Valótlanságok közlésére akarja rávenni a Zöld Sorokat az égető? Az egyesület nem enged az onyxos nyomásnak

Átírás

1 Ez egyszerűen elképesztő. Az égetőmű a saját helyreigazításában, valótlan tények leközlésére akarna rábírni egy olyan helyi zöld lapot, amelyről biztosan tudhatja, hogy nem fogja lenyelni a kacsát, amit a le szándékozik nyomni a torkán, mert ismeri az ügyet. Ez egyszerűen elképesztő, nem tudok mást mondani. KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS KIADVÁNY XI. évf szám Valótlanságok közlésére akarja rávenni a Zöld Sorokat az égető? Az egyesület nem enged az onyxos nyomásnak Tavaly december 3-án tettem egy gesztust az Onyx felé. Elküldtem nekik a Zöld Sorok novemberi számának egy cikkét, ami eredetileg az esztergomi Hídlapban jelent meg november közepén, mi pedig utánközöltük. A cikk az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának Esztergomba kihelyezett november 10-ei üléséről tudósít. Közlésre pedig azért került, mert beszámol arról, hogy a 2004-es onyxos Dunaszennyezés miatt a cégre kirótt 158 millió bírságot a korlátolt felelősségű társaságnak sikerült bírósági úton 84 millióra mérsékeltetnie. Ebben az anyagban volt az is benne, hogy városunk jegyzője megszüntette a Lágler Katalin ellen indult szabálysértési eljárást, azonban a megyei főügyészség ezt nem hagyta annyiban, és újból elrendelte a nyomozást. A cikkben talált aztán az égetőmű két olyan félmondatot, ami szerinte azért már mégsem igaz, és kérte lapunkat, hogy igazítsuk e két kijelentést helyre. Ezzel önmagában nincs is gond, azon kívül, hogy kicsit gesztustalan húzás. Mert a felhívás keringőre, arra szólt, írják meg véleményüket a cikkben elhangzott kijelentésekről, azaz lehetőséget kaptak arra, hogy kifejtsék ezzel kapcsolatban a véleményüket. Ehhez képest, régóta ismert pesti ügyvédjüktől kaptunk egy felszólítást, hogy igazítsunk helyre két olyan, kimazsolázott félmondatot, ami szerintük nem felel meg a valóságnak. Csúnya, gesztustalan dolog ez, de príma alkalom arra, hogy újabb megvilágosító részleteket osszunk meg olvasóinkkal, a 2004-es szennyezéssel kapcsolatban. Onyxos valótlanság-vád Lássuk csak először, mit akar az égető, Ki issza meg a levét a környezetkárosításnak? kérdezik azóta is ezrek aztán majd kifejtjük azt is, mit tehetünk, és mit nem tehetünk értük decemberében érkezett meg tehát lapunkhoz az égető ügyvédjétől a felszólítás, miszerint (a kiemelések a Zöld Soroktól származnak): 1./ Lapjuk november havi számában Felére csökkentették az Onyx vízszennyezés-bírságát címmel, Muzslai Ágnes (hídlap) aláírásával és szerk.: N. T. megjelöléssel cikk jelent meg, amely érintette irodánk ügyfelét, az ONYX Magyarország Kft-t. A Dorogi Égetőmű a jogszabályi és hatósági előírások betartásával működött a jelenlegi tulajdonosok belépése, azaz 1996 óta, a júliusában bekövetkezett egyetlen üzemi balesetig. A cég tulajdonosait, vezetőit és munkatársait mélyen megrázta, hogy hosszú évek folyamatos környezetvédelmi erőfeszítései, az üzemben egyébként meglévő szigorú fegyelem és biztonsági rendszer ellenére bekövetkezhetett a 2004-es egyetlen baleset 2./ Lapjuk novemberi számában megjelent cikkében tájékoztatást adtak az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának november 10-én Esztergomban tartott kihelyezett üléséről. A cikk második bekezdése Rakics Róbertnek, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkárának tulajdonítva, a 2004-ben bekövetkezett balesettel kapcsolatosan cégünkre vonatkozóan az alábbi kijelentéseket tartalmazza: az adatszolgáltatási kötelezettségének sem tett teljesen eleget, és a nyilvánosság előtt eltitkolta a környezetszennyezés tényét. A fenti kijelentésekkel ellentétben az ONYX Kft. adatszolgáltatási kötelezettségét nem szegte meg és ezt a tényt a bizottsági ülésen Rakics helyettes államtitkár úr külön is kihangsúlyozta. Megbízónk visszautasítja továbbá a cikkben szereplő azon kijelentést, miszerint megbízónk eltitkolta volna a bekövetkezett balesetet. Megbízónk a baleset bekövetkezésének észlelését követően haladéktalanul értesítette az illetékes hatóságokat

2 3./ A 2. pontban idézett valótlan kijelentések miatt az ONYX Magyarország Kft. kéri, hogy lapjuk következő számában szíveskedjenek megjelentetni az alábbi helyreigazító közleményt: 2 Helyreigazítás Lapunk novemberi számában a Felére csökkentették az Onyx vízszennyezés-bírságát címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy az ONYX Magyarország Kft. a augusztusában bekövetkezett baleset kapcsán adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett teljes körűen eleget. Az ONYX Magyarország Kft. valamennyi, a hatóságok által kért adatot a megadott határidőben teljes körűen a hatóságok rendelkezésére bocsátotta. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy az ONYX Magyarország Kft. eltitkolta volna a 2004-ben bekövetkezett baleset körülményeit vagy a környezetszennyezés tényét a nyilvánosság elől. Ezzel szemben az ONYX Magyarország Kft. a baleset bekövetkezését annak észlelését követően haladéktalanul bejelentette az illetékes hatóságok felé, és a baleset következményeinek elhárytása során mindvégig eleget tett a rá vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeinek. Valótlanságokat közöltetne a Zöld Sorokkal az Onyx? Na most, megmondom, mi a gond, a nagy (mondjuk, azon kívül, hogy a szennyezés nem 2004 augusztusában történt). Ha közölnénk e helyreigazítási kérelmet, mint helyreigazítást, akkor lépnénk aztán igazán csak a valótlanságok mezsgyéjére. Mert azon lehet vitatkozni, hogy a Muzslai Ágnes által elkövetett két fél mondat ( az adatszolgáltatási kötelezettségének sem tett teljesen eleget, és a nyilvánosság előtt eltitkolta a környezetszennyezés tényét ) önmagában történet-, és szövegösszefüggéséből kiragadva necces-e vagy sem. Az viszont kiböki a szemet, hogy a helyreigazításnak szánt megfogalmazások, amint azt Markos-Nádas mondaná így, ebben a formában, nem igaz -ak. Ezt be is fogjuk bizonyítani, két olyan jegyzőkönyv (1./ J e g y z ő k ö n y v az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának augusztus 17-én, megtartott üléséről; 2./ J e g y z ő k ö n y v az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának november 10-én, Esztergomban megtartott kihelyezett üléséről) segítségével, melyek szövege nemrég került birtokunkba. E jegyzőkönyvekből sok olyan új adat, tudnivaló kerül majd napvilágra, amelyről eddig a nyilvánosság nem értesült. Ha másért nem, ezért köszönet illeti az Onyxot, hogy ezek publikálására most kitűnő alkalmat teremtett. I./ Teljes körű adatszolgáltatás? Vegyük először az első helyreigazítási kérelmet, mely az Onyx szerint a valóságot tükrözi, és így hangzana: Lapunk novemberi számában a Felére csökkentették az Onyx vízszennyezés-bírságát címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy az ONYX Magyarország Kft. a augusztusában bekövetkezett baleset kapcsán adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett teljes körűen eleget. Az ONYX Magyarország Kft. valamennyi, a hatóságok által kért adatot a megadott határidőben teljes körűen a hatóságok rendelkezésére bocsátotta. Működés-korlátozás nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt Bocsássuk előre azt, az Onyx működését (a július 29-éről 30-ára virradó éjszakán azaz, véletlenül sem augusztusban, mint azt tévesen az égető ügyvédje írta) a szennyezés miatt augusztus 5. és szeptember 14. között azért korlátozta a győri környezetvédelmi felügyelőség (nem fogadhattak új hulladékszállítmányokat ebben az időszakban), mert nem tartották be a veszélyes hulladékok nyilvántartására vonatkozó kötelezettségüket. Ergo, amikor a szennyezés után közvetlenül megjelent náluk a hatóság, és szerette volna adatszerűen tudni, miféle vegyületek kerültek a Dunába, széttárták a kezeiket, és azt mondták, ezt így, ebben a pillanatban, nem tudják megmondani. Ehhez, végül, hat nap kellett. A nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt, enyhén szólva, nem tudtak teljes körűen eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ez aztán a védekezés hatékonyságát is befolyásolta, ezen adatok hiánya miatt (mi került pontosan a Dunába, a parti szűrésű csápos kutakba, az ivóvízbe), hatalmas bizonytalanság vett erőt úgy a hatóságokon, mint például az önkormányzatokon, hisz a védekezési, intézkedési stratégiáikat majd egy héten keresztül nem tudták pontos ismeretekre alapozni. Az Onyx azt állítja helyreigazítási kérelmében: Az ONYX Magyarország Kft január valamennyi, a hatóságok által kért adatot a megadott határidőben teljes körűen a hatóságok rendelkezésére bocsátotta. Lássuk, mi volt erről a véleménye a hatóságok vezetőinek a (2004. augusztus 17-ei) jegyzőkönyv tanúsága szerint. Nem tudott részletes adatokat adni az üzem RAKICS RÓBERT, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára: További okok is hozzájárultak még a szennyezés mértékének a növekedéséhez az, hogy a tartályban tárolt anyagokkal kapcsolatban részletes adatokat nem tudott az üzemeltető rendelkezésre bocsátani, holott a felügyelőség azonnal kérte faxon az erre vonatkozó adatok közlését. GERENCSÉR TIVADAR (Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, Győr): Itt ki szeretnénk emelni, a szennyező nem időben történt értesítését: mint elhangzott, a reggel hét órai szenynyezésről, annak az égető részéről a felügyelőség telefonon tíz óra után értesült csak, és akkor sem kapott pontos felvilágosítást, ezért tizenegy órakor faxon kértük a pontos meghatározást, ami csak délután 16 órakor érkezett meg a felügyelőségre A helyszíni bejárás során sem kaptunk pontos felvilágosítást a tartályban lévő anyag összetételéről. Ez annyiban nehezítette a védekezést, hogy a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság dolgozói felszerelésének a meghatározásához igénybe kellett vennünk a megyei ÁNTSZ-nek a javaslatát, hiszen érződött egy nagyon erős oldószerszag, ami kétségessé tette a védekezőknek, hogy ez maszk nélkül megoldható-e nem is volt megoldható, a megyei tisztiorvos-helyettes javaslatára megfelelő védőruha, illetve maszk kiadására került sor a védekezők részére. Bizonytalan adatszolgáltatás JANÁK EMIL, a győri Vízügyi Felügyelet igazgatója: Ami viszont nagyon fontos ebben az esetben, hogy bizonytalanság volt az adatszolgáltatásban, ezért már a felvonulás keretében, mint védelemvezető, RAKICS RÓBERT az illegális csővezetékről: Az volt a kérdés, hogy hogyan nem vehette észre az illegálisan létesített vezetéket a felügyelőség. Többször ellenőrzést tartott egyébként egy ilyen bekötés nem a felügyelőség hatáskörébe tartozik, hanem vízügyi hatáskörbe, de ez mindegy, mindegyik hatóság a miénk. Azért, képviselő úr, mert én kint voltam a helyszínen, és megnéztem, én sem vettem volna észre. Ugyanis ez rejtett helyen van, az akna sarkában, észrevehetetlen, nem élővízbe kötött. Tehát ha az ember nem keresi, hogy itt egy illegális vezeték van, akkor azt nem találja meg. Én azt nem állítom, hogy nem lehetett volna megtalálni, ha valaki keresi, de azt egy általános és szigorú ellenőrzés során, hogy van-e illegális vezeték a földben, nem lehetett megtalálni.

3 utasítást adtam a kollégáknak, hogy addig nem nyúlhatnak hozzá a szennyezőanyaghoz, amíg a szükséges védőfelszerelésről az erre illetékes ÁNTSZ információt nem ad. Egyértelműen lehetett látni, hogy nem egy megszokott szennyezőanyaggal van dolgunk. Tehát az első perctől kezdve a hatóságok számára és számunkra is az a legfontosabb kérdés, hogy milyen típusú szennyezőanyaggal állunk szemben, és az első perctől kezdve megpróbáltuk ezt az információt begyűjteni. A kárelhárítás közben nem lehet minden típusú anyagra felkészülni, így a helyszínen kaptunk gázálarcokat a katonai védelemtől, és az ehhez tartozó betétet magától a szennyezőtől. DR. GROSSCHMID SÁNDOR, az ÁNTSZ Komárom-Esztergom megyei tiszti főorvosa: A 4-ei eredményt is tudtuk 5-én reggel, hogy már csökkent is a vízszolgáltatóknál, tehát a vízbázisoknál ez a bizonyos jelzett toluolszint. Ennek ellenére, miután egy új lista került elő az Onyx révén, amire 4-éig kaptak kötelezést, és ezt 5-én fél tizenegykor megkaptuk, ennek a hatására javaslatot tettünk a 12 éven aluli gyermeklakosság palackos ivóvízzel való ellátását, mert nem tudtuk, hogy az új lista alapján további vizsgálatokat kell-e elindítani, és elrendeltük saját hatáskörben a műveseállomás leállítását. A cég nem adott időben adatokat MEGGYES TAMÁS, Esztergom polgármestere: Ismeretes, hogy a szennyezés július 29-éről 30-ára virradó éjjel következett be. Ehhez képest a győri környezetvédelmi felügyelőséghez csak 4-én délután, a hivatalzárás előtt néhány perccel küldték meg azt a nyolcoldalas faxot, amely nagyjából felsorolja a szennyezőanyagok körét. Ebből a faxból egyébként az is kiderül, hogy a tartályban korábban 769 tonna szennyezőanyag vagy veszélyes hulladék volt, és csak 504 tonna maradt. Tehát az én számításom szerint 265 tonna hiányzik, nem 48 tonna. Hogy ez a 265 tonna elszabadult szennyező anyag hol állt meg a természetben, és mi mennyit fogott fel ebből a szennyezésből, azt én nem tudom. Úgy gondolom, hogy a környezetvédelmi felügyelőségnek, hatóságoknak ezt kellene kideríteniük A lista alapján, amely hat nappal a szenynyezés után jutott el a környezetvédelmi felügyelőséghez, és mi a hetedik napon reggel, tehát teljes egy héttel az esemény bekövetkezte után jutottunk csak hozzá szakértőnk, aki elismert gyógyszeripari szakember ezer gyógyszeripari vegyületet feltételezett. Ezer feltételezhető, kimondottan az emberre kifejlesztett, csak az emberre komoly élettani hatást kiváltó anyagról van szó Én azt hiszem, érdemes végiggondolni azt, hogy ha ez a szennyezés a 10. napról a 12. napra az ötödére, tizedére, huszadára csökkent negyvenvalahány keresett és megtalált anyag esetében, akkor milyen komoly lehetett ez a szennyezés azokon az első napokon, amikor ez a patakba, illetve a csápos kutakba került Nem kaptam választ arra, miért nem tudtak pontos adatokat szolgáltatni RAKICS RÓBERT: A polgármester azt mondta, ezt elfogadhatatlannak tekinti én is: mégpedig hogy a cég nem adott időben adatokat. Azt azonban tényként szeretném elmondani, hogy a környezetvédelmi felügyelőség az aznap végrehajtott helyszíni bejáráson kérte először, tehát július 30-án, 12 órakor az adatokat, ott jelentette be az üzem, hogy nem tudja adni. Ezt követően a hétfői napon (augusztus 2.) ismételten jegyzőkönyvileg kérte, akkor is bejelentette, hogy nem tudja adni, és csak azt tudta vállalni, hogy 48 órán belül tudja adni. Én is azt mondom, hogy ez elfogadhatatlan, de pallosjoggal a felügyelőség nem rendelkezik. Most mondom el, többen kérdezték, hogy van-e arra jogszabály, hogy az üzemeltetőnek nyilvántartást kell vezetnie, és pontosan kell tudnia az összetételt. Az összetétel teljesen pontos tudása illúzió, de a fő komponenseket, igenis, pontosan kell tudni, naprakész nyilvántartást kell vezetni, az átvételkor ezt ellenőrizni kell, és tudnia kell ilyen havária esetében, hogy abban a tartályban pontosan mi van. Ezt én is elengedhetetlennek tartom, hogy ez így történjen, hiszen a helyszíni szemlén ezt a kérdést is feltettem, és erre nem kaptam választ, hogy miért nem tudtak pontos adatokat szolgáltatni. Milyen súlyúnak tekintjük a szennyezést? Jelentős, nagyon jelentős szennyezésnek tekintjük, hatásában is és mértékében is. Én úgy gondolom, egyetértek a miniszter úrral, amikor azt mondta, hogy a cianidszennyezést követően ilyen jelentős mértékű környezetszennyezés nem történt az elmúlt időszakban. Pap képviselő úr kérdezte, hogy hogyhogy nem tudta a kárelhárítást végző szervezet, hogy mi van a kifolyt anyagban. A E tüntető szerint zéró toleranciára van szükség az égetővel szemben vállalat kárelhárítási terve, amely arra szolgál, hogy megakadályozza, hogy a vállalattól szennyező anyagok kikerüljenek, és szennyező anyagok kerüljenek a környezetbe. Ez ebben az esetben nem működött. Természetesen vannak ismereteink arról, hogy a cég tekintettel arra, hogy rendsze- JANÁK EMIL, az illegális csővezetékről: A kárelhárítást követően meg kellett próbálnunk nekünk is felderíteni a forrást. Van itt egy fotó meg is találtuk a kifolyócsövet, amely egy bokros területen van eldugva, normál helyszíni szemle kapcsán nem felismerhetően, ha jól emlékszem, egy 150-es cső az, ami egy bokor alatt kibukik az üzem területén kívül lévő csatornába, és ennek a belső végpontja egy építéskor zártan kiépített akna, amelynek az alsó sarka ki van ütve, ki van vésve. Tehát nem egy olyan tevékenység, amire a hatóságnak egy korábbi időszakban a hatósággal egyébként együttműködő cég esetében gyanakodni kéne, vagy esetleg fel kéne tudni egy ilyen mutatni Arra felkészülni, hogy valaki szándékosan kiüti az akna sarkát, és bokor alatt kiviszi a 150- es csövet, egy aknába beköti, és nem látható, azt gondolom, soha nem leszünk képesek, hogy erre felkészüljünk január 3

4 res adatszolgáltatást kell eszközölnie a felügyelőségnek milyen anyagokat éget el, de hogy abban a tartályban pontosan mi volt, erre vonatkozóan nem voltak adatok, ezért kérte a felügyelőség az üzemeltetőt, hogy azonnal szolgáltasson adatot, aminek a sorsát már ismerjük. JANÁK EMIL, a győri Vízügyi Felügyelet igazgatója menet közben derült ki számunkra, hogy nem hagyományos anyagról van szó Az esztergomi vízbázisról tudni kell, hogy nagyon vékony az a kavicsréteg, amelyekből a csápos kutak táplálkoznak, mintegy 3-8 méter vastagságban változó kavicsrétegről van szó, tehát itt a kutakhoz való eljutás nagyon rövid idő alatt bekövetkezhet. Vannak olyan parti szűrésű vízbázisok, amelyeknél ez lehet, hogy több hetet vesz igénybe, de itt ez a néhány napos idő, ami alatt ez most történt, reálisnak mondható. Tehát a mi megítélésünk szerint az általunk adott bejelentés és a néhány napon belül bekövetkezett vizsgálatok alapján valóban odaérhetett néhány napon belül a kutakhoz ez a szennyezés. 4 I. sz. helyreigazítás: elutasítva Azt hisszük ennyi elég annak bizonyítására, hogy nem éppen valótlanul állítottuk, miszerint az ONYX Kft. a augusztusában bekövetkezett baleset kapcsán adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett teljes körűen eleget. II./ Eltitkolta az égető a környezetszennyezés tényét? A másik félmondat, amit helyre akar az égető igazíttatni, hogy a nyilvánosság előtt eltitkolta a környezetszennyezés tényét. Ezt így önmagában helyre is igazítottuk volna, hisz így, am block nem fedi a valóságot. Annyiban viszont igaz, hogy a szennyezés első három órájában ez volt a helyzet, hisz dokumentált dolog: az égetőben kor fedezték fel a szennyezést, a felügyelőségnek viszont csak 10 óra után jelentették az esetet. Tehát: három órán keresztül ez a kijelentés mindenképpen fedi a valóságot. Ehhez képest viszont, mit állít az égetőmű helyreigazítási kérelmében? Mit kellene nekünk igazság gyanánt közzétennünk szerinte? Lássuk: Valótlanul állítottuk továbbá, hogy az ONYX Magyarország Kft. eltitkolta volna a 2004-ben bekövetkezett baleset körülményeit vagy a környezetszennyezés tényét a nyilvánosság elől. Ezzel szemben az ONYX Magyarország Kft. a baleset bekövetkezését annak észlelését követően haladéktalanul bejelentette az illetékes hatóságok felé, és a baleset következményeinek elhárítása során mindvégig eleget tett a rá vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeinek. Magyarul, azt állítják, hogy a szennyezés észlelését követően haladéktalanul értesítették volna a hatóságot. Ez lenne a törvényben előírt kötelességük, ez festene jól papíron, na pláne a Zöld Sorok újrahasznosítottján, csakhogy: ez nem igaz. A Zöld Sorok pedig nem jelentet meg hasábjain valótlanságokat, főleg nem helyreigazításként. Ez egy ilyen lap. Nem a szennyező értesítette elsőként a hatóságot Úgyhogy, szépen megint átvesszük, mik a tények, mit mondtak a hivatalos főemberek erről augusztusában, a parlamenti bizottság színe előtt. RAKICS RÓBERT: További okok is hozzájárultak még a szennyezés mértékének a növekedéséhez. Ilyen az, hogy későn történt a hatóság értesítése; nem is a szennyező értesítette elsőként a hatóságot, hanem bejelentés alapján és a katasztrófavédelmi szervezettől kapott értesítést a felügyelőség, amely ennek következtében azonnal elkezdte a vizsgálatokat, és csak utána kapott megfelelő értesítést a szenynyezőtől. GERENCSÉR TIVADAR (ÉduKöfe, igazgató, Győr): Itt ki szeretnénk emelni a szennyező nem időben történt értesítését: mint elhangzott, a reggel hét órai szennyezésről, annak az égető részéről a felügyelőség telefonon tíz óra után értesült csak, és akkor sem kapott pontos felvilágosítást, ezért 11 órakor faxon kértük a pontos meghatározást, ami csak délután 16 órakor érkezett meg a felügyelőségre. El kell mondanom, a MÁV-tól, illetve a katasztrófavédelemtől érkezett bejelentés alapján a kollégáink azonnal a helyszínre indultak. Mi először a Richterre gondoltunk mint szennyezőre, és útközben derült ki, tehát mire a kollégáim a helyszínre értek tíz óra után, és megkezdték a szemlét, már biztosak voltunk abban: az Onyx a szenynyező. JANÁK EMIL, a győri Vízügyi Felügyelet igazgatója: A bejelentéskor nem volt tisztázott, hogy ki a károkozó, tehát megtörtént a védekezés megfelelő fokozatának az elrendelése. A helyszínre érve derült ki a szennyező személye. DR. GROSSCHMID SÁNDOR, az ÁNTSZ Komárom-Esztergom megyei tiszti főorvosa: az ÁNTSZ készenlétes tiszti orvosa 30-án 14 óra 15 perckor értesült a szennyezés tényéről, és ezt január követően 30-án az esti órákig tájékozódott a helyszínen a városi tiszti főorvos. Ebben az időben a megyei készenlétes tiszti orvos és a dorogi városi tiszti főorvos személye egybeesett ő azonnal értesítette a felettes szerveket a minisztériumi szintig mindenkit. Rakics: elfogadhatatlan, hogy a szennyező nem értesítette azonnal a hatóságot RAKICS RÓBERT: Hogy miért a MÁV jelentette be? Ezt a kérdést mi is feltettük, és azt is feltettem a helyszíni ellenőrzésem során, hogy miért késlekedtek egy percig is, hogy amikor észlelték az eseményt, miért nem jelentették azonnal a felügyelőségnek. Ugyanis lehet, hogy akkor - megint feltételezéssel élek, és ezt nem szeretem - a patakon meg lehetett volna fogni. Nagyobb hatékonysággal lehetett volna kárelhárítást végezni. Tehát itt volt azért egy olyan három órás időszak, hogy ha ott azonnal bejelentés történik, sokkal könnyebben sikerült volna ezt megtenni. Ők azt a választ adták, hogy először gyorsan a helyszínre mentek, és végigkövették a szennyezés útját, pusztán csak ezt követően értesítették a felügyelőséget - ez a válasz nem elfogadható szerintem sem. II. sz. helyreigazítás: elutasítva Nos, a tények tehát azt mutatják, hogy még véletlenül sem igaz az Onyxnak az az állítása, amit a helyreigazításban akart megjelentettetni velünk, miszerint (újból leírom, mert nem hiszem el): az ONYX Magyarország Kft. a baleset bekövetkezését annak észlelését követően haladéktalanul bejelentette az illetékes hatóságok felé. Ez egyszerűen elképesztő. A saját helyreigazításukban, valótlan tények leközlésére akarnak rábírni egy olyan helyi zöld lapot, amelyről hihetetlenül biztosan tudhatják, hogy nem fogja lenyelni a kacsát, amit a le akarnak nyomni a torkán, mert ismeri az ügyet. Ez egyszerűen elképesztő, nem tudok mást mondani. Epilógus Kíváncsiak vagyunk, az égetőmű ezek után képes-e a ismét bíróság elé citálni az egyesületet és annak lapját. Ha igen, állunk elébe, biztos vagyok benne, hogy jó csomó érdekes (most annyival lenne érdekfeszítőbb a per, hogy beidéztetnénk rá tanúnak a cikkben említett környezetvédelmi szakembereket) részlet fog még kiderülni a 2004-es égetős szennyezéssel kapcsolatban. Amiről persze majd a Zöld Sorok részletesen tudósít. Így volt ez a korábbi vesztes onyxos pereskedés alkalmával, s várhatóan így lenne most is. Váljék egészségünkre! Nádor Tamás

5 Richter számítógépek dolgoznak az új üzemrészlegben Tisztább lesz a Dunába juttatott szennyvíz az új technológiától Ismét a Richterhez látogatott az egyesület november 17-én. Pont, mint egy éve, a teljes gyári vezérkar ott volt a találkozón, melynek témája 2005 fontosabb környezetvédelmi programjainak ismertetése volt, plusz, megnéztük azt az új szteroid-üzemet, amely júliustól termel, és összvissz egy-két ember dolgozik benne műszakonként, annyira automatizált benne a gyógyszergyártás. Tandi András beszámolójából kiderült, mióta az új egységes környezethasználati engedélyről szóló rendelet hatályba lépett (szeptemberben kapta meg az új módit előíró engedélyt az üzem), gyárilag más időszámítás kezdődött. Gyakorlatilag majd az egész környezetvédelmi rendszert át kellett és kell folyamatosan szervezni, ami jó pár évig el fog tartani. Ennek voltaképp a dorogiak s környékbeliek a hasznát fogják látni majd, a Richternek meg jó sok pénzbe fog kerülni (ezt nem mondták, csak okosan rájöttünk), az átszervezés, új beruházások megvalósítása nélkül ugyanis nem lehetne teljesíteni az új követelményeket. Egy példa erre (a környezetvédelmi vezető elmondása nyomán): régebben a hatóság egy fél tucat anyagra adott határértéket a cégnek, most jóval többféle matériára írták elő, abból mennyi bocsátható ki (pl. foszfor, halogéntartalmú szénhidrogének, nehézfémek stb.). Ami éppen azt is jelenti, hogy át kell építeni a szennyvíztelepet. Tisztább lesz a szennyvíz Új csőhálózatot kell építeni; az ülepítő medencék is funkciót váltanak, nekik éppenséggel az lesz majd a feladatuk, hogy ha különösen mérgező anyag vesz irányt a szennyvíztisztító baktériumtenyészete felé, Tamás József: a minőség a környezetvédelem biztosítéka is akkor ez bennük tárolódjék, míg sor nem kerül az ún. előkezelésre. A végső lépésként alkalmazott membrános szűrés a lebegő szerves részecskék kibocsátását gyakorlatilag teljes mértékben megszünteti Persze, az átalakítás sokkal bővebb annál, hogy azt itt részletesen leírjuk. Szennyeződés-mentesebb lesz a Dunába vezetett tisztított szennyvíz, mint eddig mondta Tandi András, az új szennyvíztisztítási módszer ezt fogja eredményezni. A szennyvíz műszerezése is más lesz eztán: több olyan műszert szerelnek majd fel, amely folyamatosan fog mérni, egyik a foszfor-, másik a nitrogén-kibocsátást, egy harmadik a tisztításra kerülő szennyvíz toxicitását (mérgezőségét). Mint megtudtuk, ezek a változtatások 2006 közepén már kifejtik jótékony hatásukat, legkésőbb év végére pedig össze kell állnia az egész új rendszernek, hogy az újdonsült határértékeket tartani tudják. Talajvíz-tisztítás A dorogi fiók környezetvédelmi vezetője szót ejtett arról is, folytatják a szennyezett talajvíz kitermelését, tisztítását (ld. korábbi írásainkat). Ezzel kapcsolatban Kövecs Károly a felől érdeklődött, miféle talajvízben található anyagokkal kapcsolatban vannak határérték-problémái a cégnek. Szilágyi Gabriella főmérnök válaszában elmondta, a cégek közül nem egyedül a Richter gondja, hogy a korábbi környezetszennyezéseknek máig tartó hatása van. A cégtől ma már semmiféle környezetszenynyező anyag nem kerül a talajba, viszont évtizedekkel ezelőtt a szénlepárlóból, és a kevésbé körültekintő módon tárolt folyékony veszélyes hulladékból szennyező anyagok jutottak oda, ennek isszuk a levét máig. A talajvíz-figyelő kutakban ezeknek a szennyeződéseknek a nyomai mutathatók ki máig, ezeket az anyagokat termelik ki e kutak segítségével, és juttatják a szennyezett vizet a tisztítóra. Automatizált szintetikus üzem Tamás József üzemvezető kalauzolásával, ellátogattunk a régi Szintetikus II. helyén kialakított Szteroid II. üzembe. Itt zárt technológia keretében gyártják a szintetikus Tandi András: tisztább lesz a szennyvíz gyógyszerhatóanyagokat (a gyártási folyamat címszavakban: reakció, anyag-szétválasztás, lepárlás, kristályosítás, kinyerés, szárítás, csomagolás). A hatóanyag előállítása szinte teljesen automatizált, gépek kommunikálnak gépekkel a gyártás folyamán, számítógép irányításával. Műszakonként egy-két ember dolgozik itt, akiknek az a feladata, hogy figyeljék a kompjúter monitorján, rendben mennek-e a dolgok. A gyógyszergyártásban zajló minőségi verseny arról szól, hogy egy-egy gyógyszerféleségből minden tabletta ugyanolyan legyen, mint a másik, semmiféle különbség ne legyen köztük, még mikroníziglen sem. A méregdrága technológiának ezt kell megvalósítania, s egyben demonstrálnia is. Az üzemvezető szerint a jó minőségre való törekvés egyúttal a legerősebb garancia a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére a gyártás során. A zárt technológiából egy érdekes és környezetvédelmileg áldásos momentumot érdemes kiemelni, az oldószer visszaforgatást. Az oldószerek reinkarnációjának jelentősége nagy, ugyanis azok így nem égetésre kerülnek, s ez a természeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodást teszi lehetővé. A folyamat leírása szavakban egyszerű, technikailag már kevésbé az, de a lényeg, hogy a dolog működik. Miről is van szó? A gyártás folyamán használt oldószerek egy meleg fémlapon csurgadoznak lefelé, az elpárolgó oldószert egy kondenzátoron keresztül visszanyerik, és visszaforgatják az őket tároló tartályokba hivatalosan regenerálás ennek a neve. (S jó példa a zárt technológiára.) Nos, csak ennyi történt a Richterben. Semmi különös. Addig jó. N. T január 5

6 Mi zöldszemmel fontos 2005-ös visszapillantás I. rész Mivel épp most hagytuk magunk mögött 2005-öt, keresve sem találni jobb alkalmat, hogy belenézzünk egy képzeletbeli visszapillantóba. Tükörnek a Zöld Sorokat fogjuk használni, rajta keresztül tekintünk vissza az óévbe, idézzük fel, mi zöldszemmel fontos történt tavaly Dorogon. Most csak januárjától áprilisig utazunk az időben, a rákövetkező időszakot februári számunkban idézzük majd vissza. JANUÁR Miután már két éve vártuk a szelektív gyűjtés bevezetését, ürmös örömmel értesültünk arról, hogy bár szelektív kukáskocsit, konténereket nyert a Rumpold és a város egy pályázaton, Dorogon és a kistérségben addig nem kezdődhet meg a válogató gyűjtés, amíg a dorogi önkormányzat ki nem írja a közbeszerzést a gyűjtőautókra (bonyolódott a közbeszerzés januártól, több lett az átfutási idő). Korábban úgy volt, hogy 2004-ben kezdődhet a gyűjtés, majdan tavasza lett ebből, de aztán a tavalyi nyár (július 8-10.) lett a befutó végül is, ekkor színlettek föl a szelektív konténerek a város testében először. Richter, levegőtisztaság-mérés Levegőtisztaság-mérést készíttetett a Richter, melynek eredményeit januárban tudtuk meg. A mérés szerint nem volt határértéktúllépés. Az elmúlt évek vizsgálati eredményeit összehasonlítva azt találták: a szénhidrogének koncentrációja 2002-ben volt a legmagasabb, 2003-ban csökkent, és 2004-ben a maximális koncentráció kevesebb, mint 1/3-ával, majdnem a legalacsonyabb értéket érte el. A változások átlagától eltérő módon a szennyvíztisztító közelében az érték 2004-ben emelkedett az előző évhez képest. Januártól ismét elkezdtük közölni újságunkban A három környezetbarátocska hulladékos kalandjait ez mindaddig tartott (év közepe), amíg ki nem derült, hogy 2005-ben a környezetvédelmi minisztérium nem támogatja a Zöld Sorok megjelentetését ájn fillérrel sem, így 8 oldalra racionalizáltuk a terjedelmet, a hulladékkerülő környezetbarátocskák pedig elhullottak. 6 FEBRUÁR Végigkísérte még a 2005-ös évet az Onyx 2004 nyári Duna-szennyezése, vártuk a felelősségre vonást, ha már annyi szabálytalanságot állapítottak meg a hivatalos szervek a bili Dunába borulása után. Február első felében elektronikus levelet váltott a Zöld Sorok az égetőmű igazgatójával. Ennek során Lágler Katalin azt állította, nem folyik büntetőeljárás a cég, cégvezetők ellen. Azonban ez ekkor nem így volt. A megyei rendőrség, ügyészség ugyanis környezetkárosítás alapos gyanúja miatt nyomozott (amit nem is titkoltak), például a DKE, Esztergom, Dorog, minisztérium feljelentése nyomán. (A DKE történetesen hamis statisztikai adatszolgáltatás vétsége Btk Környezetkárosítás bűncselekménye Btk 280., Környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése Btk 281/A - bűncselekményének alapos gyanúja miatt tett büntetőfeljelentést.) Más kérdés, hogy később elejtették a vádat, de ezt akkor még nem lehetett tudni. Megtudtuk ekkor azt is a cég ügyvezetőjétől, hogy: az I. fokú környezetvédelmi hatóság Ft környezetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte cégünket. A bírságoló határozat cégünk álláspontja szerint több anyagi- és eljárásjogi hibát tartalmazott, ezért a határozat ellen fellebbezést nyújtottunk be. Fellebbezésünk még nem került elbírálásra, az ügy jelenleg is folyamatban van. Felvetettük azt is az égető igazgatójának, hogy többen jelezték, látnak/láttak esténként, éjszakánként az égetőmű kéményéből kiáramlani a fehértől eltérő színű füstöt, érzékelnek szagkiáramlást. Lágler Katalin válaszában kifejtette, ez nem lehetséges, mert: a nappali és éjszakai üzemmenet közt nincs különbség Az esetleg színesnek vélt füstgáz jelenségben valószínűleg az éppen aktuális légköri és látási viszonyok játszottak szerepet és nem a füst valódi színe, mivel a kéményen kilépő füstgáz minden esetben fehér színű gőzcsóva. A Dorogi Égetőmű technológiája mellett kizártnak tekinthető, hogy az üzem területéről észlelhető szagok áramlottak volna ki. A Zöld Sorok ekként kommentálta a büntetőeljárást övező tudatlanságot : ha ellenem ötvenezer ember mindennapjainak felforgatásáért (hogy a halakról hallgassunk) nem indulna büntetőeljárás, nagyot csodálkoznék. Amilyen mezei kishitű vagyok, még azt is el tudom képzelni, hogy 1 szem emberpéldány mindennapjainak a feldúlásáért is képes lenne zaklatni a rendőrség. De nem vagyunk egyformák, Lágler Katalin lelki szemeit nem kínozzák büntetőjogi rémképek. Nem gondolja azt, hogy január ha már büntetőjogilag feljelentette cégét a győri felügyelőség, az esztergomi önkormányzat, a DKE, meg még isten tudja, hányan meg hát volt ez a kis országos botrány, aminek okozásáért a cég a felelősséget egyébként elismerte, már folyna is ellenük holmi büntetőeljárás. Ilyen szerinte a júliusi környezetszennyezés miatt sem cége, sem önnönmaga, sem egyetlen munkavállalójuk ellen nem indult. Halleluja. Imádom, amikor lükének néznek. MÁRCIUS Fúrásfélelmes, bonyodalmas új karsztvízkút című cikkünkből, melyet egy tokodaltárói ma már vízbánya, az Ágnes-ereszke tulajdonosával készítettünk, sok újdonságot megtudtunk a térség ivóvíz-ellátásáról. Például, hogy arzénes a leányvári karsztvíz: a kút vize stiches egy kicsit, egy szeptemberi vízminta tanúsága szerint arzéntartalma majdnem eléri a határértéket, antimon-tartalma (lebegő mikrorészecskék) pedig majd 6- szorosan meghaladja azt. Ettől függetlenül a víz ivóvíz minőségű a vízmű akkreditált laboratóriuma szerint csak hát, nem feltétlenül ezt várná az ember a minden bizonnyal kristálytisztának szánt leányvári karsztvíztől. (Megjegyzendő azonban, a vízmű a Vaskapu-pusztai vizet keveri a jó minőségű sárisápi karsztvízzel, illetve a dunavízzel, éppenséggel Dorogra e háromféle vízből jut.) Megtudtuk aztán azt is, locsolásos időszakban nem mindig elég a víz a dorogi kistérségnek, ezért (is) kell új karszt-kutat fúrni. Puszta érdekesség, hogy az erre irányuló engedély-kérelmet július 26- án adta be a a dorogi vízmű (és 4 nap múlva következett be az onyxos vízszennyezés). Azóta az új kút 2005 őszén elkészült Dorogon a Kálvária utcában. Az ereszke tulajdonosa (akinek nem sikerült eladnia vizét végül az államnak) a Zöld A tüntetők is követelték a vétkesek megbüntetését

7 Lágler Katalin, az Onyx Kft. ügyvezetője, és Gerencsér Tivadar, a győri felügyelőség igazgatója, a szennyezést tárgyaló augusztusi dorogi rendkívüli testületi ülésen Sorokkal megosztotta aggodalmait is. Elmondta: mivel az új karsztkút engedélyezése előtt nem volt előzőleg olyan geológiai vizsgálat, ami föltárta volna, milyen következményekkel járhat az új kút megfúrása, félő, hogy egy rosszul irányzott fúrással kárt tehet a vízmű a vízbázisban. Szerinte előfordulhat például, hogy olyan réteget lyukasztanak át, ami nem vízzáró, és mondjuk emiatt a különféle minőségű vízrétegek keverednek egymással. Ennek végül lehet olyan következménye is, hogy az egész vízbázis elszennyeződhet. Nem csökkentette az égetős bírság összegét a főfelügyelőség forintra bírságolta az Észak-dunántúli Környezetvédelmi felügyelőség az égetőművet a július 30-án bekövetkezett vízszennyezés miatt augusztus 23-án. Bár az Onyx Kft januárjában fellebbezett a bírság összegének mérsékléséért, február elején az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség elutasította az égető fellebbezését, és egy fillérnyit sem változtatott a bírság összegén. (Ezt követően az Onyx bírósághoz fordult, és év végén sikerült is elérnie, hogy 84 millióra mérsékeljék a büntetést.) Elutasított DKE-s fellebbezés Elutasította február elején az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség a DKE fellebbezését, amit egyesületünk azért nyújtott be, hogy megakadályozza az égetőmű évi veszélyeshulladékkapacitásának ről tonnára való növelését. A főfelügyelőség az egyesület érvei ellenére, úgy látta, nem fog határérték túllépést eredményezni, ha évi 3500 tonnával több veszélyes anyagot égethet el a cég. Nem csak napelem-üzemet, légkondigyárat is épít a SANYO A SANYO Hungary Kft. munkatársai voltak a DKE vendégei március 16-án, hogy tájékoztatást adjanak a nyáron üzemelni kezdő napelem-gyárról, amelyben áramtermelő készülékeket terveznek összeszerelni. A találkozón többek közt a DKE-s szakértőként közreműködő dr. Zsombok György egyetemi docens tett fel szakmai kérdéseket (ragasztók összetétele, peroxidok kibocsátása, keletkező veszélyes hulladékok, hőmérséklet és veszélyes anyagok párolgása közötti összefüggések stb.), amelyekre a SANYO-vezetők rendre megfeleltek. A docens ezek hallatán végül annak a meggyőződésének Ismét rózsaszínűt füstölt az égető kéménye Január 6-án délelőtt az égető kéményéből ismét rózsaszínes, lilás füstgáz szállt föl, mintegy fél órán keresztül értesítette az egyesületet egyik tagunk. Azonnal tájékoztatást kértünk az Onyx Kft-től. Lágler Katalin, az Onyx ügyvezető igazgatója a következő írásbeli tájékoztatást juttatta el az egyesülethez, 6-án délután: A dorogi hulladékégetőben a mai napon 9h45-től az égető kéményén távozó füstgáz rózsaszín-lilás színeződését észlelték a szakemberek. Az észlelést követően azonnal megszüntették a hulladék beadagolást. Megvizsgálták az elszíneződés lehetséges okait, és az előzetes szakértői vélemény szerint jód adott hangot, nem kell tartani attól, hogy a napkollektor-összeszerelés negatívan befolyásolja a város környezetét: A hallottak, illetve az előzetesen rendelkezésemre bocsátott iratok alapján, úgy tűnik, ez az összeszerelés tipikus példája, így e pillanatban nem látok olyan környezetre, egészségre veszélyes hatást az üzem működésével kapcsolatban, amelytől tartani kellene. Légkondigyár 2006 februártól A tájékoztatón a SANYO üzemeltetési igazgatója egy nem várt bejelentéssel is meglepte a közönséget: 2006 elejére egy légkondigyárat is tervez építeni az ipari parkba a cég. Szakács András elmondta: Döntés született már arról is, hogy egy harmadik üzemet is épít a SANYO Dorogon, ugyanezen a telken, ez légkondicionáló berendezéseket fog gyártan. Ez valóban bonyolultabb technika lesz majd, mint a napelemgyártás, környezetvédelmileg is munkásabb lesz a tervek kidolgozása és elfogadtatása mondta a vezető. Hozzátette azt is, abban sem biztos a két új üzem megépítése okán, hogy a SANYO jelenlegi területe elég lesz a fejlesztések megvalósításához, de azt szinte százszázalékosnak mondta, hogy az ipari park határait azért nem lépik túl. Szakács András azt is hozzátette, ez a Lila füst május 27-én volt utoljára tartalmú beszállított gyógyszer hulladék okozta az elszíneződést. A jelenség 10- h20-kor megszűnt. Az emisszió-mérő rendszer folyamatosan működött és működik, mérési eredményei szerint egyetlen komponens esetében sem történt határérték túllépés. Az esetről az égetőmű, azonnali tájékoztatást adott az illetékes hatóságoknak. Ennyit tudunk lapzártakor, igyekszünk utánajárni az ügynek. N. T. Kiadványunk támogatója: Nemzeti Civil Alapprogram ZÖLD SOROK Alapító és Kiadó: Dorogi Környezetvédelmi Egyesület Felelős szerkesztő: Dr. Dávid Anna Szerkesztőség címe: 2510 DOROG, Petőfi tér 25. Tel. / Fax: (33) Mobil: (30) nadortamas@freeweb.hu január 7

8 Szakács András (jobbra): a napelem-gyár egy japán üzem hasonmása tevékenység nem összeszerelés, hanem gyártás lesz, ami környezetvédelmi szempontból (pl. présgépek, zaj, rezgés) is jóval komolyabb kihívást jelent majd, mint a napelemmodul-összeszerelés. Itt 450 ember fog majd dolgozni. ÁPRILIS Karsztvízügyben válaszolt a vízmű a korábbi ereszkés felvetésekre. Megtudtuk, az állami tulajdonú Dorog- Esztergom Regionális Vízellátó Rendszer Dorog, Esztergom és a környező települések ivóvízellátását biztosítja mintegy 75 ezer embernek. A rendszer vízbázisai: a Sárisápi karsztakna, az Esztergom Prímásszigeti partiszűrésű vízbázis, a Vaskapupuszta fúrt kút karsztvize és a Táti kutak Zöld Sorok a neten! Letölthetők a Zöld Sorok lapszámai ezentúl az internetről, a frissek, és az elődök egyaránt. A lap a neten ugyanolyan formátumban, tartalommal férhető hozzá, mint ahogyan nyomtatott módon megjelenik, ámde a képek, címek színesek. Akinek van internet-hozzáférése, legkésőbb a tárgyhónap 25-éig megtalálja lapunkat az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület honlapján, melynek címe: partiszűrésű vize. Ezek együttes kapacitása m 3 /nap, amely kielégítette a regionális rendszer ellátási területén az eddigi legnagyobb, a évi vízfogyasztást. A térség átlagos vízfogyasztása m 3 /nap. A térség dinamikus fejlődését figyelembe véve a évi csúcs vízigény m 3 /nap értékben határozható meg. A ellőző években a vízigények biztosítására a vízmű megvizsgálta a vízbeszerzés fokozásának lehetőségét, s úgy találták, a leggazdaságosabb megoldást a Dorog Kálvária úton létesítendő karsztvízbázis jelenti. A fúráshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában megkezdődött az új karsztkút létesítése (ősszel ez el is készült). Ezzel a cég megteremtette a lehetőségét a karsztvíz átkormányzására, szükség esetén Esztergomba is. Mint megtudtuk, a rendszeren éves szinten szolgáltatott karsztvíz aránya a jelenlegi mintegy 30 %-ról közel 50 %-ra nő, és a dunai vízbázis veszélyeztetése esetén bár jelentős korlátozásokkal, a teljes működési terület ellátható lesz karsztvízzel. Az ereszkés cikk egyes megállapításaihoz a vízmű az alábbi megjegyzéseket tette: A Vaskapupusztán üzemelő fúrt kútban a évi vízkivétel átlagosan csak 795 m 3 /nap volt, mivel a kút vizében az antimontartalom meghaladja az előírt határértéket. A viszonylag magas antimontartalom geológiai, természetes eredetű adottság, és nem a műszaki kialakítás elszúrásának a következménye. A kút vizének arzéntartalma nem éri el a jogszabályban meghatározott határértéket, ugyanakkor megjegyezte a cég, a vaskapupusztai kút vizét a Sárisápról, illetve a Prímás-szigetről származó vízzel keverve juttatjuk el a fogyasztókhoz. A fogyasztói pontoknál vett vízmintákban így már az előírásoknak megfelelő minőségű az ivóvíz az antimontartalom vonatkozásában is. A saját kút a biztos A tokodaltárói ereszkékről történő vízátvétel lehetőségét is vizsgáltuk írta a vízmű. Viszont a KARDOS és Társa Mérnöki Iroda Kft. által készített szakvélemény megállapításai szerintük azt támaszják alá, hogy a saját kút a biztos, nem a másé. A szakvéleméyben ezt olvasható: Egy bizonytalan műszaki állapotú, jelentős fejlesztési beruházást igénylő magántulajdonú vízbeszerzési helyre alapozni a térség, vagy annak egy részét gazdaságilag, gazdaságossági szempontból jelenleg kockázatosnak ítélhető, nemcsak Esztergom, hanem az ellátási térség többi települése szempontjából is. N. T. DKE iroda szelektív tanácsadás is! A DKE környezeti tanácsadó irodájában várjuk kérdéseiket környezetvédelmi kérdésekben, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, illetve bejelentéseiket bármilyen környezeti problémáról. Irodánkat felkereshetik személyesen a Mátyás király u 1. szám alatt, vagy telefonon a as számon, H-P 8-14 óra között; en: dkeiroda@freeweb.hu. 1 %-os FELHÍVÁS a DKE-ért, a ZÖLD SOROK-ért!!! Tisztelt pártolóink! Kérjük Önöket, évi adózásukkor is éljenek törvény adta lehetőségükkel, személyi jövedelemadójuk 1 %-át ajánlják fel a Dorogi Környezetvédelmi Egyesületnek, hogy civil szervezetünk folytatni tudja a városért és a közösségért végzett munkáját, a Zöld Sorok megjelentetését. Kérjük pártolóinkat: a rendelkező nyilatkozatot a következő módon töltsék ki: A kedvezményezett adószáma: RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A befizetett adó egy százalékáról A kedvezményezett neve: DOROGI KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET január