1. Előadás. 2. Előadás

Átírás

1 1. Előadás 1. Mi a két fő fejlődési irány a települési vízgazdálkodásban? 2. Milyen tényezők kényszerítik ki a vízellátás fejlesztését? 3. Milyen alapvető lehetőségei vannak a vízzel való takarékosságnak (fontossági sorrendben)? 4. Milyen három fő alapelveket fogalmaz meg a 2000/60/EK irányelv a települési vízgazdálkodással kapcsolatban? 5. Mik a víziközmű-szolgáltatás alapelvei a évi CCIX. törvény szerint (legalább négy példa)? 6. Mit jelent a keresztfinanszírozás tilalmának elve? 7. Mit jelent a teljes megtérülés elve? 8. Mik a települési vízellátó rendszer feladatai? 9. Mi a települési vízellátó rendszer két fő alrendszere, mire van szükség a kapcsolat biztosításához és miért? 10. Milyen elemei vannak a települési vízellátó rendszernek? 2. Előadás 11. Milyen szempontok szerint osztályozhatjuk a felszín alatti vizeket (legalább öt példa)? 12. Milyen négy fő felszín alatti vízkészletet különböztetünk meg gyakorlati osztályozás alapján? 13. Mi a talajvízbázis (123/1997 (VII.18.) Korm. r. szerint)? 14. Mi a rétegvízbázis (123/1997 (VII.18.) Korm. r. szerint)? 15. Mi a parti szűrésű vízbázis (123/1997 (VII.18.) Korm. r. szerint)? 16. Mi a karsztvízbázis (123/1997 (VII.18.) Korm. r. szerint) 17. Milyen oxidáció fokkal található oldott vas és mangán a felszín alatti vizekben? Ez redukált vagy oxidált állapot? 18. A mélységi vizekben az arzén redukált vagy oxidált formában fordul elő? 19. Mit jelent, ha a talajvíz szabad tükrű? 20. Mit jelent, ha a talajvíz (vagy rétegvíz) feszített tükrű? 21. Mi a szűrő feladata a kútban? 22. Miben különbözik a gáztartalmú vizet kitermelő kút kútfejének kialakítása a gázmentesétől? Milyen kialakítás a célszerű? 23. Soroljon fel szerelvényeket, amiket a kútfej csőszerelésénél alkalmaznak (legalább négy példa)! 3. Előadás 24. Mi az átmeneti vízszerzés alapelve? 25. Mi az előnye/célja az átmeneti jellegű vízszerzésnek? 26. Mi történik a kémiai oxigénigénnyel (szerves anyagokkal) a parti szűrés folyamata közben? 27. Hogyan keletkezhet agresszív szén-dioxid a vízvezető rétegben parti szűrésnél? 28. Mi a következménye az agresszív szén-dioxid megjelenésének a vízvezető rétegben parti szűrésnél? 29. Minek a következménye és miért kell elkerülni az anaerob állapotokat a vízvezető rétegben parti szűrésnél? 30. Milyen műtárgyak alkalmasak forrásfoglalásra (legalább öt példa)? 31. A felszíni vizekben oxidált, vagy redukált állapotban van jelen vas és mangán? Milyen az oxidáció fokuk és oldhatóságuk? 32. Milyen műtárgyakkal történhet a vízszerzés folyókból? 33. Hogyan lehet a változó vízállás és vízhozam kedvezőtlen hatásait kivédeni kis vízfolyásból történő vízszerzés esetén?

2 34. Milyen műtárgyakkal történhet a vízkivétel tavakból? 35. Milyen műtárgyakkal történhet a vízkivétel tározókból? 36. A beömlés kialakítása és a szivattyú elhelyezése szempontjából milyen vízkivételi műtárgy alaptípusok vannak (négy féle)? 37. Mi a védőidom? 38. Mi a védőterület? 39. Mi a védőövezet? 40. Mi a védősáv? 41. Milyen védőövezeteket különböztet meg a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet? 4. Előadás 42. Mi az ivóvíz a 201/2001. (X.25) Korm. r. szerint? 43. Mi az ívóvízben a ph határértéke a 201/2001. (X.25) Korm. r. szerint? 44. Mi az ivóvízben az ammónium határértéke a 201/2001. (X.25) Korm. r. szerint? 45. Mi az ivóvízben a vas határértéke a 201/2001. (X.25) Korm. r. szerint? 46. Mi az ivóvízben a mangán határértéke a 201/2001. (X.25) Korm. r. szerint? 47. Mi az ivóvízben a keménység határértéke a 201/2001. (X.25) Korm. r. szerint? 48. Mi az ivóvízben a nitrát határértéke a 201/2001. (X.25) Korm. r. szerint? 49. Mi az ivóvízben a nitrit határértéke a 201/2001. (X.25) Korm. r. szerint? 50. Mi az ivóvízben az összes THM határértéke a 201/2001. (X.25) Korm. r. szerint? 51. Mi az ivóvízben a KOI ps határértéke a 201/2001. (X.25) Korm. r. szerint? 52. Mi az ivóvízben a kötött aktív klór határértéke a 201/2001. (X.25) Korm. r. szerint? 53. Mi az ivóvízben az arzén határértéke a 201/2001. (X.25) Korm. r. szerint? 54. Milyen módszerei lehetnek az ivóvízminőségre vonatkozó határérték megállapításának (három példa)? 55. Milyen anyagok határértékét lehet megállapítani tapasztalati alapon? 56. Milyen anyagok határértékét lehet megállapítani toxikológiai vizsgálatokkal? 57. Milyen anyagok határértékét lehet megállapítani kockázatbecslés alapján? 58. Milyen hatásai vannak a nitrátnak az ivóvízben? 59. Milyen hatásai vannak az ammóniumnak az ivóvízben? 60. Milyen hatásai vannak a monoklór-aminnak az ivóvízben? 61. Milyen hatási vannak a diklóraminnak az ivóvízben? 62. Milyen hatási vannak a triklóraminnak az ivóvízben? 63. Milyen hatásai vannak a kloritnak az ivóvízben, mikor keletkezik? 64. Milyen hatásai vannak a nitritnek az ivóvízben? 65. Milyen hatásai vannak a vasnak az ivóvízben? 66. Milyen hatásai vannak a mangánnak az ivóvízben? 67. Milyen hatásai vannak az arzénnek az ivóvízben? 68. Az arzén melyik formáját tekintjük a veszélytelenebbnek és miért? 69. Az arzén melyik formáját tekintjük a veszélyesebbnek az ivóvízben? 70. Milyen hatásai vannak a jódnak az ivóvízben? 71. Milyen hatásai vannak a fluornak az ivóvízben? 72. Milyen hatásai vannak az alumíniumnak az ivóvízben? 73. Milyen hatásai vannak az E. Coli baktériumoknak az ivóvizet fogyasztóra (legalább két példa)? 74. Milyen hatásai vannak a Pseudomonas aeruginosa-nak az ivóvízben? 75. Milyen hatásokat fejtenek ki a vas- és mangánbaktériumok az ivóvízben, az ivóvízhálózatban? 76. Milyen hatásai vannak az Entamoeba protozoáknak az ivóvizet fogyasztóra?

3 77. Milyen hatásai vannak a Cryptosporidium parvum -nak az ivóvizet fogyasztóra? 78. Milyen hatásai vannak a Giardia lamblia-nak az ivóvizet fogyasztóra? 79. Milyen hatásai vannak Cyclospora protzoáknak az ivóvizet fogyasztóra? 80. Milyen tényezőktól függ, hogy milyen gyakorisággal kell vizsgálni a szolgáltatott ivóvíz minőségét a 201/2001. (X.25) Korm. r. szerint (legalább öt példa)? 81. Soroljon fel olyan komponenseket az ivóvízben, amiket fotometriás módszerrel mérni lehet (legalább ötféle)! 82. Milyen módszerekkel mérhető az ivóvízben az arzéntartalom? 83. Milyen két alapelv szerint mérhető az ivóvíz zavarossága? 5. Előadás 84. Milyen kiindulási adatokat veszünk figyelembe a gereb méretezésekor? 85. Milyen gépészeti megoldások vannak a gerebek tisztítására (legalább két példa)? 86. A szitaszűrők felületi vagy mélységi szűrést valósítanak meg? 87. Milyen irányban szűr nyitott gravitációs dobszűrő? 88. Hol használatos a vákuum-dobszűrő? 89. Mi a másodlagos szűrőhatás? Miért előnyös és miért hátrányos? 90. Hogyan számítható ki a diszkrét szemcse ülepítését szolgáló homokfogó felületi hidraulikai terhelése az eltávolítani kívánt szemcseátmérőhöz tartozó ülepedési sebességből? 91. Mit takar a határszemcse fogalma (homokfogóban)? 92. Mi a derítés három fő műveleti lépése? 93. Mit nevezünk kolloid mérettartománynak? 94. Mit jellemez a ζ- (zéta-) pontenciál? 95. Mi az alapderítőszer szerepe a derítésnél? 96. Mi a segédderítőszer szerepe a derítésnél? 97. Milyen anyagok lehetnek alapderítőszerek (összefoglaló néven)? 98. Soroljon fel konkrét vegyületeket, amik alapderítőszerként használhatóak az ivóvíztisztításban (legalább öt példa)! 99. Milyen anyagok lehetnek segédderítőszerek (összefoglaló néven)? 100. Milyen három polielektrolit csoportot különböztethetünk meg töltés alapján? 101. Mi a koagulációs szűrés? 102. Milyen információkat tartalmazhat a blokkdiagram (legalább három példa)? 103. Milyen információkat tartalmazhat a technológiai folyamatábra (legalább három példa)? 104. Milyen információkat tartalmazhat a csőszerelési és műszerezési diagram (PID)? 6. Előadás 105. Miben különbözik a mélységi szűrés a felszíni szűréstől? 106. Mi a lassúszűrés fő folyamata? 107. Nagyságrendileg milyen szűrési sebesség jellemző a lassúszűrőkben? 108. Mikor válik szükségessé a gyorsszűrő visszaöblítése (két eset)? 109. Mikor alakul ki vákuum-tartomány a szűrőrétegben? 110. Mikor optimális a szűrési ciklus hossza? 111. Mi az előszűrlet? 112. Hogyan számítható ki az összes szükséges szűrőfelület (képlet, jelölések magyarázata, mértékegységek)? 113. Milyen szűrési sebesség jellemző nagyságrendileg a gyorsszűrőkben?

4 7. Előadás 114. A rosszul vagy a jól oldódó gázok folyadékba történő bevitelére előnyösebb a buborékoltatás? 115. A rosszul vagy a jól oldódó gázok folyadékba történő bevitelére előnyösebb a cseppképzés? 116. Milyen célokból alkalmazhatunk deszorpciót a víztisztításban (legalább két példa)? 117. Milyen célokból alkalmazhatunk abszorpciót a víztisztításban (legalább két példa)? 118. Változik-e a víz összkeménysége és ha igen, hogyan, ha agresszív szén-dioxid tartalmát zúzott márványon átszűrve kötjük meg? 119. Változik-e a víz karbonátkeménysége és ha igen, hogyan, ha agresszív szén-dioxid tartalmát zúzott márványon átszűrve kötjük meg? 120. Változik-e a víz nem-karbonát keménysége és ha igen, hogyan, ha agresszív szén-dioxid tartalmát zúzott dolomiton átszűrve kötjük meg? 121. Milyen tényezőktől függ, hogy milyen formában van jelen a vas a nyersvízben (legalább három példa)? 122. A vastalanítás szempontjából milyen vas frakciókat különíthetünk el a nyersvízben? 123. Milyen módszerek alkalmasak a mangán eltávolítására az ivóvízből? 124. Az arzén melyik formája távolítható el a legjobb hatásfokkal? 125. Soroljon fel arzén eltávolításra alkalmazható technológiákat (legalább két példa)! 8. Előadás 126. Mi a fertőtlenítés célja? 127. Soroljon fel három fizikai fertőtlenítési eljárást! 128. Soroljon fel legalább négy kémiai fertőtlenítési eljárást, vegyszert! 129. Melyik klórfoma bír a legnagyobb fertőtlenítő hatással klórgázas fertőtlenítés esetén? 130. Melyik klórforma bír a legnagyobb fertőtlenítő hatással hipoklóros savval történő fertőtlenítés esetén? 131. Milyen vegyületeket nevezünk szabad aktív klórnak (háromféle)? 132. Milyen vegyületeket nevezünk kötött aktív klórnak? 133. Milyen tényezők befolyásolják a THM vegyületek képződését klórozásnál (legalább két példa? 134. Soroljon fel két, az ivóvíztisztításban alkalmazható ammónium eltávolítási technológiát! 135. Miért van szükség aktívszén szűrésre a törésponti klórozás után? 136. Milyen hátrányai vannak a törésponti klórozásnak (legalább három példa)? 137. Milyen formába alakul át az ammónium jól működő biológiai ammónium eltávolításnaál? 9. Előadás: Előadás 138. Mi a vízlágyítás célja, hol alkalmazzák? 139. Sorolja fel legalább négy eljárást, amelyek alkalmasak vízlágyításra! 140. Képes-e vírusokat visszatartani a mikroszűrő? 141. Képes-e oldott anyagokat visszatartani az ultraszűrő? 142. Képes-e vírusokat visszatartani az ultraszűrő? 143. Képes-e As(III)-at visszatartani a nanoszűrő? 144. Képes-e oldott anyagokat visszatartani az RO? 145. Képes-e baktériumokat visszatartani az RO? 11.a. Előadás

5 146. Soroljon fel három csőhálózati rendszer típust, amivel települések ivóvízhálózatát kialakíthatják! 147. Milyen előnyei vannak az ágvezetékes ivóvízhálózatnak? 148. Milyen hátrányai vannak az ágvezetékes ivóvízhálózatnak? 149. Milyen előnyei vannak az összekapcsolt vezetékes ivóvízhálózatnak? 150. Milyen hátrányai vannak az összekapcsolt vezetékes ivóvízhálózatnak? 151. Milyen előnyei vannak az körvezetékes ivóvízhálózatnak? 152. Milyen hátrányai vannak az kövezetékes ivóvízhálózatnak? 153. Igaz-e, hogy egy földalatti medence is lehet hidraulikailag magastározó? 154. Igaz-e, hogy egy földalatti medence is lehet szerkezetileg magastározó? 155. Milyen előnyei vannak az átfolyásos tározónak? 156. Milyen hátrányai vannak az átfolyásos tározónak? 157. Milyen előnyei vannak az ellennyomó tározónak? 158. Milyen hátrányai vannak az ellennyomó tározónak? 159. Milyen előnyei vannak a súlyponti tározónak? 160. Milyen hátrányai vannak a súlyponti tározónak? 161. Részleges üzemű-e az ellennyomó tározó? 162. Miért lehet szükséges több nyomászónát kialakítani? 11.b Előadás 163. Mondjon példát a szivattyú kiválasztásának szempontjaira! 164. Milyen fő paraméterek jellemeznek egy szivattyút (legalább öt példa)? 165. Milyen függvény H(Q)=? írja le a csővezetéki jelleggörbét? 166. Soroljon fel szivattyú szabályozási módszereket (legalább ötfélét)! 167. Mi a kavitáció? 168. Mit értünk a szivattyú kritikus szívómagassága alatt? 169. Mi a rendelkezésre álló nettó pozitív szívómagasság? 170. Hogyan számítható ki NPSHa? 171. Honnan ismerjük NPSHr értékét? 172. Független-e a szükséges nettó pozitív szívómagasság értéke a vízhozamtól és a munkapont helyzetétől? 173. Miért tételezzük fel, hogy a vízkivétel a szivattyúzás hozamának a fele a hidrofor méretezésekor? 12. Előadás 174. Általában hol helyezünk el csomópontot a hálózathidraulikai modellekben? 175. Milyen egyszerűsítéssel modellezzünk egy több vízkivételi ponttal terhelt vezetékszakaszt (hogyan osztjuk szét a rájutó vízigényt)? 176. Mit mond ki Kirchoff 1. törvénye (csomóponti törvény)? 177. Mit mond ki Kirchoff 2. törvénye (huroktörvény)? 178. Milyen két alapvető peremfeltételt adhatunk meg egy hálózathidraulikai modellben? 13.a. Előadás 179. Adjon legalább két példát a másodlagos szennyeződés okozta vízminőség romlási jelenségekre és azok okaira! 180. Adjon legalább két példát a hálózati vízminőség változás okozta kémiai kockázatra! 181. Mi a vízkor? Alacsony vagy magas értéke a kívánatosabb?

6 13.b. Előadás: Előadás 182. Milyen igénybevételek érik a földbe fektetett ivóvízcsöveket (legalább 4 példa)? 183. Mik a vízellátásban jelenleg leggyakrabban használt csőanyagok (három példa)? 184. Milyen külső és belső bevonatokat alkalmaznak GÖV csöveknél és miért? 185. Milyen csőkötéseket szokás alkalmazni KPE csöveken (legalább 3 példa)? 186. Milyen csőkötéseket szokás alkalmazni PVC csöveken (legalább három példa)? 187. Milyen csőkötések alkalmazhatóak acélcsöveken (legalább három példa)? 188. Milyen csőkötések alkalmazhatóak ÜPE csöveken (legalább egy példa)? 189. Mit jelöl a csővezetéken az SN? 190. Milyen szerelvények alkalmasak nyitásra-zárásra, kétoldali víznyomás felvételére? 191. Mi a nyomáscsökkentő szelep funkciója? 192. Mi a nyomástartó szelep funkciója? 193. Milyen szerelvények alkalmasak a nyomás és a vízhozam szabályozására? 194. Milyen szerelvények alkalmasak csak nyitásra és zárásra? 195. Hogyan csoportosíthatjuk a vízmérőket elhelyezésük/funkciójuk szerint? 196. Működési elv szerint milyen vízmérő típusokat különböztethetünk meg (legalább három példa)? 197. Hány tonnát visel el egy C-250 osztályú fedlap? 198. Milyen megoldások alkalmazhatóak lengésvédelemre (legalább négy példa)? 199. Milyen hatásai vannak a nyomáslengésnek (legalább három példa)? 15. Előadás 200. Mi a rekonstrukció? 201. Mi a felújítás? 202. Mi a javítás? 203. Milyen szolgáltatással összefüggő okok miatt lehet szükséges a vízellátó hálózatok rekonstrukciója (legalább négy példa)? 204. Milyen szolgáltatástól független okok miatt lehet szükséges a vízellátó hálózatok rekonstrukciója (legalább egy példa)? 205. Milyen eszközökkel tárhatóak fel a vízellátó rendszer hibái, problémái? 206. Milyen cső rekonstrukciós módszerek alkalmazhatóak a vízellátó hálózaton (legalább két példa)? 207. Milyen részei vannak az ivóvíz szolgáltatás műszaki információs rendszerének?