A közlekedés társadalmi mérlege

Átírás

1 A közlekedés társadalmi mérlege Lukács András Levegő Munkacsoport Budapest, április 28.

2 A Levegő Munkacsoport

3 A Levegő Munkacsoport Alakult 1988-ban, bíróság bejegyezte 1995-ben Kiemelten közhasznú szervezet 128 tagszervezete van Több jelentős nemzetközi szervezet tagja (pl. Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség) Alapítók: BME Zöld Kör ELTE Természetvédelmi Klub Eszperantista Természetvédők

4 Tevékenységeinek módjai: tudományos kutatói munka tanácsadás, segítségnyújtás a lakosságnak, civil szervezeteknek jogi fellépés tudatformálás sajtó Lélegzetnyi elektronikus hírlevél: lakossági fórumok kampányok döntéshozók részére javaslatok készítése

5 Főállású munkatársak: 17 fő Szakértői Testület: több mint 100 fő Éves költségvetés: kb. 120 millió Ft állam 30%, külföldi források 55%, egyéb hazai források, vállalatok stb. 15%

6

7 Konferencia a fővárosi közlekedésről az Új Városházán az 1990-es évek elején Dr. Radó Dezső és Lukács András elnökletével

8 Nemzetközi konferencia az autómentes városokról 2005-ben a budapesti Új Városházán

9 Az Erzsébet-hídi buszsávért

10 Aláírásgyűjtés a buszsávokért Az új buszssáv a Budaörsi úton naponta több tízezer ember utazását könnyíti meg

11

12 Egy új parkolási rendszerért

13 A Levegő Munkacsoport már 2000-ben demonstrált az Autómentes Nap megtartásáért

14 Az Erzsébetváros történelmi értékeinek védelmében, az ingatlanpanamák ellen

15 Kamionról vasútra! kampány a nehéz tehergépkocsik útdíjának bevezetéséért

16 A zöld költségvetésért

17 A Szent Máté-sziget rénszarvasainak története

18 1944-ben 29 rénszarvast telepítettek a szigetre

19 A Szent Máté-sziget rénszarvas-állományának alakulása

20 2005-re ez maradt a 6000 rénszarvasból álló csordából

21

22 A közlekedés társadalmi mérlege Jelentős vélemény-eltérés a hazai közlekedési közgazdászok és környezetgazdászok között. EREDMÉNY: Elbizonytalanodás a közvélemény és a döntéshozók körében A hitelesség megkérdőjelezése Többletköltségek Hibás döntések A közlekedési tárca megbízása a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) részére 2008-ban: a lehető legnagyobb mértékben közelítsék a nézeteket.

23

24 középérték középérték középérték minimum maximum középérték minimum maximum középérték középérték középérték középérték középérték középérték középérték középérték középérték középérték középérték középérték középérték évi tényadatok BEVÉTELEK, ILLETVE KIADÁSOK NG összes en közút és vasút összes en közút összesen szgk. moto rkeré kpár tgk. össz esen tgk. 3,5 t alatt tgk. 3,5-7,5 t tgk. 7,5-12 t tgk. 12 t felett helyk özi busz helyi busz keré kpár gyalo gos egyé b közút vasút össz esen össz. kötött p. (sz.) BEVÉTELEK üzemanyagok jövedéki adója 462,7 441,2 441,2 245,0 297,3 0,0 180,5 66,4 8,4 11,3 94,4 9,8 5,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 motorbenzin 213,4 192,6 192,6 183,4 133,6 8,9 8,9 0,0 0,0 0,0 0,2 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 gázolaj 247,2 247,2 247,2 61,0 163,3 0,0 171,6 57,5 8,4 11,3 94,4 9,1 4,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 egyéb üzemanyag 2,2 1,5 1,5 0,6 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 egyéb jövedéki adó 298,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 áfa 1 832,0 186,3 178,3 163,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 9,7 4,9 0,0 0,0 0,0 8,0 8,0 cégek vissza nem ig.hető szgk. költségei után 117,3 117,3 117,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 üzemanyagok jövedéki adója után 35,3 35,3 35,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 regisztrációs adó után 10,8 10,8 10,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 egyéb adó után 0,3 0,3 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 fogyasztói árkiegészítés után 22,6 14,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 9,7 4,9 0,0 0,0 0,0 8,0 8,0 regisztrációs adó 88,4 88,4 88,4 86,7 1,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 gépjárműadó (belföldi) 51,3 51,3 51,3 31,2 22,9 18,9 6,8 1,5 2,3 8,3 0,8 0,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 gépjárműadó (külföldi) 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 túlsúlydíj 0,8 0,8 0,8 0,0 0,0 0,8 0,0 0,0 0,0 0,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 gépjármű átírási illeték 20,9 20,9 20,9 14,0 6,6 1,9 0,8 0,5 3,4 0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 egyéb illeték 161,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 termékdíjak 20,1 4,1 4,0 3,0 0,0 0,9 0,6 0,1 0,1 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,1 gumiabroncs 0,5 0,2 0,2 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 akkumulátor 0,3 0,1 0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 kenőolaj 6,3 2,7 2,6 2,0 0,0 0,6 0,4 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 egyéb 13,0 1,2 1,1 0,9 0,0 0,3 0,2 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,1 energiaadó 12,5 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 0,4 környezetterhelési díj 5,6 0,4 0,4 0,3 0,0 0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 lakossági vám 0,8 0,7 0,7 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 vám (gépkocsi, alkatrész) 8,9 1,2 1,2 0,7 0,0 0,0 0,0 0,5 0,2 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 bányajáradék 33,6 4,2 4,2 2,3 0,0 1,7 0,6 0,1 0,1 0,9 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 közlekedési bírságok 1,0 1,0 1,0 0,6 0,0 0,4 0,2 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 autópályadíj (nettó) 28,7 28,7 28,7 16,4 19,7 4,6 3,2 0,8 0,5 6,9 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 autópályadíj (pótdíj) 2,0 2,0 2,0 1,2 0,3 0,2 0,1 0,0 0,5 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 parkolási díjak 5,4 5,4 5,4 6,0 5,1 0,0 0,3 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 budapesti behajtási díj 0,1 0,1 0,1 0,1 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 33,0 0,5 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 egyéb áh. bevételek -172,3 23,9 23,6 16,1 6,8 3,2 0,2 0,5 2,9 0,5 0,2 0,0 0,0 0,0 0,4 0,2 EU közlekedési támogatások 48,0 48,1 34,9 16,7 0,0 0,0 0,0 16,2 2,9 0,4 1,3 11,6 1,7 0,3 0,0 0,0 0,0 13,2 5,8 KA 29,6 28,4 16,6 9,4 0,0 0,0 0,0 6,4 1,9 0,2 0,6 3,7 0,7 0,0 0,0 0,0 0,0 11,8 5,1 KIOP 8,3 6,8 5,8 3,2 0,0 0,0 0,0 2,3 0,6 0,1 0,2 1,3 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 0,4 ROP 9,8 9,8 9,8 2,0 6,8 0,0 0,0 0,5 6,3 0,7 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Interreg III.A 0,4 0,4 0,4 0,3 0,0 0,0 0,0 0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 egyéb (Phare, TEN-T) 0,9 2,8 2,4 1,8 0,0 0,0 0,0 0,5 0,3 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 0,2 EU nem közlekedési támogatások 254,3 0,0 0,0 0,0 áh. mérlegbe vont bevételek összesen 3 108,9 909,8 887,6 603,6 320,2 19,7 1,8 238,8 86,6 12,4 16,8 130,5 24,0 10,9 0,0 0,0 0,0 22,2 14,5

25 A közlekedési eredetű államháztartási bevételek 2006-ban Közút Vasút Helyközi autóbusz Összesen Személygépkocsik Tehergépkocsik Összesen Személyszállítás Teherszállítás üzemanyagok jövedéki adója áfa személygépkocsik céges használata után 441,2 245,0 180,5 9,8 0,0 0,0 0,0 117,3 117,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 regisztrációs adó 88,4 86,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 gépjárműadó 51,3 31,2 18,9 0,8 0,0 0,0 0,0 gépjármű átírási illeték 20,9 14,0 6,6 0,1 0,0 0,0 0,0 autópályadíj 30,7 17,6 12,4 0,8 0,0 0,0 0,0 parkolási díjak 5,4 5,1 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 energiaadó 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,4 0,1 egyebek 35,6 23,7 11,4 1,1 1,0 0,2 0,3 államháztartási bevételek összesen 790,8 540,6 230,1 12,6 1,0 0,6 0,4 A KTI álláspontja szerint ide tartoznak a speciális adók (üzemanyagok jövedéki adója, regisztrációs adó) áfájából származó bevételek és az uniós támogatások. Azonban: nincs érdemi különbség a két végeredmény között.

26

27 A közlekedésre fordított államháztartási kiadások 2006-ban Közút Helyközi autóbusz Vasút Összesen Személygépkocsik Tehergépkocsik Összesen Személyszállítás Teherszállítás fogyasztói árkiegészítés 0,0 0,0 0,0 50,0 29,4 29,4 0,0 egyedi támogatás 0,2 0,0 0,0 0,1 77,8 77,8 0,0 (vas)útépítés 486,8 275,9 189,4 21,3 0,0 0,0 0,0 (vas)útfenntartás 51,9 10,4 36,2 3,8 32,7 14,3 18,4 (vas)útüzemeltetés 42,0 28,7 12,2 0,8 0,0 0,0 0,0 közlekedés tőkeköltsége (vagyonfelélés nélkül) 146,0 82,7 56,8 6,4 23,0 10,0 13,0 egyéb* 308,0 150,2 63,9 10,1 21,0 10,5 10,5 államháztartási kiadások összesen 1034,9 547,9 358,5 92,5 183,9 142,0 41,9 A KTI és a Levegő Munkacsoport álláspontja egyezik. * kapcsolódó közlekedés- és közbiztonsági kiadások, többcélú fejlesztések közlekedési vonatkozásai, kapcsolódó környezetvédelmi beruházások stb.

28 A közlekedés környezeti kárai világméretű éghajlatváltozás levegőszennyezés vízszennyezés talajszennyezés zaj egyéb rezgések területfoglalás élőhelyek elválasztása, elpusztítása forgalmi torlódások balesetek mozgások korlátozása pszichológiai problémák erőforrások túlhasználata

29

30 A közlekedés államháztartási összesített és fajlagos egyenlege 2006-ban államháztartási bevételek (mrd Ft) államháztartási kiadások (mrd Ft) államháztartási egyenleg (mrd Ft) szállítási teljesítmény (millió átkm, ukm) fajlagos költség (Ft/átkm, Ft/ukm) Közút Helyközi autóbusz Vasút Összesen Személygépkocsik Tehergépkocsik Összesen Személyszállítás Teherszállítás 790,8 540,6 230,1 12,6 1,0 0,6 0,4 1034,9 547,9 358,5 92,5 183,9 142,0 41,9-244,1-7,3-128,4-79,9-182,9-141,4-41, , , ,0 9584, ,0-0,2-3,5-6,8 0,0-14,8-4,1 A KTI álláspontja szerinti eredmény nem különbözik jelentősen ettől.

31 A közlekedés externális hatásai (környezeti, egészségi károk) 2006-ban Közút Helyközi autóbusz Vasút Összesen Személygépkocsik Tehergépkocsik Összesen Személyszállítás Teherszállítás üvegházhatású gázok 61,7 33,8 26,7 1,2 1,8 1,5 0,3 egyéb levegőszennyezés 171,7 58,6 108,5 4,5 2,9 1,7 1,3 zajszennyezés 41,2 15,6 25,6 0,0 1,1 0,8 0,4 talaj- és vízszennyezés 15,7 6,4 8,4 0,9 0,1 0,0 0,0 területfoglalás és elválasztó hatás torlódás és más városi hatások 22,4 16,4 5,7 0,3 10,8 10,1 0,6 148,9 94,3 54,7 0,1 0,5 0,3 0,2 erőforrások korlátozottsága 88,7 50,5 36,6 1,6 2,5 2,0 0,5 autógyártás, útépítés, kőolaj-kitermelés stb. környezeti kárai nem piaci árú tárolás, parkolás 72,5 43,6 27,8 1,1 1,2 0,7 0,5 20,0 20,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 balesetek 665,0 397,9 70,3 4,7 5,9 4,5 1,3 externális hatások összesen -1307,8-737,1-364,3-14,4-26,8-21,6-5,1 kibővített egyenleg -1551,9-744,4-492,7-94,3-209,7-163,0-46,6 kibővített fajlagos költség (Ft/átkm, Ft/ukm) -18,9-13,4-8,0-17,0-4,6

32 A közlekedés externális hatásai (a használók által meg nem fizetett környezeti, egészségi károk) 2006-ban Uniós tanulmányok adatai alapján (IMPACT stb.) Nincs eltérés a KTI és a Levegő Munkacsoport álláspontja között A táblázat adatai középértékek Számos bizonytalanság további kutatások szükségesek

33

34 A közlekedés externális hatásokkal kibővített államháztartási mérlege 2006-ban alágazatonként Közút Vasút Összesen Helyközi autóbusz Összesen Személygépkocsik Tehergépkocsik Személyszállítás Teherfuvarozás Államháztartási bevételek (mrd. Ft) Államháztartási kiadások (mrd. Ft) Államháztartási egyenleg (mrd. Ft) Szállítási teljesítmény (millió átkm, ukm) 887,6 603,6 246, ,9 12,1 7,8 1034,9 547,9 358,5 92,5 183,9 142,0 41,9-147,3 55,7-112,2-68, ,9-34, Fajlagos államháztartási egyenleg (Ft/átkm, Ft/ukm) 1,4-0,2-3,0-3,5-5,8-6,8-13,6-14,8-3,4-4,1 Externális hatások (mrd. Ft) Kibővített egyenleg (mrd. Ft) -1307,8-737,1-364,3-14,4-26,8-21,6-5,1-1455,1-681,4-476,5-82,9-190,8-151,5-39,2 Kibővített fajlagos államháztartási egyenleg (Ft/átkm, Ft/ukm) -17,3-18,9-12,9-13,4-7,0-8,0-15,8-17,0-3,9-4,

35 A közlekedés egyenlegét befolyásoló egyéb tényezők 2006-ban személygépkocsik cégesként elszámolt magánhasználata Közút Helyközi autóbusz Vasút Összesen Személygépkocsik Tehergépkocsik Összesen Személyszállítás Teherszállítás 1237,0 1237,0 0,0 12,6 0,0 0,0 0,0 csalás bérterhek terén 0,0 0,0 165,0 0,0 0,0 0,0 0,0 egyéb feketegazdaság 0,0 0,0 160,0 0,0 0,0 0,0 0,0 hétvégi kamionstop hatása egyéb versenytorzító tényezők összesen 0,0 0,0-48,9 0,0 0,0 0,0 0,0-1513,1-1237,0-276,1 0,0 0,0 0,0 0,0 A KTI szerint a személygépkocsi-használattal kapcsolatos adócsalás mértéke mintegy 700 milliárd Ft-tal kevesebb. Nem elvi különbség, hanem eltérő számítási módszerek (Levegő Munkacsoport KSH adatok alapján; KTI részben szakértői becslések alapján). További kutatás szükséges a különbség okának megállapítására.

36 A járművásárlás és -fenntartás kiadásai összesen 2006-ban (milliárd forint) Magyarország Nemzeti Számlái 1775 Háztartás-statisztika 744 Eltérés* 1031 *Nem tartalmazza azokat az esetek, amikor nincs tényleges közlekedés, hanem csupán fiktív kilométereket számolnak el. Az adócsalás mértéke: legalább 1031 mrd Ft X 1,2 = 1237 mrd Ft

37 A közlekedés egyenlegét befolyásoló egyéb tényezők 2006-ban személygépkocsik cégesként elszámolt magánhasználata Közút Helyközi autóbusz Vasút Összesen Személygépkocsik Tehergépkocsik Összesen Személyszállítás Teherszállítás 1237,0 1237,0 0,0 12,6 0,0 0,0 0,0 csalás bérterhek terén 0,0 0,0 165,0 0,0 0,0 0,0 0,0 egyéb feketegazdaság 0,0 0,0 160,0 0,0 0,0 0,0 0,0 hétvégi kamionstop hatása egyéb versenytorzító tényezők összesen 0,0 0,0-48,9 0,0 0,0 0,0 0,0-1513,1-1237,0-276,1 0,0 0,0 0,0 0,0 A KTI szerint ezek a tételek nem képezhetik a részét a kibővített államháztartási mérlegnek, mert hasonló versenytorzító tényezők a nemzetgazdaság szinte minden területén megtalálhatók. A Levegő Munkacsoport szerint ez igaz, azonban ezen tételek szerepeltetése nélkül a döntéshozók torz képet kapnak az egyes közlekedési módok tényleges költségeiről.

38

39 A közúti és vasúti közlekedés kibővített államháztartási mérlege kiegészítéssel 2006-ban Államháztartási bevételek (mrd Ft) Államháztartási kiadások (mrd Ft) Államháztartási egyenleg (mrd Ft) Szállítási teljesítmény (millió átkm, ukm) Fajlagos költség (Ft/átkm, Ft/ukm) Externális hatások (mrd Ft) Kibővített egyenleg (mrd Ft) Kibővített fajlagos költség (Ft/átkm, Ft/ukm) Egyéb verseny-torzító tényezők (adócsalás, adóelkerülés, kamionstop), (mrd Ft) Teljes egyenleg (államháztatás+ +externália+egyéb), (mrd Ft) Teljes fajlagos költség (Ft/átkm, Ft/ukm) Közút Helyközi autóbusz Vasút Összesen Személygépkocsik Tehergépkocsik Összesen Személyszállítás Teherszállítás 790,8 540,6 230,1 12,6 1,0 0,6 0,4 1034,9 547,9 358,5 92,5 183, ,9-244,1-7,3-128,4-79,9-182,9-141,4-41, ,2-3,5-6,8-14,8-4,1-1307,8-737,1-364,3-14,4-26,8-21,6-5,1-1551,9-744,4-492,7-94,3-209, ,6-18,9-13,4-8,0-17,0-4,6-1513, , ,0-1981,4-768,8-94,3-209,7-163,0-46,6-50,4-20,8-8,0-17,0-4,6

40 A közúti és vasúti közlekedés kibővített államháztartási mérlege kiegészítéssel 2006-ban Teljes egyenleg (államháztatás+ +externália+egyéb) (mrd Ft) Teljes fajlagos költség (Ft/átkm, Ft/ukm) Közút Helyközi autóbusz Össze -sen Vasút Összesen Személygépkocsik Tehergépkocsik Személyszállítás Teherszállítás -3065,0-1981,4-768,8-94,3-209,7-163,0-46,6-50,4-20,8-8,0-17,0-4,6

41 A közlekedés externális hatásokkal kibővített államháztartási mérlege 2006-ban alágazatonként (kivonat) Fajlagos államháztartási egyenlegek (Ft/átkm, Ft/ukm) Számítási eljárás Közút Helyközi autóbusz Vasút Személygépkocsik Tehergépkocsik Személyszállítás Teherfuvarozás Fajlagos államháztartási egyenleg Kibővített fajlagos államháztartási egyenleg A közlekedési "adócsalások" hozzászámításával (KTI nem fogadja el!) KTI 1,4-3,0-5,8-13,6-3,4 LMCs -0,2-3,5-6,8-14,8-4,1 KTI -17,3-12,9-7,0-15,8-3,9 LMCs -18,9-13,4-8,0-17,0-4,6 LMCs min -31,4-20,4-7,0-15,8-3,9 LMCs max -50,7-20,8-8,0-17,0-4,

42

43

44

45 Elérendő célállapot 2020-ban Környezeti mutatók A közlekedés mértéke Területi tervezés és megközelíthetőség A közlekedési infrastruktúra fejlettsége A közlekedés költségei A közlekedés hatékonysága A környezeti és közlekedési irányítás összehangoltságának mértéke

46

47 Javaslatok a közlekedésből származó államháztartási bevételek növelésére 2011-re (összeg éves szinten, milliárd Ft) A nehéz tehergépkocsik útdíja 100 A tehergépkocsik túlsúlydíjának emelése 10 A közúti árufuvarozásnál üzemanyag-megtakarítás utáni adómentesség eltörlése 30 A személygépkocsikkal kapcsolatos elszámolások szigorítása 200 Személygépkocsik úthasználati átalánydíja gépjárműadó és autópályadíj helyett 20 A luxusterepjárók gépjárműadójának emelése 1 A kvadok, mopedek és motorkerékpárok gépjárműadójának emelése 5 A gépjárműadó befizetése elmulasztásának szigorúbb büntetése 5 A diesel üzemű gépkocsik gépjárműadójának differenciálása 10 Az agroüzemanyagok adókedvezményeinek eltörlése 10 Áfa beszedése külföldi buszok után 10 Városi útdíj bevezetése 20 Parkolási díjak emelése, kiterjesztése 20 Repülőjegy-adó kivetése 30 A repülőterek támogatásának megszüntetése 5 A MALÉV támogatásának megszüntetése 20 A költségként történő elszámolás megszüntetése belföldi légi közlekedésre 5 Balesetek egyes költségeinek (gyógyítás, táppénz) áthárítása üzleti biztosítókra 80 Az autópálya-építések megszüntetése 50 A kedvező nemzetgazdasági hatások többleteredménye 50 ÖSSZESEN 681

48 A tehergépkocsik kilométer-arányos útdíjának bevezetése Évi 100 milliárd Ft bevétel

49 A tehergépkocsik kilométer-arányos útdíjának hatása a járműkilométerekre Svájcban (bevezetés 2001-ben, emelés 2005-ben) millió járműkm A tehergépkocsik forgalma mintegy 40%-kal csökkent ahhoz képest, mintha a 2001 előtti tendencia folytatódott volna tovább!

50

51 Svájc azóta is a világ egyik leggazdagabb és legversenyképesebb állama

52 Németországban 2005-ben vezették be a tehergépkocsik kilométer-arányos útdíját. A vasúti árufuvarozás már a bevezetés hírére is gyorsabban kezdett növekedni, mint a közúti! A tonnakilométerben mért fuvarozási teljesítmény növekedése az előző évhez képest Mehr Bahn wagen - Praxisbeispiele von Unternehmen, die auf die Schiene setzen BME-Kongress

53 Németországban azóta is gyorsabban növekszik a vasúti áruszállítás, mint a közúti!

54 A vasúti árufuvarozás részaránya Németországban 2001 óta folyamatosan növekszik A vasúti teherszállítás piaci részesedése (tonnakilométerben mért aránya a teljes fuvarozási teljesítményen belül beleértve: vasút, közút, folyami hajózás, csővezetékes szállítás) Mehr Bahn wagen - Praxisbeispiele von Unternehmen, die auf die Schiene setzen BME-Kongress

55

56 Az utóbbi években Németországban számos cég (nemzetközi nagyvállalatok és középvállatok egyaránt) állította át szállítását kamionról vasútra főleg a tehergépkocsik útdíjának hatására. 56

57 Még egy teljesen felhagyott vasútvonalat is megérte újjáéleszteni! A Raubach Selters vonal az újjáélesztés előtt és után

58 Az üres fuvarok arányának alakulása Németországban a közúti áruszállításban főleg az útdíj hatására Megjegyzés: Az útdíjjal érintett utakon a javulás az átlagosnál nagyobb mértékű. Forrás: Statistische Mitteilungen des Bundesamtes für Güterverkehr und des Kraftfahrt-Bundesamtes, Reihe 8

59 Csökkennek az értelmetlen szállítások Magyar boltokban: 1400 kilométerről, Belgiumból és Hollandiából importált répa, Olaszországból az Alpokon keresztül kamionokkal szállított ásványvíz Kínából napraforgómag Argentínából fokhagyma Dél-Afrikából őszibarack befőtt stb. stb.

60

61 30 európai ország szállításigényességének és versenyképességének összefüggése Versenyképesség (2003) 6 FIN S DK N 5,5 IS GB NL D A E 5 F P L B IRL SLO CY GR 4,5 H M CZ SK LT EST LV I 4 PL TR BG RO 3, Szállítási teljesítmény/gdp (tonnakm/1000 euró)

62 A hasonló versenyképességű országok szállításigényessége Szállításigényesség (tonnakm/1000 euró) Versenyképességi csoportok ( >5,5; 5-5,5; 4,5-5; <4,5)

63 A szállítási teljesítmény (tonnakm), a bruttó hazai termék és a szállításigényesség alakulása Magyarországon 2001 és 2006 között (2001=100) 200,0 180,0 GDP 160,0 Szállítási teljesítmény 140,0 Szállításigényesség 120,0 100,

64 A közúti teherfuvarozásnál üzemanyag-megtakarítás után adómentesen elszámolható bér megszüntetése Évi 30 milliárd Ft bevétel

65 A közúti fuvarozásban dolgozó gépkocsivezetők adó- és járulékmentesen elszámolhatják az üzemanyagmegtakarításaikat. Korábban ezt korlátlanul tehették, 2010-től kezdve már csak havi forintig. ha azonban megszorozzuk ezt az összeget a magyarországi hivatásos gépkocsivezetők számával, s kiszámoljuk, hogy az adómentesség részbeni megtartása következtében mennyi marad a cégeknél, illetve a gépkocsivezetőknél, akkor a kormány által tavaly vállalt 4,5 milliárd forintnyi támogatásnak a többszöröse jön ki. (...) A többi ágazathoz képest a mi szakmánk sokkal több támogatást kapott az elmúlt évben Wáberer György, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke Úton (a közúti közlekedési szolgáltatók szakmai lapja), november, 19. oldal

66 A személygépkocsihasználat elszámolásának szigorítása Évi 200 milliárd Ft bevétel

67 A személygépkocsi-tulajdonosoknak évente mintegy 1000 milliárd forinttal kellene több adót fizetniük, ha az autójuk magánhasználatát nem céges költségként számolnák el. A Levegő Munkacsoport eddigi kezdeményezései, konkrét javaslatai a szigorításra kudarcba fulladtak. Sőt, a cégautóadó évi módosításával a luxusautók tulajdonosai évi 1,5 millió forint további kedvezményt kaptak!

68 LU 665 IT 598 MT 548 Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma az egyes európai országokban 2007-ben CY 521 CH 521 AT 510 FR 508 DE 501 SI 501 FI 485 ES 481 Dániában a regisztrációs adó 212%! UK 476 BE 473 LT 472 SE 464 NO 455 NL 451 IE 434 EL 428 CZ 412 PT 412 LV 398 EE 391 PL 383 DK 378 HR 336 HU 300 BG 272 SK 265 RO 164 Forrás: EU Energy and Transport in Figures, 2009

69

70 Dánia a világ egyik leggazdagabb és legversenyképesebb állama

71 A közlekedési balesetek egyes költségeinek (gyógyítás, táppénz) áthárítása az üzleti biztosítókra Évi 80 milliárd Ft bevétel (Jelenleg évente kb. 4 milliárd Ft-ot fizetnek.)

72 Városi útdíj Javaslat egy egyszerűsített dugódíjra Budapest,

73 Behajtási díj Londonban, Stockholmban: a személygépkocsi-forgalom 25-30%-kal csökkent

74 A szingapúri példa Az útdíjat 1975-ben vezették be A területe és ekkor a lakossága is Budapestéhez hasonló volt A bejövő személygépkocsi-forgalom egyik napról a másikra 71%-kal csökkent! Előtte jelentős tömegközlekedési beruházásokat végeztek (70 km elkülönített buszsáv, 67 km gyorsvasút)

75 SZINGAPÚR A városi útdíj bevezetésének indoka 1975-ben (!): Az akadálytalan, torlódások nélküli forgalom rendkívül hatásos vonzerő az ipar és a kereskedelem számára. ERP (Electronic Road Pricing): elektronikus útdíj Szingapúrban

76

77 A világ országainak versenyképességi listája

78 Repülőjegy-adó kivetése Évi 30 milliárd Ft bevétel

79 A légi személyszállítás utasainak száma Magyarországon Forrás: KSH

80 Repülőjegy-adó Nagy-Britannia távolságtól függően: turistaosztály: font ( forint) első osztály font ( forint)

81

82 Mit kap a légi közlekedés az adófizetők pénzéből? Nincs áfa a jegyen. Nincs adó a kerozinon (a repülőgépek üzemanyagán). Vámmentes boltok üzemelnek (üzemeltek) a reptereken. A légitársaságok vámkedvezményt kaptak a beszerzéseikre. A határőrséget és vámhatóságot közpénzből tartják fenn. Hatalmas közvetlen állami támogatásban részesülnek a légi társaságok és a repülőterek (beruházási támogatások stb.) A magánrepülőgépek üzemeltetői a kiadásaik nagy részét költségként elszámolhatják. A légi közlekedés nem fizeti meg az általa okozott környezeti és egyéb károkat.

83 Az autópálya-építések megszüntetése Évi 50 milliárd Ft kiadáscsökkenés

84

85 A diesel üzemű gépjárművek gépjárműadójának, illetve regisztrációs adójának differenciálása EURO norma szerint Évi 5 milliárd Ft bevétel

86 Az idő előtti halálozások száma 38 európai országban a PM10-szennyezés következtében ( lakosra vetítve, évi adatok alapján) Forrás: Kevin Barrett, Frank de Leeuw et al: Health Impacts and Air pollution; ETC/ACC Technical Paper 2008/13, 008_13_HealthImpact_AirPoll.pdf

87 PM10-szennyezés miatti életvesztés egy évben ( lakosra, évi adatok alapján) Forrás: Kevin Barrett, Frank de Leeuw et al: Health Impacts and Air pollution; ETC/ACC Technical Paper 2008/13, 008_13_HealthImpact_AirPoll.pdf

88

89 A többletbevételek felhasználása 1. a munkabéren lévő terhek csökkentése (oktatás, egészségügy!) 2. az államháztartási hiány csökkentése 3. a környezetbarát közlekedési módok támogatása

90 Autóbuszcserét! Fotó: Susánszky Ferenc

91 Az egyéb közösségi közlekedési szolgáltatások legalább szinten tartását, lehetőség szerint felújítását!

92 Az utcák visszahódítását! Javaslat a budapesti Kossuth Lajos utca átalakítására készült a Levegő Munkacsoport megbízásából

93 A kedvező nemzetgazdasági hatások többleteredménye Évi 50 milliárd Ft bevétel

94 Hatás a GDP-re, a versenyképességre, a közjólétre

95 Hatás a versenyképességre A gyakorlat bebizonyította: a környezetvédelmi adóreform javítja a versenyképességet. Öt európai országot vizsgálva megállapították, hogy az egyébként igen mérsékelt környezetvédelmi adóreform hatására is összességében 6 százalékkal csökkent a széndioxid-kibocsátás, miközben a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal javult.

96 A PetrE projekt keretében végzett modellezés azt mutatta, hogy magas széndioxid-ár szükséges ahhoz, hogy az EU kibocsátás-csökkentési célja elérhető legyen, azonban ennek gazdaságilag kedvező hatása lenne: a GDP-t 0,2-0,8 százalékkal növelné, a GDP-hez viszonyítva az adóbevételek 1,8-6,2 százalékát adná és a foglalkoztatottságot 1,1-2,7 százalékkal emelné.

97 Több mint 1000 milliárd forinttal javulna a közjólét* Magyarországon évente, ha a közúti közlekedés által okozott környezeti és egészségi károk költségét megfizettetnék a közlekedés résztvevőivel, és az így keletkezett többlet adóbevételt az élőmunkát terhelő adók és járulékok csökkentésére használnák fel. Ez a környezeti és egészségi károk mérséklődésének köszönhető, valamint annak, hogy az árak jóval kevésbé fognak torzítani, és így a gazdaság szereplői a mainál sokkal ésszerűbb döntéseket hoznak. A tanulmány meghatározása szerint a közjólét növekedése a fogyasztói többlet, a termelői többlet és a többlet adóbevétel összegéből áll, amiből le kell vonni az összes külső költséget. Ezen belül a többlet adóbevétel beszámítása külön módszertan szerint történik, amely meghatározottparaméterek szerint figyelembe veszi, hogy kik fizetik az adót, és hogy a bevételt miként használják fel.

98 Hatás a foglalkoztatottságra Rendkívül kedvező: Az energiát, a (nyers)anyag-felhasználást adóztatjuk meg, illetve támogatását csökkentjük. Az importot adóztatjuk meg, illetve támogatását csökkentjük. A többletbevételből csökkenteni lehet a munkabéren lévő terheket, illetve elősegíteni a hazai munkahelyek létesítését.

99 Az éghajlatvédelem munkahelyeket teremt: az energiahatékonysági beruházásoknál, az épületek korszerűsítésénél, a tömegközlekedésnél, a vasútnál és más területeken összességében több munkahely keletkezik, mint amennyi megszűnik az energiaigényes tevékenységeknél.

100 Ha az EU 20% helyett 30%-kal csökkentené a CO 2 -kibocsátást 2020-ig, növekedne a foglalkoztatottság és javulna a gazdasági versenyképesség. _Europe Synthesis_Report.pdf

101 Hatás az innovációra Jelentősen serkenti az innovációt

102 A környezeti innovációval kapcsolatos szabadalmi bejelentések alakulása a fejlett országokban az igénypontokban megadott prioritások alapján (3 éves átlag, 1990=1) Forrás: OECD OECD Project on Environmental Policy and Technological Innovation Based on data extracted from the EPO Worldwide Patent Statistical Database (PATSTAT).

103 A szocialista országok gazdasága azért omlott össze, mert az árak nem a gazdasági valóságot mutatták. A kapitalizmus össze fog omlani, ha az árak nem mutatják az ökológiai valóságot. Prof. Dr. Ernst Ulrich von Weizsäcker

104 Köszönöm a figyelmüket!