ÉLETTÖRTÉNET ÉS IDENTITÁS
|
|
- Mariska Fodorné
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÉLETTÖRTÉNET ÉS IDENTITÁS A SZOCIÁLIS REPREZENTÁCIÓ ÉS A NARRATÍV PSZICHOLÓGIA FELŐL Bevezetés Tanulmányomban kiemelek egy részt készülő disszertációmból, mely interdiszciplináris megközelítésű. Alapvetően primer, kvalitatív módszertani kutatást végzek, kisgyermekes (elsősorban felsőfokú végzettségű) édesanyákkal (30 35 élet- és mélyinterjú). Több tudományág komplex megközelítését alkalmazom: biográfiai- és tartalomelemzést (Antal 1976; Kohli 1990; Krippendorf 1995), narratív pszichológiai tartalomelemzést, a pszichológiában alkalmazott hermeneutikai elemzést, valamint a szociális reprezentáció-vizsgálatok néhány elemét. Mélyinterjúim hiteles adalékok lehetnek a konkrét támogatás, szociálpolitikai, családpolitikai és mentálhigiénés segítségnyújtás lépéseinek kidolgozásához és megvalósításához. Úgy gondolom, hogy a tipikus problémák, potenciális krízishelyzetek felsorolásán túl nagy szükség van az adott élethelyzetek részletes, magukat az érintetteket is megszólaltató több-szempontú elemzésére. A kvalitatív kutatásom mellett tervezem a témában végzett, nagymintás survey kutatások 1 másodelemzését, valamint a különböző szakpolitikák eszközrendszerének részletesebb elemzését is. Disszertációm élettörténet- és identitás-kérdéseket tárgyaló fejezetében elméleti háttérként elsősorban fontosabb szociális reprezentáció-elméleteket és a narratív pszichológia eredményeit (azon belül hangsúlyozottan a tudományos narratív pszichológiát) mutatom be, illetve felvázolok az élettörténetre vonatkozó más pszichológiai és szociológiai megközelítéseket is (Bögre 2004; Ehmann 2003). Külön kitérek az élettörténet és identitás Erik H. Erikson által felvetett kapcsolatára, és ezzel összefüggésben Dan P. McAdams élettörténet-modelljére. Témaválasztásom indoka: az anyává válás egy olyan természetes krízis egy nő életében, mely teljes 1 Elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal, illetve különösen a KSH Népességtudományi Intézetének (Pongrátz Tiborné, S. Molnár Edit, Spéder Zsolt, Kapitány Balázs) munkatársai által végzett kutatások elemzését, illetve lehetőség szerint a Work life balance policy in Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia című projekt hazai vonatkozású eredményeinek elemzését. mértékben átrendezi addigi életét, és elemi erővel hat személyisége egészére. G. M. Breakwell egyenesen identitásváltásként definiálja (Breakwell 1983). A krízishelyzet egyéb krízisekhez hasonlóan mindenkinél más-más színezetet kap, más formában, más tünettel jelentkezik, s így mindenkinek más megoldási módra van szüksége. A megoldás eredményességének feltétele, hogy a krízisben lévő képességeit, erősségeit és gyengeségeit egyaránt figyelembe vevő saját megoldások szülessenek. 2 Komplex vizsgálati elméletekre és módszerekre alapozva kettős célt tűzök magam elé. Egyrészt az élettörténet és identitás összefüggésrendszerének új szempontú megközelítésére vállalkozom, másrészt identitásuk megtalálásához és azon keresztül testi, lelki, szellemi egészségük eléréséhez, megtartásához mentálhigiénés segítséget szeretnék adni társadalmunk érintett csoportjának. Narratív pszichológia Az elbeszélés az én-pszichológia középpontjába Erikson és Ricoeur (Ricoeur 2001) nyomán az 1980-as években került, magát a narratív pszichológia kifejezést Theodor Sarbin vezette be (László 2008:1). László János szavaival Sarbin elméletéről: Sarbin szerint az én-elbeszélés vagy élettörténeti elbeszélés egy identitás terv kibontakoztatása, amelyben az elbeszélő (az I) felépíti én-jét (a me-t). Mindabból, ami az elbeszélésbe bekerül (vagy kimarad), következtetni lehet az elbeszélő én vágyaira, céljaira, elkötelezettségeire. A következtetés alapjait az elbeszélés belső tartalmai és az elbeszélés társas, kulturális és történeti értelmezési horizontjára vonatkozó kontextuális ismeretek adják (László 2008:2). A narratív pszichológia azonban a fenti megközelítésnél jóval összetettebb. Jerome Bruner Valóságos elmék és lehetséges világok című művében például nem csupán értelmezi az elbeszélést, hanem em- 2 Az anyává válás egy természetes krízishelyzet. Riport dr. Matesz Orsolya pszichoterapeutával. In Zsebibaba Füzet, Kanga Egyesület, Pécs, 2008/12. kangaegyesulet.hu/2011/01/11/az-anyava-valas-egytermeszetes-krizishelyzet/ IV. folyam VI. évfolyam 2015/III. szám 5
2 Identitás emlékezet pirikus vizsgálat alá vonja az elbeszélés által történő jelentéskonstrukció folyamatait. Bruner az emberi gondolkodás két (a paradigmatikus/logikai, és az elbeszélő) formáját különbözteti meg, és hangsúlyozza, hogy e két megismerési mód más-más úton szervezi tapasztalatainkat, és különféleképpen konstruálja a valóságot. Az elbeszélő gondolkodás az életszerűséggel igazolja magát, és célja (az igazságra törekvő logikai gondolkodással szemben) az élethűség kialakítása (László 2008:2). A narratív gondolkodás tehát az értelemadásra, a koherencia megteremtésére törekszik (László 2008:2; Pléh 1996; Péley 2002). Bruner egyenesen azt állítja, hogy azért mesélünk történeteket, mert valamiféle értelmet akarunk kikovácsolni mindabból, amit életünk során megélünk és voltaképpen ezzel adunk értelmet magának az életnek is (László 2008:3). Bruner (Ricoeur és Flick nyomdokain haladva) körkörös mimetikus folyamatként írja le az élet, a konstrukció és az értelmezés kapcsolatát: A narratívum utánozza az életet, az élet utánozza a narratívumot (László 2008:3). A narratív pszichológia az én-t élettörténeti reprezentációnak tekinti, ami a megoszthatóságra, a nyilvános kommunikációra épül. Péley Bernadett fogalmazásában: Az elbeszélés világa az, mely megteremti a kapcsolatot a személyes (saját, belső) és a szociális világ között. Ebből az is következik, hogy nem azt tárjuk fel, hogy mi történt, hanem azt a történetet, amely az adott eseményről rendelkezésre áll. Illetve másutt: [az] elbeszélésszerű szerveződések a korai tapasztalatokban gyökereznek, így meghatározó szerepet játszanak az én felépülésében, így az énről szóló történetekben is (Péley 2002). Élettörténet és identitás A narratívum és az intrapszichikus történések közötti összefüggés az élettörténeti elbeszélések esetében tűnik a legkézenfekvőbbnek. Az identitás fogalma, illetve narratív szerveződésének gondolata Erik H. Eriksonig nyúlik vissza, meglátása szerint a múltat a jelen és a jövő fényében folyamatosan újra kell szerkeszteni. 3 Erikson (és felesége, Joan) pszichoszociális fejlődéselméletét részletesen elemzi és kommentálja 3 Tókos Katalin 2006 Énbemutatás, önjellemzés és identitáspróbák (az interneten) narratív-kommunikatív szemszögből. Új Pedagógiai Szemle, 9 (56): epa.oszk.hu/00000/00035/00106/ ta-tokos- Enbemutatas.html McAdams The Redemptive Self (McAdams 2006:81-100) című művében. McAdams hangsúlyozza, hogy Erikson hitte: minden ember születésétől haláláig egy nagyon összetett és változó szociális kontextus része. Az egyén az élet minden (Erikson felosztása szerint nyolc) szakaszában személyiségét formáló próbatételekkel, sajátos krízishelyzettel szembesül. A próbatételeket pedig formálják a körülmények, a család, maga a társadalom, a kultúra, melyben az adott személy él. Erikson úgy gondolta, az egyénnek sikeresen meg kell oldania minden krízist, hogy felkészülhessen a további pszichoszociális feladatokra. 4 Erikson vélekedése szerint a nyolc fejlődési fázis mindegyikéhez egy speciális pszichológiai státusz kapcsolható. Pszichoszociális fejlődéselméletében a hetedik, felnőttkori szakasz fő céljaként jelöli meg a generativitást, és a mentális egészség egyik alapfeltételének tekinti. A generativitás összetett fogalom, McAdams definíciója szerint a felnőttek elszántsága, elkötelezettsége, hogy biztosítsák a jövő generáció jövőjét. Leírása szerint nincs konkrét gén, mely meghatározza a generativitást, hanem egyrészt az evolúció során alakult ki, másrészt a kultúra formálja. A generativitás összetevői között említhetjük például a gyermeknevelést, az önzetlenség egyes fajtáit, a morális elvekhez való ragaszkodást, de kifejeződhet a mentori tevékenységben, önkéntes illetve jótékony munkák, vallási szolgálat, lelkiismeretes adófizetés stb. formájában is. Összefoglalva: McAdams generativitásként értelmez minden olyan cselekedetet, mely fenntartja a szociális intézményeket, szervezeteket és elősegíti a szociális fejlődést (McAdams 2006:81-100). Erikson és McAdams elméleteivel összefüggésben interjúim elemzésekor azt vizsgálom, mennyire tekinthető generatívnak az adott interjúalany, illetve megfogalmazza-e magával szemben a generativitást, mint elérendő célt vagy feladatot. McAdams kutatásai során a generativitás fokának mérésére kérdőívet 5 (ahhoz elemző pontrendszert) állított össze, majd ezek feldolgozása során 4 Ilg Barbara 2006 Az identitás pszichológiai megközelítései ei letöltés communicatio.hu/projektek/200607/identitas/ilgb.htm 5 A kérdőív állításai között szerepel pl.: 1. Megpróbálom továbbadni a tudást, amit tapasztalataim alapján szereztem, 2. Tettem és alkottam olyan dolgokat, melyek pozitív hatással voltak más emberekre, 3. Fontos adottságaim vannak, melyeket próbálok másoknak is megtanítani., stb, ld: McAdams 2006: Kultúra és Közösség
3 Élettörténet és identitás a szociális reprezentáció és a narratív pszichológia felől véleményem szerint igen radikális következtetésekre jutott. Ezekből csak néhányat emelek ki: a generatív emberek baráti kapcsolatai kiterjedtebbek, jobban kötődnek közösségekhez; gyakrabban vesznek részt vallási, politikai vagy bármely más közösségi munkában; a generatív szülők sokkal tekintélyelvűbbek, magasabbak az elvárásaik [más szülőkhöz képest, G. R.], de sokkal inkább törődnek is a családi élettel. Ennek eredményeként gyermekeik például magasabb szintű autonómiával fognak rendelkezni; a generatív emberekben sokkal erőteljesebb a szociális felelősség érzése, illetve magasabb a morális fejlettségük, stb. (McAdams 2006:81-100). Az általam készített életútinterjúk esetében később megvizsgálom, mennyire igazolhatók McAdams állításai. McAdams felvetése szerint az identitás maga az élettörténet, amelyet az emberek a késői serdülőkorban kezdenek tudatosan vagy tudattalanul megkonstruálni (McAdams 2001:165). McAdams élettörténet-modellje nem a komplex személyiség megragadására törekszik, hanem az identitásra helyezi az hangsúlyt úgy, hogy az identitást az élettörténet-elbeszéléssel azonosítja. Az identitás a történetekhez hasonlóan számos funkciót betölthet, de elsődleges feladata valószínűleg az integráció vagy a szétszórt részek összeillesztése (írja McAdams, u.o.). McAdams modellje a pszichológiai tartalomelemzés. Összetevőket, változókat, formai jellegzetességeket vizsgál, melyek alapján az identitás- állapotra, érettségre vonatkozó következtetéseket lehet levonni. Szerinte egy ember személyiségét három lépcsőben ismerhetjük meg, ezeket a 1. személyiségvonások, 2. karakterisztikus adaptációk, és 3. az integratív élettörténetek képezik. McAdams a szerint egy személy identitása/ élettörténete 4 fő történeti összetevőre (ideológiai háttér/világnézet; imágók/kiemelkedő szereplők, nukleáris epizódok/jelenetek; generativitás forgatókönyv) és 2 fölérendelt változóra (tematikus szálak; narratív komplexitás) osztható. A narratív komplexitást McAdams az én-érettség mutatójának tekinti, melyet Jane Loevinger (1976) dolgozott ki. Lényegében azt jelenti, hogy amikor a történet komplexitásáról beszélünk, akkor a történet tartalmának teljes szerveződésére gondolunk, vagy a történet struktúrájára, mely rendkívül differenciált és hierarchikus mintázatú. McAdams hitvallása szerint azért mondunk történeteket, hogy képesek legyünk élni, mert akkor [ti. amikor történeteket mondunk, G. R.] találjuk meg életünk értelmét (McAdams 2006:81). McAdams élettörténet-modelljére hivatkozik Hargitai Rita Sors és történet (Hargitai 2008) című könyvében, melynek egyik fejezetében Szondi Lipót sorsanalízisének narratív pszichológiai értelmezésére vállalkozik. Hargitai Rita tulajdonképpen McAdams modelljére alapozva, az élmény fogalmának beemelésével önálló elméleti keretbe kapcsolja össze a két tudományterületet. Szondi Lipót személyiségmodellje az ún. karakterisztikus adaptációkra támaszkodik legerőteljesebben, hiszen elmélete, a sorsanalízis szerint a genetikai kényszerpályákon keresztül ható ösztönszükségletek irányítják sorsdöntő választásainkat (szerelmi partner-, barát-, foglalkozás- világnézetválasztásokat). Szondi Lipót ugyanakkor megállapítja azt is, hogy az ösztöntörekvések a szocializációs folyamatokban karakterjegyekké, személyiségvonásokká válhatnak. Hargitai Rita munkájában kiemeli, hogy ezzel szemben a tudományos narratív pszichológia inkább az identitás élettörténeti modelljeire támaszkodik, a mcadamsi kategorizáció legmagasabb szintű megértési módjára, az integratív élettörténet és az identitás fogalmára épül. Ezzel tulajdonképpen feloldja a fentebb leírt ellentétet, mert a sorsanalízis ösztönkoncepciójának alaptételeiből kiindulva (karakterisztikus adaptációk), és az élmény fogalmának középpontba helyezésével megteremti a kapcsolatot a személyiségvonások, a karakterisztikus adaptációk és az identitás élettörténeti modellje között. Hargitai Rita hangsúlyozza, hogy a Szondi által azonosított, dinamikusan ható ösztöntörekvések csupán közvetett formában irányítják a választásokat, azokat az élményekből és tapasztalatokból eredő reprezentációk irányítják közvetlen módon. A családtörténetek adják át tehát azokat a reprezentációkat, melyek meghatározzák döntő választásainkat, így például az anyaság szerepének választását is. Azt is vizsgálni fogom, hogy interjúalanyaim esetében mennyire tekinthető tudatosnak az anyai szerep választása, illetve, hogy a megkérdezettek saját meglátása szerint ebben a választásban mekkora szerepe, súlya volt a korábbi, az anyai szereppel kapcsolatos tapasztalatoknak, élményeknek. Ezután interjúimból kiindulva górcső alá veszem/kutatás tárgyává teszem Szondi alaptételét is t.i. hogy választásaink határoznak meg bennünket az anya- IV. folyam VI. évfolyam 2015/III. szám 7
4 Identitás emlékezet ság esetében. Felfogásom szerint ezt egyrészt direkt módon meg lehet kérdeznem, azaz anyai szerepük milyen súllyal szerepel önmeghatározásukban, másrészt természetesen indirekt módon is, mintegy kontroll alá véve a vallomásokat: a narratív pszichológia értelmező szemléletmódját alkalmazva. Kenneth és Mary Gergen az énről szóló narratívumként, illetve kifejtési folyamatként definiálják az élettörténet elbeszélést, amikor Cohler és Kohli nyomán az alábbiakat írják: Egy énről szóló narratívum kialakítása során az egyén koherens kapcsolatokat igyekszik létesíteni életének eseményei között igyekszik szisztematikusan egymásra vonatkoztatva megérteni az élet eseményeit Az ember jelenlegi identitása tehát nem egy pillanatszerű és titokzatos esemény, hanem az élettörténet törékeny eredménye (László 2001:79). A itt idézett szerzők és számos további tudós meglátása szerint is az élettörténetekből következtetni lehet az identitás állapotára, az identitásminőségekre, de ehhez nem szükséges a teljes élettörténet. Fitzgerald (1992), Pataki (2001), László (2005) hangsúlyozzák, hogy a következtetés feltétele az egyén számára jelentőségteljes életesemények kiemelése, hiszen az identitásfejlődés mindenekelőtt az élmény síkján tanulmányozható. 6 A szociális reprezentációról A szociális reprezentáció-elmélet kidolgozása Serge Moscovici nevéhez fűződik, az elmélet a reprezentáció folyamatait és feltételeit kutatja (László 2003). László János szavaival: A szociális reprezentáció-elmélet fogalmi keret a modern társadalmak szociálpszichológiai jelenségeinek tanulmányozására. Az elmélet feltételezi, hogy a szociálpszichológiai jelenségeket és folyamatokat csak a történelmi, kulturális és makrotársadalmi összefüggésekbe beágyazva lehet megfelelően tárgyalni, 7 illetve másutt: Moscovici az egyéni pszichikum és a társadalmi viselkedésszabályozás köztes zónájában, a szociális dinamikával összefüggésben kifejlődő reprezen- 6 Tókos u.o /00106/ ta-Tokos-Enbemutatas.html 7 László János 2001 A szociális reprezentációról. In: tarsadalmi_kommunikacio/laszlo_janos_a_szocialis_ reprezentaciorol.hu tációs formák kutatásában jelöli ki elmélete helyét, és a szociálpszichológiai reprezentációs folyamatot hangsúlyozandó, Durkheimhez képest az elméletet nem kollektív, hanem szociális reprezentáció-elméletnek nevezi el (László 2003). Moscovici hangsúlyozza a szociális reprezentációknak a durkheimi kollektív reprezentációktól való eltérését például, amikor így fogalmaz: A szociális reprezentációk a mindennapi életből eredő koncepcióknak és magyarázatoknak az egyének közötti kommunikációban kialakuló halmazai. A mai társadalomban egyenértékűek a hagyományos társadalmak mítoszaival vagy hiedelemrendszereivel (László 1999:13). S. Jovchelovich szerint a szociális reprezentációk az interszubjektív valóság terében jelennek meg, jóllehet egyéni pszichikumokban fejeződnek ki (Jovchelovich 1996:122). A reprezentációk révén konstruálják a pszichológiai folyamatok a külső társadalmi valóságot, miközben ez a valóság más oldalról magukat a pszichológiai folyamatokat konstruálja (László 2000:292). Ez a konstrukció a kommunikáció és szociális interakció folyamataiban zajlik: a csoporttagok kommunikációjában a korábban ismeretlen, jelentés nélküli cselekedetek, tárgyak, események vagy fogalmak a csoport számára ismerős, jelentésteli reprezentációkká alakulnak, a csoport társadalmi valóságának részévé válnak (László 2001). A szociális reprezentációk nem öröktől fogva léteznek, hanem keletkeznek, terjednek, átalakulnak, fennmaradnak vagy lehanyatlanak (László 2000). A szociális reprezentáció-elméletben a reprezentáció fogalma az egyénit és a társadalmit összekapcsolja, hiszen a kultúrák, csoportok és egyének számára a társadalmi valóságot a szociális reprezentációk képviselik (László 1999:15). A szociális reprezentációk alapvető funkciója tehát a társadalmi valóság konstrukciója, amely a kommunikáció és a szociális interakció folyamataiban zajlik (László 1999). A narratívumok és a szociális reprezentációk kapcsolata László János a szociális reprezentációk narratív szerveződésére hívja fel a figyelmet, amikor a következőképpen fogalmaz: a szociális reprezentációs folyamatok narratív megközelítése a szociális tudás olyan modelljét kínálja, melyben az új, ismeretlen 8 Kultúra és Közösség
5 Élettörténet és identitás a szociális reprezentáció és a narratív pszichológia felől jelenségek lehorgonyzása és tárgyiasítása szorosan hozzákapcsolódik a kategóriáknak ahhoz a szempontjához, melynek révén ezek valamely koherens, kulturálisan elfogadható narratívum részeként jelenhetnek meg. Sőt, az egyéneknek vagy a csoportoknak a jelentések közös, társadalmilag megosztott rendszerében elfoglalt helyét is úgy érthetjük meg a legjobban, ha felfedezzük, hogy az egyének miképpen helyezik narratív kontextusba ezeket a kategóriákat. S végül, az egyéni és kollektív történetek együttesen a jelenségek olyan sűrű narrációját hozzák létre, amelyek azután analitikusan vizsgálhatók (László 1999:87). Sandra Jovchelovich Szociális reprezentáció és narrativitás: a közélet történetei Brazíliában (Jovchelovich 2001) című tanulmányában kiemeli, hogy a narratívumok szociális reprezentációk előállítói, ugyanakkor azok hordozói is, illetve, hogy a narratívumok befolyásolják és átalakítják a közösségek reprezentációit. Jovchelovich továbbá rámutat a történészi és szociálpszichológusi nézőpont egyértelmű szembenállására a valóság és annak reprezentációja közti szakadék kérdésében. Leírja, hogy míg a történész problémaként kezeli, a szociálpszichológus vizsgálódása egyik fő forrásának tekinti az említett szakadékot. Jovchelovichoz hasonló megállapításra jut többek között Vincze Orsolya és Bigazzi Sára: A narratívum egy szociális konstrukció, mely a valóság egyfajta értelmezését, szociális reprezentációját nyújtja (Vincze Bigazzi 2008). A strukturált interjúkban többek között megkérdezzük, mik voltak a pálya- és párválasztás okai, motivációjára, a krízishelyzetekre és megoldásukra, a megismert megküzdési stratégiákra, illetve ezek minősítése/értékelése, használtára, a gyerekkori mintákra, a nemi szerepekre, az anyaság és a karrier kérdésére, az identitás aktuális (fő) alkotóelemeire, a nőiség illetve az anyaság szociális reprezentációjára stb. (Neményi Kende 2000; Kende 2000; Pongrácz 2001). A narratív mélyinterjúk pszichológiai tartalomelemezésének kiindulópontja az, hogy az elbeszélésben a komplex pszichológiai folyamatok empirikusan megragadhatóvá válnak, hiszen egyrészt anyagtulajdonságokkal és struktúrával rendelkeznek, másrészt szoros összefüggésbe hozhatók az identitással (László 2008:7). Interjúimban pszichológiailag értelmezett szerepek és szereplőik funkciói kutatására vállalkozom, szem előtt tartva, hogy az élettörténeti elbeszélés sajátossága, hogy elbeszélői nem csupán cselekvők, hanem a személyiségfejlődés, illetve a személyiség állapota szempontjából lényeges interperszonális, pszichológiai funkciókat képviselnek (László 2008:9). Továbbá az életútinterjúk szövegében jól megragadható perspektívaformák és az interjúalanyok belső állapota közötti kapcsolat bemutatását is feladatomnak tekintem. Teszem ezt Pólya és munkatársai kísérleteinek (1999, 2004, 2005) ismeretében, melyek vizsgálták egyfelől a narratívumok pozicionális, másfelől idői síkját is. László János a pozicionálás szempontjával kapcsolatban hangsúlyozza, hogy A fiktív vagy valóságos önéletrajzi narratívum sajátossága, hogy az elbeszélő kettős szerepben jelenik meg: a történet elbeszélője egyben a történet szereplője is (László 2005:139). Az elbeszélő adott pozíciójának azonosítása lehetőséget nyújt mind a McAdams-i narratív identitásfogalom kiegészítésére a szelf-reflexitás aspektusával, mind az identitásállapotok főként azok érzelmi összetevői feltérképezésére is. Ha az elbeszélő perspektívák közül a pozicionálás helyett az idő síkjára koncentrálunk, tekintetbe kell vennünk, hogy az élettörténeti elbeszélés az eseményeknek legalább két idősíkját kezeli: Az elbeszélés helyzetének, az élettörténet-mondás eseményének idői síkját, és az élettörténetben elbeszélt események idői síkját. A két idősíknak megfelelően a narratív perspektívának négyféle változata létezik (László 2005:140). Mivel interjúalanyaim kiválasztásának fő szempontja anyaságuk identitásuk központi kategóriájának tekinthető, az anyasággal kapcsolatos élmények szerveződési módjából elbeszélőim identitásállapotára, azon belül is főként az érzelmi öszszetevők vizsgálatára lesz lehetőségem, valamint az anyaság (illetve részben a nőiség) szociális reprezentációjának vizsgálatára is. Mivel a szociális reprezentáció-vizsgálat nem csupán egy egyszerű deskriptív/ leíró vizsgálat, ezért a narratívumok tartalomelemzésén túl a társadalmi háttér bemutatására és a folyamatok értelmezésére is kitérek. A szociális reprezentáció-kutatás feltételezi, hogy miért és hogyan jön létre egy adott reprezentációs forma. Bár közösségiként értelmezzük a szociális reprezentációkat, empirikusan mégis egyéni adatokat kezelünk az elemzéskor. Modellezzük, hogy miért és hogyan jön létre egy adott viselkedési forma, annak milyen reprezentációs következményei vannak, és miért éppen olyan az adott reprezentáció. IV. folyam VI. évfolyam 2015/III. szám 9
6 Identitás emlékezet Fontos kiemelni, hogy a szociális reprezentáció mindig része egy értékelő dinamikának. Ezzel öszszefüggésben interjúim alapján vizsgálni szeretném a szociális reprezentáció identitásképző funkcióját is, mivel abból az értékelt minőségről, és a viselkedésmintákról is képet kapunk. Absztrakt PhD-disszertációmban szociálpolitikai, illetve családpolitikai-családszociológiai témával, kisgyermekes édesanyák szerepkonfliktusaival, feszültségeivel, krízishelyzeteivel, illetve az azokra adható lehetséges szociálpolitikai, családpolitikai, foglalkoztatáspolitikai és mentálhigiénés válaszokkal kívánok foglalkozni. A fenti témakörök megalapozásához véleményem szerint szükség van a kisgyermekes anyák problémáinak elsősorban az anyaságnak, mint identitásváltásnak pszichológiai szempontú vizsgálatára is. Ezért jelen dolgozatomban Élettörténet és identitás címmel a pszichológiából jól ismert szociális reprezentáció-elmélettel és a narratív pszichológiával, illetve ezek disszertációmban való hasznosíthatóságával foglalkozom. Abstract In my Ph.D. dissertation, and in my study, I wish to concentrate on Social Politics, Sociology of the Family, role conflicts, stress and crisis of mothers with infants and small children. I also want to analyze the expected situational responses by Family and Social Politics, Politics of Employment and Mental Hygiene. In my opinion, to lay the foundation of the above mentioned topics one needs to examine the psychology behind the problems mothers with small children face, mainly like motherhood as identity change. Therefore, in this paper of mine titled Life-cycles and Identity, I deal with such as the well-known Social Representation Theory, Narrative Psychology and how these topics could be useful in the preparation of my doctoral dissertation. Felhasznált szakirodalom Antal László 1976 A tartalomelemzés alapjai. Magvető Kiadó, Budapest. Bodor Péter 2002 Konstruktivizmus a pszichológiában. BUKSZ, Tavasz, Bodor Péter 2006 Metaforák, diszkurzus és a pszichológia. Replika, 10 (54 55):1-21. Bögre Zsuzsanna 2004 Vallásosság és identitás. Élettörténetek a diktatúrában ( ). Studia Sociologica, Budapest Pécs, Dialóg Campus Kiadó. Ehmann Bea 2003 Az egyén a történelem sodrában: a pszichikus időélmény egy típusa, mint a kollektív élményuniverzum megteremtője. Szociális emlékezet: A történelem szociálpszichológiája. Magyar Tudomány, 1: www. matud.iif.hu/03jan/ehmann.html Fitzgerald, J. M Autobiographical memory and conceptualization of the self. In Conway, M. A. Rubin, D. C. Spinnler, H. Wagenaar, W. A. eds. Theoretical perspectives on autobiographical memory. Dordrecht, Boston, London, Kluwer Academic Publ., Hargitai Rita 2008 Sors és történet. Új Mandátum Kiadó, Budapest. Ilg Barbara 1997 Az identitás pszichológiai megközelítései ei letöltés communicatio.hu/projektek/200607/identitas/ ilgb.htm Jovchelovich, Sandra 1996 In Defence of Representations. Journal for The Theory of Social Behaviour, 26 (2): Jovchelovich, Sandra 2001 Szociális reprezentáció és narrativitás: a közélet történetei Brazíliában. In László Thomka szerk., Narratívák 5., Narratív pszichológia. Kijárat Kiadó, Budapest, Kende Anna 2002 Szüléstörténetek: Az anyává válás köznapi narratívái. Tudás Menedzsment, 1, Kohli, Martin 1990 Társadalmi idő és egyéni idő. Az életút a modern társadalomban. In Gellériné Lázár Márta szerk. Időben élni, történeti-szociológiai tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, Krippendorf, Klaus 1995 A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó, Budapest. László János 1999 Társas tudás, elbeszélés, identitás. Scientia humana, Kairosz, Budapest. 10 Kultúra és Közösség
7 Élettörténet és identitás a szociális reprezentáció és a narratív pszichológia felől László János 2000 A szociális reprezentáció járványtanáról. Replika, 41 42: László János 2001 A szociális reprezentációról. In Társadalmi kommunikáció. Szerk. Béres István Horányi Özséb. Budapest, on-line: www. communicatio.hu/konyvek/beres_horanyi_ tarsadalmi_kommunicacio László János Thomka Beáta szerk Narratívák 5. Narratív pszichológia. Kijárat Kiadó, Budapest. László János 2003 Szociális emlékezet: A történelem szociálpszichológiája. Történelem, elbeszélés, identitás. Magyar Tudomány, 1. oszk.hu/00700/00775/00050/ ; iif.hu/03jan/laszlo2.html László János 2005 A történetek tudománya. Bevezetés a narratív pszichológiába. Pszichológiai Horizont, Új Mandátum Kiadó, Budapest. László János 2008 Narratív pszichológia (Kézirat). McAdams, Dan P A történet jelentése az irodalomban és az életben. In Narratívák 5, Narratív pszichológia. Szerk. László Thomka. Kijárat Kiadó, Budapest, 165. McAdams, Dan P The Redemptive Self, Stories Americans live. Oxford University Press. Neményi Mária Kende Anna 2000 Anyák és lányok. Replika, 4 (35), Pataki Ferenc 2001 Élettörténet és identitás. Új törekvések az énpszichológiában. In Élettörténet és identitás. Osiris, Budapest, Péley Bernadett 2002 A pszichoanalitikus modell és a narratív pszichológia. In Szerdahelyi Edit szerk. Konfl iktus, hiány, trauma. A pszichoanalitikus elmélet és technika időszerű kérdései. Animula, Budapest, animula.hu/index.php?page=adatlap&csoporti d=10&konyv=51 Pléh Csaba 1996 A narratívumok, mint a pszichológiai koherenciateremtés eszközei. Holmi, 8/2: ; Pongrácz Tiborné 2001 A család és a munka szerepe a nők életében. On-line forrás: adatbank-h/kutjel/pdf/a503.pdf Pólya Tibor 1999 Alternation of narrative subject in a life story: Identity from a narrative perspective. Paper presented at the XII. General Meeting of the EAESP, Oxford. Pólya Tibor 2004 A narratív perspektíva hatása az elbeszélő személy észlelésére. In Erős Ferenc szerk. Az elbeszélés az élmények kulturális és klinikai elemzésében. Akadémiai Kiadó, Budapest. Pólya, T. László, J. Forgas, J. P Making sense of life stories: The role of narrative perspective in communicating hidden information about social identity and personality. European Journal of Social Psychology, 35, Ricoeur, Paul 2001 A narratív azonosság. In László János Thomka Beáta szerk. Narratív pszichológia. Narratívák 5. Kijárat Kiadó, Budapest. Silvana de Rosa, Annamaria 2003 Communication versus Discourse. The Boomerang effect of the radicalism in discourse analysis. In János László and Wolfgang Wagner ed. Theories and Controversies in Societal Psychology. New Mandate, Budapest. Tókos Katalin 2006 Énbemutatás, önjellemzés és identitáspróbák (az interneten) narratív-kommunikatív szemszögből. Új Pedagógiai Szemle, 9 (56): hu/00000/00035/00106/ ta-tokos- Enbemutatas.html Vincze Orsolya Bigazzi Sára 2008 Élmény, történet A történetek élménye. Tanulmányok László János 60. születésnapjára. Pszichológiai Horizont, Budapest, Új Mandátum Kiadó. IV. folyam VI. évfolyam 2015/III. szám 1
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
Prof. Enikő Csilla Kiss
Professor of Personality Psychology Head of the Personality and Health Psychology Department. CONTACT Institute of Psychology, H7624 Pécs Ifjúság u. 6. Room: B 307 Tel: +36 72 501516 / E-mail: kiss.eniko
A tantárgy kódja BBNSZ03200 Óraszám 2
A tantárgy címe CSALÁDSZOCIOLÓGIA A tantárgy típusa ELŐADÁS Tantárgy célja: A tantárgy kódja BBNSZ0300 Óraszám Félév 6 Kreditek száma A család történeti változásainak, működésének és a társadalomban betöltött
Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább
Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Kutatásmódszertan. Kulturális szempont megjelenése. Modulok áttekintése. Történet Témák és megközelítések. 11. Társadalmi nézőpont
Kutatásmódszertan. Társadalmi nézőpont Modulok áttekintése Kulturális szempont megjelenése Kulturális összehasonlító pszichológia Kulturális pszichológia Értékelő vizsgálatok HÁZI FELADAT 2006.08.29. Kutatásmódszertan:
1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban
TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív
A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk
A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,
Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek
Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:
Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió
Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió Nemes Éva 2016. 10. 21. Kapcsolataink üzenete Szupervíziós Vándorkonferencia, Keszthely Változó világ Változó környezet, kiszámíthatatlan jövő Most zajlik.
TÁRGYLEÍRÁS CSALÁDSZOCIOLÓGIA BBNSZ Oktató: Dr. Földházi Erzsébet 2013/2014. tanév II. félév kedd 10:00-11:30 BTK Ste Dienes Valéria terem
TÁRGYLEÍRÁS CSALÁDSZOCIOLÓGIA BBNSZ03200 Oktató: Dr. Földházi Erzsébet 2013/2014. tanév II. félév kedd 10:00-11:30 BTK Ste Dienes Valéria terem A TANTÁRGY CÉLJA A család történeti változásainak, működésének
Miben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
Tantárgy adatlap Társadalom és lélektan
A tantárgy kódja: 7PE20NGKC4B A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Society and Psychology A tanóra száma (Előadás szeminárium gyakorlat egyéb): Kreditérték: 6 A tantárgy meghirdetésének
Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók
Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk
SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
A pszichológia mint foglalkozás
A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?
2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában
Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil
Családi állapot: nős, két gyermek: Flóra (született 1976), Sára (született 1980)
Név: Dr. László János Tudományos fokozat: A pszichológiai tudomány doktora (1995) Született: 1948. 01. 12., Budapest Családi állapot: nős, két gyermek: Flóra (született 1976), Sára (született 1980) Munkahely:
Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához
Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november
A kultúra szerepe a fájdalomban
A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
A tanulmány bemutatja a tudományos narratív pszichológia és a narratívumokkal
Pszichológia, 2008 (28), 4, 301-317. LÁSZLÓ JÁNOS NARRATÍV PSZICHOLÓGIA Összefoglaló A tanulmány bemutatja a tudományos narratív pszichológia és a narratívumokkal foglalkozó más pszichológiai irányzatok
SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF
ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával
Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a
Általános rehabilitációs ismeretek
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje
A kohorszkutatás terve, jelentősége
KOHORSZ 18 - Magyar Születési Kohorszvizsgálat A kohorszkutatás terve, jelentősége 2017. november 13. Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutatóintézet Miről lesz szó? Motivációk Nemzetközi tapasztalatok
Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus
Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert
RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme
RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális
- Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának
EGY PLURÁLIS INTELLIGENCIA KONCEPCIÓ ÉS A MONTESSORI PEDAGÓGIA KOMPARATÍV MEGKÖZELÍTÉSE - Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának egy lehetséges alternatívája Sándor-Schmidt Barbara
Elméleti muzeológia Szelekció. TÁMOP /2/A/KMR Muzeológia alprojekt 1
Elméleti muzeológia 1 A szelekció egy bizonyos csoport vagy egy individuum kiválasztása egy összességből. Az organikus életben ez természetes folyamatként vagy tervszerűen végrehajtott módon zajlik le.
Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató
Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,
A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.
Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének
Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.
Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű
Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
A Kari Tanács elfogadta
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Félévi óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Szabadon választható Más szakon Meghirdető tanszék/intézet A Kari Tanács elfogadta 2016.03.16. ZICHOLÓGIA
A szociális szolgáltatástervezés gyakorlata. Zárótanulmány
A szociális szolgáltatástervezés gyakorlata Zárótanulmány Készítette: Erdélyi Tamás, Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1. Előzmények...
SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli Szóbeli Írásbeli Szóbeli 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont
A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
A személyiségtanuláselméleti megközelítései
Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás
Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK
Záróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, Filozófia:
Záróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, 2018 Filozófia: 1. Mi a kapcsolat az agyak a tartályban gondolatkísérlet és a szkepszis problémája között Wright, Crispin (1992) On Putnam's Proof That
Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens
Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
A teljeskörű önértékelés célja
1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS
Tanulás- és kutatásmódszertan
PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tanulás- és kutatásmódszertan 2012/2013. II. félév Tantárgyi útmutató
Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei
Szociális ismeretek emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei A szóbeli vizsga a megadott témakörök tematikus és probléma-orientált bemutatása, amelynek keretében a tétel iránymutatása szerint kell
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
APÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL
APÁKGYERMEKGODOZÁSI SZABADSÁGO-AVAGY EGY EM HAGYOMÁYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL PROF: HABIL BECSIK ADREA 1 - DR. JUHÁSZ TÍMEA 2 Összefoglalás: em mondhatjuk, hogy ma még sok férfi megy
SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés
Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ
7 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ 2 kutatási területek // társadalomtudományok TARTALOM Kutatási területek a társadalomtudományok terén Kutatási témák napjainkból és az elmúlt évekből
Az egyetem mint szocializációs színtér
Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét
INTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció
INTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció (120 kredit, min. 1230 kontakt óra + a szabadon választható tárgyak óraszáma) Képzési cél: A képzés célja, hogy a hallgatók gyakorlatorientált
Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
A TÁRSADALOM KULTURÁLIS HATÁSAI A KKV VEZETŐK GONDOLKODÁSI ÉS VISELKEDÉSI MINTÁZATÁRA
A TÁRSADALOM KULTURÁLIS HATÁSAI A KKV VEZETŐK GONDOLKODÁSI ÉS VISELKEDÉSI MINTÁZATÁRA Németh Gergely munka és szervezetpszichológus Corporate Values Vezetési és Szervezetfejlesztési Tanácsadó Kft. Vállalkozó
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Magyarországra áttelepült erdélyi pedagógusok társadalmi és szakmai integrációja. Gál Gyöngyi. Témavezető-jelölt: Dr. Sallai Éva
a pedagógusok életében a pedagógusok életében Magyarországra áttelepült erdélyi pedagógusok társadalmi és szakmai integrációja Témavezető-jelölt: Dr. Sallai Éva Neveléstudományi Program Pedagógusképzés
SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF
SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába
STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON
STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy
A társadalomkutatás módszerei I.
A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás
Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája
Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 3. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00. Időtartam: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 16. 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika
Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
Esettanulmány készítése
Esettanulmány készítése Az anyag a KPMG Academy szervezésében tartott Esettanulmányok az oktatásban című tréning anyagának felhasználásával készült (tréner: Pusztai Csaba) Miért írjunk esettanulmányt?
CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban
A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.
BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,
A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat
A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat fejlesztési referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák halmaza,
Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon
Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Tanulmányom a pedagógusdinasztiák vizsgálatára koncentrál. 1 A tanulmányom elején olyan kérdésekre keresem a választ,
Tantárgy adatlap Szociológiai elméletek I.
A tantárgy kódja: 7SO30NAKL3M A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Sociological Theories I. A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 2+2 óra előadás hetente
Dr. Láng András. Dr. Láng András Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://pszichologia.pte.hu) Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT
Dr. Láng András Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT Pszichológia Intézet 7624 Pécs Ifjúság u. 6. Iroda: B 308 Tel: +36 72 501516 E-mail: andraslang@hotmail.com [1] OKTATÁS Fejlődéslélektani műhelymunka (BA) TAT
Nyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan
Nyelvészet I. Témakör: Leíró nyelvtan 1. A magyar magánhangzó-harmónia és a hangtani hasonulások jellegzetességei KASSAI ILONA (1998): A beszédlánc fonetikai jelenségei. In: Kassai Ilona: Fonetika. Budapest:
A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel
CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)
Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő
Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány
Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai
TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN
PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN OBJEKTIVITÁS ÉS MÉRHETŐSÉG BEVEZETÉSE PAK TÁJÉKOZTATÓ Programjaink célja,
UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat
Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz
Szociálpszichológia I.
Szociálpszichológia I. BTPS241BA Bernáth Ágnes 1. A szociálpszichológiai kutatás történeti előzményei (a szociálpszichológia definíciója; történeti áramlatok és aktuális témák a szociálpszichológiában;
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés