2. Az Európai Unió szabályozási modelljének vizsgálata (közösségi szabadságjogok - fogyasztóvédelem - reklámszabályozás)
|
|
- Fruzsina Hajdu
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Pázmándi Kinga A reklám a tisztességtelen verseny elleni jog és a modern reklámjog határán különös tekintettel az összehasonlító reklámra vonatkozó szabályozási megoldások Európai Uniós összefüggéseire PhD. értekezés tézisei Budapest 2005.
2 I. A kitűzött kutatási feladat összefoglalása A reklám a marketingkommunikáció sajátos eszköze. Fogalmának körüljárásakor a tájékoztatás, a gazdasági motivációk, a fogyasztók tervszerű és hatékony fogyasztásra való ösztönzése, befolyásolása játsszák a kulcsszerepet. A jog a reklámot mint piaci magatartást szemléli és magatartás normatív zsinórmértékének rögzítését kísérli meg. Ebben rendszerint aztán versenyjogi, fogyasztóvédelmi, és a legújabb korban média specifikus, közjogi szempontok keverednek több-kevesebb sikerrel. A reklám jogi pozícionálásának kettős iránya van, az egyik a verseny tisztességének és zavartalanságának a biztosítása - erre a modern jogokban a versenyjog hivatott - a másik a fogyasztók védelme, melyet a reklám tekintetében nem egyszer több jogterület, és még több jogforrás biztosít. A kutatás kitűzött céljai alapvetően az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A klasszikus versenyjogi tényállások és a versenyjogi fogyasztóvédelem (tisztességtelen verseny tilalmának joga) valamint a reklám jogi szabályozásának fejlődésében történetileg mutatkozó tendenciák és összefüggések (magyar és összehasonlító jogi aspektusban) feltárása 2. Az Európai Unió szabályozási modelljének vizsgálata (közösségi szabadságjogok - fogyasztóvédelem - reklámszabályozás) 3. Egyes szabályozási megoldások vizsgálata Európában és Magyarországon Tisztességtelen verseny elleni jog, versenyjogi fogyasztóvédelem és reklámszabályozás a tagállamok jogában, különös tekintettel a német szabályozásra, Tisztességtelen verseny elleni jog és reklámszabályok a magyar jogban 4. A tisztességtelen verseny elleni jog, a fogyasztóvédelem és a reklámszabályozás és a jogalkalmazás összefüggéseinek elemzése. A jogalkalmazás tendenciáinak vizsgálata, a jogalkalmazói jogértelmezés irányainak és tanulságainak feltárása nemzeti, és összehasonlító jogi szemléletben. 5. Az összehasonlító reklámra, mint a reklámjog és a tisztességtelen verseny elleni jog összekapcsolódásának sajátos elméleti és gyakorlati esetére vonatkozó speciális összefüggések feltárása és a szabályozási koncepció elemzése. Az értekezés első szerkezeti egysége a reklámozás gazdasági és jogi környezetét vázolja, és ennek körében a reklám kommunikációelméleti és jogi fogalmát járja körül. Megállapítható, hogy a reklámhoz a reklámelmélet és a jogi szabályozás alapvetően más szemszögből közelít. A reklám reklámszakmabeli és jogi megközelítése közötti lényeges különbség, hogy a reklámipar a reklámozó szemszögéből közelít a reklámhoz, míg a jog a másik oldalról, a versenytársak, a piaci szereplők és a fogyasztók szemszögéből. Ezt követően az értekezésben megkísérlem felfejteni a reklámokkal kapcsolatos jogi szabályozás legitimációs összefüggéseit, alapvetően a kereskedelmi szólásszabadság alkotmányos alapjainak összehasonlító jogi elemzésével. A jogirodalomban uralkodó nézet szerint a reklámokra vonatkozó korlátozásokat a hazai és nemzetközi szakirodalom leggyakrabban a befogadók (fogyasztók, célközönség) kifejezési (információhoz jutási) szabadságának alkotmányos védelméből vezeti le. Az alkotmányos alapkérdés tehát a többségi álláspont szerint elsőként a véleményszabadság alkotmányos biztosításának oldaláról vetődik fel, és kisebbséginek számít az a felfogás, amely a reklámozás szabadságát egyéb alkotmányos értékekre (pl. a gazdasági
3 alapjogokra) vezeti vissza (pl. Franciaország vagy Olaszország). Az értekezésben külön fejezet foglalkozik a kereskedelmi beszéd megítélésének elméleti összefüggéseivel a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában. Az értekezés harmadik és negyedik része összehasonlító jogi vizsgálaton alapul. Elsőként az Európai Unió majd a német reklámszabályozás modelljét elemzem, alapvetően a megtévesztő és főként az összehasonlító reklámra vonatkozó általános reklámtilalmak elméleti és gyakorlati összefüggéseinek előtérbe állításával. Az Európai Unió joga a reklámokkal kapcsolatos szabályozást alapvetően a nemzeti jogokba utalja, néhány elsődleges és másodlagos közösségi szabályozási szinten megfogalmazott tételes jogi megkötéssel. A tartalmi reklámszabályokat közösségi szinten alapvetően a másodlagos jogban találjuk. Az uniós szabályozási modell végeredményében általánosan megfogalmazott reklámkorlátozások illetve egyes termékek illetve speciális értékesítési módok tekintetében megállapított korlátok rendszerére bontható. A reklám továbbá több, az elsődleges Közösségi jogra visszavezethető Európai Bírósági ítélet központi témáját képezte. A megtévesztő és összehasonlító reklámokra vonatkozó német jogi megoldás konzervatív, az általános reklámkorlátozások szabályozását a tisztességtelen verseny elleni jogba utalja. Az értekezés negyedik és ötödik része a magyar reklámszabályozás történeti áttekintését és rendszertani valamint elméleti elemzését tartalmazza. Alapvető szándékom volt annak bemutatása, hogy a hirdetésekkel kapcsolatos jogi szabályozás milyen történeti ívet ír le az eladásösztönzés jogi szabályozásának történeti gyökereitől a klasszikus tisztességtelen verseny elleni jog német rokon jogi modelljén keresztül napjaink modern, egységesítési szándékkal megalkotott különálló reklámszabályozásáig. Külön fejezetet szentelek a reklámkorlátozás magyar önszabályozási, szaketikai összefüggéseinek. A dolgozat ötödik részében a kutatás végkövetkeztetéseit foglaltam össze, és megkíséreltem egy olyan elméleti modellt felállítani, mely dogmatikailag tiszta és igazolható rendszerét adná a reklámokra vonatkozó szabályozásnak. Az elméleti modell általános reklámkorlátozásokra vonatkozó tisztességtelen verseny jogába ágyazott modelljét az értekezés utolsó részében megfogalmazott normaszöveg formájában összegzem. II. A kutatás módszerei, forrásai Az értekezés elkészítése során meghatározó hangsúlyt helyeztem az érintett jogi (és szaketikai) szabályozási modellek összehasonlító vizsgálatára. Ennek során alapvető szerepet játszott a tételes jogi források történeti, dogmatikai és összehasonlító jogi elemzése mellett a joggyakorlat összefüggéseinek feltérképezése. A kutatás kezdeti időszakában érdeklődésem középpontjában a versenyjog tisztességtelen verseny elleni jogának verseny felügyeleti gyakorlata állt, ami később fordult kifejezetten a reklámok jogi megítélésének alapvető kérdései felé. Az eredeti célom az volt, hogy a PHD értekezésemben a reklámok jogi pozicionálásának elemzése folytán feltárjam, hogy tételes jogi szabályozás mennyiben felel meg a hatékonyság és az elméleti igazolhatóság és dogmatikai tisztaság követelményeinek. Az értekezés elkészítéséhez vezető kutatás gyökerei 1996-ra nyúlnak vissza, amikor a modern kori tisztességtelen verseny elleni jog gyakorlati (jogalkalmazási) összefüggéseit vizsgáltam, annak a szakmai előkészítő kutatásnak a keretein belül, amely az évi Versenytörvény (1990. évi LXXXVI. törvény Vtv.) újrakodifikálását kísérte 1996-ban (1996. évi LVII törvény, Tpvt.). A
4 kutatás alapvető irányát akkoriban aszerint határoztam meg, hogy a tisztességtelen verseny elleni jognak az 1990-re kialakult törvényi tényállásai mennyiben elégítik ki a kitűzött versenyjogi védelmi célokat. Ennek keretében átfogó vizsgálat alá vetettem az addigi verseny felügyeleti gyakorlatot, feltártam annak fő irányait és azokat a központi kérdéseket, amelyek az elméleti újragondolás szükségességét vethetik fel. Ezt követően fordult az érdeklődésem döntően a versenyjogi fogyasztóvédelem és a reklámok jogi szabályozásának irányába. Ennek során elsőként történeti kutatást végeztem, alapvetően a korabeli jogforrások szövegelemzésével, és a szabályozási környezet okirati formában fellelhető - forrásainak felkutatásával. Ebben alapvetően az Országgyűlési Könyvtár jogi okirattárának anyagaira támaszkodtam. Forrásaim többségét korabeli jogi szövegek (törvénycikkek és előiratok ) valamint azok megalkotásának dokumentumai (a jogalkotási vitákról készült dokumentumok, előterjesztések és a jogforrásokat kísérő jogalkotói magyarázatok) alkották. Az eladásösztönzés módszereire és a kereskedelmi hirdetésekre vonatkozó jogi szabályozás történeti és rendszertani kutatás során vált nyilvánvalóvá a tisztességtelen verseny elleni jog német kapcsolódási pontjainak jelentősége. Így külföldi tanulmányútjaim során, döntően a hamburgi Max Planck Institut für auslandisches und internationales Privatrecht könyvtárában, valamint a müncheni MP Institut für Wettbewerb- und Steuerrecht könyvtárában fellelhető német nyelvű forrásokat tanulmányoztam, elsősorban a jogirodalom intézménytörténeti elemzését tartalmazó gyűjteményes munkákat a német írott jog és az Európai Unió jogának forrásait és a joggyakorlatot. A kutatás módszere a forráselemzés, amit alapvetően meghatároz a dolgozat összehasonlító szemlélete. Külön hangsúlyt helyeztem azon jogintézmények és jogalkalmazási összefüggések vizsgálatára, melyek az eltérő szabályozási modellekben párhuzamosan előfordulnak, illetve hasonló vagy összevethető elméleti alapon nyugszanak. Ennek során alapvetően arra törekedtem, hogy feltérképezzem a dogmatikai gondolkodás és a joggyakorlat főbb európai és német vonulatait, és annak gyakorlati összefüggéseit, felkutatva a magyar szabályozás lehetséges kapcsolódási pontjait. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió reklámjoga nagyfokú szabadságot enged a tagállamoknak a reklámokra vonatkozó jogi korlátok felállításában, külön figyelmet fordítottam a német szabályozási modell belső összefüggéseire és az európai jogharmonizációs törekvésekhez való adaptálhatóságára. Az értekezés gyakorlati esetek széles bázisán nyugszik, mind az Európai Unió elsődleges joga szabadságjogi rendelkezéseinek értelmezését, mind a német UWG (Gesetz gegen den unlauteren Wettbewerb 1909.) vonatkozó rendelkezéseinek értelmezését, mind a magyar verseny- és reklámfelügyeleti gyakorlatot tekintve. Az esetek között azon szempontok szerint válogattam, hogy melyeknek van továbbható, elvi jelentőségű jogértelmezési az Európai Bíróság illetve a német Bíróságok esetében jogfejlesztési jelentősége. A magyar joggyakorlat feldolgozásában elsődleges szempontom volt, hogy az eseteket a feltárt összefüggések és a megállapításaim igazolása szerint tematizáljam, illetve kiválogassam és bemutassam a joggyakorlat azon értelmezési sarokpontjait, melyek elvi jelentőségűek. III. A kutatás eredményei, és a hasznosítás lehetőségei A reklámok szabályozása komplex terület. Attól függően, hogy a reklámokra vonatkozó szabályozást milyen szempont szerint vizsgáljuk, az alábbi megállapítások tehetők: 1. A reklámok szabályozására több normarendszer is vállalkozik, így az állami beavatkozás mellett
5 (jogi szabályozás) a reklám szakmai önkorlátozási hajlandóságának legitimációs alapján a etikai normáknak is jelentős szerepe van (önszabályozás) 2. A jogi szabályozáson belül a reklámok állami befolyásolásának legitimációs alapját a véleménnyilvánítás szabadságának, ezen keresztül a kereskedelmi szólásszabadság elvének az egyéb alkotmányos alapjogokkal való ütközéséből vezethetjük le. Az alapjogok kollíziója a reklámokra vonatkozó jogi korlátozás igazolhatósága javára dől el, amennyiben az ütköző védelmi cél a piaci verseny tisztaságának, a fogyasztók érdekeinek (versenytársakat érintő sérelmek illetve a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának megakadályozása), vagy az élet- egészségközbiztonság védelmének biztosítása (ártalmas, veszélyes termékek reklámozásának korlátozása). 3. A gazdasági reklámozás jogi befolyásolása az üzleti tisztesség megsértése elleni jogi hagyományra (hangsúlyosan a versenytársak védelmére illetve fogyasztók megtévesztésére) alapul, történetileg a tisztességtelen verseny elleni jogban gyökerezik. A reklám jogi szabályozásának önálló jogterületté formálódásának igénye a XIX. század végétől karakterizálódó, és a XX. század második felére kiteljesedő fogyasztóvédelmi attitűdből vezethető le, melyben jelentős szerepe van az un. harmadik generációs alkotmányos jogok ( kommunikációs alapjogok ) megjelenésének, és az elektronikus médiumok társadalmi kommunikációban való térnyerése (majd az információs társadalom hatásainak) jogi leképeződésének. 4. A reklám szabályozásában a kommunikáció eszközétől függően is eltérő jogi befolyásolási szempontok érvényesülnek. Speciális szabályozási terület az elektronikus médiában közzétett reklámok kérdése, melynek speciális védelmi szempontja a fogyasztókat érő reklámhatás szabályozási keretek közé terelése, a gyermek- és fiatalkorú célközönség kiemelt védelmi céljai, és a médiaspecifikus egyéb reklámcélú megjelenések (szponzoráció, teleshopping) jogi kereteinek rögzítése. 5. A reklámozásra vonatkozó jogi előírások komplexitása miatt a befolyásolás eszközei is keverednek (közjogi és magánjogi szankciók, felelősség telepítés és fórumrendszer sajátosságai, eljárási kompetenciák) 6. A formai értelemben reklámként megjelenő kommunikációban a reklámok szakjogi szabályozása szűk értelemben csak az üzleti (piaci) motivációjú reklámokra reflektál, az ilyen motivációt nélkülöző reklámok megítélése alapvetően, elsődlegesen és közvetlenül alkotmányjogi kérdés. 7. A reklámok szabályozásában a megállapított szabályokat természetük, a befolyásolás célzott iránya, a biztosítani kívánt védelmi cél alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: a) anyagi alaki reklámszabály b) reklámkorlátozás vagy reklámtilalom. c) Általános vagy speciális ( különös ) reklámtilalmak és korlátozások. 8. A reklámszabályozásban a nemzetközi kooperációs törekvéseket a reklámozás határokat átlépő jellege hívta életre, így annak hangsúlyai is eszerint alakultak ki. A reklámozás az árukinformációk és szolgáltatások áramlásának szabadságát biztosító uniós alapjogi védelem alatt áll, korlátozására a nemzetállamokban csak meghatározott közérdekű célok érdekében, diszkriminációmentesen és a szükségesség és arányosság elvének átlépése nélkül van lehetőség. A reklámozás uniós szabályozásában az általános szakjogi szabályozási alapot a megtévesztő és az összehasonlító reklámok tagállami szabályozásának irányelvekben való összehangolása adja (általános közösségi reklámjog), melyet a határokat átlépő televíziós reklámokra vonatkozó speciális szabályok, továbbá az egyes termékekre (pl. kozmetikumok, dohánytermékek, élelmiszerek, gyógyszerek) vonatkozó speciális hirdetési előírások valamint a vonatkozó címkézési előírások egészítenek ki (különös közösségi reklámjog). 9. Az összehasonlító reklám, mint sajátos reklámmódszer tekintetében igen lényeges elméleti összefüggés, hogy az ilyen reklámban a reklámozó a kívánt reklámhatást a versenytársra való valamely üzenet felhasználásával kívánja elérni (vagy erősíteni), így a reklámokkal szemben állított követelmények mellett az ilyen reklámoknak a versenytársakkal szemben tanúsított magatartásokra előírt jogi elvárásoknak is meg kell felelniük. Az összehasonlító reklám
6 reklámelméleti fogalma tehát az ilyen reklám összetettségében fogható meg, az összehasonlító reklám jogi fogalma azonban a jogi szabályozás szempontjain átszűrve született meg. A jogi értelemben releváns összehasonlító reklámmal kapcsolatos diskurzus először értelemszerűen a kifogásolhatóság kérdéseit feszegette, azaz az összehasonlító reklám fogalmi értelemben elsőként jogellenes reklámmódszerként bukkan fel, mégpedig tipikusan a versenytársi sérelmek körébe ágyazva. 10. Az összehasonlító reklám sajátos reklámmódszer. A reklámban a reklámozó a kívánt reklámhatást a versenytársra való valamely üzenet felhasználásával kívánja elérni (vagy erősíteni), így a reklámokkal szemben állított követelmények mellett az ilyen reklámoknak a versenytársakkal szemben tanúsított magatartásokra előírt jogi elvárásoknak is meg kell felelniük. Az összehasonlító reklám reklámelméleti fogalma tehát az ilyen reklám összetettségében fogható meg, az összehasonlító reklám jogi fogalma azonban a jogi szabályozás szempontjain átszűrve született meg. A jogi értelemben releváns összehasonlító reklámmal kapcsolatos diskurzus először értelemszerűen a kifogásolhatóság kérdéseit feszegette, azaz az összehasonlító reklám fogalmi értelemben elsőként jogellenes reklámmódszerként bukkan fel, mégpedig tipikusan a versenytársi sérelmek körébe ágyazva. 11. A német jogban az uniós elvekhez való adaptáció az un. Cola test döntés után - az összehasonlító reklám tekintetében általános tilalmi elvet (Kohler tanulmány) valló német gyakorlat megváltoztatásával - lényegében már az uniós irányelv által megkövetelt követelmények tételes jogba iktatása előtt megtörtént, azzal, hogy a Cola test döntés az összehasonlító reklám jogellenességének megállapításához megkövetelte a versenytárs lebecsülésének momentumát is. Az összehasonlító reklám Németországban tisztán versenyjogi kérdés, közvetlen tételes jogi szabályozását a tisztességtelen verseny elleni jog tartalmazza. Az UWG 2 -ában fogalmi szabályt találunk, majd a (2) bekezdés az UWG 1 szerint tisztességtelennek minősülő összehasonlító reklámra tilalmat állít, nevesítve annak tipikus eseteit. 12. Az összehasonlító reklámra vonatkozó magyar szabályozás rendszere kettős. A közvetlen reklámkorlátozást az 1997-ben megalkotott reklámtörvény (1997. évi LVIII. törvény, Grtv.), a mögöttes tartalmi szabályozást és a gyakorlatot a versenytörvény (Tpvt.) adja. A magyar szabályozás - jogközelítési vállalásának megfelelően - már a évi módosítása előtt is lehetővé tette az összehasonlító reklám alkalmazását. Az összehasonlító reklám pozitív szabályozását a évi I. tv. valósította meg azzal, hogy - nagymértékben a tárgyban született 97/55/EK irányelvhez igazodóan közvetlen szabályok rögzítésével meghatározta a megengedhetőség feltételeit. A hivatkozott EU direktíva a nemzeti jogok számára ugyan nagyfokú szabadságot engedett az összehasonlító reklámokkal kapcsolatos jogi és igazgatási rendelkezések harmonizálásában, a magyar jogalkotó azonban mégis azt a megoldást választotta, hogy "túlteljesítve" jogközelítési kötelezettségét a megtévesztő és összehasonlító reklámok kérdésében a másodlagos közösségi jogot a szabályozási módszer és a szövegszerűség tekintetében is - teljes mértékben interiorizálta. 13. Kritikai következtetéseim az alábbiakban foglalhatók össze: Az értekezésben kifejtettek szerint a reklámok szabályozása alapvetően és tisztán a tisztességtelen versenyjogba utalható kérdés. A reklám szakjogi önállósodásának igénye fölösleges és hatástalan tételes jogi helyzetet teremt. A reklámtörvény olyan jogforrás, mely annak az igényével született, hogy a reklámok tartalmi megfelelőségének egységes jogi kereteit megteremtse, és azok érvényesítéséhez hatásos jogi eszközrendszert biztosítson. Ahhoz, hogy ennek kizárólagos létjogosultsága igazolható legyen, az alábbiaknak kellene teljesülniük: a) a külön törvény egységesen biztosítani tudja a reklámok tartalmi és közzétételi korlátozásának kereteit (ide értve tehát az általános és speciális reklámkorlátozások- és tilalmak rendszerét), különös tekintettel a szabályok reklám módszer és reklám eszköz semlegességének biztosítására b) A reklámszabályozás szektorsemlegessége a reklámhordozók- és módszerek vonatkozásán felül a termékek- és szolgáltatások relációjában is teljes körben érvényesüljön; a speciális
7 reklámkorlátozások teljes katalógusa a reklámtörvény részeként kerüljön szabályozásra, illetve minimumszabályozással azok függetlenül a reklámozott termék vagy szolgáltatás jellegére alkalmazható legyen c) A reklámfelügyeleti eljárás egységes szervezeti és eljárási keretek közé terelődjön, hatásköri megosztás nélkül, egységes szemléletű gyakorlat érvényesítésével A jogi szabályozás statikussága ne legyen akadálya a hatékony jogi védelem biztosításának és a jogbiztonság elve érvényesülésének. A reklámipar és a kommunikációs technikák dinamikus fejlődése ellenére a reklámszabályozás alkalmas maradjon a felvetett problémák biztos elméleti és gyakorlati összefüggéseken alapuló kiszámítható kezelésére, és a jogkövetkezmények alkalmazásával a védelmi célok hatásos biztosítására. d) A különálló szabályozás karakteresen képes legyen a saját valóságos szemléletbeli különállásának közvetítésére. Ez természetesen feltételezi is a szükségesen különálló társadalmi értékviszonyok valós létezését (ahogyan a fogyasztóvédelmi jog tényleges különállást mutat a versenyjogi fogyasztóvédelemhez képest; elsődleges védelmi céljukat és jogi értékpreferenciáikat tekintve). Álláspontom szerint a reklám szakjogi szabályozásának teljes különállása a fenti részletezettséggel nem igazolható. A reklámok jogi megítélésének leválasztása a tisztességtelen verseny elleni jogról nem véletlenül sikertelen. Ez sem tartalmilag, sem szabályozás technikai értelemben nem oldható meg szabatosan. A fogyasztók tájékoztatása fogyasztóvédelmi kérdés, de az összehasonlító reklámmal kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggések ennek ékes bizonyítékai a gazdasági reklámokkal kapcsolatos jogi beavatkozás súlypontjait tekintve a tisztességtelen verseny elleni jog területére tartozik. A fogyasztói döntések manipulációja különös figyelemmel annak kifejezett versenyelőny szerzési motivációjára elsődlegesen versenytorzító hatású, ezen az sem változtat, hogy egyes - különös, magasabb védelmi szintet igénylő - fogyasztói csoportok, vagy forgalmazási módok esetében ennek hangsúlya szükségszerűen a fogyasztók védelmének irányába mozdul. A védelmi célok preferenciája stabil, kiforrott és a nemzeti hagyományokba szervesen illeszthető gyakorlati és elméleti alapon végeredményben tisztán jogértelmezési kérdésként is felvethető. A német összhasonlító jogi példa kiválasztása az összehasonlító reklám elemzésében nem volt önkényes. A német példa jól mutatja, hogy a megtévesztő reklám elleni védelem a fogyasztók megtévesztésének versenyjogi tényállásának keretein belül aggálytalanul biztosítható, és egy adott reklámmódszert illetően teljes paradigmaváltásra is lehetőség van a vonatkozó joggyakorlat elvi alapjainak megváltoztatásával és annak tömör és integráns tételes jogi megerősítésével.a német tisztességtelen verseny elleni jog az üzleti tisztesség kimunkált bírói gyakorlatának alapján a legmodernebb eszközcselekmények megítélésére is alkalmas, az összehasonlító reklám összetett feltételrendszer érvényesítését előíró közösségi szabálynak való megfelelést biztosító egyetlen szakasz beillesztésével ráépíthető a hagyományos tisztességtelen verseny elleni jogra. Az értekezésben kifejtett álláspontom szerint igazolhatóan tiszta elméleti és gyakorlati megoldást egy olyan modell jelenthetne, melyben a versenytörvény III., a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyását tiltó fejezetébe önálló összehasonlító reklám szakaszt illesztve, és a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartásokat tiltó szakasz burkolt és exponenciális idő alatti reklámokkal való kiegészítésével a reklámok jogi szabályozásának általános anyagi joga visszakerülne természetes közegébe, a tisztességtelen verseny elleni jogba. Az egyes termékekkel kapcsolatos speciális reklámtilalmakat külön törvényekbe lehetne terelni, különös tekintettel azokra az ágazati szakmai összefüggésekre, melyek egy-egy ágazat határozott szabályozási logikáját egyébként is megkerülhetetlenné teszik A kutatási eredmények hasznosulása az alábbiak szerint valósul meg
8 1. A kutatás továbbfejlesztését tervezem kifejezetten a reklámokra vonatkozó jogi és szaketikai normarendszer és gyakorlat összefüggéseinek feltárása, illetve azok továbbfejlesztési lehetőségeinek elméleti kidolgozása irányában. Célul tűztem ki a tisztességtelen verseny elleni jog harmonizációjának Európai Unióban megfigyelhető paradigmaváltásának elméleti elemzésének és kritikájának kidolgozását. További kutatási irányként határoztam meg a reklámok szabályozásának pozicionálását az elektronikus kommunikációs környezetben, szeretném kidolgozni egy lehetséges, hatékony jogi kontroll szabályozási konstrukcióját. 2. A Magyar Tudományos Akadémia Startégiai Kutatási Programja keretében 2000-ben indult, Az információs társadalom hatása a jogrendszerre c. alapkutatás keretében a médiajog és a fogyasztóvédelem valamint a reklám és a jog összefüggéseinek vizsgálatára vonatkozó kutatómunkát végeztem, melyet több publikáció (5) és szakmai előadás (4) formájában tettem közzé. 3. Kutatási eredményeimet az értekezés témaköréhez kapcsolódó több publikáció formájában tettem közzé, 2001-ben a HVG ORAC Kiadó gondozásában megjelent verseny- és reklámjogi kommentár (Versenyjog HVG ORAC Kiadó Budapest, 2001) reklámjogi részének szerzője voltam óta a Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottsága, valamint 2005-től a MRSZ és az Önszabályozó Reklámtestület közös Reklámetikai Tanácsának állandó tagjaként folyamatosan közreműködöm a reklámok etikai megfelelőségének vizsgálatában, ezzel összefüggésben a Magyar Reklámetikai Kódex októberében lezajlott felülvizsgálata szakmai előkészítésének résztvevője, és az átfogó módosítás egyik szakmai kidolgozója voltam. 5. A kutatás eredményeit az oktatómunkám során is hasznosítom óta az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Természet Tudományi Karán indított Jogtudományi sáv kötelező tárgyaként oktatom az üzleti kommunikáció joga c. tárgyat től kezdődően több reklámjogi tematikájú kötelező tárgy keretében oktattam a reklám jogi szabályozásának alapkérdéseit (Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Tanszék/ gazdasági jogi gyakorlatok- verseny- és reklámjog, BME GTK. Üzleti Jog Tanszék/ Gazdasági Jog IV- verseny és reklámjog). IV. Az értekezés témakörével összefüggő publikációk jegyzéke Könyv (könyvrészlet) antológia A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény In: Sárközy Tamás (szerk) Dr. Boytha Györgyné Dr. Bodócsi András-Dr. Kaszainé Mezey Katalin-Dr. Pázmándi Kinga-Dr. Vörös Imre: Versenyjog - Gazdasági törvények kommentárjai sorozat, Budapest, HVG ORAC, 2001; D) RÉSZ pp Iparjogvédelem In: Sárközy Tamás (szerk) A Gazdaság dinamikájának joga - Magyar gazdasági jog II. kötet Budapest, Aula Kiadó, V. Rész pp Tanulmány A tisztességtelen piaci magatartás általános tilalmának alkalmazása In 7 (1999) 4. Gazdaság és jog pp "Továbbélô" gyakorlati tendenciák a tisztességtelen verseny tilalma és a versenyjogi fogyasztóvédelem körében In: (2000.) 3. Gazdaság és Jog pp A reklámtörvény módosításának margójára (2001.) 7-8. Gazdaság és jog pp Összehasonlító reklám 2001 In: Enyedi Nagy Mihály (szerk) Magyarország Médiakönyve ; I. kötet pp Reklám és jog a médiában In: Glatz Ferenc (szerk) /Az információs társadalom hatása a
9 jogrendszerre Budapest, MTA Stratégiai kutatások, Dohányreklám-tilalom kis szépséghibával In: (2002.) 3. Gazdaság és jog pp A műsorelőzetesek szabályozásának ellentmondásai az elektronikus médiában In: (2002.) 5. Gazdaság és jog pp A médiatörvény jogharmonizációs célú módosításának kérdéseiről In: (2003.) 2. Gazdaság és jog, pp Változások a fogyasztói szokások és a fogyasztói modell jogi megítélésében In. Enyedi Nagy Mihály Dr. Sarkady Ildikó Dr. Polyák Gábor (szerk.) Magyarország médiakönyve 2003 II. köt. pp A reklám jogi szabályozásának fejleményei különös tekintettel az európai uniós szabályozás tendenciáira. In: Miskolc Doktoranduszok Fóruma Újabb fejlemények várhatók a magyar dohányreklám szabályozásban? In: (2005.) 06. Gazdaság és jog Konferencia előadás szeptember 4-5 (Budapest): A reklám jogi kérdései a médiákban Az információs társadalom hatása a jogrendszerre Báziskutatás nyitókonferencia szervezőjeként és előadójaként (MTA Stratégiai Kutatások) 2002 április 23 (Budapest): Médiajog és fogyasztóvédelem Az információs társadalom hatása a jogrendszerre c kutatási program eredményeit összefoglaló Konferencia szervezőjeként és előadójaként (MTA Társadalomkutató Központ) 2003 március (Miskolc): A kiskorúakra ártalmas média-tartalmak szűrése és modellje Európában Reklámjogi Workshop címmel a Miskolci Egyetem Civilisztikai Intézete Kereskedelmi Jogi Tanszéke által szervezett konferencia társszervezőjeként és előadójaként április (Tihany) : Gyűrűk ura : a minősítő- és jelzőrendszerek jogi szabályozása, gyakorlati és nemzetközi összefüggései Média Hungary szakmai konferencia előadójaként
02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?
VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési
dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001.
A.) Monográfia, kommentár, kézikönyv dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A hírközlés joga, Dashöfer Kiadó, Bp,
Pribula László A MAGYAR REKLÁMJOG SZABÁLYOZÁSÁNAK LEGUTÓBBI VÁLTOZÁSAI *
Pribula László A MAGYAR REKLÁMJOG SZABÁLYOZÁSÁNAK LEGUTÓBBI VÁLTOZÁSAI * A gazdasági reklámtevékenységet Magyarországon először törvényi szinten az 1997. évi LVIII. törvény szabályozta. Megalkotásával
KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
A REKLÁM A TISZTESSÉGTELEN VERSENY ELLENI JOG ÉS A
DR. PÁZMÁNDI KINGA A REKLÁM A TISZTESSÉGTELEN VERSENY ELLENI JOG ÉS A MODERN REKLÁMJOG HATÁRÁN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ REKLÁMRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI MEGOLDÁSOK EURÓPAI UNIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEIRE
Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Vj/068/2012. Iktatószám: INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. POP Print Online és Piac Kft.
1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/068/2012. Iktatószám: Vj/068-46/2012. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben
Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez
ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.
A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,
A fogyasztók védelmével összefüggő egyes törvényi rendelkezésekben hivatkozott uniós jogi aktusokat átültető jogszabályi rendelkezések
A fogyasztók védelmével összefüggő egyes törvényi rendelkezésekben hivatkozott uniós jogi aktusokat átültető jogszabályi rendelkezések (lezárás időpontja: 2009. december 31.) Egyes, a fogyasztók védelmével
GYÓGYSZER-PROMÓCIÓ SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA
GYÓGYSZER-PROMÓCIÓ SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSA Dr. Maklári-Papp Judit ügyvéd együttműködésben a Réti, Antall és Madl Ügyvédi Irodával 2007. február 22. Reklámozási szabályok rendszere ágazati szabályozás Korábbi
Mintabeadandó Fogyasztóvédelem témakörben
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Jog Tanszék Mintabeadandó Fogyasztóvédelem témakörben Konzulens/oktató: Dr. Szekeres Diána Név (elérhetőség) Képzés
CLV Partners Ügyvédi Iroda
CLV Partners Ügyvédi Iroda 1 A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. tv (Grt.) Termék-specifikus szabályozás (Gyftv; Hpt;) b2b b2c A tisztességtelen
Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
Az elektronikus kereskedelem jogi háttere WWW.ORMOSNET.HU
Az elektronikus kereskedelem jogi háttere Dr. Ormós Zoltán Ormós Ügyvédi Iroda 2010. 04. 14. AZ ELŐADÁS VÁZLATA Fogyasztóvédelem az elektronikus kereskedelemben áttekintés Leggyakoribb problémák a webboltokkal
Tervezés-Kutatás. 5/a. MÉDIASZABÁLYOZÁS
Tervezés-Kutatás 5/a. MÉDIASZABÁLYOZÁS Mi a baj ezzel? Vodafon: Leg-ek hálózata GVH 125 MÉDIASZABÁLYOZÁS Jogi szabályozás Gazdasági szabályozás Etikai normatívák Önszabályozás, Belső szabályozás Nemzeti
A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék
10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,
Vállalkozási jog ismeretek
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
KUTATÁSI PROJEKT. Dr. SZŐKE Gergely László Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Informatikai- és Kommunikációs jogi Kutatóintézet (IKJK)
KUTATÁSI PROJEKT Dr. SZŐKE Gergely László Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Informatikai- és Kommunikációs jogi Kutatóintézet (IKJK) ALAPINFORMÁCIÓK A projekt időtartama 2011.01. 2012.12.31
Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév
Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák száma: 2 óra/hét Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra c. doktori programjának módosított
A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban
A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy
Alapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG A vizsga szóbeli. rendelkezésére. A vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, melynek kidolgozására
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Tervezés-Kutatás. 5/a. MÉDIASZABÁLYOZÁS
Tervezés-Kutatás 5/a. MÉDIASZABÁLYOZÁS MÉDIASZABÁLYOZÁS Hatáskör: Jogi szabályozás Gazdasági szabályozás Etikai normatívák Önszabályozás, Belső szabályozás Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Nemzeti Adó-
EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György
A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György Budapest, 2014. december 4. Mi alapján ítél a fogyasztó? - Szempontok A hétköznapokban nyert saját tapasztalatok. A média, mint hírforrás
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek
II. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jogi ismeretek 2015/2016. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Vállalkozások jogi ismerete Szakalapozó Kontaktórák
Képzési terv a 2016/17 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ 4 FÉLÉV
Képzési terv a 06/7 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ FÉLÉV I. félév "Alapozó tudományos és kutatáselméleti ismeretek" A Kutatásmódszertan Dr. Szuromi Szabolcs
Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések
Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi
XXX. Gazdasági Versenyhivatal
XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci
VERSENYTANÁCS Budapest, Alkotmány u Fax:
VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj 93/2004/14. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Gyógyszerész Kamara (Budapest) kérelmező gazdasági versenyt korlátozó
Képzési terv a 2016/17 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ 4 FÉLÉV
Képzési terv a 06/7 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ FÉLÉV I. félév "Alapozó tudományos és kutatáselméleti ismeretek" A Kutatásmódszertan Dr. Szuromi Szabolcs
Alkotmányjog 1 előadás október 9.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. október 9. Ameddig az előző előadás eljutott a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai
Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása
DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)
1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így
HÍRLEVÉL 2011. I. NEGYEDÉV
S Z E C S K A Y Ü g y v é d i I r o d a - A t t o r n e y s a t L a w H-1055 BUDAPEST, KOSSUTH TÉR 16-17 (MAIL: H-1245 BUDAPEST PF/POB 1228) HUNGARY --------------------------------- Tel: +36 (1) 472 3000
Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai
Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Budapest, 2013. november 26. A Kbt. 2013. július 1-jei változásai nyomán felmerült egyes jogértelmezési kérdések konferencia Varga Katalin, Energiaklub
XXX. Gazdasági Versenyhivatal
XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás
dr. Zavodnyik József június 14.
dr. Zavodnyik József 2016. június 14. 2014/104/EU irányelv a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes
E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére
IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos
Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében
Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek
II. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2014/2015. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák
VERSENYTANÁCS Budapest, Alkotmány u Fax:
VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj 164/2004/24. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fejlesztő és Kereskedelmi Rt. v.a. I. rendű;
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek. tanulmányokhoz
III. évfolyam GM szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jogi ismeretek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2015/2016) őszi félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozási jogi ismeretek Tanszék:
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3220/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
2838 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3220/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM
ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM Tanulmányi modul: nappali tagozaton kötelezően megszerzendő kredit: 72 kredit, legalább 11 kurzus (4 kötelező előadás, 2 kötelező
Az áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk o.)
Az áruk szabad mozgása II. Mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma (Tk. 557 580. o.) 1 EUMSZ 34. cikk: A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi
FOGYASZTÓI DÖNTÉSEK JOGI VÉDELMÉNEK RENDSZERE. versenyjog reklámjog/üzleti kommunikáció joga fogyasztóvédelmi jog
BME MBA FOGYASZTÓI DÖNTÉSEK JOGI VÉDELMÉNEK RENDSZERE versenyjog reklámjog/üzleti kommunikáció joga fogyasztóvédelmi jog VERSENYJOG A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
Informatika a jogban - Gyakorlati tudnivalók, adatvédelem, iratkezelési ismeretek ügyvédek számára Budapest, 2011. november 25.
2011 Tél Kereskedelem és reklámjog az interneten Budapest, 2011. november 11. Informatika a jogban - Gyakorlati tudnivalók, adatvédelem, iratkezelési ismeretek ügyvédek számára Budapest, 2011. november
A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai
A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai Előadó: dr. Sarkady Ildikó HTE MediaNet 2013 Konferencia Velence 2013. október 3-4. A prezentáció tartalma Határos jogterületek összetartása és elkülönülése
Európai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium
Európai uniós jogharmonizáció Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Mit jelent az uniós jogharmonizáció? Minden olyan nemzeti jogalkotási tevékenység, amelynek célja az uniós
A Gazdasági Versenyhivatal évi versenykultúra-fejlesztési munkaterve
A Gazdasági Versenyhivatal 2018. évi versenykultúra-fejlesztési munkaterve A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (versenytörvény) 33. (4) bekezdése
Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!
Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv
Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai
Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság
Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról
Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról Miskolci Egyetem 2012. május 3. 1 2012. május 3-án került megrendezésre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán az EU Jogot Oktatók Első Találkozója
A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
1054 Budapest, Alkotmány u. 5 472-8864 472-8860
1054 Budapest, Alkotmány u. 5 472-8864 472-8860 Vj-100/2005/10. Ikt. sz. : /2005 A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bookline Magyarország Kft. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen
Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai
Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása
A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései
A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az
Elvárási rés a könyvvizsgálati tevékenység folyamatában. Dr. Füredi-Fülöp Judit Ternován Bernadett
Elvárási rés a könyvvizsgálati tevékenység folyamatában Előadók: Dr. Ladó Judit Dr. Füredi-Fülöp Judit Ternován Bernadett Amiről szó lesz 1 2 3 4 Elvárási rés megjelenési formái Gyakorlatorientált vizsgálat
A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN május 7.
A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN 2015.május 7. Tartalom A kizáró okok funkciója,jogpolitikai célja A hamis adatszolgáltatás,mint
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november
Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban
Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári
DR. NAGY PÉTER A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ELSŐDLEGES LETELEPEDÉSI JOGÁNAK PROBLÉMÁJA, ÉS AZ ERRE ADHATÓ KÖZÖSSÉGI JOGI MEGOLDÁSOK CÍMŰ
1. oldal, összesen: 10 DR. NAGY PÉTER A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ELSŐDLEGES LETELEPEDÉSI JOGÁNAK PROBLÉMÁJA, ÉS AZ ERRE ADHATÓ KÖZÖSSÉGI JOGI MEGOLDÁSOK CÍMŰ DOKTORI ÉRTEKEZÉSÉNEK TÉZISEI 2009 2. oldal, összesen:
Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete
Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -
A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A KILÉNYI GÉZA EGYETEMI KUTATÓMŰHELY Az állami eljárások racionalizálásának alapkérdései című kutatás I. szegmensének
Tartalom. I. Bevezetés 7
Tartalom I. Bevezetés 7 II. Alapvetés demokrácia és közvélemény 13 1. Demokrácia 14 2. Közvélemény 20 3. Véleményszabadság és demokratikus közvélemény az európai alkotmányos kultúrában 29 3.1. Az Emberi
Önéletrajz. Személyi adatok. Cím 1061 Budapest, Andrassy u. 11. E-mail mail@andrastoth.hu. Szakmai tapasztalat
Dr. Tóth András PhD egyetemi adjunktus ügyvéd Önéletrajz Személyi adatok Cím 1061 Budapest, Andrassy u. 11. E-mail mail@andrastoth.hu Web Állampolgárság www.andrastoth.hu Magyar Születési dátum 1979.03.11
Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/2936.) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/2936.) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
JOGBÖLCSELET KOLLOKVIUMI VIZSGAKÉRDÉSEK 16. SZE DFK JOGELMÉLETI TANSZÉK
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. A. A jogelméleti irányzatok családfája B. A jogrend fogalma és belső strukturáltsága: a joglépcső elmélet A. A természetjog és a pozitivizmus fogalmi
Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév
Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:
A könyvvizsgálati standardok változásai
XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE. tanulmányokhoz
III. évfolyam GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VÁLLAKOZÁSOK JOGI ISMERETE tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozások jogi ismerete Tanszék: Közgazdasági
Szorul a hurok (?) Bővülő lehetőségek a versenyjogi kártérítési perekben
Szorul a hurok (?) Bővülő lehetőségek a versenyjogi kártérítési perekben Áttekintés A versenyjogi kártérítési perekről lehetőségek és kockázatok Jogszabályi háttér Ki indíthat pert és ki perelhető? A versenyjogi
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól Az Országgyűlés a polgárok, így különösen a fiatalkorúak egészségének védelme, a társadalom rendjére
Tematika. 1. nap. A központi állami szervek rendszere
Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2013. április 15-17. és 24-25. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Díszterme (9021 Győr,
Szakmai önéletrajz Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest Jogász
Szakmai önéletrajz Név: Dr. Tóth Nikolett Ágnes r. őrnagy PhD Munkahely: Testnevelési Egyetem Sportjogi Csoport vezetője, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Rendészetelméleti és Történeti
Jogi alapismeretek II. Dr.Illés Katalin 2012. október. 12. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék
Jogi alapismeretek II. Dr.Illés Katalin 2012. október. 12. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Tematika I. Előadás (IX. 21.) A jogrendszer működését meghatározó alapfogalmak A magyar jogrendszer
VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások
VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált
Gazdasági jog alapjai
I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:
A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.
Pénzügyi Fogyasztóvédelem
Pénzügyi Fogyasztóvédelem Dr. Kolozsi Sándor ügyvezető igazgató PSZÁF PSZÁF-BAMOSZ-CFA Konferencia 2011. november 10. GIPS és fogyasztóvédelem Címzettje Védelemben részesül Célja Alapvető elemei GIPS sztenderd
A személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások
Tájékoztató közlemény a személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírásokról, továbbá az adatkezelőket, illetve adatfeldolgozókat terhelő bejelentési kötelezettségek teljesítéséről A személyes
Az adatvédelem új rendje
Az adatvédelem új rendje A GDPR főbb újdonságainak rövid bemutatása dr. Osztopáni Krisztián vizsgáló, NAIH 1. A hozzájárulás új követelményei 1. Az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására,
Magyar joganyagok évi XCVI. törvény - a gazdasági reklámok és az üzletfelira 2. oldal (2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesí
Magyar joganyagok - 2001. évi XCVI. törvény - a gazdasági reklámok és az üzletfelira 1. oldal 2001. évi XCVI. törvény a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar
Tervezet a közigazgatási egyeztetésre
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó
A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének 21/Eln./2010. évi belső utasítása a Gazdasági Versenyhivatal Alapító Okiratának módosításáról
GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének 21/Eln./2010. évi belső utasítása a Gazdasági Versenyhivatal Alapító Okiratának módosításáról Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények
A szakmai követelménymodul tartalma:
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
2. előadás Alkotmányos alapok I.
2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
ELŐTERJESZTÉS. az egyes műszaki tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/ /2009. ELŐTERJESZTÉS az egyes műszaki tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Budapest, 2009. augusztus 2 EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.
Mikroműanyagok az EU-ban
KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15-2016-00001 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése Baranyai Gábor: Mikroműanyagok az EU-ban szabályozási dilemmák Nemzeti Közszolgálati