PEDAGÓGIAI PROGRAM. Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája. Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája

Átírás

1 Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája 8000 Székesfehérvár, Várkörút 35. telefon: fax honlap: Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM 2016 Elfogadva : március 05. Hatályba lép : március 07.

2 TARTALOM BEVEZETÉS...5 JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET: FEJEZET: NEVELÉSI PROGRAM A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Célok A célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok A fenti célok megvalósításának stratégiája: A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai célok Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket: Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés általános elvei Az egészségnevelés fontos területei: A mindennapos testnevelés, mindennapi testedzés Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok Drogprevenciós stratégia A közösségfejlesztés feladatai és az együttműködés formái A közösségfejlesztés feladatai Együttműködési formák Iskolánk együttműködési formái: A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógus feladatai A pedagógusok helyi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnök feladatai: A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulók részvételi joga az intézmény döntési folyamatában A szülő, a tanuló és a pedagógus kapcsolattartásának formái A szülők részvétele a nevelési folyamatban Szülői szervezet A pedagógusok és a szülők Diákönkormányzat A pedagógusok és a tanulók Az iskola és a partnerei kapcsolattartásának formái A tanulmányok alatti vizsgák típusai és szabályai A tanulmányok alatti vizsgák típusai Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga

3 Pótló vizsga Javítóvizsga A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Esélyegyenlőségi program Esélyegyenlőségi célok Az esélyegyenlőség megvalósításának színterei Környezeti nevelési program Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok Fogyasztóvédelmi nevelés programja A felvétel és az átvétel szabályai Felvétel a kilencedik évfolyamra Átvétel más iskolából Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv FEJEZET: HELYI TANTERV A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám: Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulmányi előrehaladás értékelési elvei. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és formái Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei Az ismeretellenőrzés általános formái: A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái Alapelvek Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái Az értékelés szakterületenkénti elvei: Társadalomtudományi szakterület Idegen nyelvi szakterület Természettudományi szakterület Informatikai szakterület Közgazdasági szakterület Ügyviteli szakterület Testnevelés munkaközösség A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei A szorgalomjegyek megállapításának elvei A jutalmazás iskolai elvei A fegyelmezés iskolai elvei Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek Kötelezettségvállalás Az otthoni felkészülés szabályai A évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján:

4 A Helyi Tanterv mellékletei...75 Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája egyesített közismereti + szakmai órahálói: számú melléklet: Ügyvitel számú melléklet: Ügyvitel - NYEK számú melléklet: Közgazdaságtan számú melléklet: Informatika számú melléklet...80 Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája részletes tantárgyi programok: FEJEZET: SZAKMAI PROGRAM Általános információk Elméleti és gyakorlati képzés: Elméleti képzés Gyakorlati képzés A szakmai képzés ingyenessége: Felvétel rendje a szakképző évfolyamra Szakképző évfolyamra történő felvétel/ besorolás elvei Szakképző osztályok kialakításának elvei Szakképzési évfolyamok száma A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények Hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: Előzetes tudás beszámításának feltételei a szakképző évfolyamon Felnőttoktatás Felnőttképzés szeptembere előtt indult iskolai rendszerű szakképzésekről: Az iskolánkban alkalmazott szakképzési kerettantervek: A választott kerettanterv feletti óraszám ágazatonként Átjárhatóság Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek Kötelezettségvállalás Tantárgyi tudás értékelésének módja Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények: Pályázatok: Szakmai Program mellékleteinek listája SZÁMÚ SZP MELLÉKLET: SZAKMAI ÓRAHÁLÓK...90 Székesfehérvári SzC Hunyadi Mátyás Középiskolája szakmai órahálói: SZÁMÚ SZP MELLÉKLET: GÉPÍRÁS TANTERV Gépírás tanterv SZÁMÚ SZP MELLÉKLET: ÜGYVITELI TITKÁR FELNŐTTOKTATÁS KERETÉBEN ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5 Amit az iskolában tanulunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad. (Eötvös József) BEVEZETÉS Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges ismeretek, kompetenciák. Iskolánknak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy illetve öt középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. Intézményünkben az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. Ezekről a szakterületekről pedagógiai programunk részét képező szakmai programban található részletes leírás. Mindemellett ellátja az iskola a kötelező közösségi szolgálat elvégzéséhez szükséges jogszabályban előírt kötelezettségeket. Iskolánk célja a évfolyamokon az általános műveltség és a szakmai alapozó ismeretek elmélyítése, valamint az érettségi vizsgára és továbbtanulásra való felkészítés. Az intézmény indít nappali tagozaton közgazdasági, informatikai, ügyviteli szakágazati képzést. A évfolyamokon a tanulóknak lehetőségük van az informatikai, közgazdasági és ügyviteli szakágazatokon belüli OKJ-s szakmák megszerzésére a munkaerőpiac igénye szerint. Az iskola közszolgálatot lát el, társadalmi, regionális, megyei, járási és városi igényeket elégít ki. A közszolgálati feladatok mellett azonban megőrizzük a hagyományos értékközvetítő szerepet is. A régió, a megye, járás és a város igénye az iskolával szemben az, hogy olyan tanulókat képezzen, akik képesek beilleszkedni a társadalmi munkamegosztás rendszerébe, ismerik az erkölcsi értékeket, ezeket nem csupán megőrzik, hanem képesek továbbfejleszteni is őket. Ismerik a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeit. Kialakítják magukban az önművelés igényét, embertársaikat tisztelik, a haza szeretetét fontosnak tartják. A dinamikusan fejlődő régió munkaerő-szükségletét konvertálható szaktudású fiatalokkal kell kielégíteni, tovább kell erősíteni a tanulók kötődését az iskolához, a városhoz, járáshoz, a megyéhez, a régióhoz. A munkahelyek szakmailag jól felkészült, számítógépes ismeretekkel, biztos idegennyelv-tudással rendelkező, csapatmunkára alkalmas, a közösség érdekeihez alkalmazkodni tudó, a kulturált magatartás formáit ismerő munkaerőt várnak tőlünk. A szülők és a tanulók érdeke az, hogy az iskola készítsen fel az érettségi és a szakmai vizsgákra, adjon esélyt a felsőfokú továbbtanuláshoz, a minél sikeresebb felvételi vizsgához. A színvonalas oktatómunka mellett igénylik az iskola nevelőmunkáját is, a tanulók személyiségének fejlesztését. 5

6 JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről /2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 5. 20/2012. EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről /2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8. 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről /2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről /2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról /2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól /2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól /2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről évi XXXVII. törvény tankönyvpiac rendjéről évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény módosításáról /2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13. Kormányrendelet módosításáról.) /2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 6

7 1. FEJEZET: NEVELÉSI PROGRAM 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Célok A Hunyadi Mátyás Középiskola célja elősegíteni a tanulók harmonikus testi, lelki és értelmi fejlődését készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel öszszeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevelni. Kiemelt célunk a nevelésoktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Az iskola oktatási célrendszerének középpontjába a magas színvonalú közismereti képzést, majd az erre épített szakmai képzést állítjuk. A tananyag átadása közben hozzásegítjük tanítványainkat, hogy állandó érdeklődés fejlődjön ki bennük az új ismeretek és tapasztalatok iránt, hogy azokat kritikusan megvizsgálva beépítsék addigi tudásuk rendszerébe. Megtanítjuk őket tanulni, ezzel elősegítve a későbbi folyamatos fejlődést, felhívva figyelmüket az élethosszig tartó tanulás jelentőségére. Hozzásegítjük őket munkájukban az alkotás öröméhez, melyben sikereket élhetnek meg. Ezáltal eljuthatnak az emberi munka tiszteletéhez és szeretetéhez, mely önmaguk és későbbi családjuk megélhetésének alapja. Elengedhetetlen, hogy ebben a folyamatban a megjelenő értékeket (tárgyi, művészeti, erkölcsi), felismerjék, megbecsüljék és megszeressék. Célunk felfedeztetni diákjainkkal nemzetünk igazi értékeit, amely nyelvi és kulturális közegünk. Reméljük, hogy ezáltal a nálunk tanulók rátalálnak közösségi gyökereikre. Tanulóink képességeit és adottságait mérlegeljük, s ennek megfelelően a differenciált pedagógia módszereit alkalmazzuk. A lehetőség szerint egységes tartalmú és követelményrendszerű közismereti képzés a következő célok elérését szolgálja: biztosítani az általános műveltséget jelentő tananyag elsajátítását; felkészíteni az érettségi vizsgára; megalapozni a közismereti tárgyak mellett a szakágazati tárgyakkal a szakképző évfolyamon tanítandó szakmai tantárgyakat; átadni piacképes szakmai ismereteket; színvonalas oktatással biztosítani a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő pályaválasztást, továbbtanulást (kiemelten a szakirányú továbbtanulás); biztosítani az átjárás lehetőségét más iskolába; segíteni a személyiség teljes körű kibontakoztatását (tehetséggondozás és felzárkóztatás); továbbfejleszteni a tanulók készségeit és jártasságait; biztosítani az esélyegyenlőséget; gyermekközpontúságot kialakítani az oktató-nevelő munkánk során; klasszikus értékeket közvetíteni a műveltség és az erkölcs területén; elfogadtatni a tudatos életvitelt, harmonikus személyiségfejlesztést; egészséges életmódra és tudatos környezetvédelemre nevelni; segíteni a tudatos fogyasztóvá válást. 7

8 A célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok A tanuló személyiségének átfogó fejlesztése az iskola pedagógiai folyamataiba beépíthető tevékenységek, módszerek és eszközök segítségével: Az értelem kiművelése: a megismerő képességek és az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, a tanulási módszertár kiépítése, a tanulási motiváció, a tanulás mint életprogram elfogadásának segítése, a kognitív kompetencia rutinjainak kialakítása. Szociális kompetencia fejlesztése: a szociális attitűdök és értékrend megszilárdítása, a szociális érdekérvényesítés fejlesztése. Személyes kompetencia fejlesztése: egészséges és kulturált életmódra nevelés, a szuverenitás és önértékelés képességeinek kialakítása, az egészséges éntudat fejlődésének segítése. Speciális kompetenciák kialakítása: a szakmai képzés alapozásához szükséges alkotóképesség fejlesztése, pályaorientáció, pályaalkalmasság felmérése, tudatosítása, a tehetség kibontakozásának segítése, valamint a digitális és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése A fenti célok megvalósításának stratégiája: a tananyagot magas szinten átadni valamennyi képzési szakaszban; megismertetni a tanulókkal az egyetemes emberi értékeket; erősíteni a közösségi érzést, hazaszeretetet, a humanizmust; kialakítani a másik ember iránti tiszteletet; kialakítani a tanulókban a felelősségérzetet, a felelősségvállalást; megismertetni az egyetemes kultúrát és kialakítani az európai azonosságtudatot; megtanítani őket a hagyományok tiszteletére, a hagyományok továbbvitelére; megismertetni őket a kulturált szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltésének módjával; kialakítani bennük a környezet, a természet védelmének, szeretetének fontosságát; megismertetni őket az egészséges életvitel jelentőségével, az önpusztító magatartás következményeivel (felvilágosítani a tanulókat a drog, az alkohol, a dohányzás káros hatásairól), az élet szeretetére nevelni; megismertetni a különböző családmodelleket; felkészíteni a családi szerepekre; megismertetni a családtervezés fontosságát; nevelni az örök emberi, erkölcsi értékek megbecsülésére A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, az osztályzást, a jutalmazást. Eszközök és eljárások alkalmazása: előnyben részesítjük azokat a szervezési megoldásokat, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; használják az infokommunikációs eszközöket; a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket (tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, tantárgytömbösítés); 8

9 a nevelési-oktatási folyamatot úgy kell megszerveznünk, hogy az segítse a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon törekszünk arra, hogy alkalmazzuk az egyén nevelésében és oktatásában az együttműködő (kooperatív) tanulástechnikákat és formákat; sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; az sajátos nevelési igényű tanulók esetében specifikus fejlesztést, egyéni haladási ütemet alkalmazunk; tanításunk fő elve és teendője a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; a tanítási-tanulási helyzeteknek, a tanulásszervezési módoknak és értékelési eljárásoknak alkalmazkodniuk kell az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, hogy azok támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; a különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítanunk mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai célok Az oktatási célkitűzések mellett nagy figyelmet fordítunk a közösség számára értékes, és egyénileg is eredményes ember formálására. Sajátos képzési feladataink megvalósítása során az oktatás minőségének magas színvonalával egyenrangú követelménynek tekintjük az emberi személyiség fejlesztését is. Ennek érdekében szervezzük iskolánkban a közösségi szolgálat teljesítését a tanulók számára. Munkájában sikeres emberré, teljesítménye alapján elismert polgárává a társadalomnak az válhat, aki megfelelő személyiségjegyekkel rendelkezik. Intézményünkben minden pedagógiai tevékenység az elfogadott célrendszer megvalósítására irányul. Arra, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A középiskolai nevelés nehézségeinek kiindulópontja az, hogy a tanulók már részben kialakult jórészt másutt és más körülmények között kialakult egyéniséggel érkeznek a középiskolába. Így első feladatunk a tanulók személyiségének megismerése, a középiskola életébe való integrálása, és megfelelően történő aktivizálása. Ez a feladat nemcsak az osztályfőnökök munkájának része, hanem minden szaktanáré is, hiszen a személyiség nemcsak a tulajdonságokat, hanem a képességeket és készségeket is magában foglaló kategória. Nevelésünk célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat kezelni, helyére tenni. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésünknek tartania kell Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket: Az emberi méltóság tiszteletére nevelést: célunk, hogy tanítványaink tiszteljék embertársaikat, az egyének autonómiáját, képesek legyenek a másság elfogadására, és legyen önismeretből fakadó önbecsülésük. 9

10 A konfliktusok megoldására nevelést: célunk, hogy képesek legyenek együttműködésre, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására, sajátítsák el az érdekérvényesítés társadalmilag elfogadott technikáit. Konfliktushelyzetben döntésük alapja az ismereteikből leszűrt, értelmileg és érzelmileg elfogadott szilárd értékrend, erkölcsi meggyőződés legyen. Az egyéni kiválóságra nevelést: célunk, hogy a tanulók folyamatos önképzésre törekedjenek. Korunk követelménye a permanens ismeretszerzés, az önálló tanulás hatékony módszerének elsajátítása. Legyenek igényesek önmagukkal szemben, ismerjék fel az emberi minőség és az életvitel minősége közötti összefüggéseket. A becsületre nevelést: célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a becsületes munka, a szorgalom, a küzdeni tudás és a kitartás fontosságára. Becsületes életvitelükkel legyenek igényesek saját becsületükre, de másokét is segítsék megőrizni. Tudjanak erőszak nélkül a jóért, az igazért, a nemes célokért küzdeni. Világossá kell tenni számukra, hogy milyen nagy értéke van mások önzetlen szolgálatának, hiszen enélkül nem létezhetne család, nemzet, emberiség. Célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a szorgalom, a küzdeni tudás és a kitartás fontosságára. A fenti célok elérése érdekében az oktató-nevelő munka folyamatában kialakítandó készségek és képességek értékhierarchiájában a következőket állítjuk előtérbe: Az önálló tanulás képességének és az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, melyhez a jó munkaerkölcsön alapuló önálló munkavégzés képessége kapcsolódik. A kommunikációs képességek továbbfejlesztése, mert az anyanyelvi biztonság és műveltség alapfeltétele az oktatási célok elérésének éppúgy, mint az egyén szocializációjának. A regenerálódás képessége a kulturált életformának és az egészséges életmódnak szükségletté válását jelenti. A társadalomban élő ember számára nélkülözhetetlenek az integrálódási képességek, melyek lehetővé teszik számára a családi, nemzeti, emberi környezetbe való harmonikus beilleszkedést. Ez a személyiségfejlesztő oktatás akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai program nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulás, a játék és a munka változatos formáinak. A szabadidő igényes, kulturált eltöltési formáinak megmutatása, szembeállítása a kommersz tömegszórakoztatással a tanulók helyes értékrendjének kialakítását segíti elő. Ezek lehetnek a következők: természetjárás és országismeret (tanulmányi szemlék); színház-, kiállítás- és múzeumlátogatás; iskolai könyvtár használata; az iskola által szervezett kulturális programokon való részvétel; szakkörökön való részvétel; az iskolaújság, iskolarádió és az iskolai honlap szerkesztőinek közösségében való munkálkodás; kézműves tevékenység; a sportprogramokon való részvétel. Mindezek a foglalkozások tanévenként igény szerint a pedagógusok, a diákönkormányzat és a szülők segítségével megszervezésre kerülhetnek. 10

11 1.3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés általános elvei A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon, honlapokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk). A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megvalósításában. Az iskola diákönkormányzata segíti az egészségnevelést az aktuális információk továbbításával és a pályázati és versenykiírások figyelésével, továbbításával. Támogatja a tanulók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó segítő képzéseken. Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak és az osztályfőnöki órák anyagába beépítjük az egészségnevelési témákat. Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevételével javasoljuk kialakítani. A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével bekapcsolódunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a családsegítő központtal, segítjük a mentálhigiénés prevenció megvalósulását. Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biztosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést. Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés prevenciója), a Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési csoporttal, a Család és Nővédelmi Központtal. Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók egészséges életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Legfontosabb alapelveink: Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára az egészséges életmód kapcsán. Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét. Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását. Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken: Évente az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a évfolyamon. Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szűrő- és általános vizsgálatot a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál. Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. Az alapelvek megvalósítását segítő programok: beszélgetések; előadások; szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.); 11

12 írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.); sportprogramok; vetélkedők; részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken; fotó- és rajzpályázatokon való részvétel; szenvedélybetegség megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások Az egészségnevelés fontos területei: személyi higiénére nevelés; táplálkozás higiénéjének kialakítása; a baleset megelőzése; testtartásjavítás; testi nevelés; környezeti higiéné biztosítása; szabadidő helyes eltöltésére nevelés; szexuális nevelés A mindennapos testnevelés, mindennapi testedzés A 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára kötelező megszervezni a heti öt testnevelési órával a mindennapos testnevelést. Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben, szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata tanévenként egy alkalommal a minisztérium által kiadott Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez című módszertani kiadványban leírtak szerint történik a testnevelő tanárok közreműködésével. Ez a motoros teszt-együttes az alábbi kritériumoknak felel meg: a tesztek elvégzése semmilyen egészségkárosító hatást nem vált ki; a tudományos kritériumoknak megfelel; nemzetközileg összehasonlítható; egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel; Az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérjük: kardio-respiratorikus állóképességet; erőt; izom állóképességet; testösszetételt. A méréseket a tanév során egyszer, rendeletben meghatározott időben (tanév rendje) végezzük el a tanulókon. Az eredményeket egy központilag kiadott táblázatban kell vezetni. A mérési értékekből kiszámítható pontértékek megmutatják a központi adatokhoz viszonyított fizikai állapotot. 12

13 Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0-20 pont igen gyenge pont gyenge pont elfogadható pont közepes pont jó pont kiváló pont extra A mérések célja: A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása. Az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés összeállítása. A megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon követése. A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önértékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni. Ennek érdekében feladatunk: elősegíteni az érzelmi fejlődést; elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást; fejleszteni az akaraterőt; fenntartani a harmonikus egyensúlyt önmaga és a környezete között; felismerni a szocializációs zavarokat, elősegíteni a beilleszkedést. Módszerek: jutalmazás-büntetés (reális énkép); közösségi helyzet kialakítása; követelés (feladatokban realizálódik); meggyőzés (szemléletformálás); alternatív feladatok; példamutatás; egyéni, csoportos foglalkozások. A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz Drogprevenciós stratégia Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak formálása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogprevenciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint meg kell szervezni az öntevékeny kortárs segítő csoportot, fejleszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetőségeket. 13

14 Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal, hogy segítséget kérhessenek tőlük. A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusoknak, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöknek, iskolai diákönkormányzat tagjainak és az iskolai védőnőnek a bevonásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget, a témakört érintő cikkeket, szórólapokat helyezünk el a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is A közösségfejlesztés feladatai és az együttműködés formái A közösségfejlesztés feladatai A közösségfejlesztés feladata az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése. Az iskola közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatrendszerének főbb elemei a következők: A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, múltját, értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar történelmi személyek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ez az ismeret alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. A tanulók legyenek nyitottak, megértőek, elfogadóak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, népek, vallások, a másság iránt. Alakuljon ki a tanulókban pozitív hozzáállás a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrejött eredményeket, s ebben Magyarország szerepét. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak életében. Tanulóinkat aktív állampolgárrá kell nevelni. Fel kell készíteni őket arra, hogy a közéletben, a civil társadalomban, a lakóhelyi, a szakmai, a kulturális közösség életében erőszakmentesen, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartásával, az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tiszteletben tartásával hatékonyan, építő módon vegyenek részt. A tanulókban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Ki kell alakítani a tudatos fogyasztói szokásokat. 14

15 Fejleszteni kell a tanulók kommunikációs kultúráját, amely részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megismerésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés és véleményformálás áll. Mindezek az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják, de idetartozik a metakommunikáció alkalmazásának ismerete is. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon felhasználó fiatalokat kell nevelni. Fontos cél az egészséges életmódra nevelés. Fel kell készíteni a diákokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Szükséges foglalkozni a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel is. Fejlesztenünk kell a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A közösségfejlesztésre megragadunk minden alkalmat, amelyet a tanórai, tanórán kívüli foglalkozások adnak. Ennek elsődleges színtere az osztályfőnöki óra, az osztálykirándulás, ahol a tanulók megismerkednek az iskolai szokásokkal, elvárásokkal. Célunk, hogy a diákok tanulják meg az együttműködés képességét, a csoport és az osztály érdekében. Tegyenek szert megfelelő önismeretre, sajátítsák el az önértékelés módját. Kihasználjuk az iskolai rendezvények összetartó erejét. Tanulóink legyenek aktív résztvevői az iskolai rendezvényeknek, házigazdái a nyílt napoknak, a pályaválasztási kiállításnak, ahol megtanulják a szervezés és lebonyolítás aprólékos munkája mellett azt is, hogyan kell képviselni az iskolát. Szeretnénk még jobban erősíteni a közösségi tudatot, tanulóink legyenek büszkék az iskolájukra. Arra törekszünk, hogy legyen lehetőségük tenni az iskoláért, éljék meg az azonosulás örömét. Az iskolánk pedagógiai programjában rögzíti, mely évfolyamokon szervezi meg a közösségi szolgálatot és mely tevékenységi körökben: lehetőség szerint 9. évfolyamon évi 5+5, 10. évfolyamon évi 20 és 11. évfolyamon évi 15+5 óra szolgálatot vállaljanak a tanulók. A választható tevékenységi területek a következők: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi Együttműködési formák Az iskolai nevelés, a tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a tanuló iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermek személyiségének kedvező fejlődése Iskolánk együttműködési formái: A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a di- 15

16 ákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatja a diákokat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: szülői értekezlet; fogadó óra; nyílt tanítási nap; írásbeli és elektronikus tájékoztató; előadások szervezése; pályaválasztási tanácsadás. A szülők részéről a következőkre számítunk: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken; ötletnyújtás az előadások (nevelési, közösségi stb.) témáihoz; őszinte véleménynyilvánítás; együttműködő magatartás; nevelési problémák őszinte megbeszélése, a közös megoldásra való törekvés; szponzori segítségnyújtás; közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, iskolabál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógus feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben feladata: nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a tanulók személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét; a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse; segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat; előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására; egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat; 16

17 a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről; a tanulók testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával; a tanulók és a szülők emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon; az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét; a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját; részt vegyen a pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát; tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa; a jogszabályokban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse; pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken; a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel; koordinátorként, megbízás alapján közreműködik az ötven óra közösségi szolgálat iskolai és külső feladatainak ellátásában A pedagógusok helyi feladatai a tanítási órák megtartása; a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása; osztályfőnöki feladatok ellátása; iskolai sportköri foglalkozások; szakkörök vezetése; differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.); könyvtárosi feladatok; a tanulók munkájának rendszeres értékelése; érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása; kísérletek összeállítása; a tanulmányi versenyek lebonyolítása; tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok; felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken; iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése; a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatok) ellátása; az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása; szülői értekezletek, fogadóórák megtartása; részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken; a tanulók felügyelete óraközi szünetekben; tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése; 17

18 iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, és ezeken való felügyelet ellátása; részvétel a munkaközösségi értekezleteken; tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés; részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében; szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása; osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása; helyettesítő tanári feladatok ellátása; részvétel a közösségi szolgálat dokumentálásában; rendezvényekre a tanulók kíséretének ellátása; a diákmozgalom tevékenységének segítése; a pályaválasztási tevékenység, pályaorientáció segítése Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnök pedagógiai munkája során céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Az osztályfőnökök feladatkörébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődésből adódó kötelezettségek elvégzése, megtartása. A tanulók megismerésére és az osztályközösség arculatának formálására kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki: a) adminisztrációs teendők ellátása; b) szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása; c) közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen színtere. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők is, és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök akinek célja a tanuló sokoldalú megismerése és fejlesztése élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a tanulók autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a tanulóknak, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyanoknak, amilyenek, hisz élettapasztalatukat, mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. 18

19 Az osztályfőnöki órákon törekednünk kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a kényes témákban is Az osztályfőnök feladatai: együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti az osztályközösség kialakulását; koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját; aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős); figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére; minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok közössége, majd a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján, vagy esetleg elektronikus formában, fogadóórán rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről; ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat; figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát; tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében; az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére; részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét; megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének értékeit, felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért, ezeknek előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz; felelős az osztály termének dekorációjáért, arra törekszik, hogy a terem megjelenése legyen szinkronban az iskola által közvetített értékekkel; figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű tanulókat; közreműködik az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv megvalósításában; rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt cél a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: különleges bánásmódot igénylő, tanuló: o sajátos nevelési igényű tanuló; o beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló; o kiemelten tehetséges tanuló; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. 19

20 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Kiemelten tehetséges tanuló az, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Az iskolai oktatás feladata: a kiemelkedő képességek feltérképezése, további fejlesztése; az eddig rejtve maradt képességek feltárása és továbbfejlesztése; a reális önértékelés kialakítása; a szorongás feloldása. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka során a tanulók személyiségfejlesztésének, az értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi nevelésének hatékonyabbá, eredményesebbé tételét szolgálják más, tanórán kívüli tevékenységek. Mindez az iskolai életet színesebbé, mozgalmasabbá teszi, erősíti a diákok iskolához, a városhoz tartozásának érzését. Ugyanakkor lehetőséget adnak a differenciált foglalkozásokra, a tehetség még hatékonyabb kibontakoztatására. Ilyenek lehetnek a szaktárgyakhoz kapcsolódó szintfelmérések; diákkörök, szakkörök; sport- és tanulmányi versenyek; nemzetközi pályázati munkában való részvétel. Ezek lehetőséget adnak a tantervi ismeretanyag kibővítésére, a tehetségkutatásra, tehetséggondozásra, az országos versenyeken való részvételre, egyetemi, főiskolai tanulmányokra való előkészítésre. A kiemelkedő képességek felszínre törését, kibontakozását szolgálják: a szakkör; a diákszínpad, énekkar; az iskolai kulturális, szakmai és sportversenyei; a diákgála; az iskolaújság, iskolarádió és az iskolai honlap szerkesztése; az iskolán kívüli kulturális, tudományos, sportrendezvények; lehetőség szerint a SÉTA program Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskolába járó tanulók közül sokan olyan veszélyeknek vannak kitéve, amelyek nehezítik, akadályozzák az egészséges életvitelt, illetőleg az információ átadását. Azok a diákok, akik úgy érzik, és úgy viselkednek, mintha kirekesztenék őket az osztályközösségből; nem szeretik az iskolai tevékenységeket; feltűnően sokat hiányoznak, csavarognak; súlyosabb tanulmányi és viselkedési gondjaik vannak; sok iskolai kudarc éri őket; feltétlenül a szaktanárok, az osztályfőnökök figyelmére, sajátos gondoskodására szorulnak. Az iskolába belépő tanulók osztályfőnökei erre vonatkozó tapasztalataikat folyamatosan jelzik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. A szülőkkel való problémafeltárás és 20