2018. július 26-án hatályba lépett, valamint a 2019-től hatályos szja, tao és áfa változások a évi XLI. tv., a évi LII. tv., a 2018.

Átírás

1 2018. július 26-án hatályba lépett, valamint a 2019-től hatályos szja, tao és áfa változások a évi XLI. tv., a évi LII. tv., a évi LXXXII. tv., a évi CXVII. tv. és a évi CXXVII. tv. alapján

2 Személyi jövedelemadó

3 Személyi jövedelemadó tól hatályos évközi változások

4 1.) Fogalom változás: belföldi illetőségű magánszemély SZJA Belföldi illetőségű magánszemély fogalmának kiegészítése:.az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik. Az SZJA törvényben 2018-ban az állandó lakóhely fogalmát felváltotta a lakóhely, ezáltal megteremtette a lakcímnyilvántartási törvénnyel az összhangot, mivel a lakcímnyilvántartási tv. nem használja az állandó lakóhely kifejezést. A lakóhely az Art-ben definiált ig az ART-ben volt a meghatározva, de től hatályon kívül került. Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a tól az SZJA-ban meghatározott állandó lakóhely kifejezést jétől keletkezett adókötelezettségre is lehet alkalmazni. SZJA 95. (3)

5 1.) Fogalom változás: belföldi illetőségű magánszemély PÉLDA A kettős adóztatás elkerüléséről rendelkező egyezményekben a természetes személy belföldi illetőségének megállapítása, ha mind a két szerződő állam belföldi illetőséggel bírónak tekinti őt: Jellemzően a kettős adóztatást elkerülő egyezményekben a belföldi illetőség helye megállapításának kötelező sorrendiségében az első helyen áll az állandó lakóhely. Az állandó lakóhelyre az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezmény kommentár tartalmaz szövegmagyarázatot, azonban az állandó lakóhely fogalma az érintett ország nemzeti szabálya alapján dönthető el ig ez a fogalom az Art-ben volt tól az SZJA törvényben található újra. Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy től keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható.

6 2.) Bevallási tervezethez kapcsolódó módosítás SZJA 65. (2) a), b) A kamatjövedelem után az adót amennyiben a kamatjövedelem a) kifizetőtől származik a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy az értékpapír, a kollektív befektetési értékpapír esetében a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor a magánszemélyt megillető bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított részt a bevallásában vagy önellenőrzéssel (korábban: az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában) érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe. b) nem kifizetőtől származik a magánszemély bevallásában állapítja meg (korábban:az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg), és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg tól, ha a magánszemély kamatjövedelme nem kifizetőtől származik (pl. külföldről), a magánszemély az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet kiegészítésével teljesítheti az adómegállapítási kötelezettségét. Korábban a magánszemélynek önálló bevallást kellett benyújtania. Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy már a évben keletkezett jövedelmekre is alkalmazható ez a rendelkezés. SZJA 95. (2)

7 2.) Bevallási tervezethez kapcsolódó módosítás SZJA 66. (3) Osztalékból származó jövedelem esetén az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg és az Art-ben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Kifizető hiányában az adót a magánszemély bevallásában állapítja meg (korábban az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg), és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve kell bevallani tól, ha a magánszemély osztalékból származó jövedelme nem kifizetőtől származik (pl. külföldről), a magánszemély az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet kiegészítésével teljesítheti az adómegállapítási kötelezettségét. Korábban a magánszemélynek önálló bevallást kellett benyújtania. Átmeneti renkelkezés biztosítja, hogy már a évben keletkezett jövedelmekre is alkalmazható. SZJA 95. (2)

8 2.) Bevallási tervezethez kapcsolódó módosítás SZJA 67. (5) Árfolyam nyereségből származó jövedelem esetében a kifizető a bevételből a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerinti adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékos költség-adatok figyelembevételével állapítja meg, és az Art-ben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély az adót bevallásában állapítja meg (korábban az adót az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg), és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg tól, ha a magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme nem kifizetőtől származik (pl. külföldről), a magánszemély az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet kiegészítésével teljesítheti az adómegállapítási kötelezettségét. Korábban a magánszemélynek önálló bevallást kellett benyújtania. Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy már a évben keletkezett jövedelmekre is alkalmazható. SZJA 95. (2)

9 3.) Új dómentes rendelkezés SZJA 1.mell. 4. pont alpont alpontja Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató részére a) a teljes idejű, a részidős, a távoktatásban megvalósuló képzésben részt vevőt, ideértve a doktori képzésben részt vevőt megillető juttatásként kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege, b) (korábban: nappali tagozaton) a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része; c) folyósított Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj, nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj; d) a nemzetiségi pedagógusképzésben való részvételre tekintettel pályázat alapján nyújtott ösztöndíj; től a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató részére adómentes bevétel rendelkezés kibővítésre került a föntiek alapján. Átmeneti rendelkezés szerint a hatálybalépést megelőzően keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. SZJA 96. (3)

10 3.) Új adómentes rendelkezés SZJA 1. mell. 7. pont alpontja 1.)Adómentes bevétel a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III.23.) Korm. rendelet alapján az állam visszatéríti a B kategóriás járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges elméleti tantárgyhoz kapcsolódó tanfolyam és elméleti vizsga megfizetett díját azon magyar állampolgárok és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény bizonyos pontjaiban meghatározott személyek (pl. a szomszédos államokban élő magyar állampolgárok, az összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok) részére, akik jét követően tették le sikeresen a közlekedési alapismeretek vizsgát és a 20. életévüket a vizsga napjáig még nem töltötték be. A támogatás mértéke a közlekedési alapismeretek tanfolyam és a vizsga igazgatási szolgáltatási díjának ténylegesen megfizetett összege, de legfeljebb Ft. A támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál (NYUFIG) lehet benyújtani az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a közlekedési alapismeretek vizsga sikeres letétele napjától számított egy éves jogvesztő határidőn belül. A támogatást a NYUFIG a megállapító határozat kiadását követő 13 napon belül folyósítja.

11 3.) Új adómentes rendelkezés SZJA 1. számú melléklet 7. pont alpontja 2.) tól adómentességet biztosít a Kormány egyedi döntése alapján a téli rezsicsökkentéssel összefüggésben központi költségvetésben biztosított forrás terhére a helyi önkormányzatok által a lakosság széles köre részére természetben biztosított juttatás vagy ennek pénzbeli megtérítése révén megszerzett bevételre.

12 3.) Új adómentes rendelkezés SZJA 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont c) pontja Az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott 3.) bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg; (korábban az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás) tól a bölcsődei, óvodai ellátás térítési díja akkor is adómentes, ha a kifizető a munkavállaló nevére szóló számla alapján téríti meg az ellátás díját a magánszemély részére. A változás oka, hogy egyszerűbbé tegyék az adminisztrációt. Korábban a szülőt foglalkoztató munkáltató nevére szóló számla alapján történhetett az elszámolás.

13 3.) Új adómentes rendelkezés SZJA 1. sz. mell. 8. pont alpontja től új adómentes bevétel rendelkezés található az SZJA törvényben, mely szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a hallgatók, diákok, oktatók széles köre számára köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által működési körében meghirdetett rendezvény ideértve a közösségépítő, hagyományőrző rendezvényeket is keretében nyújtott szolgáltatás, továbbá a rendezvény összes költségének 10 %-át meg nem haladó mértékben biztosított vendéglátás, a juttatás időpontjától függetlenül, akkor is, ha a rendezvényen a tanulókon, hallgatókon, tanárokon, oktatókon kívül más személy is részt vehet.

14 4.) 3. sz. melléklet változása SZJA 3. számú melléklet I. pontjának 5. alpontja Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről rendelkező 3. számú melléklet jellemzően előforduló költségei közül a befizetett saját szociális hozzájárulási adó (korábban: a nem megállapodás alapján befizetett saját szociális hozzájárulási adó) tól a befizetett saját szocho minősül jellemzően előforduló költségnek. A korábbi szövegből a nem megállapodás alapján rész törlésre került, mivel a szocho-ra vonatkozóan nincs lehetőség megállapodás kötésére. Átmeneti rendelkezés szerint a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. SZJA 95.

15 5.) 11. sz. melléklet változása SZJA 11. számú melléklet I. pontjának 6. alpontja Egyéni vállalkozó vállalkozói költségek elszámolása során jellemzően előforduló költségek közül a befizetett saját szociális hozzájárulási adó (korábban: a nem megállapodás alapján befizetett saját szociális hozzájárulási adó) tól a befizetett saját szocho minősül jellemzően előforduló költségnek. A korábbi szövegből a nem megállapodás alapján rész törlésre került, mivel a szocho-ra vonatkozóan nincs lehetőség megállapodás kötésére. Átmeneti rendelkezés szerint a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. SZJA 95.

16 5.) 11. sz. melléklet változása SZJA 11. számú melléklet I. fejezet 19. pontja Az egyéni vállalkozó költségei között számolhatja el a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költségeket tól a hivatali, üzleti utazás költségei között a saját számlás áruszállítás és személyszállítás esetében is alkalmazható ez a költségelszámolás, hasonlóan az SZJA tv. 3. m. II. 3. és 5. pontjában található rendelkezéshez. Korábban a bérfuvarozás esetén lehetett csak alkalmazni.

17 Személyi jövedelemadó 2019-től hatályos változások

18 1.) Fogalmak változása: jövedelemszerzés helye SZJA tv e.) Jövedelemszerzés helye: kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, bírói, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti viszony alapján megszerzett jövedelem esetében a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam től a jövedelemszerzés helye a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonnyal rendelkezők esetében a munkáltató illetősége szerinti állam.

19 1.) Fogalmak változása: hivatali, üzleti utazás, SZJA tv Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel től a hivatali, üzleti utazás meghatározása kiegészült a különleges jogosítvánnyal rendelkező szervezetnél tisztséget betöltő magánszemélyek utazásaival is.

20 1.) Fogalmak változása: értékpapír, SZJA tv Értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés, ideértve más, törvényben meghatározott olyan vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont től az értékpapír meghatározása kiegészítésre került más, törvényben meghatározott vagyoni hozzájárulással, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet. Korábban az egyes gazdasági társaságokba betett vagyoni típusú hozzájárulások voltak felsorolva az értékpapírok között.

21 1.) Fogalmak változása: költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás, SZJA tv től a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás módosított fogalma szerint jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján adott támogatás minősülhet ilyen típusú támogatásnak, valamint kiegészült a fogalom a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kapott támogatással is. Átmeneti rendelkezés alapján a jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható az Szja tv. hatálya alá tartozó magánszemélyeknek (ideértve a mg-i őstermelőket és az egyéni vállalkozókat is), lehetőség nyílik a részükre folyósított támogatások adójogi minősítésének felülvizsgálatára, melynek eredményeként sor kerülhet a évekre vonatkozóan benyújtott SZJA-bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére. SZJA 96. (1)(NAV tájékoztató)

22 2.) Bevétel, amit a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni, SZJA tv. 7. (1) z) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételt: a Tbj. szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra [5. (1) (2)] pl. munkaviszonyra tekintettel a magánszemélynek a Tbj. szerint nem a foglalkoztatójától származó vagyoni értékkel összefüggésben a foglalkoztató által átvállalt szociális hozzájárulási adó (korábban százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás) összegét, amennyiben a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja től megszünt az EHO, így az átvállalt Szocho az olyan bevétel, amit a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni.

23 3.) Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány, célzott szolgáltatás, kiegészítő önsegélyező szolgáltatás adózására vonatkozó változás, SZJA tv a, 89. (6) előtt a munkáltatói hozzájárulás és a támogatói adomány adójogi kezelése: A munkáltató, kifizető alapvetően kétféle módon teljesíthet pénztári befizetést a munkavállalója javára az alábbiak szerint: 1. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény 12. -a alapján a munkáltató a pénztár munkáltatói tagjaként a pénztárral kötött szerződés alapján a munkavállaló tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalhatja, vagyis munkáltatói hozzájárulást teljesíthet. 2. az Öpt ában foglaltak értelmében arra is lehetőség van, hogy a munkáltató a pénztár támogatójaként eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást, vagyis támogatói adományt teljesítsen a pénztártagok javára.

24 3.) Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány, célzott szolgáltatás, kiegészítő önsegélyező szolgáltatás adózására vonatkozó változás, SZJA tv. 9. (2) f), (3b) jétől a munkáltatói hozzájárulás és a támogatói adomány a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyra tekintettel a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül. A magánszemélynek az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás és a támogatói adomány esetében -15 %-os mértékű SZJA-t és -19,5 %-os mértékű járulékokat kell fizetnie, mely közterheket az átutalást, befizetést megelőzően az utalást, befizetést teljesítő munkáltató levonja a bevételből. A munkáltatónak pedig -19,5 %-os mértékű SZOCHO-t és -1,5 % szakképzési hozzájárulást kell fizetnie, ha ezen jogcímek szerinti juttatást nyújt a munkavállaló részére. A bevétel megszerzésének napja a kiadás teljesítésének napja: a munkáltatói hozzájárulás, illetve a támogatói adomány esetében is.

25 3.) Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány, célzott szolgáltatás, kiegészítő önsegélyező szolgáltatás adózására vonatkozó változás, SZJA tv. 44/A. (1) a) jétől a munkáltatói hozzájárulás és a támogatói adomány a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül. A pénztártag ezen juttatások után is tehet önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot a befizetett összeg 20 %-áról, legfeljebb az adóévben Ft átutalásáról rendelkezhet, mivel ezeket az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy befizetett összegeket is jóváírják a tagok egyéni számláján.

26 3.) Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány, célzott szolgáltatás, kiegészítő önsegélyező szolgáltatás adózására vonatkozó változás, SZJA tv. 28. (1) f) fb) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére az SZJA törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen f) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt, igazolt összeg, kivéve fa) a magánszemély saját befizetését, fb) azt a jóváírást, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni (ideértve különösen a munkáltatói hozzájárulást és a tag javára utalt támogatói adományt), vagy a jövedelem megállapításánál bevételként nem kell figyelembe venni, fc) a fedezeti alapból történő befektetések hozamát, fd) az értékelési különbözetet től az egyéb jövedelmek meghatározásában megerősíti a jogszabály, hogy a munkáltatói hozzájárulás és a támogatói adomány nem tartozik ide. Az oka, hogy ez a jövedelem a magánszemély összevont adóalapjának részét képezi.

27 3.) Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány, célzott szolgáltatás, kiegészítő önsegélyező szolgáltatás adózására vonatkozó változás Az Öpt. 12/A. -a alapján lehetőség van a pénztári szolgáltatások közösségi jellegű finanszírozásra is, melynek során a pénztár az alapszabályában szereplő, a munkáltatói tag, illetve a támogató alapján kiválasztott szolgáltatásokat, ún. célzott szolgáltatásokat nyújthat a tagok részére. Ha a munkáltató célzott szolgáltatás igénybe vételét kívánja finanszírozni, akkor szerződést kell kötnie a pénztárral, amelyben meg kell határozni többek között a célzott szolgáltatások körét, a munkáltató által a pénztár részére fizetendő összeget (ezen belül a közvetlenül a célzott szolgáltatásra felhasználható részt), a célzott szolgáltatás nyújtásának módját, rendjét, határidejét és az elszámolás rendjét is. A célzott támogatásra befizetett összeg egy elkülönítetten létrehozott támogatási alapba/számlára kerül a pénztáron belül (vagyis azt a pénztár nem írja jóvá a tagok egyéni számláján), innen vehető igénybe az a szolgáltatás, amelyet a befizetéssel a munkáltató finanszírozni kíván. (NAV tájékoztató)

28 3.) Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány, célzott szolgáltatás, kiegészítő önsegélyező szolgáltatás adózására vonatkozó változás Az Szja tv. 70. (2) bekezdése alapján az Öpt. előírásai szerinti célzott szolgáltatásra befizetett összeg egyes meghatározott juttatásnak minősül, (40,71%) kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra teljesített befizetést. A munkáltató a juttatás értékének 1,18-szorosa után -15 %-os mértékű SZJA-t és -19,5 % SZOCHO-t köteles fizetni.

29 3.) Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány, célzott szolgáltatás, kiegészítő önsegélyező szolgáltatás adózására vonatkozó változás, SZJA tv. 1. mell Adómentes bevétel az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély, ide nem értve a törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatást. Ha a munkáltató célzott szolgáltatást finanszíroz, és a magánszemély ilyen célzott szolgáltatást vesz igénybe, akkor ez a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes bevételnek minősül, kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatást, mert ez az összevont adóalap egyéb jövedelmébe tartozik.

30 3.) Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány, célzott szolgáltatás, kiegészítő önsegélyező szolgáltatás adózására vonatkozó változás, PÉLDA A munkáltató célzott szolgáltatásra Ft-ot fizet be a pénztárba. Mennyi a munkáltató adókötelezettsége? A magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a célzott szolgáltatás igénybe vétele miatt? A munkáltató által célzott szolgáltatásra befizetett összeg egyes meghatározott juttatásnak minősül, ezért a munkáltató a juttatás értékének 1,18-szorosa után -15 %-os mértékű SZJA-t és -19,5 % SZOCHO-t köteles fizetni x 1,18 = Ft, SZJA x 15 % = Ft és x 19,5 % = Ft, Összesen Ft Ha a munkáltató célzott szolgáltatást finanszíroz, és a magánszemély ilyen célzott szolgáltatást vesz igénybe, akkor ez a célzott szolgáltatás adómentes bevételnek minősül a magánszemélynek.

31 3.) Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány, célzott szolgáltatás, kiegészítő önsegélyező szolgáltatás adózására vonatkozó változás, SZJA tv. 46. (2) Nem terheli adóelőleg: d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár da) által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeget, ha az egyéb jövedelemnek minősül, db) egyéb jövedelemnek minősülő célzott szolgáltatását, azzal, hogy a jövedelem adóját a magánszemély az adóbevallásban állapítja meg és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg. Ha a magánszemély kiegészítő önsegélyező szolgáltatást vesz igénybe célzott szolgáltatásként, akkor az az Szja tv a szerinti egyéb jövedelemként adóköteles. A magánszemélynek az SZJA-n kívül 19,5 %-os mértékű SZOCHO-t is fizetnie kell, mert a pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén nem minősül kifizetőnek. [SZOCHO tv. 18. (4) c) pont cb) alpontja]

32 3.) Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány, célzott szolgáltatás, kiegészítő önsegélyező szolgáltatás adózására vonatkozó változás, SZJA tv. 1. mell d) A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes bevétel: az az összeg, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár (ide nem értve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárat) törvényben meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás, illetve törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás címén, fizet (juttat), feltéve, hogy 1. nyugdíjszolgáltatás esetén a szolgáltatásra jogosult 1.1. tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, illetve nyugdíj-előtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben, vagy azt megelőzően nyitotta meg, vagy 1.2. jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett, 2. a kiegészítő önsegélyező szolgáltatás nem célzott szolgáltatásként illeti meg a jogosultat.

33 3.) Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány, célzott szolgáltatás, kiegészítő önsegélyező szolgáltatás adózására vonatkozó változás Öpt. 50/B. -a alapján a pénztár által nyújtható kiegészítő önsegélyező szolgáltatások közé tartoznak, mint például: - a gyermekszületéshez kapcsolódó ellátások, - munkanélküliségi ellátások, - elemi károkhoz kapcsolódó segélyek, - betegségi segélyek, - haláleseti segélyek, - tanévkezdési támogatás, - gyógyszerár-támogatás, - közüzemi díj támogatás, - lakáshitel törlesztés támogatása, - otthoni gondozás, - idősgondozás támogatása.

34 4.) Adóbevallási tervezettel összefüggő változás, SZJA tv.12/b. A magánszemély részére az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év február hónapjának utolsó napjáig beérkezett kifizetői adatszolgáltatások alapján a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít. Korábban az egyéni vállalkozónak nem készített adóbevallási tervezetet az adóhatóság. SZJA 95. (7) Az adóbevallási tervezet postai megküldése áig kérhető azoknak, akik nem regisztráltak az Ügyfélkapura és önállóan nem nyújtották be 2018-ra vonatkozó bevallásukat. A bevallási tervezet az alábbi formában kérhető: - SMS-ben, - levélben, - telefonon, - személyesen vagy - elektronikusan. Ezt követően kizárólag ügyfélkapun keresztül tekinthető meg vagy a NAV ügyfélszolgálatain kérhető ki a tervezet.

35 4.) Adóbevallási tervezettel összefüggő változás PÉLDA, Art. 3. mell. I/ pontja éig meg kell őrizni az adóbevallást, illetve minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot, amelyet a kitöltéshez (az adóbevallási tervezet javításához, kiegészítéséhez) felhasznált a magánszemély. PÉLDA: Mikor van a évi adó bevallásának és megfizetésének határideje? Valamennyi magánszemélynek ideértve az ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyt, a mg-i őstermelőt valamint az egyéni vállalkozót is május 20-ig. Meddig és milyen módon lehet az adó %-áról a rendelkező nyilatkozatot beadni? május 20-ig elektronikusan, postán vagy személyesen akár a bevallás részeként, akár külön. Ha a munkáltató vállalja, a munkáltató útján is eljuttatható a rendelkező nyilatkozat az adóhatósághoz. Ebben az esetben a rendelkező nyilatkozatot éig a munkáltatónak kell átadni lezárt, ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg aláírt postai borítékban.

36 4.) Adóbevallási tervezettel összefüggő változás, SZJA tv. 12/C. (6),(7) Ha a magánszemély az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év napjáig nem javítja, nem egészíti ki, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és az adóbevallási tervezet a magánszemély által benyújtott bevallásnak minősül. Az előzőektől eltérően az adóköteles bevételt szerzett - mg-i őstermelő, - az ÁFA fizetésére kötelezett magánszemély és - az egyéni vállalkozó adóbevallási kötelezettségét akkor teljesíti, ha az adóbevallási tervezet felhasználásával vagy adóhatósági közreműködés nélkül bevallást nyújt be.

37 4.) Adóbevallási tervezettel összefüggő változás, SZJA tv. 12/C. (3) Az adóbevallási tervezet tartalmazza az adóhatóság nyilvántartásában szereplő, a magánszemély által az adóévben megszerzett, - SZJA törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját, - EKHO törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját, - EFO törvény szerinti jogviszonyból származó, a SZJA törvény szerinti mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet, - a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára vonatkozó szabályokat tartalmazó törvény hatálya alá tartozó különadóalapot képező bevételt és annak adóját, - SZOCHO törvény szerint a SZOCHO alapját képező jövedelmet és az utána fizetendő szociális hozzájárulási adót.

38 4.) Adóbevallási tervezettel összefüggő változás, SZJA tv. 12/D. A magánszemély ide nem értve azt az esetet, ha az adóévben csak olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, amellyel összefüggésben kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség nem terhelte az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az adóévben - mg-i őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kv, ha e bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani s ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli; - fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott; - a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot; - csereügyletből származó jövedelmet szerzett;

39 4.) Adóbevallási tervezettel összefüggő változás, SZJA tv. 12/D. - az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles; - nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles; - a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult; - olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről - származott; - nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett nyilatkozatot, hogy őt Magyarországon adókötelezettség erre tekintettel nem terheli; - ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg;

40 4.) Adóbevallási tervezettel összefüggő változás, SZJA tv. 12/D. - a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el; - valamely bevételével összefüggésben az EKHO törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta; - valamely bevételével összefüggésben SZOCHO-ra (korábban EHO-ra) előlegfizetési kötelezettsége keletkezett; - adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani; - egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli.

41 4.) Adóbevallási tervezettel összefüggő változás, SZJA tv. 13. (1) A magánszemély adóbevallási kötelezettségét adóhatósági közreműködés nélkül teljesíti: - az adóévben csak olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, amellyel összefüggésben a kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli, vagyis a kifizető nem küld adatot év közben az adóhatóságnak, - az adóbevallási tervezet elfogadása, kijavítása, kiegészítése helyett adóbevallást kíván benyújtani, - ügyfélkapuval nem rendelkező magánszemély az adóbevallási tervezetet kiegészíti vagy módosítani kívánja. Korábban itt szerepelt, hogy az adóévben egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli.

42 4.) Adóbevallási tervezettel összefüggő változás, SZJA tv. 44/C. (11) A NAV azoknak a magánszemélyeknek is készít adóbevallási tervezetet, akik külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződéseik alapján kívánnak élni az adó feletti rendelkezési jogukkal, ha rendelkeznek a külföldi biztosító által kiállított bővített adattartamú igazolással. Így ők is teljesíthetik az adóbevallási tervezet felhasználásával bevallási kötelezettségüket. Korábban az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásban kellett bevallaniuk.

43 5.) Ingatlan bérbeadáshoz kapcsolódó: rezsiköltség elszámolása, SZJA tv. 17. (3a) Ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díja től változott, ha az ingatlant bérbeadó magánszemély az ingatlannal összefüggő rezsiköltségeit víz, gáz, csatorna díj áthárítja a bérlőre úgy, hogy a mérőket nem íratja át a bérlő nevére, akkor az erre tekintettel kapott összeg nem minősül bevételnek. Kivételek: - A társasház által kötött biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre nem vonatkozik a szabályváltozás. - Nem alkalmazható a bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat. Tehát a bérlő által megfizetett közös költség a bérbeadó ingatlan-bérbeadásából származó bevételének minősül, amelyből költségelszámolásra van lehetőség. - Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, ami tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, az új szabály nem alkalmazható. Ezekben az esetekben ugyanis a szolgáltatás díja az igénybevétellel arányosan nem hárítható át a bérlőre. Ilyenkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, melyből levonhatók a költségek. - Az új szabály arra sem vonatkozik, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, mert ebben az esetben sem a fogyasztással arányosan hárítja át a közüzemi díjakat a bérbeadó a bérlőre., NAV tájékoztató

44 5.) Ingatlanbérbeadáshoz kapcsolódó: rezsiköltség elszámolására PÉLDA Magánszemély bérbe adja a lakását Ft/hó bérleti díjért, a lakásban található mérőket, mint gázóra, villanyóra, vízóra nem íratja át a bérlő nevére. A közüzemi költségek havi összege Ft, amelyet a bérlő megfizet a bérbeadónak, aki a kapott összeget befizeti a közüzemi szolgáltatónak. Mennyi a magánszemély bevétele? Csak a bérleti díj, a közüzemi díjak, amiket a bérbeadó befizet a szolgáltatók részére, nem minősülnek bevételnek. Mi az előnye a változásnak? A korábbi szabályok alapján, ha a mérők nem voltak a bérlő nevére átírva, és a bérlő megfizette a rezsiköltségeket a bérbeadónak, akkor ezek bevételnek számítottak a bérbeadónál. A költségei között csak akkor tudta figyelembe venni a közüzemi díjakat, ha tételes költségelszámolást választott az SZJA szerinti jövedelem meghatározására, azonban ekkor minden önálló tevékenységből származó jövedelmére a tételes költségelszámolást kellett alkalmaznia az adott évben. Előny lehet a kevesebb adminisztráció, ha diktált költséghányad alkalmazását választja a magánszemély, nem kell feltétlenül átírni a mérőket a bérlő nevére.

45 5.) Ingatlan bérbeadáshoz kapcsolódó: kifizetői adóelőleg, SZJA tv. 46. (4) c) 2019-től nem kell adóelőleget levonnia a kifizetőnek a kifizetéskor, ha lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy a 17. (5) bekezdését alkalmazza, vagyis a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját. Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg. Szja tv. 17. (5) A nyilatkozat alapján a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, még akkor sem, ha a lakás bérbeadásából az említett szabály alkalmazása után mégis származik adóköteles jövedelme a bérbeadónak (vagyis a bérbeadás bevétele meghaladja a más településen bérelt lakás bérleti díját). Ilyenkor a bérbeadónak kell jövedelme után az adóelőleget megállapítania és a negyedévét követő hónap 12. napjáig megfizetnie, valamint az éves SZJA bevallásban bevallania., NAV tájékoztató

46 5.) Ingatlanbérbeadáshoz kapcsolódó: kifizetői adóelőleg, PÉLDA PÉLDA: A magánszemély hosszútávra bérbeadja Szegeden lévő lakását egy kifizetőnek minősülő személynek. A bérbeadás oka, hogy Budapesten talált 2 éves időszakra munkát és ezért Budapestre költözik, ahol hosszútávra lakást bérel egy kifizetőnek minősülő személytől. Mit kell tennie a magánszemélynek a bérbeadott ingatlanra vonatkozó bérleti díj számfejtése előtt, ha nem szeretné, hogy a kifizető adóelőleget állapítson meg a kifizetendő bérleti díjából? A magánszemélynek a kifizetés előtt nyilatkoznia kell a kifizetőnek arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelme megállapításánál figyelembe akarja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját. A nyilatkozat alapján a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, még akkor sem, ha a lakás bérbeadásából az említett szabály alkalmazása után mégis származik adóköteles jövedelme a bérbeadónak, vagyis a bérbeadás bevétele meghaladja a más településen bérelt lakás bérleti díját. Ilyenkor a bérbeadónak kell jövedelme után az adóelőleget megállapítania és a negyedévét követő hónap 12. napjáig megfizetnie, valamint az éves SZJA bevallásban bevallania.

47 6.) Tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő költségeinek igazolása, PÉLDA, SZJA tv. 22. (6) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből származó bevételéből ezen bevétel 40 %-át kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül számolhat el, számlával (számlákkal), más bizonylattal (bizonylatokkal) igazolt költségein felül jétől a mg-i kistermelő a tevékenységével összefüggésben felmerült költségét a számla mellett egyéb bizonylattal is igazolhatja, mint például a bérfizetési bizonylattal. Korábban a költségeit kizárólag számlával igazolhatta. PÉLDA: A mg-i kistermelő egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalót, akinek a részére bért fizet. A kifizetésről szóló bérjegyzék igazolt költségnek minősülhet? Igen, mert számlán kívül más bizonylattal is igazolhatja a felmerült költségeit.

48 6.) Tételes költségelszámoló mg-i kistermelő költségeinek igazolása, SZJA tv. 78/A. (4) A tételes költségelszámolást alkalmazó mg-i kistermelő a 600 e. Ft-ot (adómentesség értékhatárát) meghaladó, de 4 millió Ft-nál nem több éves bevétel esetén nyilatkozhat, hogy z adóévben nem volt a mg-i kistermelésből jövedelme (nemleges nyilatkozat), feltéve, hogy rendelkezik legalább a bevétel 20 %-át kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült, a 3. sz. mell-ben költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlával (számlákkal), más bizonylattal (bizonylatokkal), és ezt a tényt a nyilatkozatban is megerősíti jétől a mg-i kistermelő a tevékenységével összefüggésben felmerült költséget a számla mellett egyéb bizonylattal is igazolhatja, például a bérfizetési bizonylattal. Korábban a költségeit kizárólag számlával igazolhatta. Így től a nemleges nyilatkozattétel esetében figyelembe vehető például az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottaknak kifizetett bérjegyzék is.

49 7.) Az összevont adóalap, SZJA tv Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (korábban a 19,5 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás vagy SZOCHO megfizetésére) (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 84 %-át kell jövedelemként figyelembe venni től a 84 %-os jövedelem szabály alkalmazásakor a SZOCHO magánszemély általi megfizetése esetén a jövedelem 84 %-a az adónak az alapja. Korábban 19,5 %-os EHO vagy SZOCHO volt nevesítve. Az EHO hatályon kívül került től, így csak a Szocho-ra hivatkozik.

50 7.) Az összevont adóalap, PÉLDA PÉLDA: A magánszemély az adóévben Ft bevételt szerez. Ez a bevétel az SZJA törvény összevont adóalapjának egyéb jövedelmei közé tartozik, amivel szemben költséget nem tud elszámolni, így a bevétel egésze jövedelemnek minősül. A jövedelem után a magánszemélynek kell megfizetnie a 19,5 %-os SZOCHO-t, azonban ezt nem vonhatja le a bevételéből költségként, valamint nem is térítik meg a számára. A magánszemély az adóévben más bevallandó bevétellel nem rendelkezik. Hány forint lesz a magánszemély összevont adóalapja 2019-ben, és mennyi lesz annak a fizetendő személyi jövedelemadója? Ft bevétel, jövedelem Ft, adóalap Ft x 0,84 = Ft, fizetendő SZJA Ft x 0,15 = Ft

51 8.) Adóelőleg alapja, SZJA tv. 47. (5) Az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből az SZJA törvény alapján megállapított jövedelem 84 %-a minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó (korábban a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás vagy szocho) megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették) től a 84 %-os jövedelem szabály alkalmazásakor a SZOCHO magánszemély általi megfizetése esetén a jövedelem 84 %-a az adónak az alapja. Korábban 19,5 %-os EHO vagy SZOCHO volt nevesítve. Az EHO hatályon kívül került től, így csak a Szocho-ra hivatkozik.

52 9.) Családi kedvezmény: mértéke, PÉLDA SZJA tv. 29/A. (2) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény az eltartottak lélekszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként -egy eltartott esetén forint, -kettő eltartott esetén»2016-ban forint,»2017-ben forint,»2018-ban forint,»2019-ben és az azt követő években forint, (adóban kifejezve Ft/hó) -3 és minden további eltartott esetén forint.

53 9.) Családi kedvezmény: mértéke, PÉLDA SZJA tv. 29/A. (2) PÉLDA: A magánszemélynek Ft/hó munkabére, valamint 2 kedvezményezett eltartottnak minősülő gyermeke van. Adóelőleg nyilatkozatot adott a munkáltatójának a családi kedvezmény igénybevételéről ben a munkáltató 2 kedvezményezett eltartott esetében jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként Ft/fő/hóval csökkenti az összevont adóelőleg alapját, vagyis Ft = Ft x 15 % = Ft Szja előleget von le havonta a magánszemélytől, így Ft-tal kevesebb Szja előleget kell fizetnie a magánszemélynek a családi kedvezmény miatt.

54 9.) Családi kedvezmény: megosztása, SZJA tv. 29/B. (1b) A családi pótlék összegének megállapításakor egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt vagy gyámot, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa: - köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs, - vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, - megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs, - nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs, - időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs. Cst évi LXXXIV. tv. 12. (3)

55 Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásban megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható, ide nem értve, ha a jogosult a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 12. (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak. A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. tv. 12. (3)-ben meghatározott esetekben az egyedülállókat megillető emelt összegű családi pótlék igényelhető akkor is, ha a gyermeket nem egyedül neveli a jogosult. Ilyenkor jellemzően a jogosult nem rendelkezik jövedelemmel, és ilyen esetben a családi kedvezmény megosztással érvényesíthető.

56 10.) Vállalkozói személyi jövedelemadózó egyéni vállalkozó bevallást kiegészítő nyilatkozata, SZJA tv. 49/B. (8) A vállalkozói adóalap -az (1) (7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, azzal, hogy -ha az (1) (5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított bevételnek a 4. és 11. számú melléklet szerint elszámolt költséget nem haladja meg, vagy a meghaladó része nem éri el az adóévben a jövedelem-(nyereség-)minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint»adóbevallásában az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősülő bevallást kiegészítő nyilatkozatot tesz (korábban adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. -ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz), vagy»a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak től az SZJA törvényben található az egyéni vállalkozó a jövedelem-(nyereség-)minimum szabállyal kapcsolatban bevallást kiegészítő nyilatkozatot tehet. Korábban ez a rendelkezés az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Kormányrendeletben volt.

57 11.) Ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzése: erre fordított összeg, SZJA tv. 62. (2) ga), gb) Ha az az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, akkor a megszerzésre fordított összeg: - örökléssel szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték; - ajándékozással szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog esetében az átruházásból származó bevétel 75 %-a, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, től meghatározásra került a megszerzésre fordított összeg olyan örökléssel, ajándékozással szerzett vagyoni értékű jog (például haszonélvezet, használat) későbbi értékesítése esetében, ahol szerzéskor nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség.

58 11.) Ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzése: erre fordított összeg PÉLDA, SZJA tv. 62. (2) h) Megszerzésre fordított összeg: az adófizetés alapjául szolgáló érték, ha az ingatlan megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt től meghatározásra került az ingatlan formájában szerzett adóköteles bevétel például kifizetőtől, ingyenes juttatás, eszközátadás keretében, egyéb jövedelemként esetében a megszerzésre fordított összeg megállapítása, ha az ingatlant a későbbiekben értékesíteni kívánja a magánszemély. Példa: Ha a magánszemély az adott évben ingyen kapott a kifizetőtől egy 7 millió Ft értékű lakóingatlant, a lakóingatlan miatt az adott évben az összevont adóalapja 7 millió Ft-tal növekedett, és adófizetési kötelezettsége keletkezett. Ha a későbbiekben a magánszemély ezt az ingatlant el szeretné adni, akkor a jövedelemének kiszámításakor az ingatlan szerzési értékeként 7 millió Ft-ot fog figyelembe venni.

59 12.) Béren kívüli juttatások, PÉLDA Szja jétől a béren kívüli juttatások köre leszűkült. A munkáltató béren kívüli juttatásként a SZÉP-kártya egyes alszámláira nyújthat támogatást. Hatályon kívül került a munkáltató által a munkavállalóinak legfeljebb évi Ft összegig adható pénzjuttatás. Ha a munkáltató ét követően a munkavállalónak pénzjuttatást ad, akkor az a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősül, így a magánszemély nem önálló tevékenységéből (munkaviszonyából) származó jövedelmeként viseli a közterheket. PÉLDA: A munkáltató a munkavállalóknak januárjában a 12. havi munkabérrel együtt utalta át a évre vonatkozó Ft összegű pénzjuttatás arányos részét. Erre nem alkalmazhatta az Szja tv. 26. (1) bekezdését, amely szerint, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ez a pénzjuttatás 2018-ban nem munkaviszonyból származó összevont alapba tartozó jövedelem volt, hanem a kifizetőt terhelő adókötelezettség melletti külön adózó jövedelem.

60 12.) Béren kívüli juttatások, SZJA tv. 71. (1),(2) től béren kívüli juttatásnak minősül ha a juttató a munkáltató a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya - szálláshely alszámlájára utalt több juttatótól származóan együttvéve max. évi Ft támogatás; - vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra felhasználható több juttatótól származóan együttvéve max. évi Ft támogatás; - szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, szolgáltatásra felhasználható több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb évi Ft támogatás.

61 12.) Béren kívüli juttatások, SZJA tv. 71. (1),(2) Béren kívüli juttatásnak minősül továbbá: - a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; - a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott egyébként adóköteles jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

62 12.) Béren kívüli juttatások, SZJA tv. 69. (2) A béren kívüli juttatások [71. ] esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem től a béren kívüli juttatások utáni közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt -15 % SZJA, és -19,5 % SZOCHO fizetési kötelezettség terheli (2018. évi LII. tv.), így az összes közteher kötelezettség 34,5 %.

63 13.) Egyes meghatározott juttatások, SZJA tv től kizárólag az Szja tv ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak - a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; - a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélőszolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem. - az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló tv. előírásai szerint célzott szolgáltatásra kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra befizetett összeg. - a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. - az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

64 13.) Egyes meghatározott juttatások, SZJA tv től kizárólag az Szja tv ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak - ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 %-ának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 %-át, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 %-át nem haladja meg.

65 13.) Egyes meghatározott juttatások, SZJA tv től kizárólag az Szja tv ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak - az évi 1 alkalommal nyilvántartás vezetése mellett csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem; - az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető jóhiszemű eljárása ellenére nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 %-át);

66 13.) Egyes meghatározott juttatások, SZJA tv től kizárólag az Szja tv ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak - a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem; - az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap

67 13.) Egyes meghatározott juttatások, Szja 70. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá: - SZÉP kártya szállás alszla 225 e.ft, vendéglátás alszla 150 e.ft, rekreáció alszla 75 e.ft értékhatárokat meg nem haladóan az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része; - a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meghaladó része; - a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott egyébként adóköteles jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meghaladó része.

68 13.) Egyes meghatározott juttatások,szja tv. 70. (8) Az éves rekreációs keretösszeg, ha a munkáltató költségvetési szerv: - évi 200 ezer Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; - a 200 ezer Ft-nak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; - évi 200 ezer Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg; Az éves rekreációs keretösszeg, ha más munkáltató: - évi 450 ezer Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; - a 450 ezer Ft-nak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; - évi 450 ezer Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

69 13.) Egyes meghatározott juttatások, SZJA tv. 70. (9) Egyes meghatározott juttatásokhoz kapcsolódó fogalmak: -csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 %-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás; - telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges a kiadások 20 %- ának,

70 13.) Egyes meghatározott juttatások, SZJA tv. 69. (2) Az egyes meghatározott juttatások [70. ] esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18- szorosa től az egyes meghatározott juttatások esetében a közteher alapja továbbra is -a juttatás értékének 1,18 szorosa, amely után a kifizetőt -15 % SZJA, és -19,5 % SZOCHO fizetési kötelezettség terheli (2018. évi LII. törvény), így az összes közteher kötelezettség 40,71 %.

71 13.) Egyes meghatározott juttatások, PÉLDA PÉLDA: A munkáltató csekély értékű ajándékot juttatott 2019-ben egy alkalommal, 10 magánszemélynek, Ft/fő értékben. Mennyi lesz az adókötelezettség ezen juttatás után? Az egyes meghatározott juttatások esetében a közteher alapja a juttatás értékének 1,18 szorosa, amely után a kifizetőt 15 % SZJA, és 19,5 % SZOCHO fizetési kötelezettség terheli Ft x 1,18 = Ft, SZJA x 15 % = Ft és x 19,5 % = Ft, Összesen Ft

72 13.) Egyes meghatározott juttatások A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások közül 2019-től hatályon kívül került: - a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj [SZJA 70. (1) c)]. Átmeneti rendelkezés szerint én hatályos rendelkezést a 2018-ban kezdődő biztosítási évre de legfeljebb éig megfizetett biztosítási díjakra lehet alkalmazni [ SZJA tv. 95. (6)]. - a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon adott bármilyen terméket, szolgáltatást a kifizetőt terhelő magasabb közteher kötelezettség mellett [ SZJA tv. 70. (1a)]. - a én hatályos béren kívüli juttatásnak minősülő, de a jén béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató ét követően a juttatásokra vonatkozóan a én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatta, például az iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet utalvány, vagy az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége. SZJA 89. (6) Továbbá megváltozott a csekély értékű ajándékhoz kapcsolódó adózási szabály: évi 1 (korábbi 3) alkalommal adható egyes meghat juttatásként.

73 14.) Kamatkedvezményből származó jövedelem, SZJA tv. 72. (4) f) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a következő jogcímen és a következő feltétellel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt: a folyósítás évét megelőző 4 évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió Ft összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta jétől egy értékbeli korlátot is vizsgálnia kell (az értékbeli korlát vonatkozik az önkormányzat által a magánszemélynek adott hitelekre is) a munkáltatónak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításakor, ha a munkavállalónak kedvezményes lakáscélú hitelt ad. A hitel összege a 10 millió Ft-ot nem haladhatja meg a folyósítás évét megelőző 4 évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt. Átmeneti rendelkezés alapján a 10 millió Ft-os értékhatár megállapításához a jét követően nyújtott lakáscélú hiteleket kell figyelembe venni.

74 14.) Kamatkedvezményből származó jövedelem, SZJA tv. 72. (5) -lakás vásárlása: a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is); -lakás bővítése: a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése; -korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 %-áig; -akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson; -lakószoba: legalább egy 2 méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert; a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe. A lakáscélú hitellel kapcsolatos értelmező rendelkezések - a lakásvásárlás, építés, korszerűsítés, akadálymentesítés fogalma - átkerültek az SZJA tv 1. számú mellékletéből a 72. (5). Hatályon kívül kerültek a feltételek közül a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, a méltányolható lakásigény mértékét és az együtt költöző, együtt lakó családtagokat meghatározó fogalmak.

75 14.) Kamatkedvezményből származó jövedelem, SZJA tv. 72. (4) h) Az alábbi kamatkedvezményből származó jövedelem alóli mentesítő rendelkezés kiegészítésre került az alábbiak szerint, vagyis a jövedelem megállapításakor nem kell figyelembe venni a következő jogcímen és a következő feltétellel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek [korábban Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal] hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz, szerződés-hosszabbítási díj, visszailleszkedési támogatás, a honvédek jogállásáról szóló évi CCV. törvény 74/A. -a szerinti juttatás és családalapítási támogatás, feltéve, ha azt vissza kell fizetni.

76 15.) Hatályon kívül került adómentes bevételek, SZJA tv. 1.sz.mell.2.7., től hatályon kívül került a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 %- áig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző 4 évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió Ftig terjedő összegben, feltéve től hatályon kívül került az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás. Ha 2019-től a munkáltató a munkavállalójának lakáscélú támogatást nyújt, ez a juttatás bérjövedelemként keletkezteti az adókötelezettséget.

77 15.) Hatályon kívül került adómentes bevételek, SZJA tv. 95. (5) je előtt kifizetett támogatás minősül adómentesnek. Hitel törlesztése esetén a 2018-as év végéig kifizetett támogatás felhasználásának éig meg kell történnie. Lakás tulajdonjogának a megszerzése esetén az év végéig folyósított összeget legkésőbb éig kell felhasználni, továbbá a magánszemély az elszámolásra vonatkozó igazolásokat éig köteles a munkáltatónak átadni. Lakás építése, építtetése, alapterületének a növelése, akadálymentesítése és korszerűsítése esetén az utalt támogatást éig szükséges felhasználni, az elszámolásnak május 31-éig meg kell történnie. (NAV tájékoztató) A jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben az SZJA törvény én hatályos szabályait kell alkalmazni.

78 15.) Hatályon kívül került adómentes bevételek, SZJA tv. 1.sz. mell pont, től hatályon kívül került a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás: az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből -a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 %-át, -a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 40 %-át, -a foglalkoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 20 %-át meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is, azzal, hogy az ugyanazon munkáltatóval létrejött új munkaviszony esetén az a) c) pont szerinti időtartamot a munkaviszonyok időtartamának összeszámításával kell meghatározni től hatályon kívül került a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége. Amennyiben a munkáltató továbbra is folyósít ilyen juttatást a munkavállalónak, akkor az bérjövedelemként válik adókötelessé.

79 15.) Hatályon kívül került adómentes bevételek, SZJA tv. 1.sz. mell től hatályon kívül került a diákhitel törlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói juttatás adómentessége, amely a következőkről rendelkezett: a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet szerinti hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás, a munkaviszony fennállásának időtartama alatt a munkavállalót terhelő előírt kötelező diákhitel törlesztő részlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 %-áig terjedő összegig.

80 16.) Adómentes bevételek, SZJA tv. 1.sz. mell pont 2019-től az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása következtében az Alkotmánybíróság ösztöndíjat alapíthat, melynek adómentességét biztosítja ez a rendelkezés. Az ösztöndíj célja a jogász szakma képviselőinek neves külföldi intézményekben, alkománybíróságokon és bíróságokon szerzett munkaill. kutatási tapasztalatának elősegítése, az Alkotmánybíróság joggyakorlatához köthető, színvonalas tudományos publikációk megszületése, az Alkotmánybíróság külföldi szakmai kapcsolatainak erősítése, valamint szakmai munkájának támogatása és gyakorlatának hazai és nemzetközi tudományos körökben való megismertetése.

81 16.) Adómentes bevételek, SZJA tv. 1.sz. mell pont 2019-től adómentes juttatás A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvényben meghatározott szabályok szerint a különböző doktori képzésekben fokozatot szerző magánszemélyek ösztöndíja.

82 16.) Adómentes bevételek, SZJA tv. 1.sz. mell e) 2019-től egyéb indokkal adómentes bevétel a szociálisan rászorult magánszemély hiteladós vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van a zálogkötelezett lakhatásának biztosítása érdekében a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényben meghatározott ingatlanvásárlás esetében a magánszemélyt megillető kamatmentesség, vételárengedmény és részletfizetési kedvezmény.

83 16.) Adómentes bevételek,szja tv. 1.sz. mell f) 2019-től a munkásszálláson elhelyezés adómentes feltétele megváltozott az alábbiak szerint: A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés: e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 %-ot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van; Korábban az adómentesség (egyéb feltételek fennállása esetén) akkor volt biztosítható a munkavállaló részére, ha a munkásszálláson elhelyezett magánszemély nem rendelkezik lakóhellyel azon a településen, ahol a munkahelye van. Így abban az esetben nem minősül adómentes juttatásnak a munkásszálláson történő elhelyezés, ha a munkavállaló rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 %-ot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával, azon a településen, ahol a munkahelye van (NAV tájékoztató).

84 16.) Adómentes bevételek,szja tv. 1.sz. mell f) A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; Továbbá 2019-től kiegészült a munkásszállás fogalma, mely szerint a munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, azzal, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása, továbbá azzal, hogy nem adómentes az elhelyezés, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a TAO törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn.

85 16.) Adómentes bevételek, SZJA tv. 1.sz. mell től változott a sportrendezvényre2 és kulturális szolgáltatás igénybevételére3 szóló belépőjegy, bérlet adómentes juttatásának feltétele. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott - a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet [korábban nem volt értékhatár], - kulturális szolgáltatás igénybevételére [korábban a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer Ft értékben] (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére ) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb a sportrendezvényre és a kulturális szolgáltatás igénybevételére külön-külön a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.

86 16.) Adómentes bevételek, SZJA tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont c) alpont A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély kap kártalanításként (ideértve a kisajátítással összefüggő járulékos költségek megtérítését, valamint a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést től vagyoni elégtétel néven új jogintézmény kerül bevezetésre alapjogi sérelem kompenzálására. A vagyoni elégtételre nem vonatkoznak a Ptk. kártérítésre, kártalanításra és sérelemdíjra irányadó szabályai. Az új jogintézmény így adózási szempontból sem tekinthető kártérítésnek, kártalanításnak, sérelemdíjnak, ezért az adómentes rendelkezések között kerül nevesítésre.

87 17.) Összevont adóalapba tartozó jövedelem megállapításakor figyelembe nem vehető költségek, SZJA tv. 3. sz. mell. V. 8. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj től az Szja tv. 3. mell.v. fejezet 8. pontjában lévő felsorolásba belekerült a munkaerőpiaci járulék is az önálló tevékenységet végző magánszemélyek esetében a jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások közé. A módosítás oka, hogy ez egy taxatív felsorolás és a munkaerőpiaci járulék nem szerepelt benne.

88 17.) Összevont adóalapba tartozó jövedelem megállapításakor figyelembe nem vehető költségek, SZJA tv. 3. sz. mell. V től a 3. sz. mell. V. fejezet 13. pontjában az összevont adóalap jövedelmének megállapításakor a költségként figyelembe nem vehető kiadások között szereplő a jövedelem után a magánszemély által fizetendő Szocho került nevesítésre a korábbi 14 %- os Eho helyett, mert az Eho hatályon kívül került

89 18.) Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak költségkénti elszámolása, SZJA tv. 2.sz.mell. I/7. A jellemzően előforduló bevételek között kell figyelembe venni a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben a Ft-nál (korábban Ft) magasabb egyedi értékű kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ha annak értékét a mezőgazdasági őstermelő egy összegben elszámolta ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást a beszerzés időpontjától számított 1 éven belül a beszerzési érték 100 %-a, 1 éven túl, de 2 éven belül a beszerzési érték 66 %-a, 2 éven túl, de 3 éven belül a beszerzési érték 33 %-a, 3 éven túl nulla től az SZJA tv. 2. sz. mell-ben a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközre vonatkozóan Ft-ra változott az értékhatár az összevont adóalapba tartozó bevételek elszámolására vonatkozóan.

90 18.) Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak költségkénti elszámolása, SZJA tv. 3.sz.mell. I/2., I/24. a),b) jétől Ft-ra (korábban Ft) emelkedett a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak egyedi értékhatára, ezért az önálló tevékenységet folytató magánszemély egy összegben, költségként számolhatja el a Ft-ot meg nem haladó értékű, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz, nem anyagi jószág beszerzésére, előállítására fordított kiadását.

91 18.) Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak költségkénti elszámolása, SZJA tv. 5.sz.mell. II/ jétől a Ft (korábban Ft) egyedi értéket meg nem haladó tárgyi eszközöket kell többek között a leltárban feltüntetni. Leltár A én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell a következő csoportosítás szerint: anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag), használatba nem vett eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha), Ft-nál alacsonyabb értékű használatba vett tárgyi eszközök, áruk (kereskedelmi készletek), betétdíjas göngyöleg, alvállalkozói teljesítmények, saját termelésű készletek: = befejezetlen termelés; = félkész és késztermék. Az áfát nem az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek a leltárban a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 200 ezer Ft-nál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó, áfát is tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie; a Ft-nál nem magasabb értékű használatba vett tárgyi eszközöket az áfát tartalmazó beszerzési ár 50 %-os értékén kell szerepeltetnie; a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében kell szerepeltetnie. Az áfát az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek (a 4. számú melléklet 1. pont első mondata) a leltárban a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett Ft-nál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie; a Ft-nál nem magasabb értékű használatba vett tárgyi eszközöket az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 %-os értékén kell szerepeltetnie; a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében kell szerepeltetnie.

92 18.) Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak költségkénti elszámolása, SZJA tv. 10.sz.mell. II/1., 11.sz.mell. I/2.,10.sz.mell. I/ től az egyéni vállalkozók a Ft-ot (korábban Ft) meg nem haladó értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközöknek, nem anyagi javaknak a beszerzésére, előállítására fordított kiadást érvényesíthetik a vállalkozói bevételeikkel szemben egy összegben költségként től az egyéni vállalkozó a jellemzően előforduló bevételei között számolja el a Ft-nál (korábban Ft) magasabb egyedi értékű kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ha annak értékét az egyéni vállalkozó egy összegben elszámolta ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást a beszerzés időpontjától számított 1 éven belül a beszerzési érték 100 %-a, 1 éven túl, de 2 éven belül a beszerzési érték 66 %-a, 2 éven túl, de 3 éven belül a beszerzési érték 33 %-a, 3 éven túl nulla től az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek minősül a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, a Ft-ot (korábban Ft) meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke.

93 19.) Kockázati biztosításokkal kapcsolatos változás, SZJA tv. 70. (1) c) jét követően a kifizető, munkáltató által kötött kockázati biztosítás díja mind az egyéni, mind a csoportos biztosítások esetén a magánszemély adóköteles jövedelmének minősül. Valamint nem tekinthető egyes meghatározott juttatásnak a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.

94 19.) Kockázati biztosításokkal kapcsolatos változás, SZJA tv. 1.sz.mell.6.3. Adómentes a kockázati biztosítás (személybiztosítások: élet-, a baleset- és betegségbiztosítások) más személy által az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 %-át meg nem haladóan fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), ide nem értve, ha a biztosítási díj e melléklet más pontja szerint adómentes től adóköteles lett a kockázati biztosítás más személy (pl. munkáltató) által megfizetett díja, ezért hatályon kívül került az ehhez kapcsolódó ig hatályos adómentes bevétel rendelkezés.

95 19.) Kockázati biztosításokkal kapcsolatos változás,szja tv. 95. (6) Az SZJA törvénynek az adóköteles díjú személybiztosításokra és a kockázati biztosításra vonatkozó, továbbá azzal összefüggő egyéb, én hatályos rendelkezéseit a 2018-ban kezdődő biztosítási évben de legfeljebb éig még alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában a adómentes bevételnek minősült, úgy ezen biztosítás adómentes díjjal fedezett biztosítási időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra az 1. számú melléklet én hatályos 6.6. és 6.7. alpontját kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezés kapcsolódik a biztosítások adókötelezettségének változásához a fentiek szerint.

96 19.) Kockázati biztosításokkal kapcsolatos változás, PÉLDA Ha a kifizető 2018-ban megkötötte a magánszemély javára a kockázati biztosítást, akkor a szerződést követő biztosítási évben, de legkésőbb ig megfizetett biztosítási díjra még alkalmazhatja az adómentességre vonatkozó rendelkezést. Ha a munkáltató án az általa foglalkoztatott munkavállalóra betegségés balesetbiztosítást köt, akkor az átmeneti rendelkezés miatt a biztosítás díja a következő fordulónapig áig a minimálbér 30 %-áig adómentes, ezen felül egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Amennyiben az adómentes díjfizetési időszakban bekövetkező biztosítási eseményre például balesetre tekintettel a biztosító jövedelmet pótló szolgáltatást teljesít a magánszemély részére, akkor vizsgálni kell a biztosító által nyújtott jövedelempótló szolgáltatásra vonatkozó napi Ft-os összeghatárt. A biztosító által a magánszemélynek fizetett jövedelempótló szolgáltatás esetén járó napi térítés ugyanis a ig hatályos szabályok alapján napi Ft-ig adómentes, az összeghatár feletti rész pedig az elmaradt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adóköteles. (NAV tájékoztató)

97 20.) Személyi kedvezmény, SZJA tv től Ft/hó adókedvezményt vehetnek igénybe a 2019-ben szerzett jövedelmük összevont adóalapjának adójából a súlyosan fogyatékos magánszemélyek. Kedvezményt érvényesíthet, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet mellékletében felsorolt betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, súlyosan fogyatékos személynek minősül jétől kibővült a Kormányrendelet mellékletében szereplő betegségek köre: - az endometriózis, - a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint - a prosztata és hererák betegségek esetén is. Az újonnan bekerült betegségek után is érvényesíthető visszamenőleg az 5 éves általános elévülési időn belül az adókedvezmény, így ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor utólag a korábbi évek ( ) adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatóak ra a ig benyújtandó adóbevallásban érvényesíthető a kedvezmény, 2019-re pedig a munkáltatónak tett adóelőleg-nyilatkozattal már év közben, a havi kifizetéseknél is igénybe vehetik az érintettek. (NAV tájékoztató)

98 A diák az elkészítésükkor hatályos jogszabályok alapján íródtak, időközben változhattak a jogszabályok A diák a hatályos jogszabályokból kivonatokat, részleteket tartalmaznak, a gyakorlati alkalmazásukhoz szükséges a hatályos jogszabályok ismerete és átfogó értelmezése A diák kizárólag a tájékoztatás célját szolgálják, nem tartalmaznak mindenre kiterjedő információt, nem minősülnek tanácsadásnak A diákon lévő információk felhasználásából eredő esetlegesen bekövetkező károkért a szerző nem tartozik felelősséggel

99 Köszönöm a figyelmüket!