Lukács János ELLENŐRZÉS ÉS KÖNYVVIZSGÁLAT ALAPJAI. Budapest, 2019.

Átírás

1 Lukács János ELLENŐRZÉS ÉS KÖNYVVIZSGÁLAT ALAPJAI Budapest, 2019.

2 Szerző: Lukács János Lektor: Printz János Károly Kézirat lezárva: február hó ISBN A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról való másolat készítése a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos! A kiadvány jogosulatlan másolása és felhasználása bűncselekmény. Kiadja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. Budapest, Felelős vezető: dr. Lakrovits Elvíra Borítóterv: Digitaltosh Kft. A kiadványt újrahasznosított papírra nyomtattuk. Készült a Prospektkop Nyomdában.

3 Tartalomjegyzék Előszó Az ellenőrzés alapja Az ellenőrzés fogalma és célja Az ellenőrzés alapelvei Az ellenőrzés fajtái Az ellenőrzés eszközei Az ellenőrzés munkaszakaszai Ellenőrzési rendszerek Magyarország ellenőrzési rendszere Államhatalmi ellenőrzés A törvényhozó hatalom ellenőrzése Parlamenti ellenőrzés Az alapvető jogok biztosa Állami Számvevőszék Költségvetési Tanács Közbeszerzési Hatóság Gazdasági Versenyhivatal Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Egyenlő Bánásmód Hatóság Nemzeti Választási Iroda Magyar Nemzeti Bank Az államfő ellenőrzési feladatai A jogvédő hatalom ellenőrzése Alkotmánybíróság Bíróságok Ügyészség A Kormány ellenőrzési feladatai A Központi Statisztikai Hivatal Országos Atomenergia Hivatal Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központ Helyi önkormányzatok közigazgatási ellenőrzése Államigazgatási, hatósági ellenőrzés Nemzeti Adó- és Vámhivatal Az adóhatósági ellenőrzés lefolytatása Az adóellenőrzések jogkövetkezményei A pénzügyőr által alkalmazható kényszerítő eszközök A pénzügyi nyomozók ellenőrzési eszközei, módszerei Fogyasztóvédelem Munkavédelemi és foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Fővárosi és megyei kormányhivatalok Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület

4 2.3. Tulajdonosi ellenőrzés A legfőbb testület ellenőrzési feladatai Közgyűlés Taggyűlés A tagok gyűlése Felügyelőbizottság Audit Bizottság A könyvvizsgáló A könyvvizsgálat alapelvei A könyvvizsgálat folyamata A megbízás elfogadását megelőző feladatok A könyvvizsgálat megtervezése, vizsgálati program elkészítése Könyvvizsgálati bizonyítékok gyűjtése, a vizsgálati program végrehajtása Könyvvizsgálói észrevételek kiértékelése, a jelentés összeállítása Vezetői ellenőrzés A szabálytalanságok kezelése Szervezeti integritást sértő események kezelése Költségvetési szervek belső kontrollrendszere A költségvetési szervek belső ellenőrzése A belső ellenőrzés feladata A belső ellenőrrel szembeni követelmények, jogok és kötelezettségek A belső ellenőrzés tervezése A belső ellenőrzés lefolytatása Költségvetési felügyelő és önkormányzati biztos Feladatgyűjtemény Feladat Feladat Feladat Feladat Feladat Feladat Feladat Feladat Feladat Feladat Feladat Feladat Ellenőrző kérdések Tesztkérdéses minta vizsgafeladat Tesztkérdéses minta vizsgafeladat megoldása Írásbeli vizsgafeladat Írásbeli vizsgafeladat megoldása Felhasznált irodalom

5 Előszó A vállalati hazugságok olyanok, akár egy hegyi patak, amely eleinte csendesen csörgedez, végül hömpölygő folyamként éri el az óceánt, részvényesek tízezreit sodorva magával. Elliott L. és Schrott R.: Hazug firmák Még egy jogállamban is előbb vagy utóbb mindenki vét kisebb-nagyobb mértékben az előírások, a jogszabályok, a rendeletek ellen. Gondoljunk csak a közlekedésben elkövetett szabálytalanságokra akár autósként, akár gyalogosként; a jegy nélküli utasokra a tömegközlekedésen; a számla nélküli lakásfelújításokra, éttermi fogyasztásra, taxizásra; az orvosoknak adott paraszolvenciákra; a nyugta nélküli zöldség- és gyümölcsvásárlásra vagy a különféle szolgáltatások igénybevételekor. Gyakran előfordul persze ezek fordítottja is: olyankor is céges számlán kér a kedves vevő, amikor kizárólag személyes fogyasztásról van szó, mert szeretné a kiadásait a cégében leköltségelni (például könyv-, szemüveg-, tisztítószer-, színházjegyvásárlás, tankolás stb. esetén), csökkentve ezzel a társasági adó alapját. Az ellenőrnek, revizornak, könyvvizsgálónak megfelelő szakmai és módszertani ismeretekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy eredményesen és hatékonyan tárja fel a hibákat, észlelje a csalásokat, de a sikerhez különleges érzékre, beállítottsága, adottságra, gyanakvó, kétkedő képességre és sokszor a szerencsére is szüksége van. Az ellenőrzés és könyvvizsgálat eljárásainak megtervezésénél és végrehajtásánál, az eredmények értékelésénél és jelentésbe foglalásánál figyelembe kell venni a csalás és hiba miatt előforduló lényeges hibás állítások kockázatát, amely egyrészt abból adódhat, hogy a számvitel területén dolgozók nem szándékosan általában hiányos felkészültség, túlvállalás miatti fáradtságból fakadóan, figyelmetlenségből, tehát véletlenül (vétlenül?) könyvelési hibát követnek el. Nem könnyű annak eldöntése, hogy egy hibát véletlennek vagy szándékosnak ítéljünk-e meg. Minden esetet külön kell mérlegelni, és a hiba jellegétől, mértékétől, az elkövetés módjától, gyakoriságától, valamint az elkövető személyétől függően állapíthatjuk meg, hogy hibáról vagy szándékos csalásról van-e szó. A hibák az ellenőrzési és könyvvizsgálati módszerekkel általában könnyen megtalálhatók és kiszűrhetők. Sokkal nehezebb feltárni azonban a lényeges hibás állítások nagyobbik (legalább is értékben) hányadát kitevő szándékosan elkövetett csalásokat, ami a valóság helytelen bemutatását, a tények szándékos elferdítését, visszaélést és törvényellenes könyvelési trükkök alkalmazását jelenti. Ezen utóbbiak ráadásul a szakmát tekintve is olyan súlyos következménnyel járhatnak, hogy megrendítik a társadalom bizalmát a számviteli rendszerek, a publikált adatok, az ellenőrzés és a könyvvizsgálat intézménye iránt. A csalásnak különböző fokozatai vannak, az egészen enyhétől a súlyosig. Különbségek a mértéken túl általában abban rejlenek, hogy kinek okoz károkat az elkövető. A csaló vállalkozó vagy annak megbízottja általában igyekszik tökéletesen meggyőzni a kétkedő könyvelőt, a belső ellenőrt, a könyvvizsgálót és az adórevizort arról, hogy helyesen járt el. Éppen ezért mindig gyanakvással kell fogadni a túláradó hízelgést, az elbűvölést, a mellébeszélést, a trükközgetést. Állandóan résen kell lenni. Nem lehet egyetérteni a csalókkal való cinkos összekacsintással, a passzív elnézéssel, megértéssel, együttérzéssel. A jó és a rossz közötti különbség érzékelésének és a lebukás veszélyétől való félelemérzetnek a hiánya, az erkölcsi tudat nélküli élet, az erkölcsi beszámíthatatlanság (moral insanity), a gyenge ösztönelfojtási képesség, az izgalomhajhászás vágya egyértelműen veszélyes a társadalomra, elítélendő és üldözendő magatartás. 5

6 Tisztességre, becsületre elsősorban a szülőknek kell nevelniük a gyerekeiket, de az etikus magatartás részben örökletes tulajdonság, tehát szerepet játszhat benne a genetika is. Az erkölcstelen emberek általában nem változnak meg, még akkor sem, ha tudják, hogy milyen hátrányuk származik ebből a viselkedésükből, illetve milyen előnyük származhatna abból, ha változtatnának magatartásukon. Az ellenőrzés és könyvvizsgálat nagy felelősséggel járó munka. Amerikai kutatások eredményei bebizonyították, hogy az auditorok konzervatívabb döntést hoztak a lényegesség megítélésében, és ebből következően alacsonyabb volt a megítélések változatossága is, mint azon könyvvizsgálók, akik kevesebb felelősséget viseltek. Sőt már akkor is óvatosabbak voltak, amikor a lényegességi szint tervezéséhez döntési segédletet biztosítottak a könyvvizsgálók számára. A csalás indítékai, motívumai között találhatunk például külső (hitelképesség növelése) és belső (vezetői) nyomást, de legtöbbször a gyors egyéni meggazdagodás elérésére, a hatalmi, befolyásossági és elismertségi törekvésre vezethető vissza. A jelenség oka lehet még az elégedetlenség, a düh, a bosszú, a pozícióban való túlzott magabiztosság érzése, a lebukás esélyének alulbecslése, az ellenőrzési rendszer hiányossága, a nem kellően elrettentő szankció és a társadalom etikai kultúrájának alacsony színvonala is. A csalások előfordulásának gyakorisága elsősorban a törvények, más jogszabályok és/vagy a szakmai standardok szigorításával, a kontrollszervezetek/technikák beépítésével, a politikai és gazdasági környezetben bekövetkezett szemléletváltozással, a társadalom általános erkölcsi és anyagi színvonalának emelésével csökkenthető. Nagy a felelőssége a tömegeket befolyásoló médiának is abban, hogy egy-egy csalót lelepleződésekor sztárol-e, vagy egyértelműen elítél. A jövő nemzedéke szempontjából meghatározó jelentősége van a szülők példamutató magatartásának, és a visszaélésekkel kapcsolatos egyértelműen elmarasztaló véleménye hangsúlyozásának. Ezen jegyzet első része az ellenőrzés és könyvvizsgálat alapfogalmainak tisztázásával és a magyar ellenőrzési rendszer rövid, lényegre törő bemutatásával foglalkozik. A jegyzet második részében az elmúlt évek gyakorló- és vizsgafeladatai kerültek összefoglalásra azzal a célkitűzéssel, hogy segítse az elméleti tananyag rendszerezését, megértését, illetve a hallgatók felkészülését a vizsgákra. A feladatok helyes megoldása, a tesztek hibátlan kitöltése és a kérdések megfelelő megválaszolása azt feltételezi, hogy a hallgatók kellő számviteli, ellenőrzési és könyvvizsgálati tudással rendelkeznek. Az eredményes vizsga érdekében nélkülözhetetlen a tantárgyhoz kapcsolódó előadásokon és gyakorlatokon való aktív részvétel. Sikeres felkészülést és vizsgázást kívánok! Budapest, február hó A szerző 6