Minőségügyi kézikönyv I.

Átírás

1 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Minőségügyi kézikönyv I. a Kossuth Nevelési Oktatási Központ Óvoda és Általános Iskola fő folyamatainak és az azokat kiszolgáló folyamatok szabályozására Készült: Készítette: Deák János igazgató Megjegyzések:

2 Tartalom Tanügyigazgatási feladatok 3 A beírás és beiratkozás rendje 11 Az óvodai munkarend elkészítésének rendje 15 A Szövőgyár u. óvoda udvarának rendje 17 Az iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének és a vele kapcsolatos eljárások rendje 21 Az iskolai órarend készítése 26 A szakmai közösségek munkatervei elkészítésének, ellenőrzésének és véleményezésének rendje 40 Az óvodai csoportok nevelési és oktatási tervének felépítése 42 Az iskolai tanmenetek elkészítésének, ellenőrzésének és véleményezésének rendje 43 A választható foglalkozások tematikáinak készítése, ellenőrzése és véleményezése 45 A kiegészítő tevékenységek szervezésének, lebonyolításának, ellenőrzésének rendje 47 Rendezvények szervezésének rendje 49 Pályázati munka szervezése 50 A vezető pedagógiai ellenőrzése 52 Az óvodai kezdeményezések ellenőrzésének és értékelésének szempontjai 62 Szempontok az iskolai tanórák ellenőrzéséhez és értékeléséhez 63 A panaszkezelés rendje 64 Betanítási rend 66 Juttatási szabályzat 69

3 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Tanügyigazgatási feladatok Összegzés: A vezető tanügyigazgatási feladatainak végrehajtása igazi erőpróba, ahol egyszerre vizsgázunk - a jogszabályok naprakész és pontos ismeretéből, - adminisztrációs fegyelemből, - irányításból, - koordinációból, - analízisből és szintézisből, - szakmai és emberi bátorságból döntéseink meghozatalában és végrehajtásában. A tanügy igazgatása tágabb értelemben a nevelőtestületek, nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak igazi vezetése, intézményvezetői munkánk alapja. Tanügyigazgatási feladatok 1

4 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Tartalomjegyzék Bevezetés Törvényi háttér A tanügyigazgatási feladatok felosztása A vezető tanügyi feladatai Ügyvitel ellenőrzése A tanügyek irányítása A vezető tanügyi munkája Vizsgálat Koordináció Feltételek megteremtése Döntés... 8 Tanügyigazgatási feladatok 2

5 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Bevezetés A társadalmi, gazdasági viszonyok rendszerének működtetésére és a viszonyokból következő értékrendszer közvetítésére az állam intézményeket, szervezeteket, testületeket hoz létre a feladatok végrehajtásának megfelelő szinteken. A helyi önkormányzatok képviselőtestülete, mint autonóm, helyi állami döntéshozó szerv a közoktatási feladatok ellátásra hozza létre intézményeit és alapításkor rendelkezik azok feladatairól. A közoktatási intézményekre jellegüknek megfelelően a gyerekekkel, szülőkkel kapcsolatos igazgatási feladatok közül a - tanulók tudásával, - tanulmányi, iskolai előmenetelével, - iskolába lépéssel, intézményváltoztatással, - gyermekvédelemmel, szociális ellátással kapcsolatos feladatokat a közoktatási intézménynek kell ellátnia. A közoktatási intézmény a gyerekek életében a társadalomba való beilleszkedés szocializációs közege is, így ebből a szempontból ezeket a feladatokat a közoktatási intézménynek célszerű is gyakorolnia. A feladatokat gyűjtőnéven tanügyigazgatási feladatoknak mondjuk. Tanügyigazgatási feladatok 3

6 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Törvényi háttér A tanügyigazgatási feladatokról, azok ellátásáról alapvetően a többször módosított évi LXXIX. törvény, azaz a közoktatásról szóló törvény rendelkezik. A törvényben megállapított és előírt feladatok végrehajtásáról a többször módosított 11/1994. MKM rendelet intézkedik. Mindkét jogszabályról elmondható, hogy a kibocsátás évéhez képest tartalmuk sok változáson ment át, legfőképpen az utóbbi rendelet folyamatos módosításával. A rendelet módosításain és a politikai ciklusonként már-már rendszeres közoktatási törvény módosításon egyértelműen látszanak a politikai érdekérvényesítés jogszabályban megjelenő eszközei. A jogszabályok szerkezete ezzel szemben felépítését és rendelkezési területeit illetően nem változott, mert a szabályozandó kérdések ugyanazok, csak a szabályozás módja más és más. A tanügyigazgatási feladatok még kevesebb változáson mentek át, hiszen országos szinten kell rendelkezni: - a tankötelezettségről, - a személyiségfejlesztés szakaszairól, - a gyermek, tanuló, szülő jogairól és kötelességeiről, - a közoktatásban résztvevőkről, - a közoktatás rendszeréről, - a közoktatási rendszer intézményeinek működéséről, - a közoktatás szervezéséről és irányításáról, - a nemzetközi vonatkozású ügyek intézéséről, - a közoktatás finanszírozásáról. A gazdálkodással, finanszírozással kapcsolatos kérdéseket külön rendelet, a 217/1998. sz. Kormányrendelet szabályozza az államháztartás rendjéről szólva. A közoktatási törvény és a végrehajtását szabályozó rendeletet a tanügyigazgatási feladatok végrehajtása során együttesen kell figyelembe venni. 2. A tanügyigazgatási feladatok felosztása A tanügyigazgatási feladatok ellátása intézményen belül is több szintre bontható, annak alapján, hogy a gyerekek fejlődési útjának, azaz személyiségfejlesztési folyamatának melyik része igényel intézkedést. A tanügyi intézkedéseket a közoktatási intézmény a gyerek személyiségfejlesztési területeinek és tevékenységi területeiért felelős alkalmazottja vagy Tanügyigazgatási feladatok 4

7 Minőségügyi kézikönyv 2004 v alkalmazotti közössége hajtja végre. Így a pedagógus értékeli, adminisztrálja a gyerek napi tevékenységét, a nevelőtestület értékeli a gyerek fejlődési ütemét és állapotát, továbbhaladási képességét, az intézmény vezetője ellenőrzi, szervezi, vezeti ezeknek a feladatoknak a végrehajtását és a jogszabályoknak megfelelően dönt arról, hogy a gyermek egyáltalán az intézmény igazgatási rendszerébe bekerül-e, vagy kikerül onnan. 3. A vezető tanügyi feladatai 3.1 Ügyvitel ellenőrzése Minden intézkedés, különösen a vezetői intézkedés, tanügyigazgatási döntés alapja az ügyviteli fegyelmen alapuló pontos nyilvántartás, a tanügyi dokumentumok naprakész vezetése. A pedagógusok, ügyviteli alkalmazottak által vezetett, felvett nyilvántartások, tanügyi dokumentumok rendszeres ellenőrzését, a javításukra tett intézkedést a legalapvetőbb vezetői tanügyigazgatási feladatnak kell tekinteni. A helyesen kiállított és vezetett dokumentumok támasztanak alá minden egyéb tanügyigazgatási intézkedést. Az intézkedések kapcsán újabb dokumentumok és eseménybejegyzések születnek, amelyek azután alapjai a következő intézkedéseknek és így tovább. Tanügyigazgatási feladatok 5

8 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Dokumentum típus 1 Dokumentum típus 2 Dokumentum típus 3 Dokumentum típus 4 tanügyigazgatási intézkedés vezető 1. ábra: tanügyigazgatási intézkedés és ügyvitel felszólítások mulasztási napló Dokumentum típus 3 igazolások felszólítás rendszeres iskolába járásra 2. ábra: egy konkrét intézkedés A vezető feladata bármilyen tanügyi intézkedés törvényességi felülvizsgálata is. A dokumentáció szerepe itt végképp vitathatatlan. 3.2 A tanügyek irányítása A vezetőnek kollégái részére egyértelmű utasításokat kell adnia tanügyi munkájuk elvégzéséhez. Rendelkezni kell a beírási napló, a felvételi és mulasztási napló, a foglalkozási napló, a törzslap, a bizonyítvány kiállításáról és annak módjáról. El kell készítenie a tantárgyfelosztást és az órarendet, óvodában a munkarendet. Gondoskodnia kell a jegyzőkönyvek szabályos elkészítéséről és a dokumentumok jogszabályban előírt helyes állapotáról. Világosan el kell kollégáit igazítani a tanügyek végzéséről és adminisztrációjáról. A tanügyi munka során gyakorolni kell az összes vezetési funkciót. Tanügyigazgatási feladatok 6

9 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A vezető tanügyi munkája A jogszabályok az intézmény vezetőjének hatáskörébe utalják - az óvodai felvételt, átvételt, - az iskolai felvételt, átvételt, - a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos döntéseket ( pl. részleges felmentés, magántanulói jogviszony ), - az iskolai beiratkozással kapcsolatos intézkedéseket ( szülő, fenntartó értesítése ), - a gyerekek óvodai vagy tanulócsoportba való beosztását, - a gyerekek szociális ellátásával kapcsolatos intézkedéseket ( térítéscsökkentések, ösztöndíjak, segélyek ), - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok végrehajtását, - a tanulók fegyelmi felelősségével kapcsolatos intézkedéseket ( fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi határozat végrehajtása ), - a hiányzások jogkövetkezményeinek alkalmazását ( felszólítás, jegyző értesítése ), - az intézményben dolgozó alkalmazottak tanügyi munkáinak törvényességi ellenjegyzését Vizsgálat A fenti feladatokhoz a vezetőnek vizsgálnia kell - a közoktatásra vonatkozó összes jogszabály konkrét ügyre vonatkozó hatályos rendelkezéseit, - a helyi önkormányzat hatályban lévő rendeleteit, - az ügyre vonatkozó intézményi szabályokat ( SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program ) - az ügyre vonatkozó eddig képződött dokumentumokat ( ügyvitel ) - a gyerek, tanuló sajátos helyzetét és érdekét Koordináció A vezetőnek koordinációt kell végeznie a tanügyi munkában a gyerekeket érintő tanügyi kérdésekben döntéshozó partnerekkel: - pedagógusok, - nevelőtestület, - gyermekvédelmi felelős, - fegyelmi bizottságok, Tanügyigazgatási feladatok 7

10 Minőségügyi kézikönyv 2004 v más intézmények, ahonnan érkezik vagy ahová távozik a gyerek, - szülők, - nevelési tanácsadó, - országos szakértői és rehabilitációs bizottság, - jegyzői gyámhivatal, - gyermekjóléti szolgálat, - szakmai felügyeleti szerv ( fenntartó képviselője ), - jegyző, - OKÉV Feltételek megteremtése A vezetőnek biztosítania kell a tanügyi feladatok teljesítésének tárgyi és személyi feltételeit. Az intézményben folyó munkát úgy kell megszervezni, hogy a tárgyi és személyi feltételek teljes összhangban legyenek a gyerekekkel kapcsolatos tanügyi feladatok maradéktalan végrehajtásához Döntés A vezetőnek a rábízott tanügyi munkában - a vizsgálat ( tények összegyűjtése ), - a koordináció ( partnerek véleménye ), - a gyermek érdekeinek figyelembe vétele után döntést kell hoznia és rendelkeznie kell döntésének végrehajtásáról. Tanügyigazgatási döntéseinket határozatba kell foglalni, amelyet érdemi indoklással és a megfelelő helyeken jogszabályi hivatkozással kell ellátni. A határozatok és rendelkezések végén fel kell sorolni azokat a lehetőségeket, hogy határozatunk ellen milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre az érintettek részére. Tanügyigazgatási feladatok 8

11 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Előkészítés A beírás és beiratkozás rendje Az óvodai és az iskolai rendes évi beiratkozás a következő nevelési évre vonatkozóan az óvodában május hónapban egy hét időtartamban, az iskolában április hónapban két nap időtartamban zajlik a jegyző külön értesítése alapján. A rendes évi beiratkozást megelőzően az intézmény a népesség-nyilvántartásért illetékes önkormányzati szervtől megkapja az óvodakötelesek és az iskolakötelesek az intézményre vonatkozó lakóhely körzet szerinti listát, amely tartalmazza a gyermek nevét, születési idejét és bejelentett állandó lakcímét. A lista alapján az intézmény titkára beírási naplót vesz fel az óvodára és az iskolára vonatkozóan külön külön. A beírás és a beiratkozás előkészítése, megszervezése A beírás és a beiratkozás előtt az intézmény vezetője írásos tájékoztatót ad ki, amely tartalmazza: - az óvoda és iskolaköteles gyerekekre vonatkozó aktuális jogszabályi tudnivalókat ( közoktatási törvény ) - a gyerekek azonosítására vonatkozó dokumentumok megnevezését ( születési anyakönyvi kivonat, lakcím bejelentő ) - a gyerekekre vonatkozó egészségügyi, pszichológiai és pedagógiai szakvélemények formáit, típusait és a szakvélemények lehetséges tartalmának megfelelő eljárásokat - a gyerekek térítési díjaival kapcsolatos dokumentumok lehetséges tartalmának megfelelő eljárásokat ( határozatok szociális kedvezményekről ) - a lakóhely körzetére vonatkozó információkat ( alapító okirat ) - a külföldi állampolgárokról szóló tudnivalókat A beírás és beiratkozás rendje 1

12 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Óvodában: Az óvodai beiratkozás helyét az intézmény vezetője jelöli ki. A beírást az óvónő végzi a beírást megelőző héten elkészült beosztás alapján. A beosztást tervezetét az óvodai intézményegység vezető készíti el és az intézmény vezető hagyja jóvá. A beírás a beiratkozási napokon óráig tart. Iskolában Az iskolai beiratkozás helyét az intézmény vezetője jelöli ki. A beírást a titkár és az iskola ezzel megbízott vezetője végzi. A beírás a beiratkozási napokon óráig tart. A beiratkozás Az intézménybe való beírást a beírási naplóban kell rögzíteni. A beírást végző az alábbi dokumentumokat ellenőrzi: - születési anyakönyvi kivonat - állandó lakcím bejelentő, vagy azt igazoló dokumentum - iskolában az óvodai szakvélemény Ha a gyermek az intézmény lakóhely körzetébe tartozik és a szülő erre igényt tart, akkor a gyermeket az intézmény nyilvántartásába be kell írni. Ha a gyermek a lakóhely körzeten kívül él, akkor róla külön nyilvántartásban kell bejegyzést tenni. A beíráskor történő bejegyzés tartalmazza az alábbiakat: - gyermek neve - születési helye, ideje - a gyermek lakcíme - gondviselő ( szülő(k) ) neve - a gondviselő lakcíme, elérhetősége A beírás és beiratkozás rendje 2

13 Minőségügyi kézikönyv 2004 v a gyermekről szóló szakvélemény kiállítójának megnevezése, annak száma ( a szakvéleményről fénymásolatot kell készíteni ) - a gondviselő megjegyzése, kérése a gyermekkel kapcsolatban - a gondviselő nyilatkozata a gyermek elhelyezésével kapcsolatban ( nemzetiségi osztályba való felvételi kérelem ) - a gondviselő nyilatkozata a nevelési időszakra vonatkozóan ( napközi-otthonos, iskolaotthonos nevelésre benyújtott igény ) A beírt gyermek gondviselője beiratkozáskor az alábbi nyomtatványokat kapja: - iskolában diákigazolvány kérő lap - kisebbségi, nemzetiségi nevelésben való részvételt igénylő lap - iskolaotthonos nevelést kérő lap - napközi otthonos nevelést kérő lap - térítési díjkedvezményeket kérő lap A beírás Az intézmény vezetője a beírásról határozat formájában dönt, amelyet megküld a gyermek gondviselőjének. A határozat egy példányát az irattárban kell elhelyezni. A határozat tartalmazza a gyermek óvodai vagy iskolai elhelyezésére vonatkozó információkat is ( csoport, osztály megnevezése, a csoportot vezető pedagógus neve, elérhetősége ) Értesíteni kell a beírásról a más településről bejáró lakóhely szerinti illetékes jegyzőt. A beírással kapcsolatos további értesítési és eljárási szabályok A beírásról szóló határozatok után nyilvántartás készül: - a lakóhely körzetben élő beírt gyerekekről - a nyilvántartás alapján lakóhely körzetbe tartozó, de meg nem jelent gyerekekről - a beírt lakóhely körzeten kívüli gyerekekről - a lakóhely körzetben élő, de nem az intézménybe iratkozott gyerekekről A beírás és beiratkozás rendje 3

14 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A nyilvántartás tartalmazza: - A gyerek - nevét - Születési helyét és idejét - Lakcímét - A gondviselő nevét - A gondviselő lakcímét A nyilvántartásokat az önkormányzat polgármesteri hivatalának meg kell küldeni a beiratkozást követő héten. A beiratkozással kapcsolatos összes nyilvántartást irattári számmal kell ellátni. Eljárás a lakóhely körzeten kívül élő gyerekek beiratkozásakor - a szülő igénybejelentése - befogadó nyilatkozat kiállítása - a szülő megkeresi a lakóhely körzet szerint illetékes intézményt - a lakóhely körzet szerinti intézmény regisztrálja a megjelenést - a körzeten kívül élő gyermek beírása Eljárás rendkívüli beiratkozás esetén Rendkívüli beiratkozásról beszélünk, ha a beiratkozás nem a jegyző által, erre a célra kijelölt időben történik. A beírásra való igényt a szülőnek írásban kell kérnie az intézmény titkárságára vagy az igazgatónak címezve. A fenti követelményeknek megfelelő adatokat a titkár veszi fel. Az igazgató határozatban dönt a felvételről. A beírás és beiratkozás rendje 4

15 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Az óvodai munkarend elkészítésének rendje Az óvodai intézményegység vezetője minden nevelési évre munkarend tervezetet készít, amely tartalmazza: Az óvodában dolgozó óvónők nevét és heti kötelező csoportban eltöltendő óraszámát. Az óvónő órakedvezményének megnevezését és az órakedvezmény mértékét Az ügyeleti rendet A helyettesítési rendet Táblázatos formában: Az óvodai csoport megnevezését A hét és a váltóhét napjait A napokra a csoportban dolgozó óvónők munkaidejének jelölését fél órás itemenként Az óvónő által az adott napon a csoportban töltött idő összesítését Az óvónő által az adott héten a csoportban töltött idő összesítését A reggeli és délutáni ügyeletek napi megjelölését Az óvónő napi csoportban töltött óraszáma nem lehet több, mint 6,5 óra. A csoportok átfedési ideje 2 óránál kevesebb nem lehet. Az óvodai munkarend elkészítésének rendje 1

16 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A munkarend tervezetét úgy kell elkészíteni, hogy az illeszkedjen az önkormányzati feladatmutatókhoz és a belőlük képzett álláshely számokhoz. Az óvodai munkarend tervezetét az intézményegység vezető a nevelőtestület alakuló értekezletén a nevelőtestülettel véleményezteti, majd megküldi az intézmény vezetőjének. A munkarend nevelőtestületi véleményezéséről jegyzőkönyv készül. A munkarend tervezetét az intézmény vezetője hagyja jóvá. A jóváhagyott munkarendet az óvodai nevelői szobában ( könyvtári szobában ) ki kell függeszteni, az intézmény irattárában elhelyezni. Az óvodai munkarendet az iskolai tantárgyfelosztással együtt a fenntartónak be kell küldeni. Az óvodai munkarend elkészítésének rendje 2

17 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A Szövőgyár utcai óvoda udvarának rendje Területekre osztás : ld. a mellékelt ábrát I. terület: labdázó és környéke / görgős mászóka, vonat / II. terület: csúszda a várral III. terület: füves terület a házzal, dombbal, műanyag bújócskával IV.terület: Kresz-pálya, udvari gyermekmosdó, wc V.terület: homokozók VI.terület: fedett betonos terület áprilistól októberig /időjárástól függően /vizuális tevékenységek, asztali játékok körjátékok novembertől márciusig és rossz idő esetén a csúszdánál felügyel Területek felügyeletének rendje / ától kezdve / I. terület: l.cs. óvónői II. terület: 2.cs. óvónői III. terület: 3.cs.óvónői IV. terület: 4.cs.óvónői V. terület: 5.cs. óvónői VI. terület: 6.cs. óvónői - a fent leírtak szerint Időkeret / 7.pont /: Kéthetenkénti váltásban, körforgásban óramutató járásával ellentétesen Tevékenységek megnevezése: a Szövőgyár utcai óvoda udvarának rendje 1

18 Minőségügyi kézikönyv 2004 v I. terület: különböző labdajátékok, egyensúlyozó gyakorlatok II.terület: mászás, csúszás, függeszkedés III. terület: babaházban-szerepjáték, dombon-csúszkálás, műanyag bújócskában - bújás, mászás IV.terület: kerékpározás, rollerezés gumikerekeken - egyensúlyozó járás V.terület: homokozó játékokkal való tevékenykedés / nov.-től márc.-ig nincs /, ebben az időszakban az erre a területre beosztott pedagógus is a wc rendjére vigyáz a másik kolléganővel együtt. VI.terület: asztali játékok: vizuális tevékenységek végzése /rajzolás, festés / papírhajtogatás, mintázás, könyv nézegetése, mesélés / fent már leírt időszakban / körjátékozás Udvari játékeszközök, udvaron használt játékok használati rendje A kijelölt helyen, területen a játékok rendeltetésszerű használata, amit az óvónők az udvarra érkezés előtt megbeszélnek a gyerekekkel. Az udvarra /de. és du./ elsőnek leérkező csoport óvónője veszi ki a tárolóból a játékokat / kivéve a KRESZ-pályán használtakat / Délben a csoportba való felmenetelkor a nagycsoportos gyermekek teszik helyére a játékokat /kivéve a kerékpárokat/ Délután a játékok helyretétele a gyermeklétszám csökkenésével folyamatosan óvónők segítségével. Udvari játékok tisztítási rendje Fajátékok: évente lx védőpáccal történő bekenése Homokozó játékok, labdák, kerékpárok, búj ócska, egyéb játékok: negyed évente - kivéve télen a Szövőgyár utcai óvoda udvarának rendje 2

19 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Játéktároló: havonta lx / minden hónap első hete kisegítő dolgozó Udvari gyermekmosdó és wc tisztítása: heti tervezésben összeállítva, dokumentálva - heti váltásban a technikai dolgozók Udvari játékok karbantartási rendje A karbantartással megbízott dolgozó a gondnok utasítása szerint, de hetente legalább egy alkalommal vizsgálja át a játékeszközöket. Szükség szerint az óvónők is jelzik neki, ha a játékeszközök valamelyike meghibásodik. / balesetveszély megelőzése / Az eltört játékok kivonása a használatból minden óvónő feladata. a Szövőgyár utcai óvoda udvarának rendje 3

20 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Domb az ügyelet "forgásának" iránya gyakoriság: két hetenként III. terület (3. csop. ) Bújócska Babaház csúszda Vár átjáróval csúszda II. terület (2. csop.) vonat görgős mászóka Labdázó terület I. terület ( 1.csop.) IV. terület (4. csop.) Kreszpálya Homokozó V. terület (5.csop. ) Homokozó VI. terület (6.csop. ) Udvari mosdó Kijárat az udvarra a Szövőgyár utcai óvoda udvarának rendje 4

21 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Az iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének és a vele kapcsolatos eljárások rendje Az óratervből, a feladatmutatókból és a tanulócsoportok számából kiindulva meghatározzuk az ellátandó feladattömeg pedagógusoknak való szétosztását. A tantárgyfelosztás voltaképpen az óratervben szereplő feladatok hozzárendelése a humán erőforráshoz, figyelembe véve a humán erőforrás együttes és egyéni sajátosságait. A tantárgyfelosztás tervezetének az előző tanév végén kell elkészülnie, mert igazán a tantárgyfelosztás tervezetéből derül ki, hogy milyen állásokat pályáztatunk meg a nyár folyamán a következő tanévre. A tantárgyfelosztás az álláshelyek száma, az azokon jelentkező heti óraszámok, az osztályok óraterve alapján készül úgy, hogy figyelembe vesszük az álláshelyen dolgozó pedagógus szakképzettségét, heti kötelező óraszámát, megbízásaiból eredő órakedvezményeit. A tantárgyfelosztás táblázatos formája: Az iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének és a vele kapcsolatos eljárások rendje 1

22 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A tantárgyfelosztás elkészítésének folyamata Az intézményegység vezetője a szakmai munkaközösség vezetők részére elkészíti a következő évre vonatkozó óratervet, amely tartalmazza az osztályokra vonatkozó kötelező és a tervezhető nem kötelező órák számát, ezen túl rendelkezésre bocsátja az önkormányzat által kiadott feladatmutatóit. A munkaközösség vezetők munkaközösségük tagjaival értekezletet tartanak, amelyen ismertetik a fentieket és elkészítik a munkaközösség szakmai javaslatát a tantárgyfelosztás tervezetéhez. A javaslatban szerepeltetik a munkaközösségükbe tartozó pedagógus nevét, a tanított tantárgyat, a pedagógushoz rendelt tanulócsoport azonosítóját, és tanulócsoportban tanítandó óraszámot. A javaslat a kötelező óratervi órákra szól és a javaslatot írásban kell rögzíteni, majd az irattárban elhelyezni. Az intézményegység vezető összegyűjti a javaslatokat és ezek alapján elkészíti a tantárgyfelosztás tervezetét, amely a kötelező órákat tartalmazza. Az intézményegységvezető a tervezet és a feladatmutatók segítségével kiszámítja azt az óra mennyiséget, amely a nem kötelező ( beleértve a csoportbontásokat ) órákra fordítható és ezt közli a munkaközösség vezetők értekezletével. A munkaközösségvezetők értekezlete írásban rögzíti javaslatát a nem kötelező órák felhasználására. Az intézményegység vezetője összehívja a szülői szervezet képviselőit és a tantárgyfelosztás tervezetét, a nem kötelező órák felhasználására tett javaslatot a szülői szervezet képviselőivel véleményezteti. A szülői szervezet képviselőit ezzel a céllal június 10-ig össze kell hívni. A szülői szervezet értekezletén tájékoztatást kell adni a következő tanévre szóló délutáni foglalkozásokkal, sportfoglalkozásokkal, szabadidős foglalkozásokkal kapcsolatos elképzelésekről és az elképzeléseket, a nevelőtestület addig felmerült javaslatait a szülői szervezettel véleményeztetni kell. A szülők véleményét az értekezlet jegyzőkönyvében írásban kell rögzíteni. A szülők véleményének ismeretében az intézményegység vezető kiegészíti ill. módosítja a tantárgyfelosztás tervezetét beemelve a nem kötelező órák elosztásának tervét. A tantárgyfelosztás tervezetét, az elkészítés előzményeit az igazgató ellenőrzi és írásban véleményezi, szükség esetén módosítja. A véleménnyel, a módosításokkal és a Az iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének és a vele kapcsolatos eljárások rendje 2

23 Minőségügyi kézikönyv 2004 v módosítások indoklásával együtt a tantárgyfelosztás a nevelőtestületi értekezlet elé kerül június 15-ig. A tantárgyfelosztás tervezetének elfogadásáról a nevelőtestület dönt, amely döntést írásba kell foglalni. Az elfogadott tervezetet az irattárban és a tanári szoba faliújságján el kell helyezni. A tantárgyfelosztás tervezetét a fenntartó által megadott határidőre a fenntartó számára is meg kell küldeni. A tantárgyfelosztás tervezetének elkészítési alapelvei a pedagógusok egyenletes terhelése a túlmunka egyenletes elosztása az alapképzettség melletti képzettségek figyelembe vétele a szakmai érdeklődés figyelembe vétele a tanulócsoport pedagógus összerendelés a következő tanévre lehetőleg ne változzon az osztályfőnök minél több tantárgyat tanítson saját osztályában A tantárgyfelosztás formai követelményei A tantárgyfelosztáshoz az A. Tü. 954/a.r. számú nyomtatvány használható. Az összes létszámadatnak a kitöltés időpontja szerinti állapotot kell tükröznie. A tantárgyfelosztásnak tartalmaznia kell, hogy mely időszakra, mely intézményre és milyen munkabeosztásra (heti), illetve osztályra vonatkozik. 1. A nyomtatványt az intézmény fejbélyegzőjével le kell bélyegezni. A fejrovatban fel kell tüntetni az osztályok, csoportok számát, a tanulók létszámát, az óratervi órák számát mind az alsó, mind a felső tagozat és a napközi vonatkozásában is. Szerepeljen a végzettség (szakok) pontos megjelölése (4. oszlop), majd a tanított tárgyak megnevezése (5. oszlop). 2. A tantárgyfelosztáson az iskola törzsállományába tartozó pedagógusokat sorszámozva kell feltüntetni akkor is, ha az illető jelenleg nem tanít ( tartósan beteg, szülési szabadságon, gyesen, gyeden van, külföldön tartózkodik). A megjegyzés rovatban kell feltüntetni a távollét okát és időtartamát. A helyükre határozott időre alkalmazott (helyettesítő) pedagógusokat közvetlenül a távollévő pedagógus neve alatt, zöld színnel, sorszám nélkül kérjük feltüntetni. A megjegyzés rovatban pedig azt az időtartamot kell jelezni, amelyre a kinevezés szól. Az iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének és a vele kapcsolatos eljárások rendje 3

24 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A sorszámozást az alsó tagozaton tanító pedagógusokkal kell kezdeni, ezt a sorszámot folytatva a napköziben foglalkoztatott pedagógusok következnek. A nyomtatvány hátoldalán folyamatos sorszámozással a felső tagozaton tanítókat kell felsorolni úgy, hogy a sort az elnök-igazgató nyissa meg és a könyvtáros zárja. Az így kialakult sorszám utolsó tagja az engedélyezett pedagógus létszámmal egyezik meg. 4. Az üres álláshelyeket is sorszámozni kell, és jelölni, hogy kik látják el a feladatokat. 5. A 6. oszlopban kell jelölni, hogy a tárgyat melyik osztályban, hány órában látják el. Amennyiben az óratervi óra egy részét a pedagógus túlórában látja el, úgy piros színnel kérjük azt jelölni. A túlórákat mindig és mindenhol piros színnel, az ügyeletet zöld színnel kell jelölni. A csoportbontással ellátott órákat bekarikázással kell jelölni. A NAT-os és a kerettanterves évfolyamoknál külön tüntetjük fel a kötelező és a választható órákat. 6. Áttanítás esetén a pedagógus a beosztásának megfelelő tagozatnál sorszámmal kerül feltüntetésre. Itt kell azokat az óraszámokat szerepeltetni, amelyeket ezen a tagozaton lát el. Az áttanítás helyén (a tagozat végén) sorszám nélkül kell szerepeltetni a nevét és az e tagozaton ellátandó óráinak a számát. 7. Az osztályfőnöki órát két helyen kell feltüntetni. Egyrészt a megtartandó óratervi órát a felsorolt szakoknál (5. oszlop) jelezni, majd az adott osztálynál szerepeltetni. Másrészt az osztályfőnöki adminisztrációra beszámítandó egy órát a 9. oszlop egy külön rovatában kell feltüntetni. 8. A törvény szerint a kötelező óraszámba beszámítható feladatokat a 9. oszlopban kell jelölni. Itt külön rovatban kell feltüntetni a minőségbiztosításra fordítandó órákat. 9. Az órakedvezmények jogcímét és számát a jegyzet oszlopban kell jelezni. A kötelező órát csökkentő jogcímek: intézményegység-vezető, intézményegység vezető-helyettes, szakszervezeti titkár, KT elnök, KT tag, kerületi munkaközösség-vezető. 10. A helyi szakmai munkaközösség-vezetők eszmei órakedvezményét szintén a 9. oszlopban kell jelezni, a megjegyzés rovatban jelölve a területet. Ez az órakedvezmény nem csökkenti a kötelező órák számát. 11. Az alsó tagozaton, a felső tagozaton és a napköziben külön-külön kell az órák számát összesíteni. 12. A lap alján lévő "Összesen" sorban jelenik meg az egy-egy csoportban megtartott valamennyi óra, míg a lap tetején az "óratervi órák száma " rovatban az adott tanulóra vonatkozó óraszám olvasható le. Az iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének és a vele kapcsolatos eljárások rendje 4

25 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Végül a tantárgyfelosztáson fel kell tüntetni a túlórákat egy hónapra számítva külön az iskolára és külön a napközire. A tantárgyfelosztáshoz csatolni kell a szabadidő-szervező, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevét, munkaidő beosztását, valamint az óvónők kötelező óráinak számát és munkaidő beosztását. Törekedni kell arra, hogy a szabaidő-szervezői és a gyermekvédelmi státuszt megfelelő szakember töltse be, kerülni kell a felemás megoldásokat (fél állásban tanár, fél állásban gyv- ) A tantárgyfelosztással kapcsolatos eljárások A tantárgyfelosztás módosítását a fenntartó felé a módosított tantárgyfelosztás megküldésével kell jelezni. A módosított tantárgyfelosztás elkészítésére,elhelyezésére és irattárba való elhelyezésére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a tantárgyfelosztással kapcsolatosak. Az iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének és a vele kapcsolatos eljárások rendje 5

26 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Iskolai órarend készítése Összegzés: Az órarend készítése olyan folyamat, amely az iskolai vezető évről évre visszatérő vizsgafeladatának is tekinthető abban az értelemben, hogy az órarend készítésének folyamata előtt és közben hozott vezetői döntések nagymértékben határozzák meg az iskola fő folyamatának, a nevelési-oktatási folyamatnak a sikerét vagy sikertelenségét. Az órarend készítésében egy időben kell részt vennie az iskolai élet minden szereplőjének, így az órarend készítése a koordináció iskolája. Iskolai órarend készítése 1

27 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Tartalomjegyzék: Bevezetés Az órarend készítési folyamat előkészítése Az óraterv elkészítése A tantárgyfelosztás elkészítése Az órarend elkészítése Az órarend elkészítésének algoritmizálható folyamatai Az órarend elkészítésének nem algoritmizálható, explicit folyamatai Az órarend készítésének kimeneti értékei Ábrák jegyzéke: 1. ábra: az órarend készítés folyamata ábra: önkormányzati feladatmutatók ábra: óraterv ábra: a tantárgyfelosztás fejléce ábra: órarendkészítési algoritmus ábra: órarendkészítő program Iskolai órarend készítése 2

28 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Bevezetés Az iskolai órarend elkészítése a tanév kezdetét közvetlenül megelőző időszakban a nevelési-oktatási folyamat egy olyan mérföldköve, amely meghatározó jelentőségű az egész folyamat hatékonyságára, minőségére vonatkozóan. Az órarend egy vagy több heti időszakra szóló, a tanévre és a nevelés-oktatás fő folyamatára szóló ciklusos időterv, amely meghatározza az iskolai nevelés és oktatás alapfeladat iskolára vonatkozó időkeretét, helyét, szereplőit. Az iskola órarendje tükrözi az iskola nevelésről, oktatásról vallott nézetét, a partnerekhez ( gyerekek, szülők, pedagógusok ) való viszonyát. A tanévre szóló órarend készítése olyan folyamat, amely a tanévre vonatkozóan: - az előkészítettségről, azaz a vezetők munkájáról, - az előkészítés tudatosságáról, azaz a gyakorlat és az elvi ( helyi és regionális ) célok és feladatok összhangjáról, - az iskola szervezeti kultúrájáról, azaz a pedagógusok összhangjáról, összeszokottságáról, szervezeti ( formális és nem formális ) hierarchiájáról, - a szakmai kultúra színvonaláról, azaz a tanulók iránti felelősségérzet színvonaláról tesz tanúságot, mert megköveteli a nevelés és oktatás szinte valamennyi iskolai szereplőjének bevonását a tanév sikeres megszervezése érdekében. Az órarend készítésének az említett szempontok szerinti megfigyelése az iskolai minőségbiztosítási folyamat egyik indikátora. A folyamatokban való gondolkodás és a folyamatszabályozás elvei alapján számba kell vennünk az órarendkészítés folyamatának bemeneti értékeit, magát az órarend elkészítésének a folyamatát és a kimeneti ( tervezett ) folyamatokat, amelyekből egy visszacsatolási ( ellenőrzés után módosítási lehetőséget tartalmazó ) és egy hatáselemző ( elmélet és gyakorlat összhangja ) kell, hogy legyen ( 1.sz. ábra ). Iskolai órarend készítése 3

29 Minőségügyi kézikönyv 2004 v visszacsatolás Előkészítő folyamatok Órarend készítése Kimenetek tantárgyfelosztás készítése személyi feltételek humán erőforrás hatékony és eredményes szakmai - pedagógiai, munkahelyi elégedettség óraterv jogszabályi feltételek kötelező, ellátandó feladatok szülői, tanulói, fenntartói elégedettség Partneri igények felmérése nem kötelező, profil feladatok választható órák marketing, szülői és tanulói elégedettség Irányított önértékelés tárgyi feltételek ( tantermek, torna terem, szaktermek) fejlesztések tapasztalat alapján történő tudatos tervezése tantárgypedagógia 1. ábra: az órarend készítés folyamata 1. Az órarend készítési folyamat előkészítése Az órarend készítéséhez el kell készíteni - az óratervet és - a tantárgyfelosztást az - irányított önértékelés eredményeire és a - partnerek igényeinek felmérésére támaszkodva. Az előkészítő munka helyi szinten már az előző tanév második részében el kell hogy kezdődjön. Az önértékelés olyan eredményei kerülnek itt felhasználásra, amelyek egyértelműen a szülői, tanulói, pedagógusi ( tantárgy-pedagógia, módszertan ) elvárásokat tartalmazzák az oktatás tartalmi és szervezési részeit illetően. Az erre a célra vonatkozó Iskolai órarend készítése 4

30 Minőségügyi kézikönyv 2004 v információgyűjtés gyakorlatilag az egész tanéven át folyik a tanév végén elvégzett irányított önértékelés és beszámolók egzakt mutatói és megállapításai felhasználása mellett. Az előkészítő munka másik elemeként a tanév végén a következő tanévre a fenntartó meghatározza, hogy az egyes évfolyamokon tanulócsoportonként mennyi óra használható fel a jogszabályokban definiált kötelező és nem kötelező órák ellátására ( 2.sz. ábra ). A tantárgyfelosztás alapjait ezek a feladatmutatók és helyi óraterv képezik. A helyi önkormányzat a jogszabályi kereteken felül még évfolyamonként szabadon felhasználható órakeretet határoz meg tanévenként, amely a jogszabály óraszámaival együtt alapját képezi a tanév feladatmutatóinak. A feladatmutatókat az évfolyamokra megállapított felhasználható órakeret, a tanulócsoportok ( osztályok, napközis csoportok ) száma és a pedagógusok heti kötelező óraszáma alapján számítjuk annak érdekében, hogy az együttes feladattömegre megkapjuk az alkalmazható pedagógusok számát és feladatát:(álláshelyek: tanító, tanár, napközis). Iskolai órarend készítése 5

31 Minőségügyi kézikönyv 2004 v ábra: önkormányzati feladatmutatók Iskolai órarend készítése 6

32 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Az óraterv elkészítése Az óraterv órarend-készítési szempontból akkor használható hatékonyan ha tartalmazza: - a tantárgy és a fejlesztendő műveltségterület kapcsolatát, - a tantárgy heti óraszámát, - a tantárgy tantervi szempontból kötelező vagy választható jellegét, - a tantárgy csoportbontási szükségletét, - az évfolyamokon a tanulócsoportok számát, - az évfolyamokon érvényben lévő tanterv típusának megnevezését, - a gyerekekre és óratömegre vonatkozó óraszám összesítéseket ( 3.sz. ábra ). Az óratervben más színnel jelöltük a kötelező és nem kötelező órákat. A jogszabály ( közoktatási törvény ) a gyerekek részére naponta kötelező órák számát maximálja, amelyeknek a táblázatban feltüntetett százalékában határozza meg az évfolyamokon felhasználható nem kötelező órák számát. A nem kötelező órák számát a tanulók érdeklődésének megfelelő választott órákra, csoportbontásokra, szakkörökre stb. lehet fordítani. A választott óráknál különbséget tehetünk kötelezően választott és szabadon választott órák között. A kötelezően választott órák azok az órák, amelyek felül vannak a jogszabályi keretben kötelező órák számán, de az iskola helyi tanterve őket előírja. A szabadon választott órákat az iskola a szülők igényei alapján állítja össze tanévenként. Iskolai órarend készítése 7

33 Minőségügyi kézikönyv 2004 v ábra: óraterv Iskolai órarend készítése 8

34 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Látható, hogy a tantárgy-pedagógiai elvek, a tárgyi feltételek már itt megfontolás tárgyát képezik ( pl. a csoportbontás ) A tantárgyfelosztás elkészítése Az óratervből, a feladatmutatókból és a tanulócsoportok számából kiindulva meghatározzuk az ellátandó feladattömeg pedagógusoknak való szétosztását ( 4.sz. ábra ). A tantárgyfelosztás voltaképpen az óratervben szereplő feladatok hozzárendelése a humán erőforráshoz, figyelembe véve a humán erőforrás együttes és egyéni sajátosságait. A tantárgyfelosztás tervezetének az előző év végén célszerű elkészülnie, mert igazán a tantárgyfelosztásból derül ki, hogy milyen állásokat pályáztatunk meg a nyár folyamán a következő tanévre. 4. ábra: a tantárgyfelosztás fejléce Iskolai órarend készítése 9

35 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A tantárgyfelosztás az álláshelyek száma, az azokon jelentkező heti kötelező óraszámok, az osztályok óraterve alapján készül úgy, hogy figyelembe vesszük az álláshelyen dolgozó pedagógus szakképzettségét, megbízásaiból eredő órakedvezményeit. 2. Az órarend elkészítése Az 1. fejezetben szereplő előkészítés után az órarend elkészítéséhez előállnak a - pedagógus, - tantárgy, - tantárgy csoportbontási igénye, - tantárgy évfolyamra jellemző óraszáma, - tanulócsoport, - tanterem adattípusok közötti kölcsönösen egyértelmű hozzárendelések, amelyek az órarend elkészítésének algoritmizálható folyamatainak alapjai. Az intézmény vezetője, mint az intézmény fő folyamatának gazdája a viták és félreértések elkerülése miatt ismerteti az óratervet, a tantárgyfelosztást és ezek elkészítésének elveit. Jó, ha az intézmény vezetője határozottan állást foglal az órarend elkészítésének nem algoritmizálható kérdéseiben, úgy mint - a tantárgyak tanítási helye, - a kötelező és nem kötelező órák közötti prioritás tantárgyak szerint, - a gyerekek megfelelő terhelése, - a pedagógusok órarenddel kapcsolatos kéréseinek jóváhagyása vagy elutasítása, - a tantárgy tanításának időkerete a tanítási napon belül, - a tantárgy pedagógiai program szerinti jellege az iskolában ( könnyű, nehéz, kognitív, készség ) ( 5.sz. ábra ) Az órarend elkészítésének algoritmizálható folyamatai Ide soroljuk azokat a tevékenységeket, amelyek során a megadott fenti hozzárendeléseknek megfelelően elkészítjük az órarend első, ún. végrehajtható avagy nyers változatát. Ebben a fázisban olyan órarend készül, amelyben az órarend az alábbi tulajdonságokkal és alapkövetelményekkel rendelkezik: Iskolai órarend készítése 10

36 Minőségügyi kézikönyv 2004 v egyazon órában nincs a tanulócsoportnak másik pedagógussal órája, - egy órában két vagy több tanulócsoport nem tartózkodik ugyanabban a tanteremben, - miden tanulócsoportnak egy adott órában van tanterme, - a csoportbontott órákon a csoportbontásban érintett tanároknak egy időben, a csoportbontásban érintett gyerekekkel van órája, - a tanulócsoportoknak nincs lyukas órájuk Az órarend elkészítésének nem algoritmizálható, explicit folyamatai A nem algoritmizálható folyamatok vizsgálatánál elsősorban az ide vonatkozó keretek világos meghatározása teheti hatékonnyá az órarend elkészítését. Itt lehetőség van újabb feltételek meghatározására, amelyek között az algoritmizálható munkát újból le lehet futtatni annak érdekében, hogy az órarend a nevelés-oktatás szereplőinek legmegfelelőbb formát öltse. A 2. fejezet bevezető részében említett feltételeken túl itt válik jelentőssé az órarenddel kapcsolatos - szülői kérések figyelembe vétele, - a diákok kéréseinek figyelembe vétele, - a pedagógusok kéréseinek figyelembe vétele, - újabb tantárgy pedagógiai szempontok figyelembe vétele, - az életkori sajátosságok figyelembe vétele, - az egyenletes terhelés elvének figyelembe vétele ( pedagógus, diák ), - a helyettesítések szakszerűségének lehetősége, - a vezetői feladatok ellátásához szükséges órák figyelembe vétele. A fentiekre konkrét, gyakorlati példák: A gyerekeknek ne legyen 6. órájuk. Ne legyen matek után rögtön magyar. Tanulmányaim miatt kérem, hogy kedden csak első két órám legyen. A technika tantárgyat csak egymás utáni két órában célszerű tanítani. 4. osztályos: Nem jó mindig matekkal kezdünk, a köri jobb lenne. 8. osztályos: Jó, hogy minden nap matek az első, így biztos felvesznek. Kedden zsinórban hat órám van, szerdán meg csak kettő és három lukkal. Ha a Kati hiányzik, akkor mindig az énekes kolléganő fog bemenni az osztályommal Iskolai órarend készítése 11

37 Minőségügyi kézikönyv 2004 v matekozni? Hogyan látogassak órát Juditnál, ha mindig egyszerre van órám vele? Javasolt a fenti szempontoknak egy prioritási sorrendet adni. A mi gyakorlatunkban az órarend elkészítésének nem algoritmizálható feltételei az alábbiak szerint alakultak egyforma prioritási követelménnyel: a. Vezető beosztású közalkalmazottnak ne legyen túlórája. ( ellenőrzési feladatok ) b. Az órarend először a tantervileg kötelező órákkal készül. ( jogszabályi kötelezettség a napi óraszámok csökkentése miatt ) c. A nem kötelező órák közül az angol és az informatika az órarendbe beilleszthető csoportbontással együtt. ( szülői igények figyelembe vétele ) d. A technika és informatika tantárgyak órái heti két óra esetén egymás után legyenek. ( tantárgy pedagógiai szempontok ) e. Minden osztály a lehető legtöbbször jusson be a tornaterembe a testnevelés órán. ( hatékony kihasználtság ) f. Az osztályfőnököknek osztályukkal legyen minden nap órája. ( nevelési cél ) g. A szakórák lehetőleg a szaktanterembe legyenek. ( tantárgy pedagógiai szempontok ) h. A tantárgyi órák elhelyezése a héten egyenletes legyen. ( egyenletesség elve ) i. A tantárgyi órák elhelyezése a tanítási napon változatos legyen, azaz a kognitív és készségtárgyak a nap folyamán dinamikusan, felváltva kövessék egymást. ( változatosság és életkori sajátosságokhoz való alkalmazkodás elve ) j. A kollégák iskolai érdekű továbbképzési napjait figyelembe kell venni. ( humán erőforrás fejlesztése ) k. 0. és 7. óra ne legyen. ( életkori sajátosságokhoz való alkalmazkodás elve ) l. a magyar és matematika órák lehetőleg a tanítás órái legyenek. Az órarend készítése kollektív munka, de az órarend elkészítésével megbízott dolgozóra kell hagyni, hogy a vezető által kijelölt és jóváhagyott feltételeken belül hogyan oldja meg az egyébként algoritmizálható feladatokat. A feltételek számával fordítottan arányos az órarend elkészítésében a kreativitás és a játékosság. Iskolai órarend készítése 12

38 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Algoritmizálható feladatok órarend verzió Nem algoritmizálható feladatok Helyi sajátosságok ( személyi, tárgyi ) igen feltétel beemelése nem kész órarend 5. ábra: órarendkészítési algoritmus Az algoritmizálható feladatok megoldásához igénybe vehetünk számítógépes programot. Iskolánkban a 2003/2004 tanév elején avattunk fel egy nagyon hatékony órarend készítő programot, amelyet minden iskolának lehet ajánlani. Kezeli az említett feltételek mindegyikét és az 5. sz. ábrának megfelelő folyamatban remekül lehet vele dolgozni. A számítógép alkalmazása a módosításokat, a változó igényekhez való gyors és hatékony alkalmazkodást segíti az órarenddel való munkában is. Iskolai órarend készítése 13

39 Minőségügyi kézikönyv 2004 v ábra: órarendkészítő program 3. Az órarend készítésének kimeneti értékei Mikor jó az órarend? Az iskolai gyakorlatot tekintve akkor, amikor azt mondjuk, mert így éljük meg. Azért éljük meg így, mert teljesíti a vele szemben támasztott legtöbb követelményt az iskola életének, folyamatainak legtöbb területén. Az órarendnek nagy szerepe van abban, hogy egy iskola a szülők és gyerekek szemében jó vagy rossz. Az órarend nem a számítógép alkalmazásától válik hatékony eszközzé, hanem azok miatt a vezetői döntések miatt, amelyeket készítése kapcsán meg kell hoznunk. Az órarenddel kapcsolatban meghozott döntések vagy éppen meg nem hozott döntések - minden iskolai vezető számára olyan alapvető döntések, amelyek a vezető munkáját egyértelműen befolyásolják és jellemzik. Az órarenddel kapcsolatos döntések egyszerre lehetnek stratégiai vagy apró szakmai döntések. Az órarend készítésének folyamata így válik évről évre az iskolai vezető olyan vizsgafeladatává, amely jelzi, hogy képes-e az iskolát irányítani, az ott folyó szakmai pedagógiai munkát komolyan befolyásolni az érintett szereplők boldogulása érdekében. A nem algoritmizálható folyamatok során hozott döntések befolyásolják a tanulók, szülők, pedagógusok, a fenntartó elégedettségét azaz az iskola sikerét vagy sikertelenségét. Iskolai órarend készítése 14

40 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A szakmai közösségek munkatervei elkészítésének, ellenőrzésének, véleményezésének rendje A munkaterv elkészítése Az éves munkaterv tervezetét a szakmai közösség vezetője készíti el egy nevelési évre szeptember 15-ig. A tervezet legalább az alábbiakat tartalmazza: 1. Működési feltételek: személyi: munkaközösség tagjai / végzettség, szakpár, / tárgyi:a közösség rendelkezésére álló szakmai eszközök / igény, hiány / 2. Célok, feladatok: A közösség éves céljainak és a belőlük fakadó feladatok megfogalmazása. A fejezet legyen összhangban az intézmény pedagógiai programjával, az intézmény éves munkatervével. Javasolt az intézkedési tervek felépítését a fejezetnél alapul venni / sikertényező, intézkedés, felelős, határidő / A célok megfogalmazásán túl a feladatok megfogalmazása legyen elég konkrét, jól körvonalazható. A célokat nem célszerű a feladatokkal egyben tárgyalni. A cél egy elérendő állapotot, míg a feladat az állapot eléréséhez szükséges tennivalókat nevezze meg. 3. Módszerek A közösség által vagy a közösségben alkalmazott szakmai módszerek megnevezése, az alkalmazás indoklása 4. Éves naptári munkaterv: A munkaközösség eseményeinek / értekezletek, programok napi pontosságú meghatározása / A munkaterv terv, így az itt megjelölt naptól el lehet térni, a tervezett programot viszont pozícionálni kell. / Kerüljük a nem ellenőrizhető megjelöléseket: pl. február 5-10 : javaslatok megbeszélése, a pontos megjelölés: kik, mikor, mit beszélnek meg vagy értékelnek. Javasolt itt is a táblázatos forma. A szakmai közösségek munkatervei elkészítésének, ellenőrzésének, véleményezésének rendje 1

41 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Továbbképzés, továbbtanulás: A munkaközösség tagjai milyen továbbképzéseken vesznek részt. A felsorolás terjedjen ki arra is, hogy a kolléga milyen intézményben tanul és milyen végzettséget szerez majd meg. 6. Ellenőrzési javaslat / kolléga munkája vagy szakterület / A munkaterv ellenőrzése, véleményezése és jóváhagyása A munkaterv tervezetét az intézmény vezetője vagy az általa megbízott közalkalmazott ellenőrzi a A Pedagógiai Programnak való megfelelés Az intézményi munkatervvel való összhang A választott módszerek aktualitása és megfelelősége A célok és feladatok realitása Az érvényes beiskolázási terv és továbbképzési programmal való összhang Az ellenőrzési javaslat realitása alapján, majd a munkaterv tervezetét elfogadó közösségi értekezlet jegyzőkönyve alapján írásbeli véleményezéssel együtt javaslatot tesz az intézmény vezetőjének a munkaterv jóváhagyására. A jóváhagyott munkaterv egy példánya az irattárba kerül, egy példánya a közösség vezetőjénél marad. A szakmai közösségek munkatervei elkészítésének, ellenőrzésének, véleményezésének rendje 2

42 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Az óvodai csoportok nevelési és oktatási tervének felépítése A nevelési terv felépítése: 1. Gondozás és egészséges életmódra nevelés: Testápolás Önkiszolgálás Étkezés Öltözködés Környezet rendben tartása 2. Közösségi nevelés, egyéni bánásmód 3. Játék 4. Munka: A naposság Alkalomszerű munkák Növény és állatgondozás 5. Anyanyelvi nevelés A nevelési terv tartalmazza a gyerekek egyéni fejlesztését. ( minden feladathoz írjuk oda azoknak a gyerekeknek a nevét, akikre tervezzük a feladatot ) A terveket ki kell értékelni a gyerekek jelenlegi egyéni fejlettségi állapotának megfelelően és a következő nevelési tervet erre építve kell elkészíteni. Nevelési tervet félévenként készítünk. A második félévre vonatkozó nevelési tervet ig kell az intézmény vezetője részére leadni. Az oktatási tervről Az óvodai oktatási terveket egy nevelési évre előre készítjük el az első foglalkozás megkezdési idejéig. Programunk sajátossága, hogy ez a terv évszakokra lebontva készül el. A szakmai anyagra fordított támogatás az oktatási terv végrehajtásának anyagszükségletét hivatott fedezni. Az előirányzatnak fedeznie kell ezt a szükségletet, szülői forrásokat nem lehet erre a célra bevonni. Az óvodai csoportok nevelési és oktatási tervének felépítése 1

43 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Az iskolai tanmenetek elkészítésének, ellenőrzésének, véleményezésének rendje A tanmenet elkészítése Az iskolai kötelező tanórákra tervezett tananyag feldolgozását tanmenetben tervezzük a nevelési évben szeptember 20-ig. A tanmenet tartalmazza: A címlapon: A tantárgy és az osztály megnevezését A tantárgy éves és heti óraszámát A tantárgyat tanító pedagógus nevét és végzettségét A tanmenet elkészítésének dátumát A bevezetésben: Az osztályra vonatkozó rövid helyzetelemzést, az osztálynak a tantárgy tanulására megfogalmazott tantárgypedagógiai célokat és feladatokat A felzárkóztatás és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat tanulónként A tartalmi részben táblázatos formában: A tanítási egység ( óra ) sorszámát A tanítási egység témájának megnevezését A tanítási egységben feldolgozni tervezett új ismeretek és fogalmak megnevezését A tanítási egységben alkalmazni tervezett ismeretek és fogalmak megnevezését A tanítási egységben alkalmazni tervezett eszközök megnevezését ( ide kerülnek az alkalmazni kívánt tankönyvi, munkafüzetbeli feladatok megnevezései is ) A tanítási egységre vonatkozó megjegyzést A tanmenet ellenőrzése, véleményezése, jóváhagyása A munkaterv tervezetét az intézmény vezetője vagy az általa megbízott közalkalmazott ellenőrzi a A formai követelmények Az iskolai tanmenetek elkészítésének, ellenőrzésének, véleményezésének rendje 1

44 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A helyi tantervnek való megfelelés A tantárgypedagógiai célok és feladatok realitása alapján, majd a fentiekre vonatkozó írásbeli véleményezéssel együtt javaslatot tesz az intézmény vezetőjének a tanmenet jóváhagyására. A jóváhagyott tanmenet egy példánya az irattárba kerül, egy példánya a pedagógusnál marad. Az iskolai tanmenetek elkészítésének, ellenőrzésének, véleményezésének rendje 2

45 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Tematikák készítésének, ellenőrzésének, véleményezésének rendje, választható foglalkozások Nem kötelező foglalkozás az óvodában az a foglalkozás, amely az alapellátást segíti, kiegészíti és a tevékenység teljes egészében intézményi forrásokból valósul meg. Nem kötelező foglalkozás az iskolában az a foglalkozás, amely a kötelező órákon feldolgozott tananyagot elmélyíti, kiegészíti és a tevékenység teljes egészében intézményi forrásokból valósul meg. Iskolában ide tartoznak a választott órák. A választott óráknál különbséget teszünk kötelezően választott és szabadon választott órák között. A kötelezően választott órák azok az órák, amelyek felül vannak a jogszabályi keretben kötelező órák számán, de az iskola helyi tanterve őket előírja. Ez is választás, csak a választás ideje az iskolába való beiratkozással esik egybe. A szabadon választott órákat az iskola a szülők igényei alapján állítja össze tanévenként ( ld. tantárgyfelosztás készítésének folyamata ) Nem kötelező foglalkozások az óvodában: - játékos nyelvi foglalkozás iskolába készülő gyerekek számára - játékos sportfoglalkozás - szakkör - szervezett szabadidő Nem kötelező foglalkozások az iskolában: - differenciált képességfejlesztés ( korrepetálás ) - sportköri óra - szakkör - énekkar - középiskolai előkészítő - emelt szintű oktatás órái - szervezett szabadidő - tanuló szobai foglalkozás - napközi otthonos foglalkozás ( tervezett szabadidő, tanulási idő ) Tematikák készítésének, ellenőrzésének, véleményezésének rendje 1

46 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A nem kötelező foglalkozások nevelési évre vonatkozó felosztását az óvodában a munkarend, az iskolában a tantárgyfelosztás tartalmazza. A fenti foglalkozásokra egy nevelési évre vonatkozó tematikát kell készíteni. A tematika tartalmazza a foglalkozások célját, feladatait a foglalkozást vezető(k) nevét, szakképzettségét a nevelési évre vonatkozóan, és táblázatos formában a foglalkozási egység ( óra ) sorszámát a foglalkozási egység témájának megnevezését a foglalkozási egységben alkalmazni tervezett eszközök megnevezését ( ide kerülnek az alkalmazni kívánt tankönyvi, munkafüzetbeli feladatok megnevezései is ) a foglalkozási egységre vonatkozó megjegyzést A tematika tervezetét az intézmény vezetője vagy az általa megbízott közalkalmazott ellenőrzi a a formai követelmények a pedagógiai programnak való megfelelés a célok és feladatok realitása alapján, majd a fentiekre vonatkozó írásbeli véleményezéssel együtt javaslatot tesz az intézmény vezetőjének a tematika jóváhagyására. A jóváhagyott tematika egy példánya az irattárba kerül, egy példánya a pedagógusnál marad. A foglalkozásokról haladási naplót kell vezetni, amely tartalmazza a foglalkozásokon részt vevő gyerekek nevét és adatait, a mulasztási feljegyzéseket és a tematika szerinti tevékenységek sorrendezett megnevezését. A választható foglalkozások ellenőrzésére a kiegészítő tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó előírások az irányadóak. Tematikák készítésének, ellenőrzésének, véleményezésének rendje 2

47 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A kiegészítő tevékenységek szervezésének, lebonyolításának, ellenőrzésének rendje A kiegészítő tevékenység meghatározása Kiegészítő tevékenység minden olyan tevékenység, amely az intézmény óvodásaival vagy tanulóival folyik és nem tartozik az alapellátásban finanszírozott tevékenységek közé. A kiegészítő tevékenység általában a fentiek miatt költségtérítéses, így szervezése, lebonyolítása, ellenőrzése fokozott figyelmet igényel. A kiegészítő tevékenység szervezése Kiegészítő tevékenységet kizárólag az intézmény vezetőjével való írásos megállapodás ( megbízási szerződés ) keretében lehet végezni. A megállapodásnak tartalmaznia kell az alábbiakat: A kiegészítő tevékenység Megnevezése Célja Feladatai A célokból és feladatokból világosan ki kell tűnnie a pedagógiai programmal való összhangnak. Helye Ideje Tematikája A tematikának tartalmazni kell a foglalkozások sorszámát, az adott foglalkozás témáját, a foglalkozáson használt eszközök megnevezését A kiegészítő tevékenységben érintettek köre, az érintettek szerepe,feladatai A kiegészítő tevékenységet végzők neve, címe, elérhetősége, szakmai végzettsége A kiegészítő tevékenység adminisztrációjára vonatkozó előírásokat A kiegészítő tevékenységek szervezésének, lebonyolításának, ellenőrzésének rendje 1

48 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A kiegészítő tevékenység ellenőrzésének módját és az ellenőrzéssel megbízott alkalmazott feladatait Költségtérítéses kiegészítő tevékenység esetén A költségtérítés mértékét A költségek bevételezésének módját A költségek bevételezéséért és a bevételezések nyilvántartásáért felelős személy megnevezését, adatait A költségtérítés ellenében tett szolgáltatások megnevezését A költségtérítés felhasználási tervét A szolgáltatásban részt vevők díjazásának mértékét és formáját A megállapodás egy példányát a kiegészítő tevékenységben részt vevő óvódás ill. tanuló gondviselőjének át kell adni, kivéve a díjazásokról szóló információkat. A megállapodás a szervezés alapja, a meghirdetés, igényfelmérés nem minősül szervezésnek. A kiegészítő tevékenység meghirdetésére, igényfelmérésre az intézmény vezetője adhat engedélyt. A kiegészítő tevékenység ellenőrzése A kiegészítő tevékenység ellenőrzésére ütemtervet kell készíteni az alábbiak szerint: ellenőrzött működési terület megnevezése a működési területen létező folyamatok megnevezése a folyamatok ellenőrizhető munkaegységekre bontása ( milyen feladat elvégzését ellenőrizzük? ) a munkaegységben ( pl. tanítási óra ) részt vevő dolgozók a dolgozók munkájának ellenőrzési szempontjai az ellenőrzés módszerei a megfelelőség megállapítását alátámasztó dokumentumok ( szabályzatok ) vonatkozó részei a dolgozók munkája ellenőrzésének naptári ütemterve az ellenőrzés során elkészült dokumentumok felhasználási terve az értékeléshez A kiegészítő tevékenységek szervezésének, lebonyolításának, ellenőrzésének rendje 2

49 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Rendezvények szervezésének rendje Az intézmény a Pedagógiai Program óvodai és iskolai hagyományok c. részének megfelelő alkalmakra, a kerületi szervezésű programokhoz kapcsolódóan rendezvényeket szervez. A tervezett rendezvények megnevezését, a rendezvényért felelős alkalmazott vagy alkalmazottakat és a rendezvény költségtervét az éves munkatervben szerepeltetni kell. Az éves munkaterven kívül minden rendezvényről tervet kell készíteni a rendezvény ideje előtt legalább egy hónappal ( kivéve a költségtervet ), amely tartalmazza: A rendezvény megnevezését A rendezvénynél érintettek körét A rendezvény idejét és helyét A rendezvény szervezőinek nevét és a szervezésben való szerepét A rendezvény szervezéséért felelős nevét A rendezvény tervezett folyamatát, a folyamat állomásaiért felelős dolgozó nevét és szerepét ( forgatókönyv ) A rendezvény költségeinek részletes megnevezését, értékét, célját A forgatókönyv tartalmazza: A rendezvény kezdési és várható befejezési időpontját. A rendezvény pontos helyszínét (esetleg az épületen belüli pontos helyét pl. teremszám stb) A rendezvény helyszínének megközelíthetőségét, amennyiben külső helyszínről van szó. Ha több műsorszám vagy versenyszám követi egymást, azok pontos sorrendjét. A résztvevők bevonulásának és kivonulásának rendjét. A meghívottak, vendégek névsorát vagy megközelítőleg a létszámát. A meghívottak, vendégek elhelyezésének rendjét. A rendezvény tervét az intézmény vezetője hagyja jóvá. A tervet az irattárban kell elhelyezni. A lezajlott rendezvényt az ezzel megbízott dolgozó a rendezvény terve és a tapasztalatok alapján írásban értékeli. Az értékelést a rendezvényt követő nevelőtestületi fórumon ismertetni kell és igény esetén a hozzászólásokat és véleményeket jegyzőkönyvbe kell venni. Rendezvények szervezésének rendje 1

50 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Pályázati munka szervezése CÉL: Az intézményi innováció széleskörű biztosítása, minél több kolléga bevonásával. FELADAT: A kollégák megismertetése a pályázati lehetőségekkel, szellemi és anyagi (a lehetőségekhez mérten) támogatást nyújtani a pályázatok elkészítéséhez. Az intézmény nevelőtestületei telephelyenként pályázati felelőst választanak. A pályázati felelős feladatai: Folyamatosan figyeli az intézmény és dolgozói részére hasznos pályázati lehetőségeket és a lehetőségekről faliújságon tájékoztatást ad. A PÁLYÁZATI MUNKA FOLYAMATA 1. Pályázatok figyelése, gyűjtése felelős: pályázati felelős bizonylat: kiválasztott pályázatok lefűzése a könyvtárban. hi: folyamatos 2. Az érintett dolgozó és az intézményvezető megkeresése az aktuális pályázati lehetőséggel ill. a pályázati felhívás faliújságra való kihelyezése felelős: pályázati felelős bizonylat: a pályázati felhívás fénymásolata 3. Az intézmény vezető megbízást ad a pályázat elkészítésére felelős: igazgató hi: a magbízás dástuma bizonylat: a megbízás 4. A pályázatot készítő dolgozó elkészíti a felhasználási tervet, a pályázatot felelős: pályázatot készítő dolgozó bizonylat: felhasználási terv hi: a határidő szerint 5. A pályázatot készítő dolgozó a pályázatot az igazgatóval aláíratja, az aláírt pályázat egy példányát az irattárba kell helyezni Pályázati munka szervezése 1

51 Minőségügyi kézikönyv 2004 v felelős.: pályázatot készítő hi: rövid hi esetén azonnal bizonylat: pályázati űrlap aláírása 6. Pályázat megnyeréséről az igazgató tájékoztatja a nevelőtestületet felelős. igazgató bizonylat: jegyzőkönyv 7. A pályázati pénz megérkezése esetén a pénz rendeltetés szerű felhasználása felelős. gazdaság vezető bizonylat. átvételi elismervény, pályázati kiírás 8. Elszámolás a gazdasági vezetőnek felelős: pályázati összeg felhasználásával megbízott dolgozó bizonylat. számlák, számlaösszesítő, számlamásolatok hi: a pályázati elszámolási határidő előtt 15 nappal. 9. Pénzügyi beszámoló elkészítése felelős: pályázati összeg felhasználásával megbízott dolgozó bizonylat: beszámoló hi. Pályázat elszámolási határidő előtt 2 héttel bizonylat: intézményvezető által jóváhagyott beszámoló hi: határidő előtt 10 nappal Pályázati munka szervezése 2

52 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A vezető pedagógiai ellenőrzése Az ellenőrzési funkció értelmezése, célja Az értékelési kultúra A pedagógiai ellenőrzés tényezői A tényezők szinkronja Javaslatok az ellenőrzéshez A vezető pedagógiai ellenőrzése 1

53 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Az ellenőrzési funkció értelmezése, célja Elő készítés Végrehajtás Ellenő rzés Cél Motiváció Fejlesztő Helyzet Differenciálás Diagnosztikus Feladat Aktivitás Összegző Ellenőrzésen azt a vezetési funkciót értjük, amely valamennyi szervezet tevékenységének minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálja. Az ellenőrzési funkciót a vezetési folyamaton belül értelmezhetjük egy jól meghatározott előzménnyel és következménnyel. Az ellenőrzést meg kell, hogy előzze egy munkafolyamat és ellenőrzésünk eredményeit célok meghatározása, intézkedési tervek kell, hogy kövessék. Az ellenőrzési funkció két nagy csoportba sorolható: folyamatellenőrzés, amikor az intézményi folyamatokat megvalósulásuk időszakában ellenőrizzük ( pl. óralátogatás => fő folyamat = nevelés, oktatás ) fejlesztő és diagnosztikus ellenőrzés összegző ( elemző ) ellenőrzés ( vizsgálat ), amikor az elért eredményeket tesszük mérlegre azzal a szándékkal, hogy új célokat, feladatokat fogalmazzunk meg. Az ellenőrzés célja, hogy eredményeiből következtetéseket vonjunk le, azaz elemezzünk és értékeljünk. A vezető pedagógiai ellenőrzése 2

54 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A hagyományos értelemben vett vezetői ellenőrzési ( ld. fenn ) tevékenység során az elmúlt időszakban keveredtek az ellenőrzés részfunkciói. A folyamat természetéből fakad, hogy a vezető egy időben ellenőrzött megfelelőséget, diagnosztizált majd összegezte a tapasztalatokat egy értékelésben, amelyek pl. az óralátogatás utáni megbeszélések jegyzőkönyveiben szerepelnek. Az eredmény általában szubjektív és a vezető munkaerő kapacitásából fakadóan skatulyázó jelleget ölthetett. Az ellenőrzési folyamat alatt célszerű a jövőben a megfelelőségek diagnózisának megállapításait érteni, azaz az ellenőrzés az intézmény szabályozóinak való megfelelőséget állapítja meg lehetőleg olyan igénnyel, hogy az eredmények kvantitatív jelleget tudjanak ölteni a későbbi értékeléshez, elemzéshez. Az ellenőrzésen így a folyamatok ellenőrzését ( folyamat-auditok ) és diagnosztikus ellenőrzést ( mérések ) javasolt érteni. Az a folyamat, amelyben a folyamatok ellenőrzésének és a diagnosztikus ellenőrzések eredményét szintetizáljuk, az elemzés kell, hogy legyen. Az elemzés szerepe, hogy konzekvenciákat vonjon le, trendeket állapítson meg, azaz megalapozza az értékelést, majd utána a következő célok, feladatok tervezésének folyamatát. Az elemzés és a rá támaszkodó értékelés annál hitelesebb, minél - objektívebb, - adatokkal minél jobban alátámasztott, - számszerűsíthető. A vezető pedagógiai ellenőrzése 3

55 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Az értékelési kultúra Az értékelési kultúra szintjének meghatározó eleme az intézmény szabályozottsági szintje. A szabályozottság növekedésével csökken a vezető(k) személyiségének dominanciája a folyamatokban, így az eredményességben vagy az eredménytelenségben. A szabályozottság hiányának egyenes következménye a vezető személyiségének eluralkodása. A szabályoknak való megfelelőség helyébe a vezető személyiségének való megfelelőség lép, amely az értékelési kultúra szintjének csökkenéséhez vezet. Az értékelési kultúra szintje annál magasabb, minél jobban a közösen elfogadott szabályoknak való megfelelőség ellenőrzésére épül és nem a vezető vagy vezetők egyéni véleményeire, benyomásaira. Az értékelési kultúrát így az ellenőrzés - szabályozottsága - objektivitása - nyíltsága - demokratizmusa, az elemzés demokratizmusával együtt - tervszerűsége A vezető pedagógiai ellenőrzése 4

56 Minőségügyi kézikönyv 2004 v szakszerűsége - dokumentáltsága - a testületek ellenőrzésbe való bevonhatósága határozza meg. A biztonságos intézmény célja felé haladva szükséges megfogalmaznunk a vezetői személyiség jelentőségének csökkentését az ellenőrzési folyamatokban, ha mentális személyiségjellemzőkre gondolunk nem vitatva azt a tényt, hogy egy hozzáértő és széles látókörű vezető nagyon sok ellenőrzési folyamatban vehet részt eredményesen. A vezető személyisége onnan kezdve válik fontossá, hogy képes-e az ellenőrzések eredményeiből konzekvenciákat levonni és célokat, feladatokat kitűzni. A vezetőnek nem elsősorban diagnosztizálnia kell, hanem a diagnózisok és auditok eredményeit kell tudnia szintetizálni, elemezni. A munkában sok pedagógusra támaszkodhat, ám neki kell intézkedési tervekről döntést hoznia, az intézkedési tervek címét megadnia. Számára ez annál könnyebb, minél objektívabb ellenőrzési eredményekre támaszkodhat, így számára is biztonságosabbá válik saját intézménye. A vezető pedagógiai ellenőrzése 5

57 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A pedagógiai ellenőrzés tényezői Eszközök, anyagok, információ Világos célok Képesség és szakismeret Erőfeszítés Teljesítmény Belső eredmények Érthető méltányos jutalmazás Külső eredmények elisme rés Munkából adódó elégedettség A pedagógiai ellenőrzés során általában a vezetők nem egy bonyolult rendszer alkotóelemeként kezelik a pedagógiai folyamatokat, nem dinamikus rendszer részeként, hanem ezeket kiragadva ellenőrzik. Ilyenek pl. a témavizsgálatok, részterületek vizsgálata. Nem történik meg a részterületek ellenőrzése előtt az intézményi működés tényezőinek állapotfelmérése, így olyan diagnózisok születnek, amelyek elméleti síkon használhatók, - mert a szakirodalommal és a jogszabályokkal való megfelelőséget vizsgálják ám a gyakorló pedagógus nem tudja napi szinten értékeléseinket haszonnal venni. A fenti ábra lehet egy intézmény, de lehet egyetlen alkalmazott munkájának dinamikus sémája. Az ábrán látható tényezők bármelyikének figyelmen kívül hagyása zavart okoz és a teljesítményt rontja. Az ábra legfelső részén látható A vezető pedagógiai ellenőrzése 6

58 Minőségügyi kézikönyv 2004 v eszközök, anyagok, információk - képesség, szakismeret - világos célok megfogalmazása működési tényezők biztosítása nélkül komoly teljesítmény, így eredmény sem várható el. Az ellenőrzés eredményei nem lehetnek hitelesek, mert nem korrekt helyzetben születtek. Pl. - korszerű szoftverek beszerzése nélkül kívánjuk ellenőrizni az informatika oktatást - az osztályfőnökökkel nem tisztázzunk a közös nevelési célokat - képzetlen vagy nem megfelelő embert alkalmazunk a feladat ellátási kényszer miatt A belső és külső eredményesség mérési rendszerének kidolgozása, számszerűsíthetősége híján nem alakul ki a dolgozók előtt az a norma, amelyet az intézmény teljesíteni képes, így a dolgozó nem képes egyéni teljesítményét elhelyezni intézményi teljesítményen belül. Az eredmény a dolgozói elégedettség irrealitása lesz, amelynek következménye a természetes igényből fakadó önértékelés helyébe lépő öntörvényűség alapján megfogalmazott önminősítések halmaza. A teljesítményt mérhetjük a belső és külső eredményekkel ( szaktárgyi mérések eredményei, szülői, gyermeki elégedettség mérések, EFQM mutatók ). Már következmény, hogy az eredmények objektív bemutatása és a norma rendszer egyértelmű tisztázása nélkül a jutalmazás érthetetlen és méltánytalan lesz. Pl.: Mindenki tudja róla, hogy megcsinálja a dolgát Úgy érzem, te nem dolgoztál úgy, ahogy Pirike Minden vezetőnek az a benyomása, hogy Végül is a szülők rajonganak érte Mindig olyan sokat segít a díszítésben A munkából adódó elégedettség adta erőfeszítés és a teljesítmény között végbemenő folyamatok ellenőrzése döntő. A vezetőnek egyszerre és azonos hatásfokon kell gondoskodnia a - működési ( kiszolgáló, gazdasági- technikai ) folyamatok, - fő folyamatok ( nevelés, oktatás ) - vezetési folyamatok ( információ-áramlás, intézkedési tervek ) ellenőrzéséről. A vezetőnek így az intézményt képessé kell tennie - a folyamatos fejlesztésre - a szervezeti kultúra állandó fejlesztésére. A vezető pedagógiai ellenőrzése 7

59 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A tényezők szinkronja Az intézmény működését meghatározó tényezőket egyszerre kell ellenőrizni és menedzselni. A működést meghatározó tényezők folyamatait szinkronban kell tartani, mivel csak egymással szinkronban lehetnek eredményesek. ( TQM, Deming ) Egy terület túlhangsúlyozásával a területen dolgozók még nagyobb kudarcra vannak ítélve, mert fejlődésük a többi részleg számára nem érthető, nem hasznosítható, ugyanakkor a túlhangsúlyozott területen dolgozók nagyon sok munkát végeznek, mégis frusztrációt kell elszenvedniük. Pl. - Számítógépekkel szerelünk fel minden tantermet, de nem gondoskodunk a kezelők felkészítéséről - Számon kérjük a pedagógiai programban megfogalmazott célokat, de nem biztosítjuk a működési feltételeket - A céloknak nem megfelelő szervezeti egységeket hozunk létre - Erőltetjük a szerepkultúrát a feladatkultúrával szemben a régi beidegződések miatt A vezető pedagógiai ellenőrzése 8

60 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Javaslatok az ellenőrzéshez Javaslatok: - Az ellenőrzés jelentsen megfelelőség diagnosztikát. - Az ellenőrzést a vezetők irányítsák, koordinálják és csak szükség esetén végezzék. - A megfelelőség megállapítása dokumentumokhoz viszonyított legyen. - Az ellenőrzést a leghozzáértőbb közalkalmazottak végezzék. - Az ellenőrzés legyen dokumentált. - Az ellenőrzés eredményei legyenek számszerűsíthetők. - Az elemzésbe vonjunk be minél több alkalmazottat. - Az elemzések eredményei alapján teamek végezzék az értékelést. - Az értékelések indukáljanak intézkedési terveket. - Az intézkedési tervek eredményeit implementáljuk a helyi szabályozókba. A belső ellenőrzés általános követelményei: - Segítse elő az intézmény feladatkörében a nevelés és oktatás minél teljesebb és színvonalasabb megvalósítását. A vezető pedagógiai ellenőrzése 9

61 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A tantervi követelményeknek, a munkatervnek és a kitűzött feladatoknak megfelelően kérje számon a teljesítést a pedagógusoktól. - Segítse a szakmai, gazdálkodási feladatok legésszerűbb ellátását, a belső rendet, a köztulajdon védelmét. - Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. - Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. - Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási - fegyelem és gazdálkodás javításához. - Járuljon hozzá a minőségbiztosítási rendszer hatékony működéséhez. Az ellenőrzés területei: - Pedagógiai, szervezési, adminisztratív feladatok ellenőrzése, - Időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzés, - Tanórai, rendszeres és nem rendszeres tanórákon kívüli foglalkozások, óvodai csoport- és egyéni foglalkozások, napközis foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói - produktumok, mérések - Folyamatellenőrzések / auditok / Az ellenőrzés formái: - óralátogatás, óvodai foglalkozások látogatása, - foglalkozások ellenőrzése, - beszámoltatás, - eredményvizsgálatok, felmérések, hatáselemzések készítése, - helyszíni ellenőrzések, - feltáró megbeszélés minden érintett jelenlétében, - auditori tevékenység A vezető pedagógiai ellenőrzése 10

62 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Az óvodai kezdeményezések ellenőrzési és értékelési szempontjai 1. A gyerekek és az óvónő kapcsolata Érzelmi biztonság megteremtése Az óvónő és a gyermek partnerkapcsolata Az óvónő magatartása ( őszinte, szeretetteljes, toleráns, határozott, barátságos ) A gyerekek egyéni sajátosságainak figyelembevétele A gyerekek fejlettségi szintjéhez való alkalmazkodás 2. Megfelelő légkör biztosítása Derűs, nyugodt, vidám, félelemmentes Kibontakoztató Az óvónő támogatja-e a gyerekek kreativitását? 3. Motiváció Motivált-e az óvónő? Megfelelő volt-e a pillanat kiválasztása? Utalt-e a foglalkozás tárgyára? 4. A foglalkozás témája mennyire felel meg a Helyi Óvodai Program feladatainak? 5. Komplexitás Jellemző-e? Milyen foglalkozási ágakat köt össze? Tartalmukban hogyan kapcsolódnak egymáshoz a foglalkozási ágak? 6. Életkori sajátosságokhoz való igazodás A foglalkozás ideje A foglalkozás témája A korcsoporttól elvárható tudásszintet elérik-e a gyerekek? 7. Mennyire használta ki az óvónő a foglalkozás témájában rejlő lehetőségeket? 8. Elérte-e a foglalkozás a fejlesztés célját? 9. Az óvónő modellszerepe Kommunikációs készség ( verbális, nonverbális, a kettő összhangja ) Ápolt, rendezett külső 10. A játékosság elvének érvényesülése Játékos cselekedtetés Módszertani gazdagság Fenntartja-e az óvónő a motivációt az egész foglalkozáson? 11. A gyerekek önállósága, naposi munka Megfelelő-e a gyerekek terhelése? Az óvodai kezdeményezések ellenőrzési és értékelési szempontjai 1

63 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Szempontok az iskolai tanórák ellenőrzéséhez és értékeléséhez Mi volt az óra célja? Határozott, világos volt-e a célkitűzés, illetve a problémafelvetés? Felkeltette-e a tanulók érdeklődését? A tanulók megértették-e a problémát? Meggyőződött-e erről a pedagógus? Milyen volt a feladat meghatározása, elősegítette-e az óra céljának megvalósítását? Milyen színvonalon készült fel a feladatokra? Megkövetelte-e a logikus, tervszerű munkát? Milyen módszereket választott illetve alkalmazott? Törekedett-e a változatosságra? Milyen hatékonysággal alkalmazta a módszereket? Elősegítették-e a választott módszerek az óra céljának megvalósítását? Milyen volt a szemléltetés? Milyen a pedagógus kérdéskultúrája? Volt-e tantárgyak közötti koordináció, ha igen, milyen szinten sikerült megvalósítani? Volt-e tantárgyi koncentráció? Milyen volt a tanulók aktivitása? Próbálta-e bevonni az órai munkába a passzív tanulókat is? Támaszkodott-e az előző órai ismeretekre? Milyen volt a házi feladat ellenőrzése? Mennyiségi vagy minőségi ellenőrzés volt-e? Voltak-e típushibák, azokat hogyan javította? Ellenőrzi-e rendszeresen minőségileg a füzeteket? Előkészítette-e a következő órai munkát? Milyen a kapcsolata a tanítványaival? Milyen az óravezetési stílusa? Hogyan reagál döntéshelyzetekben? Kihasználja-e a nevelési szituációkat? Milyen fokon képes saját óráját elemezni? Szempontok az iskolai tanórák ellenőrzéséhez és értékeléséhez 1

64 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A panaszkezelés rendje CÉL: Az intézmény figyelemmel kíséri partnerei elégedettségét, ill. elégedetlenségét. Célunk a panaszok jogszerű, korrekt kezelése. FELELŐS: A panaszkezelés rendjének működtetéséért az intézmény minden dolgozója felelős. FOGALOMMAGYARÁZAT panasz: az intézmény működésével, feladatával, tevékenységi körével kapcsolatos sérelem, szóban, vagy írásban. A panaszt írásban rögzíteni kell és a panasztévő aláírásával kell ellátni. panasztevő: bárki tehet panaszt panaszfelvevő: az intézmény dolgozója, akit a panasztevő megkeres panaszával ELJÁRÁSREND Amennyiben az intézmény valamely dolgozójához panasszal fordulnak, a panaszt ezen eljárás szerint kezelni kell. A panasz orvoslásáról a panasz felvevője köteles tájékoztatni a panaszost. Minden panaszra írásban kell válaszolni. A panaszra az intézmény vezetője ad választ a panasz felvételét követően legkésőbb 15 napon belül. A válaszban közli a panasszal kapcsolatos intézkedését. A panaszt és az arra adott írásos választ irattárba kell helyezni. A panaszokról és azok rendezéséről összesítő táblázatot kell vezetni az alábbi fejléccel ( Panaszkönyv ): A panaszos Bejelentés A panasz Panasz rövid Rendezés Visszajelzés neve és az dátuma, felvevője leírása módja, időpontja intézménnyel eredménye, fennálló dátuma kapcsolatának megnevezése ( pl: szülő) A panaszkezelés rendje 1

65 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A táblázatot, Panaszkönyvet az intézmény titkára vezeti és elhelyezi az irattárban. A panasz felvevője köteles a panaszt az igazgatónál és a titkárnál bejelenteni, és a táblázatot a titkárral közösen kitölteni. Az éves értékelésnél a panaszokból leszűrhető tapasztalatokról a nevelőtestületet tájékoztatni kell, az önértékelésekbe és a fejlesztő tevékenységekbe be kell építeni. A PANASZOS FOLYAMAT LÉPÉSEI A panasztevő sérelmével, gondjával az intézmény dolgozójához fordulhat az intézményben. A panaszt írásban kell felvenni, vagy a panasztévő írásos panaszának irattárba való elhelyezésével, vagy panaszfelvételi jegyzőkönyvvel, amely tartalmazza a panaszos nevét, a panasz leírását és a panaszos aláírását. A panasz értelmét, jogszerűségét vitatni nem lehet, a panaszt fel kell venni. A panasz felvevője gondoskodik róla, hogy a felvett panasz az intézmény vezetőjéhez eljusson. A panaszkezelés rendje 2

66 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Betanítási rend CÉL: Az intézmény működésének megismertetése az új dolgozóval FELADAT: Segítséget nyújtani az új dolgozó zökkenőmentes, beilleszkedéséhez. FOGALOMMAGYARÁZAT: mentor: az új dolgozó szakmai, közösségi beilleszkedését segítő, munkakörébe való könnyebb eligazodást lehetővé tévő alkalmazott, akit az új dolgozó és az igazgató közösen választ. A MENTOR FELADATA: Lehetőséget biztosít a kollégának, hogy napi problémájával megkereshesse, érdemi segítséget nyújt, azaz: Szabályzatokban való eligazodás, értelmezés segítése. Havonta egy foglalkozást ill. tanórát látogat, módszertani segítséget nyújt. Figyelemmel kíséri a kolléga adminisztrációs tevékenységét. Segíti a beilleszkedését a nevelőtestületbe, munkacsoportba. Mely szabályzatokat kell megismernie az új kollégának? Az intézmény működését meghatározó összes szabályzatot és dokumentumot meg kell ismernie. A BETANÍTÁS FOLYAMATA: 1. Az új dolgozó bemutatása a nevelőtestületi értekezleten, az érintett közösségekben Tájékoztató a munkavállalói jogokról és kötelességekről felelős: igazgató hi: felvételkor Betanítási rend 1

67 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Munkakörülmény biztosítása, az intézménnyel való ismerkedés, tájékozódás segítése felelős: int e. vez, gondnok, gazdasági vezető hi:felvétel 1. hetében 3. A titkár, gazdasági dolgozók, munkavédelmi és tűzvédelmi felelős tájékoztatója felelős: titkár, gazdasági vezető hi: felvétel 1. hete bizonylat: feljegyzés a tájékoztatóról 4. Az alapdokumentumokkal való ismerkedés felelős: titkár, könyvtáros hi. felvétel 2. hete bizonylat: tudomásul vételt és megismerést igazoló lap elhelyezése az irattárban. 5. Mentori tevékenység ( az új dolgozó beilleszkedésének nyomon követése) felelős: a választott mentor hi: felvételtől számított fél év időtartamra bizonylat: igazgatói megbízólevél másolat elhelyezése az irattárban 6. Segítő foglalkozás és óralátogatások, megbeszélések felelős: mentor hi: havonta 1 alkalom bizonylat: jegyzőkönyv elhelyezése az irattárban 7. Igazgató tájékozódó beszélgetése a beilleszkedésről az új kollégákkal, és külön a mentorral, probléma esetén módosító intézkedést tesz. felelős: igazgató. hi: a felvételtől számított 2.hónap múlva bizonylat. feljegyzés 8. Félév letelte után záró beszélgetést folytat az igazgató az új kollégával és külön a mentorral. felelős: igazgató hi: felvételtől számított fél év bizonylat: feljegyzés 9. Eredménytelenség esetén okkeresés, és további megbízás egy hónapos mentori segítségnyújtásra más mentor megbízásával. Az idő meghosszabbítható a probléma megszüntetéséig. felelős: igazgató Betanítási rend 2

68 Minőségügyi kézikönyv 2004 v hi: a félév leteltekor bizonylat. mentori megbízás. Mely dokumentumokat kell kapjon az új kolléga? Munkaköri leírás Házirend Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat Órarend, Munkarend Túlmunka rögzítésére használatos füzet A titkár által ismertetett területek: Munkaügyi tájékoztatás ( munkaügyi dokumentumok, a bérszámfejtés ismertetése, a felvett személyi anyag közös áttekintése ) Betanítási rend 3

69 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Kossuth Nevelési Oktatási Központ Juttatási szabályzat Készült: 157/16/2003 sz. tervezet, a 343/33/2003 sz. pénzügyi, ügyviteli véleményezés, KAT véleményezés 299/31/2003 sz. on szereplő vezetői véleményezések, a tervezet vezetői, szakszervezeti véleményezése alapján alapján Kiadva: Módosítva: Módosítások: munkahelyi étkeztetéssel kapcsolatos térítések értékkezelési pótlék törlése Tartalom: Pótlékok:... 2 Kötelező pótlékok... 2 Adható pótlékok:... 2 Címpótlékok... 2 Palota-pótlék... 3 Egyéb juttatások... 3 Védőruházat... 3 Munkaruházat... 3 Közlekedési költségtérítés... 4 Továbbképzési támogatás... 5 Pedagógusok továbbképzése... 5 Technikai dolgozók képzése... 5 Beiskolázási támogatás... 5 Illetmény előleg... 6 Hűségjutalom... 6 Jubileumi jutalom... 6 Étkezési hozzájárulás... 7 Pedagógus szakkönyv... 7 Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés... 9 Kártyahasználati díj... 9 Rendkívüli munkavégzés... 9 Túlóra, helyettesítés... 9 Készenlét, ügyelet díjazása Intézményen kívüli programok költségtérítése Deák János igazgató s.k. Juttatási szabályzat

70 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Az Intézmény ezen szabályzatban rögzíti a jogszabályi előírások, és az Önkormányzat közalkalmazottakra vonatkozó juttatási szabályzata alapján a Kossuth Nevelési Oktatási Központnál ( továbbiakban Intézménynél ) alkalmazásban állók alapilletményen felüli juttatásait. Pótlékok: ( Bp. Főv. XV. Ker. Önkormányzat juttatási szabályzata és a közalkalmazottakra vonatkozó jogszabályok alapján ) A pótlékok mértéke a közalkalmazotti illetménypótlék alap százalékában kerül meghatározásra. Kötelező pótlékok - Magasabb vezetői pótlék 300 % - Vezetői pótlék - intézményvezető-helyettes 200 % - gazdasági vezető 200 % - intézményegység-vezető (iskolában) 200 % - intézményegység-vezető (óvodában) 200% - intézményegység-vezető helyettes (iskolában) 150 % - intézményegység-vezető helyettes (óvodában) 130 % - Osztályfőnöki pótlék 20 % - Munkaközösség-vezetői pótlék 15 % - diákönkormányzatot segítő tanári pótlék 15 % - számítástechnikai pótlék 40 % megj.: Számítástechnikai pótlék jár annak, aki általános iskolában, középiskolában, szakmunkásképző iskolában kizárólag a számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatásán kívül a tantervi követelmények átadásához és elsajátításának ellenőrzéséhez rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz. Az informatikai ismeretében való jártasságot legalább,,e'' fizetési osztályba sorolásra jogosító informatikai, számítástechnikai szakképzettséggel kell igazolni. Adható pótlékok: Címpótlékok Az Intézménynél a munkáltatói jogkört gyakorlója címeket adományozhat. A pótlék mértéke a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka, b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka, c) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka, d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka. Juttatási szabályzat

71 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár. Az intézmény vezetője az intézmény közalkalmazottainak véleménye alapján - év technikai dolgozója - év óvónője - év tanítója - év napközis nevelője - év tanára címet adományozhatja az intézmény közalkalmazottjának, ha az legalább egy éve az intézmény foglalkoztatásában áll. A cím nevelési évenként egyszer kerül odaítélésre és a címet elnyert közalkalmazott részére egy nevelési éven át rendszeresen a kiemelt munkáért járó kereset kiegészítésre megállapított egy főre számított összeg 200 %-át, mint határozott idejű kereset kiegészítést kell folyósítani. Palota-pótlék Az elnök-igazgató, a gazdasági vezető, továbbá 5 fő kiemelkedő kerületi szintű munkát végző közalkalmazott részére palota-pótlék adományozásáról a polgármester dönt. A pótlék mértéke az illetménypótlék alap %-a. A palota-pótlék, mint határozott idejű kereset-kiegészítés egy naptári évre szól. Az 5 fő személyére az intézményvezetők tesznek javaslatot, minden év február 15-ig. Egyéb juttatások Védőruházat Azokban a munkakörökben, ahol a munka végzése veszélyes anyagokkal történik és a munkavállaló testi épségét a munkaeszköz használata veszélyezteti, védőruházatot kell viselni. A védőruházatot alkalmazáskor ki kell adni és elhasználódásakor cserélni kell. A munkavállaló távozásakor a védőruhát le kell adni. Védőruházattal kell ellátni a: - karbantartói ( védőkesztyű, munkanadrág és munkaköpeny, szemvédő ), - kémia tanári ( védőkesztyű, gumikesztyű, munkaköpeny, szemvédő ) - technika tanári ( védőkesztyű, munkaköpeny, szemvédő ) munkakörben foglalkoztatottakat. Munkaruházat Azokban a munkakörökben, ahol a munka végzése a ruházat fokozott igénybevételével, elhasználódásával jár illetve ahol a közegészségügyi szabályok ezt megkövetelik, az Intézmény munkaruhát biztosít. Munkaruhát kell biztosítani a: Juttatási szabályzat

72 Minőségügyi kézikönyv 2004 v konyhai dolgozó ( munkaköpeny, munkanadrág v. szoknya,munkacipő kihordási idő: 2 év ) - dajka ( munkaköpeny/tunika, munkanadrág v. szoknya, munkacipő kihordási idő : 2 év ) - takarító ( munkaköpeny, munkanadrág v. szoknya, munkacipő kihordási idő: 2 év ) - óvónő ( munkaköpeny/tunika, munkanadrág v. szoknya, munkacipő kihordási idő: 2 év ) - testnevelő tanár ( melegítő, edző-cipő kihordási idő: 2 év ) munkakörben dolgozóknak. A konyhai dolgozók munkaruházatát elhasználódáskor soron kívül ki kell cserélni. A kihordási idő a ruházat beszerzésekor kezdődik és a fentiek szerint végződik. A munka és védőruházatról, a kihordási időkről az Intézmény gazdasági szervezet nyilvántartást vezet. A kihordási idő eltelte után a munkaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Az intézményi nyilvántartásban selejtezésre kerül. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt legalább hat hónappal megszűnik, a munkavállaló a munkaruha ellenértékének időarányos részét köteles megfizetni az Intézménynek ( megváltás ). Megj.: 79. (1) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát adhat. Ezek juttatását jogszabály kötelezővé is teheti. (2) 1 A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. (3) A juttatási idő eltelte után a munka-, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, a kollektív szerződés rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részéről történő megváltás tekintetében. Közlekedési költségtérítés - Munkaköre alapján BKV bérletre jogosult a gondnok, a kézbesítő, és az Intézmény számlájára készpénz befizetésére meghatalmazott két gazdasági dolgozó továbbá a szabadidő szervező. A szabadidő szervező munkaköréből adódó kiküldetései és szervezési munkája alkalmával teljes úti költségtérítés illeti meg. - Az Intézmény a részére történt beszerzések esetén saját gépjármű igénybevételekor útnyilvántartás alapján megtéríti a 60/1992. Kormányrendelet szerint megállapított összeget. - A közigazgatási határon kívül lakó közalkalmazottak részére az Intézmény megtéríti a bérlet díjának a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályon; b) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik. 1 A 79. (2) bekezdése az 1999: LVI. törvény 32. -ával megállapított szöveg. Juttatási szabályzat

73 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Továbbképzési támogatás Pedagógusok továbbképzése (277/1997. (XII. 22.) korm. rend alapján A továbbképzési program alapján az intézmény vezetője nevelési évenként beiskolázási tervet készít, amelybe a felvételt a pedagógusnak írásban kell kérnie. A kérvényben feltünteti a képzés nevét, a várható és a képzésben részt vevő pedagógus által szükségesnek tartott távollét idejét és a képzés díját. A kérvényre adott válaszban a munkáltató egyértelműen nyilatkozik a beiskolázási tervbe való felvételről vagy elutasításról. Felvétel esetén megjelöli azokat a támogatásokat kivéve, ha erről tanulmányi szerződés másképp nem rendelkezik -, amelyben a továbbképzésben részt vevő pedagógus részesül: - a képzés díjának munkáltató által átvállalt része - a képzés során felmerülő költségek ( utazás, szállás, étkezés, taneszközök ) munkáltató által átvállalt része és megnevezése - a képzésből fakadó igényelt távollétre vonatkozó szabadidő beosztását ( a munkáltató által biztosított fizetett, azaz tanulmányi szabadság időtartama és/vagy fizetés nélküli szabadság időtartama ) A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, valamint a szakvizsgáról, illetve továbbképzésről kibocsátott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani. Technikai dolgozók képzése A technikai dolgozók képzéséről hasonlóan a pedagógusokéhoz beiskolázási terv készül. A képzésekre való jelentkezésekkel, a támogatások elbírálásával, a távollétekkel kapcsolatban a pedagógusoknál leírtak érvényesek. Beiskolázási támogatás (Önkormányzat juttatási szabályzat) - Az Önkormányzat a gyermekeket nevelő közalkalmazottak részére a gyermek (- ek) taníttatásával kapcsolatban felmerülő költségeinek enyhítésére beiskolázási támogatást biztosít. - A támogatás gyermekenkénti összege az éves költségvetésben kerül meghatározásra. - A beiskolázási támogatások összegét az Intézményvezető igényelheti az Önkormányzat költségvetéséből. - A beiskolázási támogatás kifizetésére minden év augusztus 15. és szeptember 15. között kerül sor. Juttatási szabályzat

74 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Illetmény előleg (Önkormányzat juttatási szabályzat ) - Az Intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban lévő dolgozó illetmény előleg felvételére jogosult, legfeljebb hat havi, egyenlő részletekben történő kamatmentes visszafizetési kötelezettséggel. - Az illetményelőleg összege legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszöröse lehet. - Az mindenkori kiadott illetmény előleg összege nem haladhatja meg az Intézmény éves költségvetésének 5 %-át, melynek odaítéléséről a munkáltató dönt. Hűségjutalom (Önkormányzat juttatási szab) - Az Önkormányzat juttatási szabályzatában felsorolt intézményeknél, megszakítás nélkül eltöltött, teljes munkaidőben dolgozó közalkalmazottat hűségjutalom illeti meg. - A hűségjutalom mértéke az alapilletmény százalékában kerül meghatározásra a következők szerint: o 10 év után 100 %, o 20 év után 200 %, o 25 év után 300 %, o 30 év után 400 %, o 35 év után 450 %, o 40 év után 500 %, o 45 év után 550 %, o 50 év után 600 %. - A hűségjutalom adományozásáról a munkáltató dönt, amennyiben a közalkalmazott nem áll jogerős fegyelmi büntetés, vagy büntető bíróság által kiszabott elmarasztaló ítélet hatálya alatt. - A hűségjutalom a közalkalmazott részére a jogosultságot megalapozó idő betöltésének évében esedékes. - A nyugállományba vonuló dolgozónak 30, 40, 50 éves hűségjutalom akkor is adományozható, ha a közalkalmazotti szolgálati jogviszonyából két év, vagy ennél kevesebb idő van hátra. - Az elismerések átadására minden évben a Pedagógus nap, illetve Semmelweis nap alkalmából kerül sor. A 25 éves és ezt meghaladó idő után adományozott hűségjutalom átadása kerületi ünnepség keretében történik. Jubileumi jutalom (Kjt.) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. Juttatási szabályzat

75 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A jubileumi jutalom: o huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, o harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, o negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öt havi illetményének megfelelő összeg. - Ha a közalkalmazott jogviszonya nyugdíjba vonulás miatt szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. - Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. - Az előző bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg. Étkezési hozzájárulás - Az Intézmény természetbeni juttatásként étkezési jegyet biztosít a közalkalmazottként munkát vállalók részére. Az étkezési jegy havi összege 2000,- Ft. Nem jár étkezési jegy két hetet meghaladó távollét esetén. - Azok az alkalmazottak, akik igénybe veszik az óvodai, iskolai étkeztetést havonta 4000,- Ft természetbeni juttatásra jogosultak. A támogatás a munkában töltött idővel arányosan jár. A munkahelyi étkeztetés igénybevételére kötelezett munkakörökben kizárólag ez a támogatási forma vehető igénybe. Pedagógus szakkönyv (20/1997. Korm ) A következő bekezdésekben leírt feltételek alapján a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott összegű, szakkönyvvásárlásra jogosító állami kötött felhasználású normatív támogatás jár a pedagógusok részére. (1) A pedagógus-, szabadidő-szervező-, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, továbbá a pedagógiai szakértő és a pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, (a továbbiakban: pedagógus) jogosult szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozó stb.) vásárlásához nyújtott évenkénti hozzájárulás teljes összegére, ha a) a naptári évben tizenkét hónap munkaviszonnyal, illetve közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, és ebben az időszakban mindvégig munkát végzett (a továbbiakban: munkavégzés), továbbá b) munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya a kifizetés időpontjában fennáll, illetve, amennyiben a kifizetés idején nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a kifizetés évében ilyet létesít. Juttatási szabályzat

76 Minőségügyi kézikönyv 2004 v (2) A hozzájárulás a pedagógust az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel megléte esetén időarányosan illeti meg, ha legalább hat hónapi munkavégzéssel együtt-járó közalkalmazotti jogviszonnyal, munkaviszonnyal rendelkezik. A hat hónapnak megfelelő hozzájárulás a pályakezdő pedagógust abban az esetben is megilleti, ha legalább négy hónapi munkavégzéssel együtt-járó közalkalmazotti jogviszonnyal, munkaviszonnyal rendelkezik. E rendelkezés alkalmazásánál pályakezdő, aki egyetemi, főiskolai tanulmányainak befejezését követő egy éven belül első alkalommal helyezkedik el pedagógusként. (3) A munkavégzés idejébe be kell számítani a) a keresőképtelenséget okozó betegség, b) az évi rendes szabadság idejét. (4) A hozzájárulás évente egyszer illeti meg a pedagógust akkor is, ha több munkáltatónál teljesítette az előírt feltételeket. (5) A hozzájárulást a munkavégzés évét követő év április havi munkabérrel, illetőleg illetménnyel együtt kell kifizetni, átutalni. A hozzájárulást a (10) bekezdésében meghatározott kivétellel az a munkáltató fizeti ki, akinél a pedagógus a munkavégzés évének december 31. napján alkalmazásban állt. Ha a pedagógus több munkáltatónál állt alkalmazásban, a hozzájárulást a közalkalmazott, munkavállaló választása szerint az a munkáltató fizeti ki, amelynél nagyobb összegű hozzájárulásra szerzett jogot, ha ez nem állapítható meg, az a munkáltató, aki a közalkalmazottat, munkavállalót a teljes munkaidő nagyobb részében foglalkoztatta. (6) Ha a kifizetésre azért nem volt lehetőség, mivel a kifizetés napján a pedagógus nem állt közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, azonban ezt követően a kifizetés évében közalkalmazotti jogviszonyt, munkaviszonyt létesít, a hozzájárulást a (5) bekezdésben meghatározott munkáltató (a továbbiakban: kifizető) a közalkalmazotti kinevezés, munkaszerződés bemutatását követő első illetmény, munkabér kifizetésének napján kifizeti. (7) A pedagógus a hozzájárulás összegéről a kifizetés évében minden év november 30-ig köteles elszámolni a kifizetőnek. Az elszámolás a jogosult nevére kiállított, a szakirodalom felsorolását és az általános forgalmi adót tartalmazó számlával történik. A rendeltetésszerűen fel nem használt összeget a pedagógus az elszámoláskor köteles visszafizetni a kifizetőnek. A kifizető a visszafizetett összegből a közoktatási intézmény részére szakirodalmat vásárol. Ha a közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a kifizetés évében december 31. előtt megszűnik, a pedagógus az utolsó munkában töltött napon köteles elszámolni a hozzájárulás összegével. Az évközi elszámolás nem érinti a pedagógusnak az előző évben, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő alapján megállapított hozzájáruláshoz való jogosultságát. (8) Ha a hozzájárulást a (6) bekezdés alapján utólag fizetik ki, és a kifizetésre a decemberi illetmény, illetve munkabér kifizetési napot követően kerül sor, a pedagógus a kifizetés évét követő január 31-éig köteles eleget tenni elszámolási kötelezettségének. (9) Ha a hozzájárulás kifizetésére közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony hiányában nem volt lehetőség, a fel nem használt összegből az (5) bekezdésben meghatározott munkáltató a közoktatási intézmény részére szakirodalmat vásárol. (10) Ha a pedagógus december 31-én nem állt munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a hozzájárulást az a közoktatási intézmény fizeti ki, amelyikkel a kifizetés évében munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Juttatási szabályzat

77 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés Az Intézmény vezetője az évi LXXIX. Számú törvény 118. (10) bekezdése alapján kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve a helyettesítést kivéve az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. Az ezen a jogcímen kifizethető keretösszeget a mindenkori költségvetési törvény állapítja meg. Kártyahasználati díj - Az Intézmény jogszabály alapján az alkalmazottak folyószámla költségeiből megtérít évente 2.000,- Ft-ot. A kifizetés november hónapban esedékes, a november 1-én alkalmazásban lévők részére. Rendkívüli munkavégzés (138/1992. korm. rendelet 16. ) Túlóra, helyettesítés (1) Rendkívüli munkadíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező órát állapít meg, ha a kötelező órájánál többet tanít. A rendkívüli munkadíj megilleti a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottat is, ha hatáskörében nem tudta másképp vagy más közalkalmazott bevonásával megoldani a feladatellátást. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a rendkívüli munkadíj a Munka Törvénykönyvében meghatározott rendes díjazást és bérpótlékot magában foglaló egy órára eső összege (a továbbiakban: óradíj) a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot a rendkívüli munkaidőben ellátott pedagógus-munkakörre megállapított kötelező óraszámnak 4,33-mal ( ennyi hét van egy hónapban ) történő szorzata adja. Az osztószámok a következők: a. tanár: 20, így az osztószám: 86 b. tanító: 21, így az osztószám: 90 c. napközis nevelő: 23. így az osztószám: 99 óradíj = alapilletmény / osztószám (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a pedagógus heti kötelező óraszáma eléri vagy meghaladja a 27 órát (pl. óvodapedagógusok). A számítás ebben az esetben az alábbi: Juttatási szabályzat

78 Minőségügyi kézikönyv 2004 v A pedagógus óradíja ebben az esetben az illetmény (a továbbiakban: számítási alap) egy órára jutó része, megnövelve az 50%-os bérpótlékkal. A számítási alapnak az egy órára jutó részét oly módon kell meghatározni, hogy a számítási alapot elosztják 174- gyel. Tehát: óradíj = ( alapilletmény * 1,5 ) /174 (4) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját rendkívüli munka keretében a sajátjával együtt foglalkoztatja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni. Ha a munka szervezése során egy gyerek vagy tanulócsoportot több részre osztanak el a nap további részére, akkor a fenti harminc százalék részarányos része jár az elosztott csoport létszámának és az átvett gyerekek létszámának megfelelően. (5) Óvodában, ha az átfedési időben a pedagógus egyedül látja el a csoportra vonatkozó feladatokat, óradíjának ötven százalékának mértékéig túlmunka díj illeti meg. (6) Ha a pedagógus a heti pihenőnapján tanít és a. kap másik pihenőnapot, az óradíját ötven százalékkal; b. nem kap másik pihenőnapot, az óradíját száz százalékkal meg kell növelni. (7) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját kötelező óraszámának keretében a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj ötven százaléka. (8) Nem pedagógus munkakörökben a túlmunkának megfelelő óradíj mértéke az alábbi: Készenlét, ügyelet díjazása óradíj = alapilletmény/174 (1) Ha a pedagógus a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az iskolában szervezett programon vesz részt, és a munkaidő-beosztásból más nem következik, huszonkét órától reggel hat óráig készenlétet, munkanapon tizennégy órától huszonkét óráig ügyeletet, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon pedig hat órától huszonkét óráig ügyeletet teljesít. (2) A készenléti díj az óradíj harminc százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon hatvan százaléka. Az ügyeleti díj mértéke az óradíj ötven százaléka. A heti pihenőnapon, illetve a munkaszüneti napon ellátott ügyeletért, ha a pedagógus kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százalékának megfelelő összegű, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százalékának megfelelő összegű ügyeleti díj jár. Az ügyeleti díj magában foglalja a készenléti díjat és a rendkívüli munka díjazását. Ha az ügyeletet, készenlétet pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíj számításakor azt a pedagógus-munkakört kell figyelembe venni, amelyben a közalkalmazott a kötelező óráit teljesíti, több, eltérő kötelező óraszámú munkakörben történő foglalkoztatás esetén az egyes munkakörök kötelező óráinak átlagát, kollégiumi ügyelet és készenlét esetén minden esetben harminc órát. Ha az ügyeletet, készenlétet nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíját harminc órával számolva kell meghatározni. (3) Az évi XXII. Törvény alapján a fűtő besorolású dolgozóknak a fűtési idény idejére személyi alapbérének 25 %-a jár készenléti díjként. Juttatási szabályzat

79 Minőségügyi kézikönyv 2004 v Intézményen kívüli programok költségtérítése Ha a pedagógus a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az intézményben szervezett programon vesz részt, az utazási, szállás és étkezési költségeket az Intézmény megtéríti. Az összeggel elszámolni a kiküldetési rendelvény nevű nyomtatványon lehet, a költségeket számlával (az Intézmény, vagy a pedagógus nevére kiállítva) alátámasztva. Juttatási szabályzat