A FIZIKA ÉVFOLYAM KÖZÉPSZINTŐ TANTERVE
|
|
- Zoltán Fehér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A FIZIKA ÉVFOLYAM KÖZÉPSZINTŐ TANTERVE
2 A fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklıdését a természeti, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Készítse elı és alapozza meg a többi természettudomány tanítását is. Vezesse be a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, ezek törvényszerőségeinek ismeretkörébe. A mechanikai, hıtani, elektromosságtani és fénytani ismeretekkel alapozza meg korszerő fizikai szemléletmódjukat, segítse hozzá ıket a technikai eszközök gazdaságos és biztonságos mőködtetésének megértéséhez. Tanítsa meg a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják szóban, rajzban vagy írásban. Ismertesse meg ıket az SI és SI-n belüli mértékegységek szabatos használatával. Életkoruknak megfelelı munkaformák alkalmazásával tegye képessé ıket a csoportmunkában való tevékenykedésre, önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére, kísérleti eszközök balesetmentes használatára. Fejlessze megfigyelı-, emlékezı-, képzelı -és gondolkodási képességeiket. Nevelje ıket problémalátó és problémamegoldó emberekké. Alapozza meg környezetbarát szemléletüket, járuljon hozzá környezettudatos magatartásuk kialakulásához. A tananyag feldolgozása során alakítsa ki a meggyızıdésbıl fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt. 2
3 Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezık elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különbözı formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekbıl tudjon egyszerő következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetıen elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplı fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszerő kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplı SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különbözı szakkönyveket, lexikonokat, képlet és táblázatgyőjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítı adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségnek megfelelı szintő ismeretterjesztı könyvek, cikkek, televízió és rádiómősorok információit. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására. 3
4 Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és idıben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben elıforduló anyagok tanult tulajdonságait. Legyen jártas az anyagoknak tanult tulajdonságait. Legyen jártas az anyagoknak tanult tulajdonságaik alapján való csoportosításában. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és idıben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerően lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkezı változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben elıforduló távolságok és idıtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjérıl. Tájékozottság a természettudományos megismerésrıl, a természettudományok fejlıdésérıl Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetık a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedı magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különbözı szempontból és eltérı módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják. 4
5 Feltételek Egyetemet végzett fizika szakos tanár. Tanulókísérleti eszközök: mechanikai-, hıtani-, elektromosságtani és optikai eszközök. Tanári demonstrációs eszközök. (A taneszköz jegyzékben szereplı eszközök.) Nyomtatott taneszközök: dr. Halász Tibor: Fizika 9. dr. Jurisits József dr. Szőcs József: Fizika 10. dr. Halász Tibor dr. Jurisits József dr. Szőcs József: Fizika 11. dr. Halász Tibor dr. Jurisits József dr. Szőcs József: Fizika dr. Zátonyi Sándor ifj. Zátonyi Sándor: Mechanika dr. Zátonyi Sándor ifj. Zátonyi Sándor: Hıtan, rezgések és hullámok dr. Zátonyi Sándor ifj. Zátonyi Sándor: Elektromosságtan dr. Zátonyi Sándor ifj. Zátonyi Sándor: Optika, modern fizika, csillagászat Négyjegyő függvénytáblázatok Egységes érettségi feladatgyőjtemény I. Egységes érettségi feladatgyőjtemény II. Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyőjtemény FIZIKA Nagy Ignác: Jelenségek ( CD ) Elızmények Matematika, környezetismeret, természetismeret, technika, fizika, biológia, kémia tantárgy keretében megszerzett ismeretek, jártasságok és készségek. 5
6 Az értékelés alapgondolatai Az értékelés leggyakoribb területei: Az önálló és közös tanulói tevékenységek (pl. megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés, felismerés, megállapítás, összehasonlítás, következtetés, elemzés stb.) megfigyelése alapján történı minısítés. Szóbeli feleltetés. Írásbeli munkák ellenırzése és értékelése (pl. munkafüzet, munkalap, feladatlap, témaközi-, témazáró dolgozat stb.). Az egyéni (órán kívüli) adatgyőjtések, megfigyelések, kutatások, megbeszélése, minısítése. Értékelési szempontok A tanulók: Elsajátították-e a legfontosabb tényeket, fogalmakat, szabályokat, törvényeket? Tudnak-e válaszolni egyszerő ténykérdésekre? Felismerik-e a jelenségeket, változásokat, kölcsönhatásokat, kölcsönható partnereket, ezek kapcsolatát? Felismerik-e az azonosságot, a hasonlóságokat, különbözıségeket? Tudnak-e adott tulajdonságok alapján csoportosítani. Illetve a megadott csoportoknál felismerik-e a halmazképzı fogalmakat, szempontokat? Miként tudnak megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket irányítássál, késıbb önállóan elvégezni, ezek eredményeit feljegyezni, tapasztalataikról, megállapításaikról beszámolni? Hogyan használják a szaknyelvet? Milyen szintő a feladatokat felismerı, megértı és megoldó képességük? Tudják-e ismereteiket, képességeiket alkalmazni? 6
7 9. évfolyam Óraszám: Heti: 2,5 óra Évi : 92 óra Tartalom: Egyenes vonalú mozgások A dinamika alaptörvényei Munka és energia A gravitáció A gázhalmazállapot és a hıelmélet alapjai A folyékony halmazállapot A folyadékok és gázok áramlása A szilárd halmazállapot Halmazállapot-változások A pontrendszer mechanikája 7
8 Egyenes vonalú mozgások Óraszám: 16 óra Cél: A tanulók fizikai ismereteinek a megalapozása, a newtoni szemlélet kialakítása. Környezetünk jelentıségének megfigyelése. Legyenek tisztában a tanulók a mindennapi életben tapasztalt egyszerőbb egyenes vonalú mozgásokkal! Egyszerő kísérletek elvégzése. A fizika törvényeinek megfogalmazása. Tanulóink ebben a korban még kevésbé alkalmasak elvont ismeretek befogadására. A fizika tanításának a fı célja nem az ismeretnyújtás! Sokkal inkább a fizikai szemlélet kialakítása. Meg kell tanítani ıket figyelni és tanulni. Megfigyeléseik legyenek célirányosak! Kísérletezéseik csak akkor eredményesek, ha a figyelmüket ráirányítjuk a lényegre, mérési eredményeiket - mi mondjuk meg: mit és hogyan - lejegyeztetjük, elemezzük, értékeljük, tapasztalataikat elmondatjuk. Legyen módjuk kérdezni, vitázni, tudják egymást meggyızni! (Beszéd- és vitakészség fejlesztése - vitakultúra!) Tudatosuljon bennük, hogy ismereteik részismeretek, törekedjenek a kiegészítésre - ebben adjunk támpontot, könyvet - amirıl beszámolhatnak! Ezzel színesítik óráinkat, buzdítják társaikat. A legalapvetıbb mozgások megismerése. A mozgás relatív voltának felismertetése. A mozgásokat leíró mennyiségek megismerése és jártasság kialakítása ilyen szinten való használatukban. Az egyenletesség kiemelése, a változásra való felkészülés. Követelmény: Tudja, hogy a jelenséget általában a Földhöz viszonyítjuk, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Skalár és vektormennyiség megkülönböztetése, az elmozdulásvektorra vonatkozó szerkesztési feladatok megoldása. Ismerje a sebesség mértékegységeit és átváltását. Legyen jártas a sebesség kiszámításában. Ismerje Mikola Sándor munkásságát. Tudjon sebesség-idı grafikont készíteni és elemezni. Tudjon változó mozgást ábrázoló út-idı grafikont készíteni, értelmezni, következtetni a megtett és az eltelt idı nagyságára. Szerezzen jártasságot egyszerő kísérletek elvégzésében, elmondásában, szempontok szerinti elemzésében, az átlagsebesség kiszámításában. 8
9 Használja az út, idı, sebesség, gyorsulás konvencionális jeleit. Ismerje az összefüggést az út, az idı és a gyorsulás között (a kezdısebesség nem nullára is!). Ismerje és tudja értelmezni a sebesség-idı és a gyorsulás-idı grafikonokat. Tartalom: A hely és a mozgás viszonylagos vonatkoztatási rendszerek. Skalár és vektormennyiségek fogalma. Vektori összegzés. Adott vektor összetevıkre bontása. Egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Összefüggés út és idı között. Út-idı grafikon. A sebesség fogalma. A sebesség, az út és az idı kiszámítása. Sebesség idı grafikon. Változó mozgás és jellemzése. Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség. Egyenletesen változó mozgás és grafikonjai. Gyorsulás, mint sebességváltozás gyorsasága. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A továbbhaladás feltételei: Egyszerő példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Legyen jártas konkrét mozgások út-idı, sebesség-idı grafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Tudjon megoldani egyszerő feladatokat. 9
10 A dinamika alaptörvényei Óraszám: 8 óra Cél: A fogalmak megismerését, a törvények bevezetését célszerő megfigyelésekre, konkrét kísérletekre alapozni. Jól elıkészített, többször megismételt kísérletek lehetıvé teszik, hogy a tanulók gyakorlatot szerezzenek a jelenségek pontos megfigyelésében, tapasztalataik lejegyzésében, és azok szabatos elmondásában. Mivel cél, hogy tanulóink eljussanak a természet jelenségeinek kvantitatív leírásához, már az egyszerő mérıkísérletek eredményeit célszerő grafikonon ábrázolni, amely megkönnyíti a fizikai törvények képlettel történı felírását. Szükséges a megismert törvényeket egyszerő számításokon alkalmazni. Ha matematikai számítások eredményeit utólag kísérlettel igazoljuk tudatosulhat a tanulóban, hogy a fizikai példa nem csupán matematikai számítás, hanem a természet leírása, mivel eredménye valódi, mérhetı adat. A téma feldolgozása során kiemelt lehetıség nyílik a többi természettudományos tantárggyal (földrajz, csillagászat) való kapcsolatra. Rávilágíthatunk a fizikai ismeretszerzés másik módjára a dedukcióra. Fizikusok - Newton, Galilei, Kepler - munkásságának megismerése lehetıséget nyújt önálló ismeretszerzésre, könyvtárhasználatra, beszámolók készítésére. Mozgásállapot-változások létrehozása kölcsönhatásokkal. Mechanikai kölcsönhatások elıállítása, értelmezése. Az alapvetı dinamikai törvények teljes megértése és ismerete. Követelmény: Tudja a lendületmegmaradás törvényét. Tudjon egyszerőbb esetekben következtetni a tömegre és a sebességre. A lendületmegmaradás törvény két pontszerő testbıl álló zárt mechanikai rendszerben lezajló centrális rugalmas és rugalmatlan ütközésre vonatkoztatva. A kísérletek és feladatok alapján tudjon következtetni a lendületváltozásra. Tudják a tanulók, hogy az I. törvény az inerciarendszert definiálja! Jártasság szinten tudják feladatokban alkalmazni a dinamika alaptörvényét és az erı-ellenerı párokat! Tudja az erı SI mértékegységét és annak dinamikai értelmezését. Szerezzen jártasságot az erı mérésében. 10
11 Tartalom: Mozgásállapot-változások létrehozása kölcsönhatásokkal. Lendület, lendületmegmaradás törvénye. A lendületváltozás és az erı mértéke. Inerciarendszer. Galilei-féle relativitási elv. A dinamika alaptörvénye, összefüggés erı és tömeg között. Hatás-ellenhatás törvénye. Az erıhatások függetlenségének elve. Az erı és mérése. Az erı és a lendület kapcsolata. Galilei és Newton munkássága. A továbbhaladás feltételei: Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különbözı típusaikra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépı erıket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton II. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Legyen jártas az erıvektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán. Konkrét mindennapi példákban ismerje fel a lendület-megmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe esı változások esetén tudjon egyszerő feladatokat megoldani. Legyen jártas az egy testre ható erık és az egy kölcsönhatásban fellépı erık felismerésében, ábrázolásában. 11
12 Munka és energia Óraszám: 7 óra Cél: A tanulók fizikai ismereteinek megalapozása, környezetünk jelentıségének megfigyelése. Értsék a tanulók a mindennapi életünkben is tapasztalható egyszerőbb termikus kölcsönhatásokat! Egyszerő kísérletek elvégzése. Az energia, munka, teljesítmény, hatásfok és súrlódás fizikai fogalmak pontos megfogalmazása. A mechanikai energiafajták megismerése. Az energiamegmaradási törvény jelentôségének tudatosítása. A környezetvédelem fontosságának és az ember felelôsségének hangsúlyozása. Követelmény: Ismerje meg az erı és elmozdulás közötti összefüggést! Ismerje a munka és teljesítmény mértékegységeit és azok átváltását! Ismerje a hatásfok fogalmát! Tudjon következtetni: a munka és az erı ismeretében az elmozdulás nagyságára, a munka és az elmozdulás ismeretében az erı nagyságára. Legyen gyakorlata a súrlódási erı vizsgálatában. Tudja értelmezni a közegellenállást. A csúszó, a gördülési és a tapadási súrlódási jelenségek és a súrlódási tényezık, számításos feladatok megoldása. A súrlódási és közegellenállási erık mint disszipatív erık. Legyen tisztában vele, hogy mikor marad meg a mechanikai energia és mikor nem. Tudja a gyorsítási munkát, a kinetikai energia fogalmát, a munkatétel alkalmazásai számításos feladatokban! A helyzeti energia és megváltozása, energiaváltozással kapcsolatos feladatok megoldása. Ismerje Joule és Watt munkásságát! Tartalom: A munka fogalma, kiszámítása. A teljesítmény fogalma, kiszámítása. A hatásfok fogalma, kiszámítása. 12
13 Súrlódás és közegellenállás fogalma, számítása, mérése. A mozgási energia fogalma. A munkatétel. Az energiamegmaradás törvénye. Munka energia (helyzeti, mozgási) konzervatív erık, erıfajták munkája. Joule és Watt munkássága. A továbbhaladás feltételei: Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erıhatás esetén. Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erı nagyságát befolyásoló tényezıket. Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerő feladatokban. Ismerje és alkalmazza egyszerő feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát. A gravitáció Óraszám: 8 óra Cél: A gyorsuló mozgásokról tanultak felidézése, elmélyítése, analógia megtalálása a szabadeséssel. A tömeg és a súly összefüggésnek és eltéréseinek kiemelése. A hajítások (vízszintes, függıleges, ferde) különbözıségének és azonosságának felismerése. Annak megmutatása, hogy idônként a bonyolultnak tőnô fizikai rendszerek is leírhatók viszonylag egyszerő törvényekkel (általános tömegvonzás törvénye). Az egyszerő gépek mőködésére vonatkozó mechanikai összefüggések megtanítása. 13
14 Követelmény: Ismerje az általános tömegvonzási törvény és a szabadesés mint a gravitáció speciális esetét! Tudjon egyszerőbb számítási feladatokat megoldani a gravitációs erıvel és a szabadeséssel kapcsolatosan. Ismerje, hogy a testek súlya mint az alátámasztási felületre, illetve a felfüggesztı fonalra ható erı! Tudja értelmezni a súlytalanságot! A hajítások készségszintő tudása és jártasság szintő alkalmazása feladatmegoldás során. Tudjon a helyzeti energia és megváltozásával, energiaváltozással kapcsolatos feladatokat megoldani! Ismerjék az emberi erıkifejtést megkönnyítı eszközöket, különös figyelmet szentelve a lejtınek! Ismerjék Eötvös Loránd munkásságát! Tartalom: A szabadesés és a nehézségi erı. A súly és a súlytalanság. Az általános tömegvonzás törvénye. Az emelési munka és az energia-megmaradási törvény gravitációs hatás esetére. A vízszintes, a függıleges és a ferde hajítások. Az álló és a mozgócsiga. A munkavégzés összehasonlítása. Az egyszerő gépek elınye és hátránya. A hengerkerék. Egyszerő gépek a gyakorlatban, mindennapi eszközeinkben. A lejtı és a csavar. A továbbhaladás feltételei: Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerőbb feladatokban alkalmazni is. Értelmezze egyszerő példák segítségével az összetett mozgást (függıleges hajítás). Ismerje az egyszerő gépek fogalmát, használatát. Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erı távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. 14
15 Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerő feladatokban. A gázhalmazállapot és a hıelmélet alapjai Óraszám: 17 óra Cél: A gázokra vonatkozó, az alacsonyabb évfolyamokon megszerzett ismeretek felidézése, rendszerbe foglalása, új szemléleti elvek alapján történı kibıvítése, általánosítása; Gyakorlatias ismeretek elsajátíttatása. A fizikai leírásban alkalmazott egységes szemléleti elvek megértésének megalapozása. A formális gondolkodás fejlesztése. Természetvédelmre, környezetvédelemre nevelés. Energiatakarékosságra, ésszerő energiafelhasználásra nevelés. A gázhalmazállapot leírásához használt mennyiségek, fogalmak megismertetése. A részecskemodell használhatóságának megmutatása. Az egyes állapotváltozások kísérleti bizonyítékainak megismertetése. Rámutatni a természeti folyamatok irányára. Követelmény: Az ideális gáz kinetikai modelljéhez vezetı fizikai jelenségek (Brownmozgás, diffúzió), a modellben megfogalmazott molekuláris szintő viselkedésjegyek, a levegı statikai nyomása. Az anyagmennyiség, a nyomás, a hımérséklet, a térfogat és a belsı energia mint állapotjelzı fogalma. A nyomás és a hımérséklet értelmezése a kinetikai modell alapján, a Maxwell-Boltzmann-féle sebességeloszlás vizsgálata. Az ideális gáz állapotegyenlete. A Boyle-Mariotte- és a két Gay-Lussac-törvény mint a speciális állapotváltozások (izoterm, izokór, izobár) összefüggések. 15
16 Az izoterm, izokór és izobár állapotváltozások gyakorlati megvalósítási lehetısége. A tisztán termikus kölcsönhatás értelmezése, a nyomás és a belsı energia alakulása a termikus kölcsönhatási folyamatokban, a közölt hımennyiség fogalma, kapcsolata a munkatétel gondolatmenetével. Az adiabatikus állapotváltozás elvi megvalósulási feltételei, gyakorlati példák a jó közelítésben adiabatikusnak tekinthetı folyamatokra. A termodinamika I. fıtétele. Az I. fıtétel mint a mechanikában tanult energiamegmaradási törvény általánosítása, a termodinamika I. fıtételének alkalmazása az izoterm, izokór, izobár és adiabatikus folyamatokra, számításos feladatok megoldása. A fajlagos és a moláris hıkapacitás (fajhı, mólhı) fogalma. Hımérsékleti egyensúllyal kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Robert Mäyer-egyenlet (Kiegészítı anyag). Az állapotváltozások grafikus ábrázolása (p-v, V-T, illetve p-t). Térfogati munka mint a p-v síkon kapott állapotfüggvény megfelelı alakú és elıjelő területe. Az ekvipartíció elvhez vezetı gondolatmenet lényge. Az ideális gáz moláris hıkapacitása az ekvipartíció-elv alapján, a modellgázból elvárt és a tapasztalt viselkedés eltérései (Kiegészítı anyag). Körfolyamatok ismerete. A termodinamika II. fıtétele mint a természetben önként lejátszódó energiaátadási folyamatok jellegérıl és irányáról számot adó törvény. Tartalom: Az ideális gáz kinetikai modellje. Az ideális gáz állapotjelzıi, az anyagmennyiség, a nyomás, a hımérséklet, a térfogat, a belsı energia fogalma és értelmezése a kinetikai modell alapján. Az ideális gáz állapotegyenlete. Az izoterm, az izobár és az izokór állapotváltozás. A belsı energia megváltozása izokór állapotváltozásnál. A belsı energia megváltozása adiabatikus állapotváltozásnál. Az izobár állapotváltozás vizsgálata, a munka, a hımennyiség és a belsı energia megváltozásának kapcsolata. A fajlagos és a moláris hıkapacitás. Az energia ekvipartíciója. Körfolyamatok. A termodinamika II. fıtétele. 16
17 A továbbhaladás feltételei: Tudja, mit értünk állapotjelzın, nevezze meg ıket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hımérséklet mérése. Ismerjen különbözı hımérıfajtákat. Ismerje a Celsius és Kelvin skálákat, és feladatokban tudja használni. Ismerje az Avogadro törvényt. Tudja értelmezni, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban. Ismerje és alkalmazza egyszerő feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelı állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-v diagramot. Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hımérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerje a hımozgást bizonyító jelenségeket (Brown-mozgás, diffúzió). Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hımennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-v diagramon. Értelmezze a termodinamika I. fıtételét, alkalmazza speciális izoterm, izobár, izokór, adiabatikus állapotváltozásokra. Ismerje a hıkapacitás, fajhı fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhı különbözıségét gázoknál. Legyen képes egyszerő keverési feladatok megoldására. Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. fıtétel alapján. Legyen tisztában a hıerıgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival. Óraszám: 10 óra Cél: A folyékony halmazállapot A logikus gondolkodás fejlesztése, a lényegretörô kifejtés igényének mélyítése. A folyadékok és a gázok egyensúlyával kapcsolatos jelenségek bemutatása, törvények felfedeztetése. A nyomás és a hidrosztatikai nyomás fogalmának megismertetése. Arkhimédész törvényének megmutatása. A sőrőségmérés újabb lehetıségének megmutatása. A légnyomás létezésének felismertetése (esetleg kísérleti bemutatása). A részecskemodell felhasználásával a felületi feszültség magyarázata. A mérıkészség fejlesztése. 17
18 A folyadékokba vagy gázokba merülı testek egyensúlyának, így az úszás, lebegés és elmerülés jelenségeinek fizikai magyarázata. Ismerje meg ezeket a jelenségeket kihasználó, a gyakorlatban alkalmazott technikai eszközöket! Ismerje meg a részecskék között fellépı kölcsönhatásokat és ezek gyakorlati következményeit! A tanulók fizikai ismereteinek megalapozása, környezetünk jelentıségének megfigyelése. Értsék a tanulók a mindennapi környezetünkben is tapasztalható hıtágulást. Egyszerő kísérletek elvégzése. A fizika törvényeinek megfogalmazása. A tanultak átismétlése, begyakoroltatása feladatokban, az analógiák tudatosítása. Követelmény: A folyadék halmazállapot jellemzı tulajdonságai, a folyadékok makroszkópikus viselkedése a kinetikai modell alapján. A Pascal-féle elv, a hidrosztatikai, illetve a külsı erıhatásból származó nyomás alapján értelmezhetı jelenségek, és azok magyarázatai, számításos feladatok megoldása. A felületi feszültség fogalma, kapilláris jelenségek. A folyadékok hıtágulása, alkalmazások, számítási feladatok megoldása, az empirikusan definiált hımérsékleti skálák és a folyadékok hıtágulási törvényének kapcsolata. Hımérsékleti egyensúly számítása olyan egyszerő esetekben, ahol elegyedési hıjelenségek nem lépnek fel. Tartalom: A folyadékok kinetikai modellje. Hidrosztatika. Sőrőségmérés. Folyadékok fajhıi. Folyadékok hıtágulása. Felületi jelenségek. A továbbhaladás feltételei: Ismerje a hımérséklet-változás hatására végbemenı alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükrıl, tudja konkrét példákkal alátámasztani. 18
19 Tudjon az egyes anyagok különbözı hıtágulásának jelentıségérıl, a jelenség szerepérıl a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hıtágulást egyszerő kísérletekkel. Ismerje a hidrosztatikai nyomás fogalmát és Arkhimédész törvényét. Folyadékok és gázok áramlása Óraszám: 6 óra Cél: A gázokra, folyadékokra vonatkozó, az alacsonyabb évfolyamokon megszerzett ismeretek felidézése, rendszerbe foglalása, új szemléleti elvek alapján történı kibıvítése, általánosítása. Gyakorlatias ismeretek elsajátíttatása Kontinuitási törvény, Bernoulli egyenlet). A fizikai leírásban alkalmazott egységes szemléleti elvek megértésének megalapozása. A formális gondolkodás fejlesztése. Természetvédelmre, környezetvédelemre nevelés. Energiatakarékosságra, ésszerő energiafelhasználásra nevelés. Követelmény: Az áramlások csoportba sorolási szempontjai (stacionaritás, forrásosság). A kontinuitási törvény, számításos feladatok megoldása az áramlási keresztmetszetek és az áramlási sebességek viszonyaira. Az áramló közeg fajlagos energiaformái, a Bernoulli-egyenlet (stacionárius, állandó sőrőségő és örvénymentes esetekre) (Kiegészítı anyag) Az áramlástanban tárgyalható jelenségek legfontosabb gyakorlati alkalmazásai. A dinamikai viszkozitás fogalma, definíciós képlete, egységei. 19
20 Tartalom: Az áramlások csoportosítása, fajtái. A kontinuitási törvény. A Bernoulli-egyenlet. A dinamikai viszkozitás (Kiegészítı anyag). A továbbhaladás feltételei: Tudja alkalmazni a kontinuitási törvényt és a Bernoulli törvényt. A szilárd halmazállapot Óraszám: 7 óra Cél: A tanuló lássa a természettudományokban alkalmazott modellalkotás fontosságát, módszereit és lépéseit, majd ezen ismeret birtokában ismerjen meg az anyag szilárd halmazállapotáról alkotott, a fizikában használatos modellt és annak korlátait! Követelmény: A szilárd halmazállapot fıbb makro és mikroszkópikus jellemzıi, a kristályszerkezetek leírásában használt alapfogalmak. A szilárd testek rugalmas alakváltozásainak alapesetei, a Hooke-féle törvény. A Young-modulusz, a rugalmas feszültség és a relatív megnyúlás fogalma, kapcsolatuk. A rugalmasan megnyúlt állapot energiája, számításos feladatok megoldása. Húzási diagramok jellegzetes szakaszai és a nyújtási folyamat során bekövetkezı részecskemozgások, szövetszerkezeti változások. A szilárd testek fajhıje, belsı energiája. A szilárd testek hıtágulása. A szilárd anyagok mólhıi, a Dulong-Petit féle szabály és az ekvipartíció elv kapcsolata. 20
21 Tartalom: A szilárd testek kinetikai modellje. Rugalmasság, rugalmas igénybevételek, maradandó alakváltozások. Szilárd testek fajhıi. Szilárd testek hıtágulása. A továbbhaladás feltételei: Ismerje a hımérséklet-változás hatására végbemenı alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükrıl, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különbözı hıtágulásának jelentıségérıl, a jelenség szerepérıl a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hıtágulást egyszerő kísérletekkel. Tudja alkalmazni Hooke törvényét. Halmazállapot-változások Óraszám: 5 óra Cél: A tanulók fizikai ismereteinek megalapozása, környezetünk jelentıségének megfigyelése. Értsék a tanulók a mindennapi környezetünkben is tapasztalható halmazállapot-változásokat! Egyszerő kísérletek elvégzése. A fizika törvényeinek megfogalmazása. Követelmény: Legyen tisztában: olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás mennyiségi jellemzésével; a tanult mennyiségek jelölésével, mértékegységeivel! Tudjon: kísérleteket összeállítani a halmazállapot-változások bemutatására; grafikont készíteni és értelmezni hımérsékletváltozás esetén; energiváltozást kiszámítani halmazállapot-változás közben! 21
22 Ismerje és tudja: olvadáspont, fagyáspont, olvadáshı, fagyáshı, forráspont, forráshı, párolgáshı fogalmakat és azok értelmezését! Szerezzen jártasságot: egyszerő kísérletek bemutatásában; a hımérséklet mérésében; grafikon készítésében és olvasásában! Fázisegyensúlyok: A gáz és gızállapot megkülönböztetése, a folyadékfázis és a gızfázis dinamikus egyensúlya zárt térben, az egyensúlyt jellemzı állapothatározók alakulása a hımérséklet függvényében. Kritikus állapot, hármaspont (Kiegészítı anyag). Tartalom: Olvadás, olvadáspont, olvadáshı, fagyás, fagyáspont. Párolgás, forrás, lecsapódás, párolgáshı, forráshı. A párolgás és sebessége. Az egyensúlyi gıznyomás. A gáz és gızállapot megkülönböztetése. Kritikus állapot, hármaspont. (Kiegészítı anyag) A továbbhaladás feltételei: Ismerje a különbözı halmazállapotok tulajdonságait. Értelmezze a fogalmakat. Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerő számításos feladatok elvégzésére. Tudja, mely eszközök befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezıket. Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentıségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire. Kvalitatív módon ismerje az esı, a hó, a jégesı kialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas esı, stb. a Földön. 22
Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika
Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;
RészletesebbenElméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június
1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenFIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM
FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 339 CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók érdeklıdésének felkeltése a természeti jelenségek, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. A fizikai szemléletmód megalapozása. Annak
RészletesebbenFIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt
RészletesebbenVizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)
Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a
RészletesebbenFizika vizsgakövetelmény
Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek
RészletesebbenFIZIKA VIZSGATEMATIKA
FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes
RészletesebbenSztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály
Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV 9. osztály I. Testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás; átlagsebesség, pillanatnyi sebesség 3. Gyorsulás 4. Szabadesés, szabadon eső test
RészletesebbenV e r s e n y f e l h í v á s
A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református
RészletesebbenElőszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
RészletesebbenFizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)
I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;
RészletesebbenFizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...
Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár
RészletesebbenAz osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály
Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási
RészletesebbenA mechanikai alaptörvények ismerete
A mechanikai alaptörvények ismerete Az oldalszám hivatkozások a Hudson-Nelson Útban a modern fizikához c. könyv megfelelő szakaszaira vonatkoznak. A Feladatgyűjtemény a Mérnöki fizika tárgy honlapjára
RészletesebbenTANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
RészletesebbenÖsszesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert
Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Az alapfokú fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklődését
RészletesebbenFIZIKA 9-10. évfolyam. Célok és feladatok
FIZIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános mőveltség részét jelentı alapvetı fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklıdésének felkeltése a természeti
RészletesebbenFIZIKA 7-8. évfolyam
FIZIKA 7-8. évfolyam 2 FIZIKA 7-8. évfolyam A tanterv A NAT Ember a természetben műveltségterület 7-8. évfolyamok követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint
RészletesebbenFizika. Tanmenet. 7. osztály. ÉVES ÓRASZÁM: 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz::
Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár
RészletesebbenTANMENET Fizika 7. évfolyam
TANMENET Fizika 7. évfolyam az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet NT-11715 raktári számú tankönyvéhez a kerettanterv B) változata szerint Heti 2 óra, évi 72 óra A tananyag feldolgozása során kiemelt figyelmet
Részletesebben11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét
ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként
RészletesebbenKövetelmény fizikából Általános iskola
Követelmény fizikából Általános iskola 7. osztály Bevezetés Megfigyelés, kísérlet mérés A testek mozgása Nyugalom és mozgás Az út és az idő mérése,jele,mértékegysége. Átváltások. A sebesség fogalma, jele,
Részletesebben9. évfolyam I. MOZGÁSTAN
9. évfolyam I. MOZGÁSTAN Mozgástani alapfogalmak: A mozgás hely szerinti jellemzése Hely, hosszúság és idő mérése. A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer. A mozgás időbeli jellemzése, a sebesség
RészletesebbenHELYI TANTERV. Mechanika
HELYI TANTERV Mechanika Bevezető A mechanika tantárgy tanításának célja, hogy fejlessze a tanulók logikai készségét, alapozza meg a szakmai tantárgyak feldolgozását. A tanulók tanulási folyamata fejlessze
RészletesebbenA fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI
A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE
RészletesebbenLegyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.
Fizika 7. osztály A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal
RészletesebbenMechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t
Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.
RészletesebbenFizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai
Fizika Mechanika Témakörök Tartalmak Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése.
RészletesebbenDR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST
DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST Előszó a Fizika című tankönyvsorozathoz Előszó a Fizika I. (Klasszikus
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz
Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz 1. C 1 pont 2. B 1 pont 3. D 1 pont 4. B 1 pont 5. C 1 pont 6. A 1 pont 7. B 1 pont 8. D 1 pont 9. A 1 pont 10. B 1 pont 11. B 1 pont 12. B 1 pont
Részletesebben5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai
RészletesebbenTermészettudományos vizsgálati módszerek kölcsönhatások
FIZIKA (MOZAIK B 3 ) 7. osztály (1,5 óra/hét) Természettudományos vizsgálati módszerek kölcsönhatások 11 A tulajdonság és mennyiség kapcsolata. A mérés elemi fogalma. Hosszúság-, idı-, hımérséklet-, tömegmérés
RészletesebbenTovábbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h
Továbbhaladás feltételei Fizika 10. g és h Általános: A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika
RészletesebbenOsztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ
Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?
Részletesebbenrnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika
Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó
RészletesebbenGimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő)
Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő) 11. évfolyam Az emelt szintű érettségi előkészítő első évében az alapoktatásból kimaradt, de az emelt szintű érettségi követelmények
RészletesebbenFIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt
RészletesebbenMérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök segítségével! Eszközök: Kiskocsi-sín, Stopperóra, Mérőszalag
Fizika érettségi 2017. Szóbeli tételek kísérletei és a kísérleti eszközök képei 1. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, KÍSÉRLETEK Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, KÍSÉRLETEK 2018. Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium 1) A dinamika alaptörvényei Newton-törvények példákkal. A testek tömegének értelmezése. Kísérletek:
RészletesebbenSpeciális mozgásfajták
DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális
RészletesebbenFIZIKA (emelt) Tanterv óraszámokra. Érvényes: 2013/2014 tanévtől. munkaközösség-vezető. Ellenőrizte: Csajági Sándor
FIZIKA (emelt) Tanterv 0 0 2-2 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád munkaközösség-vezető Ellenőrizte: Csajági Sándor közismereti igazgatóhelyettes Érvényes: 2013/2014 tanévtől 2013. A Fizika 2-3 - 2 2,
RészletesebbenKifejtendő kérdések december 11. Gyakorló feladatok
Kifejtendő kérdések 2016. december 11. Gyakorló feladatok 1. Adja meg és a pályagörbe felrajzolásával értelmezze egy tömegpont általános síkbeli mozgását jellemző kinematikai mennyiségeket (1p)! Vezesse
RészletesebbenGimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő)
12. évfolyam Az középszintű érettségi előkészítő elsődleges célja az előzőleg elsajátított tananyag rendszerező ismétlése, a középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek figyelembevételével. Tematikai
RészletesebbenElvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások. A dinamika alaptörvényei. A körmozgás
Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások Mérje meg a Mikola csőben lévő buborék sebességét, két különböző alátámasztás esetén! Több mérést végezzen! Milyen mozgást végez a buborék? Milyen
RészletesebbenTanmenet Fizika 8. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 2 óra 2. félév: 1 óra
Tanmenet Fizika 8. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 2 óra 2. félév: 1 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11815 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár
Részletesebben2. Termikus kölcsönhatások TÉMÁK VIZSGASZINTEK
A tömeg, tömegnövekedés 2. Termikus kölcsönhatások TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia
Részletesebben. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K
T É M A K Ö R Ö K ÉS K Í S É R L E T E K Fizika 2018. Egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!
RészletesebbenFIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!)
KRK Szilády Áron Református Gimnázium FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!) 1. Egyenes vonalú mozgások. a. A kinematika alapfogalmai: pálya, út, elmozdulás. b. Az egyenes
RészletesebbenSzekszárdi I Béla Gimnázium Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei
Szekszárdi I Béla Gimnázium Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka,
RészletesebbenÉrettségi témakörök fizikából őszi vizsgaidőszak
Érettségi témakörök fizikából -2016 őszi vizsgaidőszak 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Mikola-cső segítségével igazolja, hogy a buborék egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Két különböző hajlásszög
Részletesebben1. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. 2. Az egyenletes körmozgás. 3. A dinamika alaptörvényei. 4. A harmonikus rezgőmozgás
1. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás Gyorsulás Út idő, sebesség idő, gyorsulás idő grafikon A mozgás dinamikai feltétele Galilei élete, munkássága
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június
A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus
RészletesebbenDinamika. p = mυ = F t vagy. = t
Dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség. Klasszikus
RészletesebbenGalilei lejtő golyóval (golyó, ejtő-csatorna) stopperóra, mérőszalag vagy vonalzó (abban az esetben, ha a lejtő nincsen centiméterskálával ellátva),
Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a kb. 30 -os szögben álló csőben! Az alábbi feladatok közül válasszon egyet! a) Igazolja, hogy
RészletesebbenEgyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata
Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a kb. 30 -os szögben álló csőben! Az alábbi feladatok közül válasszon egyet! a) Igazolja, hogy
RészletesebbenMechanika. Kinematika
Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat
RészletesebbenÉrettségi témakörök
1. Az SI mértékegységrendszer a. a fizikai mennyiség b. az SI alapmennyiségei c. a fizikai mennyiségek csoportosítása i. skalár- és vektormennyiségek ii. alap és származtatott d. prefixumok e. gyakorlatban
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz I.
Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz I. 1. C. B 3. B 4. C 5. B 6. A 7. D 8. D 9. A 10. C 11. C 1. A 13. C 14. B 15. B 16. B 17. D 18. B 19. C 0. B I. RÉSZ Összesen 0 pont 1 1. téma
Részletesebben11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK
MATEMATIK A 9. évfolyam 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
Részletesebben1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás
1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó
RészletesebbenElektrotechnika 9. évfolyam
Elektrotechnika 9. évfolyam Villamos áramkörök A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.
RészletesebbenAz energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia
Az energia bevezetése az iskolába Készítette: Rimai Anasztázia Bevezetés Fizika oktatása Energia probléma Termodinamika a tankönyvekben A termodinamikai fogalmak kialakulása Az energia fogalom története
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
RészletesebbenTantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Előfeltétel (tantárgyi kód)
Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása Fizikai alapismeretek Dr.
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9
TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK
- 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,
RészletesebbenDR. BUDO ÁGOSTON ' # i. akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár MECHANIKA. Kilencedik kiadás TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST
DR. BUDO ÁGOSTON ' # i akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár MECHANIKA Kilencedik kiadás TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST 1991 TARTALOMJEGYZÉK Bevezette 1.. A klasszikus mechanika feladata, érvényességi határai
RészletesebbenELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS. Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek
ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS Tantárgyak és heti óraszámaik a 9. 12. évfolyamon TANTÁRGY 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM 11. ÉVFOLYAM 12. ÉVFOLYAM Szakmacsoportos alapozó ismeret Mőszaki
RészletesebbenFIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)
FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat
RészletesebbenI. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt
RészletesebbenTanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem
Iskola neve: IV Béla Általános Iskola Iskola címe:, Járdánháza IV Béla út Tantárgy: Fizika Tanár neve: Lévai Gyula Csoport életkor (év): Kitöltés dátuma 00 szeptember (évhónap): OE adatlap - Tanmenet Idő
RészletesebbenA test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.
Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.
RészletesebbenLendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
RészletesebbenFizika 7. 8. évfolyam
Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 7. évfolyam Fizika 7. 8. évfolyam Óraszám A testek néhány tulajdonsága 8 A testek mozgása 8 A dinamika alapjai 10 A nyomás 8 Hőtan 12 Összefoglalás, ellenőrzés 10
RészletesebbenKÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS
KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS
RészletesebbenHelyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához
Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Név szerint ki, vagy kik készítették 2. Óraszámok: 9. osztály 36.. óra (humán) 10. osztály óra 11. osztály -.óra 12. osztály -.óra SZAKKÖZÉPISKOLA
RészletesebbenKözépszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben
Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben 1. Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás - Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgások. - A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek,
Részletesebbenf = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév
ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 2. (X. 25) Gibbs féle fázisszabály (0-dik fıtétel alkalmazása) Intenzív állapotothatározók száma közötti összefüggés: A szabad intenzív paraméterek
RészletesebbenH u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. FIZIKA 7 8. évfolyam
FIZIKA 7 8. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat fogalmaz
RészletesebbenÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM Készítették: A tananyagfejlesztők 2015.
RészletesebbenJavaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához
Eötvös Loránd Fizikai Társulat Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportja Javaslatok a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Az Oktatási Minisztérium által
RészletesebbenFIZIKA HELYI TANTERV 6. OSZTÁLY EGER, MALOMÁROK UTCA 1. TEL/FAX:
EGRI BALASSI BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA 3300 EGER, MALOMÁROK UTCA 1. TEL/FAX: 06-36-412 464 E-mail: balassi@balassi-eger.sulinet.hu FIZIKA HELYI TANTERV 6. OSZTÁLY Készült: a központi Kerettanterv alapján:
RészletesebbenFIZIKA. EMELT SZINTŐ ÍRÁSBELI VIZSGA április 19. Az írásbeli vizsga idıtartama: 240 perc. Max. p. Elért p. I. Feleletválasztós kérdések 30
FIZIKA EMELT SZINTŐ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. április 19. Az írásbeli vizsga idıtartama: 240 perc Max. p. Elért p. I. Feleletválasztós kérdések 30 II. Esszé: tartalom 18 II. Esszé: kifejtés módja 5 Összetett
RészletesebbenKomplex természettudomány 3.
Komplex természettudomány 3. 1 A lendület és megmaradása Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének a szorzata. Jele: I. Képlete: II = mm vv mértékegysége: kkkk mm ss A lendület származtatott
RészletesebbenFIZIKA. EMELT SZINTŐ ÍRÁSBELI VIZSGA április 19. Az írásbeli vizsga idıtartama: 240 perc. Max. p. Elért p. I. Feleletválasztós kérdések 30
FIZIKA EMELT SZINTŐ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. április 19. Az írásbeli vizsga idıtartama: 240 perc Max. p. Elért p. I. Feleletválasztós kérdések 30 II. Esszé: tartalom 18 II. Esszé: kifejtés módja 5 Összetett
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenFizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei
Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan: 6. Hőtágulás
RészletesebbenKözépszintű fizika érettségi vizsga kísérleti eszközeinek listája tanév
1. Newton törvényei Kísérlet: OH 1. A rugós ütközőkkel ellátott kocsik és a rájuk rögzíthető súlyok segítségével tanulmányozza a rugalmas ütközés jelenségét! Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi
RészletesebbenFizika Évfolyam
Fizika 7-8. Évfolyam A 7 8. évfolyamokon fizikai műveltségtartalmak feldolgozása keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai, termodinamikai, elektromágneses, fénytani, anyagszerkezeti jelenségekkel és
RészletesebbenFIZIKA 7 8. évfolyam
FIZIKA 7 8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított,,környezetismeret, ill.,,természetismeret integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenTANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan
TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2015-2016 Általános célok, feladatok:
RészletesebbenAz elektromágneses indukció jelensége
Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér
RészletesebbenTANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája
TANTERV A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához 11. évfolyam: MECHANIKA 38 óra Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kinematikája Egyenes vonalú
RészletesebbenAz alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika
Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika 1. előadás Vonatkoztatási rendszer Hely-idő-tömeg standardok 3-dimenziós
Részletesebben