Törzsszám: FI-7/2018. RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8) Korm. rendelet 41. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Átírás

1 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK Pallag településrészt érintően Fekete István u. (hrsz: ) Zsálya köz (hrsz: Mezőgazdász u (hrsz: 66037) 66003/7, és 66002/2 hrsz-ú út által határolt területrészt érintő MÓDOSÍTÁSA Törzsszám: FI-7/2018 RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8) Korm. rendelet 41. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ október

2 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA 4024 Debrecen, Piac u. 20. sz. (52) , (52) , fax.: DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK Pallag településrészt érintően a Fekete István u. (hrsz: ) Zsálya köz (hrsz: Mezőgazdász u (hrsz: 66037) 66003/7, és 66002/2 hrsz-ú út által határolt területrészt érintő MÓDOSÍTÁSA Felelős tervező: Gábor István okl. építészmérnök településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT Nagyhaju Attila okl. településmérnök településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarész: Debrecen Megyei Jogú város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V.23.) Kr. számú rendelet módosítása (rendelettervezet) Rajzi munkarész: A R. 1. számú melléklet szerinti belterületi szabályozási tervlapok módosításaként FI-7/2018. törzsszámú TR/SZ. szabályozási terv módosítása tervlap M 1:2 000 léptékben

3 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK... /2018. (...) önkormányzati rendelete Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 9/B. (2) bekezdés b) pontjában és a 62. (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdésében és 41. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró állami főépítészi, népegészségügyi, ingatlanügyi, erdészeti hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi, környezetvédelmi és természetvédelmi, közlekedési hatáskörében eljáró Debreceni Járási Hivatala, bányafelügyeleti hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, légiközlekedési hatóság, közlekedésért felelős miniszter, Budapest Főváros Kormányhivatala, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, honvédelemért felelős miniszter, Hajdú-Bihar Megyei tűzvédelmi, polgári védelmi, valamint területi vízvédelmi és területi vízügyi hatóságként is eljáró - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Hajdú-Bihar Megyei Rendőrfőkapitányság, Országos Atomenergia Hivatal, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 40. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, valamint a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013.(I.24.) önkormányzati rendelet 59. (2) bekezdésének 2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1.. A R. 1. számú melléklete a Debrecen, Pallag településrészt érintően Fekete István u. (hrsz: ) Zsálya köz (hrsz: Mezőgazdász u (hrsz: 66037) 66003/7, és 66002/2 hrsz-ú út által határolt területrészére vonatkozóan az 1. melléklet szerint módosul. 2.. E rendelet a jóváhagyástól számított 15 nap után lép hatályba.

4 1. melléklet a /2018( )önk.rendelethez 16m 6m Vk (P) 18m Vk (P) 30m Készült az állami alapadatok felhasználásával! VONALAS SZABÁLYOZÁSI ELEMEK ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Törzsszám:FI-7/2018. tervezési terület határa kötelező telekhatár 0636/13 meglévő telekhatár, alrészlet határ, hrsz, épület szabályozási vonal sajátos előírások területének határa belterület határ TERÜLETI SZABÁLYOZÁSI ELEMEK I. rendű közlekedési célú közterület II. rendű közlekedési célú közterület EGYÉB SZABÁLYOZÁSI ELEMEK 16 m szabályozási szélesség Közterületek felőli előkert mérete: 10m SZÖVEGES SZABÁLYOZÁSI ELEMEK Vt (P) - hatályos terv szerinti építési övezeti kód Vt (P) - javasolt építési övezeti kód sajátos előírás jele Debrecen - Pallag építménymagasság értéke 7,0-9,5m megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 30% megengedett legkisebb építési telek nagysága 2500m2 beépítési mód szabadonálló általános építési övezet kialakultsági kategóriája nem kialakult építészeti karakter megnevezése egyéb rendeltetési zóna megnevezése településközpont vegyes FELELŐS TERVEZŐK: Gábor István okl. építészmérnök, településtervező TT Nagyhaju Attila okl. építészmérnök, településtervező TT Debrecen, Pallag - Fekete István utca (660010) - Zsálya köz (66007) -Mezőgazdász utca ; 66003/7 és 66002/2 hrsz-ú út által határolt terület szabályozási terv javaslata M=1:2000 TR/SZ Pallag

5 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK Pallag településrészt érintően Fekete István u. (hrsz: ) Zsálya köz (hrsz: Mezőgazdász u (hrsz: 66037) 66003/7, és 66002/2 hrsz-ú út által határolt területrészt érintő MÓDOSÍTÁST MEGALAPOZÓ ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT MUNKARÉSZ Törzsszám: FI-7/ /2012.(XI.8) Korm. rendelet 41. szerinti október

6 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK Pallag településrészt érintően a Fekete István u. (hrsz: ) Zsálya köz (hrsz: Mezőgazdász u (hrsz: 66037) 66003/7, és 66002/2 hrsz-ú út által határolt területrészt érintő MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ ALÁTÁMASZTÓ MUNAKRÉSZ ALÁÍRÓLAP Felelős tervező: Tervező: Gábor István okleveles építészmérnök várostervező névj. sz.: TT Nagyhaju Attila okleveles településmérnök, várostervező névj. sz: TT Környezetvédelmi szakági tervező: Tájrendezés szakági tervező: Lévai Béla környezetvédelmi szakmérnök, szakértő névj. sz.: SZKV-1.1/ , SZKV-1.2/ , SZKV-1.3/ , SZKV-1.4/ , Zsila László okleveles táj- és kertépítészmérnök névj. sz.: TK /16. Közlekedés szakági tervező: Vízi közművek, energiaellátás: Gulyás Imre okleveles építőmérnök, közlekedéstervező névj. szám.: K1d-1/ , KÉ-T/ Szabó Lóránt okleveles gépészmérnök névj. sz.: Tv-T , Te-T Hírközlés szakági tervező: Ádám Veress Ferenc villamosmérnök,településtervezési hírközlési tervező névj. sz.: TH , *Az eredeti aláírásokat tartalmazó dokumentáció az Önkormányzatnál található. 1

7 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK 3 1. KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS RENDEZÉSI JAVASLATOK Településszerkezeti és területfelhasználási rendszer bemutatása beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek szerkezetet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek védelmi és korlátozó elemek A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI a szabályozási változások bemutatása a szabályozási változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása a megfelelőség igazolása 6 2. SZAKÁGI JAVASLATOK TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK ZÖLDFELÜLETI JAVASLATOK KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK VIZIKÖZMŰVEK ENERGIAELLÁTÁS HÍRKÖZLÉS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA, KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIAGAZDÁLKODÁS, EGYEDI KÖZMŰPÓTLÓK KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK BEVEZETÉS A TERVEZÉSI FELADAT A MÓDOSÍTÁS LÉNYEGE, AZ EREDETI TERVHEZ MÉRT JELENTŐSÉGE A TERVMÓDOSÍTÁS VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSAI A várható környezeti hatások elemzése Szinergikus hatások szerinti megítélés Környezetterhelési szempontból a módosítás hatásai Települési környezet védelme Levegőminőség-védelem Talaj-, és vízvédelem Zaj-, és rezgésvédelem Hulladékgazdálkodás KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEGZÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ VIZSGÁLATI MEGÁLLAPÍTÁSOK: A SZABÁLYOZÁS KONCEPCIÓ BEÉPÍTÉSI TERV 22 2

8 ELŐZMÉNYEK Debrecen, településrendezési eszközének Pallag településrészt érintően a Fekete István u. (hrsz: ) Zsálya köz (hrsz: Mezőgazdász u (hrsz: 66037) 66003/7, és 66002/2 hrsz-ú út által határolt területrészt érintő módosítását és annak dokumentációját DMJV Önkormányzata készíti. A Kormány 121/2017. (VI.2.) Korm. rendelete értelmében a Kézilabda Munkacsarnok-fejlesztési Program kézilabda munkacsarnok tervezését és építését határozta meg. Az Önkormányzat 2018 elején döntött arról, hogy a Balásházy János Középiskola kollégiumának telkén (jelenleg 66003/8 és 66003/9 korábban 66003/1 hrsz), amely önkormányzati ingatlan, valamint fenntartója a Debreceni Egyetem elsősorban az utánpótlás nevelés számára munkacsarnokként szolgáló közösségi létesítmény valósuljon meg. A kijelölt ingatlanra a Nemzeti Sportközpont, mint építtető megkezdte a terveztetést, amely a telek megosztását és az újonnan kialakult telekterületen kézilabda munkacsarnok telepítését irányozza elő. A módosítás önkormányzati fejlesztési igény alapján indult el. Településrendezési szerződés megkötésére nem kerül sor. Irodánk augusztusában a 2/2005. Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat szükségességével kapcsolatos eljárást lefolytatta és a 76/2018. (IX. 26.) KVFB határozatában nem tartott indokoltnak a környezeti vizsgálat lefolytatását. A 314/2012.(XI.8) Korm. rendelet szerinti véleményezési eljárást a Korm. rendelet 41. szerinti egyszerűsített eljárás keretében indította el, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített eljárás minden kritériumának megfeleltethető a módosítás. A módosítási igény a fenti tervezési területen belül a telekmegosztást követően a 66003/8 hrsz-ú ingatlanon telepítendő Kézilabda Munkacsarnok létrehozásának céljából a jelenlegi településközpont vegyes területfelhasználás megtartása mellett a tömb beépítési mértékének 30%-ra növelése, valamint a legkisebb telekméret 2500 m2-ben való rögzítése, mely megalapozza a fejlesztési cél megvalósíthatóságát. Mindezzel összhangban a helyi építési szabályzat és szabályozási tervben rögzített központi vegyes zóna megtartása és a beépítési paraméterek (beépítettség), valamint az legkisebb telekméretének módosítása a tervezési feladat a biológiai aktivitás szinten tartása mellett. 1. KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS RENDEZÉSI JAVASLATOK Településszerkezeti és területfelhasználási rendszer bemutatása A módosítással érintett terület Pallag településrészen a szerkezetileg fontos jelentőségű (gyűjtőút) Mezőgazdász utca közelében attól észak-keleti irányban a Balázsházy János Szakközépiskola és Kollégium épületének szomszédságában helyezkedik el. 1. sz. ábra a tervezési terület és környezete légi-fotón 3

9 Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervét Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 124/2001. (VI. 21.) Kh. számú határozatával állapította meg. A hatályos településszerkezeti terv (2.számú ábra) a tervezési terület esetében: településközpont vegyes terület területfelhasználást rögzít. 2.sz. ábra a hatályos településszerkezeti terv kivonata a tervezési területre A meglévő Szakközépiskolai Kollégium területe központi vegyes területként nem változik, annak módosítása elsősorban az intézmény fenntartójának igénye alapján változtatható meg erre ezen területfelhasználás nagyobb mozgásteret biztosít beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A módosítás a településszerkezeti tervet nem érinti, a fejlesztéssel érintett ingatlanok központi vegyes terület (Vk) területfelhasználása változatlan marad szerkezetet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek A szerkezetet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek a hatályos településszerkezeti tervhez képest nem változnak: A városrendezési körzetet tagoló és határoló infrastrukturális elemek: a Mezőgazdász utca, mint városi gyűjtőút védelmi és korlátozó elemek Védelmi, korlátozó elem nem jelenik meg a területen. Bányászati kutatási jogot nem állapított meg az adatszolgáltató államigazgatási szerv. 4

10 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI a szabályozási változások bemutatása Hatályos előírások: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 8/2003. (V. 23.) Kr. számú rendelettel fogadta el. A helyi építési szabályzat és szabályozási terv a módosítással érintett területrészre a településszerkezeti tervvel összhangban a központi vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások érvényesek a hatályos terv szerint. Az építési övezeti kód: Vk (P). Hatályos zónaelőírások: 7. Vegyes zóna (2) Központi vegyes zóna (Vk) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. b) A területen elhelyezhető igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, továbbá a közterülettel határos épületszárny földszintjének kivételével lakások, különleges esetben üzemanyagtöltő. c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. 50. Debrecen Pallag városrész területére (P) vonatkozó sajátos előírások (1) A sajátos előírások hatálya Debrecen-Pallag városrész területére terjed ki, amennyiben a (2) és (3) pontokban foglalt előírások másként nem rendelkeznek. a) Ha a szabályozási terv másként nem jelöli, az előkert 10 m, oldalkert legalább 6 m, a hátsókert legalább 10 m legyen. b.) Lakóterületen telkenként legfeljebb 2 rendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhető el, melyet egy épülettömbben kell megépíteni. 5

11 a szabályozási változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása a megfelelőség igazolása A térségi területfelhasználás szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült. Térségi területfelhasználás tekintetében a tervezési terület hagyományosan vidéki települési térségben található (települési kiterjedése: 717,47ha), azt nem módosítja. Infrastrukturális elemet nem érint a tervezett módosítás. Országos és térségi övezeti tervek: Országos övezetek szintjén az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Tftv.), a térségi övezetek szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült. A 282/2009. Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatások esetében jelen vizsgálat és javaslat figyelembe vette a évben érkezett (a város teljes területére vonatkozó felülvizsgálat kapcsán) digitális adatszolgáltatásokat is. 1. Az OTrT 17. -a szerinti, de MTrT-ben szabályozott ökológiai magterület övezete nem érinti, a tervezési területtől délre húzódik (a védett Nagyerdő területe). A módosítással érintett területet nem érinti az ökológiai magterület övezete, ill. a magterület területén nem kerül beépítésre szánt terült kijelölésre. Az OTrT a szerinti ökológiai folyosó és ökológiai pufferterület övezete nem érinti a tervezési területet és annak közvetlen környezetét. 2. Az OTrT 13/A. -a szerinti kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete nem érinti a tervezési területet és annak közvetlen környezetét. 3. Az OTrT 13/B. -a szerinti jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete nem érinti a tervezési területet és annak közvetlen környezetét. 4. Az OTrT 14. -a szerinti kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete déli oldalról határolja a tervezési területet. 5. Az OTrT 19/A. -a szerinti erdőtelepítésre javasolt terület övezete nem érinti a tervezési területtől délnyugatra húzódik. 6

12 6. Az OTrT 14/A. -a szerinti tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének pontosítását a megyei területrendezési terv még nem tartalmazza, lehatárolásához és kiterjedéséhez a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága adott tájékoztatást. A tájékoztatás alapján a tervezési területet nem érinti. 7. Az OTrT 14/B. -a szerinti világörökségi és világörökségi várományos terület övezete a települést nem érinti. 8. Az OTrT 14/B. -a szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezete a területen a hatályos MTrT kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területet határoz meg - az érintett államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján (hivatkozással a Hajdú_Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35900/5396-2/2018.ált. ikt. számú levelében foglaltakra) a II. sz. vízmű 5 sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázis B hidrogeológiai védőövezetén fekszik. 9. Az OTrT 16. -a szerinti nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete nem érinti a tervezési területet. 10. Az OTrT 16/C.és 27/A. -a szerinti kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete a település közigazgatási területét lefedi, a tényleges kiterjedése alapján a 282/2009. Korm. rendelet szerinti érinti érintett államigazgatási szerv tájékoztatását figyelembe véve (hivatkozással a HM Hatósági Főosztály 1711/2783-1/2017. ikt. számú levelében foglaltakra), a tervezési terület nem érintett. 11. Az OTrT 19/B. -a szerinti ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete (a BAZ Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztálya továbbiakban: Bányafelügyelet BO/15/532-2/2018 ikt. számú levele alapján) a módosítással érintett területet nem érinti. 12. Az OTrT 23. -a szerinti rendszeresen belvíz járta terület övezete a hatályos MTrT alapján nem érinti a tervezési területet. 13. A Tftv a szerinti földtani veszélyforrás területének övezetét a hatályos MTrT nem tartalmazza, az érintett államigazgatási szerv nem adott tájékoztatást erre a szakterületre vonatkozóan. A Tftv. VI/A. Fejezetében ajánlott megyei övezetek közül a hatályos MTrT tartalmazza a tájrehabilitációt igénylő terület övezetét. A tervezési területet nem érinti a lehatárolás, szabályozási igénnyel sem bír. 7

13 2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK TÁJRENDEZÉSI VIZSGÁLAT Az övezeti átsorolás belterületet érint. A tervezési területet illetően tervezett módosítások: településközpont vegyes beépítettség növelése, telekméret és építési hely korrekció Táji, természeti adottságok tekintetében a tervezési területet nem érintik a hatályos településrendezési szakterületi vizsgálatoktól eltérő új megállapítások. Az országos és helyi szintű védett természeti értékek a tervezési területet nem érintik, hatáskörzetében viszont megtalálhatók (pl: a Nagyerdő természetvédelmi területe). A tervezési terület különleges abban a tekintetben, hogy a tervezési terület módosítással érintett részét alkotó telektömb egy csendes városrészben helyezkedik el, nagy múltú mezőgazdasági iskola telephelyének területén, az iskola kollégiumát magában foglaló ingatlanon. Az oktatási intézmény diákjai és sportolók számára szükséges oktatási intézményi funkciók jelenhetnének meg, miáltal a társadalmi fejlődésére pozitív hatással lehet egy ilyen értelmű változás. A fejlesztés minden szempontból erősíti Debrecen lokális jelentőségét, a meglévő oktatási tevékenységek kiteljesedésére lehetőséget biztosíthat. Természeti adottságok Debrecen környékén három jellegzetes táj találkozik: a Nyírség, a Hajdúhát, valamint Sárrét-Berettyó vidéke. A város földrajzi elhelyezkedése minden korszak népét vonzotta. Régészeti leletek, tudományos kutatások bizonyítják, hogy a város területe az újkőkor óta lakott hely, mai helyén már az i.e. III. évezred közepén is léteztek állandó emberi települések. Debrecen városa a Dél-Nyírség kistáj területén fekszik. A tervezési terület a Balásházy János Szakgimnázium főépületétől ÉNy-ra, az iskola kollégiumának ingatlanán fekszik. A tervezési területet lovas sport számára kialakított terület ill. tervezett lakó területek, valamint É-ról mezőgazdasági területek határolják, melyek további környezetében megjelennek még szántó-, ill. intézmény területek. A módosítással érintett terület jelenlegi, valóságos használata megfelel a hatályos TrT területhasználati kijelölésének, a sport-, köz- és mezőgazdasági szakgimnázium kollégiuma, konyhája és étterme valamint szabadtéri sport pályája működik itt. A tervezési területre szabályozott 50% zöldfelület a tervezési terület módosítással érintett részén biztosítható. A tervezési terület hatályos besorolás szerinti használati módja nem változik, a változás szabályozási paramétereket érint, a beépítettség 30%-ra növelésében, valamint az legkisebb kialakítható telekméret 2500 m2-ben való rögzítésében nyilvánul meg. -- A város zöldfelületi rendszerét meghatározó városszerkezetben jelentős zöldfelületi elemek találhatók, de kapcsolati rendszerük esetleges. Tudatos, tervszerű egységes rendszerré szervezésüket már a hatályos rendezési terv alátámasztó munkarésze is célként nevezte meg. Ennek morfológiai rendje a sugaras-gyűrűs-szigetes szerkezet szerint írható le. A tervezési terület a város zöldfelületi rendszerében jelenleg, adottságai miatt nem tölt be hálózati szerepet, s bár elhelyezkedése miatt valószínűleg nem is fog, a jövőben mindenképpen szükség lenne a területet határoló közlekedési területeken vonalas-összekötő szerepű, a területen belül pedig pontszerű zöldfelületi elemek igényes kialakítására, ill. intenzívebbé tételére. Zöldfelületi értékként kezelendők az ingatlanon belül meglévő néhány idős fa. A tervezési terület növényzete túlnyomó részben lágyszárú növényekből, gyepből áll. A terület fásítottsága alapvetően rendkívül gyenge, mely főként a kollégium kertjének és a sporpályának valós használata miatt következett be. A kistáj területén az évi átlagos csapadék összege mm közötti, ebből a vegetációs időszakra mindössze 350 mm várható. A tervezési terület nagy részén a valódi biológiai potenciál értékek, a biodiverzitás alacsony. A különböző zöldfelületi elemek váltakozásából adódó szegélyhatás, valamint a mikroklímát javító hatás rendkívül alacsony. 8

14 Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Debrecen Pallag városrésze jelenlegi belterületének nagy része közel 150 éve vált a mezőgazdasági képzés egyik magyarországi fellegvárává, a tervezési terület pedig az iskola tangazdaságává. Pallagot a Nagyerdőn átvezető út köti össze Debrecennel, a településrész a város magjához nem kapcsolódik közvetlenül. Tájhasználat értékelése A tervezési terület maga a valóságban oktatási funkciójú ingatlan. A kollégiumkert nagy részét 4 épület kollégium, konyha és ebédlő, ill. egy régi oktatási épület, egy valamikori általános iskolai épület, valamint a sportpálya foglalja el. A tervezési területet magában foglaló tömb a Mezőgazdász u. és a Morvay Z. u. között lakó ingatlanokat, vendéglátó egységet, pékséget, postát magába foglaló, kisebbnagyobb épületek együtteséből áll. A fásított-parkosított területek hiánya erőteljesen csökkenti az urbánus faunába tartozó kis állatok élet lehetőségeit, ezzel is csökkentve a terület biodiverzitását. A kollégium kert az év nagy részében megfelelő mértékű zöldfelülettel aktív növényállománnyal - rendelkezik, a közlekedő felületek részben burkolatlanok. Összefoglalva, a tervezési terület jelentős részben ingerszegény településképi megjelenésű. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek A tervezési területen semmilyen természeti védettséget élvező növény nem található, de minden egészséges, életerős és virulens növény védendő (kivéve az invazív gyom növényeket), elsősorban az alacsony példányszám és a gyenge fedettség megőrzésének, valamint növelhetőségének érdekében. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A tervezési területen belül ilyen terület nem található. Ökológiai hálózat A tervezési területet az ökológiai hálózat egyik eleme sem érinti. A módosítás várható tájkép módosító hatásai A tervezési terület település-képe hosszú távon kis mértékben megváltozik a módosítások hatására felmerülő fejlesztési szándékok megvalósulását kísérő környezet kialakításának eredményeképpen. A tervezett változás kapcsolódik a meglévő, egyre szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtó város működéséhez. A módosítás eredményeképpen remélhető, hogy egybefüggő, egységes megjelenésű, zöldfelületekkel tarkított és fasorokkal-zöldsávokkal határolt tömb-részlet alakul ki. Törekedni kell a besugárzás csökkentésére, a csapadékvíz elfolyásának lassítására és csökkentésére, esetlegesen újra termelődő energiák hasznosítására. A beépítés lehetőségeit komplexen, megfelelő felelősséggel kell kezelni a környező urbánus tájba illeszthetőség érdekében. 9

15 A tervezési terület szabályozási tervben szereplő 50%-os zöldfelületi fedettségén nem szabad csökkenteni, inkább még növelni is lehet egyes épületek tetősíkjainak betelepítésével, zöldtetők kialakításával. Ez a koncepció jó alapot adhat a terület elfogadható zöldítésére, és a jelenlegitől több állatfaj (különböző madarak) számára fog életteret biztosítani. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Javasolt a mikroklíma javítás érdekében a tervezendő épület tetején elhelyezett tetőkert-zöldtető, napelemek, napkollektorok telepítése, valamint az épületeket és burkolatokat körülvevő zöldfelületeken intenzív növényállomány telepítése és annak intenzív, öntözött fenntartása indokolt és szükséges. A szabályozási terv szerint 50% zöldfelületre van szükség a módosítással érintett területen. Ezt a mértéket mielőbb el kell érni, jelenleg ez az érték a módosítással érintett terület egészén egyszintes növényállománnyal (gyep és néhány fa) telepítve megvan. Javasolt a telekmegosztás után újonnan létrehozandó létesítmény esetében, hogy a zöldfelületek intenzív fenntartású fásított növényállományokból álljanak majd. Javasolt az új ingatlan D-i és K-i határa mentén fasorok telepítése telepítése. A javaslatot indokolja a D-i oldalról szomszédos kollégiumi funkció, valamint a K felől meglévő lakóterületi funkció jelenléte, mely felé a sport tevékenységből származó emissziót (fény-, zaj- és rezgés) egy megfelelően telepített növényállomány jelentős mértékben csökkenteni képes. Mindenképpen javasolt az építési engedélyek feltételéül szabni a létesítendő min. 50%-os zöldfelületeken a nagyobb hatásfokot képviselő intenzíven fásított növényállomány megtervezését, melyet jogosult szaktervezővel célszerű megterveztetni. A telepítésre lehetőleg honos, de mindenképpen várostűrő, viszont nem invazív fajok és azok fajtái használhatók. Javasolt kis levélfelületű taxonok telepítése (Quercus robur oszlopos fajtái, Fraxinus excelsior, Fraxinus angustifolia Raywood, Ulmus minor, Ulmus glabra, Acer platanoides, Acer campestre, Pyrus pyraster, Crataegus sp, stb.). A fásítások alapvetően segítik a várhatóan kialakuló intézményi funkciók emissziós környezettől való lezárását, urbánus- ill. természetközeli tájba illesztését. A tájrendezési javaslat része a módosítással érintett területen belüli ingatlanokon a csapadékvíz összegyűjtése, majd lehető legnagyobb mértékű hasznosítása. A zöldfelületek öntözésére, egyes használati víz funkciók biztosítására az összegyűjtött csapadékvíz jelentős része felhasználható. A zöldfelületek intenzív, öntözéses fenntartása az urbánus tájba illesztése elvárás, a virulens növényállomány fenntarthatósága és a homok talaj csekély vízmegtartó képessége miatt kiemelten fontos. Biológiai aktivitásérték változása A biológiai aktivitásérték vizsgálata a módosítás során nem kötelező, mivel nem kerül kijelölésre új, beépítésre szánt terület, mindössze a szabályozási paraméterek változtatása a rendezési terv módosításának feladata. A módosítással érintett területen meglévő egyszintes gyepes növényállomány egyhangúsága helyett megjelenő parkosítással jelentősen javítható a javaslat szerinti fásítások végrehajtásával a biodiverzitás szintje ZÖLDFELÜLETI JAVASLATOK Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai A módosítás által érintett területen belüli lakó- és intézményi kertek, vonalas zöldfelületi elemek Az módosítás által érintett területet valószínűleg intenzív intézményi funkció fogja benépesíteni. Javasolt, hogy az ingatlanok 50%-os zöldfelületi fedettsége intenzíven fásított növényállomány formájában legyen telepítve. Javasolt az építési- és telekosztási engedélyek kiadását az elegendő és megfelelő minőségű zöldfelület biztosítása érdekében ilyen értelmű, kötelezően készítendő szakági tervek elkészítéséhez, használatba vételi- ill. fennmaradási engedélyek kiadását pedig a telepítések végrehajtásához kötni. Javasolt minél több épület esetében tetőkertek létesítése. A zöldfelületek rekreációs szerepe igen nagy, és nagyban javítják a módosítással érintett tömb és a környező városrészek klímáját. Ezen felül fontos szerepük van a tömböt körülvevő közlekedő utak mentén telepíthető zöldsávoknak, melyek fasorok és az alattuk lévő intenzív fenntartású aljnövényzet (talajtakaró cserjék, virágok vagy gyep) együttesével biztosítanak változatosságot és valódi biológiai potenciált. Javasolt a módosítással érintett tömböt körülvevő utak komplex vagy részleges rendezése, mely mindenütt biztosítaná a szükséges és elegendő szélességet és élőhelyi körülményeket intenzív, fasorral is rendelkező 10

16 zöldsávok számára. Ezen zöldsávoknak felbecsülhetetlen szerepük van a nagy forgalmú és nagy emissziós (lég-, talaj-, zaj-, rezgés- és fény szennyezés, valamint közlekedés biztonsági problémák) kibocsátással rendelkező utak (közeli távolságban húzódik a 4.sz. országos főút) felőli védelemben. A nagy forgalmú és jelentős arányú burkolattal fedett utak mikroklímát alakító hatásai miatt rendkívül fontos a növényzet faj- fajta összetételének kiválasztása, melynek során a városi klímát jól tűrő taxonok ültetése feltétlen prioritást élvezzen. A faj- fajta választásnál javasolt ugyanakkor a természetvédelmi terület közelsége (Nagyerdő) miatt is honos fafajok fajtáinak használata. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok A tervezési terület módosítással érintett részét jelentő tömb belső területein intenzíven fásított növényállománnyal fedett zöldfelületek kialakítása javasolt, az 50%-os zöldfelületi fedettség minél intenzívebbé tétele érdekében. Javasolt a tömböt körülvevő utak mentén intenzíven ápolt-öntözött fasorok-zöldsávok telepítése, melyek szintén ezt a szerepet szolgálhatják. Az újonnan beépítésre tervezett épületek tetőzetén zöldtetők kiépítése javasolt, esetleg napelemekkel kombinálva, a hőegyensúly és a mikroklíma, valamint a csapadékvíz-háztartás javítása érdekében. Javasolt a tervezési terület épületeinek tetőzetéről a csapadékvíz összegyűjtése és öntözési ill. szürke víz funkciójú felhasználása. A zöldfelületek ökológiai szerepe rendkívül fontos, intenzív beépítések esetében különösen. A növényzet javítja a mikroklímát (hűti, párásítja a levegőt, segít a levegő megszűrésében), gyengíti az időnként erős szélhatásokat, szélmentes meleg időjárás esetén viszont beindítja a terület átszellőzését. A növényzet csökkenti a stressz hatásokat, nyugtató hatással van a kertben tartózkodó emberre és más állatokra. A növényzet csökkenti a napsugárzás által beérkező hő visszasugározható mennyiségét, hiszen a növények lombjukkal nem csak árnyékolnak, hanem a Nap energiáját testük építésébe építik, közben oxigént bocsátanak ki a környezetükbe. A napelemek ezekből a funkciókból az árnyékolásra és a beérkező nap-energia átalakítására képesek. Javasolt a növénytelepítéseken túl komplex zöldfelület kialakítása (pl. kondi park, utca bútorok, park világító berendezések, térplasztikák, ivókút, stb.), mely az ökológiai szerepen túl az intézményi kert használói rekreációs igényeinek kielégítésében is képes részlegesen részt venni, ami a használók által a zöldterület minőségének fennmaradásában jelentős szerepet játszhat. Javasolt még a tervezési területen építendő burkolatok vízáteresztő módon való megépítése, a tervezési tömböt körülvevő burkolatok egy részének vagy egészének vízáteresztő módon való átalakítása a beérkező csapadékvíz hasznosulási lehetőségeinek biztosítása érdekében. Települési klíma A tömb klímája a települések belterületére jellemzően fog alakulni, vagyis a településen kívüli környezettől 2-4 C-al melegebb és jelentősen alacsonyabb páratartalmú. Egyébként az Alföldre jellemzően az országos átlagtól melegebb és szárazabb nyáron, télen pedig hidegebb. A tenyészidőszakra eső csapadék mm körüli, a téli csapadék azonban segíti a növényzet tavaszi megindulását. Az időjárási szélsőségek a globális felmelegedés hatására erősödnek: hosszabbak az aszályos időszakok, erősebbek a viharok idején a szelek, intenzívebbek a zivatarok és a jégesők. Mint minden beépített környezet klímája melegebb és szárazabb, mint a környező táj, ez elsősorban az épített elemek sűrűségének következménye, ugyanis ezek jobban magukba zárják, majd intenzíven kisugározzák a környezetükbe a hőt. Dinamikus hőegyensúly van jelen mindenütt, mely a beérkező és kisugárzódó valamint a felhasznált energiák pillanatnyi eredője. Ez a hőegyensúly magasabbra tolódott, így emelkedik a beépített környezet, a település hőmérséklete is. A hőegyensúly viszont megváltoztatható. A paraméterek közül a beérkező energiákon nem tudunk módosítani. Változtatni lehet viszont a beérkező energiák elnyelődésén, ezen keresztül a környezetbe való kisugárzáson, az energiák felhasználásán, valamint a kisugárzott hő településről való eltávolítása is segíti a települési klíma javulását. Az energia elnyelődés csökkentésének alapvetően három eszköze van: az épített felületeket minél világosabb színűre kell színezni, miáltal a fényben lévő energia kisebb mértékben nyelődik el a felületek anyagába optimalizálni, csökkenteni kell a szilárd, épített felületeket, részben a szükségtelen felületek megszüntetésével, részben növényzeti fedéssel Növelni kell a zöldfelületek mennyiségét, parkok, kertek, zöldsávok létesítésével, de akár tetőkertek, zöldfalak építésével Kifejezetten fontos még a csapadékvizek szilárd felületekről, a településről való elfolyásának lassítása és csökkentése. Ebben a munkában is fontos eszköz a tetőkert, de nagyon fontos a burkolatok víz-áteresztő 11

17 képességének javítása, vagyis a teljesen zárt burkolatok fokozatos cseréje hézagos, áteresztő burkolatra. Fontos az összegyűjthető vizek lehetőség szerinti legnagyobb mértékű összegyűjtése, majd a növényzet locsolására való helyszíni felhasználása. A növényvilág rengeteg oxigént termel, és por- valamint pollen megkötő szerepe is jelentős. Javasolt továbbá az ingatlanok körüli közlekedési utak mentén olyan fasori fák telepítése, melyek nagy tűrőképességgel rendelkeznek az extenzív körülmények közötti aktív élettevékenységek tekintetében. A tervezési területen belüli fásítások telepítése a különböző deflációs és szárító hatású szélterhelések csökkentését is segítik. A hatályos tervekkel való egyeztetés eredményeképpen megállapítható, hogy a kijelölt területek szabályozási változtatásának negatív hatású változásai nincsenek. A tervezési terület valós fásítottsága mielőbb végrehajtandó a növényállományok telepítésével. Javasolt tájrendezési szempontú intézkedések A szabályozási terv elkészítése során a következő tájrendezési vonatkozású szempontok érvényesítése kívánatos: A széljárás talajfelszínre gyakorolt hatásainak és a terület tájba illesztésének érdekében a fásítások telepítése mielőbb megvalósítandó, de a folyamatos növénnyel való borítottság biztosítása (a terület művelése) javasolt. A fásítás és a zöldfelület tervezését az építési engedélyezési eljárások megkezdésének feltételeként javasolt meghatározni, a telepítéseket pedig jogosult szaktervezővel kell megterveztetni, és használatba vételi- fennmaradási engedély akkor legyen kiadható, ha a fák telepítése befejeződött. Javasolt az ingatlanok tömbjét körülvevő utak mentén intenzíven gondozott-öntözött fasorok - komplex zöldsávok telepítése. A javasolt növénytelepítések pedig mindenképpen emelni fogják a terület biológiai potenciálját. Összefoglalás A tervmódosítás települési-táji környezetre gyakorolt hatása (a lokális környezeti alaphelyzetek változásától eltekintve) jelentősnek minősül. A környezeti hatások általánosan szintemelő, kedvezőbb környezeti állapotokat eredményeznek, mint a valóságos, eredeti területhasználat jelentett, a hatályos terv állapotaihoz képest szintén javulást okoznak. A változtatás lokálisan az eredeti települési, táji környezetben a valós tájkép javítását okozva, a fejlődő város igényeihez, és településképéhez igazodva valósítható meg és tartható fenn. A tájrendezési vizsgálatot, illetve értékelést a jelenlegi szabályozási elemekben bekövetkező változtatási igény tette indokolttá. A tájrendezési vizsgálat azzal, hogy feltárta a tervezett terület felhasználások, illetve beépítések által várható környezeti hatások mértékét, megalapozta a tervmódosítás megvalósításának jogszabályi és környezetvédelmi lehetőségét. A terv és módosítása alapvetően nem eredményez az eredeti állapottól a megengedettnél kedvezőtlenebb környezeti hatásokat, így a hatásában távlatban elsősorban környezeti, településképi és városképi vonatkozásban minősül jelentősebbnek! A tájrendezési vizsgálat a tájhasznosítási érdekeket szem előtt tartva megfelelőnek tartja a szerkezeti és szabályozási tervi célokat, azokat megfelelő részletességgel törekedett leírni és minősíteni. A teljes részletességű leírást a Szabályozási terv módosító anyaga tartalmazza! A várható hatások tekintetében megoldhatatlan ellentmondásokat nem talált. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastruktúrális, települési és társadalmi feltételeit. Megfogalmazza a környezeti és természeti, ökológiai értékekkel való hatékony gazdálkodás eszközeit, céljait. Összességében a tervmódosítás tájképre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli változásokat eredményezi. Az elkészített tájrendezési vizsgálat, illetve tájrendezési értékelés a szabályozási terv tájrendezési alátámasztó munkarészét megalapozó anyagként elfogadásra javasolt. A tájrendezési értékelés alapján a területre vonatkozó szabályozási terv módosítása (TR/SZ.) elfogadásra javasolt. Zsila László okleveles táj- és kertépítészmérnök névj. sz.: TK /16. 12

18 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírott nyilatkozatot teszek, miszerint Debrecen, Pallag Fekete István u. (hrsz: ) Zsálya köz (hrsz: Mezőgazdász u (hrsz: 66037) 66003/7, és 66002/2 hrsz-ú út által határolt területrészeket érintő szabályozási terv módosításakor nem indokolt a Debrecen Megyei Jogú Város 124/2001. (VI. 21.) Kh. határozattal jóváhagyott településszerkezeti terve és Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V.23.) Kr. rendelet szakági alátámasztó munkarészeitől való eltérés. A tervezési terület jóváhagyott rendezési tervének vizsgálata eredményeként megállapítható, hogy további közlekedési igénnyel nem jár a szabályozási terv módosítása. A meglévő rendezési tervben szereplő közlekedési területek változatlanok maradnak. E nyilatkozatomat, mint a 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint a településrendezési tervek készítésére jogosult szakági tervező teszem. 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK 4.1 VIZIKÖZMŰVEK Gulyás Imre okleveles építőmérnök, közlekedéstervező névj. szám.: K1d-1/ , KÉ-T/ TERVEZŐI NYILATKOZAT Debrecen, Pallag- Fekete István utca (660010) Zsálya köz (66007) Mezőgazdász utca ; 66003/7 és 66002/2 hrsz-ú út által határolt terület víziközmű szakági igazolás elkészítése SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ Alulírott nyilatkozatot teszek, miszerint Debrecen, 72. vrk. fenti utcákkal határolt telektömböt érintő szabályozási terv módosításakor nem indokolt a Debrecen Megyei Jogú Város 124/2001. (VI. 21.) Kh. határozattal jóváhagyott településszerkezeti terve és Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V.23.) Kr. rendelet szakági alátámasztó munkarészeitől való eltérés. A tervezési terület közműszolgáltatói egyeztetéseinek eredményeként megállapítható, hogy közműfejlesztési igénnyel nem jár a szabályozási terv módosítása. E nyilatkozatomat, mint a 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint a településrendezési tervek készítésére jogosult szakági tervező teszem. 4.2 ENERGIAELLÁTÁS Szabó Lóránt okleveles gépészmérnök névj. sz.: Tv-T TERVEZŐI NYILATKOZAT Debrecen, Pallag- Fekete István utca (660010) Zsálya köz (66007) Mezőgazdász utca ; 66003/7 és 66002/2 hrsz-ú út által határolt terület energiaközmű szakági igazolás elkészítése SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ Alulírott nyilatkozatot teszek, miszerint Debrecen, 72. vrk. fenti utcákkal határolt telektömböt érintő szabályozási terv módosításakor nem indokolt a Debrecen Megyei Jogú Város 124/2001. (VI. 21.) Kh. határozattal jóváhagyott településszerkezeti terve és Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 13

19 8/2003. (V.23.) Kr. rendelet szakági alátámasztó munkarészeitől való eltérés. A tervezési terület közműszolgáltatói egyeztetéseinek eredményeként megállapítható, hogy közműfejlesztési igénnyel nem jár a szabályozási terv módosítása. Az ellátás biztonságának növelése érdekében E-ON hálózatfejlesztést hajt végre. E nyilatkozatomat, mint a 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint a településrendezési tervek készítésére jogosult szakági tervező teszem. Szabó Lóránt okleveles gépészmérnök névj. sz.: Te-T HÍRKÖZLÉS A terület hírközlési kapcsolatait tekintve jelenleg is teljesen ellátott, a rendezési terv módosítás nem keletkeztet jelentő új távközlési igényeket, illetve nyomvonal építés szükségességet, vagyis a jelenleg érvényes rendezési terv hírközlésre vonatkozó előírásai nem kell hogy változzanak. A módosítással a csarnok építésre szánt terület kialakítása a korább telkeken történik. A területen rendelkezésre álló hálózatokról az e-közmű felületen, illetve távbeszélőn tájékozódtunk. A módosítással érintett területen optikai hírközlő GPON hálózattal a Magyar Telekom rendelkezik. A hálózat jellegéből adódóan gyakorlatilag bármilyen felmerülő igény kielégítésére alkalmas. Szolgáltatási igény esetén, ha szükséges, a megfelelő fejlesztést, hálózatépítést a szolgáltató elvégzi. A csarnok építése miatt hálózat kiváltás, átépítés lesz szükséges a területen. Az új távközlési nyomvonalak részére az ingatlanhatároktól 0,5-1,5 m távolságban kell helyet biztosítani. Léges hálózat építése nem javasolt. Más szolgáltató szolgáltatási szándéka a területen nem ismert, de a későbbiek folyamán a helyet részére is biztosítani kell a fentebb jelölt sávban. A későbbi burkolatbontások elkerülése érdekében megfelelő terv alapján a csarnok melletti utakon hírközlő alépítmény is építhető, mely több szolgáltatót is fogadhat. A jelenlegi szolgáltató kapacitás adatai nem ismertek, de elmondható, hogy ha igény merül fel bármilyen szolgáltatásra az érintett területen, akkor a szükséges hálózatfejlesztés elvégzése után az igényelt szolgáltatás nyújtására alkalmas. A közforgalmú vezeték nélküli hírközlő hálózatok (mobil telefon és internet) lefedettsége a módosítás után nem sérül, a korábbiaknak megfelelő marad. A vezeték nélküli műsorszóró hálózatok vételi viszonyai nem változnak a terület közelében. Összefoglalva megállapítható, hogy a területen a rendezési terv módosítása annak környezetében a jelenlegi hírközlési kapcsolatok tekintetében nem jelent jelentős változást. A terület rendezési tervének módosítása során a változtatás jellegéből adódóan nem keletkezik lényeges többlet távközlési igény, vagyis a jelenlegi hatályos rendezési terv szerinti előírások maradnak továbbra is érvényben. A módosítással érintett terület minden típusú (vezetékes, vezeték nélküli) hírközlő hálózattal ellátható lesz. A nyomvonalvezetési javaslatot a TR/Hr. jelű tervlap tartalmazza. Ádám Veress Ferenc villamosmérnök,településtervezési hírközlési tervező névj. sz.: TH , MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA, KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIAGAZDÁLKODÁS, EGYEDI KÖZMŰPÓTLÓK A tervezéssel érintett területen alternatív energiaellátás nem érvényesül. A nagy tetőfelület alkalmassá teszi a területet napenergia hasznosításra, a megjelenő villamos- (vagy/és hő-) energia koncentrált és ütemezhető hasznosítására. 14

20 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK 5.1. BEVEZETÉS Debrecen MJV Önkormányzat Közgyűlése a többször módosított, érvényes Településszerkezeti tervet a 124/2001. (VI. 21.) Kh. számú határozattal állapította meg, a Helyi Építési Szabályzatát és Szabályozási Tervét a 8/2003. (V. 23.) Kr számú rendelettel fogadta el és hagyta jóvá. A Debrecen-Pallag Fekete István u. (hrsz: ) Zsálya köz (hrsz: 66007) Mezőgazdász u (hrsz: 66037) 66003/7, és 66002/2 hrsz-ú út által határolt területrészt érintő módosítást és annak dokumentációját DMJV Önkormányzata kezdeményezte és készíti. A hatályos településszerkezeti terv szerint a tervezési terület településközpont vegyes (Vk) terület-felhasználású. A Kézilabda Munkacsarnok fejlesztést a 121/2017. (VI.2.) Korm. rendelet határozta meg. A módosítás megvalósíthatósága érdekében a Főépítészi Iroda a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat szükségességének igényével kapcsolatos eljárás lefolytatta. A fenti kormányrendelet alapján a módosítás egyszerűsített eljárás keretén belül lefolytatható. Ebből eredően az alátámasztó munkarész a Környezeti hatások és feltételek bemutatását tartalmazza és határozza meg A TERVEZÉSI FELADAT Debrecen-Pallag az agrárképzés egyik patinás helyszíne, ahol a város egyik legrégibb hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági szakoktatási tevékenysége működik. Az intézmény alapvetően sohasem rendelkezett a testedzésnek, mozgásnak helyt adó tornacsarnokkal, amely hátrányt jelentett a város egyéb iskoláival szemben. Az Önkormányzat év elején döntött arról, hogy a Balásházy János Középiskola kollégiumának (jelenleg 66003/8 és 66003/9 hrsz-ú, korábban 66003/1 hrsz.-ú) telkén (amely önkormányzati ingatlan, valamint fenntartója a Debreceni Egyetem) elsősorban az utánpótlás nevelés számára munkacsarnokként szolgáló közösségi létesítmény valósuljon meg. A kijelölt ingatlanra a Nemzeti Sportközpont, mint építtető megkezdte a terveztetést, amely a telek megosztását és az újonnan kialakult telekterületen kézilabda munkacsarnok telepítését irányozza elő. A feladat a fenti tervezési területen belül, a telekmegosztást követően, a 66003/8 hrsz-ú ingatlanon, a Kézilabda Munkacsarnok létrehozásának céljából a jelenlegi településközpont vegyes terület-felhasználás megtartása mellett a tömb beépítési mértékének 30%-ra növelése, valamint a legkisebb kialakítható telek 2500 m2-ben való rögzítése, mely megalapozza a fejlesztési cél megvalósíthatóságát. Mindezzel összhangban a helyi építési szabályzat és szabályozási tervben rögzített központi vegyes (Vk) zóna megtartásra kerül. A beépítési paraméterek (beépítettség), valamint a legkisebb telekméretének módosítása a tervezési feladat, a biológiai aktivitás szinten tartása mellett. A módosítás célja a területen nagyobb beépítettséget biztosító szabályozási elem rögzítése. A központi vegyes zóna Vk (P) kódszáma ezek alapján Vk (P) kódra módosul. Az építési övezeti kód a tömbrészen: Vk612844(P) - a Vk betűjel a központi vegyes zóna jele, - az első szám az építészeti karakter (6) egyéb, - a második szám (1) nem kialakult kategória; - a harmadik szám a beépítési mód (2) szabadon álló - általános; - a negyedik szám a megengedett legkisebb építési telek nagysága (8) min.2500m2; - az ötödik szám a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke (4) = 30 %; zöldterület 50%. - a hatodik szám a megengedett legnagyobb építmény-magasság (4) = 7-9,50 méter A MÓDOSÍTÁS LÉNYEGE, AZ EREDETI TERVHEZ MÉRT JELENTŐSÉGE A módosítás részletezése, az érintett terület bemutatása Az érintett terület Pallag belterületének D-i részén, a szerkezetileg fontos jelentőségű (gyűjtőút) Mezőgazdász utca közelében, attól észak-nyugati irányban a Balásházy János Szakközépiskola és Kollégium épületének szomszédságában helyezkedik el. A területet DNY felől egy 18 m szabályozási szélességű út (amely a DK-ről szomszédos tervezett lakóövezet kiszolgáló útja is), ÉNY felől az előző út folytatása, ÉK felől a Zsálya-köz utca, DK felől a Mezőgazdász utca határolja. A területen belül helyezkedik el a szakközépiskola szabadtéri sportpályája, a kollégium és az étterem épülete, illetve a Mezőgazdász utcára szerveződő, általában szolgáltató létesítmények épületei. A kézilabda munkacsarnok a területen belül, a szabadtéri sportpálya ÉNY-i sarkával egy vonalban kerül elhelyezésre a pálya és a határoló út között. 15

21 Az érintett területen nincs építmény, a sík felszín visszagyepesedett és spontán növényzettel a széleken fedett. A terület közművesített. Közlekedési szempontból a terület a Pallagi út belterületi szakaszát jelentő Mezőgazdász utcáról elérhető. Ez kiváló közútkapcsolat mind a város belterülete felé, mind az országos közlekedési hálózatok (mint 4-es, M35-ös főutak) eléréséhez. A módosítással érintett terület 1,21 ha, melyből a kézilabda munkacsarnok 1726 m 2 nettó hasznos alapterületet foglal el. A beépítési arány 30%-ra nő, az építménymagasság 7,41 méter, a zöldfelületi arány 71 %. A munkacsarnokkal a beépítési arány 15 %-os lesz, tehát megfelel! A kézilabda munkacsarnok egy 7,55 m belmagasságú küzdőtéri részből, 150 ülőhelyes nézőtérből és az ezekhez tartozó földszintes kiszolgáló egységből áll. A csarnokhoz 48 db gépjármű parkoló és 24 db kerékpártároló létesül A TERVMÓDOSÍTÁS VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSAI A módosítási javaslat szerint a tervezési terület általános környezeti állapotában a fejlesztés jellegéből eredően jelentősebb változás a használati jelleg megváltozásán túl a beépítés városképi megjelenésében és az infrastruktúra teljes kiépülésében várható. A területhasználatban elvárhatóan a sport funkció fog dominálni, amely épületen belüli igénybevételt, vagy épületen kívüli igénybevételt jelent a parkoló használat révén. Ez utóbbi különösen fontos lesz a majdan megvalósuló szomszédos lakóövezet szempontjából is A várható környezeti hatások elemzése A várható hatások időtartama (I), gyakorisága (G), a bekövetkezés valószínűsége (V), reverzibilitása (R) alapján a módosítással érintett terület az alábbiak szerint értékelhető: I: a működés várható időtartama: a terv távlatán túli, év G: a környezet-igénybevétel az alapterhelést kis mértékben módosítja, de a környezetvédelmi határértékek nem veszélyeztetettek V: határértéket meghaladó környezeti hatás nem várható, erre biztosíték a területhasználat, a területen végzett tevékenységek számára előírt környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés és a teljes infrastruktúra igénybevétele R: irreverzibilis hatást a tervmódosítás nem indukál Szinergikus hatások szerinti megítélés A módosítással érintett területen a környezeti elemeket, mint levegőt, talajt, felszíni és felszín alatti vizet érő, valamint zajterhelő hatásokkal szembeni követelmények nem módosulnak. A Vk övezetben az eddigiektől valamelyest eltérő jellegű környezetterhelések megjelenésével kell számolni, mint a terület eddigi használatából eredően. Növekednek a tüzeléstechnikai és közlekedési emissziók, a használati (üzemi) zajok, a vízigény, a szennyvíz-, és hulladékproduktum. Mindezekkel együtt a környezetvédelmi terhelések szabályozottak, így a módosítás után sem várható a környezeti terhelések megengedettnél nagyobb mértékű megjelenése. A tervezési terület más célú felhasználásával felszámolódik a beépítetlen terület jellegtelen hasznosítása. Az érintett területen tervezett módosítás utáni területhasználattal szembeni követelmény, hogy a Vk övezet használatából adódó környezetterhelések ne zavarják a szomszédos Lke lakóövezetet. Ennek érdekében a kézilabda munkacsarnok zajforrásainak telepítésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a zajvédelmi követelmények érvényesülésére Környezetterhelési szempontból a módosítás hatásai Települési környezet védelme A terület a jelenlegi szabályozási tervi besorolásának megfelelő jellegű marad. A csarnok épületének tömege bizonyos szakaszon védettséget jelent a szabadtéri sportpálya használatából eredő környezeti (por és zaj) terhelések vonatkozásában a lakóövezet számára. A tervezési terület közművekkel ellátható, a közlekedési kapcsolatok közvetlenül kiépíthetők a fő megközelítési utak felé. A terepviszonyok alapján kisebb tereprendezés szüksége a beépítéshez. A természeti és környezeti szempontból kevésbé érzékeny a terület, mivel a terület közvetlenül nem érintkezik védett területekkel. A tervezett beépítési magasság és a településképi megjelenés illeszkedik a jelenlegi és távlatban várható beépített környezethez is. 16

22 Az OTrT alapján a terület érintettsége az alábbiakban merül ki: - A város teljes igazgatási területe kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetébe, illetve honvédelmi terület övezetével érintett övezetbe tartozik. - A terület, mint a teljes közigazgatási terület része ásványi nyersanyagvagyon területét képezi. Az OTrT.ben megfogalmazott egyéb érintettség nem áll fenn. A területre vonatkozó levegő-, talaj-, vízvédelmi követelmények változatlanok maradnak, az övezet zajvédelmi besorolása sem változik. A változatlan besorolású övezet környezetvédelmi szempontból jelentősen érzékenyebb, védendő területhasználattal közvetlenül nem határos. A hatás településvédelmi, városképi szempontból pozitív Levegőminőség-védelem A település területének levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján Debrecen környéke 9. zónán belül kén-dioxid, szén-monoxid vonatkozásában, valamint PM 10Arzén (As), PM 10Kadmium (Cd) PM 10Nikkel (Ni) PM 10Ólom (Pb) esetében F, nitrogén-dioxid esetében C, benzol vonatkozásában E, szilárd (PM 10) és PM 10benz(a)piren (BaP) vonatkozásában D, talajközeli ózon tekintetében O-I zónacsoportba tartozik. Az érintett területen a térség immissziós állapotának romlását a mód. 306/2010. (XII.23.) Korm. r., a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, a 6/2011. (I.14.) VM r., valamint az 53/2017. (X.18.) FM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartásával kell biztosítani. A vizsgált terület alap levegőminőségi állapota a sajátos használati és beépítési állapot következtében jelentős terhelhetőségi tartalékokkal rendelkezik. A kialakuló övezet területén az infrastruktúra kiépítésével megoldódik az energiaellátás. Kiépül a vezetékes gázellátás, amely relatíve alacsony emissziójú tüzelés-, és hőtermelő technológiák alkalmazására ad lehetőséget. Az épületben várhatóan kondenzációs gázkazánok (HOVAL Topgas classic 100) biztosítják majd a fűtési energiát, melyekről a légtechnikai rendszerek fűtését, radiátorok fűtését, illetve kiviteli terveknél egyeztetett igényeket kell kiszolgálni. Az előzetes számítások alapján 2 db 100 kw-os kondenzációs kazán szükséges az épület fűtési igényeinek kiszolgálásához. A berendezések 140 kwh alatti teljesítményűek, önálló füstelvezetésűek, ebből eredően a tüzelőberendezéshez tartozó légszennyező pontforrások a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében nem lesznek bejelentésre kötelezettek. Technológiai használatból (szellőzésből) eredő emisszióval nem kell számolni. Ebből eredően a megengedettnél nagyobb légszennyezés kialakulásával nem kell számolni. Ezt csak kedvezőbbé teheti, ha a tervezett létesítmény elektromos, vagy alternatív energiatermelő rendszereket (mint hőszivattyú, földhő, vagy napenergia) is alkalmazhat távlatban. A közlekedési emissziókat a módosítás annyiban érinti, hogy az új létesítmény többlet forgalmat fog produkálni a megközelítési útszakaszon, továbbá a tervezett parkolóterületen. Ezek lokális diffúz források lesznek. Az övezet és a kézilabda munkacsarnok megközelíthetőségét a Mezőgazdász utca és a határoló utca biztosítja. A Pallagi út, mint fő megközelítési út jelenlegi forgalma (ÁNF) ezen a (Debrecen-Pallag közötti) szakaszon 2185 db jármű naponta. A Pallag-4-es főút közötti forgalom nagysága nem ismert, azonban a Labdarúgó Akadémia megvalósulásával feltehetően hasonló nagyságrendű. Elvonatkoztatva a szakközépiskola jelenlegi saját és a még be nem épült lakóterületek forgalmától, a kézilabda munkacsarnok forgalma (figyelembe véve a napi gazdasági, fenntartási és sportcélú látogatói forgalmat), azonosra vehető a parkolószámmal, tehát min. 50 jármű. A Pallagi út vizsgált szakaszának forgalmát a fejlesztéssel kialakuló új területhasználat 2,3 %-al növeli. Gyakorlatilag az út közlekedési eredetű emissziói is ilyen arányban növekedhetnek, amely nem jelentős. A kialakuló parkolófelület emissziója az alábbiak szerint alakulhat a parkolótest 30 m-es hatásterületén: parkolók µg/m 3 SO2 0,22 CO 34,4 NOx 8,7 PM 1,0 CH 1,3 A levegőterheltség egészségügyi határértékeit a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. számú melléklete; az alsó és felső vizsgálati küszöbértékek 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. 17

23 Határ- és küszöbértékek (µg/m 3 ): LA HÉ (h) HÉ (d) HÉ (a) FVK AVK SO NO CO PM A két táblázat összevetéséből kitűnik, hogy a parkolók (átvitt értelemben az útszakaszok) közlekedési eredetű levegőterhelése a kézilabda munkacsarnok működése után is jelentősen a megengedett egészségügyi határértékek alatt alakul. A közlekedési eredetű légszennyezés változása ebből kiindulva nem lesz határértékeket veszélyeztető koncentrációjú a módosítás következtében. Pallag levegőtérségének terhelhetősége általában megfelelő tartalékokka rendelkezik: SO 2, CO és CH vonatkozásában % közötti, NO x tekinetében 65 % körüli, PM 10vonatkozásában 30 % feletti. Tehát a tervezett fejlesztésnek nincs levegővédelmi akadálya! A terhelhetőségi tartalékokra alapozva megállapítható, hogy sem a tervezett fejlesztés, sem a közlekedési eredetű légszennyezés terhelésnövekedése nem veszélyezteti az egészségügyi határértékeket. A hatás terhelő, de határérték alatti! Levegővédelmi javaslat: - Az övezetben megvalósuló létesítmények energia igényét vezetékes gázzal, elektromos, vagy nap, földhő energia felhasználásával javasolt biztosítani. Gázfelhasználásnál törekedni kell a 140 kw alatti teljesítményű berendezések alkalmazására. - Az övezetben az előírt zöldfelületi adottságokat az építési helyen igényes növényzettel kell biztosítani. - A lakóingatlanokkal határos parkolófelület határán javasolt takaró zöld (fasor, cserje sáv) telepítése. A módosítás által nem következik be a levegőkörnyezetben a megengedettnél nagyobb légszennyezettségi koncentráció kialakulása, a határértékek teljesülése biztosítható. A hatás elviselhető Talaj-, és vízvédelem A város és az érintett terület szennyeződés érzékenységi besorolása a 27/2004. (XII. 25.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint fokozottan érzékeny vízminőségi kategóriájú. A talaj-, a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a többször módosított 123/1997. (VII.18.) Korm. r., a mód. 220/2004. (VII.21.) Korm. és 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletek, a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVMe.r. és a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletekben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. A terület Debrecen ivóvízbázis I.-II. vízműves kutak sérülékeny, az 50 éves elérési időhöz tartozó B hidrogeológiai védőidom területén helyezkedik el. Ebből fakadóan a területhasználat során kiemelten kell figyelembe venni a vízbázis védelmére vonatkozó előírásokat. A tömbön belüli fejlesztés és beépítés feltétele a teljes közműellátottság kiépítése. A beépítéssel megváltozik a talaj-igénybevétel jellege. Bár a korábbi beépített állapothoz (általános iskola és szolgálati lakás) viszonyítva a beépítetlen állapot csak átmeneti volt. A beépítés és az alapozási munkák az 5,5 m alatti mélységben lévő talajvizet nem érik el. A beépítéssel megnövekszik a beépített és burkolt felületek aránya, amely a csapadékhozamok gyorsabb összegyülekezését eredményezi. Mindezek mellett talaj-, és vízvédelmi szempontból az alábbiakat indokolt megvalósítani: - Az övezet fejlesztési területén a teljes infrastruktúra (víz-, gáz-, elektromos energia-ellátás, szenny-, és csapadékvíz elhelyezés, közlekedési/parkolási rendszer) fejlesztése szükséges. - A terület beépítése kisebb mértékű tereprendezést igényel. - Az építéssel érintett terület értékesebb humuszos rétegének mentését (a tereprendezés során) el kell végezni. A mentett humuszt helyileg a megmaradó és kialakuló zöldfelületek talajpótlásához kell felhasználni. - Az építéshez csak legális anyagnyerő helyről, vagy a helyi földmunkákból származó föld, ásványi anyag használható fel. A talaj-, és vizekre gyakorolt hatás összességében semleges. A hatás nem jelentős. 18

24 Zaj-, és rezgésvédelem Az érintett terület vonatkozásában a zajvédelmi követelményeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüMe.r. előírásai, illetve a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alapján kell biztosítani. A módosítás zajterhelési szempontú hatása szabályozási tervi szinten az övezetre vonatkozóan nem változik. A zajvédelmi rendelet szerinti besorolása a 3. zajvédelmi kategória, illetve az ahhoz tartozó határértékek. A tömb környezetének zajvédelmi besorolásai sem változnak. Így a fejlesztéssel szomszédos övezetek besorolásai sem módosulnak. A Vk övezet területére és környezetére vonatkozó zajterhelési határértékek: Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüMer. 1. számú melléklete Központi vegyes terület (Vk) övezete: nappal/éjjel: 55/45 db; Kertvárosias lakóövezet (Lke) felé: nappal/éjjel: 50/40 db; Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüMer. 2. számú melléklete) Egy hónap, vagy kevesebb időtartam: Központi vegyes terület (Vk) övezete: nappal/éjjel: 70/55 db; Kertvárosias lakóövezet (Lke) felé: nappal/éjjel: 65/50 db; Egy hónaptól egy évig: Központi vegyes terület (Vk) övezete: nappal/éjjel: 65/50 db; Kertvárosias lakóövezet (Lke) felé: nappal/éjjel: 60/45 db; Ezen zajkibocsátási követelményekre tekintettel kell tervezni, kivitelezni és működtetni a Vk övezetben megvalósuló létesítmény, tevékenység zajforrásait. Az építési terület a besorolása révén 5 db-el magasabb terhelésű kategóriába tartozik, mint a környező lakóövezetek, ebből fakadóan fontos zajkibocsátási határértékek teljesülése. Ez a csarnokon belüli beltéri zaj alakulása vonatkozásában fontos. Ezért a kézilabda munkacsarnok határoló szerkezeteinek névleges léghangszigetelését méretezni kell. A falszerkezet helyszíni, eredő súlyozott léghang-gátlási száma legalább 37 db legyen. Ez az érték a szükséges alapkövetelmény, amely akusztikai szempontból megfelel! Közlekedési zajterhelés A tervezett módosítás alapvetően nem érinti a tömböt határoló és kiszolgáló közlekedési szerkezetet. A tömb és a módosítással érintett terület elérését továbbra is a Pallagi út (Mezőgazdász utca) és a határoló utca biztosítja. Az övezetben tervezett új fejlesztés csúcsnapi becsült forgalma (ÁNF) max. 50 jármű, amely az érintett utak forgalmát növeli. A Pallagi út forgalmát Debrecen stratégiai zajtérkép Műszaki dokumentációjából (2012.) vettük figyelembe évre felszorzott korrekciókkal. Ugyanakkor a távlati forgalom meghatározásánál figyelembe lehet és kell venni a már megvalósulás alatt lévő nemzetközi iskola által generált forgalmat is. Ennek mértéke a nemzetközi iskola területrendezési tervmódosítás dokumentációjából átvett 250 j/nap. A forgalomnagyságokból a közlekedési eredetű zajkibocsátás a 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. 2.sz. melléklete szerint lett számítva, 50 km/h haladási sebesség mellett. A módosítással összefüggő forgalom és zajterhelés alakulása a Pallagi útra vonatkozóan: Módosítás után becsült forgalom és évi forgalom és zajterhelés zajterhelés Út neve ÁNF L Aeq(7,5)dBA L Aeq(7,5)dBA ÁNF L Aeq(7,5)dBA L J/nap nappal éjjel J/nap nappal Aeq(7,5)dBAéjjel Határérték dba Pallagi út ,44 58, ,0 59,2 65/55 A módosítás utáni forgalom alakulását tekintve (benne a nemzetközi iskola várható forgalma is) megállapítható, hogy a zajterhelés növekedése a Pallagi úton a nappali időszakra vonatkozóan 0,56 db, éjjel 0,35 db. 19

25 Mint látható, a módosítás/ok/ miatt bekövetkező többlet forgalom 12 % körüli a jelenlegihez viszonyítva a nemzetközi iskola forgalmát is figyelembe véve. Ez egyébként határértéket kissé meghaladó zajterhelést kismértékben növeli csak. A kézilabda munkacsarnok önmagában a jelenlegi forgalmat 2,3 %-al növeli. A parkolóhasználatból eredő lokális zaj 47,5 db, amely alatta marad a megközelítési útszakaszok közlekedési zajterhelési szintjének. A parkolón belüli közlekedési zaj sebességkorlátozással csökkenthető. Zajvédelmi javaslat: - A Vk övezetben az épületszerkezetek akusztikai adottságait és a külső környezet felé sugárzó diffúz, vagy pontszerű zajforrásait úgy kell kialakítani, elhelyezni és üzemeltetni, hogy azok megfeleljenek a lokális zajvédelmi követelményeknek. - Ugyanakkor az épület csendigényes funkcióinak és akusztikai védelmének kijelölése során figyelembe kell venni a külső közlekedési eredetű zajhatást, valamint az épületszerkezetek hangszigetelési követelményeit az egyes épületfunkciók között. A módosítás miatt bekövetkező hatás (eltekintve az egyébként határértékeket meghaladó közlekedési zajterhelésektől!) önmagában nem jelentős! Hulladékgazdálkodás Az érintett területen a felmerülő, illetve a területhasználatból eredő hulladékgazdálkodási feladatokat továbbra is a évi CLXXXV. törvény a hulladékról és annak végrehajtási kormányrendeletei szerint kell megvalósítani. A módosított övezetben a törvényi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodás igénye nem módosul, az megvalósítható. Az intézményben lehetőség lesz a szelektív hulladékgyűjtés és a biológiailag lebomló hulladékok komposztálásának alkalmazására Az övezet bekapcsolható a város járatszerű hulladékgyűjtési rendszerébe a kommunális hulladékok vonatkozásában. Összességében a módosításoknak nincs elviekben változást eredményező hatása. A hatás javító KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A módosítás által bekövetkező környezet-igénybevétel környezetvédelmet érintő elemei a szabályozási előírásokban kerülhetnek megfogalmazásra. A módosításnak nincs a környezeti elemekre kedvezőtlen, vagy határértékeket veszélyeztető hatása! Ebből eredően a módosítás miatt külön környezetvédelmi intézkedések megtétele, vagy környezeti vizsgálat készítése szükségtelen ÖSSZEGZÉS Összességében a módosításnak egyik környezeti elemre sincs jelentős, kedvezőtlen hatása az eredeti szabályozás szerinti állapothoz viszonyítva. A zöldfelületi és városképi értékek nem csökkennek. Lévai Béla környezetvédelmi szakmérnök, szakértő névj. sz.: SZKV-1.1/ , SZKV-1.2/ SZKV-1.3/ , SZKV-1.4/ AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ VIZSGÁLATI MEGÁLLAPÍTÁSOK: A terület és a környezetére terület- és telek használat, épületállomány tekintetében egyrészt az intézményterületre vonatkozó városrendezési jellemzők igazak (a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Szakközépiskola épületei, valamint Lovarda), másrészt a majorsági terület a jellemző. Mindkét terület jellemzően laza beépítésű, intézményi területen nagy alapterületű jellemzően földszintes, vagy földszint + egy emeletes kialakításúak. Továbbá beépítésre szánt, tervezett lakóterületek veszik körül északnyugat és délnyugat felől. A módosítással érintett ingatlanokon a középiskola funkciót kiszolgáló földszint + egy emelet + tetőtér szintszámú kollégium és földszintes étterem épületek és nagy kiterjedésű zöldfelületek találhatók. A Mezőgazdász utca felől földszintes, vagy földszint + tetőteres kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve lakóépületek találhatóak. 20

26 Épített környezet védelme szempontjából az egykori Pallagi Magyar Királyi Mezőgazdasági Akadémiaként épült iskolaépület védett építészeti értéke és térszervező karaktere említendő meg, mely a mögötte lévő tanári lakásokkal, a Bánat utcával együtt máig egységet alkot. Az egykori képzés területe jelentősen lecsökkent, egyrészt az iskolaépülettel szemben lévő állattartási épületek, szőlő és gyümölcsösök, valamint a dohánykutató is megszűnt, illetve egy-két épület áll még ebből a korból vagy használaton kívül, vagy lakásként használt. A terület tömbszerkezete máig fennáll, és a jelen módosítás tárgyát képező fejlesztés is a terület más célú hasznosításának sorában jelenik meg. Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése a 45/2017. (XII.14.) önkormányzati rendeletével fogadta el a város településkép-védelmi rendeletét. A telektömbre a 3. melléklet alapján a településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények érvényesek ( ). A településkép védelméről szóló törvényhez kapcsolódóan elkészült a város Településképi Arculati Kézikönyve 2017-ben, amely a -felújítás, klíma, erkély, loggia- előírásait tartalmazza a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozóan. 21

27 7. A SZABÁLYOZÁS KONCEPCIÓ A szabályozási terv módosítási javaslatát az TR/SZ. jelű tervlap tartalmazza. A tervezési területen belül a módosítással érintett területen rögzített építési övezet pontosítása történik meg. A telektömbben 30%-ra emelt beépíthetőséggel, minimum 50% zöldterülettel, valamint 2500 m 2 minimális telekmérettel Vk (P) építési övezeti kód kerül meghatározásra. A tervezett módosítással érintett terület kiterjedése: m 2. A tervezett telek kiterjedése: m 2. Beépítési lehetőségek: 30% normatív értékkel (szabályozási terv kódjainak megfelelő kódértékkel: 30% m 2. Építménymagasság kialakításához szükséges építménymagassági érték 7,55 m+szerkezet és padlószint: max 9,5 m-es építménymagassági értékkel lefedhető. A beépítettséghez DÉSZ szerint rendelt zöldterület szabályozás kiterjedése 50%. Az építési övezet építészeti karaktere, kategóriája, beépítési módja nem változik. A telekméret értéke a jelenlegi 9 kód helyett 8 kód kerül rögzítésre a terület további oktatási és önkormányzati célú hasznosítás érdekében, beépíthetőség mértéke 15%-al nő. A szabályozási terv módosítási javaslata szerint a telektömbön Vk (P) építési övezeti kód kerül rögzítésre. Az övezeti kód: Vk (P). - a Vk betűjel a központi vegyes zóna jele, - az első szám az építészeti karakter (6) egyéb, - a második szám (1) nem kialakult kategória; - a harmadik szám a beépítési mód (2) szabadon álló - általános; - a negyedik szám a megengedett legkisebb építési telek nagysága (8) min.2500m2; - az ötödik szám a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke (4) = 30 %; zöldterület 50%. - a hatodik szám a megengedett legnagyobb építmény-magasság (4) = 7-9,50 méter. Sajátos előírás tekintetében a Debrecen -Pallagra (P) vonatkozó előírások érvényesek. Kötelező, valamint követendő telekhatárt tekintettel arra, hogy jelenleg nincs engedélyes szintű beépítési terv, nem jelölünk ki szabályozási tervben. 8. BEÉPÍTÉSI TERV Szabályozások végrehajtásával és telekalakítással javasolt terület mérete: m 2. A tervezett intézményfejlesztést a Nemzeti Sportközpont valósítja meg állami beruházás keretében. A beépítési paraméterek a következők: Kézilabda munkacsarnok: 1.814,75 m 2 Burkolt felület összesen: 1.693,65 m 2 ebből parkoló: db ebből kerékpártároló: 24 db Összesen: 3.508,4 m 2 Kézilabda munkacsarnok küzdőtér méretei vonatkozó szabvány szerint: 23x44m (minimális méretigény: 20 x 40 m), szabad belmagassága: 7,55 m (minimális méretigény 7 m). Az épület sportcélú használata esetén fő látogatóra tervezett, ennek megfelelően nem tömegtartózkodásra szolgáló közösségi épület. A beépítési javaslat a TR/beép. jelű tervlap tartalmazza. Debrecen, október hó 22

28 16m 6m Vk (P) 18m Vk (P) 30m Készült az állami alapadatok felhasználásával! VONALAS SZABÁLYOZÁSI ELEMEK ALAPTÉRKÉPI ELEMEK Törzsszám:FI-7/2018. tervezési terület határa kötelező telekhatár 0636/13 meglévő telekhatár, alrészlet határ, hrsz, épület szabályozási vonal sajátos előírások területének határa belterület határ TERÜLETI SZABÁLYOZÁSI ELEMEK I. rendű közlekedési célú közterület II. rendű közlekedési célú közterület EGYÉB SZABÁLYOZÁSI ELEMEK 16 m szabályozási szélesség Közterületek felőli előkert mérete: 10m Pallag FELELŐS TERVEZŐ: javasolt 3xLPEØ40 opt. alép. meglévő MT hálózat Ádám Veress Ferenc villamosmérnök,településtervezési hírközlési tervező TH , Debrecen, Pallag - Fekete István utca (660010) - Zsálya köz (66007) -Mezőgazdász utca ; 66003/7 és 66002/2 hrsz-ú út által határolt terület hírközlési terv javaslata M=1:2000 TR/hírközlés

29 .\00_Alapinfók\ \Document-pa 00_Alapinfók\ \Document-page-001 Debrecen, Pallag - Fekete István utca (660010) - Zsálya köz (66007) -Mezőgazdász utca ; 66003/7 és 66002/2 hrsz-ú út által határolt terület javasolt beépítési terve TR/BEÉP