2. VENTILÁTOROK KIVÁLASZTÁSA

Átírás

1 Dr. Vad János: Ipari légtechnika BMEGEÁTMOD 1 2. VENTILÁTOROK KIVÁLASZTÁSA 2.1. Szempontok Légtechnikai üzemi kvetelmények: p, ( p st ), q V - KATALÓGUS Ergonómiai kvetelmények: D (pl. csatornaátmérő), kzvetlen/ékszíjhajtás stb. - KATALÓGUS Egyéb üzemeltetési kvetelmények: pl. a motor áramfelvétele illeszkedjen a villamos hálózat képességeihez - KATALÓGUS Ár KATALÓGUS Zajkibocsátás KATALÓGUS (???) Racionális energiafelhasználás, jó hatásfok??? Egyéb 2.1. Ábra. Az áramlási zaj és a veszteségek sszefüggése ventilátoroknál [2] MILYEN GÉP LEGYEN? dimenziótlan számok sszerendelése Vonatkoztatási sebesség (fiktív): v 2 2 ρ 2 = p = ut (2.1) ρ ρ 2 Vonatkoztatási felület (fiktív): A 2 D π 2 A t jellu Φ u Dπ q Φ V t = = = = 4 (2.2) 4 v 2 2 ρ 2 p ut ρ ρ 2

2 Dr. Vad János: Ipari légtechnika BMEGEÁTMOD 2 Ebből Φ D = D (2.) 4 D D = 4 = δ ÁTMÉRŐTÉNYEZŐ (2.4) Φ Más atkoztatás: 2 p 4 v ρ ω = = = ω (2.5) D 2 1 Φ Φ D 2 4 n n = ω = ω Φ 4 = σ FORDULATSZÁM-TÉNYEZŐ (2.6) Jó hatásfok mellett és Φ kombinációja és így δ és σ kombinációja nem lehet tetszőleges Cordier-diagram JÓ HATÁSFOKÚ GÉPEK MÉRÉSI TAPASZTALATAI ALAPJÁN, A LEGJOBB HATÁSFOKÚ ÜZEMÁLLAPOTOK δ ÉS σ ÉRTÉKEIT ÁBRÁZOLVA: CORDIER- DIAGRAM Ábra. Cordier-diagram [2]

3 Dr. Vad János: Ipari légtechnika BMEGEÁTMOD 2.. Ábra. Nagy fajlagos teljesítményű, speciális tervezésű axiálgépek pontjai a Cordierdiagramban[8] 70 % vagy annál jobb hatásfokra:,28 AXIÁLGÉP: σ 5,2 δ 1 δ 2 (2.7) δ = 4 Φ σ = Φ 4 1 σδ = c δ = 1: = 0.04 Φ = 0.2 δ = 2: = 0.87 Φ = 0.2 már félaxiális ventilátor-tartomány 1 RADIÁLGÉP - hátrahajló lapátozású: σ 2 δ 4 (2.8) δ 1 1 σδ = =1 1 Φ ( ) 2 δ RADIÁLGÉP - előrehajló lapátozású: a jó hatásfokú zónán kívül; sszefüggéssel nem jellemezhető tartomány. Kis hatásfok, nagy fajlagos teljesítmény. δ , σ Φ 0.5 (2.9)

4 Dr. Vad János: Ipari légtechnika BMEGEÁTMOD Ábra. Kiegészített Cordier-diagram Grabow nyomán

5 Dr. Vad János: Ipari légtechnika BMEGEÁTMOD Gyakorló számítások Dr. Marschall József Ventilátorok és fúvók c. előadásának (BMEGEÁT 4054) nyomán: 1. Erőművi gázturbina Σq V n = m / h normál-térfogatáramú füstgázából további technológiai hasznosításra q V n = m / h normál-térfogatáramú füstgázt kell elvezetnünk. A nem hasznosított füstgáz az elvétel helye előtti nagy méretű hőhasznosító kazánból 20 m magas, átlagosan 2 m átmérőjű kéményen keresztül távozik. A füstgáz 100 m távolságra lévő, légkri nyomású technológiai térbe kerül egyenes csővezetéken keresztül. Összetétele 77 térfogat % nitrogén, 17 térfogat % oxigén, a maradékot vízgőz, szén-dioxid és egyéb gázok adják. A füstgáz átlagos hőmérséklete T = 47 K (200 C). A helyi adottságok (rendelkezésre álló hely) max mm füstgázcső beépítését teszik lehetővé. A füstgáz a csővezetékbe iktatott szerelvényeken és előkészítő egységeken halad keresztül, amelyek sszet, csőben jellemző dinamikus nyomásra atkoztatott veszteségtényezője ξ = 10, beleértve a kilépési veszteséget is. A füstgáz szállításához ventilátort kell választanunk, amelyet az ipartelep helyi adottságaihoz illeszkedően csőből-csőbe elrendezésben kell beépítenünk. Végezzen kzelítő számításokat a ventilátor megválasztására atkozóan, a ventilátorkatalógusokból való végső választás előkészítéseként! 1/ üzemi jellemzők, 2/ ventilátor típusa, jellemző mérete és fordulatszáma / motor teljesítménye Kémény Technológiai tér Hőhasznosító kazán Gázturbinától Csővezeték Ventilátor 2.5. Ábra. MEGOLDÁS: A/ A füstgáz sszetétele kzel megegyezik a levegőével, ezért jelen kzelítésben a levegő specifikus gázállandójával számolunk: R = 287 J/(kgK). B/ Normál-állapot [9]:

6 Dr. Vad János: Ipari légtechnika BMEGEÁTMOD 6 Normálhőmérséklet: T n = (0 C =) K Normálnyomás: p n = Pa Ebből a normál-sűrűség: ρ n = p n /(RT n) = 1.29 kg/m Mivel a rendszerben a nyomás változása a hidraulikai veszteségeknek és az eltérő sűrűségeknek ksznhetően csak max Pa nagyságrendben változik, a sűrűség számítása szempontjából a nyomást légkrinek (normál-nyomás) vehetjük. C/ A füstgáz sűrűsége: ρ = p n /(RT) = 0.75 kg/m D/ A tényleges térfogatáramok: Σq V = Σq V n (ρ n /ρ) = q V = q V n (ρ n /ρ) = m / h m / h D/ A kéményen távozó füstgáz térfogatárama: Σq V - q V = m / h A kéményben a füstgáz sebessége: a térfogatáram osztva a 2 m keresztmetszettel: v K = 7.6 m/s 200 C füstgáz (kb. levegő) dinamikai viszkozitása []: kg/(ms) Ezt a ρ sűrűséggel osztva a füstgáz kinematikai viszkozitása: ν = m/s A kéményben a Reynolds-szám: Re K = A kéményfal érdessége [] (betonra): k K = 2 mm D K /k K = 1000 Csősúrlódási tényező a kéményre, Moody-diagramból []: λ K = 0.02 Csősúrlódási veszteség a 20 m hosszúságú kéményben a fenti adatokból: 4 Pa A kémény torok-keresztmetszeténél a fld szintjén feltételezett normál-nyomáshoz képest 25 Pa lal cskkent nyomást feltételezünk, annak megfelelően, hogy az az 1.2 kg/m sűrűségű krnyezeti levegőben 20 m-rel magasabban helyezkedik el. Felírva a veszteséges Bernoulliegyenletet a nagy méretű hőhasznosító kazán (kzel nyugvó kzeg) és a kémény torokkeresztmetszete (p n, v K ) kztt a füstgázon belül, figyelembe véve a szintkülnbséget is, kiszámítható a hőhasznosító kazánban a nyomás. Kiadódik, hogy a kazánban a normálnyomáshoz képest 62 Pa depresszió uralkodik. A ventilátor feladata, hogy ebből a depresszió alatti nyugvó gáztérből a normál-nyomású technológiai térbe (szintén nyugvó kzeg) szállítson, legyőzve a statikus nyomáskülnbséget, a 100 m hosszúságú cső súrlódási veszteségét, a beiktatott szerelvények és előkészítő egységek veszteségét, és a kilépési veszteséget. E/ A ventilátor által szállított térfogatáram: q V = q V n (ρ n /ρ) = m / h A csőátmérőt a megengedett legnagyobbra választva, az 1000 mm csőben a gáz sebessége: v = 0.4 m/s A csőre atkoztatott Reynolds-szám, a korábban számított kinematikai viszkozitással: Re =

7 Dr. Vad János: Ipari légtechnika BMEGEÁTMOD 7 A csőfal érdessége [] (acélcső): k = 0.5 mm D/k = 2000 Csősúrlódási tényező a csővezetékre, Moody-diagramból []: λ = A csővezeték csősúrlódási vesztesége a fenti adatokból: 554 Pa A csőben a dinamikus nyomás: 47 Pa Az idomok, előkészítő egységek vesztesége és a kilépési veszteség együttesen, ξ = 10 figyelembe vételével: 47 X 10 = 470 Pa Felírva a Bernoulli-egyenleteket a a ventilátor nyomócsonkja és a technológiai tér (nyugvó kzeg) kztt, valamint a hőhasznosító kazánban lévő nyugvó gáztér és a ventilátor szívócsonkja kztt, majd az egyenleteket kiva egymásból, belátható, hogy a ventilátor által létesített ssznyomás-nvekedés megegyezik a statikus nyomáskülnbség és a nyomásveszteségek sszegével: p = Pa 4100 Pa Tehát a ventilátorral szemben támasztott felhasználói igény: p = 4100 Pa q V = m / h MILYEN VENTILÁTOR? 2 (2.1)-ből: v = p = ρ 105 m/s 4 qv (2.2)-ből: D = = 0.54 m π v v (2.5)-ből: n = = 62 1/s = 720 1/min D π Javaslat: (2.7)-ből: AXIÁLGÉP: δ = 1.5 (kzépérték), σ = 1.8 (képletből) (2.8)-ból: RADIÁLGÉP hátrahajló lapátozású: δ = (kzépérték), σ = 0. (képletből) (2.9)-ből: RADIÁLGÉP előrehajló lapátozású: δ = 1.8, σ = 0.4 (képletből) (2.4) és (2.6) felhasználásával: AXIÁLIS RADIÁLIS (HH) RADIÁLIS (EH) n [1/min] D [m] Φ

8 Dr. Vad János: Ipari légtechnika BMEGEÁTMOD 8 KIÉRTÉKELÉS (2.6. és 2.7. ábrák): Axiálventilátor: irreálisan nagy fordulatszám és kerületi sebesség (220 m/s!): ez esetben nem alkalmazható. Radiálventilátor hátrahajló lapátozással: a jellemző méret túl nagy a csővezeték jellemző méretéhez (átmérő) képest megfontolandó. (δ,σ más értékei ) Radiálventilátor előrehajló lapátozással: a fordulatszám alapján aszinkron motorral trténő kzvetlen hajtás esélyes; a jellemző méret sszemérhető a csővezeték jellemző méretével (átmérő) megfontolandó. Az optimális választás lehet, a rosszabb hatásfok ellenére is. A kerületi sebesség 76 m/s, ami még megfelelő. Megnevezés Hátrahajló lapátozású járókerék Előrehajló lapátozású járókerék Mennyiségi szám Φ Össznyomásszám Radiális lapátozású járókerék Hidraulikai hatásfok η hmax Átmérőviszony D 2 / D Lapátszám N Lapátszélesség b 1 / b Ábra. A radiális ventilátorok jellemző adatai Megnevezés Fali Terelő nélküli Utóterelős Előterelős Ellenforgó Mennyiségi szám Φ Össznyomásszám Hidraulikai hatásfok η hmax Átmérőviszony D B / D k Lapátszám N Ábra. Az axiális ventilátorok jellemző adatai A katalógusokban [6] általában ρ = 1.2 kg/m sűrűségre atkoznak a megadott jelleggrbék, füstgázelszívó ventilátor esetén is! Mi a teendő a ventilátor választásakor? A szállított térfogatáram a sűrűségtől független. Az ssznyomás-nvekedés a sűrűséggel egyenesen arányos. Tekintve, hogy az ssznyomás-nvekedési igény igen jó kzelítéssel a dinamikus nyomással arányos (amely szintén egyenesen arányos a sűrűséggel), hidegen indításnál (ρ = 1.2 kg/m ) az ssznyomás-nvekedési igény 4100 (1.2/0.75) = 6600 Pa. A motor hidegen indításkor trténő leégését elkerülhetjük, ha a ventilátort tehát a p = 6600 Pa, q V = m / h értékpárosra választjuk. A rendszer bemelegedésekor (ρ = 0.75 kg/m ) a gép már nem ebben a munkapontban fog dolgozni, de a kívánt üzemállapotot pl. frekvenciaváltós fordulatszám-szabályzással pontosan be lehet állítani. A hajtó motor névleges teljesítménye, η = 0. 7 értéket feltételezve és a motorválasztás biztonsági tényezőjeként 1.2 értéket figyelembe véve:

9 Dr. Vad János: Ipari légtechnika BMEGEÁTMOD 9 P p q V motor = 1.2 = 1.2 X 6600 X / 600 / 0.7 = W η Háromfázisú táplálással felvett villamos teljesítmény, η = motor-hatásfokot, U = 400 V és cos ϕ = 0.89 értékeket feltételezve: P Pmotor = U I cosϕ, amiből η m vill = motor I = 480 A Gondoskodni kell arról, hogy a villamos rendszer tegye lehetővé ezt az áramfelvételt. motor JELÖLÉSJEGYZÉK a [m/s] hangsebesség c p [J/(kgK)] izobár fajhő (= 1005 J/(kgK) levegőre) D [m] átmérő g [N/kg] gravitációs erőtér térerőssége h [m] szint, magasság i [J/kg] sszentalpia l [m] lapáthúrhossz Ma [-] Mach-szám n [1/s] fordulatszám q m [kg/s] tmegáram P [W] bevezetett tengelyteljesítmény P h [W] hasznos áramlástechnikai teljesítmény P sszes [W] bevezetett sszes teljesítmény p [Pa] statikus nyomás p [Pa] ssznyomás p [Pa] ssznyomás-nvekedés p st [Pa] statikus nyomásnvekedés Q [W] hűtéssel elt hőteljesítmény q V [m /s] térfogatáram R [J/(kgK)] specifikus gázállandó (= 287 J/(kgK) levegőre) Re [-] Reynolds-szám r [m] sugár T [K] hőmérséklet U [J/kg] fajlagos belső energia u [m/s] kerületi sebesség u t [m/s] járókerék kerületi sebessége = v [m/s] abszolút sebesség a nyomó- és szívóoldal jellemzőinek külnbsége δ [-] átmérőtényező st [-] statikus nyomástényező [-] ssznyomás-tényező Φ [-] mennyiségi szám ν [m 2 /s] kinematikai viszkozitás λ [-] teljesítménytényező ρ [kg/m ] sűrűség

10 Dr. Vad János: Ipari légtechnika BMEGEÁTMOD 10 σ [-] fordulatszám-tényező χ [-] izentropikus kitevő (= 1.40 levegőre) η V [-] volumetrikus hatásfok η h [-] hidraulikai hatásfok η m [-] mechanikai hatásfok η [-] sszhatásfok ω [1/s] szgsebesség ALULJELÖLÉSEK: 0 légkrre jellemző 1 szívóoldal; járókerékre belépő kzeg 2 nyomóoldal; járókerékből kilépő kzeg id ideális (veszteségmentes)