a tűzoltóság, a helyi igazgatás és az ipar, egészítette ki Uwe Osterkamp, a PRO DV AG igazgatótanácsának elnöke. A továbbiakban mindkét vállalat megőrzi gazdasági függetlenségét és szervezetileg sem kapcsolódik össze. (További információ az MSA-társaság vagy a PRO DV helyi képviseleteinél, illetve a és www. prodv.de oldalakon.) A kétévente megrendezésre kerülő világvásáron ezért a polgári biztonságtechnika minden neves gyártója és az összes nagy ipari ország képviselteti magát. Növekedés elsősorban a nemzeti közös standokon tapasztalható: Nagy- Britannia, Olaszország, Kína, Tajvan, Kora és az Egyesült Államok mellett 2014-ben először Magyarország is közös standon mutatja be vállalatainak teljesítő erejét a a Security Essen vásáron. A biztonságot szolgáltatók ismét nagyobb kiállítási felületet foglalnak Szintén erősebben képviselteti magát a biztonságot szolgáltatók köre: A Védelem, biztonság, szolgáltatás+szolgáltatók elnevezésű külön bemutató ezért költözik a 6-os számú nagyobb csarnokba, és kerül ezáltal a biztonsági járműbemutató közvetlen szomszédságába. Itt egyebek mellett a Német Pénz- és Értékszállítók Szövetségi Egyesülésének (BDGW) nyolc tagvállalata egy közös standon irányítja a reflektorfényt üzleti területének trendjeire. Ezúttal először lép fel közös standon a Biztonságipar Szövetségi Egyesületének hét tagvállalata. Mindehhez a két szervezet egy harmadik közös standon is bemutatja munkáját. (További információ elérhető: oldalon).

15 ÚJ! Kisebb, de kiemelt fontosságú területek védelmére VESDA VLQ Különlegesen érzékeny aspirációs füstérzékelő (100m 2 -ig) EN / A osztály Hol alkalmazható? Lézerbázisú érzékelőkamra: Kis szerver, illetve vezérlő géptermek különleges érzékenység Távközlési alközpontok Magasfokú megbízhatóság Átjátszó állomások Egyszerű kezelés és telepítés Villamos kapcsoló helyiségek Öntanuló üzemmód Speciális konténerek Alacsony ár Szivattyú gépházak, stb. Gyártó: Xtralis Forgalmazó: Elektrovill Zrt. Forgalomba hozatal: harmadik negyedév

16 172 fényjelzők Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció Hatályba lépett a tűzjelző berendezésekben elsődleges riasztásjelzésre használt fényjelzőkre vonatkozó MSZ EN vizsgálati szabvány, mely végre egységes, és a korábbi gyakorlatnál szigorúbb követelményeket támaszt ezekkel az eszközökkel szemben. Érdemes talán röviden összefoglalni, miről is szól ez a szabvány, mit mondanak a hazai és külföldi előírások, útmutatók, és ezek alapján hogyan kell alkalmazni a fényjelző eszközöket? Szűts Jenő Mit érdemes tudni a fényjelzőkről? Milyen esetekben kell a szabvány szerinti fényjelzőt alkalmazni? A jelenlegi OTSZ 2 erről nem szól, csak annyit jegyez meg, hogy tűzriasztásra fényjelző csak a hangjelzők kiegészítésére alkalmazható. Szerencsére a külföldi útmutatók ennél bőbeszédűbbek, és meghatározzák azokat a területeket, ahol a fényjelzőknek elsődleges riasztásjelző szerepe lehet egy tűzjelző rendszerben. Ezek mindegyike olyan terület, ahol a szokásos hangjelzőkkel valamilyen okból kifolyólag nem biztosítható, hogy a területen tartózkodók észrevegyék a kiürítésre, menekülésre felszólító riasztásjelzést. Ezek a területek a következők: magas alapzajú területek (általában >85 db), olyan területek, ahol siketek vagy nagyothallók egyedül maradhatnak, és nem számíthatnak egészséges társaik segítségére egy vészhelyzet során. Ilyen területek lehetnek: q nyilvánosan látogatható helyek mosdói, illemhelyei, q siketek vagy nagyothallók által használt hálóhelyiségek, fürdőszobák. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy alvó siketet vagy nagyothallót a fényjelző sem képes felébreszteni egy vészhelyzet esetén! olyan területek, ahol a bent tartózkodók fülvédőt, fülhallgatót viselnek (pl. stúdiók), vagy ahol a munkavégzés biztonságát a hangjelzés veszélyeztetheti (pl. kórházi műtők). A fent említett esetekben tehát célszerű (még nem kötelező) az új szabvány szerinti fényjelzőket (is) alkalmazni. A következő kérdés az, hogy egy fényjelző mekkora tér lefedésére képes? Erre a választ a szabvány adja meg. A fényjelzők lefedési paraméterei Korábban a fényjelzők adatlapjain wattban, joule-ban megadott paraméterekkel találkozhattunk, mely értékek inkább a fényjelző elektromos teljesítményfelvételét, mintsem optikai teljesítőképességét jellemezték. Egy fényjelző akkor hatékony, azaz az általa jelzett vészhelyzet-

17 fényjelzők Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció 173 re akkor hívja fel megfelelően a figyelmet, ha a környezeti megvilágítottsághoz képest akár közvetlen, akár közvetett módon észlelhető különbséget okoz a fénye. Ezzel kapcsolatban elég részletes vizsgálatokat 3 végeztek önkéntesek bevonásával és különböző fényjelzőkkel, és azt tapasztalták, hogy normál környezeti megvilágítás mellett a fényjelző által okozott 0,4 lux (lm/m 2 ) megvilágítottság-változás már észlelhető volt a résztvevők számára. Ezt az adatot vették tehát alapul az új szabványban is a fényjelzők vizsgálatánál, minősítésénél is. Az MSZ EN szabvány a fényjelzőket 3 kategóriába sorolja: C (ceiling) mennyezetre szerelhető, W (wall) falra szerelhető, illetve O (open) nyílt kategóriába. A gyártóknak specifikálniuk kell, hogy fényjelzőjük mely kategóriába tartozik, és meg kell adniuk annak a térrésznek a méreteit, másként szólva: lefedési paramétereit vagy lefedési távolságait, amelyen belül a fényjelzőjük a 0,4 lux megvilágítottságot biztosítani képes. Ez utóbbit a vizsgáló, tanúsító intézetek ellenőrzik. W X Y (fali): A legfeljebb X m magasan, oldalfalon elhelyezett fényjelző Y m oldalhosszúságú, négyzet alapú térrészen belül képes biztosítani a kívánt 0,4 lux megvilágítást (1. ábra). Az X értéke legalább 2,4 m kell legyen! Így tehát, például egy W 2,4 6 paraméterekkel rendelkező fényjelző 2,4 1. ábra: Falra szerelhető fényjelző W-X-Y lefedési paraméterekkel m magasra szerelve egy 2,4 x 6 x 6 m-es térrészen belül képes a megkívánt megvilágítást biztosítani. C X Y (mennyezeti): A legfeljebb X m magasan elhelyezhető fényjelző egy Y m átmérőjű hengerpaláston belül képes biztosítani a megkívánt 0,4 lux megvilágítást (2. ábra). Mennyezeti fényjelzőknél 3, 6 vagy 9 m lehet a szerelési magasság maximális értéke. 2. ábra: Mennyezetre szerelhető fényjelző C-X-Y lefedési paramétereikkel Ennek megfelelően, például egy C 6 12 paraméterű fényjelző legfeljebb 6 m magasra szerelhető, és így egy 12 m átmérőjű hengerpaláston belül biztosítja a megkívánt megvilágítást. O X Y( - Z) (nyílt): Nyílt kategóriájú fényjelző esetében a gyártó, a korábbi kategóriák megkötéseitől függetlenül, szabadon meghatározhatja az eszköz lefedési paramétereit, azaz azt a térrészt, melyen belül a 0,4 lux megvilágítottság biztosított (megadandó pl. a jelző orientációja, min. és max. magassági helyzete, a lefedett terület méretadatai). Nyílt (O) kategóriájúak lehetnek pl. a különösen magasra szerelhető, vagy az aszimmetrikus látószög karakterisztikájú, folyosói fényjelzők. A fentiek tehát azok a paraméterek, melyeket a gyártóknak minden olyan fényjelzőn fel kell tüntetni, melyet a szabvány alapján, azaz elsődleges tűzriasztás jelzésre tanúsítottak. Létezik még két fontos paraméter, melyeknek meg kell felelniük a tűzriasztásra szolgáló fényjelző eszközöknek: villogási frekvenciájuk 0,5 2 Hz között kell legyen, és fehér vagy piros színnel kell villogniuk. Nem kifejezetten az eszközökre, hanem magára a fényjelzésre vonatkozó követelmény, hogy egy adott helyszínen belül tűzriasztásra csak azonos jellegű (színű, villogási gyakoriságú) jelzés használható, és jól megkülönböztethetőnek kell lennie minden más, pl. technológiai fényjelzéstől. Fontos, bár a szabványban csak opcionális követelmény a fényjelzők szinkronizálása. A szinkronizálás lényege, hogy egy adott pillanatban aktivált jelzők villogása azonos fázisban induljon, és hosszú ideig fázisban is maradjon. A megengedett villogási gyakoriságot azért korlátozzák 2 Hz-ben, mert az emberek egy részénél a 3 Hz-nél nagyobb frekvenciájú, és főleg nagy kontrasztú villogás epilepsziás rohamot válthat ki. Ha egy adott pontból egyszerre több fényjelző is észlelhető, akkor a legrosszabb, szinkronizálás nélküli esetben az eredő villogást n x f gyakoriságúnak érezhetjük (ahol n=fényjelzők száma, f=villogási gyakoriságuk). Ilyen esetben úgy célszerű elhelyezni a fényjelzőket, hogy az n x f értéke 3 Hz alatt maradjon, vagy, ami egyszerűbb, szinkronizált fényjelzőket kell alkalmazni. Mindezek ismeretében továbbléphetünk, és meghatározhatjuk, hogy egy adott helyszínen hova és mennyi fényjelzőt kell elhelyezni. Ehhez már az ún. gyakorlati útmutatók valamelyikét kell segítségül hívni, melyek közül a tűzriasztásra szolgáló fényjelzőkkel foglalkozó, LPCB által készített útmutatót 3 fogjuk röviden áttekinteni. Hova és mennyit? A fényjelzők hatékonyságát, azaz észlelhetőségét több tényező is befolyásolja, melyek közül néhányat összevontan számszerűsítve is érdemes figyelembe venni a tervezéskor. A környezeti megvilágítás mértéke. Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb egy adott helyszínen a környezeti (természetes Szűts Jenő műszaki vezető Promatt Elektronika Kft. jeno.szuts@promatt.hu

18 fényjelzők Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció 174 és mesterséges) megvilágítás, annál kevésbé lesz észlelhető fényjelzőnk villogása, és fordítva. A tervezéskor mindig az adott helyszínen előforduló legnagyobb megvilágítási értékeket kell figyelembe venni. A környezeti megvilágítás függvényében célszerű tehát módosítani a fényjelzőnk lefedési paramétereit (l. korrekciós tényező), hiszen ezek az értékek normál megvilágítás esetére érvényesek. A helyszín burkolatainak fényviszszaverő képessége és a fényjelzők közvetlen vagy közvetett észlelhetősége: A különféle burkolatok, bevonatok különböző mértékben verik vissza, illetve nyelik el a fényt. A jobb fényvisszaverő képességgel rendelkező felületek megkönnyítik a fényjelzők észlelhetőségét, hiszen a helyszínen tartózkodók fényjelző villogása még megfelelően észlelhető maradjon. Egy adott helyszínen, elsődleges riasztásjelzőként alkalmazott fényjelzők elhelyezésekor a tervezőknek mindig a gyári lefedési paraméterek és az adott helyszínre érvényes korrekciós tényezők alapján kell az eszközök pozícióit (egymástól való távolságát, magasságát) meghatározni. Ez biztosítja az adott helyszínen az alkalmazott fényjelző(k) észlelhetőségét. Példaként vegyünk egy 7 m magas, átlagos megvilágítású (kb. 250 lux) műhelyt, ahol mennyezetre szerelt, C-9-10 lefedési paraméterekkel rendelkező fényjelzőket szeretnénk használni. Ha a fényjelzők észlelhetőségét semmi nem zavarja, akkor Kt értéke 1,9-re adódik, így az eredeti 10 m átmérőjű terület helyett térrésznek a formáját is, melyen belül a szabvány által megkívánt megvilágítás érvényesülni fog, feltéve, hogy a fényjelzők közvetlen észlelhetőségét ezen térrészen belül más zavaró tárgyak nem befolyásolják. Takarásban levő fényjelzők esetén a tervezők csak a közvetett észlelhetőséggel számolhatnak. Homogén fényeloszlásra, vagy legalábbis vízszintes és függőeges irányban közel azonos látószögre leginkább a mennyezetre szerelhető (C) kategóriájú jelzők esetén számíthatunk. A leginkább eltérő látószögek a nyílt (O) kategória esetén fordulhatnak elő (pl. folyosói fényjelzők), amelyeknél a gyártók a bura (lencse) kialakításával érhetik el az aszimmetrikus fényeloszlást. Ismerve a lényeges befolyásoló tényezőket, most már felvázolhatjuk a tervezés lépéseit. A tervezés menete 3. ábra: A lefedési távolságok korrekciós tényezői a környezeti megvilágítottság és az észlelés módja szerint akár több irányból is észrevehetik ugyanannak a jelzőnek a villogását. Ha egy adott helyszínen a fényjelzőknek csak közvetett észlelhetőségével, azaz falról, burkolatról, berendezési tárgyról visszaverődő fényére lehet csak számítani, akkor a gyárilag megadott lefedési paramétereket újfent módosítani kell. A 3. ábra táblázatának ún. korrekciós tényezői azt mutatják, hogy különböző fényviszonyok, észlelési módok és fényjelzők mellett milyen értékkel kell/lehet megszorozni a gyárilag megadott lefedési távolságokat, hogy az adott körülmények között a 10x1,9=19 m-es átmérőjű hengerpalásttal számolhatunk. Ha azonban a helyszínen levő berendezési tárgyak, gépek miatt a fényjelzők csak közvetett módon észlelhetők, akkor a táblázatból kiolvasott Kt=1 érték csak az eredeti lefedési paraméterek használatát engedi meg. Így tehát, közvetlen észlelhetőség esetén ugyanazzal a fényjelzővel majdnem 4-szer nagyobb területen biztosíthatjuk a fényjelzőnk láthatóságát. A fényjelzők látószöge: A fényjelzők kategóriája (C, W, vagy O) és a megadott lefedési paraméterek tulajdonképpen meghatározzák annak a Mi a teendője a tűzjelző rendszer tervezőjének, ha az OTSZ2 előírásain egyelőre túlmutató, az európai ajánlásoknak a fényjelzők használatának tekintetében is megfelelő tervet szeretne készíteni? 1. Fel kell mérnie és ellenőriznie kell, hogy az adott helyszínen lehetnek-e olyan területek, ahol a fényjelzésnek elsődleges riasztásjelző funkciója van. 2. Ha vannak ilyen területek, akkor előzetesen fel kell mérnie, vagy a tapasztalatok alapján el kell döntenie, hogy az adott területeken milyen fényviszonyokkal és a fényjelzők milyen jellegű észlelhetőségével (közvetlen/közvetett) lehet számolni. 3. El kell döntenie, hogy az adott területeken milyen kategóriájú (C, W, O) fényjelzővel/fényjelzőkkel valósítható meg a leghatékonyabban a riasztásjelzés. 4. Kiválasztva a megfelelő, MSZ EN szerint tanúsított fényjelző típusokat, azok gyári lefedési paraméterei -t a 2. pont adatainak ismeretéből adódó korrekciós tényezővel módosítania kell.

19 fényjelzők Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció Az aktuális lefedési paramétereket alapul véve meg kell határoznia a fényjelzők szükséges számát és elhelyezési pozícióit (magasság hely). A fényjelzők esetleges orientációját a gyári adatlapok határozzák meg. 6. Minden olyan helyen, ahol a fényjelzőknek nincs elsődleges riasztás jelző szerepe, nem kell MSZ EN szerint tanúsított eszközt használni, és, ebből következően, nem kell a fényjelzőkkel a terület lefedettségét biztosítani. Látszólag tehát a fényjelzőkkel történő tervezés sem bonyolultabb a tűzjelző érzékelők vagy a hangjelzők elhelyezési problematikájánál, ha a tervező alaposan ismeri a fényjelzők hatékonyságát befolyásoló tényezőket, körülményeket. Egyéb telepítési, szerelési szabályok A fényjelzők telepítésére, szerelésére, felügyeletére, felülvizsgálatára vonatkozó szabályok alapvetően nem különböznek a hangjelzőknél megismertektől, hiszen mindkét eszköz a riasztásjelzést szolgálja. Elegendő tehát csak az OTSZ 2 hangjelzőkre vonatkozó előírásaira utalni. Külön megfontolást igazából csak a fényjelzők magasabb fogyasztása igényel. A korábbi, főleg villanócsöves eszközök igen nagy, induláskor és felvillanáskor gyakran impulzusszerű áramfelvételét a jelenlegi LED technológiával sem lehet teljesen eltüntetni. Igaz, a LED-ek jobb hatásfokkal alakítják át az elektromos teljesítményt fénnyé, mégis, az új szabvány magasabb fényerő-követelményei miatt összességében csak kisebb áramfelvétel-csökkenés érhető el. A fényjelzők viszonylag magas fogyasztása miatt érdemes olyan eszközöket használni, melyek, elektronikus módon, az indítási és felvillanási áramlökéseket képesek lecsökkenteni, elsimítani, a fényjelzők vezérlő kimeneteit nem a tűzjelző központról, hanem egy külső, MSZ EN54 46 kompatibilis, tartalék üzemű tápegységről üzemeltetni, intelligens tűzjelző rendszerek esetén nem túlterhelni a címző hurkot címezhető fényjelzőkkel, inkább felügyelt kimenetű, külső, tartalék üzemű tápegységről működtetett vezérlő modulon keresztül működtetett hagyományos fényjelzőket használni, kiszámolni a hangjelzők vezérlő áramköreinél bekövetkező feszültségesést (a legkedvezőtlenebb eszköz elhelyezkedést feltételezve), és ennek alapján kiválasztani a megfelelő vezeték keresztmetszetét (alacsony feszültségről működtetett fényjelzőknél előfordulhat a villogási frekvencia csökkenése, vagy a villogás teljes megszűnése is). Egy lehetséges választás: KAC - ENScape sorozat 4. Ábra: Az ENScape sorozat hagyományos hang- és fényjelzői A 2014 második negyedévében forgalomba kerülő hagyományos ENScape sorozat a riasztás-jelző eszközök teljes palettáját tartalmazza. Az egyedi hang- vagy fényjelzők mellett a kombinált hang- és fényjelzők két változatban is rendelkezésre állnak: elsődleges riasztásjelzésre alkalmas hang- és fényjelző (a hangjelző MSZ EN54 35, a fényjelző MSZ EN szabvány szerint tanúsított), hangjelző MSZ EN54 35 szerint, kiegészítő fényjelzővel (nem MSZ EN szerint tanúsítva). Az ENScape sorozat eszközeivel a tűzjelző tervezés során felmerülő legtöbb igény könnyen teljesíthető. Az eszközök közös jellemzői: 24 V-os tűzjelző vagy 12 V-os betörésjelző rendszerekben egyaránt alkalmazhatók Mennyezetre vagy falra egyaránt szerelhető típusok Megfelelő aljzatok beltérre (IP21C), süllyesztett szerelésre és kültérre (IP65) Polarizált bemenetek (felügyelt kimenetről történő vezérlésre) Szinkronizált, azonos fázisú hangminták és villogás Lágy indítás az áramlökések elkerülésére Hangjelző rész (MSZ EN54 35 szerint) Egyenletes hangeloszlás alacsony fogyasztás mellett 32 választható hangminta pár Kétlépcsős vezérlési lehetőség (előjelzés - tűzjelzés) 2 választható hangerő Fényjelző rész Villogás 0,5 Hz-es gyakorisággal Optikailag optimalizált, egyenletes fényeloszlást biztosító bura (lencse) MSZ EN szerint tanúsított fényjelzők: Átlátszó bura fehér vagy vörös LED-del Falra (W) vagy mennyezetre (C) szerelhető Különálló nyílt kategóriájú (O) típus MSZ EN szerint nem tanúsított, kiegészítő fényjelző: piros vagy sárga bura vörös LED-del. Hivatkozások: 1 MSZ EN54-23: 2010: Tűzjelző berendezések. 23. rész: Riasztóegységek. Vizuális figyelemfelhívó eszközök (egyszerűbben: fényjelzők). 2 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet; Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 3 FIA Fact File 57 (2012): Report on tests conducted to demonstrate the effectiveness of visual alarm devices (VAD) installed in different conditions (Jelentés a különböző körülmények között telepített fényjelzők hatékonyságának szemléltetésére elvégzett ellenőrzésekről) 4 LPCB CoP 0001: Code of Practice for Visual Alarm Devices used for fire warning (Gyakorlati útmutató a tűzveszély jelzésére használt fényjelzőkhöz) 5 MSZ EN54-3: 2001/A1:2003. Tűzjelző berendezések. 3. rész: Riasztóegységek. Hangjelzők. 6 MSZ EN54-4: 1997: Tűzjelző berendezések. 4. rész: Tápegységek