I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Átírás

1 FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök mőködésével; - a természettudományos gondolkodás, megismerési módszerek alapvetı sajátosságainak felismerése; - alapmennyiségek mérése; - egyszerő számítások elvégzése; - egyszerően lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése; - grafikonok, ábrák értékelése, elemzése; - mértékegységek, mértékrendszerek használata; - a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban; - a napjainkban felmerülı, fizikai ismereteket is igénylı problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése; - idıbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben. Az emelt szintő fizika érettségi vizsgán ezen túlmenıen az alábbi kompetenciák szükségesek: - az ismeretanyag belsı összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése; - problémák megoldásában - a megfelelı matematikai eszközöket is felhasználva - az ismeretek alkalmazása; - a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása; - a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezése; - az alapvetı fontosságú tények és az ezekbıl következı alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban; - a mindennapi életet befolyásoló fizikai természető jelenségek értelmezése; - több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylı, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása; - idıbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban; - a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggı problémák megértése és elemzése.

2 I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók. A táblázat elsı oszlopában dılt betővel szereplı fogalmak, jelenségek stb. csak az emelt szintre vonatkoznak. 1. Mechanika TÉMÁK VIZSGASZINTEK 1.1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, - változás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer Newton II. törvénye Erıhatás, erı, eredı erı támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Szabaderı, kényszererı Newton III. törvénye Erılökés Középszint Emelt szint Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különbözı típusaikra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépı erıket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Legyen jártas az erıvektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán. Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe esı változások esetén tudjon egyszerő feladatokat megoldani. Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererıket. Legyen jártas az egy testre ható erık és az egy kölcsönhatásban fellépı erık felismerésében, ábrázolásában Pontszerő és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Erıpár Egyszerő gépek: Tudjon egyszerő számításos feladatot e témakörben megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat. Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben. Alkalmazza Newton törvényeit a 3. pontban meghatározott mozgásfajtákra. Legyen jártas az erıvektorok felbontásában. Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét feladatmegoldásokban. Ismerje a kényszererı és a szabaderı fogalmát. Értelmezze az erılökés fogalmát.

3 Lejtı, emelı, csiga Tömegközéppont 1.3. Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer homogén testek esetén. Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelıen. Egyszerő példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát. Pálya, út, elmozdulás Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Helyvektor, elmozdulásvektor Egyenes vonalú egyenletes mozgás Legyen jártas konkrét mozgások út-idı, sebesség-idı grafikonjának készítésében és elemzésében. Sebesség, Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. átlagsebesség Mozgást befolyásoló Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, tényezık: súrlódás, ismerje a súrlódási erı nagyságát befolyásoló tényezıket. közegellenállás súrlódási erı Egyenes vonalú Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó egyenletesen változó mozgásokat. mozgás Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a Egyenletesen változó pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. mozgás átlagsebessége, Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. pillanatnyi sebessége Gyorsulás Tudjon megoldani egyszerő feladatokat. Négyzetes úttörvény Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Szabadesés, nehézségi Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerőbb gyorsulás ( 5.1) feladatokban alkalmazni is Összetett mozgások Függıleges, vízszintes hajítás Periodikus mozgások Az egyenletes körmozgás Periódusidı, Ismerje a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggéseket. Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út grafikus kiszámítását a v-t grafikonból. Értelmezze egyszerő példák segítségével az összetett mozgást. Tudja meghatározni a függıleges és vízszintes hajítás magasságát, távolságát, idıtartamát, végsebességét. Jellemezze a periodikus mozgásokat.

4 fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erı Mechanikai rezgések Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erıt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerő számításos feladatokat megoldani. Rezgımozgás Ismerje a rezgımozgás fogalmát. Harmonikus Ismerje a harmonikus rezgımozgás kinematikai jellemzıit, rezgımozgás kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján. Kitérés, amplitúdó, fázis Rezgésidı, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgı rendszer Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgı energiája rendszerben. Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia Matematikai inga Lengésidı Mechanikai hullámok ( 3.6, 3.7) Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Visszaverıdés, törés jelensége, törvényei Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani. Tudjon periódusidıt mérni. Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró összefüggést, feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni. Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életbıl. Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életbıl. Beesési, visszaverıdési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit. Elhajlás

5 Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerısség A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel. Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit. Hangmagasság Hangszín Ultrahang, infrahang Ismerje az ultra- és infrahang jellemzıit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erıhatás esetén. Emelési munka Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. Súrlódási munka Energia, energiaváltozás ( 4.4) Mechanikai energia: Mozgási energia Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erıhatás esetén is. Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle mechanikai energiafajtákat. Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel Tudjon egyszerő feladatokat megoldani a munkatétel segítségével. Energiamegmaradás törvénye ( 2.5) Konzervatív erık munkája Teljesítmény Hatásfok ( 2.8) 1.5. A speciális relativitáselmélet elemei ( 4.2) Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejőség, idıdilatáció, Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerő feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Ismerje és alkalmazza egyszerő feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát. Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés példáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit. Értelmezze a konzervatív erı fogalmát. Értelmezze a hatásfokot, mint a folyamatok gazdaságosságának jellemzıjét. Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait. Tudja, hogy a tömeg is relativisztikus mennyiség. Ismerjen az elméletet alátámasztó tapasztalatot.

6 hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés 2. Termikus kölcsönhatások TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 2.1. Állapotjelzık, Tudja, mit értünk állapotjelzın, nevezze meg ıket. Legyen termodinamikai egyensúly tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hımérséklet mérése. Egyensúlyi állapot Ismerjen különbözı hımérıfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Hımérséklet, nyomás, Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja térfogat használni. Belsı energia Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test Anyagmennyiség, mól környezetével termikus egyensúlyban. Avogadro törvénye ( 4.1) 2.2. Hıtágulás Szilárd anyag lineáris, Ismerje a hımérséklet-változás hatására végbemenı térfogati hıtágulása alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Folyadékok hıtágulása Legyen tájékozott gyakorlati szerepükrıl, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különbözı hıtágulásának jelentıségérıl, a jelenség szerepérıl a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hıtágulást egyszerő kísérletekkel Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzıi között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás 2.4. Az ideális gáz kinetikus Ismerje és alkalmazza egyszerő feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelı állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-v diagramokat. Feladatok megoldásakor alkalmazza a hıtágulást leíró összefüggéseket. Mutasson be egyszerő kísérleteket a gázok állapotváltozásaira. Legyen jártas a p-v diagramon való grafikus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az állapotegyenletet.

7 modellje ( 4.1) Hımozgás Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hımérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hımozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió) Energiamegmaradás hıtani folyamatokban ( 1.4) Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hımennyiség, munkavégzés Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hımennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-v diagramon. Értelmezze az I. fıtételt, alkalmazza speciális - izoterm, izochor, izobár, adiabatikus - állapotváltozásokra. Értse a folyamatra jellemzı mennyiségek és az állapotjelzık közötti különbséget A termodinamika I. Tudja alkalmazni az I. fıtételt feladatmegoldásoknál. fıtétele zárt rendszer Belsı energia Adiabatikus állapotváltozás Körfolyamatok Tudjon értelmezni p-v diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat. Perpetuum mobile Ismerje, mit jelent az elsıfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét Kalorimetria Fajhı, mólhı, hıkapacitás Gázok fajhıi Ismerje a hıkapacitás, fajhı fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhı különbözıségét gázoknál. Legyen képes egyszerő keverési feladatok megoldására. Ismerje a különbözı halmazállapotok tulajdonságait Halmazállapotváltozások Olvadás, fagyás Értelmezze a fogalmakat. Olvadáshı, olvadáspont Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, Párolgás, lecsapódás legyen képes egyszerő számításos feladatok elvégzésére. Párolgáshı Tudja, mely tényezık befolyásolják a párolgás sebességét. Forrás, forráspont, Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezıket. forráshı Tudjon egyszerő kalorimetrikus mérést elvégezni. Értse a gáz és a gız fogalmak különbözıségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gız telítetté válásának okait, a telített gız tulajdonságait. Szublimáció Ismerje a nyomás halmazállapot-változásokat befolyásoló szerepét. Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gız Jég, víz, gız A víz különleges fizikai Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentıségét, tudjon

8 tulajdonságai példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). A levegı páratartalma Ismerje a levegı relatív páratartalmát befolyásoló tényezıket. Csapadékképzıdés Kvalitatív módon ismerje az esı, a hó, a jégesı kialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas esı stb. a Földön A termodinamika II. fıtétele Hıfolyamatok iránya Rendezettség, Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. fıtétel alapján. Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát. rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma Hıerıgépek ( 1.5, 4.4) Hatásfok Legyen tisztában a hıerıgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival. Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát. Tudja alkalmazni a hıerıgépek mőködését leíró fogalmakat konkrét esetekre (pl. gızgép, belsı égéső motor). Másodfajú perpetuum mobile Ismerje a hőtıgép mőködési elvét. 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás TÉMÁK VIZSGASZINTEK 3.1. Elektromos mezı Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Középszint Emelt szint Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerő elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján. Vezetık és szigetelık Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban. A töltésmegmaradás törvénye

9 Az elektromos mezı jellemzése Térerısség A szuperpozíció elve Erıvonalak, -fluxus Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mezı ( 1.5) Homogén mezı Földpotenciál Töltések mozgása elektromos mezıben ( 1.2) Töltés, térerısség, potenciál a vezetıkön Töltések elhelyezkedése vezetıkön Térerısség a vezetık belsejében és felületén Csúcshatás Az elektromos mezı árnyékolása Földelés Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája 3.2. Egyenáram Elektromos áramerısség Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erı, belsı feszültség, Alkalmazza az elektromos mezı jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerő elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezı szerkezetét és tudja jellemezni az erıvonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mezı esetén egyszerő feladatokban. Tudja, hogy az elektromos mezı által végzett munka független az úttól. Ismerje a töltés- és térerısség viszonyokat a vezetıkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra. Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. A pontszerő elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezıt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével. Értse, hogy az elektrosztatikus mezı konzervatív volta miatt értelmezhetı a potenciál és a feszültség fogalma. Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezıben. Ismerje a kondenzátor lemezei között lévı szigetelıanyag kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának meghatározását. Ismerje a kondenzátor energiáját. Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában. Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerő áramkört összeállítani.

10 kapocsfeszültség Áramerısség- és feszültségmérı mőszerek Ohm törvénye Ellenállás, belsı ellenállás, külsı ellenállás Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hımérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredı ellenállás Ismerje az áramerısség- és feszültségmérı eszközök használatát. Értse az Ohm-törvényt vezetı szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerő feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerő áramkörökre Félvezetık Ismerje a félvezetı fogalmát, tulajdonságait. Félvezetı eszközök Tudjon megnevezni félvezetı kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetık alkalmazásának jelentıségét a technika fejlıdésében, tudjon példákat mondani a félvezetık gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip) Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hı-, mágneses, vegyi hatás ( 4.2) Galvánelemek, akkumulátor 3.3. Az idıben állandó mágneses mezı Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetıség Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben. Ismerje az áram élettani hatásait, a baleset-megelızési és érintésvédelmi szabályokat. Alkalmazza egyszerő feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit. Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását. Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között. Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállás-mérési módszert. Ismerje a fémek ellenállásának hımérsékletfüggését. Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések magyarázatát, és alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre is. Alkalmazza ismereteit egyszerőbb egyenáramú mérések megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történı összeállítására és elvégzésére.

11 A Föld mágneses mezeje Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytő használatát. Iránytő A mágneses mezı Ismerje a mágneses mezı jellemzésére használt fogalmakat és jellemzése definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különbözı Indukcióvektor mágneses mezıket. Indukcióvonalak, indukciófluxus Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezetı, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mezı Elektromágnes, vasmag Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag Mágneses permeabilitás szerepét hangszóró, csengı, mőszerek, relé stb.) Mágneses erıhatások A mágneses mezı erıhatása áramjárta vezetıre Két párhuzamos, hosszú egyenes vezetı között ható erı Lorentz-erı Részecskegyorsító berendezés ( 4.3) 3.4. Az idıben változó mágneses mezı Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye ( 1.4) Kölcsönös indukció Ismerje a mágneses mezı erıhatását áramjárta vezetıre nagyság és irány szerint speciális esetben. Ismerje a Lorentz-erı fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány következményét. Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mezı mindennemő megváltozása elektromos mezıt hoz létre. Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerő kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni. Önindukció Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál. Tekercs mágneses Ismerje a tekercs mágneses energiáját. Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses mezıket. Ismerje az elektromos áram keltette mágneses mezınek az elektrosztatikus mezıtıl eltérı szerkezetét. Alkalmazza a speciális alakú áramvezetık mágneses mezejére vonatkozó összefüggéseket egyszerő feladatokban. Tudjon a Lorentz-erıvel kapcsolatos feladatokat megoldani. Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje mőködési elvét. Ismerje az idıben változó mágneses mezı keltette elektromos mezı és a nyugvó töltés körül kialakuló elektromos mezı eltérı szerkezetét. Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egyszerő feladatok megoldására.

12 energiája A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Ismerje a váltakozó áram elıállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. Generátor, motor, dinamó Ismerje a generátor, a motor és a dinamó mőködési elvét. Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerısség Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás Fáziskésés, fázissietés A váltakozó áram teljesítménye és munkája Ismerje az effektív feszültség és áramerısség jelentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérı módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben. Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását. Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor Ismerje a transzformátor felépítését, mőködési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerő feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak ( 2.9) Párhuzamos rezgıkör zárt, nyitott Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérı viselkedését. Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni. Ismerje a különbözı elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait. Tudja, mibıl áll egy rezgıkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne. Ismerje a feszültség és az áram idıbeli lefolyását leíró összefüggéseket. Értse az eltérı viselkedés okát. Alkalmazza ismereteit egyszerőbb váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alapján történı összeállítására és elvégzésére. Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását. Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítı eszközök mőködési alapelveiben a tanultakból mit használnak fel. Értse a rezgıkörben létrejövı szabad elektromágneses rezgések kialakulását Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát.

13 antenna, szabad elektromágneses hullámok 3.6. A fény mint elektromágneses hullám Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Fénysebesség Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszert (pl. Olaf Römer, Fizeau) Hullámjelenségek A visszaverıdés és törés törvényei - Snellius- Descartes törvény Prizma, planparalel lemez Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerőbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerő kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket. Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel lemez) feladatokban. Tudjon egyszerőbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása). Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverıdés, határszög (száloptika) Diszperzió Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben frekvenciafüggı. Színképek ( 4.2) Homogén és összetett színek Legyen ismerete a homogén és összetett színekrıl. Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszőrı Fényelhajlás résen, rácson Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerő jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét. Ismerje az elhajlást, és ismerje fel ezeket egyszerő jelenségekben. Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács). Tudja alkalmazni a rácson történı elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hullámhossz mérésére. Lézerfény Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerő feladatok megoldására a leképezési Alkalmazza a leképezési törvényt összetettebb feladatok megoldására.

14 Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (győjtı, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerő nagyító Fényképezıgép, vetítı, mikroszkóp, távcsı A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse győjtı és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Tudjon egyszerőbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerőbb eszközök mőködési elvét. Ismerje a szem fizikai mőködésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát. Tudja, hogy a lencse győjtı és szóró mivolta a környezı közeg anyagától is függ. Tudjon egyszerőbb méréseket tervezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 4.1. Az anyag szerkezete ( 2.4) Atom Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Molekula Ion Elem Avogadro-szám ( 2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység 4.2. Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát. Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. Elektronburok Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az Tudjon ezekkel a mennyiségekkel számításokat végezni. Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit, a Millikankísérletet.

15 Rutherford-féle atommodell Atommag elektrolízis törvényei alapján. Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét A kvantumfizika elemei Planck-formula Ismerje Planck alapvetıen új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát. Foton (energiakvantum) Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás Fényelektromos jelenség energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzıit. Kilépési munka Fotocella (fényelem) Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella mőködési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Vonalas színkép ( 3.6, 5.2) Emissziós színkép Abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minıség meghatározására. Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerőségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát. Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó méréssel való meghatározását. Ismerje az emissziós és abszorpciós színképek jellemzıit. Ismerje a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája közötti összefüggést. Tudja mindezt értelmezni új elemek felfedezése szempontjából. Alapállapot, gerjesztett állapot Ionizációs energia Részecske- és hullámtermészet A fény mint részecske Tudja megfogalmazni a fény kettıs természetének jelentését. Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó összefüggéseket. Tömeg-energia ekvivalencia ( 1.5) Az elektron hullámtermészete de Broglie-hullámhossz Heisenberg-féle Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejezı einsteini egyenletet. Ismerje az elektron hullámtermészetét. Tudja megfogalmazni az anyag kettıs természetét. Ismerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és kiszámítását egy szabadon mozgó részecske esetére. Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet.

16 határozatlansági reláció Az elektronburok szerkezete Fı- és mellékkvantumszám Pauli-féle kizárási elv Ismerje a fı- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok szükségesek. Elektronhéj Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet. Kvantummechanikai atommodell Tudja értelmezni a fı- és mellékkvantumszám fizikai jelentését. Tudja megfogalmazni a Bohr-modell erre vonatkozó korlátait. Tudja alkalmazni Pauli elvét az elektronok betöltési rendjére a periódusos rendszerben. Ismerje az elektron tartózkodási helyének jelentését az atomban a kvantummechanikai atommodell szerint Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon Rendszám Tömegszám Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzıit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentıségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket. Izotóp Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Erıs (nukleáris) Ismerje az erıs (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzıit. kölcsönhatás Magerı Tudja megmagyarázni a magerı fogalmát, természetét. Tudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát. Tömeghiány ( 1.5) Kötési energia Fajlagos kötési energia Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét. Tudja meghatározni a fajlagos kötési energia fogalmát, nagyságrendjét MeV-ban kifejezve. Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében Radioaktivitás Radioaktív bomlás Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. -, -, -sugárzás Tudja jellemezni az -, -, -sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszám-változását. Magreakció Ismerje a magreakció, a felezési idı fogalmát, a bomlási törvényt. Tudja a bomlási törvényt egyszerő feladatmegoldásban használni. Felezési idı Bomlási törvény Aktivitás Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon megadott bomlási sort ismertetni. Mesterséges radioaktivitás Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát.

17 Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására. Sugárzásmérı detektorok Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz (GMcsı, Wilson-kamra) mőködési elvét Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzıit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát. Lassítás Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit. Láncreakció Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és Hasadási energia keletkezésének módját. Szabályozott láncreakció Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, Atomreaktor megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerımő és a Atomerımő hagyományos erımő közötti különbség lényegét. Tudja Atomenergia ( 2.8, 1.5) megfogalmazni az atomenergia jelentıségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerımővek elınyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükrıl. Szabályozatlan láncreakció Atombomba Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba mőködési elvét Magfúzió Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást. A Nap energiája ( 5.2) Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelı folyamatot. Hidrogénbomba Ismerje a H-bomba mőködési elvét Sugárvédelem Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Sugárterhelés Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Háttérsugárzás Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Elnyelt sugárdózis Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Dózisegyenérték Ismerje az embert érı átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét Elemi részek Stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzás-párkeltés Tudja elemezni a 235U-ra megadott hasadási reakció egyenletét. Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az atomreaktor radioaktív izotóp gyártására. Tudjon értelmezni megadott fúziós magreakció egyenletet. Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére példát mondani. Tudja, mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentıségét a maghasadás energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát.

18 5. Gravitáció, csillagászat TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 5.1. A gravitációs mezı Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Keplertörvényei ( 6.2) Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erı távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringı mőholdak mozgására. Súly és súlytalanság Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Nehézségi erı Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. ( 1.4) Potenciális energia homogén gravitációs mezıben ( 1.5) Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezıre vonatkozó összefüggéseket. Kozmikus sebességek Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket Csillagászat Fényév Ismerje a fényév távolságegységet. Vizsgálati módszerek, Legyen ismerete az őrkutatás alapvetı vizsgálati módszereirıl és eszközök ( 4.2) eszközeirıl. Naprendszer Legyen fogalma a Naprendszer méretérıl, ismerje a bolygókat, a fı típusok jellegzetességeit, mozgásukat. Nap ( 4.4) Ismerje a Nap szerkezetének fıbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait. Hold Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb Üstökösök, meteoritok adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat. A csillagok ( 4.4) Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét. A Tejútrendszer, Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a galaxisok Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetıleges számát és távolságát illetıen, legyen ismerete az Univerzum méreteirıl. Az İsrobbanás elmélete Ismerje az İsrobbanás-elmélet lényegét, az ebbıl adódó Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs törvénye közötti összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését. Problémamegoldásban tudja figyelembe venni a gravitációs gyorsulás tömeg- és távolságfüggését, térerısségjellegét.

19 A táguló Univerzum következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az elızı fejezetek témaköreiben jelennek meg. TÉMÁK VIZSGASZINTEK 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenı, Gábor Dénes 6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép Égi és földi mechanika egyesítése Távcsı, mikroszkóp, vetítı A fény természetének problémája Gızgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség Középszint Emelt szint Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz köthetı eredményeik. Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentıségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelı nevekkel összekapcsolni. Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép szerepével a középkori gondolkodásban. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában. Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fizika hatását a kor tudományos és filozófiai gondolkodásráa. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlıdésében. Tudja Ismerje Maxwell és Hertz munkásságának lényegét, jelentıségét. Tudja felsorolni a tanultak alapján a klasszikus fizika és a relativitáselmélet alapvetı szemléletmódbeli eltéréseit.

20 egységes elmélete Belsı égéső motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az őrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetık Lézer érzékeltetni néhány konkrét következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelı, -átalakító technikák hatását az adott korgazdasági és társadalmi folyamataira (gızgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvetı szemléletmódbeli eltéréseit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelenlétének hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását.

21 II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŐ VIZSGA ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsga idıtartama 120 perc. A vizsgázó a rendelkezésére álló idıt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Használható segédeszközök: függvénytáblázat, zsebszámológép. A feladatok tartalmi szerkezete, típusai A feladatsor egy 20 kérdésbıl álló feleletválasztós kérdéssort és négy nyíltvégő kérdést tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania. A feleletválasztós kérdéssor a követelményrendszer elsı öt nagy fejezetébıl egyenlı arányban tartalmaz feladatokat. Minden kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetőek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözıek lehetnek. A középszintő feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetıbb tanult törvényszerőségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetıleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerő számítást is igényelhetnek. Másrészt olyan jelenségekre, összefüggésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történı alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell ismeretekkel. A nyíltvégő kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek lehetnek pl. hagyományos számításos feladatok, jelenség- vagy kísérletelemzések, -értelmezések, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerő problémamegoldások. A kifejezetten jelenségértelmezés vagy kísérletelemzés jellegő feladatok esetében a vizsgázó két feladat közül választhat. A négy feladat a követelményrendszer négy különbözı fejezetéhez kapcsolódik. Értékelés A feleletválasztós kérdéssorra és a három megoldott feladatra pont adható. Ez utóbbiak pontosak lehetnek. A választható feladatpár tagjai azonos pontértékőek. A feleletválasztós kérdések legfeljebb 4 pontosak lehetnek. A javítás központi útmutató alapján történik. A megadott részpontszámok nem bonthatók, hacsak az útmutató ettıl eltérı utasítást nem tartalmaz. Ha a vizsgázó az elvárt indokolást vagy leírást nem kerek, egész mondatokban fejti ki, de az helyes és egyértelmő, a pontszám akkor is megadható. Ha a következtetés logikáját nem sérti, akkor a lépések más sorrendben, illetve összevonva is elfogadhatók. SZÓBELI VIZSGA A középszintő szóbeli vizsga tételeit, illetve tételsorát a vizsgáztató tanár állítja össze. A vizsgázó által használható eszközök: a rendelkezésére bocsátott kísérleti eszközök, függvénytáblázat, zsebszámológép. A vizsgázó a felkészülési idıben vázlatot készít a kifejtendı részhez, illetve elvégzi a kísérletet vagy mérést és a hozzá kapcsolódó értékelést a rendelkezésére bocsátott eszközökkel. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választhatja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha nyilvánvaló, hogy elakadt vagy teljesen helytelen úton indult el. A felelet végén kiegészítı kérdéseket lehet feltenni, amennyiben a vizsgázó lényeges kérdésekre nem tért ki és a felelési idıbe még belefér. Tartalmi szerkezet A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következık: A követelményrendszer 1. fejezetébıl (Mechanika): 25% 2. fejezetébıl (Hıtan): 20% 3. fejezetébıl (Elektromágnesség): 25% 4. fejezetébıl (Atomfizika, magfizika): 20%

22 5. fejezetébıl (Gravitáció, csillagászat): 10% Ezek az arányok csak hozzávetılegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötıdı tételek különbözı témaköröket tartalmazzanak. Témakörön a követelményrendszer két számjeggyel jelölt részei értendık (pl. 4.1.). A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendı mérést vagy kísérletet. A tételek jellemzıi, összeállításuk A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendı elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetıség szerint elvégzendı kísérletet vagy mérést, illetve ennek jellegétıl függıen egy ehhez kapcsolódó egyszerő számítást. A tétel kifejtéséhez hozzátartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetıleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetısége legyen több altéma közül választani. Ha a téma nem teszi lehetıvé ténylegesen elvégezhetı kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor is feladatul kell adni egy kísérlet vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.). Értékelés A felelet 60 ponttal értékelhetı. Ebbıl 55 pont a tartalmi rész. A felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára 5 pont adható az alábbi szempontok szerint: - a felelet mennyire alkot összefüggı, logikus egészet; - nem tartalmaz-e a témától idegen részeket; - mennyire önálló a tétel kifejtése (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítı, illetve kiegészítı kérdésekre). A tétel összeállításakor röviden rögzíteni kell a felelet várt tartalmát és ennek pontozását legalább 6-7 pont részletezettséggel. Ezek az egységek a felelet színvonalától függıen bonthatók. A felelet minısítése ennek az elıre meghatározott értékelési útmutatónak az alapján történik. EMELT SZINTŐ VIZSGA ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsga idıtartama 240 perc. A vizsgázó a rendelkezésére álló idıt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Használható segédeszközök: függvénytáblázat, zsebszámológép. A feladatok tartalmi szerkezete, típusai A feladatlap három részbıl áll. I. Feleletválasztós kérdéssor A kérdéssor 20 kérdést tartalmaz 4-4 válaszlehetıséggel, amelyek közül pontosan egy helyes. Tartalmi arányai a következık: A követelményrendszer 1. fejezetébıl (Mechanika): 25% 2. fejezetébıl (Hıtan): 20% 3. fejezetébıl (Elektromágnesség): 25% 4. fejezetébıl (Atomfizika, magfizika): 20% 5. fejezetébıl (Gravitáció, csillagászat): 10% Ezek az arányok csak hozzávetılegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerőségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak.

23 II. Számítást igénylı problémák megoldása A feladatlap 4 ilyen, különbözı nehézségő feladatot tartalmaz. A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerőségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait. III. Egy téma szöveges kifejtése megadott szempontok szerint A vizsgázónak három megadott téma közül kell egyet választania és azt másfél-két oldal terjedelemben kifejtenie. A kifejtéshez szükség van egy-egy témakör áttekintésére, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezésére, logikus elrendezésére. Értékelés A javítás központi útmutató alapján történik. A feladatsorra összesen 100 pont adható. Ez a következıképpen oszlik meg a három rész között: I. rész: 20 pont - helyes válaszonként 1 pont. II. rész: 55 pont. Az egyes feladatok pontértéke 10-tıl 20-ig terjedhet a feladatokhoz kiadott részletes javítási útmutató szerint. Ha a vizsgázó egy lépésben számolási hibát vét, de a további lépések a hiba nélkül egyébként helyesek lennének, akkor ezekre megadható a pontszám. Az értékelési útmutatóban nem szereplı, más helyes megoldás is elfogadható. Ha ez a megoldás nem teljes, de egyébként célravezetı lenne, az útmutatóban szereplı megoldáshoz képest arányosan értékelhetı. III. rész: 25 pont, amelybıl 20 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a nyelvi megoldásra adható. A tartalmi megoldás értékelését a konkrét feladathoz kiadott részletes javítási útmutató szabja meg. A nyelvi megoldás értékelése az alábbi szempontok alapján történik: Nyelvhelyesség: 2 pont (bontható) - a kifejtés szabatos, érthetı, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz; - a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák. A szöveg egésze: 3 pont (bontható) - a egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot; - az egyes szövegrészek, résztémák összefüggenek egymással egy világos, követhetı gondolatmenet alapján. Ha a vizsgázó a várt tényeket, összefüggéseket más sorrendben fejti ki, mint ahogy azok az útmutatóban szerepelnek, az elıírt pontszámok akkor is megadhatók. Amennyiben a válasz a fél oldal terjedelmet nem haladja meg, a nyelvi megoldásra nem adható pont. SZÓBELI VIZSGA Az emelt szintő szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A vizsgázó által használható eszközök: a rendelkezésére bocsátott kísérleti eszközök, függvénytáblázat, zsebszámológép. A vizsgázó a felkészülési idıben elvégzi a kísérletet vagy mérést a rendelkezésére bocsátott eszközökkel és a megkívánt módon értékeli a kapott adatokat, illetve vázlatot készít a felelethez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választhatja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, és bemutatja a rögzített eredményeket. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha nyilvánvaló, hogy elakadt vagy teljesen helytelen úton indult el. A felelet végén, ha lényeges részek kimaradtak, és a felelet ideje engedi, ezekre vonatkozó kiegészítı kérdéseket lehet feltenni. Tartalmi szerkezet A tételsor legalább 20 tételbıl áll. Tartalmi arányai a következık: A követelményrendszer 1. fejezetébıl (Mechanika): 25% 2. fejezetébıl (Hıtan): 20% 3. fejezetébıl (Elektromágnesség): 25% 4. fejezetébıl (Atomfizika, magfizika): 20% 5. fejezetébıl (Gravitáció, csillagászat): 10% Ezek az arányok csak hozzávetılegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötıdı tételek különbözı témaköröket tartalmaznak. A tételek legalább kétharmada tartalmaz ténylegesen kivitelezendı mérést vagy kísérletet.

24 A tételek jellemzıi, összeállításuk A tétel egy mérési vagy kísérleti feladatot tartalmaz. A követelményrendszerben meghatározott eljárás esetén a feladathoz tartozik a mérés, kísérlet megtervezése is. A tétel szövege megszabja, hogy a vizsgázónak milyen módon kell rögzítenie a kapott eredményeket, azok alapján milyen további számításokat kell elvégeznie. A tétel kifejtéséhez hozzátartozik az elméleti háttér kifejtése, illetve - amennyiben a követelményrendszer lehetıvé teszi - a kapcsolódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is. A tétel szövegének erre utalnia kell. A tételben választási lehetıséget is fel lehet kínálni egy-egy altéma esetén. Ha a téma nem teszi lehetıvé ténylegesen elvégezhetı kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor is feladatként szerepel egy kísérlet vagy mérési eljárás ismertetése vagy értékelése valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, szimulációs program stb.). Értékelés A felelet 50 ponttal értékelhetı. Ebbıl 45 pont a tartalmi rész, a felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára 5 pont adható az alábbi szempontok szerint: - a felelet mennyire alkot összefüggı, logikus egészet; - nem tartalmaz-e a témától idegen részeket; - mennyire önálló a tétel kifejtése (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítı, illetve kiegészítı kérdésekre). A tartalmi pontszámban körülbelül egyenlı arányt képvisel az elméleti rész, illetve a kísérlet megtervezése, kivitelezése, a hozzá kapcsolódó értékelés vagy számítás elvégzése. A felelet minısítése központi értékelési útmutató alapján történik, amely röviden rögzíti a felelet várt tartalmát és ennek pontozását 5-6 pont részletezettséggel. Ezek az egységek a felelet színvonalától függıen bonthatók.