A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület és a Rinya-Dráva Szövetség térségének településszociológiai összehasonlítása
|
|
- Alexandra Budai
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület és a Rinya-Dráva Szövetség térségének településszociológiai összehasonlítása Falu cikk Készítette: Szijártó Attila PTE-KTK PhD hallgató Rinya-Dráva Szövetség munkaszervezet-vezető Vidák Krisztina PTE-KTK PhD hallgató Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület munkaszervezet-vezető szijartoati@gmail.com forrai.kriszti@gmail.com Pécs
2 Tartalomjegyzék Bevezető A vizsgált földrajzi területek és társadalmi problémáik bemutatása, időszerűsége A kutatási cél, a hipotézisek, az alkalmazott módszerek bemutatása Elemzés Mecsek-Völgység Hegyhát Egyesület Rinya-Dráva Szövetség Konklúziók levonása Irodalomjegyzék Ábrajegyzék 1. ábra A lekötött támogatási összegek pályázati körönként jogcímek közötti megoszlása ábra - A népesség alakulása a két HACS területén között ábra - Településcsoportonkénti adatok a MVHE HACS területén ábra - Településcsoportonkénti adatok a RDSZ HACS területén ábra Településcsoportos demográfiai adatok az RDSZ és MVHE területén
3 Absztrakt magyar A tanulmány célja, két LEADER térség összehasonlítása településszociológia mutatók alapján. A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület (MVHE) és a Rinya-Dráva Szövetség (RDSZ) területi elhelyezkedése, annyiban hasonló, hogy az RDSZ az ország, és a megye külső perifériáján, míg az MVHE a régió belső perifériáján helyezkedik el. Önmagában nézve már a determináló helyzet következménye, a közel azonos nagyságú térségek problémái, az elöregedés, az elvándorlás, az elnéptelenedés, a munkanélküliség és a szegregáció. Mindkét HACS városhiányos térségben fekszik, a hátrányos helyzetű lakosoknak a teljes népességhez viszonyított magas arányával. A LEADER HACS-ok számára, adott a feladat a térségek felzárkóztatására, az életminőség javítására, melyhez szükséges az adott kormányzat jó indulata, és - mint a helyi, alulról jövő kezdeményes -, az adott térségekben élők összefogása. Absztrakt angol The study aims to compare two LEADER area s towns with sociological indicators. The geographical location of the Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület (MVHE) and the Rinya- Dráva Szövetség (RDSZ) is similar, becouse the RDSZ is an outside periphery of the country, and the MVHE is an inside periphery of the NUTS II region. The consequences of the similar area size and location is that, they have similar problems like aging, migration, depopulation, unemployment and segregation. Both LAG is located in rural area, and the disadvantaged population has a high rate. The Local Action Groups have the task to develop these areas, the quality of life. This requires the government to support nad the cooperation of the local inhabitants. Bevezető A tanulmány témája, egy Baranya és egy Somogy megyében található LEADER Helyi Akciócsoport (a továbbiakban: HACS) összevetése településszociológiai, demográfiai jellemzőik alapján. Munkánk célja, hogy rávilágítsunk arra, hogy a Dél-Dunántúl megyéiben, a HACS-ok hasonló problémákkal, nehézségekkel küzdenek, hasonló megoldandó feladatok tornyosulnak a vidékfejlesztési szereplők előtt, így a megoldási lehetőségek is közel ugyanazok lehetnek. Természetesen a helyi adottságokból, a térségi specifikumból különbözőségek is adódnak, inkább a főbb jellemzők mentén, ill. a vizsgált szempontok alapján képzeljük úgy, hogy a két vizsgált HACS hasonlóságokat mutat. A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület HACS (a továbbiakban MVHE) Baranyában a Mecsek keleti részén található, melynek 46 település tartozik illetékességi körébe. A Rinya- Dráva Szövetség HACS (a továbbiakban RDSZ) Somogy megyében a Rinya patak és a Dráva folyó mentén helyezkedik el, 41 településsel. A tanulmány a két LEADER csoport közötti három alapvető koherens hasonlóságból indul ki. 1. Mind a két akciócsoport területileg közel két teljes kistérséget fed le. Az MVHE a Komlói és a Sásdi kistérségeket teljes egészében, az RDSZ a Nagyatádi és a Barcsi kistérségek majdnem teljes területét. 2. A térségek fejlettsége is hasonlóságot mutat gazdasági szempontból, társadalmi berendezkedés tekintetében is a Központi Statisztikai Hivatal honlapján található adatok alapján. 3. A vizsgált két HACS területén belül, két kistérség a Barcsi, és a Sásdi a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, míg a Nagyatádi és a Komlói csak hátrányos helyzetű kistérség. 2
4 A LEADER vidékfejlesztési egyesületek stratégiai célja a helyi lakosság életkörülményeinek javítása, az egész térség gazdasági-, társadalmi életének fejlesztése. A célok elérése, elérhetősge, a LEADER program sikeressége szempontjából alapvető jelentőségű a helyi lakosság összetétele, képzettsége aktivitása, motiváltsága, stb. Enyedi György szerint A népesség az új térségformálódásban a legfontosabb fejlesztési tényezők egyike, nem hiába nevezik újabban humántőkének. A népesség kora, képzettsége, kulturális értékei és hagyományai, vállalkozói hajlama, a piacgazdasághoz való alkalmazkodási képessége stb. jelentős földrajzi különbségeket mutat és ez a gazdaság területileg differenciált elhelyezkedését is befolyásolja. (ENYEDI, 1996.) 1. A vizsgált földrajzi területek és társadalmi problémáik bemutatása, időszerűsége Az MVHE a Dél-Dunántúl szívében elhelyezkedő három természetföldrajzi kistáj, az észak-zselic, a Baranyai-hegyhát és a Völgység találkozási pontjánál helyezkedik el mintegy belső perifériaként. Az RDSZ Somogy megye déli részén a horvát határ mentén terül el, mely meghatározza perifériális jellegét. A településszerkezet mindkét térségben máig megtartotta aprófalvas jellegét, ami különösen a zsáktelepülések esetében nehezíti az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, a tömegközlekedés gazdaságos megszervezését, az oktatási és szociális alapellátások helyben történő biztosítását. A HACS-ok területére jellemző a vegyes gazdasági struktúra, melyben egyetlen egy gazdasági ágazat sem képvisel meghatározó szerepet. Az viszont nem hagyható figyelmen kívül, hogy az MVHE területén rendszerváltás előtt működő nagy foglalkoztatók (bánya, könnyűipari vállaltok) úgy szüntek meg, hogy helyettük más munkahelyek nem jöttek létre. A térség megyén belüli fejlettsége az infrastruktúra, a foglalkoztatás, a jövedelemtermelés és a fejlődési lehetőségek szempontjából alacsony szintűnek tekinthető. Az MVHE területén a található legnagyobb város, Komló városa 2010-ben fővel, míg a két másik város közül Sásd fő és Mágocs lakosság számmal rendelkezik. Az RDSZ területének egyetlen városa Barcs fővel, mivel Nagyatád az ÚMVP-ben nem jogosult település. Az előbbi négy adatból látszik, hogy a térségben igazi nagyváros nem található, míg a kisvárosok száma is csekély, sőt az MVHE területén, Mágocs település csak pár éve viseli a megtisztelő városi rangot. A térségekben magas az 500 fő alatti települések száma, akik számára még az alapszolgáltatások biztosítása is nehézségbe ütközik. A négy város közül, Komló és Barcs gyakorol minimális gazdasági hatást a környező településekre, de ezekben a városokban is magas a munkanélküliség. Az említett másik két városnak minimális gazdasági és társadalmi hatása van a térség településeire nézve, sőt az el is hanyagolható. A térségekben a legnagyobb problémát a magas munkanélküliség jelenti. Jelentős a hátrányos helyzetű lakosság aránya, ebből magas a roma kisebbségez tartozók száma. A helyben található vállalkozások és a szolgáltatói szektor hozzáadott értéke alacsony. Az önkormányzatok és intézményeik a legnagyobb foglalkozatók, azonban ők is, mint a gazdaság többi szereplői financiális problémákkal, valamint infrastrukturális, közlekedési, demográfiai és szociális gondokkal küzdenek. Amint a fentiekben történt már utalás, a Komlói és a Sásdi Kistérségekben óriási problémát jelent a Komló és Pécs szénbányáinak és az uránbányának valamint a könnyűipar nagy részének megszűnése. A dolgozók nagy része munkát nem talált, nyugdíjasokká, munkanélküliekké, vagy járadékos ellátásban részesülőkké váltak. Az utóbbi évtizedekben drámai mértékben csökkent a gazdaságilag aktív népesség a négy kistérségben, a leszakadás az országhoz képest tovább mélyült. A rossz közlekedési 3
5 helyzetű apró- és zsákfalvakban élők elhelyezkedési esélyei a helyi és a kistérségi munkaerőpiacon a nullával egyenlők, mert nem keletkeznek új munkahelyek, vagy ha netán mégis, oda biztosan nem több éve munkanélküli embereket vagy kisgyermekes anyákat keresnek. A diplomások helyben való elhelyezkedési lehetőségei is korlátozottak. A távolsági munkavállalást alapvetően nehezítik az ingázás jelentősen megemelkedett költségei, a tömegközlekedés romló feltételei. A munkanélküli, inaktív emberek, ha el is szeretnének helyezkedni, falujukban rekednek, immobilakká válnak. A tartós munkanélküliek általában, előbb vagy utóbb a helyi önkormányzati rendszer szociális hálójába kerülnek be, ott lesznek ellátottak. Különösen nehéz helyzetben vannak a roma nők, akik alacsony iskolai végzettséggel, sokszor 8 osztállyal sem rendelkeznek. Az idei, 2012-es évben indult START munkaprogram a munkanélküliek egy részét felszívja, azonban ez a hatás, még mindig nem elég ahhoz, hogy leszakadó térségeinket fel tudja zárkóztatni, ill. hogy az itt élő munkanélküliek számára perspektívát, és biztos megélhetést biztosítson. A különböző megélhetési, foglalkoztatási programok sem érik el céljukat, mert csak a program időszakára képesek az érintettek megélhetési biztonságán valamelyest javítani, akik később újra visszakerülnek a szociális ellátórendszerbe. (MVHE, HVS, 2011.) A térségi vállalkozások döntő része mikro- és kisvállalkozás, valamint egyéni vállalkozás. Jellemző még a négy kistérségben a helyi termékek értékesítésére szakosodott őstermelő, azonban az ő megélhetési lehetőségeik is korlátozottak, a túlszabályozott jogszabályi környezet, ill. az értékesítési csatornák hiánya miatt. 100 fő feletti foglalkoztató a térségekben csak elvétve akad. A vállalkozások tőkehiányban szenvednek, hiszen a korlátozott piaci lehetőségek miatt a fejlesztésre minimális pénz jut. A kistelepüléseken lévő kereskedelmi vállalkozások a multinacionális cégek megtelepedésével párhuzamosan nehéz helyzetbe kerültek. Így több településen az alapvető élelmiszerek sem vásárolhatók meg helyben. (MVHE, HVS, 2011.) A fent említett problémák egy részét a LEADER program is képes lehet(ne) kezelni, hiszen a LEADER megközelítés alapvető sajátossága, hogy a helyi szereplők bevonásával, a helyiek elképzeléseinek megvalósulása érdekében biztosít forrásokat és segíti elő a térség fejlődését. Az alábbi ábrában (1. sz. ábra) azok a célok, illetőleg a célok elérést elősegítő forrásokról szóló adatok szerepelnek, amelyek a helyi fejlesztési elképzelések megvalósulását kívánják szolgálni. 1. ábra: A lekötött támogatási összegek pályázati körönként jogcímek közötti megoszlása, Ft LEADER Jogcímek MVHE 2010 MVHE 2012 RDSZ 2010 RDSZ 2012 Közösségi célú fejlesztés Ft Ft Ft Ft Vállalkozás alapú fejlesztés Ft Ft Ft Ft Rendezvény Ft 0 Ft Ft Ft Térségen belüli együttműködés Ft Ft 0 Ft 0 Ft Képzés 0 Ft 0 Ft Ft Ft Összesen Ft Ft Ft Ft ÚMVP III. jogcímek MVHE 2009 MVHE 2011 RDSZ 2009 RDSZ 2011 Falumegújítás- és fejl Ft Ft Ft Ft Vidéki örökség meg Ft Ft Ft Ft Mikrovállalkozás fejl Ft Ft Ft Ft Turisztikai tev Ft Ft Ft Ft Összesen Ft Ft Ft Ft forrás: MVHE felkészülése a közötti Európai Uniós programozási időszakra, 4
6 Az adatok önmagukért beszélnek, egy ezer fős közösség számára, 1,5 milliárd forintból a térséget kimozdító fejlesztés nem valósítható meg. Különösen igaz ez a vidék gazdaságára, ahol a rendelkezésre bocsátott források nem érik el azt a kritikus tömeget, amely szükséges a vidék gazdaságának növekedési pályára történő állítására.. A LEADER kiegészítő forrás az adott programozási időszakban, más forrásokhoz, más alapokból megpályázott fejlesztésekhez. A kisebb közösségek, vállalkozások, magánszemélyek, kistelepülések számára ez az összeg óriási lehetőséget jelent és rejt, a programban lévő opciókat ki kell használni, mivel a vidék számára szinte ez az egyedüli kiugrási, ill. felzárkózási forrás. Ehhez szükséges, hogy az adott HACS-ok ismerjék, és tudják saját térségük lehetőségeit, adottságait, melyre épülve megalkothatják vidékfejlesztési stratégiájukat, hiszen ez a stratégia az alapja a majdani pályázati kiírásoknak, melyekből később megvalósult beruházások, fejlesztések lesznek. A 147/2007. (XII.04.) FVM rendelet alapján az MVHE Euro LEADER forrás kipályáztatására vált jogosulttá. A HACS területére, 2009-ben, a célterület katalógusban szereplő, 5 db pályázati kiírásra lehetett támogatási kérelmet benyújtani. Ezek közül egy célterület szolgálta a vállalkozások fejlesztését. A benyújtott 93 db pályázatból 64 db került ki győztesként. Az RDSZ Euro forrására 13 célterületet hirdetett meg, ezek közül 4 vállalkozás alapút. 65 db pályázat érkezett be, melyek közül 62 került támogatásra. A 2011-es időszakban, a Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának (továbbiakban IH) 98/2011 közleménye alapján az MVHE Ft az RDSZ Ft további kiegészítő forrásra vált jogosulttá. Így a második LEADER körben a megnövekedett fejlesztési forrás révén, az MVHE 10 db célterületet (pályázati kiírást) alakított ki, melyben már nagyobb hangsúly került a vállalkozási alapú fejlesztések támogatására, 4 db célterület által, hiszen a HACS-oknak a 147/2007. (XII.04.) FVM rendelet értelmében a fejlesztési források 45 %-át a helyi gazdaság fejlesztésére kell fordítaniuk. A beérkezett 132 db támogatási kérelemből 105 db nyertes született. Az RDSZ szintén a maximális 10 célterületet hirdette, ebből 4 vállalkozás alapút, a 303 beérkezett pályázatból csak 224 került támogatásra a források kimerülése miatt. Az ÚMVP III. tengelyére allokált forrás az MVHE területére 2008 évben euro volt, melyet a 98/2011 IH közlemény forinttal kiegészített, az RDSZ esetében az eredeti euro keret Ft-tal egészült ki évben az MVHE területén a négy jogcímre vonatkozóan 60 db, míg 2011 évben már csak 33 db nyertes pályázat született, az RDSZ területén az első körben 47 a második körben 40 pályázat került támogatásra. A két térség forrásbeli különbségét befolyásolja, hogy Komló a LEADER-ben nem jogosult település, így az alacsonyabb népességhez viszonyítva került a forrásallokáció meghatározásra a LEADER-re, mint a III. tengelyre, illetve a Rinya-Dráva Szövetség a fejlettségi komplex mutató alapján valamivel hátrányosabb helyzetű, amit Nagyatád város hiánya indokol. 2. A kutatási cél, a hipotézisek, az alkalmazott módszerek bemutatása A kutatás célja, a két LEADER HACS területén található települések közötti összefüggések, hasonlóságok és különbözőségek feltárása. A két HACS összehasonlítását demográfiai mutatók alapján vizsgálja a tanulmány, a közötti időszakban. A vizsgált mutatók az alábbiak: A Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási adatbázisának Területi statisztikájából az Éves településstatisztikai adatok 2010-es településszerkezetben elnevezésű adatbázisból származnak az alábbi településsoros adatok évekre: 5
7 lakónépesség száma az év végén (fő); élveszületések száma (fő); halálozások száma (fő); odavándorlások száma (eset); elvándorlások száma (eset); általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő); nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő). A 2001-es népszámlálásból felhasznált adat: cigány nemzeti népesség száma településenként, nemzetiséghez tartozók (fő); A fenti adatokból továbbszámítással nyert településsoros és településcsoportokra, térségre vetített adatok: a lakónépesség számának változása az előző évi adathoz viszonyítva években (fő); a lakónépesség számának változása az előző évi adathoz viszonyítva években (%); a lakónépesség számának változása a 2000-es bázisévi adathoz viszonyítva a vizsgált időszak végén 2010-ben (fő); a lakónépesség számának változása a 2000-es bázisévi adathoz viszonyítva a vizsgált időszak végén 2010-ben (%); a lakónépesség természetes szaporodása/fogyása években (fő), a tárgyévi élveszületések és halálozások számának összevonásával kapott adat; a lakónépesség természetes szaporodása/fogyása években (%), a tárgyévi élveszületések és halálozások számának összevonásával kapott adat a tárgyévi lakónépesség %-ában; vándorlási különbözet években (eset), az odavándorlások és az elvándorlások tárgyévi adatának összevonásával kapott adat; vándorlási különbözet években (%), az odavándorlások és az elvándorlások tárgyévi adatának összevonásával kapott adat a tárgyévi népesség %-ában; a nyilvántartott álláskeresők aránya években (%), a nyilvántartott álláskeresők számának aránya a tárgyévi lakónépességhez képest; a 2001-es cigány nemzetiséghez tartozók számának aránya településenként (%), a cigány nemzetiséghez tartozók számának és a tárgyévi lakónépesség aránya. A tanulmányban szekunder adatbázisok feldolgozására került sor, ill. a rendelkezésre álló statisztikai táblákból újabbak készültek, a vizsgált szempontok alapján. A vizsgált konkrét társadalmi problémák, hipotézisek a térségben: elvándorlás: a térségbe történő népesség bevándorlás alacsonyabb, mint a térségből történő elvándorlás. Sajnos első sorban a képzett és munkaképes korú társadalmi rétegek hagyják el a térségeket. elnéptelenedés: a térségekben a születések száma alacsonyabb, mint a halálozások száma. A negatív vándorlási különbözetet is figyelembe véve fennáll a veszélye egyes települések belátható időn belüli konkrét elnéptelenedésének. 50 fő alatti lélekszámú település is található ezekben az alapvetően aprófalvas térségekben. A térségek népsűrűsége jóval az országos átlag alatti. szegregáció: A térségben jelentős cigány kisebbség él. A probléma abból származik, hogy ezek a kisebbségek térben koncentrálódnak, ami a szegregáció irányába hat és nem segíti elő a társadalmi integrációt. Nem csak, hogy országon belül figyelhető meg a cigányság térbeli koncentrációja, egyenlőtlen elhelyezkedése (a Dél-Dunántúlon és Észak- Magyarországon), de a régión, térségen, sőt településen belül is megfigyelhető a szegregáció. 6
8 elszigeteltség: a térség egyrészt határ menti, másrészt délről víz határolt, távol fekszik a fővárostól, a régió vagy megyeszékhelyektől, illetve a fő közlekedési útvonalaktól. A 87 település közül ráadásul 27 zsáktelepülés. 3. Elemzés A két akciócsoport között a fenti mutatók tekintetében szignifikáns különbségek nincsenek. Mind két HACS területén népesség csökkenés történt a vizsgált 10 év során, növekedett az elvándorlások száma a településekről, főként az 500 fő alatti falvakból. Központi szerepet töltenek be a két HACS területén a városok és a mikrokörzetek. A kisebb falvakból elvándorlást figyelhetünk meg a nagyobb, központi, mikrotérségi településekre, valamint a városokba. 2. ábra - A népesség alakulása a két HACS területén között forrás: a szerzők által szerkesztett ábra KSH adatok alapján A születések száma Magyarországon először 1998-ban csökkent százezer alá, majd az ezredfordulót követően ingadozással tarkítva, de alapvetően alacsony szinten, 94,6 és 99,9 ezer között mozgott ben jelentős visszaesés történt, amikor 6,3 százalékkal, mintegy 6100 újszülöttel kevesebb jött világra, mint az azt megelőző évben, és a születésszám csak kismértékben haladta meg a 90 ezret. (Népmozgalom január-december) Ez a vizsgált két HACS területére is igaz Mecsek-Völgység Hegyhát Egyesület A térség lakosságszáma, a 2000 és 2010 közötti időszakban folyamatosan évről évre csökkent. Ha a lakosságszámot minden évben az előző évhez viszonyítjuk, akkor közel 1 %- os népesség csökkenést diagnosztizálhatunk, évenként és 2010 között 9,7 %-kal csökkent a lakosságszám. A természetes fogyás csaknem minden településen érzékelhető, kivéve Hosszúhetény esetében, ahol a vizsgált 10 év alatt a népesség 1,7 %-kal növekedett. A HACS területén a népesség csökkenésének több oka van, egyrészt a születés szám kedvezőtlenül alakult, másrészt a halálozások száma növekedett, valamint az elvándorlás nagyobb mértékű, mint a településekre az odavándorlás. 7
9 Az élveszületések száma a vizsgált időszak alatt változóan alakult ben volt a legmagasabb a születési szám a térségben, a legalacsonyabb pedig 2010-ben. A két kistérségben jellemzőek azok a többnyire, aprófalvas települések, melyeken az adott évben gyermek nem is született. Egyházaskozáron 2000-ben 7, 2010-ben 13 gyerek született. Érdekes, hogy miközben Hosszúhetényben folyamatosan, évről évre növekedett a népesség, a születések száma inkább csökkent. Szárászon az MVHE legalacsonyabb lakosságszámú településén 2003-tól 2010-ig egyetlen egy gyerek sem jött a világra. A település lassan, elhal, megszűnik létezni. A születések száma a bázis évhez képest, 2001, 2002, 2005, 2006, 2008 években növekedett, a többi évben pedig csökkent. 3. ábra Településcsoportonkénti adatok a MVHE HACS területén forrás: a szerzők által szerkesztett ábra KSH adatok alapján A halálozások száma változatos képet mutat, hasonlóképen, mint a születések száma. A halálozások száma is 2002-ben volt a legmagasabb, 505 gyermek született a térségben, és 818-an haltak meg. Tehát a mérleg nyelve a negatív tartományba billen, a természetes fogyás negatív. A térségben az odavándorlás főként a nagyobb lélekszámú településekre jellemző, mint Komló, Hosszúhetény, Sásd és Szászvár, valamint Mágocs. Tehát elmondhatjuk, hogy a mikrotérségi központok húzó-vonzó erőként működnek, melyek okai az intézmény rendszerrel való ellátottság, valamint az alapfokú szükségletek kielégítésének a lehetősége. Ezeken a településeken működik házi orvos, általános iskola, posta, takarékszövetkezet, bolthálózat. A települések nagyságából adódóan, az elvándorlás is ezeken a településeken a legnagyobb. A vándorlási különbség 2010-ben volt a legmagasabb. Ez a térség munkanélküliségi adataival korrelál. A vándorlási különbözet a vizsgált időszakban, a térség településeinek csaknem kétharmadában negatív, melyből az következik, hogy a térség népességmegtartó ereje megyei összehasonlításban is gyenge. 8
10 A menekülésszerű elvándorlás nemcsak a népességszámot apasztotta, nem csak egyes aprófalvas rész jövőjét tette kétségessé, hanem mélyreható és szemmel látható!- nyomokat hagyott a helyben maradók közösségén is; a szelektív elvándorlás nyomán a kisfalvak lakossága elöregszik, jobbára a hátrányos helyzetűek (idősek, betegek, kiskeresetűek, iskolázatlanok) maradnak, arányuk növekszik. Megindul az emberkéz alkotásainak pusztulása. (Beluszky, 2003.) Mind 2000-ben és 2010-ben elmondható általánosságban, hogy az iskolai végzettség és a munkanélküliség között szignifikáns kapcsolat van. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők találnak legkevésbé munkát, míg az egyetemi végzettséggel rendelkezők töredéke nem dolgozik csak. A korstruktúra egészségességének mérőszáma a fiatalodási index, amely jelenleg a térség lakosságának elöregedését jelzi. A közötti változás a térségben csaknem 10%, amely jelentősen meghaladja a megyei (6,9%) és az országos (7%) átlagot. A mutatók következményit kezelni hivatott intézményrendszer a térségben nem alakult ki, vagy fejlesztésre szorul. A lakosság 2002-es végzettségi mutatóit vizsgálva megállapítható, hogy a térség mind a középfokú, mind a felsőfokú végzettségűek megfelelő népességen belüli aránya jelentősen alatta marad a Baranya megyei arányoknak. A magasabb képzettséget igénylő tevékenységek és munkahelyek száma nem bővült, sőt bizonyos esetekben csökkent Rinya-Dráva Szövetség 4. ábra Településcsoportonkénti adatok a RDSZ HACS területén forrás: a szerzők által szerkesztett ábra KSH adatok alapján A térségi népesség csökkenését településsorosan vizsgálva jelentős eltérést tapasztalhatunk az egyes települések között. Kastélyosdombón, Potonyban, Rinyabesenyőn és Rinyaújépen drasztikusan (30%-ot meghaladóan) csökkent a népesség, 3 településen Drávatamásin, Szabáson és Szentborbáson kis mértékben növekedett. Az elemzésben a 9
11 népesség csökkenés okai, az arra ható tényezők kerültek a vizsgálat középpontjába. A lakónépesség számának változását két részre bonthatjuk, egyrészt származhat az odavándorlások és elvándorlások különbözetéből, másrészt a természetes szaporulat/fogyásból. Ezt a két tényezőt vizsgáltuk a település lélekszámának, az álláskeresők arányának, a cigány népesség arányának és az elszigeteltség fokának függvényében, annak reményében, hogy összefüggéseket tapasztalhatunk az egyes tényezők között. Bár ez a feltevés egyes esetekben egyértelműen megfigyelhető, számos más esetben viszont nem követ analógiát, tehát sokkal összetettebb probléma halmazról van szó. A 8. ábrán megfigyelhető, hogy a legmagasabb természetes szaporulattal rendelkező településeken (illetve ahol egyáltalán szaporulat van és nem fogyás) a legnagyobb a cigány kisebbség részaránya (Istvándi, Rinyabesenyő, Somogyaracs). Azt is megfigyelhetjük, hogy ugyan ezen települések esetén csúcsosodik ki az álláskeresők magas aránya is. A vándorlási különbözetet vizsgálva azt látjuk, hogy leginkább az aprófalvakat hagyják el lakóik, illetve ahol a település alacsony lélekszáma mellett jelentős a kisebbség aránya. A pozitív vándorlási különbözettel rendelkező települések között meglepő Kálmáncsa és Drávatamási, melyek zsáktelepülések, Segesd helyzete érthető a térségben jónak mondható munkavállalási lehetőségek miatt. Az ábrák adatait számszakilag is összevetettük település csoportonként. A településeket 5 csoportba osztottuk. Külön vizsgáltuk a városok és a községek helyzetét, illetve külön megvizsgáltuk a zsáktelepülések, az aprófalvak és a 10 % feletti cigány kisebbséggel rendelkező településeket. Az országos trendeknek megfelelően a városok adatai rendre a térségi átlagénál jobbak. Meglepő azonban, hogy a zsáktelepülésekről a legkisebb az elvándorlás, annak ellenére, hogy itt a legmagasabb az álláskeresők aránya. Ezen települések némelyike valószínűleg vonzó lehet a nyugodt életkörülmények miatt. Az elöregedés viszont ezen településeket fenyegeti a leginkább. 5. ábra - Településcsoportos demográfiai adatok az RDSZ és MVHE területén természetes szaporulat/ fogyás (2000- álláskeresők arányának változása ( ) a lakónépesség változása ( ) 2010) vándorlási különbözet ( ) település csoport RDSZ MVHE RDSZ MVHE RDSZ MVHE RDSZ MVHE térségi átlag (41-46 település) -10,8% -9,7% -7,7% -5,7% -7,4% -6,0% +4,8% +3,5% városok (1-3 település) -7,3% -8,6% -8,0% -5,1% -9,9% -5,2% +3,7% +3,3% községek (40-43 település) -12,2% -11,3% -7,5% -6,4% -6,3% -7,2% +5,4% +3,9% zsáktelepülések (13-14 település) -13,1% -17,7% -9,7% -5,9% -3,4% -15,5% +6,1% +5,2% aprófalvak (19-30 település) -18,7% -17,8% -8,5% -5,5% -12,6% -15,8% +6,1% +5,7% 10% feletti cigányság (10-6 település) -8,5% -10,4% 0,0% -7,0% -9,5% -7,3% +4,6% +4,9% forrás: a szerzők által szerkesztett ábra KSH adatok alapján Az aprófalvak viszont élhetetlennek tűnnek, társadalmuk elöregedik, elvándorol. Az eredeti feltevésünk szerint a népesség a falvakból a kistérségi központokba vándorol, a térségközpontok népessége pedig az ország más nagyvárosait veszik célba. Nos, úgy tűnik, hogy a kistelepülésekről már eleve a nagyobb központokat célozzák meg az elvándorlók, a térségközpontba való áttelepülés nem rendelkezik megfelelő vonzerővel, annak szolgáltatásai viszonylagos közelsége miatt valószínűleg helyből is elérhetők. Külön érdemes beszélni arról, hogy vannak települések, melyek a fenti elnéptelenedés felé ható tényezők közül többel is rendelkeznek, nagyon sok zsáktelepülés egyben aprófalu is. Azt is meg kell említenünk, hogy bár egyes települések nem zsáktelepülések, de jellegük mégis zsáktelepülés szerű, a határszél és a Dráva behatárolása miatt a Daránytól délre fekvő 10
12 települések egy nagy zsákként is értelmezhetőek (Kastélyosdombó, Potony, Tótújfalu, Szentborbás). 4. Következtetések A két térség bár földrajzilag nem fekszik egymástól távol, mégis jelentősen más földrajzi adottságokkal rendelkezik. Az RDSZ alapvetően síkvidéki, illetve dombság jellegű, az MVHE térségét pedig a Mecsek vonulatai határozzák meg. Mindkét térség perifériális jellegű, az RDSZ külső periféria a határ és a Dráva folyó miatt, az MVHE belső periféria a Mecsek miatt. Mindkét térség aprófalvas, sok zsáktelepüléssel, hasonló demográfiai problémákkal kell megküzdeniük, úgy, mint az elöregedés, az elvándorlás, az elnéptelenedés, az elszegényedés és a társadalmi degradáció. Az adatokból jól látszik, hogy a két térség gyakorlatilag párhuzamba állítható, népességük stabilan és egyenletesen csökken, a térségközpontok sem tudják a környező falvak népességét megtartani és foglalkoztatni. A jelentős aluliskolázottság és az értelmiség folyamatos elvándorlása nyomán a lecsúszott, elszegényedett társadalmi rétegek maradnak a kistelepüléseken, akik gyakran jó példa nélkül maradnak. Ma már nincs minden településen tanító, orvos, vagy pap, aki életével és tevékenységével, jó példával szolgálhatna a helyieknek vagy a közösség motorja lenne. Sajnos úgy látszik, hogy egyes települések, melyek bizonyos tényezők miatt vonzóak fennmaradhatnak, fejlődhetnek, míg más települések jövője az egyre nagyobb szegénység és elszigeteltség, megint mások elnéptelenedhetnek. A legnagyobb problémának mégsem a vidék kiürülése tűnik, ez világ trend és oka van. Az emberek mindig is ott éltek ahol a megélhetésük biztosított, ez korábban a mezőgazdaság magasabb foglalkoztatási részarányával összefüggésben vidéken hangsúlyosabb volt, mint manapság. Tehát ha valaki elhagyja otthonát, vagy vidékét a jobb boldogulás érdekében az egy érthető és törvényszerű folyamat. Azonban nagyon komoly és súlyos problémákat vet fel az a társadalmi szegregáció, amit ez a népmozgalom maga mögött hagy. A városokból kiszorult és elszegényedett társadalmi rétegek bár lakóhelye a vidék, de azt az életteret nem adja meg, amire szükségük volna. Elgondolkodtató az is, hogy a vidéki területeket jellemző általános problémákra népesség csökkenés, elvándorlás, magas munkanélküliség, alacsony képzettség, stb. a magyar vidékfejlesztési program egésze úgy tűnik nem képes, illetve nem volt képes megoldást nyújtani. Bizonyára más vidéki térségekben is hasonló eredményeket kapnánk, ez az országos tendenciákból világosan látszik. A probléma ismert, a megoldás azonban várat magára. Irodalomjegyzék Beluszky Pál: Magyarország településföldrajza, általános rész, Dialóg Campus Kiadó, old. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon, old. Mecsek-Völgység-Hegyhát HACS, Helyi Vidékfejlesztési Stratégia, Szászvár Népmozgalom január-december, Rinya-Dráva Szövetség Helyi Vidékfejlesztési Stratégia, Barcs 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével 11
13 kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján előzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekről 98/2011. (VII.28.) IH közlemény A LEADER Helyi Akciócsoportok 2007-ben allokált forrásaikról, illetve a III. és a IV. tengely kapcsán rendelkezésükre álló fejlesztési forrást kiegészítő forrásokról, valamint működési forrásaikról. 12
HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők
HVS 1.Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 2013-ra a térség civil szervezetei, vállalkozói, állami szervei közötti együttműködés és integráció olyan szintjét érjük el, amely
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján
Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.
Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon
Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:
Csongrád Megyei Önkormányzat
Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra
6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata
6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata Forrás: Rural Innovation Dossier No.6, LEADER European Observatory, 2001 A fejezetet szerkesztette: Jean-Pierre
STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián
A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták
Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja
Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...
Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...
Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
Kisújszállás Város Önkormányzata
ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád
GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2015. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató
Kisújszállás Város Önkormányzata
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program
Nógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN
Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék
Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása
SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.
1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek
NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ
NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés
OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...
5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása
5.3.3. III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 5.3.3.1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések 5.3.3.1.1. A nem mezőgazdasági tevékenységgé
MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi
A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban
Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja
BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata
A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben
A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár
FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása
DR. MOLNÁR MELINDA A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása A Gödöllői-dombság népesedési és foglalkozásszerkezeti átalakulását Budapest agglomerációs folyamatai alapvetően
Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.
Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre
Lakhatási Beavatkozási Terv
Lakhatási Beavatkozási Terv Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 1 O l d a l Jóváhagyta: Dr. Páva Zsolt polgármester Pécs Megyei Jogú Város
Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1
Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...
Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2
Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...
Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.
Szatmár Leader Közhasznú Egyesület 4900 Fehérgyarmat, Kossuth tér 40. Tel: +36303750247 E-mail: leader.szatmar@gmail.com Honlap: www.szatmarleader.hu HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 TERVEZET 2016.
A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.
A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált
Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER
Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN
Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat
Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése
Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,
Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata
Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)
A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév
A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság
BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos
A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...
Demográfia. Lakónépesség, 2005
Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,
A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein
Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly
A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2015. augusztus 25.
ELŐTERJESZTÉSEK Gyomaendrőd Város Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás 2015. augusztus 25. napján tartandó rendes üléséhez Tárgy: 1. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS
Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018
Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa 2008 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 1.1 Dévaványa város bemutatása 3 1.2 A városi egészségterv szükségessége 4 2. Állapotleírás 5 2.1 Demográfiai adatok,
BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1
BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs
Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6
PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)
1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7
AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON
MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON
Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...
LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05
1 Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök
A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés
CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás
Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért
Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt
Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy
AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés
Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program
D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL
WP3 Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig D3.6 MÓDSZERTANI ÉS ÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSRŐL MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban
Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban BÁNFALVI GYŐZŐ doktorandusz Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program Bevezetés A relatív szegénység jellemzője
Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...
Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9
2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében
A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés
A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás -csatornázás szakmérnök, mérnök-közgazdász Heves
A kistelepülések helyzete az Alföldön
A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős
138/2008. (X. 18.) FVM rendelet
138/2008. (X. 18.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 753-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020
1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 19 /2016. (V. 27.) számú határozattal egyhangúlag