Az amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) Mollusca, Unionidae balatoni behatolásának nyomonkövetése a Sió-csatornán keresztül

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) Mollusca, Unionidae balatoni behatolásának nyomonkövetése a Sió-csatornán keresztül"

Átírás

1 Az amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) Mollusca, Unionidae balatoni behatolásának nyomonkövetése a Sió-csatornán keresztül Anodonta woodiana woodian LEA, 1834 Készült a Balatonkutatási Alapítvány évi megbízására Készítette: Dr. Kiss Árpád mg. tud. kandidátusa kissarpad@tiszanet.hu

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Az amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) a kelet ázsiából származó, nagytestű, és hazájában Kínában édesvizi gyöngytermelésre is felhasznált kagyló európába kerülése a 6-as évekre tehetô, mikor a Kelet-Ázsiai növényevô halakat Európába, közte Magyarországra is behurcolták. A kagyló ektoparazita lárvái a halak bôrére, úszóira csimpaszkodnak, és rövid 7-12 napos metamorfózis után mint kifejlett kagyló (.5 mm) az aljzatra hullva megkezdi önálló életét. Káros lehet akkor, ha túlszaporodva, a hazai átlagos kagylóbiomasszát jóval meghaladó tömegben elszaporodik, majd a populáció kiöregedése és pusztulása vízminôségi problémákat okozhat. (Kagylópusztulás Soroksár, Balaton). Anodonta woodiana woodiana szaporodása Az 1993-ban végzett balatoni kagylófelmérés során kiderült, hogy a Balaton egyelôre mentes az amuri kagylótól. A biomassza- becslés szerint a tóban kb. 13. tonna kagyló található, zömében a Keszthelyi öbölben. Ugyanakkor, a Sió csatorna mintázásakor ban Simontornyánál, és Szekszárdnál már elôfordult amuri kagyló, fennált tehát a veszély, hogy az amuri kagyló a Sió- csatornán keresztül -hasonlóan a vándorkagylóhoz, és egyes halakhoz- bejuthat a tóba. A Balatonban jelenleg élô fajok: Anodonta anatina - domináns Anodonta cygnea - gyakori Pseudanodonta complanata. - ritka Unio pictorum - domináns Unio tumidus - gyakori Unio crassus - nem él a tóban 2

3 Az amuri kagyló parazita lárvái a halakkal a keresztül bejuthatnak a tóba. Ennek a kérdésnek a vizsgálatához a Balatonkutatási Alapítvány megbízására 1996-ban több ponton mintáztam a 1.1. Anyag és módszer Gyüjtés: A kagylók gyüjtése kézzel történt. Mintegy 15 ponton vizsgáltam a Balatont és a Sió-csatornát, ezek közül mindössze mintavételi ponton találtam kagylót. A gyüjtési pontokat a jelzi. A gyüjtés során a következô adatokat vettem fel a lokalitásokról: lokalitás, vízmélység, aljzat minôsége, átvizsgált terület, vízáramlás sebessége. A gyüjtés során válogatás nélkül minden élô kagylót kiszedtem mivel a kvadrátmódszer a legtöbb lokalitáson használhatatlannak bizonyult, vagy a rendkívül ritka elôfordulás, vagy a mozaikos mederviszonyok miatt. A faj és biomasza összetétel megállapításához viszont az összes elôforduló Unionidae válogatás nélküli begyüjtése volt szükséges Adatfelvétel: Az adatfelvétel során felvett adatok: Fajnév, ivar, szaporodási adatok, testméretek, növekedési gyűrűk mérete és száma. A méreteket és a növekedési gyűrűket tolómérôvel vettem fel.1 mm pontossággal. A tömeget nem mértem, hanem az évek során felhalmozott méret-tömeg összefüggésekkel határoztam meg az egyedenkénti tömeget, majd a lokalitásonkénti biomasszát. Korábban már kiderült, hogy az ivararány mind az A. woodiana, mind a honos Unionidae-k esetében kb. megközelíti az 5-5 %-ot. Az augusztusi gyüjtés miatt azonban csak az A. woodiana volt szaporodóképes állapotban, ezért a glochídiumokat tartalmazó nöstényeket is jelöltem. Az A. woodiana a parazita glochidiumai föleg júniustól augusztusig fejlôdnek ki, a lárvák ekkor tapadnak meg a halakon, és kb. -12 napos metamorfózis után alakul ki a kiskagyló. A hazai Anodonta cygnea és A. anatina glochidiumai viszont télen, február márciusra érnek be, amikor a halak még kevéssé mozognak. Úgy tűnik, hogy a faj hazai és európai terjedését ez a szaporodásbiológiai különbség is segít, hiszen a haltelepítések, halszállítások egy része ebben az idôben zajlik. Rövidítések: Aa =Anodonta anatina, Aw = Anodinta woodiana, Up = Unio pictorum, Ut = Unio tumidus, Adatfeldolgozás: Az számitógépbe vitt adatok feldolgozására ábrák, rajzok készítésére a Windows alapú Excel 4., Winword 2., és DOS alapú GBSTAT, és Hardvard Graphics programokat használtam. Az éves növekedés meghatározásához a növekedési gyürűpárok analízise kitaposott út. A kagylók aktuális méretét nem használtam fel, hiszen a gyüjtés augusztusban történt, ezért az idei növekedés kb. 1/3-a még hiányzott. 3

4 A kagyló gyûrû méretek felvétele H(+)2 H(+)1 Koordinátarendszerbeli ábrázolás X=Hn-1 Y= a Hn-1 hez tartozó H+ H(2) H(1) H(3) A héjakról leolvasott, lemért növekedési gyürüket fajonként, és az A. woodiana esetében lokalitásonként is párokba rendeztem. A Hn= az n-dik évben elért hossz, a Hn-1=az azt megelôzô évben elért hosszúság. Hn>Hn-1. A két gyürű hosszának távolsága a H+ = Éves növekmény mm. A kagylókról, a gyürű, amennyiben van nála rövidebb akkor Hn jelölést kap, ha hosszabb is van nála, akkor ebben az esetben Hn-1. Egy gyűrű tehát maximum 2-szer szerepelhet a számításban. Végül a gyürüpárokat Hn-1 alapján nagyságrendi sorba rendeztem, majd a hozzájuk tartozó Éves növekménnyel XY koordinátarendszerben ábrázoltam Hn- 1=X tengely, H+ =Y tengely. Minden fajnál az adatok símítása csúszóátlaggal történt. 2. Eredmények 2.1. A lokalitások jellemzése: A Sió-csatorna mederviszonyai jelentôsen meghatározzák a kagylók életfeltételeit. A csatorna helyenként megközelíthetetlen, a partoldal meredek, növényzettel sürűn benôtt. A mederviszonyok változatossága jelentôs eltéréseket okozhat az egyes fajok elôfordulásában. Mindezek figyelembevételével már elôre is megállapítható hogy a megállapított csak megfelelô fenntartásokkal értelmezhetôek. A meder, sodrási, és vízmélységi eltérések jelentôs mozaikosságot okoznak, mind a, mind a. A különbözö lokalitások áttekintése során könnyű belátni, hogy a Sió-csatorna változatos mederviszonyai és vízhozambeli ingadozásai lehetnek elsôsorban az okai az eltéréseknek. Lokalitások térképe 4

5 Mezôkomárom 5

6 Mintavételi pontok jellemzése Balatonaliga Balatonszabadi Sóstó Siófok Balatonszéplak Zamárdi Siójut Mezôkomárom Ozora Simontornya Sárszentlôrinc Kölesd Nádas mellett 6-7 cm mély vízben, a parttól néhány méterre találtam a két A. anatínát. Az aljzat -mint a déli parton általában- homok. A nyilt víz gyakorlatilag kagylómentes. Fontos megjegyezni, hogy kagylók csak a nádas és a part közötti részen élhetnek. Ennek az az oka, hogy a nádas csökkenti a hullámzás erejét, ésezzel a fiatal kiskagyló betemetôdésének esélyét. Talán ezek miatt itt roppant alacsony a sürüség Ezen a lokalitáson hiányzott a nádas, az aljzat pedig a hullámzás által fodrozott homok. A vízmélység sekély, kb. 4-6 cm volt, tehát kagylók számára gyakorlatilag lakhatlan élôhely. A déli part azon szakaszain lehet kagylókat találni, ahol viszonylag védett a terület a hullámzás és a szél felkavaró hatása ellen, valamint a vízmélység nagyobb 2 m-nél Nádas ezen a lokalitáson nem volt. 3 db Unio pictorum-ot találtam kb. 2 m2-en a mólótól 3-15 m távolságra. A sekély 5-6 cm-es vízben, a homokos aljzat mostoha körülményeket termt, ezért a sürüség nagyon alacsony. A hajóbejáratnál a kotort mély részen sajnos tilos a fürdés így mintázni nem lehetett. A. woodiana vagy rá utaló nyom (héjtörmelék) a vizsgált területen és a parton nem volt. Egy db. A anatina került elô a parttól kb. 6 m-re. A lelôhely szintén nádas mellett volt. A homokos aljzat 1 cm-nél mélyebben már anaerob jellegű, H2S érződött, valószínüleg szervesanyag szennyezés dél felé növkszik. Az aljzat bár homok, de puhább és valójában kagylók számára sokkal alkalmasabb mint a Siófoktól északra lévô terület. Ennek ellenére a kagylók relatív elterjedésben nem tapasztalható növekedés. A. woodiana innen sem került elô. Nádas nem volt, csak hullámvédő móló. A homok puha, szerves anyagban gazdagabb, a kagylók számára alkalmasabb élôhely lehet, valószínűleg az idôszakos hullámverés miatt a sekélyebb részeken nem tudnak megmaradni a kagylók. A mélyebb rész a parttól kb 1 km-re kezdôdik csak, ott nem tudtam mintázni. Kagylót egyáltalán nem találtam. Siójutnál a csatorna sekély és köves. A vízben fonalas algák, vizinövények fordultak elô, a mélység térdig érő (4-5 cm).az aljzat köves, kavicsos, a sodrás sebes. Az aljzat minôsége miatt kagylók számára alkalmatlan élôhely. Kb m2 átvizsgálása sem hozott eredményt. Mindazonáltal nem kizárt, hogy a közelben egy-egy mederrész vagy kanyarulat alkalmas a kagylók megbúvására, hiszen a kagylók relativ hiánya egyértelműen a az aljzat minôségének következménye lehet. Mezôkomáromnál a csatorna még sekély, térdig érő víz jellemzô. Az aljzatban H2S (kénhidrogén) jelenlét tapasztalható ami a jelentôs szervesanyag szennyezôdésre utal. A meder iszapos, de helyenként köves kavicsos A lágyabb részeken lévô üledékben 38 db Anodonta anatina-t találtam és mindössze 1 db Anodonta woodiana-t. Az átvizsgált terület kb. m2. Az A. woodiana bejutása valószínüleg a Duna felôl történik, de nem kizárt az Enyingen átfolyo Csíkgát-patak szerepe sem. A patakot felvettem az 1997-ben megvizsgálandó vizek listájára. Ozoránál a csatorna törmelékes, sebes sodrású szakaszán a pangó részeken, a parthoz közeli lokális iszapdepókban találhatók csak kagylók. Ezen a lokalitáson már statisztikailag elemezhetô számú -7 db- A. woodiana-t találtam, ami az összes gyüjtött kagyló 1/3-a. A Sió felsô szakaszának a medre változatos, ezért itt és az elôzô mintavételi pontoknál nehezen értelmezhetôek a sürüségadatok, viszont a fajarány már összehasonlítási alap lehet. Simontornyánál átmenetileg mélyebb szakasz következett. Itt a vízmélység kb. 1 m mély volt, az aljzat lágy iszap, a csatorna lassab sodrású. Itt a parti parti pangó részt mintáztam. Érdekes, hogy itt már az U. pictorum a domináns, de az A. woodiana aránya is tekintélyes (11.1 % fajarány 24 % biomassza). A híd másik oldala 1992-ben már mintázva volt, akkor sok fiatal 1-2 éves kagylók tömeges jelenléte volt megfigyelhetô. Jelentôs és -a homogén aljzat miattértelmezhetô mind a db/m2, mind a g/m2, ami az sszes kagylót tekintve 18 egyed/m2 ami több mint 12 g/m2 összes élôtömeggel párosul. Sárszentlôrincen a mederviszonyok ismét kedvezôek voltak a kagylók számára. A vízmélység kb. 1 m mély, az aljzat iszapos, lágy, kagylók számára alkalmas megtelepedésre. Jelentôs az A.woodiana és U. pictorum elôfordulása 24.4 % és 71.1 % fajarányt tekintve, biomaszára vetítve pedig az A. woodiana kis hiján az összes kagylóbiomassza 45 %-át adja már!!!! Sajnos a gyüjtött 11 db A. woodiana kevés értékelhetô gyűrűpárt adott, ezért növekedést ezen a mintán nem lehetett számítani. Kölesd volt a kirívó példa. A térdig érő sebes sodrású köves víz a nagyobb tesű A. woodiana számára alkalmatlan.ennek ellnére érthetetlen hogy a viszonylag sok gyüjtött kagyló között egyet sem találtam. Ez mintavételi hibával alig magyarázható hiszen kagylók a partszegély lágyabb iszaposabb részein voltak, a partól -4 cm-re. Valószínűleg az aljzat keménysége megakadályozza a mederbe fúródást, a víz pedig kimossa és visszasodorja a nagyobb kagylókat. 6

7 Medina Szekszárd A kagyló lárvaalakban, halakon való felfelé terjedéset azonban ez a kedvezôtlen környezeti feltétel nem akadályozza meg. Medinánál ismét csak térdig érő víz, és a parszegély 2 cm-én vannak kagylók, az aljzat csak helyenként hordalékos, de ott kemény. Emiatt a kagylók mozaikos elôfordulása jellemzô ezen a lokalitáson. A partszegélyen sok a kagyló 3-35 db/m2, ezen belül magas -kb. 4 %- az A. woodiana aránya, valamint az A. woodiana már domináns biomassza tekintetében is (62%). Szekszárnál a 6-os útnál a Sió lassú folyású mély szakasz, valószínüleg egészen a Dunáig. A partszegély a híd két oldalán köves, ezért kagylók m mélységben az iszapos területen, a parttól 2-3 m-re vannak, de a hídtól kb. 5-6 m-rel lejjebb. A lokalitás 1992-ben már mintázva volt, A. woodiana már akkor is élt ezen a lokalitáson, de kisebb sürüségben. Ma itt az A. woodiana egyedszámban is meghatározó (5 %), biomasszát tekintve pedig eléri a 8 %-ot tehát domináns. 7

8 2.2. A lokalitások alapadatai és a gyüjtött fajok %-os elôfordulása Lelôhely/Fajok Aw Aa Up Ut Össz db m2 db/m2 Aw % Aa % Up % Ut % B.Aliga Siófok B. Széplak Mezôkomárom Ozora Simontornya Sárszentlôrinc Kölesd Medina Szekszárd ÖSSZESEN Táblázat: Fajarányok % 2.3. A gyüjtött fajok biomasszája g-ban és a %-os megoszlás Lelôhely/Fajok Aw Aa Up Ut Összes m2 g/m2 Aw % Aa % Up % Ut % B.Aliga Siófok B. Széplak Mezôkomárom Ozora Simontornya Sárszentlôrinc Kölesd Medina Szekszárd ÖSSZESEN Táblázat: Biomassza megoszlása % 8

9 2.4. Egyedsürüség és biomassza fajonkénti megoszlása Lokalitás Összes kagyló Vizsgált m2 Aw db/m2 Aa db/m2 Up db/m2 Ut db/m2 Összes db/m2 B.Aliga Siófok B. Széplak Mezôkomárom Ozora Simontornya Sárszentlôrinc Kölesd Medina Szekszárd Táblázat: Fajok elterjedtsége egyed/m2 Lokalitás Összes biomassza g Vizsgált m2 A. w g/m2 A. a g/m2 U. p g/m2 U.t g/m2 Össztömeg g/m2 B.Aliga Siófok B. Széplak Mezôkomárom Ozora Simontornya Sárszentlôrinc Kölesd Medina Szekszárd Táblázat: Fajok biomasszája g/m2 9

10 Fajok %-os aránya az egyes lokalitásokon Szekszárd Medina Kölesd Sárszentlôrinc Ut % Up % Aa % Aw % Simontornya Ozora Mezôkomárom % 2% 4% 6% 8% % 1. ábra Az egyes lokalitások biomasszaösszetétele Szekszárd Medina Kölesd Sárszentlôrinc Simontornya Ut % Up % Aa % Aw % Ozora Mezôkomárom Élôtômeg % 2. ábra

11 Az egyes fajok sürüsége a Sió-csatornában 35 Ut sp/m2 Up sp/m2 Aa sp/m2 Aw sp/m Mezôkomárom Ozora Simontornya Sárszentlôrinc Kölesd Medina Szekszárd 3.ábra Az egyes fajok biomasszája az egyes lokalitásokon g/m2 Ut g/m2 Up g/m2 Aa g/m2 Aw g/m Mezôkomárom Ozora Simontornya Sárszentlôrinc Kölesd Medina Szekszárd 4.ábra 11

12 2.5. Az A. woodiana növekedése a Sió-csatornában az összes növekedési gyűrű alapján H+(mm) A. woodiana növekedése Sió-Csatorna Hn-1 (mm) 5.ábra Hátl (mm) A.woodiana növekedése Sió-csatorna (csúszóátlag ) Hn-1 átl (mm) 6. ábra 12

13 A woodiana növekedési gyűrűinek átlagszámai Lokalitás H átl S.D. H-1 H-2 H-3 H-4 H-5 H-6 H-7 Mezôkomárom Ozora Simontornya Sárszentlôrinc Kölesd Medina Szekszárd H átl=átlaghossz, S.D. =szórás, Hn=az visszamenôleg mért n. gyűrűk átlaghossza 5. Táblázat Az átlaghosszból (H átl) és a szórásból (S.D.) jól látszik, hogy a legnagyobb méretű amuri kagylókat Szekszárdnál lehet találni. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy Szekszárdnál, és Medinánál legalább 7 éve él amuri kagyló (növekedési gyűrűk száma 7), ugyanakkor Ozoránál 5, Simontornyánál 6 gyűrű a maximum. Nem logikus, és magyarázatra szorul, hogy Kölesdnél miért nem találtam meg a fajt, és hogy Sárszentlôrincnél miért kisebbek a kagylók. Az utóbbi lehet mintavételi hiba, ill. kevés adat, de utalhat arra is, hogy elképzelhetô a csatorna két irányból történô betelepülése. Korábban a csatornába folyó vizekbôl a Kapost vizsgáltam ahol egyáltalán nem élt kagyló. Szükséges lehet tehát a többi befolyó vizet is vizsgálni a késôbbiekben. A növekedési grafikonokból látható (különösen a nyers adatoknál), hogy minden faj esetében elsô látásra a méretfüggô éves növekedés nem mutat statisztikai összefüggést ( ábra). A csúszóátlagokkal simítva a grafikonoknál az A. woodiana és az U. pictorum és A. anatina esetében már látszik, hogy az éves növekedési ütem, a mérettel együtt csökken (6. ábra). Az amuri kagyló esetében azonban a Sió-csatornában mért növekedés alig a fele, harmada az egyéb jó kondíciókban lévô populációkban (HAKI, TEHAG) mért értékeknek (19. ábra). A többi kagylófajnál ezeket az adatokat nem hasonlítottam össze, mert nem ezvolt a cél, de valószínű, hogy a csatornában a kagylók növekedése elmarad az átlagostól. 13

14 2.6. Anodonta woodiana növekedése Ozoránál A.woodiana Ozora H+ (mm) Hn-1 (mm) 7.ábra A.woodiana Ozora átlag 25 2 H+ (mm) átl Hn-1 (mm) átl 8. ábra 14

15 2.7. Anodonta woodiana növekedése Medinánál A.woodiana Medina H+(mm) Hn-1 (mm) 9.ábra A.woodiana Medina átlag 35 3 H+ (mm) átl Hn-1 (mm) átl.ábra 15

16 2.8. Anodonta woodiana növekedése Szekszárdnál A.woodiana Szekszárd H+ (mm) Hn-1 (mm) 11. ábra A.woodiana Szekszárd átlag H+(mm)átl Hn-1 (mm) átl 12. ábra 16

17 2.9. Unió pictorum Növekedése a Sió-csatornában U.pictorum növekedése Sió-csatorna H+(mm) Hn-1 (mm) 13. ábra U.pictorum növekedése Sió-csatorna (csúszóátlag ) H+(mm) átl Hn-1 (mm) átl 14. ábra 17

18 2.. Unió tumidus Növekedése a Sió-csatornában U.tumidus növekedése, Sió-csatorna H+ (mm) Hn-1 (mm) 15. ábra U.tumitus növekedése, Sió-csatorna (csúszóátlag 5) 25 2 H+(mm) átl Hn-1 (mm) átl 16. ábra 18

19 2.11. Anodonta anatina Növekedése a Sió-csatornában A.anatina növekedése Sió-Csatorna alapadatok H+ (mm) H n-1 (mm) 17. ábra A.anatina növekedése (Csúszóátlag ) 25 2 H+ (mm) átl Hn-1 (mm) átl 18. ábra 19

20 3. Eredmények értékelése A Sió-csatorna vizsgálatának eredményei szerint az amuri kagyló szinte minden lokalitáson jelen van, különösen elterjedt a Dunához közelebb esô pontokon Szekszárd, Medina térségében, valamint Simontornya Sárszentlôrinc vonalában is. Érdekes azonban, hogy Kölesdnél nem találtam meg a fajt, annak ellenére, hogy a honos fajok, különösen az U. pictorum jelentôs arányt képviselt. A Balatonban a vizsgált pontokról A. woodiana nem került elô. A déli part homokos aljzatviszonyai kedvezôtlenek a megtelepedésnek, de nem zárják ki teljesen annak lehetôségét hogy a faj bejuthat, és kisebb kezdô pupulációt kialakulhat. Véleményem az is alátámasztja, hogy -bár a homokos és sekély aljzat rendkívül alkalmatlan a kagylók megtelepedésére- ennek ellenére élnek kagylók (A. anatina, U. pictorum) a Sió-csatorna kifolyó környékén. Kiderült, hogy az A. woodiana gyakorlatilag megtalálható ez egész csatornában. Gyakorisága és biomasszája azonban a Duna felé fokozatosan növekszik. A csatornában az amuri kagyló legalább 7 éve megtelepedett (), populációja stabil növekszik, Szekszárdnál pedig már domináns és uralkodó faj. Valószínűleg a kedvezôtlen táplálkozási és ingadozó környezeti viszonyok miatt az amuri kagyló mind az elsô éves hosszban mind a növekedésben más -pl. HAKI-ban vagy a TEHAG-ban élô populációitól (19. ábra). A. woodiana éves növekedése (mm) EGER HAKI Növekedés (mm) TEHAG SIÓ-CSAT Kiinduló hossz (mm) ábra 19. 2

21 4. Összefoglalás A Sió-csatorna és a Balaton vizsgálata során megállapítható, hogy a tóba még nem jutott be az amuri kagyló, bár a Sió-csatorna szinte minden pontján példányai megtalálhatók, a Dunához közelebb esô részeken (pl. Szekszárd) pedig már domináns, és a biomassza 8 %-át meghaladja. A faj elôrejutását lassítja, hogy a csatorna mederviszonyai nagyon változatosak, helyenként (pl. Ozora) alkalmatlanok nagyobb testű kagylók számára. A lokalitások erôsen változó fajösszetétele is a környezeti tényezôk (különösen a meder, és áramlási viszonyok) mozaikosságára utal. A mintavétel során 57 A. woodiana 81 Anodonta anatina, 1 Unio pictorum, 12 Unio tumidus került elô, zömében a Sió-csatornából. Az Anodonta woodiana két lokalitás kivételével -5 % gyakorisággal fordul elô, ahhoz képest, hogy populációja valószínűleg fiatalabb évnél, nagyon magas arány, a faj expanzív, populációja valószínűleg a számára kedvezô mederészeken tovább fog növekedni. A növekedési gyűrűk vizsgálata, a sok hamis gyűrű léte, a vízhozam, és a víz egyéb biológiai-kémiai paramétereinek ingadozására utal. Az amuri kagyló növekedése a Sió-csatornában, jelentôsen több lokalitáson lévô populációnál (19. ábra). A kölesdi mintavételi ponton az amuri kagyló hiánya meglepô és egyelôre érthetetlen. Erre magyarázatot adhatna, ha az amuri kagyló egyrészt a Duna felôl, másik populációja valamely északibb, a Sióba torkolló befolyó vízbôl terjedne. Jó jelölt lenne a Kapos-folyó, csakhogy korábbi felméréseim szerint a Kapos teljesen kagylómentes (Kaposvárnál és Dombovárnál is). A Sárvíz pedig csak Szekszárd elôtt Kölesd alatt ágazik be a csatornába 5. Irodalomjegyzék NÉHÁNY FONTOSABB IRODALOM KISS Á.-PEKLI J.(1988): On the growth rate of (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) (Bivalvia:Unionacea) Bull. of the Univ. of Agric. Sci, Gödöllö No p. KISS Á.-PEKLI J.(1988): Amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834) mesterséges szaporítása Szolgálati szabadalom, GATE-TEFI, 1627/88 sz. KISS Á.(199): Kagylóbiomassza és összetétel a HAKI Körös- holtágában XIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas p. (elöadás) Kiss Á. (199): Az amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana Lea, 1834)(UNIONIDAE) szaporítása, növekedése és biomasszája Kandidátusi értekezés GATE Trópusi és Szubtrópusi tanszék) KISS Á- PETRO E. (1992): Distribution and biomass of some Chinese musselpopulation (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834; Bivalvia Unionacea) in Hungary Eleventh International Malacological Congress at Siena ITALY (Abstract pp.13) Kiss Á- Petró E. (1992): Néhány tiszai kagylópopuláció adatelemzése és az adatértékelés módszertena Szegedi Ökológiai Napok XXIII. Tiszakutató Ankét, Szeged (előadás) 21

22 Egyéb publikációk megjelenés alatt, ill. leadott jelentések Kiss Á-Petró E (1993): Biomass investigations of some Unionidae population in Hungary A/A /K/KTM/OTVH. Pályázati részadatok Kiss Á- Ponyi Jenő:(1994) A balatoni kagylók növekedése, különös tekintettel az Unio pictorum és Unio tumidus fajra in press Kiss Á (1994): Growth and production of the three Unionid mussel in the river Tisza at Szeged A/A /K/KTM/OTVH. Pályázati részadatok Kiss Á (1994): A Balatoni Unionidae kagylók, biomasszája, sürüsége, növekedése különböző élőhelyeken: A Balatonkutatási Alapítvány által támogatott pályázat eredménye Kiss Á: (1994): A százhalombattai 12-es tóban lévő Anodonta woodiana populáció elemzése A/A /K/KTM/OTVH. Pályázati részadatok 6. Köszönetnyilvánítások Szeretném köszönetemet kifejezni a Tihanyi Limnológiai Kutató Intézetnek és a Balatonkutatási Alapítvány Kuratóriumának, hogy immáron másodízben támogatta munkámat, valamint az intézet mindazon munkatársainak akik ezekhez a vizsgálatokhoz segítséget nyújtottak. Külön köszönettel tartozom Dr. Ponyi Jenônek akinek köszönhetôen 1992-tôl több alkalommal részt vettem Tihanyban balatoni kagylók ketreces növekedés vizsgálataiban, késôbb az egész tóra kiterjedô elterjedés és biomassza vizsgálatokban. Ezek az elôvizsgálatok alapozták meg késôbb mind az elsô, mind a második pályázat sikerét. Dr. Kiss Árpád 6725 Szeged Kálvária sgt. 53. T: (62) (2) kissarpad@tiszanet.hu 22

A százhalombattai 12-es tóban lévõ Anodonta woodiana populáció elemzése. Dr. Kiss Árpád

A százhalombattai 12-es tóban lévõ Anodonta woodiana populáció elemzése. Dr. Kiss Árpád A százhalombattai 12-es tóban lévõ Anodonta woodiana populáció elemzése Bevezetés: Dr. Kiss Árpád Az amuri kagyló (A. woodiana woodiana LEA 1834) szinte az egész ország területén terjedõben van. Különösen

Részletesebben

Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba

Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba Veresegyház, 2010. április - kutatási jelentés - Bevezetés 2009 augusztusában a Malom-tó rehabilitációjához kapcsolódóan sikeres kagylómentést hajtottak

Részletesebben

A BALATONI KAGYLÓK NÖVEKEDÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ UNIO PICTORUM ÉS UNIO TUMIDUS FAJRA (BIVALVIA: Unionacea)

A BALATONI KAGYLÓK NÖVEKEDÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ UNIO PICTORUM ÉS UNIO TUMIDUS FAJRA (BIVALVIA: Unionacea) A BALATONI KAGYLÓK NÖVEKEDÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ UNIO PICTORUM ÉS UNIO TUMIDUS FAJRA (BIVALVIA: Unionacea) Kiss Árpád 675 Szeged, Kálvária sgt. 53. Ponyi Jenő MTA Limnológiai Kutató Intézet Tihany

Részletesebben

AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA 9 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 09 15, 2012 AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BENKŐ-KISS ÁRPÁD 1 FERINCZ ÁRPÁD 2 KOVÁTS NÓRA 2 PAULOVITS GÁBOR 3 1

Részletesebben

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,

Részletesebben

Kagylómentés a Malom- és a Kocka-tavon

Kagylómentés a Malom- és a Kocka-tavon Kagylómentés a Malom- és a Kocka-tavon Veresegyház, 2009. augusztus 17-19. - kutatási jelentés - Bevezetés 2009. augusztus végén kezdődik meg a veresegyházi Malom-tó rehabilitációja jelentős (190 millió

Részletesebben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi

Részletesebben

Szakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről

Szakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről Dr. Bokor Zoltán tudományos főmunkatárs, halászati szakértő szakértői névjegyzék száma: SZIF/16-3/2011. Szakértői vélemény A Duna folyam 1630-1564 fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott

Részletesebben

Duna és egyéb folyók szabályozásáról

Duna és egyéb folyók szabályozásáról 8. évfolyam 5. szám 2001.október VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa AZ ALCSI HOLT-TISZA Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során 3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő

Részletesebben

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon

Részletesebben

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm Ho szúságmérés Hosszúságot kilométerrel, méterrel, deciméterrel, centiméterrel és milliméterrel mérhetünk. A mérés eredménye egy mennyiség 3 cm mérôszám mértékegység m = 0 dm dm dm cm dm dm = 0 cm cm dm

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax

ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax 217 ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. A DALA HÍM ÉS A!IÉVIZI-TÉi E E JLflOÉSTÜRTÉNETÉNEK Ös s z e h a s o n l í i á s a p a l y n o l ó g i a i v i z

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben

A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 189-198, 1992 A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben DOMOKOS Tamás ABSTRACT: (The influence of climate on the form of

Részletesebben

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés 6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó

Részletesebben

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az

Részletesebben

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12. 6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás

Részletesebben

Hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán

Hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán Hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán Szalóky Zoltán II. éves PhD hallgató Környezettudomány Doktori

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése

A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése Bardóczky Veronika A lovassportban versenyzők szakágak, nemek és életkor szerinti elemzése 2015. március 25. Tartalom 1. Összefoglaló... 1 2. Módszertan... 2 3. Eredmények... 4 3.1. Díjlovaglás... 4 3.2.

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

ENGEDÉLYEZETT PARAZITA-MENTESÍTŐ ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAVI EGYNYARAS SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) INTENZÍV RENDSZERBE HELYEZÉSEKOR

ENGEDÉLYEZETT PARAZITA-MENTESÍTŐ ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAVI EGYNYARAS SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) INTENZÍV RENDSZERBE HELYEZÉSEKOR ENGEDÉLYEZETT PARAZITA-MENTESÍTŐ ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAVI EGYNYARAS SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) INTENZÍV RENDSZERBE HELYEZÉSEKOR Németh Sándor, Ifj. Horváth Zoltán, Felföldi Zoltán Pannon Egyetem,

Részletesebben

XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május

XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május Bokor Zoltán, Mosonyi Gábor, Kotrik László, Ittzés István, Müller Tamás, Urbányi Béla, Horváth Ákos XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, 2010. május 12-13. Célkitűzés Rövid távú célok: A harcsasperma

Részletesebben

AZ AMURI KAGYLÓ (ANODONTA WOODIANA WOODIANA, LEA 1834) (MOLLUSCA: UNIONIDAE) SZAPORÍTÁSA, NÖVEKEDÉSE ÉS BIOMASSZÁJA

AZ AMURI KAGYLÓ (ANODONTA WOODIANA WOODIANA, LEA 1834) (MOLLUSCA: UNIONIDAE) SZAPORÍTÁSA, NÖVEKEDÉSE ÉS BIOMASSZÁJA AZ AMURI KAGYLÓ (ANODONTA WOODIANA WOODIANA, LEA 1834) (MOLLUSCA: UNIONIDAE) SZAPORÍTÁSA, NÖVEKEDÉSE ÉS BIOMASSZÁJA c. kandidátusi disszertáció alapján Megjegyzés: néhány kevésbé fontos ábra memóriatakarékossági

Részletesebben

A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán.

A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán. A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Tisza (védett, SCI, SPA)

Részletesebben

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán. A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2010. június 1. Meteorológiai helyzet 2010. májushoz hasonlóan a június is rendkívül csapadékosnak bizonyult. Az ország egész területén meghaladta a sok éves átlagot,

Részletesebben

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november Tervezési alapadatok 676/1971 számú vízjogi engedély, vizikönyvi szám: I/614. mely a Ferenc tápcsatorna üzemeltetéséről szól Érvényben lévő jogszabályok,

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként

A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként Földrajzi Értesítő XXXIX. évf. 1990.1-4. füzet, pp. 196 205. A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként PROKSZÁNÉ PAPLÓGÓ ZSUZSANNA SZÁNIEL IMRE Napjainkban a

Részletesebben

A évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése

A évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése A 2016. évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése Az elmúlt évek országos, helyi és intézményi szintű kompetenciaeredményeink visszajelzései és az aktuális OKM 2016. intézményi szintű jelentés alapján

Részletesebben

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

A BALATON KUTATÁSÁNAK 1997-ES EREDMÉNYEI

A BALATON KUTATÁSÁNAK 1997-ES EREDMÉNYEI A BALATON KUTATÁSÁNAK 1997-ES EREDMÉNYEI Kiadja: a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága és a Miniszterelnöki Hivatal Balatoni Titkársága Veszprém 1998 Szerkesztő: Salánki János és Padisák

Részletesebben

A BDF website elemzése SPSS CLEMENTINE WEB MINING segítségével. Zsiros Péter

A BDF website elemzése SPSS CLEMENTINE WEB MINING segítségével. Zsiros Péter A BDF website elemzése SPSS CLEMENTINE WEB MINING segítségével Zsiros Péter 1 2 Az elemzés kiindulópontja, célok Google analízis: heti hullámzás (Grujber Zoltán) Log fájlok vizsgálata: külső és belső IP

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Dezső Z. 3, Bujtás T. 2,Veres

Részletesebben

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén PÁLFAI IMRE Orosháza város műszaki kérdésekkel foglalkozó szakemberei 1987 novemberében - fölkeresve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot - vázolták a

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS március 29-ei rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS március 29-ei rendes ülésére 16. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. március 29-ei rendes ülésére Tárgy: Városi Horgászegyesület kérelme lágyiszap kezelés támogatására

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE STATISZTIKA 9. Előadás Binomiális eloszlás Egyenletes eloszlás Háromszög eloszlás Normális eloszlás Standard normális eloszlás Normális eloszlás mint modell 2/62 Matematikai statisztika

Részletesebben

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt

Részletesebben

Rugalmas állandók mérése

Rugalmas állandók mérése KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 2. MÉRÉS Rugalmas állandók mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 16. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés rövid leírása Mérésem

Részletesebben

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei VI. Gödöllői Halászati, Horgászati Szakember Találkozó 2016. Február 4-5. Gödöllő Horváth Zoltán ifj., Horváth Zoltán H & H Carpio Halászati Kft. Bemutatkozás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat a Kapos folyó Tolna megyei szakaszának rendbetételére Előadó: Szabó Loránd, (Demokratikus

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Balaton partvonal-szabályozási terv

Balaton partvonal-szabályozási terv Balaton partvonal-szabályozási terv FEJÉR VILMOS kirendeltségvezető KÖDU-KÖVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltség 8600 Siófok, Vámház u. 6 2007. október 9. A Balaton partvonal-szabályozásának megvalósítása

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirágzás Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirág (Palingenia longicauda) A tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, mely látványos rajzása - tiszavirágzás - révén vált közismertté.

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

BÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

BÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL BÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Bátya község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Ragadozó atkák előfordulása a Kunsági borvidéken

Ragadozó atkák előfordulása a Kunsági borvidéken Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Rovartani Tanszék Ragadozó atkák előfordulása a Kunsági borvidéken Gál Csaba Növényorvos MSc Konzulensek: Dr. Szabó Árpád Tempfli Balázs Bevezetés Környezetkímélő

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben