E M L É K E Z T E T. a Közbeszerzési Monitoring és Reformbizottság január 18-i ülésér l

Átírás

1 E M L É K E Z T E T a Közbeszerzési Monitoring és Reformbizottság január 18-i ülésér l A Közbeszerzési Monitoring és Reformbizottság (a továbbiakban: Bizottság) január 18-án tartotta második ülését. Az ülést dr. Gadó Gábor szakállamtitkár úr vezette, az ülés témája a közbeszerzésekhez kapcsolódó jogorvoslat volt. Az ülésen a következ személyek vettek részt: Pettendi Zsuzsanna (elnökhelyettes, NFÜ) Spisák Csenge (EKKE) Siroki Attila (EKKE) Füle Balázs (NFÜ) Deli Betty (elnök, Közbeszerzési Dönt bizottság) Havasi Tibor (f titkár, Közbeszerzések Tanácsa) Fribiczer Gabriella (f osztályvezet -helyettes, Közbeszerzések Tanácsa) Kothencz Éva (f osztályvezet -helyettes, Közbeszerzések Tanácsa) Patay Géza (ügyvéd) Kardkovács Kolos (ügyvéd) Németh Anita (ügyvéd) Hetei Tibor (Pénzügyminisztérium) Tunyogi László (elnök, Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége) Almási László (Ipartestületek Országos Szövetsége) Kompakt Emília (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) Dócs Zoltán (szakmai f tanácsadó, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) Hubai Ágnes (Települési Önkormányzatok Szövetsége) Dessewffy Anna (ügyvéd) Hankó Faragó Miklós (országgy lési képvisel ) Gadó Gábor szakállamtitkár úr üdvözölte a megjelenteket, majd röviden ismertette a Bizottság által a további üléseken megtárgyalandó témaköröket. Ehhez kapcsolódóan kérte a tagokat, hogy február közepére készítsenek rövid elemz anyagokat a Kbt. legutóbbi átfogó, jogharmonizációs célú módosítása által bevezetett új, illetve érdemben módosított jogintézmények alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikról. Megköszönte a GKM által az elektronikus közbeszerzés tárgyában el készített anyagot, majd pedig elmondta, hogy a vállalkozói körbetartozások mérséklése érdekében el készített, Kbt. módosítására irányuló törvényjavaslatot a Kormány visszavonta, így az nem került elfogadásra. Ugyanakkor az Országgy lés határozatot fogadott el, melyben felkéri a Kormányt, hogy a vállalkozói körbetartozások mérséklése érdekében a szükséges társadalmi és szakmai egyeztetéseket végezze el, és ezen egyeztetések alapján a szükséges törvényi szabályozás megalkotásáról szóló javaslatát március 31-ig terjessze az Országgy lés elé. Ezután a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott, ún. ajánlattev i útmutató kapcsán megvitatásra javasolta azt a lehet séget, hogy az ajánlatkér k nyilatkozhatnának, miszerint az útmutatóban foglaltakat magukra nézve kötelez nek ismerik el. E felvetés elfogadása esetén meg lehetne vizsgálni, hogy az nem vonja e esetleg maga után egy rugalmasabb közbeszerzési szabályozás kialakításának lehet ségét. 1

2 A jogorvoslati témakör kapcsán el ször Pettendi Zsuzsanna foglalta össze a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (a továbbiakban: NFÜ) tapasztalatait. Ismertette az NFÜ egy lezárult jogorvoslati ügyét, melynek lényege, hogy egy, a Közbeszerzési Dönt bizottság (a továbbiakban: Dönt bizottság) határozatának bírósági felülvizsgálata nyomán született ítélet az adott jogsértés tekintetében eltekintett a bírság kiszabásától. Ezt az Európai Bizottság úgy értékelte, hogy mivel nem került sor bírság kiszabására a jogsértést csekély súlyú szabálytalanságnak tekinti, aminek következtében nincs szükség az adott támogatás visszafizetésére. Elmondta, hogy a bírósági felülvizsgálat 2 évig tartott. Megemlítette azt is, hogy ez az eljárási id az EU-s támogatások felhasználása szempontjából hosszú, hiszen amennyiben ellentétes tartalmú ítélet születik, akkor 2 év elteltével, már a támogatás felhasználása után keletkezett volna visszafizetési kötelezettség. Az ilyen típusú problémák kiküszöbölésére speciális, rövid bírósági eljárást javasolt, mintaként a váltópereket, valamint a sajtópereket említette. Kitért továbbá a Dönt bizottság joggyakorlata egységességének fontosságára, szükségességére is. Felvetette azt is, hogy a jogsértések tekintetében a differenciált szabályozási megoldás megkönnyíthetné a jogsértések megítélését, azaz támogathatónak lát egy olyan elképzelést, amelyben a súlyos és bírságolható jogsértések köre pontosabban meghatározásra kerülne. Felhívta a résztvev k figyelmét, hogy az Államreform Bizottság (a továbbiakban: ÁRB) márciusára t zte ki egy koncepció el készítését, melynek célja a Kbt. módosítása az átláthatóság, tisztaság, eredményesség jegyében. Hangsúlyozta, hogy e címszavakból nem derül ki, hogy a módosítás pontosan mire is irányulna. Gadó Gábor elmondta, hogy nincs tudomása err l a módosításról, de felveszi a kapcsolatot az ÁRB-vel, és tájékoztatni fogja a Bizottság tagjait, hogy mire, pontosan milyen tartalmú módosításra gondolt az ÁRB, és miért zte ki ezt a feladatot. Deli Betty elmondta, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat alatt nem csak a Dönt bizottság eljárását, hanem a bírósági felülvizsgálatot is érteni kell. A Dönt bizottság úgy érzékeli, hogy a felülvizsgálat id igénye az ítél táblák felállításával csökkent, és megítélése szerint megfelel id ben befejez dnek a perek. A Dönt bizottság határozatainak egységességével kapcsolatos felvetésre reagálva elmondta, hogy módosították az SZMSZ-t a probléma kiküszöbölése érdekében, egyben kérte a jelenlév ket, hogy jelezzék számára amennyiben ilyen típusú problémáról tudomásuk van. Hangsúlyozta, hogy nyitottak e kérdés rendezése érdekében. Gadó Gábor kérdésére válaszolva elmondta, hogy arra irányuló statisztikával, hogy az ítél tábla mennyi ügyet bírált el, illetve, hogy az elbírálásnak milyen id igénye van a F városi Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezet je rendelkezik. Gadó Gábor erre reagálva elmondta, hogy az IRM megkeresi ez ügyben a kollégiumvezet t, aki egyben meghívásra kerül a Bizottság következ ülésére. Pettendi Zsuzsanna a bírósági felülvizsgálat gyorsításával kapcsolatban elmondta, hogy a bíróságok a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelent ség beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszer sítésér l szóló törvény kapcsán forrásokat kaptak a hatósági engedélyezéssel kapcsolatos jogorvoslatok gyorsabb elbírálásának el segítése érdekében. Véleménye szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok esetében is elképzelhet egy ilyen megoldás. 2

3 Kardkovács Kolos az EU-s források felhasználásával kapcsolatban elhangzottakra reagálva elmondta, hogy a támogatást nyújtó szervezet kifejezést csak a Kbt. használja, más jogszabály nem, ez problémát okoz. Szintén problémaként említette, hogy pályázat esetében az Áht. a kedvezményezett értesítésére 6 hónapos határid t ír el, ugyanakkor a Kbt. a támogatásból megvalósítandó beszerzések esetében lehet séget ad a közbeszerzési eljárás megindítására akkor is, ha az ajánlatkér támogatásra irányuló pályázatot nyújtott be, vagy fog benyújtani. Megítélése szerint a két szabály együttesen oda vezet, hogy sokan közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kötnek szerz dést, arra hivatkozva, hogy nem kaptak értesítést a támogatás odaítélésér l. Az EU-s források felhasználásakor kötelez hiánypótlással kapcsolatban elmondta, hogy a szabályt sokszor látszat hiánypótlással kerülik ki, így ellentétes gyakorlat alakult ki a törvény miniszteri indokolásában kit zött céllal, miszerint e jogintézmény kötelez jellege a versenyeztetés tisztaságának irányába hat. Az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatban nem értett egyet azzal, hogy annak mértéke az értékhatároktól függ, valamint azzal sem, hogy a díj a kérelem visszavonása esetén nem jár vissza. Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatban javasolta, hogy azt ne a Dönt bizottság rendelhesse el, hanem legyen automatikus, bírság kiszabására pedig csak ismételt vagy súlyos jogsértés esetén legyen lehet ség. Javasolta továbbá, hogy a jogorvoslati kérelem a benyújtás után ne legyen módosítható, valamint a képviseleti kötelezettség el írását is a Dönt bizottság el tti eljárásokban. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy az kapcsolódhatna például a közösségi eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljáráshoz, valamint a képviselet ellátására nem csak az ügyvédeket, hanem a hivatalos közbeszerzési tanácsadókat is alkalmasnak tartja. Tunyogi László kardinális kérdésnek nevezte a bírósági felülvizsgálat gyorsítását, valamint egyetértett Kardkovács Kolossal abban, hogy a Dönt bizottság el tti képviselet ellátására a hivatalos közbeszerzési tanácsadók alkalmasak lennének. Elmondta, hogy véleménye szerint a magyar szabályozás helyenként példaérték megoldásokat tartalmaz, külön kiemelve a szerz déskötési moratóriumot, amelyet a Kbt. már tartalmaz, miközben közösségi szinten a jogorvoslati irányelvek módosítása kapcsán most van szó a bevezetésér l. Megítélése szerint ez el remutató, az ilyen értékeket meg kell rizni, az állandó, átgondolatlan törvénymódosítások ugyanakkor nem védik, hanem rombolják a szabályozást. Ebb l következ en egyetértett Gadó Gáborral abban, hogy óvatosan kell bánni a törvénymódosításokkal, és a problémák megoldására els sorban a hatályos kereteken belül kell törekedni. Kompakt Emília felajánlotta, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy egyeztetett szempontrendszer alapján elkészített kérd ívvel megkeresi a jogorvoslati rendszerrel kapcsolatos ajánlattev i vélemények felmérése céljából a vállalkozókat, és a felmérés eredményét eljuttatja a Bizottságnak. Gadó Gábor elfogadta a felajánlott segítséget, egyben kérte a résztvev ket, hogy tegyenek javaslatot a kiküldend kérd ív kérdéseire. Németh Anita megítélése szerint els sorban azt kell megvizsgálni, hogy mely problémákat lehet a hatályos jogorvoslati rendszer keretein belül megoldani. Elismerte, hogy az EU-s források felhasználása terén vannak bizonyos sajátosságok, ugyanakkor kiindulásként azt tartotta fontosnak megvizsgálni, hogy más tagállamokban hogyan oldják meg a bírósági felülvizsgálatot. Hangsúlyozta, hogy a bírósági felülvizsgálat lényegét nem a szabálytalanság megítélése jelenti, a bírságkiszabással kapcsolatban elhangzott javaslatra reagálva pedig megjegyezte, hogy annak nem csak szankcionálási, hanem preventív jellege is van. Véleménye szerint nem biztos, hogy bizonyos jogintézményeket az EU-s források 3

4 felhasználásának speciális igényei szerint kell kialakítani, hanem azokat minden lehetséges oldalról meg kell vizsgálni. Havasi Tibor megdöbbent nek nevezte az ÁRB által felvetett újabb törvénymódosítást, mivel szerinte fontos lenne a szabályozás állandósága. Megemlítette, hogy a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének el segítése érdekében a Közbeszerzések Tanácsa ajánlást adott ki az ajánlatkér k részére, továbbá útmutatót készített az ajánlattev k részére, amelyek fontosak lehetnek a szemlélet er sítése szempontjából. A vállalkozói körbetartozásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a törvény elfogadására a nagyvállalkozók ellenállása miatt nem került sor, majd pedig megemlítette, hogy a Közbeszerzési Értesít a jöv év közepét l csak elektronikus formában fog megjelenni, és a rendszert még ez évben egy keres programmal is ki fogják egészíteni. Gadó Gábor összefoglalva az elhangzottakat elmondta, hogy a résztvev k a Közbeszerzési Dönt bizottság el tti jogorvoslattal, mint jogintézménnyel egyetértenek, ugyanakkor szükségesnek tartják a jogorvoslati eljárásra vonatkozó részletszabályok átgondolását, és ebb l adódó kiigazítását, módosítását. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban els dleges feladatként a bíróságok személyi/tárgyi feltételeinek javítását nevezte meg, egyben áttekinteni javasolta, hogy a jogorvoslatnak ez a szakasza más tagállamokban hogyan m ködik. Javasolta továbbá a közigazgatási perre vonatkozó szabályozás áttekintését, erre vonatkozóan megkérte a tagokat, tájékoztassák arról, hogy szerintük hol kellene módosításokat végezni. A F városi Bíróság közigazgatási kollégiumvezet jének meghívása, valamint a statisztikai adatok kérése mellett felvetette, hogy a bíróságot megkérdezi az igazságügyi tárca a m ködési feltételeikr l is. Kérte a tagokat, hogy a témával kapcsolatban, a kés bbiekben esetlegesen felmerül észrevételeiket, javaslataikat küldjék meg a tárca részére. Patay Géza felvetette, hogy a független hatósági modell hiányosságait látva érdemes lenne a közösségi közbeszerzési jogorvoslati irányelvek által rendelkezésre bocsátott másik utat, vagyis a független bírósági jogorvoslati modellt is átgondolni, a hatályos rendszerben ugyanis a szerz dés megkötése után a jogorvoslati eljárás kiüresedik. A speciális eljárási rend modellje lehetne a váltóbíráskodás, vagy gyorsaságát tekintve a sajtóper. Egy ilyen modellben nem csak a közbeszerezési jogsértésr l születhetne döntés, hanem például az eredeti állapot helyreállításáról is. A F városi Bíróságot megkeres levélben javasolt kitérni arra is, hogy volt-e semmisségi, illetve kártérítési per a közbeszerzések kapcsán, és amennyiben igen, javasolt információt kérni e perek számáról is. Felvetette, hogy meg kellene gondolni a Kbt.- Ket.-féle szabályozási rendszer Pp. rendelkezéseivel való összekapcsolását. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban elmondta, hogy a gyakorlati tapasztalatok igen jók, ugyanakkor nagy az eljárások id igénye. Gadó Gábor megkérte Patay Gézát, hogy készítsen az általa felvázolt rendszer szabályozási súlypontjairól egy vázlatot a következ ülésre. Dely Betti az elhangzottakra reagálva elmondta, hogy közigazgatási perben nincs helye kártérítés, illetve semmisség megállapításának, ugyanakkor van olyan megoldás az uniós tagállamokban, amely a funkciókat egyesíti. Megemlítette, hogy a Kbt. a semmisség és a kártérítés megítélése kérdésében mintegy támpontokat ad. Végezetül Gadó Gábor felhívta a figyelmet az ülés elején elhangzott id pontra, amikor a Bizottság következ ülését tartja, és kérte a tagokat, hogy amennyiben van javaslatuk a vállalkozói körbetartozások rendezése tekintetében, azt küldjék meg részére. 4

5 Ezután kijelölésre került a Bizottság következ ülésének id pontja, amely február 20- án 15 órakor lesz. Az ülésen a jogorvoslatokkal kapcsolatos felvetések, továbbá a körbetartozással kapcsolatos szabályozási javaslatok kerülnek megvitatásra. Budapest, január 22. Az emlékezet t készítette: dr. Gál Krisztina Az emlékeztet t jóváhagyta: dr. Krausz Zsuzsanna 5