Készült: május 15.

Átírás

1 Celldömölk Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készült: május 15.

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS Vezetői összefoglaló Módszertan és előzmények ismertetése HELYZETELEMZÉS A város helye a településhálózatban A város térszerkezeti sajátosságai A város kistérségi, regionális, országos szintű feladatellátása A város vonzáskörzetének bemutatása A város dinamikai jellemzése, funkciója, a városhierarchiában betöltött szerepe Rövid helyzetértékelés Gazdaság Társadalom Környezet Közszolgáltatások A város SWOT analízise Városrészek területi megközelítésű elemzése Városrészek SWOT analízise STRATÉGIA Jövőkép kijelölése, fejlesztési irányok Gazdasági funkciók erősítése által: Célhierarchia Tematikus célok részletes kifejtése Városrészi célok részletes kifejtése Koherencia (illeszkedés) Illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz, településrendezési és szabályozási tervhez A célrendszer koherenciája Akcióterületek kijelölése a közti időszakra A1: A belváros komplex rehabilitációs programja A2: Turisztikai fejlesztési terület A3. Gazdasági terület fejlesztése A4. Kiscelli lakóterület fejlesztése A5. Alsósági lakóterület fejlesztése A6. Izsákfai lakóterület fejlesztése A stratégia megvalósíthatósága Antiszegregációs terv I. Bevezetés II. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a városrész egészének tekintetében III. A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzete III.1.3. A veszélyeztetett területek helyzetelemzése IV. Anti- szegregációs program... 91

3 Ingatlangazdálkodási terv Nem fejlesztési jellegű tevékenységek bemutatása Partnerség Szervezeti elvárások, menedzsment Településközi koordináció mechanizmusai A stratégia megvalósulásának monitoringja FÜGGELÉKEK

4 4 1. Bevezetés A Lipcsei Charta és a Területi Agenda (2007. május) irányelvei szerint a közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés és a városi dimenzió kezelése, valamint a vidéki területek támogatása és a földrajzi vagy természeti okokból hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése. A as időszakban minden régió önálló regionális operatív programmal rendelkezik, ezekben jelenik meg a város rehabilitáció, melynek irányai alapvetően azonosak minden régióban. Kiemelt projektként kerülhetnek benyújtásra a nagyvárosok és megyei jogú városok projektjei, külön egyfordulós pályázati keret nyílik meg a kisvárosoknak és nagyközségeknek. A középvárosok részére kétfordulós pályázati kiírás jelent meg a Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program keretében. A város rehabilitációs akciók célja a városok regionális gazdasági szerepének erősítése, ennek érdekében a városok ill. városrészek központi területeinek funkcióbővítése, központi térrel nem rendelkező városok ill. városrészekben ezek kialakítása és a városi életbe való szerves beillesztése. A város rehabilitációs akciót integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani, emellett a program által érintett központokra akcióterületi terveket is ki kell dolgozni. A stratégiával szemben követelmény, hogy a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat, gazdaságitársadalmi partnerek) bevonásával történjen, a koncentráció elvének alkalmazásával, azaz egy területen több ágazati szintű beavatkozás együttes alkalmazásával Vezetői összefoglaló januárjában Celldömölk Város Önkormányzata döntött arról, hogy elkészíti a település Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Az Anti-szegregációs terv az Integrált Városfejlesztési Stratégiában azonosított városrészek szerint, elsősorban területi összehasonlításban vizsgálja a településen azonosított esélyegyenlőségi problémákat és szegregációs folyamatokat. A Terv legfőbb funkciója, hogy felmérje a város azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve előrehaladott állapotban van és a szegregáció oldására célzott és hatékony beavatkozási programcsomagot dolgozzon ki. Az Önkormányzat viszonyrendszerének igazodása a társadalmi-gazdasági struktúrákhoz felértékeli a versenyszférával (befektetők, gazdálkodók, vállalkozók) és a civil szférával való partnerségi kapcsolatokat, ösztönözve ezzel a szorosabb együttműködést. Egyre inkább érződik továbbá a minőség és fenntarthatóság kényszere, hiszen a jövőben az a település lehet csak sikeres, amely minőségi kínálatot és minőségi szolgáltatást (élhető város) tud nyújtani hosszú távon. A város komoly fejlődési potenciálját, természeti és kultúrtörténeti

5 5 adottságainak, valamint kedvező földrajzi fekvésének valamint az itt élő emberek szakértelmének és településük iránti elhivatottságuknak köszönheti. Összességében elmondható, hogy Celldömölk városa, adottságait eredményesen kamatoztatva, lehetőségeivel élve, jó eséllyel indulhat a hosszú távú fenntartható fejlődés versenyén Módszertan és előzmények ismertetése Az integrált városfejlesztési stratégia készítéséhez az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága október 5.-én kézikönyvet adott ki. Ennek felhasználásával, valamint több helyi egyeztető fórum megállapításait figyelembe készült el a város közti időszakra szóló integrált stratégiai dokumentuma és az előzetes akcióterületi terv. A stratégia készítésénél az alábbi alapelveket követtük: 1. széleskörű társadalmi egyeztetés előzi meg (civil, gazdasági, lakossági) 2. integrált, komplex (szakterülteket integráló) dokumentum készül 3. hosszú távú, gazdasági alapú fejlesztéseket tartalmaz évre vonatkozó stratégiai irányokat jelöl ki éves operatív programot tartalmaz 5. Lipcsei chartával és a Lisszaboni stratégiával összhangban legyen + ötvözze a hazai és Uniós irányelveket, szakpolitikákat- Jessica konstrukció szerint működik! 6. fenntarthatóság elve még fontosabb (kapacitástervezés gazdasági, társadalmi és ökológiai szinten is) 7. az önkormányzat globális felelősségvállalásán alapul (gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás, helyi szolgáltatások menedzselni is kell a várost, gazdának kell lenni + a városnak önmagán túlnyúló szerepe van felelősséget visel a környező térségért) 8. egyéb forrásokat is be kell vonni: 1. állami források 2. gazdasági szféra forrásai 3. egyéb, nem fejlesztési jellegű források (adóbevételek, szabályozás, városmarketing) 9. forgatókönyvet kell készíteni a társadalmasításra

6 6 2. Helyzetelemzés 2.1. A város helye a településhálózatban A város térszerkezeti sajátosságai Celldömölk térszerkezeti helyzetét és annak változási tendenciáit elsősorban az befolyásolja, hogy Vas Megye egyik legnagyobb vasúti csomópontja. A makroregionális kapcsolatok tekintetében Celldömölknek a Dunántúlon lehatárolt három statisztikai-tervezési régió funkcionális nagyvárosi központjaihoz (Győr, Pécs, Székesfehérvár) képest viszonylag periférikus a helyzete. Mezoregionális szinten a város legelőnyösebb topográfiai pozíciója a Szombathely Pápa Veszprém közötti erővonal, mely a kapcsolatok szempontjából legkedvezőbbnek Szombathely irányában tűnik. A város és közvetlen térsége külföldön is széles körben ismert, megfelelő természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy hosszabb távon is dinamikusan, az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődő térség legyen. Mikroszinten a város térszerkezetét befolyásolja a 8-as és 84-es számú főutak közelsége. A Nyugat-Dunántúli Régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Kiterjedése észak-déli irányban hosszan elnyúló. A régió négy országgal határos: nyugaton Ausztriával, délnyugaton Szlovéniával és Horvátországgal, északon pedig Szlovákiával. A régió keleti irányban a Közép-Dunántúli Régióval, míg déli irányban a Dél-Dunántúli Régióval szomszédos. A régió városhálózatában meghatározó térségi központi funkciókat lát el 8, ezer fő közötti lakosságú város, és meghatározó kistérségi funkciókat 15, 10 ezer fő alatti lakosságú város. 11 város tartozik 5000 fő alatti kategóriába (a városok 40%-a), ami szintén tükrözi az elaprózódott településhálózatot. Ez utóbbi városi rangú települések jelentős része nem képes valós városi funkciókat (teljes körű közigazgatás, igazságszolgáltatás helyi intézményei, kiterjedt közoktatás, kulturális lehetőségek, szociális ellátórendszer, stb.) megjeleníteni, csupán történelmi okokból, vagy speciális turisztikai helyzetüknél fogva kerültek városi szintre.(1. táblázat) Celldömölk Város teljes körűen látja el az alapvető és a kívánatos városi funkciókat!

7 7 Területegység Városok száma 1. táblázat: Urbanizáltsági adatok, 2005 Urbanizáltság foka (%) felett Városok népességszám szerint alatt Győr-Moson- Sopron megye 9 57, Vas megye 10 56, Zala megye Nyugatdunántúli régió 28 56, Forrás: KSH A települések funkcionális (szolgáltató, igazgatási és speciális funkciók) jellemzőinek kategorizálása során meghatározásra kerültek a régió funkcionális központjai és azok erősségei; kirajzolódtak a potenciális nem városi rangú térségi alközpontok valamint, azon térségek, amelyek központhiányosnak tekinthetők. A régióban jól megfigyelhető a megyei jogú városok (ahol egyszerre van meg az agglomerálódás és a teljes körű térségi központ szerep) és néhány középváros funkciógazdagsága. 1 A legtöbb funkciógazdag faluval (abszolút és relatív értelemben is) Győr-Moson-Sopron megye rendelkezik, amely döntően a nagyobb átlagos településméretből és egyúttal a kisebb településsűrűségből következik. Vas megyében van a legkevesebb a funkciógazdag falvakból. A régió másik fontos jelensége, hogy Zala megyében a közigazgatási funkcióval nem rendelkező és gyenge szolgáltató funkciójú települések aránya meghaladja az 50%-ot. Összességében megállapítható, hogy jelentős központhiányos területeket találunk elsősorban Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Vas megye észak-keleti és dél-keleti részén és Zala megye nyugati és dél-nyugati aprófalvas területein. (2. táblázat) Celldömölk Városa a teljes városi igazgatási és szolgáltatási palettát lefedi. A környező települések esetében gazdasági, igazgatási, és szolgáltatási központ, amely szerepkör a következő időszakban várhatóan még tovább fog erősödni. A ténylegesen fennálló területi struktúrák alapján deklarálható, hogy Celldömölk, saját lakosságával együtt mintegy 28 ezer ember életének szervezője, közvetlen befolyásolója, illetve ellátója. 1 Nyugat- dunántúli Operatív Program

8 8 2. táblázat: A régió településeinek komplex funkcionális fejlettsége és speciális funkciói, 2005 Területegység VÁROSOK FALVAK Győr-Moson- Sopron megye Győr, Sopron Kapuvár, Mosonmagy aróvár Csorna, Tét Fertőd, Pannonhalma Jánossomorja Vas megye Szombathely Körmend, Sárvár, Celldömölk Kőszeg, Csepreg, Szentgotthárd Vasvár, Őriszentpéter Répcelak Zala megye Zalaegerszeg, Nagykanizsa Keszthely Hévíz, Lenti, Letenye, Zalaszentgrót Zalalövő, Zalakaros Nyugatdunántúli régió (db település) Kódok 4 Erősen hiányos szolgáltató és igazgatási funkció 1 Megyei jogú város 5 Funkciógazdag falu 2 Teljes körű városi igazgatási és szolgáltató funkció 3 Hiányos igazgatási vagy szolgáltató funkció 7 6 Hiányos szolgáltató funkciójú falu igazgatási központ Gyenge szolgáltató, igazgatási funkció nélküli falu Forrás: Nyugat-dunántúli régió Területfejlesztési Program Az 1997 júniusában meghatározott Helsinki folyosók közül melyek fejlesztésére az EU különös hangsúlyt fektet három is érinti a régiót. Ebből következően a régió Nyugat-Európa és Délkelet-Európa között komoly tranzitszerepet tölthet be. A régió a négy országhatár miatt jelentős nemzetközi átmenő forgalommal rendelkezik. Az itt található határátkelőkön keresztül bonyolódik hazánk határforgalmának több mint fele A város kistérségi, regionális, országos szintű feladatellátása 1978-ban kérték a település várossá nyilvánítását, ekkor Izsákfa is csatlakozott. Celldömölk január 6-án kapott városi rangot, napjainkban közel lakosával Kemenesalja központja.

9 9 Celldömölk az ország észak-nyugati részén, Vas megyében található, a Kemenesalja kistérség központja. Közigazgatási területe 5239 ha. Állandó lakosok száma december 30-én: fő Népsűrűsége (állandó lakosok száma négyzetkilométerenként): 225 fő/km2 A helyi tömegközlekedést helyi és helyközi járatok biztosítják. A távolsági közlekedés meghatározója vasúti csomópont lévén a vasúti közlekedés, de a város kedvező földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a távolsági autóbuszjáratok is biztosítják több megye megközelítését. A december 31-i adatok alapján a lakásállomány száma: 4649 db a közműves ivóvízellátásba bekapcsolt lakások száma: 4589 db a szennyvízelvezetésbe bekapcsolt lakások a lakásállomány százalékában: 59,5 % a háztartási vezetékes gázfogyasztó a lakásállomány százalékában: 78% hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 97,25 % 1. Egészségügy kórház: 1 működő háziorvosok: 7 működő gyermekorvosok: 2 járóbeteg szakellátás: 1 2. Oktatási intézmények óvoda: 2 ( feladat-ellátási hely: 4) ebből : 1 evangélikus óvoda alapfokú iskola: 2 ebből: 1 katolikus iskola művészetoktatási intézet (zeneiskola): 1 középfokú iskola: 1 gimnázium 1 szakközép- és szakiskola 3. Művelődési intézmények művelődési központ: 1 könyvtár: 2 4. Szociális intézmények: 2 Népjóléti Szolgálat intézményei: bölcsőde: 1 idősek otthona: 2 idősek gondozóháza: 1 idősek klubja: 3 Kórház: intaházai szociális részlege

10 10 Közhivatalok: polgármesteri hivatal földhivatal munkaügyi központ posta Közbiztonsági szervek: rendőrség önkormányzati tűzoltóság polgárőrség Vallási felekezetek: katolikus egyház evangélikus egyház református egyház A Váti Kht. iránymutatásaival 2006-ban elkészült a Javaslat a kistérségi integrált projektcsomagra és projektelemeire ( ) című programozási dokumentum, mely egyesíti a térség fejlesztési elképzeléseit, és a fejlesztések középpontjaként és koordinátoraként Celldömölköt jelöli meg.

11 11 Infrastrukturális, logisztikai és turisztikai fejlesztések a Dél- Kisalföld kulturális központjában Pillérek: Kapcsolódó elemek: Megújuló energia felhasználás fejlesztése szélenergia hasznosítása (Ostffyasszonyfa, Kemenessömjén, Vönöck,) termálvíz kertészeti hasznosítása (köcski kertészet, Borgáta) Logisztikai-, iparterületi, és közlekedési hálózati fejlesztések A logisztikai adottságok kihasználása, a meglévő iparterületek továbbfejlesztése, a közlekedési rendszerek fejlesztése Vízi és horgász turizmus (Rába parti táborozó- és pihenőhelyek, kemping jellegű szálláshelyek létrehozása, horgásztanyák, horgász-szállások építése (Pápoc, Ostffyasszonyfa), Marcal folyó horgászatának fejlesztése, Boba fürdőzésre is alkalmas csónakázó- és halastó, evezős sporttelep létrehozása kialakítása, horgásztavak (Köcsk, Karakó, Nemeskeresztúr, Kemeneskápolna), csónakkikötők és horgászhelyek kialakítása Helyi termékek, kulturális értékek Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése (egyedi termékek előállítása), kulturális identitás megőrzése, falusi-, termál és bortuzimus fejlesztése Történelmi emlékhelyek kialakítása (Ostffyasszonyfán helytörténeti kiállítás kialakítása, a karakói földvár feltárása, történelmi emlékhely Vadászüllésen, Kemenespálfai volt hadifogolytábor épületének helyreállítása, Nagysimonyiban hadifogoly temető szabadtéri múzeum létesítése, Pápócon műemlék kápolna felújítása, Jánosháza zsidó emlékmű, parkoló kialakítása

12 A város vonzáskörzetének bemutatása A celldömölki kistérség Vas megye legkeletibb részén helyezkedik el, 474 km 2 területtel a megye harmadik legnagyobb kistérsége. Összesen 28 település, ebből egy város Celldömölk és 27 község alkotja. A kistérség nagyobbik része a Marcal-medencében van, mely a Marcal völgysíkjára, és a lepusztult felszínű Kemenesaljára osztható, ez utóbbin található a Sághegy (291 m) és a Kis- Somlyó (230 m) bazaltvulkáni tanúhegyek. A kistérség északnyugati része a Kemenesháthoz tartozó Cser kistáj, amely döntően síksági formakincsű terület. A kistérség felszíni és felszínalatti vizekben egyaránt gazdag. Felszíni vízhálózata sűrű, legnagyobb folyója a Rába, amely csak éppen érinti a térséget északon. A terület fő folyója a Marcal a kistérség keleti határán. A Marcalba a Kemeneshátról több pici patak hozza a vizét, melyek esése kicsi. Felszínalatti vizekben való gazdagságát jelzi a két hévízzel üzemelő, Borgátán és Mesteriben működő fürdő, és a 2005-ben átadott, a 49 C o os celldömölki termálvíz hasznosítására épített, már működő ún. Vulkánfürdő is. A kistérség közúti közlekedési helyzete összességében kedvezőtlen. Bár Jánosháza határában halad az E66 nemzetközi főút, a magyar 8-as főút, s négy települést érint a jelentős forgalmú 84-es főút, továbbá a két főút körforgalmú kereszteződése is Jánosháza határában van, azonban a kistérség belső területeit és központját főutak nem érintik, azok a nemzetközi és átmenő forgalom számára feltáratlanok. A közúttal szemben a vasúti elérhetőség kedvező, Celldömölk vasúti csomópont, ahol villamosított fővonalból (Szombathely-Székesfehérvár-Budapest) ágazik ki a Pápa-Győr felé vezető vonal. Kisebb vasúti csomópontnak minősül Boba, ahol elágazás van Tapolca - Zalaegerszeg felé. A kistérség népességének 43- %-a falvakban él, a kistérség falvai, hasonlóan a megyéhez és a régióhoz, döntően aprófalvak. A területen 17 törpefalu, azaz 500 fő alatti község van, csak Jánosháza lélekszáma haladta meg az ezret (2718 fő). A népességfogyás a megye kistérségei közül a második legnagyobb (1990-től a változás - 7,0%), és a népességszám becslés további népességcsökkenést jelez (2010-ig további 9%). Települési szinten öt település lélekszáma nőtt (Boba, Kemenespálfa, Kemenesszentmárton, Mersevát és Nemeskocs), 22 település népessége csökkent, közülük a legnagyobb mértékben Keléd (-29,5%), Pápoc (-27,1%), Nemeskeresztúr (-25,8%) és Duka (-21,6%). A természetes fogyás mellett a kistérség vándorlási különbözete is tartósan negatív ( ,6%) A munkanélküliség 2004-ben éves átlagban 5,6%-ot mutatott, amely a megyében a második legalacsonyabb érték volt, az állástalanok egyharmada már elmúlt 45 éves, a fiatalabbak és a pályakezdők munkához jutása kedvezőtlenebb, mint a megye egészében ben minden második munkavállaló számára az ipar, vagy az építőipar biztosított megélhetést (ugyanakkor ezt árnyalja, hogy a Sághegyalja Szövetkezet főtevékenysége (festékgyártás) alapján az iparba tartozott, holott a mezőgazdasági termelésben, szolgáltatásban, foglalkoztatásban betöltött szerepe is meghatározó volt.) A kistérség központjában, Celldömölkön vasúti csomóponti, kereskedelemi, igazgatási szerepéből adódóan a foglalkoztatásban az ipar és a tercier szektor a meghatározó ágazat. A szolgáltatás területén foglalkoztatottak aránya kiugróan magas értéket mutat, néhány Celldömölk közvetlen vonzáskörzetébe tartozó vasutas faluban, Bobán, Kemenesmihályfán, Merseváton. A mezőgazdaság részaránya csupán néhány községben (Borgáta, Csönge, Osttfyasszonyfa, Szergény) közelítette meg az egyharmadot.

13 13 A kistérségi mezőgazdaságot megalapozottá teszik a jó természeti adottságok. A kedvező talajadottságú Kemenesalját hagyományosan az intenzív növénytermesztés és állattenyésztés jellemzi, míg a Kemeneshátra az extenzív gazdálkodás, az állattenyésztés jellemző. A térség erdősültsége összességében közepes mértékű, fatömeg és fahozam tekintetében a gyenge kategóriába tartozik. Mezőgazdasági tevékenység gyanánt, de a turizmusra is tekintettel említést érdemel még a Ság-hegyen a rómaiak óta folyó szőlőművelés, miként a Kemeneshát keleti lejtőin és a Kis-somlyó hegyen is jelentős szőlőkultúra található. A gazdasági mutatókat illetően a kistérség szinte minden összehasonlításban a megyei és a régiós átlag alatti pozíciót foglal el. A gazdasági aktivitás szintje jelentősen elmarad a megyei értékektől, ennek oka, hogy a helyi foglakoztatás jellemzően nagyüzemekhez kötődik (MÁV, ipari üzemek, mezőgazdasági szövetkezetek), amelyek léte nem kényszerített új megélhetési stratégiák keresésére, tevékenységük jellege pedig nem generál beszállítói hátteret; valamint az elaprózott településszerkezet is ez irányba hat. A külföldi érdekeltségű ipari üzemek letelepedésével a kistérség gazdasági bázisa stabilizálódott, de hosszú távon belső erőforrásainak feltárása és hasznosítása adhatja meg számára a fejlődés dinamikáját. A kistérségben a feldolgozóipar cégei (gépipar, elektronika, textilipar, vegyipar) együttesen jelentős erőt alkotnak, különösen a foglalkoztatás terén fontos szerepet töltenek be, de magas a mezőgazdaság reprezentáltsága is. A mező- és erdőgazdálkodási termékek feldolgozására a kistérségben a celldömölki malom, illetve négy vágóhíd áll rendelkezésre. Az élelmiszeripari feldolgozáshoz szinte korlátlanul áll rendelkezésre alapanyag (gabona, liszt, tojás, vágóbaromfi, sertés). Az erdőgazdálkodási termékek feldolgozása Celldömölkön, Jánosházán, illetve Kemenesmagasiban történik. A térség gazdaságilag legerősebb pólusai Celldömölk és az ugyancsak városiasodó Jánosháza. Celldömölkön jelentős vasúti közlekedési csomópont, s ezzel összefüggésben maga a MÁV Rt. révén ez a gazdasági ág az egyik fő helyi munkáltató től közel 30 hektáros területen tíz betelepült cég alkotja a Celldömölki Ipari és Logisztikai Parkot. A vasúthoz hasonló nagyságrendet képvisel a foglalkoztatásban az elektronikai alkatrészeket gyártó Cellcomp Kft, fontos szereplő a sütőipari gépgyártó Celba Kft, de jelentős a városban a textilipar (Bakó Trex, Fodat, Glovitalia) és a nyomdaipar (Antók Nyomda, Apácai Kiadó) szerepe is. A közelmúltban egy osztrák tulajdonú cukrászüzem is létesített üzemet Celldömölkön. A kistérség iparának és munkaerővonzásának másik centruma Jánosháza, mely a textilipari Eybl Kft, a bőripari Seton-Lindgens Kft, a galvanizálással foglakozó Galisz Kft, a faiparban érdekelt Rauch és Konnex, valamint két további varroda révén stabil gazdasági bázissal bír (s a tsz-szel együtt ezerötszáznál több munkahellyel rendelkezik). Befejeződött a település határában a Leier osztrák építőipari csoport új betonelemeket gyártó üzemének kivitelezése. A két központi szerepet betöltő település mellett néhány község sajátos adottságát sikerrel ki tudja használni (Mesteri és Borgáta - termálfürdők, Ostffyasszonyfa Pannónia Ring autóverseny-pálya, Csönge ipari park - Binder radiátorgyártás, Egyházashetye Berzsenyi-örökség és helyi közösségi aktivitás). A gazdasági potenciállal bíró települések határában zöldmezős beruházások fogadására alkalmas önkormányzati vagy magántulajdonú ingatlanok elsősorban a jó közlekedési infrastruktúrával bíró települések (Pl.: Jánosháza, Karakó) esetében jelenthetnek valódi kitörési lehetőséget. Az igénybevehető szolgáltatások köre és színvonala a kistérségben alacsony, ami érvényes a piaci (pl.: kereskedelem) és az intézményi szolgáltatásokra is, ennek oka elsősorban az alacsony népességszámra és a közeli centrumok vonzó hatására vezethető vissza. A

14 14 kereskedelem, ellátás, oktatás területén jelentős még Celldömölk esetében is Sárvár, Pápa és Szombathely vonzása. Tizenöt településen nincsen sem óvoda, sem iskola, öt községben csak óvoda (Szergény, Egyházashetye, Csönge, Mersevát és Vönöck), három helyen (Kemenesmihályfa, Kenyeri és Nagysimonyi) óvoda és tagiskolaként alsótagozatos osztály működik, s csupán öt település (Celldömölk, Jánosháza, Kemenesmagasi, Ostffyasszonyfa, Boba) tud 14 éves korig teljes intézményi hátteret nyújtani fiataljai számára. A kistérség két középiskolája (a gimnázium, illetve a műszaki szakközép- és szakiskola) Celldömölkön működik megyei összevetésben viszonylag alacsony (lakosságszámra és pedagóguslétszámra vetített) diáklétszámmal. Az egészségügyi intézmény és ellátórendszer általánosságban kielégítő szintűnek minősíthető. A fogorvosi ellátás helyben mindössze Celldömölkön és Jánosházán megoldott. A kistérség északi községeiben lakók ezt az ellátást legközelebb a település-együttesen kívül, Répcelakon tudják igénybe venni. A kistérségben teleház nem működik. A térség idegenforgalmi adottságai összességében kedvezőek (különösen a termál, kiránduló és a falusi turizmus tekintetében), ugyanakkor jelenleg nincs kiemelkedő vonzóerő, a meglévők pedig nem párosulnak megfelelő fogadóképességgel, marketinggel, a Vulkán-fürdő csak 2005-ben került átadásra. A szálláshely-kapacitás elsősorban a két termálfürdőhöz (Borgáta, Mesteri) és a turizmusra mind nagyobb figyelmet fordító Celldömölkhöz kötődik, de szerényebb lehetőségeik mellett elismerésre méltó egyes falvak (Egyházashetye, Ostffyasszonyfa, Köcsk, Kissomlyó stb.) erőfeszítéseinek és vendégéjszakában lemérhető eredményeinek nagysága is. Ennek ellenére a turisták száma alacsony, de javuló tendenciát mutató. A jelentős kistérségi idegenforgalmi vonzerők: az egyházashetyei Berzsenyi-szülőház és általában a költő kultuszából táplálkozó helyi kezdeményezések, a borvidéknek minősülő Ság hegy és Kissomlyó, Ság hegy Mesteri és Borgáta termálfürdői, az újonnan átadott celldömölki Vulkán-fürdő Celldömölk, mint búcsújáróhely (kegytemplom, volt Bencés Kolostor épülete), és a hagyományossá vált kulturális rendezvények; a Pannónia Ring Ostffyasszonyfán; a települések népi hagyományai, tradícióik sok a műemlék, a kastély, a kúria, jó lehetőségek a kerékpáros turizmus területén A kistérségben országos védettség alatt a 235 hektáros Ság hegyi Tájvédelmi Körzet, és a 22 hektáros Cseri molyhostölgyes-borókás terület áll.

15 A város dinamikai jellemzése, funkciója, a városhierarchiában betöltött szerepe Celldömölk, Kemenesalja központja, több mint 750 éves múltra tekint vissza. A település ősi, központi magját, a dömölki apátságot először egy 1252-ben kelt oklevélben említik, de sem az alapítója nevét, sem az alapítás idejét nem ismerjük pontosan. Az apátság közelében két település is kialakult. Jobbágyainak és szolgálóinak faluját Pórdömölknek, később Egyházasdömölknek, a nemesek faluját Nemesdömölknek nevezték. Az apátságban bencés szerzetesek tevékenykedtek. Az egyházi működés a török hódoltság idején szinte teljesen szünetelt, majd az 1681-es országgyűlési törvénycikk nyomán Nemesdömölköt artikuláris helynek jelölték ki, ahol evangélikus templomot építettek. A 18. század elején az apátságba visszatértek a szerzetesek és létrehozták Kismáriacellt. A bencés apátság már a 16. század előtt is búcsújáró hely volt, csodatévő hírében álló kegyszobrát a törökök elől elmenekítették. Az ausztriai Máriacellből az ottan kegyszobor másolatát hozta magával Koptik Odó apát, és lendítette fel ezzel újra a hitéletet. A kegytemplomot, amely máriacelli mintára épült, 1748-ban szentelték ben épült a kálvária, átadásával teljessé vált a búcsújáróhely. Kiscell apátsági székhellyé lépett elő. A település 1768-ban sóhivatalt kapott, 1790 decemberében II. Lipót vásártartási kiváltságot biztosító oklevelet bocsátott ki és mezővárossá nyilvánította Kiscellt. A város egyre inkább benépesült, iparosai, kereskedői, híres vásárai és sóraktára révén hamarosan a környék központja lett ban Kiscellben alakult meg az ország az ország egyik első vidéki társasköre, a Kemenesalja Casino. A 19. század közepén közigazgatásilag megerősödve járási székhely lett, majd az 1867-es kiegyezést követően tovább fejlődött. A vidéket ekkor érte el a vasút, Kiscell a századfordulóra személy- és áruforgalmával vasúti csomóponttá, áruelosztó és átszállóhellyé vált. A város népessége szinte robbanásszerűen nőtt. Az 1828-ban még csak kétszáz lakosú település 1870-re eléri a háromezer, a századfordulóra pedig az ötezer lelkes létszámot. A vasutas város jelentette az alapját a kapitalizálódásnak, sorra jöttek létre a pénzintézetek és a gazdasági társaságok. Ezzel együtt fejlődött az oktatás, 1887-ben kezdődött a szervezett iparos képzés, 1912-ben alapították a polgári iskolát. A két település Kiscell és Nemesdömölk 1904-ben Celldömölk néven egyesült majd 1950-ben Alsóság is a település részévé vált., amit ezek után a megye hivatalosan nagyközséggé nyilvánított ban kérték a település várossá nyilvánítását, ekkor Izsákfa is csatlakozott. Celldömölk január 6-án kapott városi rangot, napjainkban közel 12 ezer lakosával Kemenesalja központja.

16 16 Foglalkoztatási szerepkör a térségben Celldömölk foglalkoztatási potenciálja általában a gazdasági makro-folyamatokhoz igazodva változik! A celldömölki kirendeltség nyilvántartásában a évben, átlagosan 734 fő regisztrált munkanélküli szerepelt, amely 6,2 % munkanélküliségi rátának felel meg, szemben az előző évi 6,0 % rátához képest. A munkanélküliségi ráta, a megyei átlag felett volt. A év statisztikai adatai azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta alakulása a celldömölki kistérségben az előző évhez képest kedvezőtlenebb. A évben, az év első felében a ráta magasabb szinten volt, viszont az év második felére meredeken csökkent. A évben, az év elején alacsonyabb szinten volt, viszont az év második felében felülmúlta az előző évet. A év adatait elemezve megállapítható, hogy a munkanélküliség, ha mérsékelten is, de az év második felétől növekszik. A regisztrált munkanélküliek számán belül, a férfiak aránya %, a nők aránya % között alakult. A szakképzetlenek aránya, 40 % körül ingadozott. A regisztráltak 9,3 %- a pályakezdő volt. Az állománycsoportonkénti összetétel a következőképpen alakult az elmúlt évben: - Szakmunkás - 31,6 % - Betanított munkás - 35,9 % - Segédmunkás- 17,3 % - Szellemi 15,2 %. Az iskolai végzettség szerinti összetétel a következő volt: - 8 általános v. kevesebb 40,1 % - Szakmunkásképző és szakiskola 31,9 % - Szakközépiskola 9,4 % - Technikum - 4,6 % - Gimnázium 9,7 % - Felsőfokú 4,3 % Az egy éven túli tartós munkanélküliek aránya - 17,9 % volt az év átlagában.

17 17 Regisztrált munkanélküliek ellátás szerinti, havi átlagos megoszlása a évben /fő/ Szoc.segély+ Nyes 101 Pályakezdő regisztrált 68 Álkerjár+Váljár+Áes 354 Ellátás nélküli regisztrált 211 Regisztrált munkanélküliek Pályakezdők számának alakulása forrás: Szociális Koncepció tervezet 2008 A regisztrált pályakezdők száma 2007-ben az előző évhez képest kevéssel csökkent. A számuk havi átlagban, 2007-ben 68 fő volt, 2006-ban viszont 74 fő. Ez a létszámarány, már évek óta hasonló. A pályakezdők számának alakulását jelentős mértékben befolyásolja a tanév vége. Júliustól szeptemberig folyamatosan nő a bejelentkezettek száma, majd októbertől fokozatosan csökken. Iskolai végzettség szerinti megoszlásuk alábbi volt: - 8 általános v. kevesebb: 26,5 % - Szakmunkás, szakiskola: 14,8 % - Szakközépiskola: 17,6 % - Technikum: 10,3 % - Gimnázium: 17,6 % - Felsőfokú: 13,2 % A férfiak között legnagyobb számban szakmunkás, kisebb részben szakközép és technikumi végzettségűek vannak. A szakmák elsősorban a celldömölki szakképző iskolában oktatottak: géplakatos, asztalos, szobafestő. A női fiatal munkavállalók többsége viszont nem szakmunkás, hanem szakközépiskolai és gimnáziumi érettségivel rendelkezik.

18 18 Az adatokból két ellentmondás rögtön látható. A szakképzetlenek magas aránya és a kevés szakmunkás. A pályakezdők helyzete a térségben stagnáló. A közép-és felsőoktatási intézményekből kikerülve, számtalan akadályozó tényezővel kerülnek szembe. A leginkább szembetűnő ellentmondás, a munkaerő piaci képzés és a helyi munkaerőpiac által nyújtott kereslet. Összegezve, megállapítható bizonyos területeken a szakmunkáshiány. Két fő ok említhető meg: a fizikai munka presztízsének csökkenése és alacsony bérek. A szakképzett munkaerő bére azonos a betanított munkás bérével. A diplomás pályakezdők száma pedig egyre nő. A munkáltatók kereslete a pályakezdők iránt csökkent. Inkább a tapasztalattal rendelkező, vagy rövidebb idejű betanítást igénylő munkavállalókat keresik. Fontos szempont a betanítás költsége is. A munkaügyi szervezet részéről, bérjellegű támogatásokkal, esélyük növelhető. A munkáltatók hiányolják a korábban jól működő pályakezdő munkatapasztalat szerzési támogatást. Az idegen nyelv egyre fontosabb. A pályakezdők csoportján belül, a leginkább hátrányos helyzetben a szakképzetlenek vannak. Képzésbe vonásukra, a célzott források hiánya, és a nem megfelelő aktivitás miatt alig- alig volt lehetőség. Az aktivitás hiánya egyébként a többi pályakezdő esetében is tapasztalható, az álláskeresésben és a szolgáltatások igénybevételében is. A fenti felsorolt okok ellenére 58 fő pályakezdő helyezkedett el önállóan az év folyamán. A tartósan betöltetlen álláshelyek: (okok) - nincs megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkavállaló - nincs kellő gyakorlat, megfelelő tapasztalat - gyakori 3 műszakos munkarend családi és közlekedési okok miatt nem tudják vállalni Hiányszakmák: - NC-CNC esztergályos - Műszaki rajzoló AUTOCAD - Orvosi asszisztens - Ápoló - Hentes - Felszolgáló

19 Rövid helyzetértékelés Gazdaság A város egészére jellemző alapadatok: Celldömölk az ország észak-nyugati részén, Vas megyében található, a Kemenesalja kistérség központja. Közigazgatási területe 5239 ha. Állandó lakosok száma december 30-én: fő Népsűrűsége (állandó lakosok száma négyzetkilométerenként): 225 fő/km2 a lakásállomány száma: 4649 db a közműves ivóvízellátásba bekapcsolt lakások száma: 4589 db a szennyvízelvezetésbe bekapcsolt lakások a lakásállomány százalékában: 59,5 % a háztartási vezetékes gázfogyasztó a lakásállomány százalékában: 78% hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 97,25 % A térség gazdaságilag legerősebb pólusai Celldömölk és az ugyancsak városiasodó Jánosháza. Celldömölkön jelentős vasúti közlekedési csomópont, s ezzel összefüggésben maga a MÁV Rt. révén ez a gazdasági ág az egyik fő helyi munkáltató től közel 30 hektáros területen tíz betelepült cég alkotja a Celldömölki Ipari és Logisztikai Parkot. A vasúthoz hasonló nagyságrendet képvisel a foglalkoztatásban az elektronikai alkatrészeket gyártó Cellcomp Kft, fontos szereplő a sütőipari gépgyártó Celba Kft, de jelentős a városban a textilipar (Bakó Trex, Fodat, Glovitalia) és a nyomdaipar (Antók Nyomda, Apácai Kiadó) szerepe is. A közelmúltban egy osztrák tulajdonú cukrászüzem is létesített üzemet Celldömölkön. A kistérség iparának és munkaerővonzásának másik centruma Jánosháza, mely a textilipari Eybl Kft, a bőripari Seton-Lindgens Kft, a galvanizálással foglakozó Galisz Kft, a faiparban érdekelt Rauch és Konnex, valamint két további varroda révén stabil gazdasági bázissal bír (s a tsz-szel együtt ezerötszáznál több munkahellyel rendelkezik). Befejeződött a település határában a Leier osztrák építőipari csoport új betonelemeket gyártó üzemének kivitelezése. A két központi szerepet betöltő település mellett néhány község sajátos adottságát sikerrel ki tudja használni (Mesteri és Borgáta - termálfürdők, Ostffyasszonyfa Pannónia Ring autóverseny-pálya, Csönge ipari park - Binder radiátorgyártás, Egyházashetye Berzsenyi-örökség és helyi közösségi aktivitás). A gazdasági potenciállal bíró települések határában zöldmezős beruházások fogadására alkalmas önkormányzati vagy magántulajdonú ingatlanok elsősorban a jó közlekedési infrastruktúrával bíró települések (Pl.: Jánosháza, Karakó) esetében jelenthetnek valódi kitörési lehetőséget.

20 20 Vállalkozások száma 2008 évben: Regisztrált Kereskedelmi szolg. vállalkozások Ebből Üzleti Vendéglátóipar szolgáltatás Celldömölk város Regisztrált vállalkozások száma 1016 Működő vállalkozások 777 ebből Mezőgazdasági 37 Ipar, építőipar 159 Szolgáltatás 820 Társas 262 Kiskereskedelmi üzletek száma 225 Kiskereskedelmi üzletek (egyéni vállalkozások) Vendéglátó helyek száma 41 Kereskedelmi szálláshelyek 231 ebből Kereskedelmi 165 magánszálláshely 66 Kivetett iparűzési adó

21 21 mértéke Nettó jövedelem 2 %- a, 360 millió Ft Befizető vállalkozás 777 Forrás: Önkormányzat, 2008 Az élelmiszeripari kapacitások jelenleg csak részben felelnek meg a kistérség változó, illetve a jövő lehetőségeit szem előtt tartó minőségi és mennyiségi követelményeknek. Celldömölk a XIX. század fordulójától fokozatosan vasutas várossá fejlődött és egészen az 1980-as 1990-es évekig ez a vasutas jelleg határozta meg a város és a kistérség arculatát. A vasút mellett logisztikai parkok, átrakók, raktárak létesültek, de ugyanakkor háttérbe szorult a kereskedelem, a feldolgozó- és a szolgáltató ipar. Ez az egyoldalú fejlesztés fokozottan érezteti hatását a 80-as évek óta, mikortól a vasút egyre kevesebb embernek nyújt megélhetési lehetőséget, egyre kisebb részét adja a kistérségi gazdaságnak. A vasút mellett a kistérség foglalkoztatásában a modern, de elsősorban betanított munkásokat alkalmazó-, valamint a textilipari vállalkozásoké a legfontosabb szerep. Ezek esetében veszélyként a bérköltségek emelkedése miatti továbbköltözés, bezárás jelentkezik. A vasútnál folyamatosan zajló leépítések az egész kistérséget hátrányosan érinthetik, ezért mindenképpen szükséges a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, javasolt a vasúthoz kapcsolódó logisztikai fejlesztések megvalósítása (átrakók, raktárak, stb.), mely a régió északdéli, és kelet-nyugati tengely mentén reális célkitűzés. A vasúthoz kapcsolódóan fontos feladat a kihasználatlan vasúti területek gazdasági hasznosítása, és az elhanyagolt, látványképileg és műszakilag leromlott épületek megújítása, szanálása, illetve gazdasági megújítása. A vasút mellett a jövőben fokozottabban lehet számítani a Jánosháza környékén kialakulóban lévő, közúthálózati csomópontra (8-84. sz. főutak) alapozott ipari-logisztikai fejlesztésekre. Ezen a területen már ma is növekvő érdeklődés tapasztalható. Tovább kell folytatni a befektetés-ösztönzést, a meglévő ipari telephelyek bővítését, fejlesztését. A főútvonalak találkozása mellett fekvő Jánosházán ipari parkot lehet kialakítani, iparvágány kiépítése szükséges, ezek tovább erősítik a közútra alapozott logisztikai, raktározási tevékenységeket is.

22 Társadalom Lakosság Celldömölk város lakossága közel 12 ezer fő, a 28 települést magában foglaló Celldömölki Kistérség lakossága mindösszesen közel 27 ezer fő. A Celldömölki kistérség földrajzi adottságai, kiemelendő egyedi, sajátos tényezői, jellemzői Statisztikai adatok Celldömölki kistérség Vas megye Nyugat-Dunántúli régió Terület (km 2 ) Népesség Településszám (város) 28 (1) Természetes szaporodás 1000 lakosra -5,5-5,1-4,5 Belső vándorlási különbözet évi -3,9 0,7 1,5 átlaga 1000 lakosra Városlakók aránya 43,6% 57% 56,4% Munkanélküliek aránya 4% 3,9% 3,8% SZJA alapot képező jövedelem lakosra (Ft) Működő vállalkozás 1000 lakosra Kereskedelmi szálláshelyek férőhely Férőhely 1000 lakosra Vendégéjszaka 1000 lakosra KSH, Területi Statisztikai Évkönyv A kistérség központja: Celldömölk A kistérség települései: Boba, Borgáta, Celldömölk, Csönge, Duka, Egyházashetye, Jánosháza, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Szergény, Tokorcs, Vönöck (28). A celldömölki kistérség Vas megye legkeletibb részén helyezkedik el, 474 km 2 területtel a megye harmadik legnagyobb kistérsége. Összesen 28 település, ebből egy város Celldömölk és 27 község alkotja. Celldömölk város lakossági korösszetétele ( ): Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,6 Lakónépességen belül évesek aránya 64,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 19,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon ( ,1 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 9,7

23 23 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 10,8 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 30,2 13,1 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 64,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,7 Állandó népesség száma Forrás: KSH Celldömölk város lakosságszámának alakulása, korösszetétel, nemek szerinti megoszlás Celldömölk város állandó népességének száma alapján Vas megye 10 városa közül a 4. legnagyobb városának számít. Az állandó népesség száma a koncepció készítésének időszakában fő volt. Celldömölk lakosságának (állandó népesség) alakulása és nemek szerinti megoszlása és között: Naptári év Férfi Nő Összesen A lakosság korösszetétel szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: Naptári év 0 18 éves éves 60 év feletti férfi nő férfi nő férfi nő

24 24 A születések illetve halálesetek száma az alábbiak szerint alakult: Naptári év Születések száma lakos Celldömölkön celldömölki Halálesetek száma celldömölki lakos Celldömölkön Forrás: önkormányzat Fenti adatok alapján megállapítható, hogy az állandó lakosság száma csökkenést mutat. A celldömölki lakosú születésekhez képest a celldömölki lakosú halálesetek száma kismértékben kevesebbet mutat. Az állandó népesség számának fogyását alapvetően ez okozza, de a fogyásban közrejátszik az is, hogy az elvándoroltak aránya is magasabb, mint a bevándoroltaké. Ezen adatok értékeléséhez azonban tudni kell azt, hogy a KSH az elvándoroltak között tartja nyilván azokat is, akik celldömölki állandó lakcímük megtartása mellett létesítenek más településen ideiglenes lakcímet, tehát valójában az ő esetükben nincs szó tényleges elvándorlásról. A férfiak és a nők aránya az életkor előrehaladtával a nők túlsúlyát mutatja. Változás várható a nemek arányában, ugyanis a most 18 év alattiaknál a nők száma kevesebb. A népesség számának kedvező változására természetesen hatással lehet az új munkahelyteremtés, amelynek lakosságot megtartó illetve bevándorlást elősegítő hatása lehet Celldömölk városban regisztrált állást keresők száma A celldömölki munkaügyi kirendeltség jelenleg 55 munkaadóval tart rendszeres kapcsolatot. Működési területeik között jellemző a feldolgozóipar, építőipar, kereskedelem, fémipar, gépgyártás, vendéglátás, egészségügyi szakellátás, gépjármű-kereskedelem, mezőgazdaság, mélyépítés, könyvkiadás, közlekedés és áruszállítás, élelmiszeripar, szociális alapellátás. Álláskeresőik száma 770 fő volt 2007 harmadik negyedév átlagában, amely 6,5 % rátának felel meg. Ez a 692 fős előző negyedévi átlaghoz képest, egy magas érték. A pályakezdők beáramlásával, 84 főre emelkedett az átlagos számuk. Mivel az elhelyezésüket, semmilyen eszközzel támogatni nem tudták, elhelyezésük, képzésbe és egyéb programba vonásuk jelentette a legnehezebb feladatot. A növekvő, főleg férfi szakmunkásigény ellenére, a tömeges foglalkoztatási lehetőséget továbbra is a betanított és többműszakos munkalehetőséget adó, külföldi tulajdonú, főleg feldolgozóipari tevékenységeket végző vállalatok nyújtják. Egyedül, a fémipari tevékenységet folytató feldolgozóipari cégeknél számolhatunk jelentősebb, kvalifikált munkaerőt kereső igénnyel. A bejelentett álláshelyek száma az elmúlt negyedévben, mindössze 95 volt. A leggyakrabban felajánlott munkakörök a következők voltak: gyártósori szerelő ( 23 fő ), varró (19 fő ),

25 25 bőrszabász ( 5 fő ). A bejelentett állásajánlatokra 150 közvetítést végeztünk, amelyből 81 eredményes volt. A kirendeltséghez tartozó körzetben a munkavállalási korú népesség fő volt én A foglalkoztatottak száma fő volt a KSH i. adatai alapján. A munkavállalási korú népesség 67,1 % volt foglalkoztatott. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása, összetétele A celldömölki kirendeltség nyilvántartásában a évben, átlagosan 734 fő regisztrált munkanélküli szerepelt, amely 6,2 % munkanélküliségi rátának felel meg, szemben az előző évi 6,0 % rátához képest. A munkanélküliségi ráta, a megyei átlag felett volt. A év statisztikai adatai azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta alakulása a celldömölki kistérségben az előző évhez képest kedvezőtlenebb. A évben, az év első felében a ráta magasabb szinten volt, viszont az év második felére meredeken csökkent. A évben, az év elején alacsonyabb szinten volt, viszont az év második felében felülmúlta az előző évet. A év adatait elemezve megállapítható, hogy a munkanélküliség, ha mérsékelten is, de az év második felétől növekszik. A regisztrált munkanélküliek számán belül, a férfiak aránya %, a nők aránya % között alakult. A szakképzetlenek aránya, 40 % körül ingadozott. A regisztráltak 9,3 %- a pályakezdő volt. Az állománycsoportonkénti összetétel a következőképpen alakult az elmúlt évben: - Szakmunkás - 31,6 % - Betanított munkás - 35,9 % - Segédmunkás- 17,3 % - Szellemi 15,2 %. Az iskolai végzettség szerinti összetétel a következő volt: - 8 általános v. kevesebb 40,1 % - Szakmunkásképző és szakiskola 31,9 % - Szakközépiskola 9,4 % - Technikum - 4,6 % - Gimnázium 9,7 % - Felsőfokú 4,3 % Az egy éven túli tartós munkanélküliek aránya - 17,9 % volt az év átlagában.

26 26 Regisztrált munkanélküliek ellátás szerinti, havi átlagos megoszlása a évben /fő/ Szoc.segély+ Nyes 101 Pályakezdő regisztrált 68 Álkerjár+Váljár+Áes 354 Ellátás nélküli regisztrált 211 Regisztrált munkanélküliek Pályakezdők számának alakulása A regisztrált pályakezdők száma 2007-ben az előző évhez képest kevéssel csökkent. A számuk havi átlagban, 2007-ben 68 fő volt, 2006-ban viszont 74 fő. Ez a létszámarány, már évek óta hasonló. A pályakezdők számának alakulását jelentős mértékben befolyásolja a tanév vége. Júliustól szeptemberig folyamatosan nő a bejelentkezettek száma, majd októbertől fokozatosan csökken. Iskolai végzettség szerinti megoszlásuk alábbi volt: - 8 általános v. kevesebb: 26,5 % - Szakmunkás, szakiskola: 14,8 % - Szakközépiskola: 17,6 % - Technikum: 10,3 % - Gimnázium: 17,6 % - Felsőfokú: 13,2 % A férfiak között legnagyobb számban szakmunkás, kisebb részben szakközép és technikumi végzettségűek vannak. A szakmák elsősorban a celldömölki szakképző iskolában oktatottak: géplakatos, asztalos, szobafestő. A női fiatal munkavállalók többsége viszont nem szakmunkás, hanem szakközépiskolai és gimnáziumi érettségivel rendelkezik. Az adatokból két ellentmondás rögtön látható. A szakképzetlenek magas aránya, és a kevés szakmunkás.

27 Környezet Ingatlanok Az önkormányzat ingatlanvagyona összesen mintegy 360 db lakóingatlan. A mintegy lakásból 360 az önkormányzati bérlakások száma (7,8 %), amely még a Magyarországi átlaghoz képest (8 %) is alacsony. A bérlakásokban élő emberek szegénységi kockázata nagyobb, mint a lakás tulajdonosoké, gyakori a köztartozások felhalmozása Közterek, parkok állapota Celldömölk Város Önkormányzata mintegy 1125 m2-nyi színvonalas virágos felülettel rendelkezik, mely főleg a városközpontban, illetve fontosabb útvonalak mentén helyezkedik el Közszolgáltatások Oktatás-nevelés A nevelési/ oktatási intézmények száma valamint a tanuló létszám a következők szerint alakul a településen: Bölcsőde Bölcsődések száma 1 db 40 db Óvodák száma, férőhelyek száma 1 székhely + 2 tagintézmény / 407 Óvodások száma Általános iskolák száma, általános iskolások száma Középiskolák száma, középiskolások száma 385 fő 1 székhely + 1 tagintézmény + 3 községben alsó tagozat fő 2 / 675 fő A Celldömölki Városi Általános Iskola 6 megszüntetett alapfokú közoktatási intézmény jogutódjaként jött létre augusztus 1. napján. Alapítója: Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselőtestülete. Fenntartója: Celldömölk és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás, mely a celldömölki önkormányzaton túl 13 községi önkormányzatból alakult. A 3 jogelőd celldömölki iskolát is már intézményfenntartó társulás tartotta fenn, de annak szeptember 1-jétől 6 tagja volt. A társulás február 20-ig a

28 28 társulási törvény 8 -a szerint működött, azt követően a 9. szerint (Társulási Tanáccsal) nyarán a már meglévő társuláshoz újabb 8 település csatlakozott, s e tanévtől kezdődően működik jelenlegi formájában.

29 Közintézmények akadálymentesítési helyzete A fogyatékkal élők közül a közlekedési kedvezményekben részesülők adatait az alábbi táblázat mutatja: Év Mozgásk orlátozott ak Férfi Nő száma 62 év felett alatt 62 év felett alatt Fogyatékosok a településen: Mozgásfogyatékos: 26 fő Hallásfogyatékos: 9 fő Látásfogyatékos: 6 fő Autista: - Halmozottan fogyatékos: 3 fő Beszédhibás: - Értelmi fogyatékos: 6 fő Celldömölkön és környékén közel 50 fő olyan ember él, akik valamilyen mértékű fogyatékossággal rendelkeznek. Megállapítható, hogy az önkormányzati intézmények túlnyomó részében a fizikai akadálymentesítés feltételrendszere (megközelíthetőség, akadály mentes mosdó megépítése) nagyon jelentős beruházás mellett biztosítható, bár sok helyen a megvalósíthatóságnak komoly nehézségei vannak. Az intézmények között található olyan, amelyekben a teljes felújítását vagy átépítését megelőzően az akadálymentesítés elvégzése nem célszerű, illetve hosszabb távon felmerülhet egyes intézmény megszüntetése is, ami szintén megkérdőjelezi az ez irányú törekvések célszerűségét. Celldömölk város a törvényi kötelezettségén túlmenően eddig is megtett minden olyan lépést, amellyel a fogyatékkal élő emberek életvitelét javíthatta. A város által működtetett intézmények mindegyike nem felel meg az akadálymentesség szigorú követelményrendszerének. Az elvárásoknak megfelelő helyzet kialakítása jelentős anyagi forrást igényel, ezért Celldömölk is ütemekre bontva, több lépcsőben, saját és pályázati