Székesfehérvári Szakképzési Centrum. Jáky József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 Székesfehérvári Szakképzési Centrum OM: Jáky József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Iskola azonosítója: Székesfehérvár, Deák Ferenc u / Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni Elfogadva: augusztus 24. Hatályba lép: szeptember 1.

2 Tartalom BEMUTATKOZÁS... 6 JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET:... 8 I. FEJEZET: NEVELÉSI PROGRAM... 9 I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.1.1. Célok I.1.2. A célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok I.1.3. A fenti célok megvalósításának stratégiája: I.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai I.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok I.2.1. Pedagógiai célok I.2.2. Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket: I.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok I.3.1. Az egészségfejlesztés általános elvei I.3.2. Az egészségnevelés fontos területei: I.3.3. A mindennapos testnevelés, mindennapi testedzés I.3.4. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata I.3.5. A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok I.3.6. Drogprevenciós stratégia I.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok I.4.1. A közösségfejlesztés feladatai I.4.2. Együttműködési formák I.4.3. Iskolánk együttműködési formái: I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai I.5.1. A pedagógus feladatai I.5.2. A pedagógusok helyi feladatai I.5.3. Az osztályfőnöki munka tartalma I.5.4. Az osztályfőnök feladatai: I.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 25 I.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység I.6.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 26 I.6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program I.6.4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység I.6.5. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok I.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 32 I.8.1. A szülők részvétele a nevelési folyamatban I.8.2. Szülői szervezet I.8.3. A pedagógusok és a szülők I.8.4. Diákönkormányzat I.8.5. A pedagógusok és a tanulók

3 I.8.6. Az iskola és a partnerei kapcsolattartásának formái I.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabálya, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei I.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai I.9.2. Osztályozó vizsga I.9.3. Különbözeti vizsga I.9.4. Pótló vizsga I.9.5. Javítóvizsga I.9.6. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai I.9.7. Az alkalmassági vizsga szabályai I.9.8. A szóbeli felvételi vizsga követelményei I.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései I Felvétel a kilencedik évfolyamra I Átvétel más iskolából I.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv II. FEJEZET: HELYI TANTERV II.1. A választott kerettanterv megnevezése II.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszám 41 II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei (figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét) II.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása II.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja II.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai II.7. Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát II.7.1. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése II.8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei II.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit II.9.1. Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei II.9.2. Az ismeretellenőrzés általános formái: II.9.3. A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái II.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei II.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag. (Intézményünk általános kerettantervre épülő képzésben oktatja növendékeit.) II.12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek II Az iskola egészségnevelési elvei

4 II Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok II Az iskola környezeti nevelési elvei II.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések II.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek II A magatartás értékelésének elvei II A szorgalomjegyek megállapításának elvei II A jutalmazás iskolai elvei II A fegyelmezés iskolai elvei II.15. Egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek II Kötelezettségvállalás II Az otthoni felkészülés szabályai II Iskolánk hagyományaiból adódó versenyek, rendezvények: II.16. A évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján: Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája egyesített közismereti + szakmai órahálók: XIII. INFORMATIKA ágazathoz XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz XXXV. FÖLDMÉRÉS ágazathoz Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája részletes tantárgyi programok: III. FEJEZET: SZAKMAI PROGRAM III.1. Általános információk III.2. Elméleti és gyakorlati képzés: III.2.1. Elméleti képzés III.2.2. Gyakorlati képzés III.3. A szakmai képzés ingyenessége: III.4. Felvétel rendje a szakképző évfolyamra III.5. Szakképző évfolyamra történő felvétel/ besorolás elvei III.6. Szakképző osztályok kialakításának elvei III.7. Szakképzési évfolyamok száma III.8. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények III.9. Hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon III.9.1. Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: III.9.2. Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: III.10. Előzetes tudás beszámításának feltételei a szakképző évfolyamon III.11. Felnőttoktatás III.12. Felnőttképzés III szeptembere előtt indult iskolai rendszerű szakképzésekről: III.14. Az iskolánkban alkalmazott szakképzési kerettantervek: III.15. A választott kerettanterv feletti óraszám ágazatonként, tagintézményenként III.16. Átjárhatóság III évfolyamon: III évfolyamon: III.17. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek III Kötelezettségvállalás III Tantárgyi tudás értékelésének módja

5 III Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények: III Munkaruha, munkavédelmi cipő: III Pályázatok: III Szakmai Program mellékleteinek listája Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája szakmai órahálók: Informatikai rendszergazda Gazdasági informatikus Magasépítő technikus Mélyépítő technikus Útépítő és fenntartó technikus Vasútépítő és fenntartó technikus Hídépítő és fenntartó technikus Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus Vízépítő technikus FELNŐTTOKTATÁS (ESTI) Magasépítő technikus (esti) Mélyépítő technikus (esti) Útépítő és fenntartó technikus (esti) Vasútépítő és fenntartó technikus (esti) Hídépítő és fenntartó technikus (esti) Vízépítő technikus (esti) Informatikai rendszergazda (esti) Gazdasági informatikus (esti) FELNŐTTKÉPZÉS Magasépítő technikus (felnőtt) Mélyépítő technikus (felnőtt) Útépítő és fenntartó technikus (felnőtt) Vasútépítő és fenntartó technikus (felnőtt) Hídépítő és fenntartó technikus (felnőtt) Vízépítő technikus (felnőtt) Informatikai rendszergazda (felnőtt) Gazdasági informatikus (felnőtt) Gépírás tanterv ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

6 Bemutatkozás Iskolánk hatvanöt éves, az épület már csaknem száz: történetük csak 1951 szeptemberében kapcsolódott össze. A közel egy évszázados múltra visszatekintő épületben a középiskolai oktatást ugyanis hat évtizeden át megelőzte a népiskolai: a főépület falai egykor 6 12 éves kisiskolásoknak adtak otthont. A századfordulón az egykori Pirosalma huszárlaktanya helyén emelt iskolaépület eklektikus ornamentikáját már csak a tervrajzok és az emlékezet őrzik. A második világháború romba döntötte a Deák Ferenc utcai elemi iskolát: a várost ért bombatámadás 1944 októberében romhalmazzá változtatta, csak kiégett falai maradtak meg. Újjáépítését követően 1951 szeptemberében népesült be ismét az épület, de nem csak a középiskolai tanulmányaikat akkor kezdő elsőévesekkel. A velük együtt érkező másodévesek 1950-ben még az Ady Endre utcai Ybl Miklós Gimnázium épületében a leánygimnáziummal közös igazgatás alatt kezdték meg tanulmányaikat, mint a 10. számú Építőipari Gimnázium tanulói november elején az Oktatási Bizottság két TISZK felállítása mellett döntött. Iskolánk ebben az előterjesztésben még abban a csoportban szerepelt, melynek iskoláiban túlnyomórészt szakmunkásképzés folyt, de szakmailag nem azonos szakmák oktatása. Egyhangú volt a döntése a tantestületnek. Javasoltuk a másik csoportba történő átkerülésünket, ahol érettségit és szakképesítést adó iskolák voltak. Így kerültünk abba a TISZK-be, ahová június 30-ig tartoztunk: I. István Kereskedelmi és Közgazdasági Középiskola, Bugát Pál Egészségügyi és Környezetvédelmi Szakképző Iskola, Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola, Jáky József Műszaki Szakközépiskola. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 302/2008. (VI. 19.) sz. határozata alapján a Jáky József Műszaki Szakközépiskola megszüntető okirata A megszűnő intézmény neve: Jáky József Műszaki Szakközépiskola Székhely: 8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc utca 11. A megszűnés időpontja: július 31. Jogutód intézmény: Belvárosi I. István Középiskola A megszűnő intézmény Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 302/2008. (VI- 19.) sz. határozata alapján a Belvárosi I. István Középiskola tagintézményévé válik július 1-től felbomlik a korábbi TISZK, valamint fenntartóváltás következik, aminek eredményeként a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolájaként folytatjuk immár 65 éves tevékenységünket: Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges ismeretek, kompetenciák. Iskolánknak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. Intézményünkben 6

7 az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. Ezekről a szakterületekről pedagógiai programunk részét képező szakmai programban található részletes leírás. Mindemellett ellátja az iskola a kötelező közösségi szolgálat elvégzéséhez szükséges jogszabályban előírt kötelezettségeket évfolyamon az érettségi vizsgára felkészítő általános és szakmai orientációs és szakmai alapozó képzés folyik építészeti, közlekedésépítő, földmérés és informatikai szakágazatokon. A évfolyamon az OKJ-s szakképzések elvégzésével közlekedésépítő technikus (útépítő, vasútépítő és hídépítő elágazással), magasépítő technikus, mélyépítő technikus és informatikus végzettség szerezhető. Felnőtt oktatás a évfolyamon érettségire való felkészítés illetve építészeti szakmai alapismeretek oktatása folyik. Az iskolánkban a tanulók rendelkezésére áll: 21 tanterem, 3 laboratórium. 7 tanműhely 7 számítógépterem Internet-hozzáféréssel Multimédiás nyelvi labor Tornacsarnok, sportpálya Kultúrterem színpaddal kötetes könyvtár. Az iskola közszolgálatot lát el, társadalmi, regionális, megyei, járási és városi igényeket elégít ki. A közszolgálati feladatok mellett azonban megőrizzük a hagyományos értékközvetítő szerepet is. A régió, a megye, járás és a város igénye az iskolával szemben az, hogy olyan tanulókat képezzen, akik képesek beilleszkedni a társadalmi munkamegosztás rendszerébe, ismerik az erkölcsi értékeket, ezeket nem csupán megőrzik, hanem képesek továbbfejleszteni is őket. Ismerik a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeit. Kialakítják magukban az önművelés igényét, embertársaikat tisztelik, a haza szeretetét fontosnak tartják. A dinamikusan fejlődő régió munkaerő-szükségletét konvertálható szaktudású fiatalokkal kell kielégíteni, tovább kell erősíteni a tanulók kötődését az iskolához, a városhoz, járáshoz a megyéhez, a régióhoz. A munkahelyek szakmailag jól felkészült, számítógépes ismeretekkel, biztos idegennyelv-tudással rendelkező, csapatmunkára alkalmas, a közösség érdekeihez alkalmazkodni tudó, a kulturált magatartás formáit ismerő munkaerőt várnak tőlünk. A szülők és a tanulók érdeke az, hogy az iskola készítsen fel az érettségi és a szakmai vizsgákra, adjon esélyt a felsőfokú továbbtanuláshoz, a minél sikeresebb felvételi vizsgához. A színvonalas oktatómunka mellett igénylik az iskola nevelőmunkáját is, a tanulók személyiségének fejlesztését. 7

8 Jogszabályi környezet: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény módosításáról 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet módosításáról. 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról Szakmai és vizsgakövetelmény rendeletek o NGM - 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet (az előző módosítása) o NFM 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet o VM 41/2013. (V. 28.) VM rendelet 8

9 I. FEJEZET: NEVELÉSI PROGRAM (2011. évi CXC. törvény évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26. ; 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7. ) 9

10 Az intézmény pedagógiai hitvallása: Intézményünk célja, hogy fiatal tanulóinkból olyan elhivatott szakembereket képezzünk, akik képesek szakmai tudásukat a társadalom érdekébe állítani, azt önállóan alkalmazni. Hozzásegítjük őket, hogy szakmai ismereteiket úgy gyarapíthassák, hogy közben élvezzék az alkotás örömét, szakmai ismereteiket önállóan alkalmazhassák, ismereteikre támaszkodva újat és különlegeset hozhassak létre. Iskolánk végzett tanulói felismerik a tudás gyarapításának és a folyamatos tanulásnak a fontosságát, képesek ismereteiket önállóan, élethosszig tartóan is megújítani. I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.1.1. Célok Iskolánk célja elősegíteni a tanulók harmonikus testi, lelki és értelmi fejlődését készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevelni. Kiemelt célunk a nevelésoktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Az iskola oktatási célrendszerének középpontjába a magas színvonalú közismereti képzést, majd az erre épített szakmai képzést állítjuk. A tananyag átadása közben hozzásegítjük tanítványainkat, hogy állandó érdeklődés fejlődjön ki bennük az új ismeretek és tapasztalatok iránt, hogy azokat kritikusan megvizsgálva beépítsék addigi tudásuk rendszerébe. Megtanítjuk őket tanulni, ezzel elősegítve a későbbi folyamatos fejlődést, felhívva figyelmüket az élethosszig tartó tanulás jelentőségére. Hozzásegítjük őket munkájukban az alkotás öröméhez, melyben sikereket élhetnek meg. Ezáltal eljuthatnak az emberi munka tiszteletéhez és szeretetéhez, mely önmaguk és későbbi családjuk megélhetésének alapja. Elengedhetetlen, hogy ebben a folyamatban a megjelenő értékeket (tárgyi, művészeti, erkölcsi), felismerjék, megbecsüljék és megszeressék. Célunk felfedeztetni diákjainkkal nemzetünk igazi értékeit, amely nyelvi és kulturális közegünk. Reméljük, hogy ezáltal a nálunk tanulók rátalálnak közösségi gyökereikre. Tanulóink képességeit és adottságait mérlegeljük, s ennek megfelelően a differenciált pedagógia módszereit alkalmazzuk. A lehetőség szerint egységes tartalmú és követelményrendszerű közismereti képzés a következő célok elérését szolgálja: biztosítani az általános műveltséget jelentő tananyag elsajátítását; felkészíteni az érettségi vizsgára; megalapozni a közismereti tárgyak mellett a szakágazatos alapozó tárgyakkal a szakképző évfolyamon tanítandó szakmai tantárgyakat; átadni piacképes szakmai ismereteket; színvonalas oktatással biztosítani a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő pályaválasztást, továbbtanulást (kiemelten a szakirányú továbbtanulás); 10

11 biztosítani az átjárás lehetőségét más iskolába; segíteni a személyiség teljes körű kibontakoztatását (tehetséggondozás és felzárkóztatás); továbbfejleszteni a tanulók készségeit és jártasságait; biztosítani az esélyegyenlőséget; gyermekközpontúságot kialakítani az oktató-nevelő munkánk során; klasszikus értékeket közvetíteni a műveltség és az erkölcs területén; elfogadtatni a tudatos életvitelt, harmonikus személyiségfejlesztést; egészséges életmódra és tudatos környezetvédelemre nevelni; I.1.2. A célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok A tanuló személyiségének átfogó fejlesztése az iskola pedagógiai folyamataiba beépíthető tevékenységek, módszerek és eszközök segítségével: Az értelem kiművelése: a megismerő képességek és az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, a tanulási módszertár kiépítése, a tanulási motiváció, a tanulás, mint életprogram elfogadásának segítése, a kognitív kompetencia rutinjainak kialakítása. Szociális kompetencia fejlesztése: a szociális attitűdök és értékrend megszilárdítása, a szociális érdekérvényesítés fejlesztése. Személyes kompetencia fejlesztése: egészséges és kulturált életmódra nevelés, a szuverenitás és önértékelés képességeinek kialakítása, az egészséges éntudat fejlődésének segítése. Speciális kompetenciák kialakítása: a szakmai képzés alapozásához szükséges alkotóképesség fejlesztése, pályaorientáció, pályaalkalmasság felmérése, tudatosítása, a tehetség kibontakozásának segítése, valamint a digitális és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése. I.1.3. A fenti célok megvalósításának stratégiája: a tananyagot magas szinten átadni valamennyi képzési szakaszban; megismertetni a tanulókkal az egyetemes emberi értékeket; erősíteni a közösségi érzést, hazaszeretetet, a humanizmust; kialakítani a másik ember iránti tiszteletet; kialakítani a tanulókban a felelősségérzetet, a felelősségvállalást; megismertetni az egyetemes kultúrát és kialakítani az európai azonosságtudatot; megtanítani őket a hagyományok tiszteletére, a hagyományok továbbvitelére; megismertetni őket a kulturált szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltésének módjával; kialakítani bennük a környezet, a természet védelmének, szeretetének fontosságát; megismertetni őket az egészséges életvitel jelentőségével, az önpusztító magatartás következményeivel (felvilágosítani a tanulókat a drog, az alkohol, a dohányzás káros hatásairól), az élet szeretetére nevelni; megismertetni a különböző családmodelleket; felkészíteni a családi szerepekre; megismertetni a családtervezés fontosságát; 11

12 nevelni az örök emberi, erkölcsi értékek megbecsülésére. I.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, az osztályzást, a jutalmazást. Eszközök és eljárások alkalmazása: előnyben részesítjük azokat a szervezési megoldásokat, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; használják az infokommunikációs eszközöket; a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket (tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, tantárgytömbösítés); a nevelési-oktatási folyamatot úgy kell megszerveznünk, hogy az segítse a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon törekszünk arra, hogy alkalmazzuk az egyén nevelésében és oktatásában az együttműködő (kooperatív) tanulástechnikákat és formákat; sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; az sajátos nevelési igényű tanulók esetében specifikus fejlesztést, egyéni haladási ütemet alkalmazunk; tanításunk fő elve és teendője a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; a tanítási-tanulási helyzeteknek, a tanulásszervezési módoknak és értékelési eljárásoknak alkalmazkodniuk kell az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, hogy azok támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; a különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítanunk mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. 12

13 I.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok I.2.1. Pedagógiai célok Az oktatási célkitűzések mellett nagy figyelmet fordítunk a közösség számára értékes, és egyénileg is eredményes ember formálására. Sajátos képzési feladataink megvalósítása során az oktatás minőségének magas színvonalával egyenrangú követelménynek tekintjük az emberi személyiség fejlesztését is. Ennek érdekében szervezzük iskolánkban a közösségi szolgálat teljesítését a tanulók számára. Munkájában sikeres emberré, teljesítménye alapján elismert polgárává a társadalomnak az válhat, aki megfelelő személyiségjegyekkel rendelkezik. Intézményünkben minden pedagógiai tevékenység az elfogadott célrendszer megvalósítására irányul. Arra, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A középiskolai nevelés nehézségeinek kiindulópontja az, hogy a tanulók már részben kialakult jórészt másutt és más körülmények között kialakult egyéniséggel érkeznek a középiskolába. Így első feladatunk a tanulók személyiségének megismerése, a középiskola életébe való integrálása, és megfelelően történő aktivizálása. Ez a feladat nemcsak az osztályfőnökök munkájának része, hanem minden szaktanáré is, hiszen a személyiség nemcsak a tulajdonságokat, hanem a képességeket és készségeket is magában foglaló kategória. Nevelésünk célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat kezelni, helyére tenni. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésünknek tartania kell. I.2.2. Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket: Választott szakma szeretetére nevelés: Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk a szakma megszerettetésére és a színvonalas szakmai oktatásra. Ezzel összhangban tanulóinknak el kell érniük, hogy a szakma műveléséhez szükséges precizitást és etikus magatartási normákat elsajátítsák. Az emberi méltóság tiszteletére nevelést: célunk, hogy tanítványaink tiszteljék embertársaikat, az egyének autonómiáját, képesek legyenek a másság elfogadására, és legyen önismeretből fakadó önbecsülésük. A konfliktusok megoldására nevelést: célunk, hogy képesek legyenek együttműködésre, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására, sajátítsák el az érdekérvényesítés társadalmilag elfogadott technikáit. Konfliktushelyzetben döntésük alapja az ismereteikből leszűrt, értelmileg és érzelmileg elfogadott szilárd értékrend, erkölcsi meggyőződés legyen. Az egyéni kiválóságra nevelést: célunk, hogy a tanulók folyamatos önképzésre törekedjenek. Korunk követelménye a permanens ismeretszerzés, az önálló tanulás hatékony módszerének elsajátítása. Legyenek igényesek önmagukkal szemben, ismerjék fel az emberi minőség és az életvitel minősége közötti összefüggéseket. A becsületre nevelést: célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a becsületes munka, a szorgalom, a küzdeni tudás és a kitartás fontosságára. Becsületes életvitelükkel legyenek igényesek saját becsületükre, de másokét is segítsék megőrizni. Tudjanak erőszak nélkül a jóért, az igazért, a nemes célokért küzdeni. Világossá kell tenni számukra, hogy milyen 13

14 nagy értéke van mások önzetlen szolgálatának, hiszen enélkül nem létezhetne család, nemzet, emberiség. Célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a szorgalom, a küzdeni tudás és a kitartás fontosságára. A fenti célok elérése érdekében az oktató-nevelő munka folyamatában kialakítandó készségek és képességek értékhierarchiájában a következőket állítjuk előtérbe: Az önálló tanulás képességének és az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, melyhez a jó munkaerkölcsön alapuló önálló munkavégzés képessége kapcsolódik. A kommunikációs képességek továbbfejlesztése, mert az anyanyelvi biztonság és műveltség alapfeltétele az oktatási célok elérésének éppúgy, mint az egyén szocializációjának. A regenerálódás képessége a kulturált életformának és az egészséges életmódnak szükségletté válását jelenti. A társadalomban élő ember számára nélkülözhetetlenek az integrálódási képességek, melyek lehetővé teszik számára a családi, nemzeti, emberi környezetbe való harmonikus beilleszkedést. Ez a személyiségfejlesztő oktatás akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai program nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulás, a játék és a munka változatos formáinak. A szabadidő igényes, kulturált eltöltési formáinak megmutatása, szembeállítása a kommersz tömegszórakoztatással a tanulók helyes értékrendjének kialakítását segíti elő. Ezek lehetnek a következők: természetjárás és országismeret (tanulmányi szemlék); színház-, kiállítás- és múzeumlátogatás; iskolai könyvtár használata; az iskola által szervezett kulturális programokon való részvétel; szakkörökön való részvétel; az iskolaújság, iskolarádió és az iskolai honlap szerkesztőinek közösségében való munkálkodás; kézműves tevékenység; a sportprogramokon való részvétel. szakmai programokon való részvétel, pl.: Építők napja, Konstruma kiállítás és egyéb, a szakma által szervezett rendezvényen történő részvétel. Mindezek a foglalkozások tanévenként igény szerint a pedagógusok, a diákönkormányzat és a szülők segítségével megszervezésre kerülhetnek. I.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok I.3.1. Az egészségfejlesztés általános elvei A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon, honlapokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk). 14

15 A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megvalósításában. Az iskola diákönkormányzata segíti az egészségnevelést az aktuális információk továbbításával és a pályázati és versenykiírások figyelésével, továbbításával. Támogatja a tanulók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó segítő képzéseken. Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak és az osztályfőnöki órák anyagába beépítjük az egészségnevelési témákat. Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevételével javasoljuk kialakítani. A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus segítségével bekapcsolódunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a családsegítő központtal, segítjük a mentálhigiénés prevenció megvalósulását. Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biztosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést. Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés prevenciója), a Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési csoporttal, a Család és Nővédelmi Központtal. Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók egészséges életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Legfontosabb alapelveink: Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára az egészséges életmód kapcsán. Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét. Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását. Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken: Évente az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a évfolyamon. Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szűrőés általános vizsgálatot a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál. Az érettségi utáni szakképzés megkezdése előtt a tanulók pályaalkalmassági orvosi vizsgálatokon vesznek részt. Szakképzésben a gyakorlatok előtt kötelező orvosi vizsgálatokon vesznek részt, melyeknek iránya a képzés fajtájától függ. 15

16 Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. Kilencedik évfolyamra csak az a tanuló nyerhet felvételt, aki a kötelezően előírt pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton megfelelt. Az alapelvek megvalósítását segítő programok: beszélgetések; előadások; szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.); írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.); sportprogramok; vetélkedők; részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken; fotó- és rajzpályázatokon való részvétel; szenvedélybetegség megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások. I.3.2. Az egészségnevelés fontos területei: személyi higiénére nevelés; táplálkozás higiénéjének kialakítása; a baleset megelőzése; testtartásjavítás; testi nevelés; környezeti higiéné biztosítása; szabadidő helyes eltöltésére nevelés; szexuális nevelés. I.3.3. A mindennapos testnevelés, mindennapi testedzés A 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára kötelező megszervezni a heti öt testnevelési órával a mindennapos testnevelést. Azoknak a tanulóinknak, akikre nem vonatkozik ez a törvény, intézményenként heti öt tömegsport óra biztosításával teremtjük meg a mindennapi testedzés lehetőségét. Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben, szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. I.3.4. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata tanévenként egy alkalommal a minisztérium által kiadott Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez című módszertani kiadványban leírtak szerint történik a testnevelő tanárok közreműködésével. Ez a motoros teszt-együttes az alábbi kritériumoknak felel meg: a tesztek elvégzése semmilyen egészségkárosító hatást nem vált ki; a tudományos kritériumoknak megfelel; 16

17 nemzetközileg összehasonlítható; egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel; Az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérjük: o kardio-respiratorikus állóképességet; o erőt; o izom állóképességet; o testösszetételt. A méréseket a tanév során egyszer, rendeletben meghatározott időben (tanév rendje) végezzük el a tanulókon. Az eredményeket egy központilag kiadott táblázatban kell vezetni. A mérési értékekből kiszámítható pontértékek megmutatják a központi adatokhoz viszonyított fizikai állapotot. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0-20 pont igen gyenge pont gyenge pont elfogadható pont közepes pont jó pont kiváló pont extra A mérések célja: A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása. Az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés összeállítása. A megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon követése. A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önértékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése. I.3.5. A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni. Ennek érdekében feladatunk: elősegíteni az érzelmi fejlődést; elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást; fejleszteni az akaraterőt; fenntartani a harmonikus egyensúlyt önmaga és a környezete között; felismerni a szocializációs zavarokat, elősegíteni a beilleszkedést. Módszerek: jutalmazás-büntetés (reális énkép); közösségi helyzet kialakítása; 17

18 követelés (feladatokban realizálódik); meggyőzés (szemléletformálás); alternatív feladatok; példamutatás; egyéni, csoportos foglalkozások. A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz. I.3.6. Drogprevenciós stratégia Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak formálása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogprevenciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint meg kell szervezni az öntevékeny kortárs segítő csoportot, fejleszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetőségeket. Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal, hogy segítséget kérhessenek tőlük. A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusoknak, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó pedagógusnak, iskolai diákönkormányzat tagjainak és az iskolai védőnőnek a bevonásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget, a témakört érintő cikkeket, szórólapokat helyezünk el a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is. I.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok I.4.1. A közösségfejlesztés feladatai A közösségfejlesztés feladata az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése. Az iskola közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatrendszerének főbb elemei a következők: A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, múltját, értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar történelmi személyek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ez az ismeret alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a 18

19 hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. A tanulók legyenek nyitottak, megértőek, elfogadóak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, népek, vallások, a másság iránt. Alakuljon ki a tanulókban pozitív hozzáállás a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrejött eredményeket, s ebben Magyarország szerepét. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak életében. Tanulóinkat aktív állampolgárrá kell nevelni. Fel kell készíteni őket arra, hogy a közéletben, a civil társadalomban, a lakóhelyi, a szakmai, a kulturális közösség életében erőszakmentesen, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartásával, az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tiszteletben tartásával hatékonyan, építő módon vegyenek részt. A tanulókban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Ki kell alakítani a tudatos fogyasztói szokásokat. Fejleszteni kell a tanulók kommunikációs kultúráját, amely részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megismerésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés és véleményformálás áll. Mindezek az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják, de idetartozik a metakommunikáció alkalmazásának ismerete is. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon felhasználó fiatalokat kell nevelni. Fontos cél az egészséges életmódra nevelés. Fel kell készíteni a diákokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Szükséges foglalkozni a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel is. Fejlesztenünk kell a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A közösségfejlesztésre megragadunk minden alkalmat, amelyet a tanórai, tanórán kívüli foglalkozások adnak. Ennek elsődleges színtere az osztályfőnöki óra, az osztálykirándulás, ahol a tanulók megismerkednek az iskolai szokásokkal, elvárásokkal. Célunk, hogy a diákok tanulják meg az együttműködés képességét, a csoport és az osztály érdekében. Tegyenek szert megfelelő önismeretre, sajátítsák el az önértékelés módját. Kihasználjuk az iskolai rendezvények összetartó erejét. Tanulóink legyenek aktív résztvevői az iskolai rendezvényeknek, házigazdái a nyílt napoknak, a pályaválasztási 19

20 kiállításnak, ahol megtanulják a szervezés és lebonyolítás aprólékos munkája mellett azt is, hogyan kell képviselni az iskolát. Szeretnénk még jobban erősíteni a közösségi tudatot, tanulóink legyenek büszkék az iskolájukra. Arra törekszünk, hogy legyen lehetőségük tenni az iskoláért, éljék meg az azonosulás örömét. Az iskolánk pedagógiai programjában rögzíti, mely évfolyamokon szervezi meg a közösségi szolgálatot és mely tevékenységi körökben: lehetőség szerint 9. évfolyamon évi 5+5, 10. évfolyamon évi 20 és 11. évfolyamon évi 15+5 óra szolgálatot vállaljanak a tanulók. A választható tevékenységi területek a következők: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi. I.4.2. Együttműködési formák Az iskolai nevelés, a tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség, valamint a szakmával való együttműködés. Ennek alapja a tanuló iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermek személyiségének kedvező fejlődése. I.4.3. Iskolánk együttműködési formái: A vezetőség és a szakma képviselőinek (szakmai kamarák, cégvezetők, stb.) együttműködésének formái: - Az összefüggő szakmai gyakorlat a cégek, az iskola és a Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével valósul meg. Célunk, hogy az összefüggő szakmai gyakorlat során a tanulók az iparba kikerülve olyan feladatokkal és problémákkal találkozzanak, amely segíti a szakmai fejlődésüket. - Az együttműködés további formái, hogy az iskola szakmai rendezvényekhez helyszínt és kooperatív részvételt biztosít. 20

21 A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatja a diákokat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: szülői értekezlet; fogadó óra; nyílt tanítási nap; írásbeli és elektronikus tájékoztató; előadások szervezése; pályaválasztási tanácsadás. A szülők részéről a következőkre számítunk: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken; ötletnyújtás az előadások (nevelési, közösségi stb.) témáihoz; őszinte véleménynyilvánítás; együttműködő magatartás; nevelési problémák őszinte megbeszélése, a közös megoldásra való törekvés; szponzori segítségnyújtás; közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével. I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai I.5.1. A pedagógus feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben feladata: a tanulók motiválása különböző módszerek alkalmazásával, ezek egyik hatékony típusa a tanuló sikerélményhez juttatása nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a tanulók személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, 21

22 figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét; a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse; segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat; előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására; egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat; a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről; a tanulók testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával; a tanulók és a szülők emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon; az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét; a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját; részt vegyen a pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát; tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa; a jogszabályokban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse; pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken; a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel; koordinátorként, megbízás alapján közreműködik az ötven óra közösségi szolgálat iskolai és külső feladatainak ellátásában. I.5.2. A pedagógusok helyi feladatai a tanítási órák megtartása; a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása; osztályfőnöki feladatok ellátása; iskolai sportköri foglalkozások; szakkörök vezetése; 22