AZ IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

Átírás

1

2 AZ IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Kiadja: DKMT Kht Szeged, Victor Hugo u. 1. HU Design és nyomdai munkálatok: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged, Textilgyári út 3. Szeged, 2006

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ivóvíz minőségi követelményei, problémák és az ellenőrzés rendje I. (Dr. Kiss Edit, Kispál Brigitta) Az ivóvíz minőségi követelményei, problémák és az ellenőrzés rendje II. (Dr. Kiss Edit, Kispál Brigitta) Ivóvíz hálózatok mechanikus tisztítása és az eljárások hatékonysága (Zimmer Péter, Lőrincz András) Közművezetékek feltárás nélküli felújítása (Az Umwelt-Technik Kft.-nél alkalmazott No dig eljárások magyarországi tapasztalatai) (Lőrincz András) Vattenteknik Vas-, Mangán-, Arzén- és Ammóniamentesítő Szűrőberendezések (Máté Ferenc) Vas-, mangán-, arzén és ammóniamentesítés a Zenon Systems Kft. gyakorlatában (Pintér Csaba) Békés megyei ivóvízminőség javító program (Mochnács Pál) Kisvízművek üzemeltetése, víztisztító berendezések intenzifikálási lehetőségei (Véber Zsolt) Vízellátási projektek Vajdaság területén (már megvalósítottak, vagy folyamatban lévők) (Mr Hristina Radovanovic-Jovin) Fenntartható megoldások a megnövekedett arzéntartalmú ivóvíz minőségének javítására három vajdasági régióban (Mr Hristina Radovanovic-Jovin)...54 Jegyzetek

4 Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy! (Antoine de Saint-Exupéry) 3

5 1. AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEI, PROBLÉMÁK ÉS AZ ELLENŐRZÉS RENDJE I. Dr. Kiss Edit, Kispál Brigitta ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete Az egészséges élethez nélkülözhetetlen a tiszta, jó minőségű és megfelelő mennyiségű ivóvíz. Az ország területén az ivóvízellátásban a parti szűrésű víznyerés után a legnagyobb vízbázist a rétegvizek jelentik. Az emberi fogyasztásra alkalmas, jó minőségű ivóvizet Csongrád megyében rétegvizekre telepített mélyfúrású kutak biztosítják. A lakosságot ivóvízzel térségünkön belül 60 településén méter mélységű kutakra telepített 70 közüzemi vízmű látja el. Az ÁNTSZ jogszabályból adódó feladataként a lakosság által fogyasztott ivóvíz minőségét folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi, valamint esetleges ivóvíz minőségi probléma esetén a szükséges intézkedéseket megteszi. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormány rendelet életbelépésével az előző évek vízminőségi vizsgálatának gyakorlata alapjaiban megváltozott. A főbb változások abban láthatóak, hogy a szolgáltatott víz minőségét a jelen szabályozás szerint a fogyasztási pontokon kell mérni, mely új mintavételi helyek kijelöléséhez vezetett. A korábbi gyakorlathoz képest az üzemeltető felelőssége már nemcsak az átadási pontokig, hanem közintézmények esetében a fogyasztói pontokig terjed ki. Ez alól kivételt képez, ha bizonyítható, hogy a fogyasztó belső hálózatának hibája miatt romlott meg az ivóvíz minősége. További változások még, hogy a víz minőségének ellenőrzése hatósági és önkontroll laboratóriumi vizsgálatokkal történik, ahol az önkontroll mintavételi számot a rendelet meghatározza a kitermelt vízmenynyiség függvényében. Az üzemeltető feladatai közé tartozik még, hogy az ÁNTSZ megyei intézetével egyeztetett vízvizsgálati ütemterv szerint ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratóriummal ellenőrizteti az általa szolgáltatott ivóvizet. A jelen rendeletben szereplő részletes vizsgálatok mintaszáma nagyságrendileg kisebb, mint az ellenőrző vizsgálatoké, viszont ezeknek minden, a rendeletben szereplő jellemzőre ki kell terjednie. A jogszabály meghatározza azon komponensek körét is, amire az önkontroll vizsgálatoknak ki kell kiterjednie. A tavalyi évben történt rendelet módosítás következményeként a hatósági vizsgálatok számát 5% ra csökkentették, amely lényeges módosítást jelentett. A jogszabályban új fogalomként jelent meg az indikátor paraméter, amely olyan kémiai és mikrobiológiai paramétereket jelent, amelyek esetében a határérték túllépés közvetlen egészségkárosodást nem okoz. Az indikátor paraméter valamilyen szennyezés hatását, és közvetett módon az egészséget fenyegető kórokozók jelenlétének lehetőségét jelzik, valamint számszerű kimutatási eredményük alapján az általuk okozható fertőzési kockázat valószínűségére is következtetni lehet. Általában a fecális szennyezettség és a széklet száj úton terjedő kórokozók jelzésére alkalmasak. Az ivóvíz minőségének ellenőrzésére vonatkozóan megállapítható, hogy a határértékek jellemzően szigorodtak, a vizsgálandó komponensek köre bővült, új paraméterek kerültek bevezetésre, valamint a jogszabály már előírja olyan kémiai mikrobiológiai paraméterek vizsgálatát is, amelyek adott tagországban előfordulnak és a lakosság egészségét veszélyeztethetik. Az ivóvíz minősítése is megváltozott ivóvíz; kifogásolt minőségű ivóvíz; nem ivóvíz valamint a vonatkozó határértékek hatályba léptetése sem egyszerre történt meg, ideiglenes határérték bevezetésére került sor. A vízmű üzemeltetők szolgáltatási kötelezettségének változása abban is mérhető, hogy a vízminőség ellenőrző vizsgálatok adatait az ÁNTSZ megyei intézetének negyedévente papíralapú adathordozón és elektronikus úton is meg kell küldenie. Az üzemeltetőnek azonnali rendkívüli jelentési kötelezettsége van az ÁNTSZ felé abban az esetben, ha egészségi ártalmat okozható komponens határérték felettivé válik, illetve az indikátor paraméterek szennyezés veszélyét jelzik, vagy szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény fordul elő. Az ÁNTSZ megyei intézete a megye ivóvíz minőségi helyzetére vonatkozó adatokat ne- 4

6 gyedévente összesíti és megküldi az OTH, a megyei statisztikai hivatal, valamint a társhatóságok részére. Azonfelül a rendelkezésére álló adatok függvényében évente írásos jelentést készít a megye ivóvíz minőségi helyzetéről, amelyről tájékoztatja az ivóvíz szolgáltatókat és a társhatóságokat. A 201/2001. (X. 25.) Kormány rendeletben foglalt változások az Európai Uniós előírásoknak való megfelelőséget tükrözik. A jelen jogszabályban foglalt betartandó határértékek olyan komponensek tekintetében is kifogásoltsághoz vezetnek, amelyek a korábbi szabályozással és a helyi viszonyok figyelembe vételével megfelelő eredményeket mutatnának. Térségünkben a Dél Alföldi Régió Ivóvízminőség javító program közreműködésével várható ezen komponensek határérték alá való csökkentése is, azonban a program megvalósulásához számos szerteágazó műszaki, jogi, gazdasági feladat vár még megvalósításra. 5

7 2. AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEI, PROBLÉMÁK ÉS AZ ELLENŐRZÉS RENDJE II. Dr. Kiss Edit, Kispál Brigitta ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete Az egészséges élethez nélkülözhetetlen a tiszta, jó minőségű és megfelelő mennyiségű ivóvíz. Az ország területén az ivóvízellátásban a parti szűrésű víznyerés után a legnagyobb vízbázist a rétegvizek jelentik. Az alföldi típusú rétegvíz jellemző tulajdonságai a magas hőmérséklet (22 C), a nagy ammóniumion, vas, mangán, szervesanyag és metángáz, valamint a jelentős problémát jelentő nagyobb arzéntartalom. Mindezen jellemzők alapján ivóvizeink különösen hajlamosak az utószennyezésre. Az utólagos szennyeződés lehetőségét tovább növelheti, hogy a lecsökkent ivóvízfogyasztás miatt a víz tartózkodási ideje megnő a hálózatban. A közegészségügyi szempontból is lényeges problémát jelentő hálózati vízminőség romlás bakteriológiai és mikroszkópos biológiai paraméterek vonatkozásában jelentkezik. Az egészséges vízhez jutás minden ember alapvető joga, melyet a 201/2001. (X. 25.) Kormány rendelet 3. (2) úgy fogalmaz meg, hogy A víz akkor felel meg az ivóvíz minőségnek, ha nem tartalmaz olyan menynyiségben és koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet. Az ember egészsége szempontjából ugyanúgy fontos tényező, az ivóvíz bakteriológiai tisztasága mellett kémiai minősége is. Az ivóvizek kémiai minősége és a lakosság egészségi állapota közötti összefüggés már régóta ismert. Bizonyos ásványi anyagok hiánya anaemiát, golyvát, keringés rendszeri megbetegedések, fogszuvasodás előfordulását okozhatják, míg egyes vegyi anyagok nagyobb mennyisége különböző megbetegedések, mint az epe és vesekövek valamint daganatok kialakulását segíthetik elő. A szolgáltatott víz minősége megyénkben nem egységes, a víz minősége egy egy területre jellemző, ezért a vízminőség kistérségenként mutatja a legjellemzőbb képet. 6 Kémiai vízminőség Tanulmányoztuk megyénk területén 148 anyakút vizének kémiai minősítését az EU direktívák szerint. A kapott eredmények 87%-a ammóniumion, 76%-a arzén, 12%-a vas és 9,5%-a szervesanyag tartalom miatt volt kifogásolt. Az ammóniumion indikátor paraméter, közvetlen egészségkárosító hatása nincs, azonban elősegíti a hálózatok másodlagos szennyeződését, valamint nitrit képződhet belőle, amely már mérgező hatású. Az eddigi határérték négyszeres szigorítása történt meg a jelen szabályozással, mindezek mellett az érintett fogyasztók száma igen magas. A nagy arzén koncentráció egészségkárosító hatású, növeli a spontán abortuszok és a halvaszületések számát. Határértéke 2006-ig 30 ug/l, 2009-ig 10 ug/l, azonban ezen határérték az élelmiszeriparban jelenleg is ilyen nagyságrendű. A vas indikátor paraméter az egészségre nem ártalmas, azonban érzékszervi problémákat okozhat évre vonatkozóan a közüzemi vízmű hálózatból származó hatósági vízminták kémiai komponenseinek vizsgálatával az alábbi eredményeket kaptuk 288 fogyasztási ponton vett minta elemzésével. A kapott eredmények 78%-a ammóniumion, 62%-a arzén, 27%-a vas és 11%-a szervesanyag tartalom miatt volt kifogásolt évben a közüzemi vízmű hálózatból származó önkontroll vízminták kémiai komponenseinek elemzését végeztük el 1255 fogyasztási ponton vett minta analízisével. A kapott eredmények 65%-a ammóniumion, 64%-a arzén, 30%-a vas és 7,4%-a szervesanyag tartalom miatt volt kifogásolt. Megállapítható, hogy a Csongrád megyei anyakutak és a hálózati ivóvíz minták kémiai analízise szerint a vízben lévő egyes komponensek egyaránt határérték feletti mennyiségben fordulnak elő. Elmondható az is, hogy a Tiszától keletre a kifogásoltság előfordulási aránya szinte az összes komponens esetében halmozódik. Amennyiben az ideiglenes kémiai határértékeket vesszük figyelembe, kedvezőbb eredményt kapunk, mivel a hatósági minták 5% ammóniumion, 9% arzén és 10% vas miatti kifogásoltságát észleljük.

8 Mikrobiológiai vízminőség A 201/2001. (X.25.) Kormány rendelet 3. (2) bekezdése szerint a víz nem tartalmazhat mikroorganizmusokat. A vizsgált komponensek közül az E. coli, az Enterococcus emberi eredetű vízszennyezést jelez, így a székletből eredő szennyeződés közvetlen egészségkockázat indikátora évre vonatkozóan a közüzemi vízmű hálózatból származó hatósági vízminták bakteriológiai komponenseinek vizsgálatával az alábbi eredményeket kaptuk 556 fogyasztási ponton vett minta elemzésével. A kapott eredmények 7,2%-a Coliform, 1,4%-a E.coli és 9,4%-a Ps. aeruginosa jelenléte miatt volt kifogásolt évben a közüzemi vízmű hálózatból származó önkontroll vízminták bakteriológiai komponenseinek elemzését végeztük el 2475 fogyasztási ponton vett minta analízisével. A kapott eredmények 7,2%-a Coliform, 19%-a E.coli és 4,6%-a Ps. aeruginosa jelenléte miatt volt kifogásolt. Az előző évek adataival összehasonlítva elmondható, hogy az elmúlt évek vonatkozásában mikrobiológiai vízminőség romlás figyelhető meg. A kormány rendelet 22 C és 37 C-os telepszámra nem ad meg határértéket, annyit mond ki, hogy nem lehet szokatlan változás. A jogszabály telepszámra vonatkozóan az ÁNTSZ megyei intézetének hatáskörébe helyezi a fogyasztási pontokra történő határértékek meghatározását, melyeket 90%-os gyakorisággal be kell tartani, az eseti túllépés a határérték négyszerese lehet. Mindezek után elmondható, hogy a vízmikrobiológiában legrégebben alkalmazott indikátor az összcsíraszám, mely a kétféle hőmérséklet figyelembevételével különböző csoportokba tartozó mikroorganizmusok szaporodását támogathatja. A tiszta ivóvízben ezen telepképző mikroorganizmusok száma alacsony. A nagyobb telepszám illetve annak kedvezőtlen változása a víz eredeti szennyezettségéről, a kezelés és fertőtlenítés hiányosságairól valamint a vízellátó rendszer külső szennyezettségéről ugyanúgy tájékoztatást adhat. A hirtelen nagyobb mértékű változás, vagy a fokozott de tartós növekedés az intézkedések szükségességére hívja fel a figyelmet. A víz csíraszáma normál esetben területenként is jelentős különbségeket mutathat, ezért elsősorban a telepszám változásának mértéke és tendenciája a higiénés megítélés alapja és nem egy adott határértéknek való megfelelés. A 201/2001. Korm. rendelet a 22 C-os telepszám mindenkori rendszeres ellenőrzését írja elő, míg a 20 C-nál melegebb vizeknél a 37 C-os telepszám vizsgálata is kötelező évre vonatkozóan a közüzemi vízmű hálózatból származó hatósági vízminták bakteriológiai komponenseinek elemzésével az alábbi eredményeket kaptuk 556 fogyasztási ponton vett minta analízisével. A kapott eredmények 16,5%-a 22 C-os telepszám és 22,2%-a 37 C-os telepszám miatt volt kifogásolt évben a közüzemi vízmű hálózatból származó önkontroll vízminták bakteriológiai komponenseinek elemzésével az alábbi eredményeket kaptuk 2475 fogyasztási ponton vett minta analízisével. A kapott eredmények 10,4%-a 22 C-os telepszám és 10,8%-a 37 C-os telepszám miatt volt kifogásolt. Elmondható ugyanúgy a mikrobiológiai vizsgálatok esetében, mint a kémiai vízminőség ellenőrzésénél, hogy a Tiszától keletre a kifogásoltság előfordulási aránya halmozódik. Mindezen kifogásoltság azzal is magyarázható, hogy a 20 C feletti vízhőmérsékletű és a magas szervesanyag tartalmú víz a hálózatban jó táptalajt jelent a bejutó baktériumok számára, mindamellett a lecsökkent vízfogyasztás miatt a hálózatban lelassult víz a baktériumok elszaporodására elegendő időt biztosít. A tapasztalt bakteriológiai vízminőség romlásban szerepet játszhat még az alkalmazott vízkezelés minősége ugyanúgy, mint a vízvezeték hálózat korszerűtlensége és elavultsága. Elmondható azonban, hogy ezen problémák jellemzően a kisebb településeken fordulnak elő. Mikroszkópos biológiai vízminőség A mikroszkópos biológiai vizsgálatok esetében szintén elmondható, hogy magasabb a kifogásoltság aránya a hatósági vízvizsgálatok esetében. A szóban forgó vizsgálatokat el kell végezni védett vízadó bázisnál, akut szennyezés vagy gyanúja esetén illetve az utószennyezésre hajlamos vizek védelmében is. Az említett vizsgálatnál nincs tenyésztési idő, ezért gyorsan választ kapunk az esetleges vízszennyezésre, a fertőzések kialakulásának és terjedésének felderítésére évben a közüzemi vízmű hálózatból származó hatósági vízminták mikroszkópos biológiai vizsgálatával az alábbi eredményeket kaptuk 217 fogyasztási ponton vett minta elemzésével. A kapott eredmények 5,1% a volt kifogásolt, jellemzően véglények jelenléte miatt. 7

9 2004. évben a közüzemi vízmű hálózatból származó önkontroll vízminták mikroszkópos biológiai elemzésével az alábbi eredményeket kaptuk 357 fogyasztási ponton vett minta analízisével. A kapott eredmények 3,1% a volt kifogásolt, jellemzően fonalas baktériumok jelenléte miatt. A bakteriológiai és mikroszkópos biológiai kifogásoltság miatt hatósági intézkedésekre van szükség, melyek a vízfogyasztás megtiltása vagy korlátozása, műszaki felülvizsgálat, hálózat tisztítás és fertőtlenítés elrendelése, kontroll vízminőség vizsgálat végeztetése és annak eredményének bemutatása, majd kedvező esetben a korlátozások feloldása. A hatósági intézkedés része az üzemeltetők kényszerítése a negyedévenkénti vízvizsgálatok elvégeztetésére, az adatközlésre és a kifogásolt valamint nem elfogadható eredmények esetében az azonnali jelentési kötelezettségre. A vízminőségi problémák megszüntetése az Uniós határértéknek mindenben megfelelő minőségű ivóvíz szolgáltatása a Dél Alföldi Régió Ivóvízminőség javító programjának megvalósításától várható. A program megvalósulásához azonban számos szerteágazó műszaki, jogi, gazdasági feladatot kell megvalósítani. Megvalósulásával a lakosság folyamatos, egészséges ivóvízzel történő ellátását várjuk. 8

10 3. IVÓVÍZ HÁLÓZATOK MECHANIKUS TISZTÍTÁSA ÉS AZ ELJÁRÁSOK HATÉKONYSÁGA Zimmer Péter Fővárosi Vízművek Rt., Budapest Lőrincz András Umwelt-Technik Kft., Kerecsend Lőrincz András: Az ivóvíz hálózatokban kialakuló lerakódások és kiválások számos kellemetlenséget okoznak a fogyasztóknak és az üzemeltetőknek. A pehelyszerű lerakódások a csővezeték belső falához csekély erővel kötődnek, időnként a vízáramba kerülve a szállított víz zavarosságát okozzák. Ez az a jelenség, amelyet a fogyasztó elsődlegesen észlel, és panasszal fordul a csőhálózatot üzemeltető céghez. Ebben az esetben a csővezeték hálózatban szállított víz minősége romlik, szín elváltozások, íz- és szagproblémák jelentkeznek, valamint a lerakódásokban káros bakterológiai és biológiai élet alakulhat ki. Leginkább tapasztalható ez olyan vizeknél, amelyek vasat tartalmaznak. A vasbaktériumok a bevonatban elszaporodnak, és életfeltételeket nyújtanak heterotróf szervezetek megtelepedéséhez. Ezek a szervezetek a csőtörések, a vízhálózatokon végzett munkálatok, valamint a vízellátó rendszerek egyéb meghibásodásai esetén juthatnak az ivóvízbe. Megtelepednek a bevonatban, az üledékben, és előidézik a másodlagos biológiai vízminőség romlást. Kezdetben mikroszkópikus felvételeken észlelhetők, aztán idővel szabad szemmel is megfigyelhetők ezek a szervezetek. A csővezeték belső falához nagy erővel tapadó kiválások, elsősorban a csővezeték hidraulikai viszonyait változtatják meg. Például csökken a szállító vezeték keresztmetszete, romlik a csővezeték csősúrlódási együtthatója. Végsősoron romlik a vízellátás színvonala. A nagyobb csőellenállások miatt egyes zónáknál a magasabb pontokon vízellátási zavarok is jelentkezhetnek. Ha ennek ellenére ugyanolyan szolgáltatási színvonalat szeretnénk biztosítani, ugyanolyan vízmennyiséget szeretnénk szállítani a csövön, a szivattyúzási energiát növelni kell. Ezek a káros lerakódások okozta hatások együttesen és külön-külön is előfordulhatnak. Kialakulásukat az elemzések elsősorban fizikai-kémiai és biológiai okokra vezetik vissza. A lerakódások kialakulását befolyásolja a szállított víz hőmérséklete, összetétele, a szállító csővezeték anyaga, a korrózió, a víz tartózkodási ideje stb. A kiválási folyamatok feltárása igen fontos. A lerakódások elleni védekezés egyik fontos szempontja lehet az, hogy már eleve meggátoljuk hogy a kiválások, lerakódások létrejöhessenek a csővezeték hálózatban. Ez azonban csak az egyik lehetséges mód. A megelőzés mellett a másik a már kialakult lerakódások és kiválások eltávolítása, valamilyen tisztítási módszer alkalmazásával. Napjainkban ezek a tisztítási módszerek újra előtérbe kerülnek, annak ellenére, hogy számos településen már tisztított, jó minőségű, az előírásoknak megfelelő vizet vezetnek a hálózatba, de sok esetben az üzemeltetőket meglepetések érik, mert bakterológiai és biológiai problémák jelennek meg olyan esetben is, amikor a hálózatba táplált víz jó minőségű. Ezt az újabb vizsgálatok a hálózatban kialakuló biofilmek kialakulására, és létrejöttére vezetik vissza. Ennyi bevezető után is beláthatjuk, hogy ezeket a bevonatokat, lerakódásokat el kell távolítani. Milyen lehetőségek kínálkoznak a lerakódások, kiválások eltávolítására? Korábban elterjedt megoldás volt a hagyományos öblítés, amelyet napjainkban is előszeretettel alkalmaznak az üzemeltetők. Nagy vízsebességet kell létrehozni a hálózatban, hogy a csővezeték falán lévő lerakódást magával ragadja a vízáram, és azt a tűzcsapon keresztül a szabadba juttassa. Ez nem igazán hatásos, mert ahhoz hogy hidraulikus szállítás alakuljon ki a csővezetékben, 100 mm átmérőjű csővezetéknél is 9

11 2 m/s körüli áramlási sebességet kellene biztosítani. Ezt az üzemelő hálózatokban csak nehezen, ürítőrendszerek és speciális öblítési útvonalak kialakításával lehet megoldani. Tehát öblítés során csak a pangó vizeket valamint a vezetékben a laza tapadású, könnyen elmozduló és mozgó kiválásokat lehet eltávolítani. Jobb megoldást kínál az az öblítési eljárás, amelynél az öblítés közben puhaszivacs darabokat juttatnak az öblítendő vezetékbe. Ezek a szivacsdarabkák a cső belső falához csapódva a lerakódásokat leválasztják. A lerakódások eltávolítása itt sem valósul meg maradéktalanul. Alkalmazása nehézkes, így nem is terjedt el a gyakorlatban. Más öblítési eljárások levegőt adagolnak az öblítés közben az öblítendő vezetékszakaszba. Ezáltal turbulens áramlás alakul ki a vezetékben. Ez a gomolygó áramlás eredményesebb hatást fejt ki a hagyományos vizes öblítésnél. De a levegő bevitellel további problémákat idézünk elő. Egyrészt a hálózat magas pontjain, ahol nincs légtelenítés, levegő maradhat a rendszerben. Ez üzemeltetési problémákat, csőtöréseket okozhat. Másrészt a levegőben lévő oxigén felgyorsíthatja a lerakódásokban zajló káros mikrobiológiai folyamatokat. Németországban a víz-levegős öblítésnek egy új formáját vezették be. Ez az impulzusos öblítés. Az öblítés sűrített levegő impulzusonkénti adagolásán alapul. A sűrített levegő kisebb nyomású térbe jutva expandál. Így az ütemezett adagolás hatására egy víz- és levegő tömbök váltakozó sorából álló, az egész cső keresztmetszetét kitöltő futó hullám alakul ki. A tisztító hatást ez az impulzusos levegő adagolással létrehozott víz-levegő tömbök intenzív mozgása fejti ki. Magyarországon ezt az eljárást légdugós csőtisztítás néven szabadalmaztatták. A levegő bevitel okozta problémák ezeknél az eljárásoknál is fennállnak. A németországi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az öblítéssel az öblítővíz mennyisége ötödére csökkenthető. Megállapíthatjuk, hogy ki kell tisztítani a vezetéket, ha igazán meg akarunk szabadulni a bevonatoktól, biofilmektől, a vezetékben lévő káros lerakódásoktól, kiválásoktól. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ivóvízhálózatban kialakult lerakódások és kiválások eltávolítását csak valamilyen csőtisztítási eljárás alkalmazásával biztosíthatjuk. 10 Az alkalmazható eljárások az alábbiak: - vegyszeres eljárások - nagynyomású hidraulikus eljárások - mechanikus eljárások. Az első két eljárás alkalmazásával kapcsolatosan kiderült, hogy összefüggő, bonyolult hálózatrendszerek tisztítására egyik sem vált be. A vegyszeres tisztításnál a lerakódásokat és kiválásokat oldatba vivő vegyszerek környezetre gyakorolt káros hatása okoz gondot. Ezek kezelése, ártalmatlanítása sokszor költséges megoldásokat eredményez. A nagynyomású hidraulikus tisztítás (köztudatban WOMA -zás) ugyanakkor csak rövid szakaszoknál alkalmazható, így az ivóvízvezeték hálózatok tisztítására nem alkalmazzák. Mechanikus csőtisztítási eljárások: A mechanikai csőtisztítás azoknak a módszereknek összefoglaló megnevezése, amelyeknél a lerakódások csőfalról való eltávolítása, felaprítása mechanikai módszerekkel történik, például lekaparással, dörzsöléssel, marással stb. A lekapart, felaprított szennyeződés eltávolítása ugyanakkor már történhet hidraulikusan, mechanikusan, vagy a két eljárás kombinációjával. A mechanikus tisztítási eljárásokat különböző módon csoportosíthatjuk. [1] Legkézenfekvőbb csoportosítás az, amelynél abból indulunk ki, hogy a tisztítóelem mozgatása milyen módon történik. Így megkülönböztetünk: - forgatott tisztító eszközzel végzett csőtisztítást - vontatott tisztító eszközzel végzett csőtisztítást - hidraulikus úton mozgatott tisztító eszközzel végzett csőtisztítást

12 A forgatott tisztító eszközzel végzett csőtisztítás esetében a különböző kialakítású tisztító eszközöket egy hajlékony rudazat segítségével forgatva mozgatjuk a tisztítandó vezetékben, miközben ellenáramban vizet áramoltatunk. A lekapart, leválasztott lerakódást ez az öblítő víz távolítja el. Ezzel a módszerrel rövid szakaszok tisztíthatók, általában kisebb átmérőjű vezetékek kemény lerakódásait, kiválásait tudjuk eltávolítani ily módon. Forgatott szerszámmal végzett tisztítás A második csoportba tartozó vontatott tisztító eszközzel végzett csőtisztítás esetében a tisztítóelem bevezetését pl. egy csörlő segítségével oldjuk meg. A lekapart lerakódás maradéktalan eltávolítása ebben az esetben is vízöblítéssel történik. A különbség az előző eljáráshoz képest az, hogy a tisztítóelem és az öblítő víz mozgási iránya azonos. A harmadik csoportban a tisztító elem mozgatása hátoldali víznyomás segítségével, hidraulikus úton történik. Ebben az esetben az elem mozgatásán túl a hátoldali víznyomás biztosítja a lerakódás leválasztásához szükséges energiát is. A tisztítóelem haladását vagy a hátoldali víznyomás megválasztásával állítjuk be, vagy a tisztítóelemet egy acélsodronyra szerelve a sodrony mozgatásával adjuk meg az elem haladási sebességét. Az első esetben a tisztítóelem szabadon mozog a csőben, a második esetben azonban gátolt mozgatásról van szó. Erre jó példa a turbinás készülékkel végzett csőtisztítás (RR MOLCH ), ahol a tisztítófej forgatását a készülékbe épített turbina biztosítja. A hátoldali víz energiájának egy része az elem mozgatását végzi, míg a nagyobb rész a turbina forgatására fordítódik. A turbinával együtt forgó tisztító fej forgása közben leválasztja a cső belső falán lévő lerakódásokat. A leválasztott lerakódást a készülékből kilépő víz mozgatja a csővezeték szabad vége felé. Az első megoldásra példaként az EGER-CLEANER eljárást említhetjük. Az eljárás különböző felépítésű és rugalmasságú műanyag tisztító elemeket alkalmaz. A műanyag tisztító elemek különféle munkafelületük segítségével leválasztják, ledörzsölik a cső belső falán lévő lerakódásokat. A leválasztott szennyeződést a tisztítóelemen átáramló víz mozgásban tartja, és a szabadba juttatja a csővezeték megbontott végére szerelt kivezető idomon keresztül. Mivel a tisztítóelem szabadon mozoghat a csőben, ezért szükséges, hogy a helyét meg tudjuk határozni. A tisztítóelem pillanatnyi helyzetének megállapítására az elembe építhető jeladó szolgál. Az EGER-CLEANER eljárással akár több km hosszúságú távvezeték is tisztítható, de alkalmas összefüggő bonyolult hálózatok tisztítására is. 11

13 EGER-CLEANER eljárás Az előzőekben említett tisztítási módszereknél a tisztítandó csővezeték szakaszt fel kell tárni, és szét kell vágni a be- és kivezetési pontokon. Laza lerakódások, iszapszerű kiválások esetén amelyek általában azbesztcement és műanyag csöveknél fordulnak elő nem szükséges a vezetéket feltárni és megbontani. Ebben az esetben elegendő a hálózaton lévő tűzcsapokat igénybe venni a tisztítóelem bejuttatására és kiléptetésére. Ez az EGER-CLEANER eljárás egy tovább fejlesztett változata az ún. FV jelű elemmel végzett mechanikus tisztítás, amelyet 150 mm-es átmérőig lehet alkalmazni. A formavágott puhaszivacs tisztítóelem elülső és hátsó lapját a gyártás során megerősítik. Ezek a megerősített, de kiváló rugalmassággal rendelkező felületek megfelelő szilárdságot és tömítettséget biztosítanak a tűzcsapon és a hálózaton történő áthaladáskor. A mechanikus csőtisztítás befejező lépése a csővezeték szakasz tisztítás utáni fertőtlenítése. A fertőtlenítési technológiát a hálózaton észlelt szennyeződések függvényében kell meghatározni, így alkalmazhatunk hagyományos nátrium hipokloridos vagy komplex kezelést. A komplex kezelésnél az előző fertőtlenítést 1 2%-os só (NaCl) koncentrációjú oldattal egészítik ki. A megfelelő fertőtlenítési módszer kiválasztását alapos vizsgálatok döntik el. Az elvégzett tisztítás és fertőtlenítés ellenőrzésére több mód és lehetőség is kínálkozik. Az ellenőrzések lehetnek fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatok. A lényeg az, hogy a tisztítás előtti állapotot hasonlítjuk össze a tisztítás utáni állapottal. 12 Zimmer Péter: A budapesti vízhálózat déli betáplálásánál szükségessé vált és megépítésre került egy vas és mangántalanító berendezés. A víz újra szennyeződésének megakadályozására létre kellett hozni egy területelven ütemezhető hálózattisztítási rehabilitációs programot. A tisztítási programnál, amely elsősorban az elosztóhálózatra vonatkozott, a következő alapelveket tartottuk szem előtt: a víz útja szerint részlegesen tisztítsunk, vegyük figyelembe az életkori sajátságokat az egyes csővezetékeknél, kétféle tisztítási technológiát alkalmazzunk (fém és nem fém anyagúra alkalmas) és fokozattan figyeljünk a kiemelt területekre. Mivel nagy mennyiségű hálózatról volt szó, és mindez kiemelt költséget jelentett, ezért fontossá vált a technológiák hatékonyságának mérése és azok folyamatos ellenőrzése. Az egyes technológiák hatékonyságának mérésére módszert, eljárást kellett kidolgoznunk. [9] A programot két ütemben hajtottuk végre, amely az elosztóhálózat 2040 km ét érintette. Ebből tisztításra került a déli hálózat mintegy 26%-a, ami 535 km vezetéket jelentett. Ennek majdnem a fele volt fémanyagú.

14 A hatékonyság mérésénél a következőket végeztük el: - hidraulikai méréseket - az eltávolított lerakodás kémiai elemzését - a csőkapacitás mérést mintavételezés alapján - vízminőség méréseket. A hidraulikai mérés elve a következő volt. A tisztítandó csőszakasz két szélső pontján lévő munkagödörbe párhuzamos kapcsolással egy locsoló tömlőt szereltünk, majd a közepén egy fordított U-csöves saját fejlesztésű differenciál manométert helyeztünk el. Vízáramlást létrehozva a kifolyási oldalon szárnykerekes mérőórával mértük az elfolyt víz mennyiségét (Q [l/p]). A hozzátartozó veszteséget pedig az U-csöves manométeren olvastuk le (h [cm]). (ld. ábra) Kompresszor λ = 12,01 d5 h L Q 2 h = [cm] Q = [l/p] áramlási irány L = vizsgált szakasz hossza [fm] d = vizsgált szakasz tényleges átmérője [mm] Az ábrán látható képlet alapján kiszámoltuk a csővezetékre jellemző λ-értéket. A vízáramlás mennyiségét változtatva, kaptunk egy mérési sorozatot, amely alapján a λ átlag értéke a csővezetékre jellemzően előállt. A mérési eredményeket feldolgozva kapjuk a következő két grafikont: A baloldali egy öntöttvas, a jobboldali egy azbesztcement vezetékre jellemző. A fenti görbék a tisztítás előtti és utáni állapotnak megfelelő csővezetéki Q H görbék. Szemléletesen látszik a tisztítás hidraulikai hatásfoka. Összegezve a hidraulikai mérések eredményeit általánosan elmondható, hogy öntöttvasra a λ javulása mintegy 35%-os, azbesztcementnél ez 43%-os a mérések szerint. Az ehhez tartozó szállító kapacitás-növekedés az öntöttvasnál 18 34% között szórt az átmérőtől függően, azbesztcementnél ugyanez 29 41%. A hidraulikai hatásfok javulás még egy érdekessége, hogy a tisztítás után a nyomásveszteség javulás 0,5 m/s-os sebességet feltételezve, pl. egy 100 mm átmérőjű öntöttvas vezetéknél 1,3 bar kilométerenként. 13

15 A lerakódás vizsgálat elemzésére köbözéses mintavételezést alkalmaztunk egy 2,5 m 3 -es acéltartály segítségével. A tisztítási lépcsőnként eltávolított anyagot összegyűjtöttük, majd a az ebből vett minta alapján a fajlagos anyagmennyiségeket grafikonon ábrázoltuk. (ld. ábra) A bal oldali görbe a hidraulikus úton mozgatott tisztítás technológiájára vonatkozik, a jobb oldali a forgatott szerszámmal végzett tisztítás technológiát mutatja. Az ábrából látható, hogy nem érdemes a tisztítási lépcsőket minden határon túl növelni, mert már a harmadik és a negyedik lépcső kihozza az eltávolítható anyag 90 95%-át. A lerakódások kémiai elemzésekor megállapítható volt, hogy öntöttvas esetén az eltávolított szárazanyagnak a 35%-a vas, és 0,3% körüli a mangán. Érdekes eredmény volt, hogy néhány esetben 1 év múlva viszszamentünk ugyanazokra a szakaszokra, hogy az újra termelődés mértékét megállapíthassuk. Az eredmény: elenyésző volt az eltávolított szárazanyag tartalom, átlagosan (az új vezetékhez viszonyítva) még az 1%-ot sem érte, annak vastartalma jóval kevesebb volt, mint az első tisztításkor, viszont a mangán tartalom majdnem a kétszeresére növekedett. Mivel a mangántartalmú lerakódás puha állagú, ilyenkor a puha szivacsos tisztítás technológia alkalmazása ez esetben is bőven elegendő. A csőkapacitás mérésnél a következőt hajtottuk végre. Minden tisztítandó vezetékszakasz két végpontján technológiai munkagödör készült, ahonnan csőmintát vettünk. A csőminta lerakódásait lekapartuk, a kaparékot térfogat elemzésnek vetettük alá, majd ezt összehasonlítottuk az új cső állapottal. Az ábrán látható képlet alapján történő számítással kaptuk meg a feltárt állapot csőkapacitását. Ezt a tisztítás után szúrópróbaszerűen is megcsináltuk, de ekkor ennek a számnak már 90% felett kellett lenni. A tisztítás utáni minimálisan elvárt csőkapacitás a szerződésben kiírási feltételként szerepelt! (ld. ábra) V feltárt = V 100% V lerak V tiszt = V lerak V 100% V 100% V [%] = V feltárt V 100% V [%] = V tiszt V 100% Új cső állapot Feltárt állapot tisztítás előtt Tisztított állapot tisztítás után: 90% feletti kapacitás! 14

16 A csőkapacitás vizsgálatok átlagos, összesített eredményét átmérő bontásban a következő táblázat tartalmazza: Cső átmérője Feltárt állapot Tisztítás utáni állapot Javulás 50 mm 66% 85% 19% 80 mm 82% 94% 12% 100 mm 90% 94% 4% 150 mm 96% 97% 1% Látható, hogy minél kisebb az átmérő, a feltárt állapoton a lerakódás és a csőkapacitás annál rosszabb. A javulás pedig természetesen fordított arányú, a legkisebbnél a legnagyobb. A nagyobb lerakódás megjelenésének okát részben abban lehet keresni, hogy elosztóhálózatról lévén szó, itt alacsony és változó irányú sebességek vannak. Azonban a mostani fogyasztás csökkenéses időszakban az alacsony sebesség nagy átmérőjű vezetékeknél is egyre inkább előfordul, ezért az alacsony áramlási sebesség nem lehet kizárólagosan oka ennek a jelenségnek. Ha azonban megvizsgáljuk a vezetékekre jellemző fajlagos felület víztér arányszámot és grafikusan ábrázoljuk átmérők szerint, a kis és nagyátmérők közötti nagyságrendi különbség szembeötlő és segítséget nyújt az elemzéshez. (ld. ábra) A hiperbolán látható, hogy a 150, 200 mm átmérőtől alacsonyabb tartományban ez a szám hihetetlenül nagy, viszont a 150, 200 mm-től nagyobb átmérőknél az arány alig változik. Ebből azt következtethetjük, hogy a 150 és 200 mm átmérők alatt érdemes és gazdaságos mechanikus tisztítással csőkapacitást növelni. A következő képeken különböző csőanyagfajták tisztítás előtti és utáni állapotát láthatjuk, amelyen szemléletesen is érzékelhető a csőanyagok kíváló állapota és a lerakódások eltávolításának eredményessége és létjogosultsága. Öntöttvas anyagú cső: Tisztítás előtt Tisztítás után 15

17 Acél anyagú cső: Tisztítás előtt Tisztítás után Azbesztcement anyagú cső: Tisztítás előtt Tisztítás után 16 Összefoglalásként az alábbi megállapításokat tehetjük: egyértelmű hidraulikai javulás történt, a kapacitásnövekedéssel, stabil nyomás viszonyok alakultak ki a hálózatban. vízminőség javulást értünk el, ami abban nyilvánult meg, hogy kevesebb panasz volt, az érintett területeken nem volt vízzavarosodás és barna víz jelenség. járulékos haszonként könyvelhetjük el a szerelvények általános javulását, ami a rendszeres javítások, felújítások és cserék révén állt elő. szintén járulékos eredménye a programnak a nyilvántartási hiányosságok felszámolása, főleg a nyomvonal és mélység korrekciókat illetően. végezetül egy általános diagnózist kaptunk a vezetékek állapotról, ami egy üzemeltetőnek nagyon hasznos hozadék. Ezáltal a rehabilitáció tervezéséhez konkrét adatok állnak rendelkezésre, könynyebben alakítható ki a műszaki-gazdasági optimum. Jövőbeni elvárások: Mint ismeretes, a termelt ivóvíz minőségének megőrzésében fontos szerepe van az ivóvízvezeték hálózatok megfelelő állapotának. Az ivóvízvezeték hálózatokban felhalmozódott fentebb említett kiválások, lerakódások számos vízminőségi probléma okozói és katalizátorai. A cikkben bemutatott mechanikus csőtisztítási eljárások a különféle lerakódások, kiválások eltávolításának gyakorlatban is jól bevált, széles körben alkalmazható módszerei lehetnek.

18 Napjainkra a csővezeték hálózatokban kialakuló kiválások, lerakódások jellege, mértéke, jelentősen megváltozott. A megfelelő vízkezelési, víztisztítási eljárásoknak köszönhetően kevesebb szennyeződés jut a hálózatba. A manapság alkalmazott csőanyagok (pl. bevonatos öntöttvas, acélcsövek) ugyanakkor a lerakódás jellegét változtatják meg. Ennek köszönhetően mára inkább laza szerkezetű és kis mennyiségű lerakódással kell számolni. Mindezt figyelembe véve a jövőben a mechanikus csőtisztítási eljárásokat is ezekhez az igényekhez és a megváltozott körülményekhez kell kialakítani. Hivatkozások, irodalom: [1] Bordás István: Nyomóvezetékek feltárás nélküli tisztításának hazai gyakorlata Hidrológiai Közlöny sz. [2] Jenkins, C. A.: Csőbelvilág tisztítása habszivaccsal Inst. Water Engineering sz. [3] S. Sagawa, H. Washimi: Csőtisztító rendszer rugalmas csőgörénnyel Hydrotransport sz. [4] Damerz F.: A vízminőség alakulása a vízelosztó hálózatokban T.S.M. L EAU Techn. Sci. Municip [5] Kölle, Walter, Rösch, Heirich: Csővezetékek kéregképződésének vizsgálata ásványtani szempontból Vom Wasser [6] Havas A., Kollár Gy.: Ivóvízvezeték hálózatok másodlagos biológiai szennyeződésének egyes kérdései MHT XIV. Országos Vándorgyűlés május [7] Schiefner K., Lőrincz A.: Újabb lehetőségek a szolgáltatott víz mikroszkóposan deternálható másodlagos szennyeződésének megszüntetésére Országos Víziközmű Konferencia [8] M. Pelczéder Á., Ludmány Zs.: Az ivóvízhálózatokban vízminőség-romlást okozó biofilmek vizsgálata újszerű módszerekkel Országos Víziközmű Konferencia [9] Zimmer P.: A dél-budapesti rekonstrukciós program VCSOSZSZ konferencia Sopron,

19 4. KÖZMŰVEZETÉKEK FELTÁRÁS NÉLKÜLI FELÚJÍTÁSA (AZ UMWELT-TECHNIK KFT.-NÉL ALKALMAZOTT NO DIG ELJÁRÁSOK MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATAI) Lőrincz András ügyvezető Umwelt-Technik Kft. Előzmények: A feltárás nélküli csőfelújító eljárások az utóbbi időben egyre népszerűbbek lettek. Mind szélesebb körben alkalmazzák a közművezetékek, ipari vezetékek, nyomó- és gravitációs hálózatok, illetve rendszerek javítására, rekonstrukciójára. Népszerűségüket elsősorban a technológiákban rejlő előnyöknek köszönhetik. Lényegesen kisebb a környezetet romboló károsító hatásuk, mint a hagyományos technológiáké (por, zajártalom), ugyanakkor sokkal rövidebb időt vesz igénybe a kivitelezés. A gyors kivitelezés mellett még az is előny, hogy az esetek többségénél a NO-DIG eljárások lényegesen olcsóbb megoldást adnak, mint a hagyományos feltárásos módszerek. A feltárás nélküli eljárások magyarországi előretörését jelzi a Fővárosi Vízművek Rt.-nél 2004-ben meghirdetett víznyomócső felújítási közbeszerzési pályázat is. Az öt évre szóló program több mint 50 km ivóvízvezeték felújítását, rekonstrukcióját irányozta elő különböző feltárás nélküli eljárásokkal. Újabb előrelépést jelent ezen a területen a 2006-ban Debrecen belvárosában beinduló csatornarekonstrukciós program. A rekonstrukció során a NO DIG eljárásoknak szintén kiemelt szerepet szántak. A feltárás nélküli felújításban rejlő előnyök megmozgatták a kutatók, a fejlesztők, és a feltalálók fantáziáját. A fejlesztések eredményeként ma már nagyon sok eljárást találunk a piacon, s ez a sokszínű kínálat fellelhető a hazai gyakorlatban is. A NO DIG eljárásokat sokféle módon csoportosíthatjuk. Az eljárások megismerése céljából legcélszerűbb, ha a működési elv szerinti csoportosítást vesszük alapul. NO DIG eljárások működési elv szerinti csoportosítása: - Tömítő elemek felújítása - Belső póttömítések beépítése és helyi javítások - Belső bevonatolás - Tömlőző eljárások - Bélelő eljárások - Régi vezeték eltávolítása 18 Tömítő elemek felújítása Ez a technológia a gáz és szennyvízvezetékeknél alkalmazható eljárás. A különböző anyagokból készült tömítőelemek (kender, gumi, stb.) felújítását eredeti, vagy más anyagok beépítésével úgy végzik el, hogy építéskori funkciójának újból megfeleljen. Erre a célra a feltöltéses eljárások bizonyultak a legalkalmasabbnak. A gázelosztó hálózatoknál, az öntöttvas csövek tokjainak tömítéseinél régebben alkalmazták a glikolozást, a BUNA LATEX eljárást. A szennyvízcsatornák tokjainak tömítésére a Supersilic, Superaqua, Supernodig, Sanigrout, Sanipor, stb feltöltéses eljárásokat használták. Ezeknél az eljárásoknál a teljes szakasz feltöltésre került. A tömítések helyi felújítását a Cherne, Posatryn, IBAK Penetryn, CarboPur NK, stb. eljárások segítségével lehet megoldani. Ebben az esetben a felújítandó tokot lezárják, és a tömítő anyagot a tokba injektálják. Az Umwelt-Technik Kft. a POSATRYN eljárást a gravitációs csatornák tokjainak tömítésére alkalmazza. Ezt a módszert abban az esetben célszerű használni, ha a csatorna egyébként jó állapotban van, de a tokok

20 tömítetlenek. Az eljárás egyrészt egy ipari televíziós vizsgálatból, egy levegős nyomáspróbával végzett tokellenőrzésből, és szükség esetén egy injektálással történő tokjavításból áll. Az alkalmazás során egy az ipari televíziós kamerával egybeépített speciális packert mozgatunk a kitisztított csatornában. A csövek csatlakozási pontjainál (tokoknál) a berendezést pozícionáljuk. A packer két gumi dugóját felfújjuk, és így a tok környékét lezárjuk. A lezárás után gyors tömítésellenőrzés következik, amelyet 0,5 bar nyomású levegővel végzünk el. Ha 30 másodperc alatt a nyomás nem esik 0,45 bar érték alá, akkor a tokot jónak minősítjük. Ellenkező esetben injektálással javítjuk a tokot. Végül újabb nyomásellenőrzéssel győződhetünk meg az injektálás eredményességéről. Az eljárás alkalmas a járható és a nem mászható csatornaszakaszok felújítására. Az elmúlt időszakban Mályi és Berhida települések csatornáinál alkalmaztuk a Posatryn eljárást. A javítás során, 200, 300 mm-es KG PVC csatornák tokjait injektáltuk sikerrel. A hozzá tartozó tisztító aknákat szintén felújítottuk. A két településen összesen fm csatornát javítottunk ily módon. Belső póttömítések beépítése és helyi javítások Ebben a csoportban találjuk azokat az eljárásokat, amelyeknél a felújítás során a cső belső felületére egy póttömítést helyeznek el. A póttömítés készülhet gumiból, amelyet fémgyűrűkkel szorítanak a cső belső falára (WECO, Amex, REDEX, QUICK-LOCK, stb.); lehet különböző minőségű javító habarcs, amelyet robottal visznek fel a sérülési helyre (KA-TE robot, CarboTech, Kaneltec, stb.); lehet műgyantával átitatott szövettömlő, amelyet pakker segítségével ragasztanak a felújítandó vezetékbe (Short Liner, Partlining, COSMIC, stb.). Cégünk a WECO GYŰRŰS JAVÍTÁST alkalmazza a mászható, járható csatornák és nyomóvezetékek csatlakozásának felújítására. Nyomóvezetékeknél a Weco gyűrű akár 20 bar belső nyomás esetén is alkalmazható. Az eljárás során a tömítetlen tokot egy gumigyűrű beépítésével javítjuk. A speciális gumigyűrűt 2 db korrózióálló acélpánttal rögzítjük a csatlakozó csővégekhez. A tömítést a pántok befeszítése és a tömítő felületek kiképzése együttesen biztosítja. Eddig Miskolcon és Budapesten alkalmaztuk sikerrel a Weco gyűrűs javítást. A felújított ivóvízvezetékek 600, 800 mm öntöttvas és 1000, 1200 mm vasbeton (SENTAB) anyagúak voltak. A teljes felújított hosszúság fm volt. Az öntöttvas anyagú ivóvízvezetékeknél felújítás előtt jelentős volt a tokhibák miatti vízveszteség. Az eljárás eredményességét jelzi, hogy a felújítás után a vezetékben vízveszteség nem volt mérhető. Bekötések felújítása kalap idommal A gravitációs csatornáknál a házi becsatlakozásokat sok esetben tisztítóakna nélkül, közvetlenül a gerincvezetékre kötik. Sajnos ezeket a bekötéseket sokszor bekötőidom nélkül készítik el. A szakszerűtlenül elvégzett bekötési helyen a csatorna nem vízzáró. A kalap idommal végzett bekötés felújítás ebben az esetben tökéletes megoldást nyújt. Ezt a kalap idomos javítást alkalmazzuk különböző béleléses felújítások során is. Ebben az esetben e bekötővezetéket ragasztjuk össze a béléscsővel (pl U-Liner, Flexoren). A műgyantával átitatott filcből készült kalapot egy robot segítségével juttatjuk a bekötési helyhez. Levegőnyomással a kalap idomot a bekötési helyhez préseljük. A műgyanta megszilárdulása után egy megerősített, tömített becsatlakozást kapunk. A kalap idom szára mintegy cm-re benyúlik a bekötő vezetékbe. Ez további megerősítést biztosít. Győrben alkalmaztuk először ezt a megoldást szennyvízcsatorna bekötővezetékeinek felújításánál. A csőbélelés után a bekötővezetéket a béléscsővel ragasztottuk össze. 19

21 A SHORT LINER eljárással elsősorban gravitációs csatornák helyi hibáit javítjuk. Az eljárás során egy rövid, max. 4 méter hosszúságú, filcből készült béléscsövet ragasztunk a cső belsejébe. A béléscsövet egy felfújható gumiból készült dugóra helyezzük, majd átitatjuk műgyantával, és a megtisztított sérülési helyre húzzuk. A gumihengert nyomás alá helyezzük, és a béléscsövet a cső belső falának szorítjuk. A műgyanta megszilárdulása után a gumidugót eltávolítjuk. A béléscső anyagának megváltoztatásával ez az eljárás alkalmazható nyomóvezetékek javítására is. Az eljárást Sopron város 250 mm-es átmérőjű kőagyagból készült szennyvízcsatornájánál alkalmaztuk első alkalommal. Szélesebb körű alkalmazásra Miskolc Avas Déli lakótelepének csatornahálózatainál került sor. Az fm csatornahálózaton 100 db tok javítását végeztük el ezzel az eljárással. Belső bevonatolás Short Liner eljárás Ebben az esetben a csővezeték belső felületére több mm vastagságú bevonatot hordanak fel. A bevonat anyaga lehet cementhabarcs (TATE Centriline eljárások) vagy valamilyen műanyag (FBS, COREFIC, THUECON, ill. PBT pro PIPE one eljárások). A bevonatolás elsősorban korrózió védelmi célokat szolgál. Cégünk a PBT Beschichtungstechnik GmbH. által kifejlesztett pro PIPE one bevonatoló eljárást kínálja. Bevonatként poliuretánt vagy epoxit szórunk fel a cső belső felületére. A bevonat vastagsága szabályozható, így egy lépésben 0,5 8 mm-es réteget tudunk egyenletes szórással felvinni. A kétkomponensű anyag öszszekeverése a szóró fejben történik, így a felszórási művelet megszakítható és újrakezdhető anélkül, hogy a fúvóka fejet és a tömlőket meg kellene tisztítani a felszórandó anyagtól. A felvitt anyag kiváló mechanikai, hidraulikai és vegyszerállósági tulajdonságokkal rendelkezik. Az eljárást eddig hazai piacon még nem alkalmaztuk. 20 Tömlőző eljárások Ebbe a csoportba azok az eljárások tartoznak, amelyeknél egy előre elkészített tömlőt helyeznek el a felújítandó csővezetékbe. Az eljárások abban különböznek egymástól, hogy milyen anyagú tömlőket alkalmaznak (PE, körkörösen szövött, konfekcionált), illetve milyen módon történik a tömlő bevitele (behúzás, befordítás...). Ha ragasztásos kapcsolat van a tömlő és a cső között, akkor további változtatási lehetőséget teremt, hogy milyen típusú műgyantával dolgoznak, illetve hogyan történik a gyanta kikeményítése. Ennél a csoportosításnál van a legtöbb változtatási lehetőség, ezért ebben a csoportban találjuk a legtöbb eljárást. Az Insituform és a Process Phoenix eljárások a legismertebbek, melyek közül az Umwelt- Technik Kft. a Process Phoenix eljárást kínálja ügyfeleinek. A PROCESS PHOENIX eljárás során egy speciális tömlőt ragasztunk epoxid gyanta segítségével a kitisztított, felújítandó csővezetékbe. Az eljárás első lépéseként a két komponensű epoxid gyantát összekeverjük és az előkészített (méretre vágott) tömlő belsejébe helyezzük. Két henger között áthúzzuk, így gondoskodunk a gyanta egyenletes eloszlásáról a tömlő belsejében. A tömlő egyik végét egy hevederhez rögzítjük és segítségével a fordítógépben lévő dobra feltekerjük. A tömlő másik végét egy kifordító karimára erősítjük. A karimát a kifordító dobra szereljük. Ezzel egy zárt teret kapunk, amelynek belsejében helyezkedik el a tömlő feltekert állapotban. A teret nyomás alá helyezzük és a tömlő a karimán keresztül kifordul, így a tömlő gyantával átitatott felülete kerül kívülre. Ezután a tömlőt bevezetjük a felújítani kívánt csővezetékbe. Az áthaladás után a tömlőt egy érkeztető idomban állítjuk meg.

22 Az egyenletes áthaladást a már korábban a tömlőhöz rögzített heveder biztosítja. A tömlő megérkezése után gőzt vezetünk a béléscsőbe. Az epoxid gyanta megszilárdulását hőközléssel gyorsítjuk. A gyanta megkötése után a béléscsövet levágjuk és végeit gyűrűkkel rögzítjük. Az eljárás alkalmas gravitációs és nyomás alatti rendszerek, víz- gázszennyvízvezetékek, iparivíz vezetékek és egyéb technológiai vezetékek béleléses felújítására. Az alkalmazható átmérő tartomány mm. A kész béléscső három fontos elemből épül fel, a bevonatból, a műgyantából és a tömlőből. Gyártáskor a tömlőkre egy, a szállított közegtől függő bevonatot visznek fel extrudálással. Ez a bevonat polietilén vagy poliuretán. Feladata kettős, egyrészt a szállított közeg vegyi behatásának kell hogy ellenálljon, valamint ez a bevonat biztosítja a tömlő tömítését. A gyanta kapcsolatot teremt a tömlő és a bélelendő Process Phoenix eljárás cső belső fala között, illetve a kész béléscső szilárdsági paramétereit határozza meg. Fontos szempont, hogy a gyanta megszilárdulása közben zsugorodás nem léphet fel. Erre kiváló az epoxid gyanta, szemben a más eljárásoknál használt poliészter gyantákkal. A tömlőnek két alaptípusa van, a körkörösen szövött TUBETEX tömlő és a konfekcionálással készített NORDIWALL (filc) tömlő. A TUBETEX tömlő nyomóvezetékek bélelésére alkalmas 10, 16, 32 bar üzemi nyomásig. A körkörös szövés miatt nincs gyenge pontja a tömlőnek. A különböző nyomásfokozatokat az elemi szálak anyagának és szövésének a megváltozásával lehet biztosítani. Készíthetünk több tömlőből álló béléscsövet is. Ez szintén a nyomásállóságot javítja. A NORDIWALL tömlő a gravitációs vezetékek felújítására használható. A filc réteg vastagságának növelésével különböző falvastagságú béléscsöveket készíthetünk (4, 5, 6, 8 mm). A NORDIWALL tömlő belsejébe még további filc tömlőket helyezhetünk, így a falvastagság akár 40 mm-ig is növelhető. A körkörösen szövött és a konfekcionált filc tömlőket együttesen is alkalmazhatjuk. Ha a szövött tömlőbe filcet helyezünk, akkor az ún. COMBILINER-hez jutunk. A COMBILINER egyesíti a szövött tömlő és a filc jó tulajdonságait. Külső-belső nyomásoknak egyaránt jól ellenáll. A béléscső önhordóvá válik és a belső terhelést kevésbé adja át a régi csőnek. Ez a megoldás már rendkívül nehéz körülmények esetén is kiváló megoldást eredményezett pl: folyó alatti átvezetések bélelésénél. Így többek között a Sajó alatti 400 mm-es átmérőjű acélvezetékeket béleltük Process Phoenix eljárással. Nehézséget jelentett, hogy a csősérülési helyeken folyamatos vízbetörés volt. A bélelést ezzel a l/p-es befolyó vízzel szemben is sikerült elvégeznünk. A COMBILINER-t olyan csatornák bélelésére is alkalmaztuk, ahol nagy volt a talajvíz, valamint a csatorna fala hiányos volt. A kivitelezés alatt a talajvízszint süllyesztését nem lehetett elvégezni, így a bélelésre a talajvízben került sor. A Process Phoenix eljáráshoz kifejlesztett NORDIPIPE tömlőt elsősorban az öntöttvas vezetékek és az erősen leromlott állapotú nyomócsövek felújításához javasoljuk. A rendkívül jó szilárdsági paramétereket a filcek közé helyezett üvegszál szövettel éri el a rendszer. A tömlő keresztirányú fajlagos nyúlása nagyon alacsony, így a béléscső nem adja át a terhelését a régi csőnek, tehát önálló béléscsőként működik. Ez elsősorban a szürke öntöttvas anyagú vezetékek felújításánál jelent kiváló megoldást. A kísérletek igazolták, hogy rendkívül nagy igénybevételnek is megfelel a tömlő. A bevezetőben említett budapesti ivóvíznyomócső-hálózat rekonstrukciós programjának keretein belül 2004-ben és 2005-ben mintegy fm vezetéket újítottunk fel Process Phoenix eljárással. Ebből 1000 fm TUBETEX tömlővel, fm COMBILINERrel, és fm NORDIPIPE béléscsővel készült el. A felújított vezetékek 400, 500, 600, 800 és 1050 mm 21

23 átmérőjűek voltak. Az eddig elvégzett felújítási munkák során beigazolódott, hogy a COMBILINER és a NORDIPIPE tömlők alkalmasak még az igen erősen leromlott állapotú szürke öntvény anyagú ivóvízvezetékek felújítására is. A kivitelezés során a Process Phoenix további előnyei is megmutatkoztak, mint például a gyors kivitelezés, a csővezeték keresztmetszetének csökkenése melletti kiváló szilárdsági értékek és a költségtakarékos csőfelújítás. A csőfelújítási eljárások közül eddig a Process Phoenix eljárást alkalmaztuk a legtöbb alkalommal (kb fm). Sor került gáz-, víz- és szennyvízvezetékek felújítására, de sikerrel alkalmaztuk tűzivíz vezetékeknél, illetve ipari víz vezetékeknél is (TVK Rt., Paksi Atomerőmű Rt., BorsodChem Rt., MOL Rt., ALCOA KÖFÉM, stb.). Jó megoldást adtak a különböző belvízátemelők nyomóvezetékeinek bélelésénél, ahol a csősérülések a folyók védőgátjai alatt voltak (KÖTIVIZIG). Bélelő eljárások A bélelő eljárások egyik változatánál különböző, a kereskedelemben is kapható csöveket alkalmaznak béléscsőként. Az új béléscső minőségében és szilárdságtani tulajdonságaiban új csőnek felel meg, így a régi csőnek a felújítás után nincs szerepe többé. A másik változat az, amikor egy, a helyszínen gyártott csövet alkalmazhatnak, amelyet például PVC profil szalagból készítenek. A bélelő eljárások alapvetően két csoportba sorolhatók: - Gyűrűs térrel rendelkező bélelő eljárások, ahol a régi cső és a béléscső között mindig van egy gyűrű alakú rés, amelyet a bélelés befejezéseként kiinjektálunk (Flexoren, Ribloc, Ribline, Trolining, Ribsteel, stb.) - Résmentes bélelő eljárások azok, amelyeknél a régi cső és az új béléscső szorosan (résmentesen) illeszkedik egymáshoz. (Roll-down, Swegelining, U-Liner, Compact Pipe, Ribloc expanda, Rotaloc, stb.) Az Umwelt-Technik Kft. a hagyományos csőbélelő eljárások közül a Flexoren, a Ribsteel és Ribline eljárásokat kínálja. A FLEXOREN eljárás a hagyományos csőbélelő eljárásokhoz tartozik. A bélelés során egy speciális bordás falú csövet húzunk a tisztító aknán keresztül a felújítandó csatornaszakaszba. A Flexoren cső 10 m-es szálakban készül, amelyet a helyszínen hegesztéssel csatlakoztatnak. Ilyen módon 150 fm is behúzható. A béléscső külső átmérője kisebb, mint a bélelendő cső átmérője, így a behúzás után egy gyűrűs tér keletkezik. Ezt a gyűrűs teret habbeton beinjektálásával töltjük ki. A becsatlakozások az alábbi módokon oldhatók meg: - feltárással, speciális csatlakozó idomokkal, - feltárás nélkül kalap idommal, amelyet hegesztéssel, vagy ragasztással helyezünk el. Flexoren eljárás A felújítás mm-es átmérő tartományban alkalmazható gravitációs csatornák esetében. Alkalmazásával a bélelés utáni csőkeresztmetszet kisebb, mint az eredeti, de jelentős mértékben javulnak a csatorna hidraulikai tulajdonságai. Magyarországon már több mint fm csatorna felújítását végeztük el sikerrel a Flexoren eljárás segítségével. Az alkalmazás helyszínei: Pécs, Lőrinci, Gyöngyöstarján, Szekszárd, Répcelak települések csatornahálózatai. 22

24 Ribsteel profil A RIBSTEEL eljárás elsősorban nagyátmérőjű csatornák ( mm) béleléses felújítására alkalmas. A RibLoc ausztrál cég által kifejlesztett eljárás során PVC profil szalagból tekercseléssel a helyszínen spirál csövet készítünk. A cső tekercselését az erre a célra kifejlesztet tisztító aknában elhelyezett tekercselő géppel végezzük. A tekercselés közben a spirál cső a csatornában folyamatosan forogva halad. A spirál cső külső felületére egy korracél szalagból készült profilt helyezünk el a tekercseléssel egy lépésben. Az acél szalag nagy merevséget biztosít a PVC profil szalagból készült spirál csőnek. A gyűrűs teret természetesen itt is ki kell injektálni. Az eljárást Szegeden alkalmaztuk, ahol a 2100 mm átmérőjű vezetéket újítottuk fel 2005-ben. A RIBLINE eljárás szintén a helyszínen gyártott béléscsővel végzett, gyűrűs térrel rendelkező bélelő eljárások csoportjába tartozik. A bélelés során egy polietilénből készült bordás szalagból extrudáló hegesztéssel spirálcsövet készítünk. A speciális tekercselő és hegesztő berendezés az indító aknában (tisztító aknában) helyezkedik el. A cső gyártás közben forogva halad a felújítandó csatornában mindaddig, míg a kívánt hossz el nem készül. A polietilén profil egy fémborda erősítéssel készül, amely nagy merevséget biztosít a béléscsőnek. A Ribline eljárás alkalmas 400 mm-es átmérőtől 3000 mm-ig gravitációs és nyomás alatti vezetékek, szennyvízvezetékek és csapadékvíz Ribline profil vezetékek felújítására. Más bélelő eljárásokkal összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy azonos gyűrűmerevség esetén a Ribline cső súlya fele az ÜPE cső súlyának. Az eljárás előnyei közé tartozik még az alacsony kivitelezési ár, a sima belső csőfelület, a nagy vegyszerállóság, a teljes körű ellenőrzés és tesztelés a profilgyártás és a hegesztés alatt is, valamint az, hogy szennyvízcsatornáknál üzem közben is kivitelezhető a bélelés. Az U-Liners eljárás, amelyet az Umwelt-Technik Kft. kínál, a CLOSE- FIT eljárások csoportjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a béléscső szorosan felfekszik a bélelendő cső belső falára (gyűrűs tér nincs). Az eljárás során egy U alakúra formált polietilén csövet húzunk a felújítandó szakaszba. A béleléshez egy motorikus csőrlőt alkalmazunk, aminél a húzó erő szabályozható. A behúzás után a Linert méretre vágjuk, és a két végét speciális idomokkal lezárjuk. Ezek az idomok tömítetten biztosítják a gőz be-illetve kivezetését. A béléscsövet ezután gőzzel felmelegítjük, és a felmelegítés után nyomás alá helyezzük. A hő és a nyomás hatására a cső kikerekedik és felveszi a felújítandó cső belső formáját, miközben szorosan nekifeszül. A kikerekedés után egy hűtési fázis következik, majd az utómunkálatokat végezzük el (csatlakozások, lecsatlakozások kialakítása). Az eljárás alkal- U-Liners eljárás mas mm átmérőjű gravitációs és nyomóvezetékek béleléses felújítására.a csatlakozások és lecsatlakozások nyomóvezetékeknél elektrokarmantyúkkal, elektrofuziós kötéssel valósíthatók meg. Az eljárás ivóvízvezetékeknél 10 bar üzemi nyomásig, míg gázvezetékeknél 6 bar üzemi nyomásig engedélyezett. Több mint 15 km hálózat felújítására került sor az eddig eltelt időszakban. Az eljárást sikerrel alkalmaztuk az ország különböző területein az ivóvízellátásban, a szennyvízelvezetésben, valamint a gáziparban. 23

25 Rotaloc eljárás A RibLoc ausztrál cég által kifejlesztett ROTALOC bélelő eljárás a nagy átmérőjű gravitációs csatornák felújítására alkalmas. Az eljárás során egy PVC profil szalagból tekercseléssel spirál csövet készítenek. A cső tekercselését a Rotaloc berendezéssel végzik az alábbi módon. A tekercselő gépet az aknába leengedve a bélelendő csőbe behelyezik. Beállítják a tekercseléssel gyártandó béléscső belső átmérőjét. A tekercselő gép a csőben előre haladva a PVC profil szalagból spirál béléscsövet készít, a profil záró felületeinek egymásba illesztésével. A gyártott spirál cső a gép beállításától függően nekifeszülhet a cső belső falának, és így egy résmentes bélelő eljáráshoz jutunk. A béléscsövet természetesen elkészíthetjük úgy, hogy az nem fekszik fel a felújítandó cső falára. Így hagyományos gyűrűs térrel rendelkező bélelési eljárásról beszélünk. Ebben az esetben azonban a gyűrűs teret ki kell injektálni. A bélelést minden esetben gyűrűs térrel készítik, ha a cső ovalitása nagyobb mint 5%. Az eljárást 2004-től kínáljuk a hazai piacon. A RIBLOC Expanda eljárás a gravitációs csatornák (szennyvíz, csapadékvíz) szorosan felfekvő résmentes bélelő módszerek csoportjába tartozik. Az eljárás során egy speciális profilú PVC szalagból béléscsövet készítenek. A béléscsövet az erre a célra kifejlesztett tekercselő géppel állítják elő. A tekercselő gépet a meglévő tisztítóaknában helyezik el, így a gyártás során előállított spirális cső forogva halad a felújítandó vezetékben. A legyártandó béléscső átmérőjét a tekercselő gép segítségével állítják be a biztonságos előrehaladás figyelembevételével. A PVC profil kettős zárással rendelkezik, amelyek közül az egyik a tömítést biztosítja, a másik a kész spirálcső átmérőjét állandó értéken tartja a cső hosszában. A béléscső expandálását az utóbbi zárás megszüntetésével valósítják meg. A két záró elem közé helyezett acélsodronyt kihúzzák, amely a záró elemet eltöri. Ezzel a fix átmérőt garantáló zárás megszűnik, és a béléscső tovább forogva nekifeszül a felújítandó cső belső falának. Így egy szorosan felfekvő gyűrűs teret nem tartalmazó béléscsövet kapunk. A becsatlakozások robottal megnyithatók és úgynevezett kalap idommal tömíthetők. Régi vezetékek eltávolítása Ebben az esetben a régi vezetéket eltávolítják, megszüntetik, és helyére új vezetéket építenek be. Az eljárások többségénél lehetőség van a régi csőnél nagyobb átmérőjű csővezeték elhelyezésére is. A régi vezeték eltávolítása történhet kihúzással, repesztéssel, roppantással és szétvágással. Az ide tartozó technológiák közül elsősorban a HYDROS, a RAUJET, a GRUNDOBURST eljárásokat lehet kiemelni. Konklúziók A feltárás nélküli eljárások napjainkban már egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra. A megfelelő technológia kiválasztása előtt alapos vizsgálatot, elemzést kell végezni, hogy a legmegfelelőbb eljárást találjuk meg az adott feladat megoldására. A technológia kiválasztásánál elsődleges szempont kell, hogy legyen a műszaki tartalom, az élettartam és a műszaki színvonal. Csak másodlagos szempontként kellene figyelembe venni a költségeket, de sajnos a helyzet ma még fordított. Megállapítható, hogy Magyarországon is egyre több üzemeltető alkalmaz ún. NO DIG eljárásokat. A víz- és csatornaszolgáltatók mellett a gázipar és az ipar szakemberei is egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a feltárás nélküli eljárások felé. A technológiánk jövőbeli fejlesztésének elsődleges célja egyrészt az alkalmazott bélelő, javító anyagok élettartamának, szilárdsági paramétereinek növelése, másrészt a kivitelezés költségeinek csökkentése. A későbbiekben fontos feladatot jelent a bekötővezetékek felújítása, javítása. A fejlesztéseknek ezért arra kell irányulni, hogy ezeket a kisátmérőjű vezetékeket is NO-DIG eljárásokkal lehessen könnyen, gyorsan felújítani. 24

26 5. VATTENTEKNIK VAS-, MANGÁN-, ARZÉN- ÉS AMMÓNIAMENTESÍTŐ SZŰRŐBERENDEZÉSEK Máté Ferenc Vattenteknik Hungary Kft. 1. A szűrőberendezések általános ismertetése A Vattenteknik cég több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a szűrő típusú ivóvízkezelő berendezések gyártásában és azok alkalmazásában. A szűrőberendezések megbízhatók, gazdaságosan üzemeltethetők és könnyen karban-tarthatók. A szűrőberendezések alkalmasak az oxidáció és a szűrés folyamatainak egyidejű elvégzésére. A szűrőberendezések alkalmasak az ivóvíz: - Vastalanítására - Mangántalanítására - Arzénmetesítésére - Ammóniamentesítésére - Illetve a fenti feladatok együttes elvégzésére. A tisztítási feladattól függően a szűrőberendezésekben különféle szűrőtöltetet használunk: - Vastalanításhoz: kvarchomok szűrőtöltetet - Mangán és arzénmentesítéshez: katalitikus hatású mangánzöldhomokot - Ammóniamentesítéshez pedig: granulált aktívszén szűrőtöltetet használunk. Minden típusú szűrőberendezésben a szűrőtöltet alátámasztására három rétegű támasztókavicsot használunk. A vízből kiszűrendő anyagokat a szűrőberendezés előtt oxidálni kell: - a vasat vas(iii)-hidroxiddá kell oxidálni - a mangánt mangán(iv)-oxid-hidroxiddá kell oxidálni - az arzén(iii)-at arzén(v) vegyületté kell oxidálni - az ammóniát nitrogén gázzá (N 2 ) kell oxidálni. Az oxidálódott terméket, a hidroxid csapadékot, és az oxidálószer maradékát a szűrőberendezésben lévő szűrőtöltet szűri ki a vízből. Oxidálószerként a tisztítási feladattól függően alkalmazhatunk: - Kálium-permanganát (KMnO 4 ) oldatot - Nátrium-hipoklorit (hypo, NaOCl) oldatot - Klórgázt (Cl 2 ) - Ózont (O 3 ) - Levegő oxigénjét Arzénmentesítés során, az oxidált arzén(v) vegyület a vízből kicsapódó vas(iii)-hidroxid pehely felületére tapad, azon adszorbeálódik. A szűrőtöltet így a vas(iii)-hidroxid pehellyel együtt, az arzént is kiszűri. A hatékony arzénmentesítéshez az szükséges, hogy legyen elegendő mennyiségű vas(iii)-hidroxid pehely amihez az arzén hozzá tud tapadni. Akkor képződik elegendő mennyiségű vas(iii)-hidroxid pehely, ha az arzén tartalomhoz képest 50-szeres mennyiségű vas ion van jelen, vagyis ha a vízben az arzén és a vas 25

27 aránya = 1:50. Amennyiben a tisztítandó nyersvíz nem tartalmaz elegendő vas iont, akkor a vízhez valamilyen vas-sót kell adagolni. Az adagolható vas-só lehet: - Vas(III)-klorid (FeCl 3 ) oldat - Vas(II)-szulfát (FeSO 4 ) oldat A szűrőberendezésből kilépő szűrt vizet fertőtleníteni kell. A fertőtlenítés történhet: - Nátrium-hipoklorit (hypo, NaOCl) oldattal - Klórgázzal (Cl 2 ) - Klór-dioxiddal (ClO 2 ) - UV-berendezéssel - Illetve a fentiek kombinációjával. Az oxidálószerek, a vas-sók, és a fertőtlenítőszerek adagolása mennyiségarányosan történik. A mennyiségarányos vegyszeradagolást impulzusadó, vagy 4 20 ma-es jelet adó vízmérő biztosítja. Az oldatok adagolására vegyszeradagoló membránszivattyút használunk, a klórgáz adagolására pedig Advance gázadagolót alkalmazunk. Felhasználási terület: A szűrőberendezéseket, mint építési terméket, kizárólag vízügyi építményfajtáknál használjuk fel ivóvízkezelésre. Az ivóvíz minőségi követelményeit a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet határozza meg. E rendelet szerint az ivóvízben: - a víz vastartalma, Fe < 0,2 mg/liter - a víz mangántartalma, Mn < 0,05 mg/liter - a víz arzéntartalma, As < 10 µg/liter - a víz ammónium ion tartalma, NH 4 + < 0,5 mg/liter kell hogy legyen. A Vattenteknik Vas-, Mangán-, Arzén- és Ammóniamentesítő Szűrőberendezésekkel előállított ivóvíz minősége a vas, mangán, arzén és ammónium ion tartalom tekintetében megfelel a 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben előírt vízminőségi követelményeknek. 2. A szűrőberendezések típusai, megnevezése, megjelölése A Vattenteknik típusú szűrőberendezések rendelkeznek a jogszabályokban előírt OTH és ÉME engedélyekkel. Az ÉME száma: OTH Határozat: É-039/2005 OKTVF Budapest OTH /2004, Budapest, október A szűrőberendezések a tisztítási feladattól függően lehetnek: Vastalanítók Típusjele: Vattenteknik FE Mangántalanítók Típusjele: Vattenteknik MN Arzénmentesítők Típusjele: Vattenteknik AS Ammóniamentesítők Típusjele: Vattenteknik NH 26

28 A berendezések egyszerre többféle tisztítási feladatot is elláthatnak, mint pl.: Vas és Mangántalanítás ilyenkor a típusjel: Vattenteknik FEMN Vas-, Mangán- és Arzénmentesítés ilyenkor a típusjel: Vattenteknik FEMNAS A szűrőberendezések víztisztító kapacitása a szűrőtartályok átmérőjével növekszik. A szűrőtartályok átmérője lehet: 55, 65, 80, 90, 100, 120, 140, 160, 180, 200, 220, 250, 280 és 300 cm. A szűrőberendezések típusjele után kötőjellel írott szám mindig a szűrőtartály átmérőjét adja meg cm-ben. A szűrőberendezések elnevezése tehát, az alábbi két példán bemutatva a következő: - Vattenteknik FEMN-120 szűrőberendezés: Vas és Mangántalanító szűrőberendezés, ahol a szűrőtartály átmérője: 120 cm. - Vattenteknik NH-250 szűrőberendezés: Ammóniamentesítő, aktívszenes szűrőberendezés, ahol a szűrőtartály átmérője 250 cm. A szűrőtartályokat különböző üzemi víznyomásra készítjük. Gyártunk 4, 6 és 10 bar-os szűrőket. A szűrőtartályok próbanyomásra mindig az üzemi nyomásuk 1,6-szorosa. A szűrőberendezések gyártás közbeni és gyártás utáni minőségtanúsítása nyomáspróba jegyzőkönyvvel, Minőségi Bizonyítvánnyal, és a szűrőtartályra felhelyezet adattáblával történik. Az adattáblán rögzítésre kerül a szűrőtartály típusa, üzemi nyomása, a gyártási sorszáma, és a gyártás dátuma és a gyártó megnevezése. A szűrőberendezések üzembe helyezés utáni minőségtanúsítása nyomáspróba jegyzőkönyvvel, érintésvédelmi jegyzőkönyvvel és akkreditált vízvizsgálati jegyzőkönyvvel történik. 3. A szűrőberendezések szerkezeti felépítése A szűrőberendezések fő részei: - Szűrőtartály - Belső vízelosztó és vízgyűjtő csőrendszer - Külső csőrendszer, szerelvényekkel - Támasztókavics és Szűrőtöltet - Villamos vezérlőegység - Légkompresszor a szelepvezérléshez Szűrőtartály A szűrőtartályok szénacélból készülnek 4, 6 vagy 10 bar üzemi nyomásra. A tartályok belül élelmiszeripari engedéllyel rendelkező, Dunaplaszt Uretal Tixotrop bevonóanyaggal vannak bevonva, kívül pedig kék színre vannak lefestve. A Dunaplaszt Uretal Tixotrop bevonóanyag OTH-2395/2003 engedélyét a Műszaki Dokumentációhoz tartozó 12. sz. mellékletekben adjuk meg. A szűrőtartályon található a nyersvíz belépő és a szűrt víz kilépő csonk, a visszamosató víz kilépőcsonk, az alsó és felső búvónyílás, és egy kémlelőnyílás. A búvónyíláson keresztül végezhetjük el a szűrőtöltet betöltését. A kémlelőnyíláson keresztül visszamosatás közben, a visszamosatás hatékonyságát tudjuk kényelmesen ellenőrizni. Belső vízelosztó és vízgyűjtő csőrendszer A szűrőtartályba belépő nyersvíz hatékony vízelosztását a belső vízelosztó cső végzi, amely biztosítja a víz egyenletes elosztását a szűrőtöltet teljes felületén, elkerülve a kráterképződést. A szűrőtartály aljában 27

29 lévő vízgyűjtő csőrendszer összegyűjti és elvezeti a kilépő szűrt vizet. A csőrendszer saválló acélból készül, hasított, réselt csövekből áll, amely lefedi a tartály teljes alsó keresztmetszetét. A réselt csőrendszer előnye, hogy nem szorulhat be légbuborék, és így nem képződhetnek baktériumok a szűrőtartály aljában. Külső csőrendszer, szerelvényekkel A szűrőtartály oldalára szerelt külső csőrendszer tartalmazza a belépő nyersvíz, a kilépő szűrt víz, a beés kilépő visszamosató víz, valamint a be- és kilépő öblítővíz szerelvényeit. Ezen szerelvények az elzárószelepek, vízmintavételi csapok, víznyomásmérő óra és a szelepek automatikus vezérlését biztosító mágnesszelep blokk. A megrendelő igénye alapján a csőrendszert készíthetjük saválló acélból, illetve műanyag PVC csőből is. Minden egyes belépő és kilépő vízágra külön-külön elzárószelep van felszerelve. Az elzárószelepek automatikus működésű pillangó és/vagy membránszelepek. A megrendelő kérése alapján, a kettős üzembiztonság érdekében az automatikus szelepek mellé, beépíthetünk egy-egy plusz kézi elzárószelepet is. 28 Támasztókavics és Szűrőtöltet A szűrőtartályba először 3 rétegű támasztókavicsot helyezünk el, ezután töltjük be a szűrőtöltetet. A támasztókavics szemcseméretei: 1. réteg: 5 8 mm-es mosott, osztályozott kavics 2. réteg: 3 5 mm-es mosott, osztályozott kavics 3. réteg: 1 2 mm-es mosott, osztályozott kavics. A szűrőtöltet minősége a tisztítási feladattól függ: 0,4 0,8 mm-es szemcseméretű, mosott és osztályozott kvarchomok szűrőtöltetet használunk vastalanításhoz. A vízben oldott állapotban lévő vas(ii) ionok oxidálása könnyen és gyorsan elvégezhető. Sok esetben az oxidációhoz elegendő a levegő oxigénje is. Az oxidáció során képződő vas(iii)-hidroxid pelyhek a kvarchomok szűrőtölteten könnyen és jó hatásfokkal kiszűrhetők. Katalitikus hatású Mangánzöldhomok szűrőtöltetet használunk vas- és mangán-talanításhoz és arzénmentesítéshez. A Mangánzöldhomok leírását, felhasználását és műszaki adatait a Műszaki Dokumentációhoz tartozó 3. sz. mellékletben adjuk meg. A vízben oldott mangán(ii) ionok oxidációja a vashoz képest sokkal nehezebb és lassúbb. Tapasztalatunk szerint ezért, a mangán oxidálásához erélyes oxidálószert (mint pl. KMnO 4, NaOCl, Cl 2, O 3 ) lehet alkalmazni. Az adott oxidálószert a 2.1. részben leírtak szerint kell kiválasztani. Az oxidáció során keletkező mangán-oxid-hidroxid csapadék kiszűrése is sokkal nehezebb, mint a vas-hidroxid pelyheké. Ezért a mangán eltávolításához az erélyes oxidálószer mellett szükség van a katalitikus hatású Mangánzöldhomok szűrőtöltetre is. A Mangánzöldhomok szűrőtöltet felületi katalitikus hatásánál fogva felgyorsítja, és teljessé teszi a mangán(ii) ionok oxidálását, továbbá segíti a mangán csapadék kiszűrését, oly módon, hogy fizikai adszorpcióval a felületéhez köti azt. Az arzén(iii) arzén(v) oxidációt a Mangánzöldhomok szűrőtöltet szintén katalizálja. Továbbá, a mangánzöldhomok szűrőtöltet az erős fiziszorpciós hatása révén tökéletesen kiszűri az arzén tartalmú vas-hidroxid pelyheket is, ezáltal tökéletesen vastalanít és arzénmentesít is! Granulált aktvíszén szűrőtöltetet használunk az ammóniamentesítéshez. Ammóniamentesítés során a vízben lévő ammónium ionokat törésponti klórozással oxidálni kell.

30 Ezen klóros oxidáció során az ammónium ionok több lépcsőn keresztül (monoklór amin diklóramin triklór-amin) nitrogén gázzá oxidálódnak. A nitrogén gáz a vízből eltávozik. A klóros oxidációt minimális klórfölösleggel kell elvégezni. Az ammónium ionok oxidációjának befejezése után a vizet granulált aktívszénnel töltött szűrőberendezésen vezetjük keresztül. Az aktívszén szűrőtöltet kiszűri a klórfölösleget, és így egy teljesen tiszta, szagtalan, jóízű és ammóniamentes vizet kapunk. Az aktívszén szűrőtöltet kitűnő adszorpciós képessége folytán a vízből kiszűri az egyéb szerves anyagokat, huminsavakat, a víz izét, szagát és színét rontó anyagokat is. Tehát a granulált aktívszenes szűrőberendezés a víz ammóniamentesítése mellett, kiszűri a víz szerves anyag tartalmát is, ezáltal javítja a víz élvezhetőségét. Villamos vezérlőegység A szűrőberendezés automatikus működését a villamos kapcsolószekrénybe épített vezérlőegység biztosítja. A vezérlőegység fő részei: - Ipari PLC - Időzítő óra - 220/24V-os transzformátor - Elekromos megszakítók, biztosítékok, relék - Kapcsolók az automatikus és kézi vezérléshez. - Üzemállapot kijelző lámpák. A szűrőtartály külső csőrendszerére szerelt automatikus működésű szelepek vezérlését (nyitását-zárását) a villamos vezérlőegység végzi. A szelepek nyitása-zárása a PLC-be írott program szerint történik. A PLC programját a szűrőberendezés gyártója, azaz a Vattenteknik Hungary Kft készíti. Szállításkor a PLC már előre fel van programozva, de a programot a gyártó a helyszínen szabadon megváltoztathatja, így a szűrőszelepek nyitási-zárási sorrendje, a nyitva-zárva tartási időtartama minding a helyi adottságokhoz igazítható, szabályozható. A szűrőberendezés automatikus visszamosatásának időpontjait az időzítő órán lehet beállítani. Javasoljuk az éjszakai órákban történő visszamosatás beállítását, mert ekkor zavarjuk legkevésbé a vízellátás folytonosságát. A vezérlőegységen lévő kijelző lámpák, folyamatosan jelzik a szűrőberendezés üzemállapotát, vagyis a szűrés és a visszamosatás állapotát. Szűrés és visszamosatás alatt a villamos kapcsoló szekrényből villamos vezérlőjeleket tudunk kiadni, pl. a kútszivattyú, átemelő szivattyú vagy visszamosató szivattyú indítására, leállítására. A villamos vezérlőegység képes az impulzusadó vízmennyiség mérő jeleit fogadni, feldolgozni (sokszorosítani, vagy ritkítani) és a vegyszeradagoló berendezések felé továbbítani. Ezáltal a mennyiségarányos vegyszeradagolást tudjuk biztosítani. Légkompresszor a szelepvezérléshez A szűrőberendezések automatikus szelepeink működtetéséhez sűrített műszerlevegőt használunk, amelyet egy olajmentes légkompresszorral állítunk elő. 29

31 4. A szűrőberendezések műszaki adatai A szűrő típusa, átmérője [cm] Kapacitás [liter/perc] x az alábbi szűrési sebességeknél 6 m/h 8 m/h 12 m/h Visszamosó víz igény 1 bar-on [l/perc] Szűrő xx magassága [cm] üzemi BE/KI Csőcsatlakozás, DN xxx visszamosás BE visszamosás KI öblítő BE Szűrő térfogata [m 3 ] Szállítási súly [tonna] ,4 0,2 1, ,7 0,3 2, ,1 0,5 2, ,4 0,6 2, ,8 0,8 3, ,6 1,0 5, ,7 1,2 7, ,9 1,3 9, ,3 1,5 12, ,0 1,9 15,0 Üzemi súly [tonna] ,7 2,4 19, ,0 3,5 26, ,0 4,1 33, ,0 4,7 39,0 x A kapacitás adat a megadott szűrési sebesség esetén érvényes. Más szűrési sebességnél a kapacitás is változik. xx A szűrő beemelése miatt az épület belmagassága kb. 50 cm-rel legyen magasabb, mint a szűrő magassága. xxx Csőcsatlakozások DN 65-ös méretig menetesek, DN 80-tól karimás csatlakozások. Csatlakozási magasságokat és egyéb szerelési méreteket kérésre megküldjük A Vattenteknik szűrőberendezések előnyei Szűrőink kb. 50 éve üzemelnek svédországi vízművekben. Természetesen ezen 50 év során eszközöltünk rajtuk némi változtatást, de a működési elvük ugyanaz maradt. Magyarországon 1991 óta folyamatosan helyezünk üzembe vas-mangántalanítókat, aktívszén töltetű ammóniamentesítő szűrőket. Jelenleg több mint 100 vízműben Vattenteknik víztisztító technológia üzemel a 40 m 3 /nap és a m 3 /nap közötti kapacitás tartományban. Minden technológiánk 30 napos próbaüzem alatt sikeres üzembe helyezésre került. Alacsony az üzemeltetési és karbantartási költségük. Minden alkotóelemük jó minőségű anyagból készül. Sok szűrőnk már több mint 12 éve folyamatosan üzemel az általános karbantartási feladatok ellátása mellett. A vas és mangán oxidációja a szűrőtartályban történik meg. Külön tartály ehhez nem szükséges. A szűrő több szűrési feladatra is alkalmazható. Visszamosatás előtt a szűrőágy leürítésre kerül, mely megnöveli a visszamosás hatékonyságát. A visszamosás alatt a búvónyílás kinyitható. Ez ellenőrzési és karbantartási szempontból nagyon fontos, hiszen így a visszamosatási funkció könnyen ellenőrizhető. Így a Vattenteknik szűrők rendelkeznek a nyitott és zárt szűrők előnyeivel is. Az automatikus szelepek kézi vezérléssel is működtethetők. Minden szelep külön-külön is működtethető.

32 A helyi feltételekhez igazodva a szűrő jobbos és balos kivitelben is megrendelhető. A külső vezetékek úgy kerültek megtervezésre, hogy lehetőség van a csatlakozási módok között választani akár a bal akár a jobb oldalról. A vezetékek egyszerűen válthatók és a szelepek helyei cserélhetők. A külső csőrendszer rozsdamentes acélból, a tartály szénacélból készül. A vezérlőegység programozható számítógéppel (PLC) van felszerelve. A visszamosatás idejére a kútszivattyú a vezérlőegységből automatikusan leállítható. A visszamosóvizet szállító szivattyú indítása és leállítása a vezérlőegységből szintén automatikusan megoldható. A vezérlőegységben állandó üzemállapot kijelzők találhatók. 6. A szűrőberendezések alkalmazása Felhasználási terület: A szűrőberendezéseket, mint építési terméket, kizárólag vízügyi építményfajtáknál használjuk fel ivóvízkezelésre. A Vattenteknik típusú Vas-, Mangán-, Arzén- és Ammóniamentesítő szűrőberendezések alkalmasak ivóvíztisztításra: vastalanításra, mangántalanításra, arzénmentesítésre és ammóniamentesítésre. Az ivóvíz minőségi követelményeit a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet határozza meg. E rendelet szerint az ivóvízben: a víz vastartalma, Fe < 0,2 mg/liter a víz mangántartalma, Mn < 0,05 mg/liter a víz arzéntartalma, As < 10 µg/liter a víz ammónium ion tartalma, NH 4 + < 0,5 mg/liter kell, hogy legyen. A Vattenteknik Vas-, Mangán-, Arzén- és Ammóniamentesítő Szűrőberendezésekkel előállított ivóvíz minősége a vas, mangán, arzén és ammónium ion tartalom tekintetében megfelel a 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben előírt vízminőségi követelményeknek. A Vattenteknik típusú szűrőberendezések és a bennük használt szűrőtöltet rendelkeznek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által kiadott egészségügyi, vízhigiénés engedéllyel. A szűrőberendezések az ivóvíztisztító technológia egyik eleme. A teljes vízkezelő technológia általában az alábbi fő elemekből épül fel: - Oxidálószer adagoló berendezés - Szűrőberendezés - Vízáramlásmérő és jeladó berendezés - Fertőtlenítőszer adagoló berendezés Az oxidálószer oldat adagoló, és a fertőtlenítőszer oldat adagoló berendezések az ivóvízkezelésben már hagyományosan használt, kereskedelmi forgalomban beszerezhető, jól ismert, bevált és gyártói Megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező berendezések. 31

33 A vízáramlásmérő berendezések (vízmérők) az ivóvízkezelésben szintén hagyományosan használt, kereskedelmi forgalomban beszerezhető, jól ismert, bevált és Minőségi Tanúsítvánnyal, Garanciajeggyel rendelkező, az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített berendezések. Oxidálószerként a tisztítási feladattól függően alkalmazhatunk: - Kálium-permanganát (KMnO 4 ) oldatot - Nátrium-hipoklorit, (hypo, NaOCl) oldatot - Klórgázt (Cl 2 ) - Ózont (O 3 ) - Levegő oxigénjét Egy adott oxidálószer kiválasztásához az alábbiakat kell figyelembe venni: A települési vízművek az ivóvízkezelés során, oxidálószerként a leggyakrabban kálium-permanganát oldatot használnak, ha a nyersvízből vasat, mangánt és arzént kell eltávolítani. Ha csak vastalanítani kell a vizet, akkor a levegős oxidációt célszerű használni. Alacsony szerves anyag tartalmú vizek esetén (KOI < 2 mg/liter) a nátrium-hipoklorit (Hipo) és a klórgáz is megfelelő oxidálószer. Az ásványvizek vastalanítása során legtöbbször ózont használnak oxidálószerként. A szűrőberendezések egy-lépcsőben képesek a nyersvíz: 0,1 3 mg/liter vastartalmát 0,1 mg/liter alá csökkenteni 0,05 0,7 mg/liter mangántartalmát 0,05 mg/liter alá csökkenteni µg/liter arzéntartalmát 10 µg/liter alá csökkenteni 0,5 4 mg/liter ammónium ion tartalmát 0,2 mg/liter alá csökkenteni vagyis a 201/2001 Korm. rendeletben előírt ivóvízminőséget előállítani, sőt annál még jobb is lesz a tisztított víz minősége. A fenti értékeknél magasabb vas-, mangán-, és arzéntartalmú nyersvizek kezelésére két-lépcsős szűrést kell alkalmazni. Tehát két-lépcsős szűrést alkalmazunk, ha a nyersvízben: a vastartalom 3 10 mg/liter érték között van. a mangántartalom 0,7 2,5 mg/liter érték között van. az arzéntartalom µg/liter érték között van. A 4 mg/liter-nél magasabb ammónium ion tartalmú nyersvíz kezelésére nem javasoljuk a törésponti klórozást és az aktívszenes szűrést A szűrőberendezések működése A szűrőtartály kb. félig van megtöltve támasztókaviccsal és szűrőtöltettel. A szűrőtöltet feletti rész, a víztér. Szűrési üzemmódban a kezelendő nyersvíz felül lép be a szűrőtartályba, és fentről lefelé áramlik. A víz a felső víztéren kb. 10 perc alatt halad keresztül. Ezen idő alatt, az oxidálószer jól elkeveredik a teljes vízmennyiséggel, az oxidációs folyamat teljes mértékben lejátszódik, és a képződő mikro pelyheknek van idejük, hogy összeálljanak jól szűrhető, nagyméretű pelyhekké. Miközben a víz áthalad a szűrőtölteten, a szűrőtöltet kiszűri a vízből az oxidáció során keletkező pelyheket, szemcséket, mechanikai szennyeződéseket. A szennyeződések nagy része a szűrőtöltet tetején, a szűrőtöltet felső rétegében szűrődik ki. A szennyeződések kisebb része mélyen behatol a szűrőtöltetbe, és ott, mélységi szűréssel, az adszorpciós hatások érvényesülésével szűrődik ki. A szűrőtartály alján, a támasztókavics rétegben lévő belső vízgyűjtő csőrendszerben gyűlik össze a tiszta, szűrt víz, és ezen keresztül lép ki a szűrőtartályból. Üzemszerű szűrés során 1 2 nap alatt, a szűrőtölteten egyre több csapadék,

34 pehely halmozódik fel, ami eltömi a töltetet, és nyomásesést okoz. Ezért a kiszűrt csapadékot visszamosatással el kell távolítani a szűrőtöltetről. Granulált aktívszenes szűrőknél pelyhek, mechanikai szennyeződések nem képződnek, ezért azokat nem is kell kiszűrni. Itt az aktívszén töltet, teljes mélységében, irreverzibilisen adszorbeálja a vízben oldott klórt és szerves anyagokat. Több napos, üzemszerű működés során a víz mindig csak föntről lefelé, egy irányba áramlik, ezért az aktívszén töltet kezd összetömörülni, és megnő rajta a nyomásesés. Ezért az aktívszén szűrőtöltetet is 2 3 naponta vissza kell mosatni, a töltet fellazítása céljából. Mivel a szénen való adszorpció irreverzibilis - a szén felületére kötődött klórt és szerves anyagokat nem lehet a visszamosatással lemosni ezért az atívszén szűrőtöltet a szűrés folyamán fokozatosan kimerül, elhasználódik. A kimerülés mértéke függ a tisztított víz mennyiségétől, és a nyersvíz minőségétől (klór, szerves anyag és lebegőanyag tartalmától). Tapasztalatunk szerint 1 m 3 víz tisztítása során 0,5 5g aktívszén használódik el. A szűrőtöltet kimerülése után, azt részben vagy egészben ki kell cserélni. A Vattenteknik szűrőberendezések méretezését úgy végezzük, hogy 1 2 év üzemelés után kell csak aktívszén szűrőtöltetet cserélni. A töltetcsere idejét az jelzi, hogy a szűrőberendezésből kilépő szűrt vízben megjelenik a szabad klór. A klór megjelenését rendszeres vízanalízissel kell ellenőrizni, akár klór gyorsteszt használatával, vagy laboratóriumi méréssel. 8. A szűrőberendezések visszamosatása A visszamosatást két okból kell elvégezni. Egyrészt, hogy a szűrőtöltetről kimossuk a kiszűrt csapadékot, másrészről, hogy a szűrőtöltetet fellazítsuk, ezáltal csökkentsük a nyomásesést és megakadályozzuk a töltet összeállását, becementálódását. A szűrőberendezések visszamosatása automatikusan történik. A vezérlőegység időzítő óráján be kell állítani a visszamosatás időpontját. Ezen időpontban a PLC lefuttatja a visszamosató programot, a szűrőtartály automatikus szelepei a program szerinti sorrendben és időtartalommal nyitnak-zárnak, és megtörténik a szűrő visszamosatása. Visszamosatás után a szűrő automatikusan visszaáll szűrési üzemmódba. Egy teljes visszamosatás időigénye kb. 30 perc. Ezen idő alatt a szűrőberendezés nem termel tisztított vizet. Ezért a visszamosatások idejét célszerű éjszakára beállítani. A hatékony visszamosatás, illetve a kitűnő minőségű ivóvíz biztosítás érdekében a visszamosatást tisztított szűrt vízzel végezzük el. A visszamosatáshoz összességében a megtermelt tisztított szűrt víz kb. 3%-át használjuk fel. A visszamosatás teljes folyamata 3 fázisból áll: 1. fázis: Leürítés, kb. 10 percig A szűrőtartályba belépő nyersvíz és a kilépő szűrt víz szelepeit lezárjuk. A szűrőt nyomásmentesítjük és a tartályból a vizet a támasztókavics szintjéig leeresztjük. A tartályba a víz helyére levegő kerül. A levegő bejut a szűrőtöltet szemcséi közé is, melynek az a jelentősége, hogy ezzel növeljük a visszamosatás hatékonyságát, úgy hogy nem kell külön öblítőlevegőt használni. 2. fázis: Visszamosatás, kb. 8 percig Az alsó vízgyűjtő-elosztó csőrendszeren keresztül belépő visszamosató víz nagy intenzitással áramlik alulról fölfelé, a szűrőtölteten belül kb. 30%-os expanziót hoz létre, a szűrőtöltet felületéről lemossa, és magával ragadja a pelyheket, és a szennyeződéseket tartalmazó visszamosató víz a tartály felső részében lévő gyűjtőtölcséren keresztül kilép a szűrőből. 3. fázis: Öblítés, kb. 12 percig A felső elosztórendszeren vezetjük be a tartályba a vizet. A tartályt vízzel feltöltjük, ezáltal a tartályból a levegőt kiszorítjuk. A víz föntről lefelé áramlik át a szűrőn, közben a szűrőtöltet visszarendeződik. A vizet a szűrő alján vezetjük el, mint elő-szűrletet. 33

35 A visszamosatás fázisai (leűrítés, visszamosatás, öblítés) alatt a szűrőtartályból kilépő visszamosató vizet gravitációsan, szálmegszakítással egy hosszanti átfolyású vasiszapülepítő medencébe kell elvezetni. Itt a vízből a csapadék kiülepszik a medence aljára, a letisztult, dekantált víz pedig a medence felső túlfolyóján keresztül kerül elvezetésre a csapadékvíz, vagy a szennyvízcsatornába, vagy adott esetben felszíni elszikkasztásra kerül. A kiülepedett vas-, mangán-, arzénes iszapot az ülepítő medence aljáról 2 évente ki kell termelni, vízteleníteni kell és beszárítani. A szárított iszapot annak arzén tartalmától függően veszélyes hulladéklerakó telepre, vagy ha nincs arzén tartalma, akkor kommunális hulladéklerakó telepre kell szállítani. 34

36 6. VAS-, MANGÁN-, ARZÉN ÉS AMMÓNIAMENTESÍTÉS A ZENON SYSTEMS KFT. GYAKORLATÁBAN (2005. augusztus 8 9-én tartott workshop előadásanyaga) Pintér Csaba sales manager ZENON SYSTEMS KFT 1. Bevezetés A Zenon Systems Kft a kanadai Zenon cég egyik magyarországi leányvállalata. Vízkezelési technológiái szerte a világon a szükséges minősítésekkel, engedélyekkel rendelkeznek, így Magyarországon ÉME alkalmazási engedélyekkel. A Zenon Systems Kft a rendelkezésére álló biológiai ammóniummentesítési technológiát egyesítette a vízkezelés terén csúcstechnológiának számító ZW ultraszűrési eljárásával, nagy távlatot nyitva a korszerű, biztonságos vízkezelési megoldások elterjesztésének területén. Jelen előadás tárgya a Dél Alföldön, Bács Kiskun megyében létesített arzén mentesítő, valamint ugyanitt és a Dél-Dunántúlon létesített biológiai ammóniummentesítő berendezések üzemi tapasztalatai. 2. Arzénmentesítési tapasztalatok Az alkalmazási engedély szerinti technológiával 4 berendezés létesült, melyek teljesítménye 0,5 120 m 3 /h tartományba esik. A berendezések kétféle üzemmódban működtethetők: Koagulálószer adagolás nélkül vas- mangántalanítóként (As a kezelt vízben µg/l) Koagulálószer adagolással, vas-, mangán-és arzénmentesítőként. (A kezelt vízben As < 10 µg/l) A két üzemmód között csak a koagulálószer adagolásban van különbség. 2.1 Kisszállás A technológia 1977-ben létesült 40m 3 /h teljesítménnyel, a mellékelt adatok szerint As mentesítő üzemmódban stabilan As < 10 µg/l vízminőséggel. Alap üzemmódban, ami az alkalmazási engedély szerinti AFM technológia helyett a szintén engedéllyel rendelkező FM-c alkalmazását jelenti, az As µg/l között váltakozott. A nyersvíz arzéntartalma µg/l. Az ammónium jelenlétére tekintettel klórdioxidos fertőtlenítést alkalmaztunk, amivel kiváló hálózati viszonyokat sikerült teremteni. A technológiai folyamat a mellékelt ábrán nyomon követehető. Csírátlanító szer Fe Mn As NH 4 VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK [mg/l] - NO 2 NO 3 - NaOCl nyers 0,047 Fokozott arzén-eltávolítás kezelt 0,03 0,03 0,08 0, nyers 1,07 0,08 0,047 0, Alapszintű arzén-eltávolítás kezelt 0,02 0,02 0,013 0, ClO 2 kezelt 0,02 0,02 0,013 0,

37 2.2 Pirtó A technológia 1999-ben létesült, a mellékelt adatok szerint As mentesítő üzemmódban stabilan As<10 µg/l vízminőséggel. Alap üzemmódban, ami az alkalmazási engedély szerinti AFM technológia helyett a szintén engedéllyel rendelkező FM-c alkalmazását jelenti, az As µg/l között váltakozott. A nyersvíz arzéntartalma µg/l. A téli/nyári fogyasztás jelentős eltérése miatt eredetileg nyári csúcsban túlléphető lett volna a 10 µg/l arzéntartalom, azonban a próbaüzemi tapasztalatok szerint a berendezés gyakoribb öblítéssel 12 m/h szűrési sebességgel is teljesíti az As < 10 µg/l határértéket. A hálózati fertőtlenítés klórgázzal történik. Pirtó összefoglaló táblázat MINTAVÉTEL VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK [mg/l] Fe időpontja [g/m 3 ] Fe Mn As NH 4 adag helye - NO 2 NO 3 - BAKTERIOLÓGIAI JELLEMZŐK Telepszám Fekál- P. Coliforcoliform aeruginosa 37 C 22 C 2.sz. kút neg szűrő után neg szűrő után neg. 0 glóbusz után neg közös szűrt 0 <0,01 0,02 0, sz. kút 0,68 0,08 0,047 közös kút 3 0,02 <0,01 0,005 0, * közös szűrt 0,09 0,07 0,019 0, közös szűrt 0,02 0,03 0,019 0, sz. kút 0,56 0,08 0,045 közös szűrt 3 0,03 0,01 0, szűrő után 1,5 0,12 0,01 0,006 közös szűrt 1,5 0,06 0,01 0,005 0, sz. kút 0,52 0,08 0,046 közös szűrt 0 0,03 0,017 0, Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Rt A 120 m 3 /h teljesítményű vas- mangán és arzénmentesítő AFM technológia 2001-ben létesült a Széchenyi tervvel kapcsolatos fejlesztés keretén belül. A négy év ellenőrző mérései szerint a kezelt víz arzéntartalma 2 8 µg/l között váltakozott, zömmel 4 6 µg/l volt. A nyersvíz arzéntartalma µg/l. A víz ammónium tartalmát a számítógépes folyamatirányítás a kutak programozott működtetésével tartja határérték alatt. A próbaüzemi mérési eredményeket az alábbi kivonatos táblázat tartalmazza: Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Rt. vízvizsgálatok összefoglaló táblázata MINTAVÉTEL VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK [mg/l] BAKTERIOLÓGIAI JELLEMZŐK Fe adag Telepszám Fekál- P. időpontja [g/m 3 ] Fe Mn As NH 4 Coliform helye - NO 2 NO 3 - coli- form nosa aerugi- 37 C 22 C 031 szűrő után neg szűrő után neg szűrő után neg. 0 üzemi hálózat neg. 0 36

38 BAKTERIOLÓGIAI JELLEMZŐK Telepszám 37 C 22 C közös szűrt 0,01 <0,01 0, közös szűrt 0,01 <0,01 0, közös szűrt 0,01 <0, közös szűrt 0,02 0, közös szűrt 0,01 0, közös szűrt 0,6 0 0,01 0, közös szűrt 0,6 0,01 0, közös szűrt 0,6 0 0,01 0, közös szűrt 0,6 0,01 0, közös szűrt 0,6 0,02 <0,01 0, közös szűrt 0,6 0,01 0, közös szűrt 0,6 0,01 0, közös szűrt 0,6 0,01 0, közös szűrt 0,6 0,01 0, közös szűrt 0,6 0 <0,01 0, közös szűrt 0,6 0,01 0, közös szűrt 0,6 0 <0,01 0, közös szűrt 0,6 0,01 0,01 Kiemelten: akkreditált laboratórium mérései MINTAVÉTEL VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK [mg/l] Fe időpontja [g/m 3 ] Fe Mn As NH 4 adag helye - NO 2 NO 3 - Coliform Fekálcoliform P. aeruginosa 2.4 KNP Fülöpháza A berendezés teljesen automatizált, a házi vízellátást is tartalmazó 0,3 1 m 3 /h teljesítményű AFM technológia. A nyersvíz 200 µg/l körüli arzéntartalmát 6 8 µg/l értékre csökkenti. 2.5 Borota AFM technológia FMc üzemeltetési lehetőséggel. A település m 3 /d csúcsfogyasztását is fedezi a berendezés, a kezelt víz arzéntartalmának 5 8 µg/l-re csökkentése mellett. Borota vízvizsgálatok összefoglaló táblázata MINTAVÉTEL VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK [mg/l] BAKTERIOLÓGIAI JELLEMZŐK Fe adag Telepszám Fekál- P. időpontja [g/m 3 ] Fe Mn As NH 4 Coliform helye - NO 2 NO 3 - Cl 2 coli- form nosa aerugi- 37 C 22 C 031 szűrő után neg szűrő után neg. 0 glóbusz <1 <1 0 neg. 0 nyers közös szűrt 1,8 0,02 0,03 0 0, közös szűrt 1,8 0,02 0,03 0 0, közös szűrt 1,8 0,01 0,03 0 0, közös szűrt 1,8 0,01 0,03 0 0, közös szűrt 1,8 0, , közös szűrt 1,8 0,02 0,03 0 0,6 A táblázat folytatása a következő oldalon. 37

39 időpontja MINTAVÉTEL VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK [mg/l] BAKTERIOLÓGIAI JELLEMZŐK Fe adag Telepszám Fekál- Coliform helye [g/m 3 ] Fe Mn As NH 4 - NO 2 NO 3 - Cl 2 coli- form 37 C 22 C közös szűrt 1,8 0,02 0,03 0 0, nyers 0,21 0,04 0,025 0,69 0 közös szűrt 1,6 <0,02 <0,01 0,005 közös szűrt 2,2 0,09 0,02 0,005 0,7 0 közös szűrt 2,0 0,03 0,01 0,004 közös szűrt 1,6 0,02 0, közös szűrt 1,6 0,02 0,03 0 0, közös szűrt 1,6 0,02 0,03 0 0, közös szűrt 1,6 0,02 0,03 0 0, közös szűrt 1,6 0,03 0,03 0 0, közös szűrt 1,6 0,03 0,03 0 0, közös szűrt 1,6 0,02 0,03 0 0, közös szűrt 1,6 0,02 0,03 0 0, közös szűrt 1,6 0,03 0,03 0 0, közös szűrt 1,6 0,03 0,03 0 0, közös szűrt 1,6 0,02 0,03 0 0, közös szűrt 1,6 0,01 0,03 0 0, közös szűrt 1,6 0,02 0,03 0 0,3 nyers 0,13 0,03 0,029 0, ,3 1,4 <0,02 <0,02 0,01 0,7 0,3 közös szűrt 1,2 0,01 0, közös szűrt 0, P. aeruginosa 3. Ammónium-mentesítés A felsorolt helyeken a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Rt kivételével az ammónium határérték felett van, előbbinél is csak meghatározott kútkombinációk működtetésével lehet az ammóniumot határértéken belül tartani. Az alkalmazási engedéllyel is rendelkező, közegészségügyi engedéllyel ammónium eltávolításra is alkalmazható FMa technológia tovább fejlesztésével félüzemi kísérleteket végeztünk Somogy megyében, majd arzéntartalmú ammóniás vizekre is kipróbáltuk a technológiát. A félüzemi kísérleteket Kisszálláson hajtottuk végre. Az ammónium mentesítést biológiai oxidációval valósítottuk meg. A folyamat a mellékelt ábrán követhető: 38

40 Vizsgáltuk, vajon az arzénmentesítési és ammónium eltávolítási technológiák együttes üzeme az egyes résztechnológiákra milyen hatást gyakorol. Méréseink szerint a két technológia zavartalanul működtethető együtt, egymásra sem pozitív, sem negatív hatással nem bírnak. A két technológia együttes üzemeltetésével az arzént 10 µg/l alatt tudtuk tartani, míg az ammónium tartalom a kimutathatósági határ alá sülylyedt, nitrit nem volt kimutatható. A biológiai ammóniummentesítés stabilan, zavartalanul működött. A jellemző értékek ammónium és nitrit vonatkozásában a kimutatahatósági határ alatt maradtak. A biológiai ammóniummentesítéshez a ZW membrán szűrés, mint biztonsági szűrés jól illeszkedik, csíraviszszatartó képessége kifogástalan kezelt víz szolgáltatását teszi lehetővé. A ZW 1000 membrán gyakorlatilag teljes védelmet nyújt a planktonikus állapotú baktériumok és a vírusok túlnyomó részével szemben is. Mikrométer (log. lépték) Angström (log. lépték) Hozzávetőleges molekulatömeg STEM mikroszkóp Pásztázó elektronmikr. SEM Optikai mikroszkóp Szabad szemmel látható Makro molekuláris tartomány Ion tartomány Molekula tartomány Mikro részecske tartomány Makro részecske tartomány 0,001 0,01 0,1 1, Oldott sók Korom Festék pigmentek Giardia ciszta Emberi hajszál Endotoxin/Pirogén Élesztő sejt Tengerparti homok Az anyag relatív mérete Fémionok Szintetikus festék Vírus Baktérium Köd Dohányfüst Szénpor Zselatin Vörös- Tűhegy Indigókék festék vértest Virágpor Atom sugár Albumin fehérje Finom por Cukor Kolloidális SiO 2 Latex/Emulzió Azbeszt Őrölt liszt Szemcsés aktív szén Szűrési technológia Fordított ozmózis Ultraszűrés Hagyományos részecske szűrés Nanoszűrés Mikroszűrés Vizsgáltuk Pseudomonas Aeruginosa fertőzött víz szűrése során a membrán szűrt víz minőségét. A közegészségügyi hatóság mérései igazolták a membrán totális csíravisszatartó képességét. Izsákon, a Cavern Italgyártó Rt telephelyén létesített 50 m 3 /h teljesítményű vas-, mangán és ammónium-mentesítő berendezésünk kiváló vizet szolgáltat az alábbi jellemző mérési eredmények mellett: Fe Mn NH 4 NO 2 [mg/l] Nyers 0,6 0,03 1,6 1,8 <0,02 Kezelt <0,02 <0,03 <0,02 <0,02 39

41 7. BÉKÉS MEGYEI IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÓ PROGRAM (2005. augusztus 8 9-én tartott workshop előadás anyaga) Mochnács Pál építőmérnök Békés Megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagja Az ENSZ környezetvédelmi programjának egyik megállapítása, miszerint a fejlődő országokban gyakran előforduló minden öt megbetegedésből négyet vagy a szennyezett víz, vagy a higiénia hiánya okozza. A vízzel terjedő betegségek naponta átlagosan emberéletet követelnek a harmadik világban. E rövid megállapítás is talán rámutat arra, hogy Földünk nem minden pontján és nem mindig található meg az a természetes tiszta és egészséges ivóvíz, amit mi annak tartunk, vagy amivel kapcsolatban az elvárt követelmény lenne. Az édesvíz meglététől, minőségétől különösen függünk. Ez az édesvíz a Föld teljes vízkészletének mindössze 2,5%-a, s ennek is többsége a sarkvidékek jegében, a hegyvidékek gleccsereiben van, az emberi lakóhelyektől távok, tőle elzárva. Ma kb. 1,5 milliárd embernek nincs egészséges, biztonságos ivóvízellátása, s több mint 3 milliárd embertársunk él bolygónkon egészségügyi, higiéniás berendezések nélkül, ezzel veszélyeztetve az amúgy is szűkös édesvízkészletet. Magyarország a rendelkezésére álló ivóvízkészletek nagysága tekintetében kedvező helyet foglal el a rangsorban, a készlet mintegy ezer m 3 /d nagyságrendben becsülhető. E készletből az ország lakosságának ivóvízellátása az OKI évi adatai alapján az alábbi vízbeszerzésekből van megoldva: - Parti szűrésű kutakból: 45%-ban, - Védett rétegvizekből: 31%-ban, - Felszíni vizekből: 12%-ban, - Karszt vizek felhasználásával: 8%-ban, - Talajvíz igénybevételével: 4%-ban. Békés megye kitermelhető ivóvízkészlete mintegy 480 ezer m 3 /d, amelyből kb m 3 /d talajvíz és m 3 /d a réteg vízkészlet. (Ez az országos készlet mintegy 3%-a.) E rétegvizek nagy része a megengedettnél nagyobb mértékben tartalmaz különböző ásványi anyagokat és nyomelemeket és annak csak kisebbik hányada, mintegy 1/3-a használható fel közvetlenül a lakossági ivóvízigények kielégítésére. A megye ivóvíz ellátása - az ország más területeihez hasonlóan - több lépcsős fejlődésen ment keresztül. A múlt század végéig területünkre is a talajvíz és a folyóvízi ivóvízbeszerzés volt a jellemző. Ebben változás akkor következett be, amikor év elején Trefort Ágoston, az akkori közoktatásügyi miniszter a Központi Statisztikai Hivatal adataira alapozottan felkérte a megye Gazdasági Egyesületét, hogy vizsgálja ki, mi az oka annak, hogy Csaba községben lélekre évente 43 halálozás esik, miben rejlik e nagy haladóság oka. A Gazdasági Egyesület a kérdést megvizsgálva megállapította, hogy a nagy haladóság tényezői olyanok, amelyek részben törvényhozási és hatósági intézkedésekkel megoldhatók, részben olyanok, melyeken a megye egyedül, öntevékenysége útján segíthet. Ez utóbbiak között szerepel a megye területén az ivóvíz minőségének rossz volta. A megye lakossága ivóvíz szükségletét részint a községek területén létező egyes kutakból fedezi, részint a környék közelében folyó Körösök vizéből. Ez utóbbiak vize az évenkénti áradások miatt élvezhetetlen, a kutak vize alig esik kedvezőbb elbírálás alá, mivel nem eléggé mélyek, így fertőzöttek, valamint a kívülről bejutó ártalmas anyagok beszüremlésével szemben kellően védve nincsenek. A megoldás alapján élvezhető, egészséges ivóvíz biztosítása lenne a lakosság kedvező egészségügyi viszonyai lerendezésére, amellyel a megye lakossága nagymérvű halálozásának fontos tényezője lenne elhárítva. 40

42 E ténymegállapítást követően a Gazdasági Egyesület felhívással fordult a megyei Bizottsághoz azzal, hogy a megye rossz egészségügyi viszonyain segíteni óhajtva, a talajvizet szolgáltató kútjainak helyébe a föld mélyének forrásvizét nyújtó artézi kutak létesítését javasolja. A megyei Bizottság helyesléssel fogadta az indítványt, s elhatározta, hogy beindításával Ft napi segélyt juttat a megyei közmunkaváltsági alapból azon községek részére, amelyek a határozat keltétől számított két éven belül legelsőként fognak hozzá egy artézi kút létesítéséhez. A Gazdasági Egyesület felhívását számos község vezetése kétkedve fogadta, ugyanis megvoltak győződve a meglévő vízellátás jóságáról, de végül is az artézi kutak fúrásának programja beindult. E program keretében Békéscsabán létesült az első artézi kút a Kossuth téren között Gold János és Zsigmondi Béla munkájaként. Az artézi, illetve a mélyfúrású kutak kiépítésének, mint az egyedi fúrt kutas ellátási program kb évek végéig tartott. Ekkorra már minden településen kellő sűrűségben létesültek artézi kutak, ahonnan a lakosság ivóvízigényét ki tudta elégíteni. Megyénkben a közüzemi vízművek kiépítése az évek elején kezdődött meg, döntő többségük társulati formában lakossági hozzájárulással kisebb részük tanácsi beruházásban valósult meg. A közüzemi vízművek létesítésének alapvető célja a mennyiségi igények kielégítése volt, a szolgáltatott ivóvíz minőségi kérdései háttérbe szorultak. A vízigények megfelelő mértékű kielégítése is sok esetben nagy erőfeszítéseket igényelt. Az urbanizáció, az ellátási szintigény növekedése, az ipar fejlődése a vízigények további növekedéséhez vezetett, ami több településen, így a megyeszékhelyen is az 1980-as évekre már komoly ellátási gondokat eredményezett. Ugyanakkor az ivóvíz vízvizsgálati körének bővülésével, a követelményi szint megemelésével újabb gondok és problémák merültek fel. A vízmű és a vízszolgáltatás biztonsága érdekében a termelt víz magas metántartalma miatt gázmentesítők beépítése vált szükségessé. A metánmentesítés céljából beépített berendezések az oxigén bevitellel megbontották a víz egyensúlyi rendszerét, másodlagos vízminőség romlások és bakteriális szennyeződések álltak elő. Be kellett látni, hogy a gázmentesítés önmagában nem nyújt megoldást a jelentkező problémákra, rétegvizeink tisztítását csak komplex módon szabad megoldani, amelynek egyik eleme a metán eltávolítása. A megye ivóvízellátás fejlesztésében döntő fordulat az arzénnak az ivóvízben való felfedését követően következett be, amikor is a Kormány A dél-alföldi települések egészséges ivóvízellátásának programját a 3365/1983. (XII. 8.) MT. számú határozatával elfogadta és elrendelte annak megvalósítását. A program alapvetően egészségügyi indíttatású, de a megvalósítás időtartamára felvállalta a szükséges fejlesztések megvalósítását is. Az arzén egészségkárosító hatása jól ismert, a jóváhagyott beruházással ennek eltávolításáról, illetve az előírt - 50 µg/l - határérték alá való csökkentéséről kellett gondoskodni. Az Egészségügyi Világszervezet évben elvégzett alkalmazott kutatási programja keretében feltárt, megyénkben elsőként a Szarvasi Vízművek kútjában arzén-koncentráció területi lehatárolása a közegészségügyi szervezetek és üzemeltetők vizsgálatai alapján történt meg és megállapításra került, hogy - nem egyedi problémáról van szó, hanem nagyobb térséget érintő - hat megye Hajdú-Bihar, Szolnok, Heves, Csongrád, Bács-Kiskun és Békés - 68 településének egészséges ivóvízellátásáról kell gondoskodni, valamint, hogy - az arzén természetes eredetű, a magma lehűlése során keletkezett és a folyók eróziós tevékenységükkel, hordalékaikat a síkságon lerakva - esetünkben elsősorban a Fehér-Körös vízgyűjtő területéről van szó, vagyis az Erdélyi Érchegységről - került az arzén beoldódás útján a vízvezető rétegbe, ahonnan az ivóvízzel kitermelésre kerül. A hat megyét érintő beruházás megyénkben év őszén indult be, megoldásaiban illeszkedve a megye jóváhagyott távlati vízellátás-fejlesztési tervéhez. Az alapprogram a megye 31 települését érintette 270 ezer lakosszám mellett, ami a megye összlakosságának 65%-a. 41

43 42 A program megvalósítása során az alkalmazott műszaki megoldások az alábbiak voltak: - víztisztítást nem igénylő vízbázisok feltárása a maros hordalékkúpon és az itt kitermelt víz elvezetése a programban érintett településekre, - komplex víztisztító művek építése, - alternatív megoldásként az előzőek kombinációja is szerepelt a programba, azonban a különböző eredetű rétegvizek keveredéséből származó vízminőség romlások bizonytalanságai miatt az nem került alkalmazásra. A program egészségügyi indíttatásából származóan a veszélyeztetettséget az arzén koncentráció mértékétől és az érintett lakosszámtól függően rangsorolva kellett megvalósítani. Első ütemben a határértéket amely 50 µg/l nagyságrendű volt többszörösen meghaladó települések közöttük Bucsa és a nagy lélekszámú megyeszékhely Békéscsaba vízellátása oldódott meg. Harmadik ütemben az egy és kétszeres As határérték közötti települések kerültek sorra. Az engedélyezett műszaki megoldásoknak megfelelően a fejlesztések során kiépült egy regionális az ún. Közép-békési Regionális Vízműrendszer, amely 23 települést lát el két kistérségi, az Orosházi és a Szeghalmi Vízműrendszer, amely négy, illetve két település vízellátását biztosítja és négy településen: Gyulán, Ecsegfalván, Kertészszigeten és Bucsán egyedi megoldások ebből három helyen komplex víztisztítóművek kerültek megépítésre. Az alapprogram létesítményeire évi árszinten címzett támogatásként millió Ft került felhasználásra és az alábbi naturáliák teljesültek: - ivóvíztermelő kapacitás kiépítése: m 3 /d - ivóvíz távvezetékek hossza: 3326 km - tároló kapacitás létesítése: m 3 - ivóvíztisztító kapacitás létesítése: m 3 /d A megvalósult fejlesztések után a évi statisztikai adatok figyelembevételével a megye közel 400 ezer lakosából 278 ezer fő egészséges ivóvízellátását biztosította, illetve oldotta meg a Kormányprogrammal jóváhagyott ivóvízminőség javító program. A megvalósulást és az érintett településeket jól szemlélteti a közreadott megyei térkép is. A program végrehajtása során nagyon jó együttműködés alakult ki az eljáró hatóságokkal, minisztériumokkal és a különböző közreműködő szervezetekkel. Ennek csak egy példáját emelném ki, amikor év végén az alapprogram befejezéséhez közeledve az Egészségügyi Minisztérium felülvizsgálta a megoldandó feladatokat és az időközben elvégzett kontroll vizsgálatok eredményei alapján felvette a programba Dévaványa és Körösújfalu ellátását is, és ehhez a Kormány pót címzett támogatást nyújtott 493 millió Ft értékben. A biztosított források felhasználásával ez a kélt település is rá lett kapcsolva a Közép-békési regionális rendszerre. Az alapprogram teljes körű megvalósítására a szükséges anyagi források hiánya miatt nem kerülhetett sor. Az évi árszinten számított millió Ft fedezethiány miatt amely több mint 10 éves megvalósítási időszak inflációs hatásaiból származik nem épült ki a tervezett víztisztító mű a Gyula II. számú vízműtelepen, az újkígyósi termelőtelepen és az Orosházi Dózsa Vízműnél és csökkent mértékben valósultak meg a Maros hordalékkúp vízkészlet védelmi feladatai is. Ez utóbbiakat a Kormány más program keretében részben már elvégezte és az újkígyósi víztisztító mű is megvalósult a Svájci Kormány kelet-európai segélyalapjából nyújtott támogatás segítségével. A megyei ivóvízminőség-javító program folytatásaként, bizonyos vonatkozásban azzal párhuzamosan döntően céltámogatással, ugyancsak a Maros hordalékkúp felszín alatti vízkészletére alapozottan megvalósult továbbá: Szarvas város és Csabacsűd nagyközség, valamint Gyomaendrőd város és Csárdaszállás község egészséges ivóvízellátása is. Ezek a további települések az arzénes programban kiépített vízbázisokról és távvezetékekről lettek ellátva egészséges ivóvízzel, ezzel is igazolva, hogy a programban olyan rendszer került kiépítésre, amely alkalmas a megye távlati ivóvízigényeinek minimális fejlesztésekkel

44 való kielégítésére is. Napjainkban a megye 75 településéből 61 település közötte egy városunk kivételével valamennyi a Maros hordalékkúp vízkészletéből van ellátva, ami a megyei össz lakosszám kereken 93%-a. Remélem, hogy e rövid tájékoztató is jól érzékeltette, hogy Békés megyében szakmailag megalapozott közüzemi ivóvízellátó rendszer épült ki. A rendszer ivóvízbázisa a Maros hazánk területére eső hordalékkúpja, illetve annak rétegvíz készlete, az ellátást pedig gazdaságosan üzemeltethető víztermelő és átemelő telepek, távvezetékek és a településeken belüli elosztóhálózatok biztosítják. A program keretében kiépült egy korszerű üzemirányítási rendszer is, melynek központi egysége, a diszpécser központ Békéscsabán a Vandháti vízműtelepen van. Innen a rendszer megfigyelhető, a szükséges adatok rögzítése mellett elvégezhetőek az igényelt beavatkozások is. Az ivóvízellátó rendszer kiépítését követő 10 év üzemeltetési tapasztalatai igen kedvezőek. A rendszer gazdaságosan és biztonságosan működtethető. A jelenleg érvényben lévő vízminőségi követelmények alapvetően teljesülnek. A hosszú távvezetékekben vízminőség-romlás nem következett be, a vízkezelést nem igénylő Maros hordalékkúpon kitermelt víz az átemelő pontokon csak biztonsági klórozást kap. Az üzemeltető kidolgozta és alkalmazza a távvezetékek üzemeltetés közbeni szivacsos mosatását, ezzel is növelve a gazdaságosságot. A távvezetékek 300-as átmérő felett nagynyomású azbesztcement csőből ez alatt KM PVC csőből készültek. Az elvégzett kivitelezési munka jóságát igazolja, hogy jelentősebb vízhiányt okozó csőtörések nem voltak, a szivárgások javításai tervszerűen a kis vízfogyasztású időszakokban lettek elhárítva. A működő víztisztító művek Szeghalom, Bucsa, Ecsegfalva, Kertészsziget a jelenlegi víz minőségi követelményeket ugyan ki tudják elégíteni, de az itt előállított ivóvíz csak 3 4-szeres költségek mellett biztosítható. Gondot és jelentős költséget okoz a víztisztítás során keletkezett arzénos vashidroxid iszap, amely veszélyes hulladéknak minősül, ezért el kell szállítani az Aszódi lerakóba. A megye kialakított vízellátási rendszeréből adódóan nagyon fontos feladat a Maros teljes hordalékkúpján az előírt és szükséges vízkészlet védelem mielőbbi teljes körű megvalósulása. Ez további hazai és nemzetközi együttműködést igényel. 43

45 8. KISVÍZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE, VÍZTISZTÍTÓ BERENDEZÉSEK INTENZIFIKÁLÁSI LEHETŐSÉGEI (2005. augusztus 8 9-én tartott workshop előadás anyaga) Véber Zsolt Halasvíz Kft. 1. Halasvíz Kft. megalakulásának és jelenlegi tevékenységének bemutatása Az 1990-es évek elején Magyarország Bács-Kiskun Megye déli ivóvíz szolgáltató vállalata, a Dél Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat (DBKM Vízmű Vállalat) több kisebb ivóvíz szolgáltató vállalkozásra bomlott. Ebben az időben alakult, a korábbi DBKM Vízmű Vállalat központi székhelyén Kiskunhalason, a Halasvíz Kft. Jelenleg a Halasvíz Kft.-nél 123 fő áll alkalmazásban. Vállalkozásunk a térségben: 16 településen szolgáltat ivóvizet, melyből 8 településen vas-arzénmentesítő, 3 településen pedig vastalanító technológia üzemel, 2 településen szennyvízelvető-tisztító rendszert üzemeltet, melyek közül a kiskunmajsai telep megfelel a szigorú uniós előírásoknak. Kiskunhalason minden tekintetben az EU-s előírásoknak is megfelelő szennyvíztisztító telep tervei már készen állnak, valamint már a létesítési engedély is kiadásra került, jelenleg ez a folyamat forrásteremtő pályáztatási stádiumban van. További 3 település rendelkezik szennyvíztisztító és elvezető rendszer tekintetében engedélyes tervekkel, melyek megvalósulása pályázati forrás kérdése. valamint üzemeltetésünk alatt áll Tompán egy térségi veszélyes hulladék-kezelő telep, mely telepen a víztechnológiai arzénes vasiszap kezelése történik. Megbízási szerződéses alapon, továbbra is vállalkozásunk látja el a Kiskunhalasi Strand és Termálfürdő műszaki üzemeltetését. Az alábbi táblázat pár tájékoztató adatot tartalmaz vállalkozásunk által az utóbbi években termelt víz menynyiségéről: Év Termelt víz (m 3 /év) Az alábbi táblázat pár tájékoztató adatot tartalmaz vállalkozásunk által az utóbbi években tisztított szennyvíz mennyiségéről: Év Kiskunhalas Tisztított szennyvíz (m 3 /év) Kiskunmajsa Tisztított szennyvíz (m 3 /év)

46 IVÓVÍZKEZELŐ TECHNOLÓGIÁK BEMUTATÁSA Vízkezelési technológiák DBKM rendszerű vastalanító technológiák: - Kiskunhalas Városi Vízmű I.sz. vízműtelep - Kiskunmajsa Városi Vízmű - Harkakötöny Községi Vízmű DBKM rendszerű vas-arzénmentesítő technológiák: - Csikéria Községi Vízmű - Tompa Városi Vízmű - Kelebia Községi Vízmű - Kéleshalom Községi Vízmű - Móricgát Községi Vízmű - Kiskunmajsa-Bodoglár Községi Vízmű Aquaconstruct rendszerű vas-arzénmentesítő technológiák: - Kéleshalom Községi Vízmű Vitaqua rendszerű vas-mangán-arzénmentesítő technológiák: - Borota Községi vízmű - Kisszállás Községi Vízmű - Kiskunhalas Városi Vízmű III.sz. vízműtelep 2. Tompa Város víztisztításának bemutatása Tompa város ivóvízellátását mélyfúrású kutak biztosítják. A kutak magas arzén és vas tartalmából kifolyólag szükséges volt a víztermelő rendszerhez tisztító technológiát illeszteni, mely biztosította a Magyar Szabvány szerinti, kérdéses paraméterekre vonatkozó határértékeket. A telepített technológiát a DBKM Vízmű Vállalat fejlesztette ki, mely eljárás rendelkezik határozatlan időre szóló Alkalmazási engedéllyel. A telepített technológia működési elve a következő: - A nyers vízben lévő, oldott állapotban található vas(ii)-ből oxidálószer segítségével vas(iii)-hidroxid gyököket képzünk, mely így szűrhető állapotba kerül. A nyers vízben található arzenitet (As 2 O 3 ), a vastalanítás során adagolt oxidálószerrel könnyebben szűrhető arzenáttá (As 2 O 5 ) alakítjuk, mely a vas(iii)-hidroxid pelyhekhez tapadva szűrhető állapotba kerül. Ahhoz, hogy a reakció végbe menjen, a nyers vízben az arzén: vas aránynak minimálisan 1:20 40 értékűnek kell lennie, a nyers víz egyéb komponenseinek függvényében. Amennyiben ez az érték nincs jelen a nyers vízben, abban az esetben kiegészítő derítőszer (vas só) adagolása szükséges. A szűrés kvarckavics tölteten, zárt nyomás alatti rendszerben megy végbe, mely folyamatban az arzénes vaspelyhek a töltet felületére adszorbeálódnak. A kvarckavics felületéről a szennyezőanyag eltávolítása két lépcsőben történik, levegős rázatással, majd ellenáramú tisztavizes öblítéssel. A visszamosatás során keletkező öblítővíz zárt dekantáló medencébe kerül, mely medencéből 24 órás tartózkodási idő után, a dekantátum feletti szűrt vizet szivattyú segítségével a nyersvíz ágba beemeljük, majd tisztítás után a hálózatra tápláljuk, csökkentve így a technológiai vízveszteség nagyságát. A dekantáló medencében visszamaradt dekantátum a vízműtelep mellett található, Víztechnológiai Iszapkezelő telepre kerül, ahol a későbbi pont szerinti kezelése, majd végleges ártalmatlanítása megtörténik. 45

47 Tompa város víztisztításánál alkalmazott oxidáló és derítőszerek: - oxidálószer: Cl 2 gáz vizes oldata - derítőszer: UNIFLOC VAS III SZULFÁT Víztisztító technológia hatékonysága, tisztítási paraméterek: - A tompai vas-arzénmentesítő technológia a korábbi, Magyar Szabvány szerinti 50 µg/l érték alá nagy biztonsággal képes volt lecsökkenteni az arzén tartalmat. Biztonságosan, folyamatos üzemvitel mellett a technológia a µg/l-es értéket tartani képes, azonban ez az érték nem felel meg az EU-s normatíváknak. A technológia a kiépítéséből kifolyólag nem intenzifikálható, a településen a jogszabályoknak megfelelő vízminőség biztosításához új technológia kiépítése szükséges. Vízminőségi paraméterek: Nyers kútvíz: Fe: 0,69 mg/l Mn: 0,04 mg/l As: 0,118 mg/l Tisztított víz: Fe: 0,0 0,02 mg/l Mn: 0,03 0,04 mg/l As: 0,025 0,035 mg/l (derítőszer adagolás mellett) Eltávolítási hatásfok: Fe: % Mn: 0 30% As: 70 80% (derítőszer adagolás mellett) A technológia előnyei: - nagy biztonsággal képes tartani az arzén <50,0 µg/l értéket - a Halasvíz Kft. által kifejlesztett zárt rendszerű dekantáltvíz ülepítő rendszer alkalmazásával az öblítővíz 80%-a visszaforgatható a technológia elejére A technológia hátrányai: - nem képes biztosítani az EU-s határértéket az As tekintetében - intenzifikálása nem megoldható - alkalmazható oxidálószernek komoly biztonsági előírásai vannak - karbantartás igénye viszonylag nagy 3. Kisszállás Községi Vízmű, Vitaqua rendszerű vas-mangán-arzén mentesítő technológia bemutatása 3.1. Vízmű rendszer jellemző adatai Rendszer Egylépcsős víztisztító technológiával üzemelő 1 övezetes vízellátó rendszer Víztermelés 3 db. búvárszivattyús üzemű mélyfúrású kút, II. osztályú rétegvízkészlet hasznosításával. 46

48 Víztisztító technológia Nyomás alatti, vegyszeres csapadékképzésen alapuló, mélységi homokszűrő, vastalanításra és arzénmentesítésre. Technológia kapacitása: Q t = m 3 /d Berendezés: 3 db állóhengeres PN 2 típusú szűrőtartály Töltet: kvarckavics és mangánoxid bevonatú kvarc-kavics keveréke Töltet vastagsága: cca.: 0,2 m támréteg, cca.: 1,3 m szűrőréteg Oxidálószer: KMnO 4 Derítőszer: vasklorid (FeCl 2 ) illetve vasszulfát (FeSO 4 ) Fertőtlenítőszer: ClO Technológiai folyamatok Vastalanítás A nyersvíz magas vastartalmát előoxidációval és katalitikus szűrőanyaggal távolítja el a kiépített rendszer. Az oxidálás céljára adagolt káliumpermanganát hatására a víz vas és mangántartalma a 201/2001.sz. K. rendeletben meghatározoztt érték alá csökken. A vastalanítással részben az arzénmentesítés is lezajlik Arzén eltávolítás Az arzén eltávolítás a vas oxidációjával együtt részlegesen lezajlik. Az oxidálószer adagolással, az arzén tartalmát a jelenleg hatályos Magyar Szabványnak megfelelő érték alá képes levinni a rendszer. Az EU-s normatíváknak megfelelő határérték eléréséhez az oxidálószeren felül vassót kell adagolni a nyersvízhez. Ennek a lehetősége szintén ki van építve a technológiában. Az üzem jelenleg vassó adagolása nélkül működik Ammóniamentesítés (tervezett) A vízkezelési technológia az OVF F154 sz. alkalmazási engedélyével rendelkező AFM technológia nitrifikációval kiegészített változata. A tervezett vízkezelési technológia lépései az alábbiak: - Előlevegőztetés injektoros légbeszívó elem segítségével - KMnO 4 adagolás - Fe 2 (SO 4 ) 3 adagolás - Teljes nitrifikáció automatikus üzemű töltetes nitrifikáló oszlopon - UV csírátlanítás - Biztonsági szűrés multimédia töltetű szűrőn - Fertőtlenítés NaOCl oldattal A kezelendő víz a kútszivattyú nyomásával lép a levegőztető tartályban elhelyezett injektorra, amelynek hajtó energiát ad, miközben nyomását veszti. Az oxigénben gazdag vizet szinttartó automatika által vezérelt nyomásfokozó szivattyú adja fel a nitrifikáló oszlopokra, ahol a nagy tömegben jelen levő biomassza az ammóniát első lépésben nitritté, majd nitráttá oxidálja. A víz Fe 2+ és Mn 2+ ionjai az oxigén hatására oxidálódnak és csapadékként kiválnak. Az arzén az adagolt KMnO 4 hatására oxidálódik, finom csapadékát részben az adagolt vas-szulfát koagulálószer megköti. A nitrifikáló oszlopokat néhány óránként néhányszor 10 s időtartamú intenzív fellazító terhelés impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza felfrissül. A lazítás utáni első 5 15 min termelt vizét a vasiszap ülepítőn át a rendszer- 47

49 ből elvezetjük. A nitrifikálók vizét UV csírátlanítón keresztül a biztonsági szűrő fogadja, ahol az esetlegesen elúszó elölt biológiai, továbbá vas-, mangán-, arzén tartalmú pelyheket visszatartjuk. A szűrt vizet csírátlanítás mellett a hálózatba vezetjük. TELEPÍTÉS, BEILLESZTÉS A MEGLÉVŐ RENDSZERBE A vízkezelő megváltozott funkciójú meglévő részei telepítési helyükön maradnak, meglévő csonkozásuk alkalmas a korszerűsített technológiába való bekapcsolására. A légtartályt fellevegőztető tartályként lehet hasznosítani, a szűrő töltetcserét követően alkalmas az új feladat ellátására DBKM rendszerű vas-arzénmentesítő berendezéseken végzett intenzifikálási kísérletek Vállalkozásunk a meglévő hagyományos rendszerű vízkezelő technológiákon több megközelítésből végzett intenzifikálási, illetve hatásfok megnövelési kísérleteket. A felsorolás teljességének igénye nélkül az alábbi intenzifikálási kísérleteket hajtottuk végre, külső szakvállalkozások, gyártó cégek közreműködésével: ózonos csapadékképzésen alapuló kísérlet - a kísérlet során bebizonyosodott, hogy az ózon a beépített anyagokat megtámadta, mellette oxidáló képessége is alul maradt az eredetileg alkalmazott oxidáló szernek, ennek következtében több volt a hátránya mint az előnye. vas kloriddal végzett adszorbeáló csapadékképzés - rendkívül agresszívan reagáló anyag, kizárólag hátránya merült fel a kísérlet során. kristályos vasszulfátból helyszínen oldott adszorbeáló csapadékképzés - a kristályok magas szennyezettségűek, ennek megfelelően az oldat töménységét nem lehetett pontosan beállítani - a bekeverési művelet bonyolult, sok benne a hibalehetőség - kifröccsenés veszély a keverés és átfejtés közben - ÁNTSZ kifogásolás a keverés szempontjából oldott állapotú vas III szulfát - jelenleg ezt az anyagot alkalmazzuk, a kísérletek alapján ez volt a legmegfelelőbb derítőszer A következő anyagokkal végeztünk kísérleteket, sajnálatosan eredménytelenül: - BO-PAC derítőszer (nem jelentkezett semminemű változás) - Szuperfinomságú szűrőlemezek (drága, gyorsan eltömődött, magas nyomás következtében átszakadt) A Víztechnológiai Iszapkezelő Telep, víztelenítő technológia bemutatása 4.1. Arzén tartalmú víztechnológiai iszap elhelyezésének lehetőségei A vas-arzénmentesítő technológiák üzemeltetése során képződő, arzén tartalmú víztechnológiai iszap a hazánkban hatályos jogszabályok értelmében veszélyes hulladéknak minősül. Elhelyezése kizárólag engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepen történhet. A vas-arzénmentesítő technológiák üzemeltetése során keletkező víztechnológiai iszap szárazanyag tartalma igen alacsony, előülepítés nélkül 0,5 1%-os. A víztermelő telepeken található, technológiához tartozó iszapszikkasztó medencékben ideális körülmé-

50 nyek között elérhető szárazanyag tartalom maximum 10 25%-os, melynek megfelelően az elhelyezendő veszélyes hulladék 75 90%-a víz. A veszélyes hulladék elhelyezésének költségét jelentősen befolyásolja az elhelyezendő hulladék besorolása, mely nagyban függ annak víztartalmától. Magyarországon Aszódon található olyan ártalmatlanító telep, mely rendelkezik az elhelyezéshez szükséges összes engedéllyel, valamint műszaki feltételekkel. Ezen a telepen 40%-os, vagy annál nagyobb szárazanyag tartalmú iszap esetében a legkedvezőbbek az elhelyezési feltételek. A DBKM vízmű vállalat idejében az arzén tartalmú víztechnológiai iszap elhelyezésének, az akkori környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően egyéb más lehetősége is volt. Az alkalmazott eljárás alapja, a víztechnológiai iszap betonban történő elkeverése engedélyezett receptura alapján, majd a beton felhasználása az építőipar olyan területén, ahol a beton nem érintkezik közvetlenül ivóvízzel, vagy agresszív talajvízzel. Vállalkozásunk ebben a témában is végzett kísérleteket, az elhelyezés költségeinek mérséklése irányába. A felsorolás teljességének igénye nélkül ezek az alábbiak: aszfaltban elkeverés - környezetvédelmi kifogások miatt nem került bevezetésre vaskohóban történő beolvasztás - vegyi összetétele következtében rontja az acél minőségét 4.2. Iszap víztelenítés A víztechnológiai iszapok víztelenítésére számos technológia került kifejlesztésre, mint pl.: - préselési eljárások - centrifugálási eljárások - égetés - fagyasztás Ezeknek az eljárásoknak közös vonása, hogy alkalmazásuk során jelentős energia, valamint bizonyos esetekben vegyszer (polielektrolit) szükséges, így jelentősen megnövelve az ivóvíz előállítási költségeit. Vállalkozásunk számos eljárást kipróbálva, valamint a felhasználva az egyetlen korlátlanul rendelkezésünkre álló természeti erőforrás adta lehetőséget, fejlesztette ki a következő pontban részletezett, a Tompai Víztechnológiai Iszapkezelő telepen alkalmazott technológiát Tompa Víztechnológiai Iszapkezelő telep technológiájának ismertetése Mivel a víztechnológiai iszap a szervetlen iszapok kategóriába sorolható, ennek megfelelően a hagyományos eljárásokkal részleges víztelenítés érhető el, (30 40% száa.) jelentős energia és vegyszer bevitel mellett. Az általunk kifejlesztett technológia kidolgozásánál a közismert üvegházhatás elvét vettük figyelembe. Az alkalmazott technológia két fázisra bontható, az első fázisban iszap víztelenítés történik, mindenféle berendezés és vegyszer alkalmazása nélkül, a második fázisban pedig az iszap szárítás. Iszap víztelenítés Az iszapvíztelenítő medencében a víz jelentős mennyisége átszivárog a szűrőhomokon, illetve kisebb mennyiségben elpárolog. A visszatartott iszap addig a homokágyon marad, amíg a cm-es vastagságot el nem éri, vagy gátolja a következő rászivattyúzott zagymennyiség víztelenítését. Ekkor az érintett medenceoldalra további friss iszap termelés nem történik. Az így gyűjtött iszapot további 6 8 hónap időtartammal hagyjuk a géles állapot eléréséig. A szűrőágyon átszivárgott szűrletvizet a szűrletvíz gyűjtő medencében tároljuk. Amikor a medencében gyűjtött víz visszaduzzasztásával akadályozza a további víztele- 49

51 nítést, akkor a szűrletvíz kiszivattyúzásra, és az arra kijelölt területen elöntözésre kerül. Az öntözés során az aktuális öntözött területet rendszeresen változtatni kell, ezzel elkerülhető a szennyező anyagok káros felhalmozódása, vagy bármilyen negatív talaji elváltozás. Amennyiben a szűrletvíz valamely komponensében meghaladja az előírt határértékeket, akkor a szűrletvízgyűjtő aknába az OKI által az ivóvíz kezelésében is engedélyezett segédderítőszert kell adagolni, és kellő elkeveredés és behatási idő után a szűrőágyra visszaszivattyúzni. Iszap szárítás Az iszapvíztelenítő medence szűrőágyáról leszedett iszapgélt, vagy kézi eszközökkel, vagy iszapszivatytyúval a szárító tálcára termeljük. Itt a zárt, lexan borítású épületben létrejövő üvegházhatás következtében az iszapgél leadja maradék víztartalmát. A szárítás során az iszapot gereblyével többször át kell halmozni, mely a gyorsabb víztelenedést segíti elő. A gereblyézéssel a nagyobb, összeállt iszaprögöket is szét lehet aprózni. A szárítással távozó pára az építmény tetőszerkezete alól szakaszosan van kiszellőztetve. A szárítás utolsó szakaszában nagy figyelmet kell fordítani a kiporzás veszélyére, ezért az iszapszárító építményben történő munkavégzés időtartama alatt légzésvédő maszkot kell viselni. Kezelt víztechnológiai iszap végleges elhelyezése A kezelt iszapot szabványos, zárható acél konténerben gyűjtjük a végleges elhe- lyezésre való szállításig. A konténerben lévő kezelt iszapot meg kell óvni a csapa- dékvíz bejutásától, mert az átázott iszap nem helyezhető el a kijelölt lerakóhelyen. A konténerek gyári kivitelezésük folytán eleve kizárják a víz, pára bejutását, ezen felül vízhatlan vászon takarással is el vannak látva. Ezzel a technológiával 90 95%-os szárazanyag tartalom érhető el, jelentősen csökkentve a szállítási és végleges elhelyezési költségeket. 50

52 9. VÍZELLÁTÁSI PROJEKTEK VAJDASÁG TERÜLETÉN (MÁR MEGVALÓSÍTOTTAK, VAGY FOLYAMATBAN LÉVŐK) Mr Hristina Radovanovic-Jovin A kifogásolható minőségű, egyes területeken pedig nem elegendő mennyiségű víz, kezdeményezést váltott ki új vízellátási koncepciós megoldások kidolgozására, amely a felszíni vizek kezelésének, majd a felszín alatti vizek felhasználásának, vagy a talajvizek a felszíni vizek rovására történő mesterséges táplálásának lehetőségét is ideérti. A prognózisok alapján 2030-ig Vajdaság területére 11 m 3 /s vízmennyiséget kell összesen biztosítani a vízadó rétegekből. Ezt a vízmennyiséget új vízbázisok kialakításával lehet megoldani a Száva, a Duna és a Tisza partjai mentén. Vajdaságban, mint a Szerb Köztársaság más részein is, a vízellátás problémáival külön foglalkozik a Szerbia Vízgazdasági Alapjai dokumentum (Az SZK Hivatalos Közlönye, 11/02. szám). E stratégiai dokumentum keretében két koncepció van előirányozva: regionális rendszer kiépítése (központosított vízellátás) és a helyi vízbázisok felhasználása új korszerű vízkezelő berendezések kiépítése mellett (decentralizált vízellátás). Ami a felszín alatti vízkészleteket illeti Vajdaság területén, az eddig elvégzett kutatási és tanulmánymunkák eredményei alapján megállapítottuk, hogy regionális jellegű vízbázisok kialakításához szükséges hidrogeológiai és hidrodinamikai feltételek a következő szektorokban találhatóak: a Száva partmenti szakasza (Jamena Kurjakovac, Jarak Grabovac); a Duna és a Tisza partmenti szakasza (Rezsőháza Csenta); a folyók partmenti szakaszain kívül (Porány). A potenciális regionális vízbázisok kapacitása kielégíti egész Vajdaság vízszükségleteit, viszont ezeknek a vízbázisoknak a területi feloszlása úgy alakul, hogy az észak-keleti használók kedvezőtlen helyzetben vannak (kicsik az igények, nagy a távolság). A regionális megoldás koncepciója szerint, egy helyről kell felszín alatti vizeket kiemelni, megfelelő technológiai eljárással elő kell készíteni és utána továbbítani a fogyasztók felé. A központosított vízellátással járó, nagyméretű kezdeti beruházások ellenére, a regionális rendszerek kiépítésével hosszú távon meg lehetne oldani a vízellátást Vajdaságban. A meglévő helyzetből kiindulva a vízellátási problémák megoldása céljából a időszakban kezdeményezték és elkezdték a következő projektek előkészítését: 1. Vajdaság lakosságának és iparának vízellátási problémáira vonatkozó alternatív megoldások I. szakasz Nyugat-Bácska, Bezdán-Apatin szektor (2004.) II. szakasz Dél-Bánát, Kevevára-Dunadombó-Palánk szektor (2005.) 2. Fenntartható megoldások a megnövekedett arzéntartalmú ivóvíz minőségének javítására három vajdasági régióban 3. Előzetes megvalósíthatósági tanulmány a Dunadombó-Nagybecskerek-Nagykikinda regionális vízrendszer kiépítéséhez 4. Az arzén és a peszticidek eltávolítása a természetes vizekből hatékony, biztonságos és kompakt szeparációs rendszerekkel Zrenjanin (Nagybecskerek) Vajdaság lakosságának és iparának vízellátási problémáira vonatkozó alternatív megoldások Célok A időszakban a Szerbiai vizek rendezésére, védelmére és használatára vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Vajdaság lakosságának és iparának vízellátási problémáira vonatkozó alternatív megoldások projekt a Vajdaság vízellátásában a legracionálisabb megoldások fellelése céljából kerül megvalósításra. 51

53 52 A projekt keretében a időszakban a következő tevékenységeket terveztük: a felszín alatti vizek erőforrásainak áttekintése azokon a helyeken, ahol potenciális regionális vízbázisokként vannak identifikálva, a kapacitások megállapításával együtt (Bezdán-Gombos, Kevevára-Dunadombó, Jamena-Laćarak, Rezsőháza-Csenta, Jarak-Grabovo, Újvidéknél a Hadi Sziget, Porány). a meglévő vízellátási helyzet elemzése (mennyiség és minőség szempontjából) térségekként/önkormányzatokként, optimális/alternatív megoldások megfogalmazásával. Tekintettel a legnagyobb veszélyeztetettségre a nyugat-bácskai, észak- és közép-bánáti térségekben, a projektum első és második szakaszában megkezdtük a legveszélyeztetettebb területek vízellására vonatkozó részletes kutatásokat a potenciális regionális vízbázisokon. I. szakasz Nyugat-Bácska, Bezdán-Apatin szektor (2004) II. szakasz Dél-Bánát, Kevevára-Dunadombó-Palánk szektor (2005) Partnerek A projekt megvalósítását: A belgrádi székhelyű Jaroslav Černi Vízgazdálkodási Intézet RT-re és A Belgrádi Tudományegyetem Bányászati-Geológiai Karára bíztuk. A projekt első szakasza Nyugat-Bácska, Bezdán-Apatin szektor (2004) 2004-ben részletes kutatásokkal az első szakasz megvalósult az Apatin környékén levő potenciális vízbázisokon, a Duna partmenti szakaszán, a Budžak-Apatin és Apatin Mesarske livade szektorokban. A kutatási munka célja a regionális vízbázisok kapacitásának és konfigurációjának megfogalmazásához szükséges alap biztosítása volt, ami Bácska észak-nyugati része vízellátásának a gerince lenne. Megjelöltük a kutatott terület felszín alatti vízeinek kvantitatív és kvalitatív jellemzőit is, a vízellátás lehetőségének szempontjából. Az eredményeket hidrodinamikai model formájában egységesítettük, azzal a céllal, hogy megfogalmazzuk a hasznosítható kapacitásokat és elemezzük a hosszantartó hasznosítás környezetre való hatását. A modell több hidrogeológiai és hidrodinamikai paraméter szempontjából felöleli Bácska északkeleti részét. A vízadó komplexum ereje (40 55 m) és kedvező szűrőképessége a kikutatott terület távlati voltára utal, ami a regionális jellegű vízbázis kiépítését illeti. Az Apatin-Budžak szektor hidrogeológiai jellege kedvezőbb a Mesarske livade-apatin szektorhoz képest, tekintettel arra, hogy a vízadó réteg 7 8 m-rel vastagabb és a potenciális vízbázis övezete 1 3 m-rel közelebb van a tápláló forráshoz, vagyis a Dunához, ami jelentős mértékben hatással van az egész vízbázis kapacitására. Mivel a kutatások arra utalnak, hogy az infiltrációs tipusú vízbázis kialakítása sem műszakilag sem gazdaságilag nem igazolt, mindkét szektort illetően végső megoldásként vonalas kútsor kiépítését választottuk a védőgát mellett, ami magántulajdonban van, vagy mezőgazdasági birtok tulajdona. Az öt méteres kútsor általános depressziójának hidrodinamikai számításaival 240 l/s kapacitású vízbázist kaptunk km-ként az Apatin-Budžak szektorban levő parton, illetve 160 l/s km-ként a Mesarske livade- Apatin szektorban levő parton. A vízbázis nagysága, illetve kapacitása koegzisztencia és más tartalmak feltételeihez van kötve (termőföldek, erdők-gornje podunavlje különleges rendeltetésű természeti rezervátum, helyi üdülési objetumok). Feltételezve, hogy a vízbázis kialakításához az Apatintól a Monostorszegi Duna-ágig terjedő egész partmenti szakasz lesz felhasználva 1.3 m 3 /s kapacitású vízbázisra számítunk, a vízfolyás irányában levő szektorban pedig 0.62 m 3 /s. A fenti helyek felszín alatti vizeinek minőségén végzett eddigi vizsgálatok eredményei alapján fokozott koncentrációban regisztráltunk vasat, mangánt, ammóniák-iónokat és szerves anyagokat, egyes övezetekben pedig a háttérben arzént is. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a partmenti övezetben az arzén-koncentráció a nyers talajvízben kisebb a legnagyobb megengedett mennyiségnél az ivóvízben (10 µg/l), míg fokozott koncentráció a Budžak szektor északi részének hátterében észlelhető. A vizek teljes mérlegével összhangban megállapítottuk, hogy a víz összeségében, tekintettel a Dunából való infiltráció jövőbeni domi-

54 náns szerepére, az arzénkoncentráció nem fogja meghaladni a 30 µg/l, így ezzel összhangban ajánlatos a vízkondicionálási technológia általános koncepciója. A koncepció a klasszikus kezelésen alapul, amely felöleli a szellőztetést és az ülepítést, megfelelő vegyi kezeléssel, amely kettős rétegű szűréssel és fertőtlenítéssel történik. A projektum első szakaszát a Szerb Köztársaság Tudományügyi és Környezetvédelmi Minisztériuma és a Tartományi Mezőgazdasági, Erdő- és Vízgazdálkodási Titkárság finanszírozta. A projekt második szakasza Dél-Bánát, Kovin Dubovac Banatska Palanka (Kevevára Dunadombó Palánka) (2005) szektor 2005-ben Dél-Bánátban Kovin-Dubovac-Banatska Palanka (Kevevára Dunadombó Palánk) két új telephelyen elkezdődött a projekt második szakasza részletes hidrogeológiai és hidrodinamikai kutatásokkal. A cél az, hogy ezeken a telephelyeken megállapítsák minden egyes vízbázis optimális kapacitását, valamint a rétegvíz minőségét. A kutatási munkálatok ezeken a helyeken kivételes fontosságúak a jövendőbeni vízbázisok és egyéb tartalmak/igénybe vevők koegzisztenciájának szempontjából ebben a környezetben, és ezzel megteremtődhetnek a feltételek e térségben a különböző érdekek összeegyeztetésére (energetikai érdekek kovini (kevevári) bánya és a vízgazdaság érdekei a felszín alatti vizek regionális vízbázisa Közép- és Észak-Bánát vízellátására). A projekt második szakaszát a Szerb Köztársaság Tudományügyi és Környezetvédelmi Minisztériuma és a Tartományi Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Titkárság finanszírozza, a befejezését 2007 júniusára tervezik. 53

55 10. FENNTARTHATÓ MEGOLDÁSOK A MEGNÖVEKEDETT ARZÉNTARTALMÚ IVÓVÍZ MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA HÁROM VAJDASÁGI RÉGIÓBAN Mr Hristina Radovanovic-Jovin A fenntartható megoldások a megnövekedett arzéntartalmú ivóvíz minőségének javítására három vajdasági régióban nemzetközi projektet, a Tartományi Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Titkárság és Stájerország Tartomány kormányának gazdaságpolitikai 14b szakosztálya között, a Vajdaság nyugati részének ivóvízzel való ellátásával kapcsolatban aláírt (Bécs, június 24.) szándéknyilatkozat alapján hajtják végre. Cél A projekt célja kivitelezhetőségi tanulmány kidolgozása, amely megoldási változatokat javasol Nyugat- Bácskának az EU és Szerbia és Montengró minőségszabványaival összhangban levő vízellátásával kapcsolatban, továbbá műszaki-technológiai megoldásokat ad a gazdasági értékelésükkel együtt, valamint felsorolja e terület megszervezésének és pénzellátásának módozatait. Külön fontosságot kap a vízellátási rendszernek az EU modelljeinek mintjára történő jogi átszervezése. A projekt kidolgozása alkalmával a gyújtópontban az arzén problémája volt, de már a következő lépésekben világosan definiáltuk azt az álláspontot, hogy valamennyi paraméter mentén meg kell oldani a vízminőség problémáját, és a megfelelő megoldáson a regionális rendszerekre való támaszkodás értendő. A tanulmány szakmai alapjául, amely a felszín alatti vízrétegek rendelkezésre álló készleteire vonatkozik, a évi Budžak-Apatin-Mesarske livade szektorban a Szerbia vizeinek szabályozása, védelme és felhasználása nemzeti program keretében az Alternatív megoldások Vajdaság lakosságának és iparának vízellátására projekt révén végzett részletes vizsgálatok szolgáltak. A fenti vizsgálatok alapján megállapították a helyi vízbázisok kapacitását és konfigurációját, amelynek Nyugat-Bácska vízellátásnak gerincét kell képeznie. A tanulmány több javaslatot foglal magában Nyugat-Bácska vízellátásával kapcsolatban kezdve az elkülönülő (egyedi megoldások a meglevő helyi vízbázisok használatával), a mikroregionálison át (a vízgyárak alacsonyabb szinten regionális rendszerekbe való társulása a meglevő vízbázisok használatával, a kapacitások bővítésével és/vagy az alluviális folyókból új vízbázisok létesítésével). Szintén valamennyi megoldási változathoz mellékeltük a technológiai megoldási javaslatot az ivóvízminőség javasolt szabványainak elérése végett. Figyelembe véve a műszaki és technológiai megoldásokat, jogi kereteket és gazdasági szempontokat, a legkedvezőbb megoldást javasoljuk, melynek során mindenképpen előnyt élvez a rendszer összpontosítása és a probléma fokozatos megoldása. A legveszélyeztetettebb régiókban (Nyugat- és Észak-Bácska, Észak- és Közép-Bánát) a végső stratégiai kiválasztása a jóminőségű ivóvízbiztosítás műszaki lehetőségei, valamennyi kiválasztott műszaki megoldás gazdasági indokoltsága elemzésének, valamint elfogadható határidőn belül történő realizálása eredményének kell lennie. Feltétlenül nyomatékosítani kell azt is, hogy az ivóvízminőség problémájának megfelelő megoldásán, szélesebb értelemben a rendszer egységesítése, illetve a helyi vízművek regionális, jogi és szervezési összekapcsolása/társítása értendő az Európai Unió modelljeinek alkalmazásával. Gyakorlatilag lehetetlen mind szakember szempontból, mind pedig műszaki eszközökkel fedni ennyi különálló ivóvízkiemelő, gyártó és elosztó egységet. Ezzel kapcsolatban kivételesen fontos a községeket tevőlegesen bevonni ennek a projektnek az alkalmazásába. A projekt kidolgozása 2005 elején vette kezdetét, befejezése pedig 2006 májusában várható. 54

56 Partnerek A projektet az UTN II. hálózat keretében Bécs városa, Stájerország Tartományi Kormánya és a Tartományi Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Titkárság finanszírozza, megvalósítója pedig az osztrák Bluewaters cég. Előzetes megvalósíthatósági tanulmány a Dubovac Zrenjanin Kikinda (Dunadombó Nagybecskerek Nagykikinda) regionális vízvezetékrendszer kiépítéséhez A rossz vízminőség különösen jellemző Közép- és Észak-Bánát területén. A felszín alatti vizek minőségét ezen a területen elsősorban a megnövekedett szerves anyag, vas, mangán, ammónium és arzéntartalom jellemzi. A szerves anyagok és arzén magas fokú koncentrációja megkövetelik a magas szintű vízfeldolgozást, hogy elérhető legyen az érvényes szabályzatban előírt minőség. Az észak- és közép-bánáti lakosság vízellátási problémája két módon, illetve két vízellátási koncepció alkalmazásával oldható meg, éspedig: regionális rendszer kiépítésével (központosított vízellátás) és a helyi vízellátó bázisok használatával, egyidejűleg ki kell építeni a modern vízkezelő berendezéseket (decentralizált vízellátás). A Dubovac-Zrenjanin-Kikinda (Dunadombó-Nagybecskerek-Nagykikinda) regionális vízvezetékrendszer kiépítésének előzetes megvalósíthatósági tanulmánya elemezni fogja mindkét koncepciót, és egybeveti műszaki és gazdasági szempontjait. A tanulmány tárgya és céljai A Dubovac-Zrenjanin-Kikinda (Dunadombó-Nagybecskerek-Nagykikinda) regionális vízvezetékrendszer kiépítésének előzetes megvalósíthatósági tanulmány kimunkálásának tárgya a közép- és észak-bánáti települések vízellátása megoldási változatainak elemzése a Kovin-Dubovac-Banatska Palanka (Kevevára Dunadombó Palánk) térsége potenciális regionális felszín alatti vízbázisokból. A vízellátás változatait a jelenlegi periódustól 2030-ig tartó jóminőségű vízellátási szükségletek, a vízvezetékrendszerek fejlesztési tervei és a regionális rendszerhez való csatlakozásban érdekelt szubjektumok alapján alakítják ki. A változatok elemzése felöleli a helyi víztartalékok (vízbázisok) használati lehetőségeinek összehasonlítását menynyiségi, a nyers víz minőségének és a védelmi feltételek megvalósítási lehetőségeinek szempontjából, szemben a regionális rendszerekhez való csatlakozással. A változatokat mind műszaki, mind pedig pénzügyi szempontból összehasonlítottuk. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásának céljai többrétűek: Általános betekintés Közép- és Észak-Bánát térségében a jelenlegi vízellátás helyzetébe, a rendelkezésre álló felszín alatti vizek (mennyiség, minőség, védelmi feltételek) és a jóminőségű vízszükségletek 2030-ig. Az eddigi tapasztalatok elemzése a tárgyalt térség felszín alatti vízeinek kezelésében Közép- és Észak-Bánát lakossága ellátásának lehetséges változatai műszaki szempontból Az elengedhetetlen anyagi befektetések definiálása a meglevő/új vízellátó rendszerekbe Alap (dokumentumok) megszerzése a tárgyalt terület jövendőbeni vízellátási stratégiájának tervezéséhez 55

57 Tárgykör és a tanulmány eredményei Az előzetes indokoltsági tanulmány az alábbi községeket (összesen 11) öleli fel: Pančevo, Kovačica, Kovin, Opovo, Plandište, Žitište, Zrenjanin, Kikinda, Nova Crnja, Novi Bečej, és Sečanj (Pancsova, Antalfalva, Kevevára, Opova, Zichyfalva, Beganszentgyörgy, Nagybecskerek, Nagykikinda, Magyarcsernye, Törökbecse és Szécsány). Kiegészítőleg még megvitatják Novi Kneževac és Čoka (Törökkanizsa és Csóka) községeket. A regionális vízellátó rendszerek változatai felölelik mind a 13 községet vagy annak egy részét, attól függően mekkora szükségük lesz és érdekeltséget mutatnak a szubjektumok a csatlakozás tekintetében. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány eredményei a következők lesznek: a fennálló helyzet és a vízszükségletek meghatározása, a Dubovac Zrenjanin Kikinda (Dunadombó Nagybecskerek Nagykikinda) regionális vízvezetékrendszer makrotelephelyének és helyzetének definiálása, a létesítmények műszaki és technológiai koncepciója, a lehetséges megoldási változatok elemzése, a szükséges kutatómunkák javaslata az eszmei projektum kidolgozásának szükségleteire. A tanulmány kidolgozása 2005 decemberében vette kezdetét, és a tervek szerint 2006 májusában készül el. Partnerek A tanulmány kidolgozását a Tartományi Energetikai és Ásványinyersanyag-ügyi Titkárság finanszírozza. A tanulmány kidolgozására az alábbiakat kérték fel: a belgrádi Jaroslav Černi Intézet Rt., a 13 bánáti község területén a vízellátással megbízott kommunális közvállalatok. Az arzén és a peszticidek eltávolítása a természetes vizekből hatékony, biztonságos és kompakt szeparációs rendszerekkel Zrenjanin (Nagybecskerek). Zrenjanin (Nagybecskerek) ellátását biztosító víz minőségére vonatkozó adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a fő probléma a víz minőségét és az ivóvíz minőségét illetően: (1) a megnövekedett arzéntartalom ( µg) és (2) a természetes szerves anyagok megnövekedett tartalma (10 13 mg/l TOC). A víz nem tesz eleget a szabályzatban foglalt kritériumoknak a vas- (0,8 1,0 mg/l), az ammónium- (0,8 1,8 mg/l) és a nátriumtartalom ( mg/l) tekintetében sem. A pilot-projekten végzett vizsgálatok révén kapott adatok alapul szolgálnak Zrenjanin (Nagybecskerek) részére ivóvíz előkészítési ipari berendezések tervezéséhez. 56 A kutatás tárgya Kivizsgálják az arzén és a peszticidek eltávolítását a vízből ammónium, metán, vas, mangán és szerves anyagok kombinációjával, különböző adszorbensek alkalmazásával adszorbció elvégzésével. Az adszorbció folyamatának előkezeléseként kivizsgálják a koaguláció és a flokuláció hatását, valamint a levegő, higrogénperoxid, ózon, klór vagy permangán alkalmazása oxidációs lehetőségeit. Külön figyelmet kell fordítani a semlegesítési lehetőségekre és a keletkezett hulladékanyag tárolására. A tesztelést a pilot-berendezésen kell végezni.

58 A kutatás tartalma A koaguláción és a szeparáción alapuló hagyományos víztisztítási technológiák során, az arzénmentesítés adszorpcióval, a koaguláció során keletkezett vas(ii-oxid) vagy aluminíum eltávolítása pedig kicsapással történik, ezért a folyamat hatékonyságát jelentősen befolyásolja a vízben jelenlevő arzén megjelenési formája és vegyértéke. Az öt vegyértékű arzénra jellemző negatív felületi feszültség lehetővé teszi adszorbció, ioncserélés és ko-precipitáció általi hatékony eltávolítását. A három vegyértékű arzén eltávolítása sokkal bonyolultabb, mert semleges a felszín alatti vizekben szokványos ph-értékekre (ph 6 9). Ezért a konvencionális arzénmentesítési technológiák többségénél elengedhetetlen a három vegyértékű arzén öt vegyértékűre változtatása klór, ózon vagy permangán segítségével végbemenő oxidációval. A korszerű technológiák (pl. membrános szűrés) bonyolultak és tetemes beruházási és végrehajtási költségeket igényelnek. Ezen túl mind a konvencionális, mind pedig a korszerű arzénmentesítési technológiák nagy mennyiségű folyékony és szilárd hulladékot termelnek. A nagy arzéntartalmú felszín alatti vizek gyakran tartalmaznak megnövekedett koncentrációban ammóniumot, metánt, vasat, mangánt és szerves anyagokat, ami tovább bonyolítja a tisztítási folyamatot. Az ivóvízben a peszticid koncentráció számos európai országban a hatvanas évektől kezdve, mindenekelőtt a fokozott mezőgazdasági tevékenység eredményeként, megnövekedett. Sok konvencionális vízkezelési technológia azonban nem alkalmas a peszticidek eltávolítására. Vegyszerek vagy egyszerű szűrési technikák nem biztonságosak a peszticiddel szennyezett nyersvizek ivóvízzé való előkészítésére. Ki kell vizsgálni a koaguláció és flokuláció folyamatának, valamint a víz, hidrogén-peroxid, ózon, klór vagy permangán alkalmazásának hatását az arzén és a peszticidek adszorbcióval való eltávolításában különböző adszorbensekkel. Külön figyelmet kell szentelni a felgyülemlett hulladék neutralizálása és tárolása lehetőségeinek. Ki fogjuk továbbá vizsgálni a vízből az arzén és a peszticid, ammónium, metán, vas, mangán és szerves anyagok kombinációjával való eltávolításának lehetőségeit is, mégpedig adszorbcióval vékony vas-oxid réteggel bevont kvarchomok (IOCS) töltetes szűrőkön. Az adszorbenst nem regenerálják, hanem újjal cserélik fel. A vas(ii-oxid) alapú túltelített adszorbens nem tárolható közönséges kommunális depóniákon, mert az arzén az adszorbensen rögzítődik, és nem válik le róla. A pilot-berendezésen végzik el a tesztelést. A kutatás célja Megtanuljuk és optimalizáljuk az arzén és a peszticidek természetes vizekből való eltávolításának módszereit, és az eredmények alapján javasolnánk a tisztítás technológiai megoldását. Fejlesztenénk az új adszorbensek alkalmazását arzén és a peszticidek ammónium, metán, vas, mangán és szerves anyagok jelenlétében való eltávolítására. Ezzel kifogástalan ivóvizet tudnánk biztosítani azokban a térségekben, ahol a víztartalékokban megnövekedett mennyiségben található arzén és peszticidek. Az újvidéki Természettudományi és Matematikai Kar az következő kutatásokat fogja elvégezni: 1. Az arzénmentesítés adszorbciós eljárással különböző adszorbensek alkalmazásával történő laboratóriumi vizsgálata. Az arzén adszorbció folyamatának előzetes kezeléseként megvizsgálják a koaguláció és a flokuláció hatását, valamint a levegő, hidrogén-peroxid, ózon, klór vagy permangán alkalmazása oxidációs lehetőségeit. Külön figyelmet kell szentelni a neutralizálás és a keletkezett hulladékanyag tárolási lehetőségeinek. 2. A vízből az arzén ammónium, metán, vas, mangán és szerves anyagok kombinációjával való eltávolításának laboratóriumi vizsgálata mégpedig adszorbcióval vékony vasoxid réteggel bevont kvarchomok töltetes szűrőkön (Iron Oxide Coated Sand, IOCS). 3. Tesztelés reális feltételekkel. 57

59 A zrenjanini (nagybecskereki) Vodovod i kanalizacija Közművesítési Közvállalat az alábbiakat fogja elvégezni: Telephely biztosítása és pilot-berendezés kiépítése az ivóvíz előkészítésére használt nyersvízből az arzén és peszticidek eltávolítási technológiáinak felkutatására. Az elengedhetetlen kommunális infrastruktúra biztosítása (áram, víz, vízelvezető csatornarendszer). A vízben a kiválasztott vegyi és mikrobiológiai paraméterek meghatározása az arzén és peszticidek eltávolításának tesztelési folyamatában a pilot-berendezésen. A pilot-berendezés karbantartása. A vizsgálatok két évig fognak tartani. Befejezésüket 2007 júniusára tervezik. Partnerek Elkede Technology and Design Centre S.A. Görögország Enea (Pisa) Enter Per Le Nuove Technologie, L Energia, L Ambiente - Olaszország Limnos D.O.O. (Company for Applied Ecology) Szlovénia National Research and Development Institute For Industrial Ecology (Ecoind) Románia Természettudományi és Matematikai Kar Újvidék Vodovod i kanalizacija Közművesítési Közvállalat Zrenjanin (Nagybecskerek) 58

60 Jegyzetek: 59

61 Jegyzetek:

62