BEVEZETÉS I. AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA FEJLŐDÉSÉNEK PERSPEKTÍVÁI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BEVEZETÉS I. AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA FEJLŐDÉSÉNEK PERSPEKTÍVÁI"

Átírás

1 Szolnoki Tudományos Közlemények XI. Szolnok, Dr. VÖRÖS MIKLÓS DIGITÁLIS KOR, DIGITÁLIS TANULÁS?! BEVEZETÉS Az UNESCO montreáli felnőttoktatási konferenciáján 1960-ban megállapították, hogy a társadalmi átalakulások és a technika fejlődésének következtében: felbomlóban van az életkoroknak az a hagyományos felosztása, amely szerint a gyermek- és ifjúkor a tanulás, a felnőttkor pedig az alkotómunka időszaka. Új helyzet állt elő, új igények jelentek meg, amelyek egy nemzedék életén belül is állandóan új ismeretek elsajátítását, új készségek megszerzését írják elő. A munkaerő piacképességének megtartásához nem elegendő a valamikor megszerzett szakmai tudás időszakos megújítása, hanem folyamatosan kell új ismereteket elsajátítani. A siker kulcsa a gondolkodási mód és az oktatási rendszer változtatásában rejlik. A hatékony munkavégzés, az életben való helytállás feltétele a szakirányú tudás és az általános közhasznú ismeretek mellett a megfelelő szintű informatikai alap- illetve szakismeretek megléte lesz. Az információs és kommunikációs technológia által kínált új lehetőségek az elmúlt időszakban erőteljesen segítették az oktatást, a tanulást és az önképzést. A tanár szerepe nélkülözhetetlen, de a hagyományostól eltérő e folyamatban: legfontosabb feladata a tanulók motiválása, orientálása, kérdéseik megválaszolása, tanulmányaik elősegítése (szükség szerint szabályozása), az ismeretek elsajátításának értékelése. I. AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA FEJLŐDÉSÉNEK PERSPEKTÍVÁI Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) erőteljesen hatnak a társadalom minden területére. Fejlődésüket globális tényezők határozzák meg. Az információs infrastruktúra fejlődésével a földrajzi távolságok szerepe csökken, az információk és szolgáltatások helytől és időtől függetlenül elérhetővé válnak. A hálózatok sávszélességének, a memóriakapacitásnak és a feldolgozási kapacitásnak a növekedése, a fajlagos költségek jelentős csökkenése egyre 1

2 összetettebb hálózati szolgáltatások, és sokfunkciós végkészülékek tömeges megjelenéséhez vezet. Ez segíti az önszerveződő tudáshálók kialakulását, és növeli a társadalom információval való ellátottságát. Az Internet fejlődésével párhuzamosan megnő a tartalom-előállítók és -szerkesztők szerepe, a kollektív tartalomfejlesztés egyre nagyobb szerepet játszik. Folyamatosan bővül az elektronikus szolgáltatások köre, a csak digitális formában elérhető információ aránya. A kommunikáció, a műsorszórás és a számítógépes hálózatok konvergenciája új típusú, az egyéni és a társadalmi igényekhez alkalmazkodó, azokra reagáló multimédia tartalom előállítását követeli, mely készítése és kezelése kontextus-alapú megközelítéseket, nagyobb interaktivitást, speciális hardvert és szoftvert igényel. Az IKT korszerű eszközeivel olyan új tanulási környezetet hozható létre, amely kedvez az önállóságnak, a rugalmasságnak, kapcsolatot teremt a kulturális és tudáscentrumok között, és minden polgár számára megkönnyíti a hozzáférést a tudáson alapuló társadalom erőforrásaihoz. Az információs társadalomba történő átmenetben, majd annak működtetésében és továbbfejlesztésében kulcsszerepe van az emberi erőforrásoknak: a pályán maradás és az előrejutás elképzelhetetlen lesz az egyének aktivitása, áldozatvállalása, befektetése nélkül. Ehhez az eddig legtöbbször passzív részvétellel is eredményesen elvégezhető időszakos tanfolyamokon és továbbképzéseken -melyeket sokan a munkaadók kötelező jellegű, pályán marasztalást biztosító tevékenységének tekintettek- túl kell lépni. Az információs társadalom által kínált lehetőségek kiaknázása a társadalmak egészétől igen komoly erőfeszítéseket követel. Az adatok/információk jelenlegi tömeges termelése nem jelenti az ismeretek, a tudás automatikus bővülését, az információ megszerzéséhez szükséges technikai feltételek megteremtése óriási összegbe kerül 1. Az egyének folyamatos önképzésre, ismeretszerzésre történő felkészülésének a családban kell megkezdődnie már kisgyermek kortól, és módszeresen kell folytatódnia a közoktatásban. Csak így lehet kialakítani az új kihívásoknak eleget tevő képességeket, így lehet versenyben maradni és előrelépni. Mivel az oktatás növekvő mértékben helyeződik az iskolán kívülre, megváltozik az iskolai alapképzés funkciója: a tanulási képesség veszi át azt a szerepet, amelyet korábban az írni és olvasni tudás jelentett, azaz az újat befogadni nem tudók lesznek a jövő funkcionális analfabétái. Az élethosszig tartó tanulás folyamatosan elemi szükségletté válik 2, amely a hagyományos oktatási módszerekkel nem elégíthető ki. Az információs társadalom célkitűzései fontos hangsúly kapnak a foglalkoztatási irányelvekben is. Kezelni kell azoknak a problémáját, akiket az információs társadalomból és a munkavállalók köréből való kirekesztés veszélye fenyeget. Az Európai Unió külön figyelmet fordít a tagjelölt országok gazdasági és társadalmi helyzetéből fakadó feladatokra is. 1 Galvács László: Digitális csőlátás vagy az információs társadalom felkiáltójelei, in. evilág, december, p Magyar Miklós: A tanulás = élettevékenység, Kaposvár, Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar, 2006., ISSN , p

3 II. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM KIHÍVÁSAI Az információs társadalom... az információ elsőszámú értékké válását állítja a középpontba.... kialakulásának előidézője a gazdaság globalizálódása... fő motorja a számítástechnika és a távközlés rohamos fejlődése, legfontosabb állomásai a személyi számítógépek elterjedése és a szélessávú adatátviteli hálózatok megjelenése, szimbolikus jelentőségű technológiai újításai az Internet és a mobiltelefon. Az 1960-as években megindult folyamatok eredményeként mára az élet egyetlen területén sem kerülhető meg az információtechnológia alkalmazása.... lehetővé és szükségessé válik a távmunka, illetve az egész életen át tartó tanulás.... az informatikai infrastruktúra fejlesztése és az információs írástudás terjesztése kiemelt stratégiai célként jelenhet meg. 3 A globális jelenségekből eredő legfontosabb változások, melyekre reagálnia kell az oktatásnak: Jelentősen módosul a termelő és a szolgáltató szféra aránya az utóbbi javára. Nő a szolgáltatások és a kis szervezetek jelentősége. Jelentősen csökken az állami munkahelyek száma és nő a vállalkozásoké. Terjednek az energia- és környezetkímélő technológiák. Növekszik a piac szerepe a felsőoktatás működésében. Változnak a szakemberekkel kapcsolatos igények. Növekszik a menedzseri, a gazdasági és a gazdálkodási ismeretek iránti igény. Növekszik a kommunikációs készségek szerepe (idegen nyelven is!). Nemzetközi pályára kell szakembereket képezni. Fel kell készülni a teljes életen át történő tanulásra (lifelong learning 4 ). Folyamatosan nő az olyan képzési módok jelentősége, mint a nyitott- és távoktatás; a probléma-orientált tanulási módszerek használata; az autodidakta tanulás; a strukturált olvasás; szakcikkek írása; bizottsági tagság vállalása szakmai intézményekben; részidős tanítás vállalása; nemzetközi mobilitási programokban való részvétel; intézményen belüli rövid távú tapasztalatcsere, vagy új osztályhoz való áthelyezés; rövid időre történő áthelyezés célfeladat elvégzésére; a meglévő beosztáson belül kibővített feladatokkal való megbízás; rövid/hosszútávú, intézményen kívüli tapasztalatcsere. Az IKT hatására kialakult és rohamosan fejlődik a virtuális tanulási környezet. IV. KIHÍVÁSOK A TÁRSADALMAKKAL SZEMBEN A második világháború után az USA, majd pedig a délkelet-ázsiai országok technológiai és gazdasági sikereire a nyugat-európai országok kezdetben gazdasági és politikai integrációs (Közös Piac, Európai Közösség, Európai Unió) tevékenységgel válaszoltak, azonban a 90-es évektől a közös kulturális és a társadalmi kérdések is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Az Európai Unió az USA-val és Japánnal szembeni hátrányát új iparpolitikával, a versenyképesség és a 3 Magyar Virtuális Enciklopédia, 4 Óhidy Andrea: Lifelong learning az oktatáspolitikai koncepciótól a pedagógiai paradigmáig, in. Új Pedagógiai Szemle, november, p

4 foglalkoztatottság növelésével, az emberi erőforrással való ésszerű gazdálkodással, az európai információs társadalomra alapozva kívánja megvalósítani. Kulcsszerepet játszik a tervekben a munkaerő szabad áramlása, mely elképzelhetetlen a végzettségek, diplomák kölcsönös elismerése nélkül. Ehhez az oktatás európai mértékű reformjára van szükség, melyet Bologna-folyamatként ismerünk. A reform célja egy egységes, lineáris (többlépcsős, egymásra épülő fokozatokat adó) európai felsőoktatási rendszer kialakítása, összehangolása a szakképzési rendszerrel, a végzettségek, fokozatok értelmezésének és értékelésének harmonizálása, a kölcsönös elfogadás kritériumainak kidolgozása. A reform elindítását több fontos esemény készítette elő: Az Európai Bizottság kezdeményezésére 1988-tól fokozatosan kidolgozták az Európai Kredit Átviteli Rendszert (European Credit Transfer System ECTS); 1988-ban az európai egyetemek rektorai aláírták a Magna Charta Universitatum-ot, mely négy alapelvet rögzített: az egyetemi autonómiát; az oktatási és kutatási tevékenység egységét; a kutatás, az oktatás és a képzés szabadságát; továbbá azt, hogy az egyetem az európai kulturális hagyományok letéteményese. Az 1997-ben elfogadott Lisszaboni Egyezmény (Convention on the Recognition of Qualifications concerning Higher Education in the European Region) értelmében a külföldön szerzett diplomát egy adott országban észszerű időn belül és korrekt módon kell elbírálni ban Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság oktatási miniszterei Párizsban, a Sorbonne alapításának 800. évfordulója alkalmából elfogadott Sorbonne Nyilatkozatban (Sorbonne Declaration) felhívást intéztek az egyetemekhez a nyitott európai felsőoktatási térség létrehozására (innen ered az Európai Felsőoktatási Térség elnevezés) június 19-én 29 európai ország oktatási miniszterei aláírták a Bolognai Nyilatkozatot (The Bologna Declaration), mely hitet tett a Sorbonne Nyilatkozatban megfogalmazott elvek gyakorlati megvalósítása mellett. A dokumentum kihangsúlyozza az európai felsőoktatás nemzetközi versenyképessége fokozásának szükségességét, ezáltal az európai kultúrának a világ más régióira ható vonzerejének növelését. Az Európai Unió Bizottsága december 8-án deklarálta az Európa információs társadalom mindenkinek című programot, melynek célja az online Európa megteremtése volt. A kezdeményezés abból a felismerésből született, hogy az IKT gyors fejlődése és elterjedése új gazdasági és társadalmi formáció, az információs társadalom kialakulásához vezet, ezért a problémák megoldásának alapja az intelligens tudásra alapozott piacorientált, nemzetközi fejlesztési tevékenység 5. Az elképzelések megvalósításában kulcsszerepet játszik az információhoz, a tudáshoz való szabad hozzáférés - az ezzel kapcsolatos célokat, teendőket, szükséges eszközöket az ún. Bangemann-jelentés 6 tartalmazza, mely az európai információs társadalom megvalósításának alapdokumentuma. 5 Raffai Mária: Az információ, Palatia Nyomda és Kiadó, 2006., ISBN-13: , p Bangemann Report: Europe and the Global Information Society (1994), 4

5 Az Európa Tanács március én, Lisszabonban tartott ülésén azt az ambiciózus célt tűzte ki Európa elé, hogy legyen a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdasága. Az elképzelések megvalósítását célzó eeurope program az információs társadalom megteremtését politikai feladatként határozta meg 7. A program együtt kezel több stratégiai területet, mindegyiknél meghatározza a kihívásokat, és válaszlépéseket javasol. Az e-europe program kulcsterületei: Olcsóbb, gyorsabb, biztonságos Internet: Olcsóbb és gyorsabb Internet hozzáférés. Gyorsabb Internet a kutatóknak és a diákoknak. Biztonságos hálózatok és intelligens kártyák. Az emberek készségeinek javítása: A digitális korszak európai fiatalsága. Munkavállalás a tudáson alapuló gazdaságban. Részvétel a tudáson alapuló gazdaságban. Az Internet használatának ösztönzése: Az elektronikus kereskedelem felgyorsítása. Online közigazgatás. Online egészségügy. Euópai digitális tartalom a globális hálózatokban. Intelligens közlekedési rendszerek. Az akcióterv stratégiai prioritása az Internet használatának tömegessé tétele, a hálózatok jobb kihasználása. A gyors internetes gerinchálózat lehetővé teszi a közös munkát és az együttműködésen alapuló tanulás és munka új formáinak kialakulását, a földrajzilag egymástól távol eső munkacsoportok közötti valós idejű együttműködést. Fontos, hogy a technológiai megoldások, számítógépes programok és tartalmak nem elszigetelve, az egyes országokban különkülön kerüljenek kifejlesztésre, hanem a tagállamoknak építeniük kell egymás tapasztalataira és eredményeire. Annak ellenére, hogy az európai polgárok magasan iskolázottak, Európa mégis súlyos hiányosságokkal küzd és lemaradt az új információs és kommunikációs technológiák használatában, az alábbi okok miatt: Hardver- és szoftverhiány. Szakemberhiány, különösen az IKT oktatásának és alkalmazásának területén. Túl kevés oktatási multimédiás szoftver, termék és szolgáltatás az oktatás céljaira. Komoly kihívást jelent az európai társadalom igényeinek megfelelő szoftverek, tartalmak és szolgáltatások megfelelő kínálatának kialakítása. A távközlés magas költsége akadályozza az intenzív Internet-használatot és a számítógépes ismeretek elterjedését. Az Európa Tanács ezért prioritásként kezeli az új technológiák sikeres beépítését az oktatási és képzési rendszerekbe. 7 eeurope: An Information Society for all, 5

6 Az e-learning kezdeményezés 8 alapját négy irányban tett intézkedések jelentik: Gépek és berendezések: A multimédiás számítógépekre számának növelése, a különböző tanulási, képzési és tudásfórumok összekapcsolása, a digitális hálózatokhoz való hozzáférés javítása. Olyan tanulási környezetek kialakítása, amelyek megfelelnek az egész életen át tartó tanulás különböző szintjei igényeinek. A hardverre fordított kiadások tervezésével együtt kalkulálni kell a szoftverekre, multimédiás termékekre és szolgáltatásokra fordított költségeket is. Képzés minden szinten: Az új technológiák használatának a tanulási módszerek függvényében történő szemlélete (mivel az IKT fejlődése a munkaerőpiaci elvárásokon keresztül erőteljes hatást gyakorol az oktatási és képzési programok szerkezetére és tartalmára, valamint új tanulási környezetet alakít ki). Új viszonyok kialakulása diák és tanár között (ezért a képzés irányításában is az új technológiákhoz szükséges készségek fejlesztésére kell összpontosítani). Multimédiás szolgáltatás és tartalomfejlesztés: Az IKT oktatásba/tanulásba történő sikeres beépítéséhez szükséges jó minőségű szolgáltatások és tartalmak biztosítása. Az új tanulási környezetben alkalmazható minőségi kritériumok és értékelési rendszerek kidolgozása. A képzéssel kapcsolatos, továbbá a munkaerőpiacon szükséges készségekről és végzettségről szóló információkhoz történő hozzáférés megteremtése mindenki részére. Tudásszerző központok kialakítása, fejlesztése és hálózatba kapcsolása: A tanítási és képzési központok átalakítása mindenki számára hozzáférhető tudásszerző központokká. A szükséges berendezések és a tanárok felkészítésének biztosítása. Egyre több tanár, tanuló és témavezető hálózatba kapcsolása, a virtuális terek és campusok összekapcsolása, az egyetemek, iskolák, képzési központok, valamint a kulturális centrumok hálózatának kialakítása. A Sevillában június között zajló tanácskozáson elfogadott eeurope2005 akcióterv a végéig teljesítendő feladatokra építve a széles körben elérhető, nagy sávszélességű adatátviteli infrastruktúrára alapozott biztonságos szolgáltatások, alkalmazások, és tartalomfejlesztés megvalósítását tűzte ki alapvető célul. A tervek megvalósulását a Barroso- Bizottság ben elemezte, és a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére meghirdette az i

7 Európai Információs Társadalom a növekedésért és a foglalkoztatottságért programot 10. Az új stratégia az alábbi prioritásokat nevezte meg: A határok nélküli Egységes Európai Információs tér létrehozása. Az IKT fejlesztésére irányuló beruházások növelése. A társadalmi befogadás és egy magasabb minőségű élet megteremtése. A program hangsúlyozza a tagállamok közös együttműködésével megvalósuló online közigazgatás fontosságát is. V. KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL SZEMBEN Az utóbbi években a szellemi erőforrások váltak a régiók, nemzetgazdaságok és a vállalkozások gazdagságát, sikerességét és versenyképességét leginkább befolyásoló erőforrásokká. A tudás felértékelődése a minőségi és a piaci igényeknek megfelelő oktatás, a rugalmas képzési rendszer iránti igény növekedését eredményezte 11. Az ismeretek mennyiségének növekedése, a munkaerőpiac gyors változása, a gyakorlatban azonnal alkalmazható tudás megszerzése szükségessé teszi az egész életen át tartó tanulást. Ez a folyamat gyökeresen megváltoztatja az oktatási rendszert. A felsőoktatásnak nem lehet többé alapfeladata egy terület teljes ismeretanyagának átadása. A diplomával záruló alapképzés fő feladata a hallgatók tudásának megalapozása és felkészítésük a teljes életpályára kiterjedő tanulásra 12. A teljes életpályára kiterjedő tanulás során az oktatás és képzés egyre nagyobb részét képezik azok a feladatok (pl. munka melletti továbbképzés), amelyek nem, vagy racionálisan nem végezhetők el a jelenléti oktatás módszereinek alkalmazásával. Megoldást a tanuló önálló munkájára építő, hatékony távoktatási módszerek alkalmazása jelenthet. Az IKT robbanásszerű fejlődése által kínált új lehetőségek, valamint a távoktatási módszerek fejlődése következtében a távoktatás elfogadottsága az elmúlt néhány év alatt gyökeresen megváltozott, az Európai Unió szellemi erőforrás politikája központi komponenseinek egyike lett 13. Az európai integrációs folyamatokra való felkészülésnek az oktatás az egyik legfontosabb eleme 14. A hallgatók döntő többsége azonban (alapvetően finanszírozási okok miatt) nem tud részt venni külföldi részképzésben: a tananyagok határokon keresztül történő áramlásával lehet biztosítani az oktatás egész Európára történő kiterjesztését ez feltételezi az oktatók és a tanulók idegen nyelven történő kommunikációs képességét, mely növelése prioritás az Európai Unióban. 10 i A European Information Society for growth and employment, 11 Felvégi Emese: Távoktatás, e-learning és nyitott oktatás Anglia, az Egyesült Államok, Finnország, Németország, Svédország oktatási rendszerében, in. Új Pedagógiai Szemle, december, p Ez az igény jelenik meg a lineáris (BSc-MSc-PhD) képzési rendszerben. 13 Az Európai Unió vonatkozó célkitűzéseit, követelményrendszerét részletesen elemzi Négyesi Imre őrnagy A távoktatás informatikai támogatásának követelményei, elvei és módszerei a katonai képzésben és továbbképzésben c. PhD értekezésében. 14 Digitális álmok, in. Computerworld, július 18. p

8 A távoktatási módszerek fejlődése, az IKT biztosította lehetőségek 15, és a felsőoktatás nemzetközivé válásának egyidejű fennállása első ízben teremti meg a tananyagok és az oktatási rendszerek globális versenyét. A hagyományos keretek között, vagy az azokon kívül folytatott tanulmányok részeként a diák felveheti a világ más részén kifejlesztett és oktatott, általa legszínvonalasabbnak ítélt tananyagot, és az IKT korszerű eszközeinek felhasználásával igénybe veheti az adott intézmény távoktatási rendszerének szolgáltatásait. A távoktatási módszerek legfontosabb közös sajátossága, hogy az elsajátítandó tananyagot, az elsajátításra vonatkozó útmutatást és a megszerzett tudás ellenőrzési lehetőségeit különböző információhordozók tartalmazzák: nyomtatott anyagok, audio- és videokazetták, mágnes és optikai lemezek. A tananyagok egyre nagyobb hányada érhető el hálózatokon keresztül. E médiumok lehetővé teszik az önálló, tanár jelenléte nélküli tanulást 16. A tanár szerepe nélkülözhetetlen, de a hagyományostól eltérő e folyamatban. Nem ő a tananyag fő közvetítője, hiszen az a legkiválóbb pedagógusok, szakértők és szakemberek munkája eredményeként rendelkezésre áll különböző médiumokon. A tanár legfontosabb feladata a tanulók segítése, motivációjuk, tanulmányaik elősegítése, szükség szerint szabályozása, a diákok közötti együttműködés létrehozása, az ismeretek elsajátításának értékelése. Különválik tehát a tananyagok elkészítése, amely szakértői csoportok tevékenységét igényli, és az oktatás folyamata, amely a tutorok és a szervezők feladata. A távoktatás mellett az egész életpályára kiterjedő tanulás megvalósítása jelenti a legnagyobb kihívást a felsőoktatási rendszerek számára. Az a körülmény, hogy az egyén szakmai előrehaladása tekintetében a kezdeti képzéssel összemérhető jelentősége van a folyamatos továbbképzésnek, alapvetően megváltoztatja a hagyományos oktatási rendszerek működését: a tanterveket, az elméleti és a gyakorlati képzés kapcsolatát, a kezdeti felsőfokú képzés időbeni ütemezését. VI. KIHÍVÁSOK AZ EGYÉNNEL SZEMBEN A jövőben a társadalom teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ majd attól, hogy polgárai mennyire tudják kiaknázni az új technológiák lehetőségeit munkájuk és magánéletük során, milyen hatékonyan építik fel a tudáson alapuló társadalmat. Ebben a folyamatban döntő az oktatás és képzés szerepének növelése. Az Európa Tanács elvárásai alapján minden európai polgárnak rendelkeznie kell az információs társadalomban való élethez szükséges készségekkel. Az Európai Unió prioritásaiban két idegen nyelv elsajátítása, és az egész életen át tartó tanulás képességének a kialakítása jelenik meg. A tudásalapú társadalomnak a tradicionális alapkészségekre (írás, olvasás, számolás) épülő kulcskompetenciái: az informatikai kompetencia 17, a nyelvismeret, a technológiai kultúra, a 15 Zárda Sarolta- Bognár Géza: Implementation Strategy of an E-Learning System for a Population of Students in Central Europe, in. Proceedings of EDEN 2003 Annual Conference, June, Rhodes, Greece, p Verebics János: Elektronikus Európa - Jövőkép 2005-ig, in. Computer Panoráma, 2002/8. 17 Európának be kell vetni az ICT lehetőségeit, in. evilág, p

9 vállalkozói készségek és a szociális kompetencia. Az egyén autonóm életvezetéséhez nélkülözhetetlen szociális kompetenciák (önbizalom, önirányítás képessége, felelősség- és kockázatvállalás) egyre fontosabbá válnak. A három tradicionális alapképesség mellett teljes értékű negyedikként jelent meg napjainkban a digitális írástudás 18. Az európai társadalmi modellen belül prioritást kell kapnia az élethosszig tartó tanulásnak, ebben a cégek munkahelyi képzési formái kulcsfontosságú szerepet játszanak. ÖSSZEFOGLALÁS Az információs és kommunikációs technológia rendkívül gyors fejlődésének hatására kialakult, és rohamosan fejlődik a virtuális tanulási környezet: fokozatosan általánossá válik a számítógépek által létrehozott interaktív audiovizuális tanulási közeg, mely nem csak szövegeket, de képeket, hangokat és animációkat is közvetít - ez az ember természetes életvilágához hasonló. Az információ tárolásának és elérésének univerzális eszközévé a számítógépes világháló válik, mely ezért a képzés és továbbképzés természetes közege lehet. A kommunikáció, a műsorszórás és a számítógépes hálózatok konvergenciája új típusú, az egyéni és a társadalmi igényekhez alkalmazkodó, azokra reagáló multimédia tartalom előállítását követeli, mely készítése és kezelése kontextus-alapú megközelítéseket, nagyobb interaktivitást, speciális hardvert és szoftvert igényel. Napjaink és a közeljövő egyik legfontosabb hazai társadalompolitikai kihívása az, hogy megszólítsa és bevonja az IKT eszközeinek használatába azt a közel 3 millió háztartást és 5 millió felnőttet, ahol, és akik számára a számítógép és az Internet használata ma még nem igényelt, nem elfogadott, vagy nem elérhető tevékenység. A hazai fejlesztési politikának jelentős szerepet kell vállalnia ennek a társadalmi igénynek a kialakításában és kielégítésében. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül az informatikai fejlesztések között is elsőbbséget élveznek. Az IKT területeinek fejlesztésével kiemelten foglalkozik a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program IT-ben otthon, in. Computerworld július 18., p Kádár Elza Kővári Gábor: IKT-fejlesztések: , in. Computerworld, január 16., p

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem MOTTÓ NEM HANEM A AZ, LEGNAGYOBB, HANEM AZ, AKI A KIHÍVÁSOKRA NEM A LEGOKOSABB, A NEM A LEGSZEBB

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Digitális Oktatási Stratégia

Digitális Oktatási Stratégia Budapest, 2016. szeptember 27. Digitális Oktatási Stratégia Az informatika tantárgytól a digitális oktatás felé A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci igények A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci

Részletesebben

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ ORACLE ilearning INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA A FOGÁT. 2 AMIRŐL

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

STRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN. Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ

STRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN. Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ STRATÉGIA ÉS TAKTIKA: KATONÁK AZ elearning (HARC)MEZŐN Dr. Vörös Miklós Felnőttképzési és Távoktatási Központ NE FÉLJÜNK NAGYOT LÉPNI, HA EZ TŰNIK SZÜKSÉGESNEK. KÉT KIS UGRÁSSAL NEM JUTUNK ÁT A SZAKADÉKON.

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

A felelős egyetem módszertani aspektusai Április 21. Budapest, MellearN konferencia "A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás

Részletesebben

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai

Részletesebben

Havas Péter igazgató Országos Közoktatási Intézet Szentendre, december 12.

Havas Péter igazgató Országos Közoktatási Intézet Szentendre, december 12. A helyi környezeti nevelési program oktatáspolitikai vonatkozásai Havas Péter igazgató Havasp@oki.hu Országos Közoktatási Intézet Szentendre, 2003. december 12. Miről szól ez az előadás? A közoktatás fejlesztés

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban A könyvtárak fejlesztési lehetőségei a TÁMOP-ban és a TIOP-ban Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály A könyvtárak fejlesztési lehetőségei az EU támogatási rendszerében (2007-2013) Országos

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

1. TANULÁS 1.1. Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés A felmérés eredményének összegzése 2-3- mondatban, egy bekezdésben.

1. TANULÁS 1.1. Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés A felmérés eredményének összegzése 2-3- mondatban, egy bekezdésben. INFORMATIKAI STRATÉGIA (SABLON JAVASLAT) (Jövőkép vagy küldetésnyilatkozat, lehet azonos a Pedagógiai programéval, ha abban is van IKT) Iskolánk a 21. századi élet és munkakörülmények közötti boldogulásra

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK A

Részletesebben

Smart City feltételei

Smart City feltételei Smart City feltételei OKOS VÁROS konferencia 2017. május 25. Kövesdi Zoltán Közigazgatási tanácsadó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium JÓLÉT MEGTEREMTÉSE SMART INFRASTRUCTURE GAZDASÁG Miért van szükség digitális

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

Digitális Oktatási Stratégia

Digitális Oktatási Stratégia Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. Budapest, 2017. november 16.

Részletesebben

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális hatása a regionális fejlődésre Régiók a foglalkoztatás növeléséért EARLALL konferencia, Pest megye, 2010.

Részletesebben

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

A könyvtárak, mint tanulási terek

A könyvtárak, mint tanulási terek A könyvtárak, mint tanulási terek Partnerség az egész életen át tartó tanulásban WORKSHOP Nyíregyháza 2008.Június 5. A könyvtár mindenkori feladata volt és lesz a tanulás segítése Klasszikus szolgáltatóként:

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben

A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben Dr. habil. Szűts Zoltán BME A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben Változó világban 2016-1-HU01-KA202-022981 Változó világban Az információs társadalomban a munkaerőpiacon

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Erasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás

Erasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás Erasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás A program legfontosabb elemeinek áttekintése Pályázatíró szeminárium 2017. január 17. Jakabné Baján Ilona Projekt Pályázat kötött idő- és

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális

Részletesebben

TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA!

TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA! TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA! Az oktatási szint emelkedése és az új technológiák alkalmazása A világ államai fokozatosan növelik az oktatási kiadásaikat, hogy minél képzettebb humán erőforrás

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Alapszintű számítástechnikai ismeretek pedagógusoknak 30 óra. Továbbképzési tájékoztató 2017.

Alapszintű számítástechnikai ismeretek pedagógusoknak 30 óra. Továbbképzési tájékoztató 2017. Alapszintű számítástechnikai ismeretek pedagógusoknak 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 575-2/2017. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2017.

Részletesebben

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány

Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása

Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Európában továbbra is kihívást jelent a matematikában és a természettudományokban nyújtott gyenge teljesítmény javítása Brüsszel, 2011. november 16. Két ma közzétett bizottsági

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Mi szükséges a versenyképes tudáshoz?

Mi szükséges a versenyképes tudáshoz? Mi szükséges a versenyképes tudáshoz? Sándorné Dr. Kriszt Éva a Magyar Rektori Konferencia társelnöke a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora 1 Gondolatmenet A versenyképes tudás? Hol szerezhető meg a versenyképes

Részletesebben

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton.

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton. Intézményünk, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12.) nyert a TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében

E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében Prof. Dr. Poór József, egyetemi tanár Dr. Szalay Zsigmond, egyetemi docens Pető István, adjunktus Zsigri Ferenc,

Részletesebben

A kistelepülési könyvtári ellátás jövőképe

A kistelepülési könyvtári ellátás jövőképe A kistelepülési könyvtári ellátás jövőképe Dr. Vígh Annamária főosztályvezető Közgyűjteményi Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest, 2014. február 10. A rendszer legnagyobb erőssége egyben

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA I. PILLÉR: FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-LEARNING KÉPZÉS II.

Részletesebben

AZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS. Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP

AZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS. Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP AZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP 4.1.4. Miért FEMIP? Minőségfejlesztés a felsőoktatásban program = FEMIP a program korábbi munkacíme:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán + Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán + Hazai környezet - stratégiák 1 Széll Kálmán Terv Nemzeti Reform

Részletesebben

A köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés digitális megújítása Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1 Az eredményes oktatási rendszer pillérei 1. 2. 3. Jó képességű tanárok Tanárok módszertani felkészültsége Egyenlőség/méltányosság

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL

PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL KERBER ZOLTÁN TÁMOP 3.1.15 SZAKMAI VEZETŐ TÁMOP 3.1.15 projekt

Részletesebben

A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben

A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének és képzők hálózatának fejlesztése Tóth Péter A Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ szerepvállalása a projektben

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Oktatás és tanulás online környezetben

Oktatás és tanulás online környezetben A digitális átállás hatása a Könyvtári Intézet továbbképzéseire avagy Miért foglalkozunk az online tanulással? Oktatás és tanulás online környezetben Szepesi Judit Bánkeszi Katalin Szepesi Judit Miről

Részletesebben

1. HELYZETELEMZÉS Budapest, József nádor tér 2-4. Az intézmény alaptevékenysége:

1. HELYZETELEMZÉS Budapest, József nádor tér 2-4. Az intézmény alaptevékenysége: Pedagógiai Program 2 1. HELYZETELEMZÉS 1.1 Az intézmény jogi státusza székhely megnevezése: Veszprémi Szakképzési Centrum címe: 8200 Veszprém, Eötvös Károly utca 1. OM azonosítója: 203066 telefonszáma:

Részletesebben

Stratégiai célok vázlatos meghatározása

Stratégiai célok vázlatos meghatározása Stratégiai célok vázlatos meghatározása Oktatás 1. Az Egyetem képzésterületi fókuszai Az intézmény képzésterületi fókuszainak meghatározásával a Miskolci Egyetem magas szinten meghatározza képzésfejlesztési

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben