Kognitív pszichológia

Átírás

1 Kognitív pszichológia

2 Kötelező irodalom M. W. Eysenck, M. T. Kean: Kognitív pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,2003. Atkinson R. L., Hilgard, E. R., Atkinson, R.C., Smith, E.E., Bem, D.J.: Pszichológia. Osiris, Budapest, 2005

3 Követelmény Kollokvium Teszt formájában

4 Kialakulása Fiatal területe a pszichológiának 1950-es években jön létre Atyja Noam Chomsky (1928- )

5 Kialakulásának okai A mesterséges intelligencia kutatása A számítógépek megszületése Lehetővé tették a kognitív folyamatok modellezését

6 Emberképe Az embert elsősorban információfeldolgozó lényként értelmezi

7 FIGYELEM INGER szenzoros folyamatok percepció döntés és válasz reakció válasz kivitelezése VÁLASZ RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA

8 Tárgya Az emberi megismerés (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, tanulás, nyelvelsajátítás)

9 Módszerei Viselkedészavarok megfigyelése, megfigyelések elemzése. Objektív módszerek: EEG Elektroenkefalogram (agyi elektromos hullámok rögzítése) EMG - elektromiogram (izomfeszültség mérése), GBR - galvános bőrreakció (érzelmeket kísérő változás), Szemmozgás rögzítése. Rögzített viselkedési válaszok. Mimika, elpirulás, stb.

10 Kulcsfogalma Mentális reprezentáció Séma

11 Sémák Bartlett A séma az észlelés központi kognitív struktúrája. A teljes észlelési ciklusnak az a része, amely az észlelőhöz képest belső, a tapasztalat által módosítható, és az észlelt dologra nézve valamiképpen specifikus. Az élő szervezet a külvilágból érkező ingerek révén a helyzethez leginkább kötődő, korábbi észlelések során eltárolt, felépült sémáját aktivizálja, mely felveszi az új információt és ily módon megváltozik. Irányítja a továbbifelderítő mozgásokat és helyváltoztató tevékenységet még több információelérése érdekében, melyek felvétele tovább alakítja.

12 Sémák Biológiai szempontból a séma az agyi ideghálózat egy része. Fiziológiai struktúrák és folyamatok egy, az ingerek által aktivizált területe, mely állandóan változik, nem egy központ, vagy egy statikus szerkezet, hanem a bevezető szenzoros idegeket, a sématároló interneurális hálózatot és a kivezetőmotoros, ill. efferens idegeket jelenti.

13 Kognitív térkép Tolman (1948) A kognitív térképek a térbeli világról az agyunkban meglévő emlékek összessége, amely alapján a térbeli világban tájékozódunk. Jellegzetes elemeik: az ösvények (pl. utcák) a csomópontok, az ösvények találkozási pontjai (pl. terek) a területek, melyeket azonos földrajzi tulajdonság jellemez (pl.lakótelep) a szélek, a területek határai (pl. folyók).

14 A séma működési vázlata TÁRGY (ingermintázat) MÓDOSÍT MINTÁT VESZ SÉMA IRÁNYÍT FELDERÍTÉS

15 Érzékelés és észlelés

16 Az érzékelés (szenzáció) fogalma A receptorok segítségével történő ingerek felvétele és ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítása

17 Az észlelés (percepció) fogalma Az ingerület tudatosítása és annak integrálása >magasabb idegrendszeri folyamatokat (kérgi) feltételez

18 A küszöbök fogalma Abszolút alsó küszöb: az a legkisebb ingererősség, amelyet már érzékelni tudunk. Abszolút felső küszöb: az a legnagyobb ingererősség, amit még érzékelni tudunk. Különbségi küszöb: az ingerek közötti legkisebb eltérés, amely az érzékletben is változást okoz.

19 Az érzékleti modalitások Látás Hallás Szaglás Ízlelés Bőrérzékletek (tapintás, hőmérséklet, fájdalom)

20 Látás Érszékszerv: szem Adekvát ingere: a fény (elektromágneses hullám) nanométer fénysugarakat vagyunk képesek érzékelni

21

22 A receptorok A retina elektronmikroszkópos képén jól látszanak a pálcikák és a közöttük a csapok

23 A színlátás Szín: a fény hullámhosszúsága adja Jellemzői: világosság (a fény intenzitása határoz meg), telítettség (a szín tisztasága) Kb. 7 millió a színek száma, ha a világosságot és a telítettséget is figyelembe veszük

24 A hallás Érzékszerv: fül Adekvát ingere: hang (a levegő molekuláinak a rezgése adja, hullám formájában terjed) hertz közötti frekvenciát vagyunk képesek érzékelni A hang jellemzői: hangerő (amplitudó), hangmagasság (a hullámok rezgése), hangszín (felhangok)

25

26 Szaglás Érzékszerv: orr Adekvát ingere: a levegőben oldott gáznemű molekulák A szagok száma: kb

27

28 Ízlelés Érzékelés helye: a nyelven található ízlelőbimbók (kb db) Adekvát ingere: a nyálban oldott kémiai anyagok Négy alapíz: édes (nyelv hegye), savanyú (a nyelv oldala), sós (a nyelv egész felületén), keserű (a nyelv gyökén)

29

30 Bőrérzékletek Tapintás (mechanoreceptorok) Hőmérséklet (hideg és melegreceptorok) Fájdalom

31 Fájdalomérzékelés Fázisos fájdalom: erős, gyorsan nő és csökken Tónusos fájdalom: tompa és állandójellegű.

32 Az észlelés funkciói Lokalizáció Felismerés

33 Lokalizáció Figura-háttér Perceptuális organizáció elvei Távolság- és mélységészlelés Mozgásészlelés

34 Tárgyak észlelése a) Alak háttér észlelés (Gestalt)

35

36 Újabb példa az alak-háttér szerveződésre

37 A perceptuális organizáció elvei Hasonlóság elve Közelség elve Jó folytatás elve Zártság elve Közös sors elve

38 Szervezőelvek Közelség Hasonlóság Zártság

39 Tárgyak észlelése b) perceptuális szerveződés jó folytatás elve hasonlóság elve közelség elve zártság elve [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [

40 Távolság- és mélységészlelés Monokuláris jelzőmozzanatok Relatív nagyság Relatív magasság Takarás Lineáris perspektíva Levegő perspektíva Binokuláris jelzőmozzanatok Binokuláris diszparitás

41 Távolsági jelzőmozzanatok lineáris perspektíva relatív nagyság relatív magasság árnyékolás takarás részletgazdagság

42 Binokuláris diszparitás

43 Mozgásészlelés Látszatmozgás (a retinán álló kép) Phi-jelenség Film Valódi mozgás (a retinán elmozdul a kép) Relatív mozgás Abszolút mozgás

44 Felismerés Hubel-Wiesel (a primitív vonások-élek, szögek stb.- felismerésére ad magyarázatot) vonásdetektorok: egyszerű, komplex és hiperkomplexsejtek

45 Észlelési konstanciák Definíció: az észlelt tárgy észlelése állandó, annak ellenére, hogy az észlelés során a retinális kép a tárgyról megváltozik. Fajtái: nagyság, alak (forma), világosság konstancia

46 A figyelem

47 A figyelem fogalma Az ingerek közötti szelektálás

48 A figyelem sajátosságai Terjedelem: hány tárgyat tudunk figyelmünkkel egy adott pillanatban megragadni (7+-2) Tartósság: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket egy adott dologra irányítani (nagy egyéni különbségeket mutat) Megosztottság: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni Átvitel: azt fejezi ki, hogy hogyan tudjuk figyelmünket egyik dolgogról a másikra irányítani

49 A figyelem fajtái Szándék szerint - Szándékos figyelem - Önkéntelen (spontán) figyelem További formái: - Automatikus figyelem - Kitartó figyelem (éberség)

50 Szándékos figyelem A figyelmi tevékenység tudatos mentális erőfeszítést igényel Fenntartását segíti: a feladattudat, a tervszerűség, az önkontroll és az érdeklődés

51 Önkéntelen figyelmet vált ki Hirtelen erős inger Szokatlan inger Mozgó tárgy

52 Automatikus figyelem Nem igényel tudatos odafordulást és mentális erőfeszítést sem Gyakorlás révén alakul ki Lehetővé teszi a figyelem megosztását

53 Kitartó figyelem Hosszú ideig fennálló Nagy mentális erőfeszítést igényel Befolyásolja: motiváció, elvárások,érdeklődés, előzetes ismeretek és tapasztalatok Legnagyobb ellensége az idő

54 A figyelem elméletei Broadbent: szűrőmodell Treismann: jelcsillapító rendszer Kapacitásmodellek

55 Az emlékezet

56 Tárolás a hosszú távú memóriában Ebbinghaus felejtés-görbéje Forrás: Ádám P.-Balogh L.-Mailát L-né-Nádudvari I-né: Általános pszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest, o.

57 Az emlékezés három szakasza Kódolás Tárolás Előhívás Elhelyezés a memóriában Megőrzés a memóriában Visszanyerés a memóriából

58 A kódolást elősegítő tényezők Ismétlések száma Szervezetünk és idegrendszerünk állapota Személyes adottságainktól (motiváció,akarat, érzelem, érdeklődés stb.) Együttes érzékszervi hatásoktól (pl. audiovizuális tanulás) Előzetes ismeretektől és tapasztalatoktól

59 Az előhívást segítő tényezők A kódolás pontossága, mélysége, kidolgozottsága Az információk szervezése Ismétlés, újraszervezés Előhívási támpontokhoz való kapcsolás Kontextus hatás

60 Az előhívás két formája Felismerés Felidézés

61 bemenő információ 1. TÖBBSZÖRÖS EMLÉKEZETI TÁR Ismételgetés: - fenntartó, - feldolgozó. szenzoros tár rövid távú memória hosszú távú memória felejtés Az emlékezet társas modellje Forrás: Bernáth László Révész György (1995): A pszichológia alapjai Tercia Kiadó, Budapest, 115.o.

62 Szenzoros tárak jellemzői Modalítás-specifikusak (pl. ikonikus, haptikus, echoikus) Kapacitása viszonylag nagy Tárolási idő: pár másodperc (táranként változik) A felejtés formája: elhalványulás

63 A rövid távú emlékezet (RTM) jellemzői Kódolás: akusztikus és vizuális Kapacitása: 7+-2 tömb Tárolási idő: kb. 30 másodperc A felejtés formája: elhalványulás, kiszorítás

64 A munkamemória Baddeley és Hitch dolgozta ki Az RTM megismerési és információ feldolgozási folyamatokban játszott szerepére ad magyarázatot Három fő része: artikulációs hurok, téri-vizuális hurok és egy modalitás független központi végrehajtó

65 A.J. Baddeley és G.J. Hitch

66 A hosszú távú memória (HTM) jellemzői Kódolás: elsősorban szemantikusan történik Kapacitás: korlátlan Tárolási idő: korlátlan A felejtés formái: interferencia (retrográd és proaktív) Fontos a konszolidáció: az emléknyomok megszilárdulása (hippokampusz)

67 Az explicit és implicit emlékezet (Shachter) Explicit emlékezet - Szemantikus (a világról való általános ismereteink tára) - Epizódikus (önéletrajzi emlékezet) Implicit emlékezet - itt tároljuk a készségeinket

68 Emlékezet Explicit (deklaratív) Implicit (nem deklaratív) Epizodikus Szemantikus Készségek Erőfeszítés Kondicionálás Nem asszociatív

69 Emlékezet Rövid távú Hosszú távú Kódolás Tárolás Előhívás Kódolás Előhívás Tárolás Akusztikus kód Hibák a mássalhangzók felidézésében Vizuális kód Korlátozott kapacitás (7±2) kiszorítás és elhalványulás Gyors elhalványulás Emlékezeti keresési és aktivációs modellek Értelmes kapcsolatok kialakítása; Jelentés mélyebb feldolgozása Előhívási hibák, interferencia, keresési és aktivációs modellek Konszolidáció

70 Az emlékezés fajtáinak jellemzői JELLEMZŐK SZENZOROS REGISZTER STM short time memory LTM long time memory Az információ belépése figyelem előtti figyelmet kíván újrajátszás Az információ fenntartása lehetetlen szándékos figyelem újrajátszás ismétlés szerveződés Az információ formája a bemenő inger pontos másolata fonetikus vizuális főleg szemantikus Kapacitás nagy kicsi határtalan Információveszteség elhalványodás kiszorítás hanyatlás nem vész el, hozzáférhetősége csökken Az emléknyom 1-2 mp 5-20 perc percektől évekig

71 Mnemotechnikai eljárások Definíció: az emlékezet hatékonyságát növelő eljárások Példák: - Helyek Módszere (Szimonidész): szólisták tanulására alkalmas - Kulcsszó-módszer: jól alkalmazható idegen szavak tanulásánál

72 Az emlékezeti torzítások Konzisztencia hatás: a múltat a jelennek megfelelő módon rekonstruáljuk Átváltási hatás: a múltat a jelennel összeütköző módon rekonstruáljuk Utólagos bölcsesség: múlt eseményeit jelenlegi tudásunknak megfelelően idézzük fel (előre megmondtam, hogy úgy lesz) Egocentrizmus: múltunkat énkiemelő módon idézzük fel (Jól emlékszem) Sztereotipizálás: a múltbeli események általánosítása

73 Teszthatás A 60-as évektől elkezdődött az előhívási folyamatok kutatása, korábban a tárolásra helyezték a hangsúlyt Az ismételt előhívás segíti a hosszú távú emlékezetet ellentétben az újratanulással. Rövid távon az újratanulás eredményesebb, a pedagógia célja azonban a hosszú távú tudás kialakítása. Tulving: Fontos az információ rendelkezésre állásra és az információ elérhetősége. Az előhívás konstruktív módon megváltoztatja az elért emlékezeti információt. Elizabeth Loftus: emlék-implantáció Robert Bjork: kívánatos nehézség a tanulásban A teszt tehát nem csak ellenőrzésre szolgál, hanem tanulási folyamat is amely emlékezetformáló és hosszú távú tudást épít. Magyarországon: Racsmány Mihály

74 Az értelmi fejlődés Piaget szerint Alapfogalmak: egyensúly, séma, asszimiláció, akkomodáció Szenzomotoros szakasz (0-2 év): észlelés és mozgás a világ megismerésének eszközei, tárgyállandóság kialakulásával zárul Műveletek előtti periódus (2-7 év): a gyermek nem képes műveleti szintű reprezentációra, valódi logikai műveletek nem végezhetők. Konkrét műveletek szakasza (7-12 év): konzerváció kialakul, decentrálás, műveletek végzése. Metakogníció fejlődik, oszt. Formális műveletek szakasza (13 évtől): elvont műveleti gondolkodás, hipotézisalkotás jellemző. Fejlett emlékezet.

75 SZENZOMO TOROS GONDOLKO DÁS SZAKASZA ( 0-2 év) 1.szakasz ( 0-2.hó) : veleszületett reflexsémák használata 2.szakasz ( 2-4.hó) : elsődleges cirkuláris reakciók, saját testre irányuló mozgások 3.szakasz ( 4-8.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók, azon sémák fejlődése, melyeknek érdekes hatása van a környezetre, külsőleg orientált reakciók 4.szakasz ( 8-12.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja, céleszköz viselkedés kezdete 5.szakasz ( hó) : harmadlagos cirkuláris reakciók, explorációs tevékenység, új eszköz-cél sémák felfedezésére irányul 6.szakasz ( hó) : szimbolikus reprezentációk megjelenése, kezdődő gondolkodás

76 MŰVELET ELŐTTI GONDOLKO DÁS SZAKASZA ( 2-7.ÉV) Jellemzői : egocentrikus, nem tudja mások perspektíváját átvenni egyszerre csak egy dimenzióra figyel, a többi dimenziót és a dimenziók közötti kapcsolatot figyelmen kívül hagyja nem képes műveletek végzésére ( művelet: egy információ átalakítására vonatkozó mentális szabály, mely megfordítható) szinkretizmus szemléletvezérelt ultra jelenségek: animizmus, artificializmus, finalizmus, gyermeki realizmus kollektív monológok

77 KONKRÉT MŰVELETE K SZAKASZA ( 7-11.ÉV) Jellemzői : decentrálás képes több dimenzióra figyelni és az ezek közötti kapcsolatokra is gondolkodási reverzibilitás konkrét, szemléletvezérelt ( verbális fogalmakkal, konkrét tárgyak jelenléte nélkül nem tud problémát megoldani helyesen) képes műveletek végzésére : sorba rendezés, osztályozás, kategorizálás, konzerválás számok, mennyiség, súly, térfogat állandóság

78 FORMÁLIS MŰVELETE K SZAKASZA ( 12.ÉVTŐL- ) Jellemzői : hipotetikus-deduktív, hipotéziseket állít fel és ezeket módszeresen ellenőrzi szisztematikus kombinatorikus absztrakt, elvont

79 Heteronóm erkölcs jellemzői Külső forrásból származik az erkölcs, a felnőtt iránti tiszteletből fakad szabályok, normák betartása a büntetéstől való félelem miatt, engedelmeskedni kell! szó szerint kell venni és betartani a szabályokat nem lehet megváltoztatni a szabályokat következmény etika szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele nincs Jellemző a hit az igazságos világban

80 Autonóm erkölcs jellemzői 9 éves kortól a szabályokat elfogadja és betartja, mert megértette a lényegüket nem kell szó szerint venni és betartani a szabályokat a szabályok megváltoztathatóak közös megegyezés alapján szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele