FIZIKA. Tantárgyi programja és követelményei

Átírás

1 FIZIKA Tantárgyi programja és követelményei 1

2 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a felnőttek középiskolájában a korszerű, az általános műveltség részét képező fizikai világkép kialakítása, valamint szilárd alapok nyújtása az érettségit előfeltételező szakmai képzéshez, esetleges felsőfokú tanulmányokra való felkészüléshez. E célok eléréséhez a fizikaoktatás a felnőttek meglévő, de nem összefüggő, hétköznapi természettudományos ismereteiből kiindulva, ezeket egyszerű eszközökkel elvégezhető, részint otthon is reprodukálható kísérletekkel kiegészítve vezeti el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismeréséhez. A gyakorlati tapasztalatokat értelmezi, kiegészíti, és azokat egységes fizikai képbe illeszti be. Az ismeretszerzés alapvetően induktív módon történik, de a fizikaoktatás a dedukció alkalmazására is példát szolgáltat. Ismert törvényekből kiindulva a következtetések, (általában matematikai módszerek) új ismeretekhez vezethetnek, amelyek kísérletileg is igazolhatók, majd alkalmazhatók. A fizikaoktatás megismerteti a tanulókkal a modellszerű gondolkodást, mint a természettudományos megismerés egyik fontos elemét, amelyet a humán és a gazdasági tudományok is széles körben alkalmaznak. A fizikaoktatás a megismert törvényeknek egyszerű számpéldákon történő alkalmazásával is a hozzájárul a természettudományos szemléletformáláshoz. Kiemelt fontosságúak az olyan feladatok, amelyek ismert mindennapi eszközök, jelenségek adataira vonatkoznak, valamint, amelyek eredménye utólag kísérletileg ellenőrizhető. A szemléletformálásban nagy jelentőségű a becslés, amely minden esetben megelőzi a feladatmegoldást. Azonos fontosságú a kapott számérték reális voltának megítélése, a kapott mennyiségnek a környezetből ismert hasonló mennyiségekkel való összehasonlítása révén. A fizikaoktatás ezáltal hozzájárul a természettudományos ismeretszerzés módszereinek megismertetéséhez. A kilencedik évfolyamon a fizikatanítás a kölcsönhatások fogalma köré csoportosítva megerősíti a tanulók ismereteit a fizika néhány, korábbi tanulmányokból ismert, hétköznapi tapasztalatokkal közvetlenül összefüggő, jól kísérletezhető területén. Ezáltal lehetőséget ad a további fizikai tanulmányokhoz szükséges képességek fejlesztésére. A osztályban épül ki a fizika egységes fogalomrendszere. A felépítés lineáris, nagy vonalakban a fizikatörténeti sorrendiséget követi. Támaszkodik a kilencedik évfolyamon, a képességfejlesztés, szintrehozás során megerősített konkrét fizikai ismeretekre is. Ezek egy része az alkalmazások során beépül a mechanika rendszerébe. Más része a matematikai ismeretek kibővülése (pl. a szögfüggvények fogalmának megismerése) után kiegészül és az egységes felépítés részét képezi. A tizenkettedik osztályban az érettségire előkészítő tantárgyi modul a törzsanyagot a középiskolai tartalmak kapcsolatainak felismerését elősegítő csoportosításban idézi fel. Ezt kiegészíti egyes, nagyobb absztrakciós képességet, illetőleg több matematikai eszközt igénylő ismerettel. 2

3 A fizikaoktatás feladata: konkrét tartalmak tárgyalása során felébressze a tanulókban a világ megértésének igényét, a technika iránti érdeklődést, képessé tegye a tanulókat a fizikai és műszaki környezetben való tájékozódásra, a fizikai és műszaki jelenségekben megnyilvánuló általános fizikai elvek felismerésére. Tegye képessé a tanulókat népszerű természettudományos művek, hírek értelmezésére, meg nem alapozott szenzációk kritikával fogadására, alapozza meg a későbbi természettudományos önművelés lehetőségét. Érzékeltesse a fizika és az ezen alapuló műszaki tudományok jelentőségét és hatását a gazdasági, társadalmi életben, az ember életminőségének alakulásában. Általános fizikatörténeti vonatkozások segítségével járuljon hozzá az egyes történeti korszakokról kialakult kép árnyalásához, a művelődéstörténeti ismeretek bővüléséhez. Méltassa a magyar tudósok, feltalálók munkásságának jelentőségét. Segítsen felismertetni a tanulóval az egyén felelősségét a környezet állapotának alakulásában, járuljon hozzá a környezettudatos magatartás kialakulásához. Fejlesztési követelmények A tanuló törekedjen a természet jelenségeinek megértésére. Legyen tapasztalata az adott jelenség vizsgálata során a lényeges és lényegtelen jellemzők megkülönböztetésében. Ismerje fel az ok-okozati sorrendiséget a konkrét jelenségekben. Tudja a megfigyelések, kísérletek, mérések tapasztalatait rendezni, áttekinteni; ismerje fel az összefüggéseket. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni és leírni. Tudja a kísérletek, mérések során kapott adatokat táblázatba rendezni, grafikonon ábrázolni; legyen gyakorlott kész grafikonok adatainak leolvasásában, értelmezésében, egyszerűbb matematikai összefüggések megállapításában. Ismerje a mérési hiba fogalmát. Tudjon sematikus vázlatrajzokat készíteni, kész ábrákat, rajzokat értelmezni. Tudjon tanári útmutatás alapján, háztartási eszközökkel, otthon elvégezhető egyszerű kísérleteket balesetmentesen végrehajtani. Legyen jártas a tanult mértékegységek értelmezésében, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Ismerje a gyakorlatban használt, SI mértékrendszeren kívüli mértékegységeket. Legyen jártas a tanultakhoz kapcsolódó számításos fizikai feladatok szövegének értelmezésében, tudjon egyszerű feladatokat a fejlettségének megfelelő matematikai eszközök használatával megoldani; legyen tapasztalata az eredmények előzetes becslésében; tudja értelmezni a kapott eredmények fizikai tartalmát. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó jelenségeket értelmezni. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a fizikai alapokat. Legyen képes önállóan alkalmazni képlet- és táblázatgyűjteményeket, lexikonokat. Ismerje a könyvtárban és az Interneten való információkeresés lehetőségét. Igénye ébredjen az önálló, folyamatos ismeretszerzésre; értse a fejlettségi szintjének megfelelő természettudományos ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit. Tudja összevetni a tanultakkal sci-fi alkotások tartalmát. Képes legyen az új természettudományos felfedezésektől megkülönböztetni megalapozatlan szenzációkat. Fizikai ismereteit tudja alkalmazni környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán, ismerje saját cselekvési lehetőségeit a környezeti problémák enyhítésében, és törekedjék ezek gyakorlására. A fizika oktatásának nagy szerepe van a természettudományos világkép kialakulásában. 3

4 Tudja a tanuló, hogy az anyagnak különböző megnyilvánulási formái vannak. Legyen tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a természet jelenségeit leíró fizikai törvények, elméletek meghatározott érvényességi körben értelmezhetők. A természet megismerése folyamat, melynek velejárója a korábbi elméletek módosítása, új elméletek születése. Ismerjen egy-egy példát ennek alátámasztására. Ismerje a tanuló a matematika szerepét a fizikában: matematikai formulákkal írjuk le a fizikai jelenségek ok-okozati viszonyait. A törvényeket leíró matematikai kifejezésekből számításokkal új következtetésekre juthatunk, melyek eredményét csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók. A tanuló tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a tanult jelentősebb fizikai felfedezéseket. Ismerje a legjelentősebb fizikusok, köztük a magyar tudósok és feltalálók munkásságát. Ismerje a fizikának a természettudományokra és az egyetemes gondolkodás más területeire való hatását, a technikai fejlődésben való szerepét. Ismerjen néhány, középiskolai ismereteihez kapcsolódó, de azokon túlmutató fizikai témakört, eredményt, törvényt. 4

5 9. évfolyam Éves óraszám: esti: 36 óra Tevékenységformák A bemutatott, illetőleg leírt kísérletek elemzése, a tapasztalatok érthető megfogalmazása. Az ok-okozati kapcsolatok felismerése. Mérőkísérlet eredményeinek táblázatban való rögzítése. Grafikonkészítés táblázatban rögzített adatok alapján. Adatok leolvasása grafikonból. Fizikai mennyiség változásának elemzése grafikon alapján. A felismert törvényszerűségek matematikai formában való megfogalmazása (pl. lendület-megmaradás, hőtágulás). Általánosítás a megfigyelt, illetőleg a hétköznapokból ismert jelenségekre építve; ezen alapuló fogalomalkotás. A tanult fizikai fogalmak szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. Egyszerű számításos feladatok szövegének értelmezése, jelölésekkel való rögzítése. A szereplő fizikai fogalmak közötti kapcsolatok felismerése, matematikai formában való megfogalmazása. Az eredmények előzetes becslése. A számított eredmények reális voltának felismerése, fizikai jelentésének értelmezése. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (a közlekedésben, sportban, a háztartásban). Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Szintrehozás A fizika megismerési módszereinek áttekintése: Megfigyelés, kísérlet, mérés, modellalkotás. A fizika és a technika kapcsolata. A hosszúság (távolság), az idő és a tömeg mérése a háztartásban is megtalálható eszközökkel. SI mértékegységek és átváltásuk. A sebesség hétköznapi egységeinek értelmezése, átváltásuk következtetéssel. Matematikai előismeretek: Egyenes és fordított arány fogalma. Táblázatkészítés egyenesen, illetőleg fordítottan arányos mennyiségekről; a táblázatból az összefüggés felismerése és matematikai formulában való megfogalmazása. Behelyettesítés matematikai formulába. A grafikonkészítés, grafikon-értelmezés elemei. Az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása. SI mértékegységrendszer, prefixumok használata Mértékegységek átváltásának gyakorlása Képletek értékeinek kiszámítása, zsebszámológép használatának gyakorlása 5

6 Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása. A sebesség fogalma, egységei. A sebesség iránya. Vektormennyiség fogalma. Út-idő, sebesség-idő grafikon. Az út meghatározása a v-t grafikon alapján. Az időmérés történetéből. Nagyon kicsi és nagyon nagy távolságok a természetben, a Világegyetemben. Mozgást leíró grafikonok készítésének gyakorlása, elemzése. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Az egyenletes körmozgás Dinamika A lendület és megmaradása A sebesség változásának értelmezése. Átlagsebesség. Pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. A mozgás megjelenítése sebesség-idő, gyorsulásidő grafikonon. Az út meghatározása a v-t grafikon alapján. A négyzetes úttörvény. A szabadesés kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás. A mozgás kinematikai leírása. (Kerületi- és szögsebesség. Keringési idő, fordulatszám.) A gyorsulás mint vektormennyiség: a centripetális gyorsulás A mozgásállapot. A mozgás viszonylagossága. A testek tehetetlensége. A tömeg. A tehetetlenség törvénye. A lendület fogalma. A lendület, mint vektormennyiség. A lendület-megmaradás törvénye. A törvény matematikai megfogalmazása két test kölcsönhatása esetére. Az út-idő grafikon. Mozgások összetétele. Függőleges lefelé hajítás. (Ferde hajítás. Lövedékek röppályája.) Vonatkoztatási rendszer. Inerciarendszerek. Gyakorlati példák a tehetetlenség megnyilvánulására. A lendület-megmaradás kísérleti vizsgálata két test (kiskocsi) kölcsönhatása esetén. A lendület megmaradás törvényének általános megfogalmazása. A z átlagsebesség kiszámítása gyakorlatból vett példán. A feladatmegoldás módszereinek begyakorlása hétköznapi életből vett példákon. Galilei munkáságának megismerése Egyszerű feladatok megoldása A tömeg mérés eszközeinek és módszereinek megismerése A rakéta, a sugárhajtómű működési elve. Gyakorlati példák összegyűjtése a lendület-megmaradás érvényesülésére A dinamika alaptörvénye Newton II. törvénye. Az erő és a tömeg értelmezése, mértékegysége. Newton II. törvényének megfogalmazása F= DI/Dt alakban. Newton élete és munkásságának megismerése 6

7 Kiterjedt test mozgása, kvalitatívan. A tömegközéppont. Erők együttes hatása Erőhatások függetlensége. Az erők vektoriális összegzése. Eredő erő. Mozgás a lejtőn. Az erőparalelogramma megszerkesztése. Vektorműveletek elvégzésének gyakorlása Erőtörvények A körmozgás dinamikai vizsgálata Nehézségi erő Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Kényszererők. Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben. A forgómozgás alaptörvénye tengelyezett merev test esetén. A tapadás szerepe a kerék gördülésében. Expander. Az egyenletesen változó körmozgás szöggyorsulása. A centrifugális erő Egyszerű feladatok megoldása az erőtörvények alkalmazására. A közegellenállási erő gyakorlati vonatkozásai. Egyszerű feladatok megoldása Pontszerű test egyensúlya Kiterjedt test egyensúlya Egyensúlyban levő folyadékok (hidrosztatika) Az egyetemes tömegvonzás Egyensúly két erő hatására. Egyensúly és mozgás a lejtőn. A forgatónyomaték. Forgatónyomatékok egyensúlya. A hidrosztatikai nyomás A külső nyomás terjedése folyadékokban és gázokban. A felhajtóerő. (Arkhimédész törvénye). A folyadékba merülő test egyensúlya. A testek úszása. A Newton-féle gravitációs törvény. A gravitációs állandó. A földi gravitáció. A bolygók mozgása és Kepler törvényei. A súly és súlytalanság. Egyensúly három erő esetén (szerkesztés). Egyszerű gépek. Közlekedőedények a gyakorlatban. Kutak szennyeződése. Hidraulikus emelő- és sajtoló berendezések. Járművek fékberendezése. A heliocentrikus világkép kialakulása Egyszerű gépek megismerése és működési elvük. A légnyomás Arkhimédesz Kepler élete és munkássága Kopernikusz Az űrkutatás fontosabb állomásai Eötvös Loránd munkássága 7

8 Munka és energia Az energia fogalma és megjelenési formái Az energia változását jellemző mennyiségek: munkavégzés és teljesítmény Az energia megmaradás törvénye Hatásfok és veszteség. Egy erőmű sémájának elemzése az energia átalakulások és veszteségek szempontjából. Változó erő munkája Egyszerű feladatok megoldása A továbbhaladás feltételei Tudja a tanuló, hogy a fizikai megismerés alapvető módszerei a valamely szempont szerint végzett megfigyelés, kísérletezés, mérés, és az ebből levont következtetések megformálása, - legtöbbször matematikai formulában. Legyen képes fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére, és a szerzett tapasztalatok összegzésére. Ismerje a mérési adatok táblázatban való rögzítését és grafikus ábrázolását. Tudjon kész grafikonról következtetéseket levonni (az állandó és változó mennyiségek megkülönböztetése, a változás jellemzése). Ismerje a kölcsönhatás fogalmát; tudjon példákat mondani mechanikai és nem mechanikai kölcsönhatásokra. Fel tudja ismerni a tanultak között a vektormennyiségeket. A kísérletek és mindennapi jelenségek leírása során tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai, hőtani, fénytani alapfogalmakat (sebesség, tehetetlenség, tömeg, erő, hőmérséklet, hő(mennyiség), a halmazállapotok; fénysugár). Tudjon példákat mondani a tanult legfontosabb jelenségeknek és törvényszerűségeknek a természetes és mesterséges környezetünkben való megnyilvánulásaira (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a tehetetlenség törvénye, a kölcsönhatás törvénye, lendület-megmaradás; a hőtágulás, halmazállapot-változások, fényvisszaverődés, fénytörés). Ismerje az egyszerű optikai eszközök szerepét a mindennapi életben (nagyító, szemüveg, vetítő lencséje; mikroszkóp, távcső, gömbtükrök). Ismerje a dioptria fogalmát. Értelmezni tudja a tanult anyagjellemzőket (égéshő, fajhő, olvadás/fagyáshő, párolgáshő, olvadáspont/fagyáspont, forráspont, hőtágulási együttható). Össze tudja hasonlítani a természetes és mesterséges környezet leggyakoribb anyagait az anyagjellemzők értéke alapján. Legyen képes a tanult összefüggéseket és az anyagjellemzők értékét a képlet- és táblázatgyűjteményből kikeresni. Értelmezni tudja egyszerű feladatok szövegét, rögzíteni tudja adataikat jelölésekkel. Legyen tapasztalata egyszerű feladatok megoldásában (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a lendület-megmaradása két test kölcsönhatásakor, halmazállapot-változások energetikai leírása, kalorimetria, szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása, a leképezési törvény témakörében). Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. 8

9 10. évfolyam Éves óraszám: esti: 36 óra Tevékenységformák A bemutatott, illetőleg leírt mechanikai és elektromosságtani kísérletek elemzése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése. A mérési hiba fogalmának ismerete. Kapcsolatteremtés a jelenségek érzékszervvel tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között (pl. hangmagasság - frekvencia). A tanult fizikai fogalmak és törvények szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A fogalom kialakításához vezető jelenségek elemzése. A tanult fizikai törvények szabatos megfogalmazása, kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Az elektromos erőtér fizikai fogalmának kialakítása. Egyszerű számításos feladatok megoldása a dinamika alaptörvényével és egyszerű elektromos hálózatokkal kapcsolatban. A számított eredmények reális voltának felismerése, fizikai jelentésének értelmezése. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (a közlekedésben, sportban, a háztartásban). Technikai eszközök működésének magyarázata modellek, ábrák alapján. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Szintrehozás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása; a távolság (hosszúság), idő, sebesség egységeinek ismerete, átváltásuk. A mozgás út-idő és sebesség-idő grafikonjának értelmezése. Egyszerű szöveges feladatok megoldása az egyenes vonalú egyenletes illetve egyenletesen változó mozgással kapcsolatban. Alapvető dinamikai fogalmak és törvények ismerete (a tehetetlenség megnyilvánulásai, a tehetetlenség törvénye, kölcsönhatás törvénye, tömeg, erő, súly). Gravitáció és nehézségi erő. Vektormennyiség fogalma. A tömeg és az erő egységeinek ismerete. A munka és energia fogalma A teljesítmény. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása; a távolság (hosszúság), idő, sebesség egységeinek ismerete, átváltásuk. A mozgás út-idő és sebesség-idő grafikonjának értelmezése. Alapvető dinamikai fogalmak és törvények ismerete (a tehetet lenség megnyilvánulásai, a tehetetlenség törvénye, kölcsönhatás törvénye, tömeg, erő, súly). Gravitáció és nehézségi erő. Vektormennyiség fogalma. A tömeg és az erő egységeinek ismerete. A munka és energia fogalma. 9

10 Hőtani alapfogalmak A hőtágulás Gázok állapotváltozásai A testek melegítése A hőtan I. főtétele A hőmérséklet és mérése. Mértékegysége, az 1 C. A lineáris és a térfogati tágulás mértékének kísérleti vizsgálata. A hőtágulási együttható értelmezése. Táblázathasználat. Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). Gay-Lussac és Boyle-Mariotte törvényei. Az izochor, izobár, izoterm állapotváltozás ábrázolása p-v diagramon. Az egyesített gáztörvény. Az állapotegyenlet. Termikus kölcsönhatások vizsgálata. Szilárd anyagok és folyadékok fajhője. A hőmennyiség kiszámítása. Az égéshő. A hőmérőkészítés. Fahrenheit és Kelvin hőmérsékleti skálák.. A hő terjedésének módjai (Példák hővezetésre, hőáramlásra, hősugárzásra) Példa nem lineáris változásra: egy test folyadék lehűlésének vizsgálata; hőmérséklet idő grafikon készítése. Hétköznapi példák szilárd testek és folyadékok hőtágulására. Példa gáz hőtágulására A levegő, mint anyag. A légnyomás. p V diagram készítése, elemzése Egyszerű számítási feladatok megfoldása gáztörvényekre és állapotegyenletre A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel (súrlódás) és termikus kölcsönhatás révén. A hőtan II. főtétele Molekuláris hőelmélet A belső energia fogalma. Az első főtétel. Gázok állapotváltozásainak vizsgálata az I. főtétel alapján. A spontán folyamatok iránya. A második főtétel kvalitatív megfogalmazása. A hőerőgépek hatásfoka Néhány termodinamikai jelenség értelmezése a részecskemodell alapján. Tágulási munka. (A gázok fajhője.) Körfolyamat fogalma egy hőerőgép példáján Példák a főtétel fizikai, kémiai, biológiai alkalmazására. A hőmérséklet értelmezése A hőmérséklet, mint a belső energia jelzése.. Kalorimetrikus feladatok Hőerőgépek a gyakorlatban. (Belsőégésű motor, hűtőgép ) 10

11 Halmazállapotváltozások Az elektrosztatikus tér Az egyenáram Egyenáramú hálózatok Halmazállapotok és jellemzőik értelmezése anyagszerkezeti ismeretek alapján Olvadás-fagyás, forrás (párolgás) lecsapódás jellemzése. Olvadáspont-fagyáspont, forráspont. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata. Olvadáshő, párolgáshő. Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma Csapadékképződés Elektrosztatikus alapjelenségek. A töltés. A térerősség fogalma. Térerősség vektor A feszültség és a potenciál. Töltések kölcsönhatása az elektrosztatikus térrel: Coulomb törvénye. A kondenzátor töltés- és energiatároló szerepe. A kapacitás. Az áram fogalma, jellemzése. Ohm törvénye. Az ellenállás fogalma. Vezetőszál ellenállása. Az elektromosság atomos szerkezete. Az elemi töltés. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Kirchhoff törvényei. Eredő ellenállás. Egyenáramú áramforrás galvánelem. Összetettebb kalorimetriai feladatok megoldása Ponttöltés tere. A homogén tér.. Az ellenállás hőmérsékletfüggése. Áramvezetés fémekben, félvezetőkben. Áramvezetés folyadékokban, gázokban. A levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezők. Az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okai. (Földrajzi ismeretek ) Vezetők viselkedése elektromos térben: árnyékolás, csúcshatás, földelés, kisülés a mindennapi életben. A villám és a villámhárító Feladatok megoldása Elektrokémiai ismeretek felelvenítése: áramforrások, galvánelemek, 11

12 Az elektromos munka és teljesítmény A mágneses tér Feszültségforrások. Belső ellenállás. Ohm törvénye teljes áramkörre. Mérőműszerek az áramkörben. Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. A kilowattóra mint az elektromos munka mértékegysége Mágneses alapjelenségek A mágneses tér vizsgálata magnetométerrel. A mágneses indukcióvektor fogalma; indukcióvonalak. Áramok mágneses tere (hosszú, egyenes vezető, tekercs). Azonosságok és különbségek az elektrosztatikus és a mágneses tér jellemzésében. A Lorentz-erő Lorentz-erő. Mozgó töltések a mágneses térben. A mozgási indukció A mozgási indukció jelensége és magyarázata. Az indukált feszültség nagysága. A váltakozó feszültség előállítása. Váltófeszültség, váltóáram fogalma. Effektív feszültség. A nyugalmi indukció Fogyasztóvédelem A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. Lenz törvénye. Az önindukció. A transzformátor működési elve. mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák) Áramerősség- és feszültségmérő műszerek az áramkörben. Elektromágnesek alkalmazása. Az egyenáramú motor. Részecskegyorsítók. A hálózati elektromos energia előállítása. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az elektromos energia szállítása,.háromfázisú áramrendszer A transzformátor szerepe. Galvani, Volta Egyszerű áramkörök számolása Fogyasztók teljesítménye a háztartásban A Föld mágnessége Faraday munkásága Generátorok, áramfejlesztők. Jedlik Ányos Az elektromos energia szállítása (Déri, Bláthy, Zipernowszky) Érintésvédelem 12

13 A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a fizikai megismerés alapvető módszereit. Legyen képes a tanult fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére, a szerzett tapasztalatoknak az alapvető fizikai fogalmak helyes használatával való összegzésére. Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását; tudjon grafikonon ábrázolt változásokat jellemezni. Tudja értelmezni és helyesen használni a legfontosabb mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat, ismerje egységeiket (sebesség, gyorsulás, tehetetlenség, tömeg, erő, súly, energia, munka, teljesítmény; elektromos feszültség és áramerősség). Ismerje az eredő erő és az egyensúly fogalmát. Legyen tájékozott a háztartási elektromos balesetvédelemmel kapcsolatban. Ismerje fel mindennapi jelenségekben és technikai eszközök működésében a mögöttes fizikai elvet, törvényszerűséget (pl. hidraulikus eszközök, rugó energiája, rezonancia, hangjelenségek, fogyasztók a háztartásban). Meg tudja fogalmazni a tanult legfontosabb törvényszerűségeket és a mindennapi élet, a technika területéről vett példákkal tudja alátámasztani állításait. Legyen tapasztalata egyszerű feladatok megoldásában (szabadesés, egyenletes körmozgás, Ohm törvénye, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása). Tudja egyszerű dinamika feladatok szövegét értelmezni, sematikus ábrán az erőket jelölni. Magyarázni tudja a mechanikai energia-megmaradás törvényét és a munkatételt szabadon eső, illetőleg súrlódásos vagy súrlódásmentes lejtőn való mozgás esetén. Fel tudja ismerni néhány mindennapos jelenségben a centripetális gyorsulást okozó erőt. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Legyen tudatában az energia-megmaradás törvénye alapvető fontosságának a fizikában. Ismerje az elektromos tér (az érzékszerveinkkel közvetlenül nem tapasztalható fizikai valóság) fogalmát. 13

14 11. évfolyam Éves óraszám: esti: 36 óra Tevékenységformák Adott fizikai fogalom kialakításához vezető jelenségek elemzése. A tanult fizikai fogalmak szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A tanult fizikai törvények szabatos megfogalmazása, kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Érzékszervvel közvetlenül nem tapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása. Következtetés az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkópikus mérések, fizikai kísérletek eredménye alapján. Fizikai jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek megállapítása (mechanikai és elektromágneses hullámok, egyenáram váltóáram). Analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonló alakú törvények között (tömegvonzási törvény Coulombtörvény). Technikai eszközök működésének magyarázata modellek, ábrák alapján. A természettudományos megismerés módszereinek, köztük a modellalkotás szerepének kiemelése a fizikatörténet fejezetei alapján (atommodellek fejlődése, a fény, az elektron természetének felismerése). A fizika és más természettudományok kapcsolatának felismerése (elektromos kölcsönhatás kémiai kötés, az elektromos áram, az elektromágneses és a radioaktív sugárzás hatása a biológiai rendszerekre, a látás és a hallás fizikai alapjai, termodinamikai jelenségek az élő szervezet működésében). Érvek és ellenérvek összevetése a mindennapi életet, valamint az emberiség jövőjét érintő kérdésekben (energiatermelés, környezetvédelmi feladatok). Kapcsolatok felismerése a fizika különböző fejezeteiben tanultak között, illetőleg a fizikában és más természettudományos tárgyakban szerzett ismeretek között. Hipotézis, tudományos elmélet és kísérletileg igazolt állítások megkülönböztetése. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Szintrehozás Alapismeretek felelevenítése: Mozgásokat leíró mennyiségek, a dinamika alaptörvényei, Energia és munka, Elektromos alapjelenségek és mennyiségek, egyszerű áramkörök és jellemzőik, Elektromágneses alapjelenségek, indukció. Mozgásokat leíró mennyiségek, a dinamika alaptörvényei, Energia és munka, Elektromos alapjelenségek és mennyiségek, egyszerű áramkörök, Elektromágneses alapjelenségek, indukció. Rezgések A harmonikus rezgés leírása A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata. A kitérés-idő függvény ábrázolása. Amplitúdó, rezgésidő, frekvencia. A rezgésidőt megadó összefüggés. Kényszerrezgés, rezonancia. A sebesség- idő és a gyorsulás-idő függvény alakjának megsejtése. A másodpercinga. Az időmérés története. Gyakorlati példák a rezonancia káros és hasznos voltára. 14

15 A fonálinga kísérleti vizsgálata. A lengésidő függése az inga hosszától. A harmonikus rezgés, mint az egyenletes körmozgás merőleges vetülete: a kitérés-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő függvények. Hullámok kialakulása A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot. Hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség fogalma és összefüggésük. Longitudinális és tranzverzális hullám. A hullámok terjedési jelenségei A fény tulajdonságai A fény visszaverődése és a fény törése Hullámok vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverődése. A törés jelensége kvalitatívan. Elhajlás. Interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen. Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése. A fénysebesség. A fényvisszaverődés törvénye. A síktükör, a homorú- és a domború tükör képalkotása. (Párhuzamos és széttartó nyaláb visszaverődése. Elnevezések. A tükörkép tulajdonságai.) A leképezési törvény. A fénytörés jelenségének kvalitatív vizsgálata. A teljes visszaverődés. Domború lencsék képalkotása. (A kép tulajdonságai. Fókuszpont, fókusztávolság. Dioptria. A leképezési törvény. A Snellius-Descartes törvény. Huyghens-elv. Húrokon és sípokban kialakuló állóhullámok. (Alaphang, felhangok. Doppler-jelenség.) Lyukkamera, árnyékjelenségek. A fénysebesség jelentősége a fizikában. A tükrök alkalmazása a mindennapokban. Kép szerkesztése könnyen követhető (nevezetes) fénysugarakkal a homorú tükör esetén. A nagyítási törvény geometriai igazolása. A fénytörés jelensége A hang hullám-tulajdonságai A hang terjedésével kapcsolatos jelenségek Békesy György és a hallás. Biológiai ismeretek felelvenítése. Képszerkesztés menete egyszerű estekben A leképezési törvény alkalmazása egyszerű számítási feladatokban Optikai eszközök a gyakorlatban: 15

16 A fehér fény színekre bontása Elektromágneses hullámok Hullámoptika A törvény igazolása a tárgy és képtávolság mérésével. A nagyítás.) Képalkotás tükrök és lencsék esetén. A fehér fény felbontása prizmával és egyesítése A testek színe Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma. A fény mint elektromágneses hullám. Fényelhajlás résen, rácson. Az interferencia és a polarizáció kísérleti vizsgálata. A fényvisszaverődés és a fénytörés, mint hullámtulajdonság. Snellius-Descartes törvény. Törésmutató. levegő és víz határfelületén, (planparalel lemezen és prizmán). (A délibáb.) Képszerkesztés domború és homorú lencse esetén.. Lencsehibák spektrum és anyagi összetétel Változó elektromos tér mágneses tere. A rezgőkör. Az egyes elektromágneses hullámfajták a mindennapi életben; híradástechnikai, orvosi és ipari felhasználási területek. Rádió- és televízió adás és vétel elve. (A fényszennyezés.) nagyító, vetítő, az emberi szem lencséje. Szemüveg. Mikroszkóp, távcső. A fényképezőgép lencséje A szivárvány keletkezése Az egyes elektromágneses hullámfajták a mindennapi életben; híradástechnikai, orvosi és ipari felhasználási területek. Az elektromágneses hullámok környezeti, élettani hatásai. Az elektromágneses hullámok környezeti, élettani hatásai. A hologram.(gábor Dénes) Fényjelenségek a természetben A fény és az elektron kettős természete A fényhullám tulajdonságai. A fényelektromos jelenség a fény részecsketermészete. A fénykvantum. Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia az elektron hullámtulajdonsága Fotocella, napelem. Gyakorlati alkalmazások. Planck és hőmérsékleti sugárzás ( Elektronmikroszkóp) Az atom szerkezete Az atommag felfedezése: Rutherford-modell. A modellalkotás szerepe az Einstein munkássága 16

17 A Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. A vonalas színkép. emberi megismerésben. Törvény és érvényességi köre a fizikában. (A kvantummechanikai atommodell.) A színképelemzés jelentősége a megismerésben. (Távoli égitestek színképe. A vöröseltolódás.) Kémiában tanult ismeretek felelevenítése: a periódusos rendszer, elektronburok szerkezete, kvantum számok, kémiai tulajdonságok függése az elektronszerkezettől Az atommag szerkezete A radioaktivitás A nukleonok (proton, neutron). Rendszám, tömegszám. A nukleáris kölcsönhatás. Az alfa-, béta és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli jellemzése. Felezési idő.. A sugárvédelem alapjai.. (Az elemi részecskék.) A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazása Radioaktív sugárzások környezetünkben, kockázati tényezők. Curie-család A nukleáris energia (atomenergia) Maghasadás Magfúzió A maghasadás jelensége. Láncreakció. A magfúzió jelensége. A csillagok energiatermelése. A nukleáris energia felhasználása. Atomerőmű, atombomba. Hidrogénbomba. Fúziós erőmű lehetősége. Sugárvédelem Szilárd Leó, E. Fermi., Teller Ede Wigner Jenő. Az atomenergia felhasználásának előnyei és környezeti kockázata. Paks. A csillagok fejlődése A csillagok életútja. Az Univerzum felépítése és szerkezete Az Univerzum tágulása. A Naprendszerről. Bolygók, holdak. Galaxisok, csillagok, kvazárok, pulzárok, Csillagászat-földrajzi ismeretek felelevenítése 17

18 A Világegyetem története Az ősrobbanás-elmélet. neutronocsillagok, fekete lyukak fogalma. Az Univerzumról való ismereteink forrásai (pl. a vöröseltolódás) Merre tart a kutatás? Nyitott kérdések a fizikában. A Naprendszert alkotó égitestek jellemzése A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az állapotjelzőket. Jellemezni tudja a gázok speciális állapotváltozásait, és ábrázolni tudja ezeket p-v diagramon. Értelmezni tudja az egyesített gáztörvényt és az állapotegyenletet. Tudja, hogy a természet spontán folyamatai egyirányúak; tudjon példákat mondani erre. Ismerje az áram mágneses hatását, tudjon példákat mondani az elektromágnes használatára. Ismerje a hálózati váltófeszültség fizikai jellemzőit. Ismerje mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait (elektromotor, dinamó, generátor, transzformátor). Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával való takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről. Ismerje az elektromágneses spektrum részeinek tulajdonságait és felhasználási területeit. Legyen képe a megismert hullámjelenségek (hang, fény) frekvenciájának nagyságrendjéről. Ismerje a vákuumbeli fénysebesség értékét, és kitűntetett szerepét a természetben. Legyen tudomása arról, hogy az elektromágneses sugárzás (a fény is) a környezetszennyezés egy változata lehet. Tudja, hogy a részecskeként és a hullámként való megnyilvánulás egyaránt az anyag tulajdonsága lehet. Ismerje és összehasonlítani tudja a felszabaduló energia nagysága, hatékonyság, illetve a környezetre gyakorolt hatás szempontjából az energiatermelés különböző módozatait. Ismerje a nukleáris energia felhasználásának előnyeit és kockázatát, a sugárvédelem alapjait. Tudja, hogy az Univerzum objektumai, és maga a Világegyetem egésze nem statikus állapotúak, hanem állandó, meghatározott változásban vannak. Tudja, hogy a természettudományos, ezen belül a fizikai ismeretek az emberi kultúrtörténet során folyamatosan bővültek, és a megismerés ma sem lezárt folyamat. 18

19 19

20 FIZIKA középszintű érettségi követelményei 1. Mechanika 1.1 Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapotváltozás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő Newton III. törvénye Erőlökés 1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán. Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket. Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában. Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén. 20

21 1.3 Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően. Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erő nagyságát befolyásoló tényezőket Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi gyorsulás ( 5.1) Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás Periodikus mozgások Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Tudjon megoldani egyszerű feladatokat. Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is. Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást. Jellemezze a periodikus mozgásokat. Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani. 21

22 Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Rezgésidő, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgő rendszer energiája Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia Matematikai inga Lengésidő Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján. Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben. Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Tudjon periódusidőt mérni. 22

23 Mechanikai hullámok ( 3.6, 3.7) Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Visszaverődés, törés jelensége, törvényei Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Elhajlás Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség Hangmagasság Hangszín Ultrahang, infrahang Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel. 1.4 Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás ( 4.4) Mechanikai energia: Mozgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén. Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát. 23

24 Energiamegmaradás törvénye ( 2.5) Konzervatív erők munkája Teljesítmény Hatásfok ( 2.8) 1.5 A speciális relativitáselmélet elemei ( 4.2) Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés 24

25 2. Termikus kölcsönhatások 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség, mól Avogadro törvénye ( 4.1) 2.2 Hőtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Folyadékok hőtágulása 2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás 2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje ( 4.1) Hőmozgás 2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban ( 1.4) Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hőmennyiség, munkavégzés A termodinamika I. főtétele Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni. Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban. Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel. Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-v diagramokat. Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió). Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-v diagramon. Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális izoterm, izochor, izobár, adiabatikus állapotváltozásokra. 25

26 zárt rendszer Belső energia Adiabatikus állapotváltozás Körfolyamatok Perpetuum mobile 2.6 Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Gázok fajhői 2.7 Halmazállapot-változások Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma Csapadékképződés Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására. Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait. Értelmezze a fogalmakat. Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapotváltozások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére. Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket. Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket. Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön. 26

27 2.8 A termodinamika II. főtétele Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok Hőerőgépek ( 1.5, 4.4) Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján. Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival. 27

28 3.1 Elektromos mező Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye Az elektromos mező jellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mező ( 1.5) Homogén mező Földpotenciál Töltések mozgása elektromos mezőben ( 1.2) Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján. Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban. Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól. Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra. 28

29 Csúcshatás Az elektromos mező árnyékolása Földelés Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. Ismerje a kondenzátor energiáját Egyenáram Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek Ohm törvénye Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredő ellenállás Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani. Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát. Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre. 29

30 3.2.3 Félvezetők Félvezető eszközök Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip) Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás ( 4.2) Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben. Ismerje az áram élettani hatásait, a balesetmegelőzési és érintésvédelmi szabályokat. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit. Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását. Galvánelemek, akkumulátor 3.3 Az időben állandó mágneses mező Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor Indukcióvonalak, indukciófluxus Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag Mágneses permeabilitás Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között. Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát. Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző mágneses mezőket. I smerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét (hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.). 30

31 3.3.4 Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő Lorentz-erő Részecskegyorsító berendezés ( 4.3) 3.4 Az időben változó mágneses mező Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye ( 1.4) Kölcsönös indukció Önindukció Tekercs mágneses energiája A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Generátor, motor, dinamó Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás Fáziskésés, fázissietés Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben. Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány következményét. Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre. Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni. Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál. Ismerje a tekercs mágneses energiáját. Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét. Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben. 31

32 3.4.3 A váltakozó áram teljesítménye és munkája Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor 3.5 Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak ( 2.9) Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását. Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feldatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban. Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését. Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni. Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait. Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne. 32

33 3.6 A fény mint elektromágneses hullám Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei - Snellius- Descartes törvény Prizma, planparalel lemez Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Diszperzió Színképek ( 4.2) Homogén és összetett színek Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszűrő Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket. Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét. Fényelhajlás résen, rácson Lézerfény 33

34 3.6.3 A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét. Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát. 1. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1 Az anyag szerkezete ( 2.4) Atom Molekula Ion Elem Avogadro-szám ( 2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát. 34

35 4.2 Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell Atommag A kvantumfizika elemei Planck-formula Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Kilépési munka Fotocella (fényelem) Vonalas színkép ( 3.6, 5.2) Emissziós színkép Abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot Ionizációs energia Részecske- és hullámtermészet A fény mint részecske Tömeg-energia ekvivalencia Az elektron hullámtermészete de Broglie-hullámhossz Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján. Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét. Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát. Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit. Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alapés a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát. Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését. Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet. Ismerje az elektron hullámtermészetét. Heisenberg-féle határozatlansági reláció 35

36 4.2.3 Az elektronburok szerkezete Fő- és mellékkvantumszám Pauli-féle kizárási elv Elektronhéj Kvantummechanikai atommodell 4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon Rendszám Tömegszám Izotóp Erős (nukleáris) kölcsönhatás Magerő Tömeghiány ( 1.5) Kötési energia Fajlagos kötési energia Radioaktivitás Radioaktív bomlás α-, β-, γ-sugárzás Magreakció Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok szükségesek. Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet. Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket. Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét. Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét. Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszámváltozását. Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt. Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon magadott bomlási sort ismertetni. Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására. Mesterséges radioaktivitás Sugárzásmérő detektorok 36

37 4.3.3 Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás Láncreakció Hasadási energia Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia ( 2.8, 1.5) Szabályozatlan láncreakció Atombomba Magfúzió A Nap energiája ( 5.2) Hidrogénbomba 4.4 Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték 4.5 Elemi részek Stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzás-párkeltés Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát. Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit. Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét. Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást. Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Ismerje a H-bomba működési elvét. Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét. 5. Gravitáció, csillagászat 37

38 5.1 A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Keplertörvényei ( 6.2) Súly és súlytalanság Nehézségi erő Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására. Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. ( 1.4) Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket. Potenciális energia homogén gravitációs mezőben ( 1.5) Kozmikus sebességek 5.2 Csillagászat Fényév Vizsgálati módszerek, eszközök ( 4.2) Naprendszer Nap ( 4.4) Hold Üstökösök, meteoritok A csillagok ( 4.4) A Tejútrendszer, galaxisok Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket. Ismerje a fényév távolságegységet. Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről. Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit, mozgásukat. Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait. Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat. Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét. Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről. Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan. 38

39 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg. 6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes. 6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép Égi és földi mechanika egyesítése Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belsőégésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz köthető eredményeik. Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni. Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép szerepével a középkori gondolkodásban. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában. Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fizika hatását a kor tudományos és filozófiai gondolkodására. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlődésében. Tudja érzékeltetni néhány konkrét következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelő, -átalakító technikák hatását az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelenlétének hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását. 39

40 FIZIKA taneszköz jegyzék 1. Merev testek forgómozgásának kísérleti vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszköz 2. Merev testek egyensúlyának vizsgálatára, az egyszerű gépek működésének szemléltetésére, működésük magyarázatára, gyakorlati felhasználásuk bemutatására alkalmas eszköz 3. A mechanikai rezgések megfigyelésére, kísérleti vizsgálatára, jellemzésükre bevezetett mennyiségek mérésére alkalmas eszköz és információhordozó-együttes 4. A mechanikai hullámok önálló megfigyelésére, a hullámok terjedési és találkozási jelenségeinek kísérleti vizsgálatára alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet 5. A hang, a hallás, a hangszerek empirikus vizsgálatára és működésüknek megértésére alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet 6. A fény terjedésének megfigyelésére és szemléltetésére-, a terjedés törvényeinek kísérleti felismerésére alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet 7. Az elektromágneses hullámok (teljes spektrumának) terjedésének, tulajdonságainak bemutatására és vizsgálatára alkalmas információhordozó 8. A nyugvó folyadékok és gázok alapvető tulajdonságainak megfigyelésére és bemutatására, az állapotuk jellemzésére bevezetett mennyiségek mérésére, a közöttük lévő összefüggések kísérleti vizsgálatára és szemléltetésére alkalmas eszköz 9. A gáztörvények empirikusan felismert törvényeinek anyagszerkezeti magyarázatához szükséges demonstrációs eszköz és eszközkészlet 10. A Brown mozgás közvetlen, vagy közvetett megfigyelésére, bemutatására alkalmas információhordozó 11. Az anyag szerkezetének modellezését alátámasztó, kísérleti tapasztalatok bemutatására alkalmas tanulókísérleti eszköz 12. A természetes radioaktivitást, a mesterséges atommag-átalakítást, a magreaciókat és láncreakciót szemléltető eszköz 13. Radioaktivitás detektálására alkalmas demonstrációs eszköz 14. A radioaktív izotópok gyakorlati felhasználását bemutató eszköz 15. Atomreaktorok működését szemléltető eszköz 40

41 16. A paksi atomerőművet bemutató eszköz 17. A lendület- és perdületmegmaradás törvényének kísérleti vizsgálatára, az erőtörvények empirikus felismerésére és kimérésére, a súrlódás és a közegellenállás vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszköz 18. A mozgások pillanatnyi állapotának, állapotsorozatának rögzítésére alkalmas eszköz (stroboszkóp) 19. A matematikai inga, a fizikai inga mozgásának kísérleti vizsgálatára, bemutatására alkalmas tanulókísérleti eszköz 20. A rezgések összetevésének kísérleti vizsgálatát, rezgések csatolásának jelenségeit bemutató tanulókísérleti eszköz 21. A mechanikai rezonancia megfigyelésére és gyakorlati felhasználására alkalmas tanulókísérleti eszköz és információhordozó 22. Az áramló folyadékok és gázok jelenségeinek kísérleti megfigyelésére, a törvények felismerésére alkalmas tanulókísérleti eszközkészlet 23. A felületi feszültség kísérleti vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszközkészlet 24. A Huygens-elv és Huygens-Fresnel elv kísérleti felismerését, gyakorlati alkalmazását bemutató eszköz 25. A fizikai fénytan (elhajlás, interferencia, diszperzió, színképelemzés, polarizáció, kettős-törés) jelenségeinek megfigyelésére, kísérleti vizsgálatára alkalmas optikai és elektromosságtani (lézer-fényforrást, mikrohullámú berendezés stb.) demonstrációs eszközkészlet 26. Az elemi részek kimutatására, tulajdonságainak vizsgálatára, az anyagszerkezet modelljeinek kialakításához szükséges kísérleti bizonyítékok bemutatására, az anyag kettős természetének igazolására szolgáló különféle információhordozó 27. Az anyagszerkezet vizsgálatához szükséges kísérleti berendezések (Wilson-kamra, GM cső, Van de Graaf-generátor, gyorsítók, tömegspektrográfok stb.) bemutatására alkalmas eszköz és más információhordozókat tartalmazó eszközkészlet 28. A Naprendszer kialakulásáról, az égitestek fejlődéséről kialakított elméletek szemléltetésére alkalmas eszköz 29. Az űrkutatás eddigi eredményeit bemutató eszköz 41

42 KÉMIA Tantárgyi programja és követelményei 1

43 9-11. évfolyam Célok és feladatok Cél az általános iskolában szerzett ismeretekre és a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva a mindennapi élet változásainak minél helyénvalóabb megismerése, változó világunkban a tájékozódó-képesség fejlesztése. A jelenségeket összefüggéseiben vizsgálva, más természettudományos tárgyak eredményeinek felhasználására kell ösztönözni a tanulót. A többletet az általános iskolához és a szakiskolához képest az jelenti, hogy középiskolában a tanterv az anyag szerkezetét is tárgyalja párhuzamba hozva a tulajdonságaival. Specialitása a tantervnek, hogy az általános kémiai fogalmak nagy részét nem választja, külön, hanem beépíti a szervetlen és a szerves kémia tananyagába. A szervetlen kémia tárgyalására is feltétlenül szükség van, mert a felnőttoktatásban alig lehet támaszkodni az általános iskolában tanultakra. Az egyes vegyületek számunkra hasznos és egészségünkre káros tulajdonságait, a környezeti jelenségeket a megfelelő anyagrészhez csatolja. Az érettségi szintjére kell eljuttatni a tanulók egy részét, ezt a célt szolgálják a 9-11 évfolyam kiegészítő anyagrészei és a 12. évfolyamban az érettségire felkészítő blokk, amely kifejezetten az érettségi témakörei köré csoportosul, magasabb szinten tárgyalva és kiegészítve az eddig tanultakat. Azzal együtt, hogy itt már elég sok lexikális ismeretre van szükség a megelőző iskolatípusokhoz képest, a kreativitás fejlesztése is cél, az egyéni döntéshozásban ennek van szerepe az élet minden területén. Feladatok: A tanulók figyelmének ráirányítása a természet jelenségeire, a megismerés és a magyarázat keresés igényének kialakítása. A mindennapi tevékenység és az elméleti ismeretek megszerzésének összekapcsolása teljesítményképes tudás megszerzése. Az önálló ismeretszerzés igényének fokozása. Fejlesztési követelmények Ismerje fel a környezetében végbemenő kémiai változásokat, lássa be, hogy a kémia az élet minden területén jelen van. Alakuljon ki a tanulóban a logikus gondolkodás, az ok-okozati összefüggések megkeresésének igénye. Érzékelje mind a szűkebb, mind a tágabb (regionális és globális) környezeti problémákat. Alakuljon ki benne az önálló ismeretszerzés igénye, figyelje az aktuális híreket, és értékelje természettudományos szemlélettel. Fejlessze önmagában a lényeglátás képességét. Alakuljon ki benne a hosszú távú gondolkodás, környezetbarát életszemlélet. 2

44 9. évfolyam Éves óraszám: esti: 36 óra Tevékenységformák Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcóegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása. 3

45 Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Szintre hozás Elem, keverék vegyület Fizikai és kémiai változások Reakciók fajtái: részecskeszám-változással járó reakciók: egyesülés, bomlás Egyszerűbb reakciók (szén égése és körülményei: reakcióhő, reakciósebesség) A lakásban zajló folyamatok megfigyelése, csoportosítása: fizikai vagy kémiai változás. Elemek, vegyületek, keverékek fogalmához példák keresése a környezetből. Égési reakciók egyenleteinek felírása. Anyagszerkezet Kémiai jelrendszer Az atomok szerkezete, az atommag és az elektronburok felépítése Az anyagszerkezettel kapcsolatos ismeretek fejlődése Összefüggés az atomszerkezet, a kémiai kötések és az anyag tulajdonságai között Az anyagmennyiség fogalma, mértékegysége A periódusos rendszer felépítése. A periódusos rendszer felépítésének atomszerkezeti magyarázata Vegyjel, képlet, kémiai egyenlet A kémiai egyenlet mennyiségi jelentése, számítások: és kémiai egyenlet alapján Az atomok proton neutron elektronszámának leolvasása, kiszámítása. Elektronszerkezetek felírásának gyakorlása. Elemek csoportosítása: fém, nemfém, főcsoport, mellékcsoport. Vegyjelek, képletek gyakorlása, jelentésük értelmezése Kémiai egyenletek felírása, rendezése.. 4

46 Nemfémes elemek A hidrogén fizikai, kémiai tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, Nemesgázok, nemesgázszerkezet Kovalens kötés Avogadro törvény A klór tulajdonságai, reakciói, fertőtlenítő hatás Ionos kötés, ionrács (nátrium-klorid példáján keresztül) A hidrogén-klorid Molekulák polaritása Fémek oldódása sósavban Reakcióhő, reakciósebesség, aktíválási energia, katalizátor fogalma Elektronátmenettel járó reakciók Oxidálószer, redukálószer fogalma Az oxigén Ózon, ózonlyuk, Fotokémiai reakció Víz Molekularács, másodrendű kémiai kötések Oldatok Kolloidok Folyadékok Valódi oldat, kolloid oldat Számítások oldatokkal kapcsolatban (higítás, töményítés, keverés) Hidrogén-peroxid A kén, kén-dioxid, kén-trioxid, Londoni szmog Kénes sav, kénsav Protonátmenettel járó reakciók Sav és bázis fogalma Oldatokkal kapcsolatos számítások (tömeg %, hígítás, töményítés, elegyítés) A hidrogén kémiai reakciójnak felírása, gyakorlása. Avogadro törvényének értelmezése feladatokon keresztül. Molekulák csoportosítása a kovalens kötésük típusai alapján. Egyenletek a klór fertőtlenítő hatásának bemutatására. Otthoni klórtartalmú anyagok megfigyelése. A nátrium klorid vizsgálata ( oldódás, olvadás) Sósav reakcióegyenleteinek gyakorlása Oxidációs számok kiszámolása. Redoxi reakciók rendezésének gyakorlása. A kénsav reakcióegyenleteinek gyakorlása. ( semlegesítés; vízzel, fémekkel) 5

47 A nitrogén, nitrogén-dioxid, salétromsav, nitritek, nitrátok, ammónia Nitritek, nitrátok egészségkárosító hatásai Fotokémiai szmog Savas eső. A foszfor Foszforsav, foszfátok. Mosószerek adalékanyagai, élő vizek eutrofizációja. (A nitrogén és a foszfor szerepe) A salétromsav gyártásának folyamata Anyag-körforgalmak: nitrogén- és kén körforgalom Az ammónia reakcióegyenletei. A foszforsav egyenleteinek gyakorlása. A továbbhaladás feltételei Az atom szerkezetének ismerete. A kémiai jelrendszer ismerete, képletek, egyenletek alkalmazása; nemfémes elemek és vegyületeik tulajdonságainak, felhasználásának, környezeti hatásának ismerete; oldatokkal kapcsolatos számítások elvégzése; reakciótípusok felismerése, egyszerűbb reakcióegyenletek felírása (sav-bázis reakciók, redoxi reakciók); reakcióegyenletek alapján történő számítások elvégzése; Avogadro törvénnyel kapcsolatos számítások elvégzése; tájékozódás a periódusos rendszerben; atomok vegyértékhéjának ismerete; kémiai kötések ismerete. 6

48 10. évfolyam Éves óraszám: esti: 36 óra Tevékenységformák Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcóegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Szintre hozás Atomszerkezet, periódusos rendszer Ionos kötés, kovalens kötés, másodrendű kötések Sav-bázis és redoxi reakciók A szén és vegyületei A szén Grafit, gyémánt, fullerén Atomrács, Aktív szén, adszorpció Szén-monoxid, szén-dioxid, tökéletes és tökéletlen égés, szénsav Megfordítható kémiai reakció, kémiai egyensúly, az egyensúlyt befolyásoló tényezők Üvegházhatás Az üvegházhatás és éghajlatváltozás (földrajz, fizika ) Ismeretek felelevenítése: elektronszerkezet, reakcióegyenlet felírása A szén égési folyamatainak felírása, gyakorlása. A szénsav keletkezésének és lebomlásának egyenlete. 7

49 Szerves vegyületek tulajdonságai Szénhidrogének A szénatom jellegzetes tulajdonságai Szerves anyagok összetétele Szerves vegyületeket alkotó elemek kimutatása Izoméria Nevezéktan Szerves kémiai reakciók Szerves anyagok szerkezete, (telített, telítetlen és aromás szerkezet) Szerves kémiai alapreakciók: szubsztitúció, addíció, polimerizáció, kondenzáció Szerves vegyületek kimutatása: telítetlen vegyületek, aldehidek, keményítő, fehérje Szerves gyökök Gyökök élettani hatásainak magyarázata A szerves kémia tárgya Történelmi előzmények: vis vitális elmélet A mai szerves vegyipar termékei Alkotóelemek kimutatása Kimutatási reakciók Szerves vegyületek szerkezeti képletének gyakorlása; izomerek felrajzolása, elnevezése, molekulák név alapján való lerajzolása. Szerves vegyületek csoportosítása Szubsztitúciós, addíciós, polimerizációs reakciók felírásának gyakorlása A telítet és telítetlen szénhidrogének képletének gyakorlása Kőolaj, földgáz Szénhidrogénkészleteink felhasználása energiatermelésre és ipari nyersanyagként, készletek végessége Metán, etán, propán, bután, pentán, heptán Telített szénhidrogének Homológ sor fogalma, alkánok homológ sora Izomer vegyületek. Jellemző kémiai reakciójuk: szubsztitúció Üvegházhatás Tengerek olajszennyezése 8

50 Telítetlen szénhidrogének: etilén, acetilén, izoprén Jellemző reakciójuk: addíció és polimerizáció Szén-hidrogének szerepe a fotokémiai szmog képződésében Aromás szénhidrogének: benzol, toluol, xilol Aromás oldószerek élettani hatásai A továbbhaladás feltételei Környezeti jelenségek okainak ismerete: ózonlyuk üvegházhatás, savas eső, szmog kémiai hatásainak magyarázata. Fontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságainak ismerete: fémek reakciói; fémek előállítása; fémek korróziójának okai és megelőzésének módja; ötvözetek tulajdonságai; a vízkeménység okai, megszüntetése; nyomelemek szerepe az élő szervezet működésében, nehézfémek környezetszennyező hatása; a szénatom speciális tulajdonságai; szerves anyagokat felépítő atomok fajtái; a szénhidrogének tulajdonságai, előfordulásuk; a szénhidrogének felhasználása ipari nyersanyagként és energiahordozóként. 9

51 11. évfolyam Éves óraszám: esti: 36 óra Tevékenységformák Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcióegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Szintrehozás Szerves vegyületeket felépítő elemek, szerves Szénhidrogének reakcióinak felírása vegyületek tulajdonságai Szénhidrogének tulajdonságai, jellemző reakciói Halogénezett Szénhidrogének A metán halogénekkel való reakcióinak csoportosítása Alkoholok, fenol Aldehidek, ketonok Karbonsavak A metán halogénezett származékai Halonok és freonok és az ózonlyuk keletkezésének kapcsolata Metil- és etilalkohol A metil-alkohol élettani hatása Fenol Formaldehid, acetaldehid A formaldehid fertőtlenítő hatása Aceton (oldószerek) Hangyasav, ecetsav, tejsav, zsírsavak, olajsav Telített és telítetlen zsírsavak élettani hatása Szappanok A metilalkohol, mint a szerves szintézisek fő alapanyaga aromás aldehidek, mint fűszereink alkotórészei Aszkorbinsav (C-vitamin) Alkohol aldehid illetve alkohol keton átalakulás egyenlete Szerves savak képletének gyakorlása 10

52 A tisztító hatás mechanizmusa Észterek: Gyümölcsészterek, zsírok, olajok Kondenzációs reakció Szénhidrátok, cukrok Szőlőcukor, gyümölcscukor, répacukor keményítő, cellulóz Papír és cellulóz alapú textíliák A papírgyártás környezetszennyező hatása Szappangyártás A természetazonos aroma fogalma Észter képződés folyamatának felírása A legfontosabb szénhidrogénak csoportosítása összetétel, szerkezet, C-szám alapján Fehérjék Műanyagok Kémiai reakciók Halmazok Fogyasztóvédelem Aminosavak felépítése. Fehérjék felépítése és tulajdonságai, reakciói, nehézfémek, könnyűfémek és hő hatására A DNS szerepe a fehérjeszintézisben Csoportosítási szempontok: Reakciók Természetes körülményei: és mesterséges reakciósebesség, alapú műanyagok aktiválási (gumi, polietilén) energia, katalizátor kémiai egyensúly (egyensúlyt Polimerizációs befolyásoló és kondenzációs tényezők) műanyagok (pl. Energiaváltozások: teflon, műgyanták) hőenergia-változás; Hőre lágyuló és hőre reakcióhő, keményedő képződéshő, műanyagok Hess Az újrahasznosítás tétel lehetőségei elektromos Dioxinok keletkezése, energia változás; tulajdonságai. galvánelemek, standard Gázok potenciál Sztöchiometriai Számítások az Avogadro számítások törvénnyel Élelmiszerbiztonság, kapcsolatban. élelmiszeradalékok (Eszámok), Szilárd anyagok vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, Összefüggés kozmetikumok a kristályrács-típus, célszerű a kémiai és tudatos használatuk kötés és az anyag tulajdonságai között Műanyagok adalékanyagai: lágyítószerek fémek stb., Aminosavak szerkezetének, kapcsolódásának gyakorlása A DNS szerkezetének értelmezése. Műanyagok különböző típusainak előfordulása környezetünkben. Gyakorlások Hess tétele alapján Egyszerűbb egyenletből kiindzlva, analóg Számítási párral feladatok megoldható gyakorlása, feladatok gyakorlása egyensúlyi folyamatok felírása. Vegyszerek élettani hatásának felismerése, csoportosítása 11

53 A továbbhaladás feltételei Halogénezett szénhidrogének környezeti hatásai; alkoholok tulajdonságai, élettani hatásuk; szeszes erjedés; oxovegyületek felhasználási területei; karbonsavak előfordulása élelmiszereinek között; szappanok, felületaktív anyagok tulajdonságai; zsírok, olajok kémiai szerkezetének és élettani hatásának összefüggése; szénhidrátok, szőlőcukor keletkezése a fotoszintézis folyamatában; fehérjék tulajdonságai, a fehérje szerkezete és az emberi tulajdonságok közötti kapcsolat; műanyagok csoportosítása, tulajdonságaik; a hulladékkezelés és a szennyvíztisztítás alapjai. 12

54 KÉMIA középszintű érettségi vizsga követelményei 1. Általános kémia 1.1 Atomszerkezet Atom Fogalmi szint az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő), a legfontosabb elemi részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. Értse az atom semlegességét. Tudja alkalmazni az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot. Elem Fogalmi szint az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg. Értse Elektronszerkezet Fogalmi szint atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet. A periódusos Fogalmi szint az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, főcsoport és mellékcsoport. rendszer Értse az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát. Tudja alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát az s- és p-mezőben, megállapítani a párosítatlan elektronok számát. Az atomok mérete Fogalmi szint az atommag és az atom méretviszonyai. Értse az atomméret változásait a periódusos rendszer főcsoportjaiban. Tudja összehasonlítani a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek atomsugarát. Az ionok Fogalmi szint kation fogalma, anion fogalma. 13

55 Elektronegativitás (EN) Értse, értelmezze Tudja Fogalmi szint Értse Tudja 1.2 Kémiai kötések Elsőrendű kémiai Fogalmi szint kötések Értelmezze Értse Tudja a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból, elnevezésüket (-id). jelölni az elemek kationjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. jelölni az elemek anionjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. elektronegativitás fogalma (Pauling). az EN változását a periódusos rendszerben. összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemek EN-át, alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében. ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés. az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva. mindhárom kötés kialakulásának magyarázatát. a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét. Másodrendű kémiai kötések Fogalmi szint Értse Értelmezze diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés. a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsönhatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit. a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket. 1.3 Molekulák, összetett ionok Molekula Fogalmi szint molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár. A kovalens kötés Fogalmi szint s- és p-kötés, egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált p-kötés. Értse, értelmezze a s- és a p-kötés szimmetriáját, az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, a delokalizált p- kötést a benzol molekulája alapján. 14

56 A molekulák térszerkezete Összetett ionok Tudja Fogalmi szint Értelmezze Tudja Fogalmi szint Értse ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a molekulákban, megállapítani a vegyértéket a molekulákban, megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alapján. elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula polaritása. egyszerű molekulák téralkatát (pl. H 2 O, NH 3, CO 2, SO 2, SO 3, CH 4, CCl 4, CH 2 O stb.), a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás). megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulákban, megállapítani a molekulák polaritását. összetett ion fogalma. összetett ionok képződésének lehetőségeit: a) a NH 4 + és a H 3 O + szerkezetét, téralkatát, b) az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét. 1.4 Anyagi halmazok Anyagi halmaz Fogalmi szint anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis. Tudja besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint. Állapotjelzők Fogalmi szint jelük, SI mértékegységük, standard nyomás és 25 C ( standardállapot ). Halmazállapotok, halmazállapotváltozások Fogalmi szint Értse, értelmezze gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapot, amorf és kristályos állapot, halmazállapotváltozások. a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot, a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában. 15

57 Tudja Egykomponensű anyagi rendszerek Fogalmi szint Kristályrácsok Tudja besorolni adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát. rácsenergia. az elemeket és vegyületeket a megfelelő rácstípusba. Atomrácsos kristályok Ionrácsos kristályok Fogalmi szint Értse, értelmezze Fogalmi szint Értse, értelmezze a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit. a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemzőit. Fémrácsos kristályok Molekularácsos kristályok Fogalmi szint Értse, értelmezze Tudja értelmezni Fogalmi szint Értse, értelmezze Tudja értelmezni a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. a fémrácsos anyagok jellemzőit. a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. a molekularácsos anyagok jellemzőit Átmenet a Értelmezze a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait. kötés- és rácstípusok között Többkomponensű rendszerek Csoportosítás Fogalmi szint homogén, heterogén és kolloid rendszer. Értse a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszpergált részecske mérete). 16

58 Diszperz rendszerek Kolloid rendszerek Fogalmi szint Tudjon értelmezni Tudja besorolni Fogalmi szint Tudjon a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmazállapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió). egyszerű kísérleteket. a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba. a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makromolekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépő kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület. példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből Homogén Fogalmi szint elegy, oldat. rendszerek Oldatok Fogalmi szint oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hőmérsékletfüggése, gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása. Értelmezze az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel, ionkristályok oldódásának mechanizmusát, az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait. Tudja Tudjon alkalmazni a hasonló hasonlót old elvet, jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel. elemezni az oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat. Egyéb Tudja használni az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 1.5 Kémiai átalakulások Kémiai reakció Fogalmi szint kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. Értse a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés). Tudja jelölni az aktiválási energiát az energiadiagramon. 17

59 Képlet Fogalmi szint összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és molekulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elektronképlet, konstitúciós képlet stb.). Tudja megadni a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét. Kémiai egyenlet Fogalmi szint sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve Termokémia Értse, értelmezze Tudja a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alapelveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alapelveit. az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését A folyamatok Fogalmi szint endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram. energiaviszonyai Értse a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások exoterm vagy endoterm jellegét. Tudja ábrázolni energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait Reakcióhő Fogalmi szint reakcióhő fogalma, jelölése (D r H), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele. Értse a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshő-adatok alapján. Tudja ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon Reakciókinetika Reakciósebesség Fogalmi szint a reakciók csoportosítása sebességük szerint, a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció esetében), a hőmérsékletváltoztatás hatása a reakciósebességre. a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. Tudja elemezni Katalízis Fogalmi szint katalizátor fogalma. Értelmezze a katalizátor hatását. Tudja ábrázolni a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén Egyensúly 18

60 Megfordítható Értse a megfordítható folyamat lényegét. reakciók Egyensúly Fogalmi szint dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (K c ), kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv). Értelmezze a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly megzavarásának lehetőségeit (c, p, T), a legkisebb kényszer elvét a N H 2 2 NH 3 és a H 2 (g) + I 2 (g) 2 HI(g) reakción, a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát. Tudja felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra megadott reakcióegyenlet alapján A kémiai reakciók típusai Sav bázis reakciók A vizes oldatok kémhatása Fogalmi szint Értse, értelmezze Tudja felismerni Fogalmi szint Értelmezze Tudja sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és báziserősség. a Brönsted-féle sav bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget. a Brönsted-féle sav bázis párokat a tanult egyértékű savak, illetve bázisok, valamint az NH + 4, a CO 2 3 és a víz reakciójában. a víz autoprotolízise, a ph definíciója, a vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás. az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást, kvalitatíve a ph-t (25 C-ra vonatkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú ph-értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációjával. megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúgosság, annak mértéke), összehasonlítani oldatok kémhatását a ph értékük alapján, megbecsülni a sav- és lúgoldat hígításakor, töményítésekor bekövetkező ph-változás irányát. 19

61 Sav bázis indikátorok Fogalmi szint Tudjon értelmezni Tudja megadni Közömbösítés Fogalmi szint Értse Tudjon jelölni Sók hidrolízise Értelmezze a hidrolízist az NH 4 Cl és a Na 2 CO 3 példáján Elektronátmenettel járó reakciók Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók Fogalmi szint Értelmezze Értse Tudja Tudjon elemezni Fogalmi szint Értelmezze Tudja felírni univerzál indikátor és ph-papír, fenolftalein, lakmusz. egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál indikátor és ph papír használatával). a tanult indikátorok várható színét a különböző kémhatású oldatokban. a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxidok és savoldatok reakcióit, a nemfémoxidok és lúgoldatok reakcióit. lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfémoxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriai egyenlettel. oxidáció és redukció fogalma, oxidáló- és redukálószer fogalma, oxidációs szám fogalma. az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján. az oxidációs szám kiszámításának szabályait. értelmezni az oxidációt és redukciót, valamint az oxidáló- és redukálószer fogalmát tanult vagy megadott szervetlen kémiai reakciókban, kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert oxidációsszámváltozás alapján. egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban. csapadék, gázfejlődés. a csapadékképződési reakciókat és a gázfejlődési reakciókat konkrét példán. a csapadékképződési és a gázfejlődéssel járó reakciók sztöchiometrai egyenleteit Egyéb reakciók Tudjon elemezni Fogalmi szint Tudja besorolni vizes oldatban lezajló különböző kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. egyesülés, bomlás, disszociáció. a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakciótípusba. 20

62 1.5.5 Elektrokémia Galvánelem Fogalmi szint a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége, standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród, jelölése, standard fémelektród, jelölése. Jelölje Értelmezze és jelölje Értse Tudja jelölni a Daniell-elemet. az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben. az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kapcsolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásait. egyszerű galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai egyenletének, illetve a folyamat bruttó egyenletének felírásával. a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. Tudja megbecsülni Elektrolízis Fogalmi szint elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise. Értse az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében. Tudja jelölni egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében Az Fogalmi szint Faraday I. és II. törvénye. elektrolízis mennyiségi viszonyai Értelmezze az elektrolízis mennyiségi törvényeit Egyéb Tudja használni a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 2. Szervetlen kémia 2.1 Hidrogén Anyagszerkezet Fogalmi szint izotópjai: hidrogén (H), deutérium (D), trícium (T). Értse a hidrogénatom elektronszerkezetét, a hidrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, oldhatóság, sűrűség. 21

63 Értse az op. és fp. anyagszerkezeti magyarázatát, a hidrogéngáz levegőhöz viszonyított sűrűségét. Értse a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nemfémekkel, fém-oxidokkal, a durranógáz-reakció végrehajtásának módját és annak gyakorlati jelentőségét. Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket a hidrogén sajátságaival kapcsolatban. Előfordulás, előállítás, Fogalmi szint laboratóriumi előállítás (cink + sósav) felhasználás Tudja értelmezni az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. Egyéb Tudja használni a hidrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 2.2 Nemesgázok Anyagszerkezet Értse a nemesgázok vegyérték-elektronszerkezetét. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot. Értse reakciókészségüket. Egyéb Tudja értelmezni az előfordulásukkal, ipari előállításukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. Tudja használni a nemesgázokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 2.3 Halogénelemek és vegyületeik Halogénelemek Anyagszerkezet Értse a klór vegyértékelektron-szerkezetét, molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. Tulajdonságok Fogalmi szint a klór színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága vízben és egyéb oldószerekben. Fogalmi szint a klór reakciója vízzel (Semmelweis Ignác), oxidáló hatása. Értelmezze a klór reakcióját fémekkel, hidrogénnel, a halogének reakcióját más halogenidekkel (a standardpotenciálok alapján). Tudjon értelmezni egyszerű kémcsőkísérleteket a leírt tapasztalatok alapján. Tudja megadni Előállítás Fogalmi szint a klór laboratóriumi előállítása sósavból. Felhasználás, előfordulás Tudja szemléltetni a klór sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján Tudja értelmezni a klór előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat. Élettani hatás Fogalmi szint mérgező hatás, a klór keletkezésének lehetőségei, veszélyei a háztartásban. 22

64 Értse Egyéb Tudja használni a halogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében Halogénvegyületek Csoportosítás Fogalmi szint kötéstípus szerint (ionos és kovalens). Tudja csoportosítani a tanult kloridokat Hidrogénhalogenidek (HF, HCl, HBr, HI) Anyagszerkezet Értse a HCl molekulaszerkezetét, polaritását. Tulajdonságok Fogalmi szint a HCl színe, szaga, standard halmazállapota. Értse Fogalmi szint sav bázis jelleg, egyéb reakciók (fémek + sósav). Értse a HCl reakcióját vízzel, a sósav reakcióit. Tudja értelmezni a hidrogén-kloriddal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. Előfordulás, előállítás, felhasználás Tudja értelmezni Kősó (NaCl) Halmazszerkezet Fogalmi szint a kősó rácstípusa. a HCl előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. Értse az op. és az oldhatóság halmazszerkezeti magyarázatát. Előfordulás, felhasználás Tudja értelmezni az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat. 23

65 Ezüsthalogenidek (AgCl, AgBr, AgI) Hypo (NaOCloldat) Fogalmi szint kémhatása; oxidáló hatása, a háztartási alkalmazás veszélyei környezetvédelmi szempontok. Értelmezze Egyéb Tudja használni a halogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei (O, S, Se, Te) Fogalmi szint Értse Müller Ferenc (tellur). az oxigén és a kén elektronszerkezetét, a molekula-, illetve a halmazszerkezetüket Oxigén Anyagszerkezet Fogalmi szint allotrópia. Értse az O 2 szerkezetét. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, oxidáló hatás, égés. Tudja értelmezni az oxigén reakcióit a tanult fémekkel, nemfémekkel, szerves vegyületekkel; az oxigén reakcióival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. Előfordulás Fogalmi szint elemi állapotban (O 2, O 3 ), vegyületekben. Élettani szerep Értse az O 2 jelentőségét (biológiai oxidáció), az ózon keletkezését és hatását a felső, illetve az alsó légrétegekben. Előállítás, keletkezés Fogalmi szint ipari és laboratóriumi (termikus bontás, fotoszintézis során, levegőből). (O 2 ) Felhasználás, Tudja értelmezni az előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. előállítás Egyéb Tudja használni a oxigénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében Oxigénvegyületek Csoportosítás Fogalmi szint oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik Dihidrogénperoxid (H 2 O 2 ) Oxidok 24

66 Csoportosításuk Tudja csoportosítani rácstípus szerinti a tanult oxidokat. Víz (H 2 O) Anyagszerkezet Értse molekulaszerkezetét, alakját, polaritását. Tulajdonságai Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, sűrűség és annak függése a hőmérséklettől. Értse az olvadás- és forráspont anyagszerkezeti magyarázatát. Fogalmi szint amfotéria. Értelmezze autoprotolízisét. Tudja a reakcióit savakkal, bázisokkal. Természetes vizek Fogalmi szint édes- és tengervíz, csapadékok (hó, esővíz). Értse a természetes vizek tisztaságát a környezetvédelmi szempontokat (mérgek, eutrofizáció), a karsztjelenségeket, a savas esők kialakulását. Vízkeménység Fogalmi szint állandó és változó keménység. Értse a vízkeménység okát, a vízlágyítási eljárásokat (forralás, csapadékképzés, ioncsere). Élettani szerep Fogalmi szint oldószer, reakcióközeg, reakciópartner, szerepe a hőháztartásban. Fontosabb fém-oxidok Fogalmi szint a kalcium-oxid (égetett mész), a magnézium-oxid színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, reakció vízzel, fontosabb felhasználása. Tudja felírni reakciójukat savakkal Hidroxidok Fontosabb fémhidroxidok Fogalmi szint a nátrium-hidroxid (lúgkő, marónátron), a kalcium-hidroxid (oltott mész) színe, halmazállapota, rácstípusa, előállítása, fontosabb felhasználása, maró hatása. Értse a kölcsönhatásukat vízzel, a folyamatok energiviszonyait. Tudja felírni a reakciójukat savakkal. Fogalmi szint Egyéb Tudja használni az oxigénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében Kén Anyagszerkezet Fogalmi szint a kén molekulaszerkezete. Értse a kénatom elektronszerkezetét, a kénnél előforduló allotrópiát. 25

67 Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, oldhatóság. Értse a reakcióját oxigénnel, fémekkel. Tudja értelmezni a kénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. Egyéb Tudja értelmezni az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. Tudja használni a kénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében A kén vegyületei Dihidrogénszulfid, kén-hidrogén (H 2 S) Anyagszerkezet Értse Tulajdonságok Fogalmi szint Élettani hatása Fogalmi szint Előfordulás, Tudja értelmezni előállítás, felhasználás Kén-dioxid (SO 2 ) Anyagszerkezet Értse molekulaszerkezetét, polaritását. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. Értelmezze Fogalmi szint Értelmezze a reakcióját vízzel, a további oxidációját, a környezetszennyező hatását. Előállítás Fogalmi szint kénből. Tudja az előállítás reakcióegyenletét. Felhasználás Fogalmi szint kénsavgyártás, konzerválás. Környezetszennyező hatás Értse a savas esők kialakulását és hatását. 26

68 Kén-trioxid Értse a felhasználásával kapcsolatos tulajdonságokat, reakcióját vízzel. (SO 3 ) Kénessav (H 2 SO 3 ) és sói Tulajdonságok Fogalmi szint Kénsav (H 2 SO 4 ) Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét, polaritását. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, sűrűség, higroszkóposság, elegyedés vízzel, az elegyítés szabályai. Fogalmi szint sav bázis jelleg, redoxi sajátság, roncsoló hatás, vízelvonó hatás. Értse a reakcióját vízzel, híg oldatának reakcióját fémekkel, bázisokkal, tömény oldatának reakcióját fémekkel, ill. a fémekre gyakorolt passzíváló hatását, a szerves vegyületekre gyakorolt elszenesítő hatását Tudja értelmezni a különböző típusú reakciókkal kapcsolatos kísérleteket. Ipari előállítás Értse a kénsavgyártás lépéseit. Felhasználás Fogalmi szint akkumulátor, vízelvonószer, roncsolószer, oxidálószer, ipari alapanyag, gyógyszer- és mosószergyártás. Tudja szemléltetni Egyéb Értse a kénsav kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi előírásokat. Sói Fogalmi szint szulfátok. Fontosabb szulfátok Fogalmi szint a gipsz a rézgálic és a keserűsó képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása Nátriumtioszulfát Fogalmi szint (fixírsó, Na 2 S 2 O 3 ) Egyéb Tudja használni az kénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik Nitrogén Anyagszerkezet Értse a nitrogénatom elektronszerkezetét, a nitrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság. Fogalmi szint reakciókészség. Értse a reakciókészség molekulaszerkezeti okát, reakcióját hidrogénnel és oxigénnel. 27

69 Előfordulás, Tudja értelmezni az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. előállítás, felhasználás Egyéb Tudja használni a nitrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében Nitrogénvegyületek Ammónia (NH 3 ) Anyagszerkezet Értse a molekula szerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, cseppfolyósíthatóság, oldhatóság. Értelmezze az op. és a fp., valamint a cseppfolyósíthatóság anyagszerkezeti magyarázatát, a szökőkútkísérletet. Tudja értelmezni az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszerű kísérleteket. Fogalmi szint sav bázis sajátsága. Értelmezze reakcióját vízzel, savakkal. Előfordulás Fogalmi szint szerves anyagok bomlásterméke. Előállítás Fogalmi szint ipari előállítása. Értse az ipari ammóniaszintézis optimális körülményeit. Felhasználás Fogalmi szint hűtés, műtrágya, salétromsavgyártás. Sói Fogalmi szint ammóniumsók, halmazállapot, vízoldékonyság, műtrágya, sütőpor (szalalkáli) Nitrogénoxidok Tulajdonságok, előállítása, élettani hatás, Nitrogén-dioxid (NO 2 ) Tulajdonságok, élettani hatás Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint az ammóniumion szerkezetét, a sók rácstípusát. Előállítás Fogalmi szint laboratóriumi előállítás. szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldékonyság, mérgező, környezetszennyező hatás 28

70 Salétromossav (HNO 2 ) Sói Fogalmi szint Salétromsav (HNO 3 ) Anyagszerkezet Értse Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. Értelmezze Fogalmi szint sav bázis jelleg, redoxi sajátság, bomlékonyság (fényérzékenység). Értse a reakcióját vízzel, bázisokkal, a reakcióját fémekkel, ill. egyes fémekre gyakorolt passzíváló hatását. Tudjon értelmezni egyszerű kémcsőkísérleteket a sav-bázis- és a redoxi sajátságával kapcsolatban. Felhasználás Fogalmi szint választóvíz, a királyvíz alkotórésze, nitráló elegy, műtrágyagyártás, festékipar, robbanószeripar. Sói Fogalmi szint nitrátok. Fontosabb nitrátok Fogalmi szint az ammónium-nitrát színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok. Értelmezze a pétisó összetételét Egyéb Tudja használni az nitrogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében Foszfor Anyagszerkezet Fogalmi szint allotrópia. Tulajdonságok Fogalmi szint a módosulatok színe, halmazállapota, oldhatósága. Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket. Fogalmi szint gyúlékonyság. Értelmezze reakcióját oxigénnel. Élettani hatás Fogalmi szint a módosulatok eltérő élettani hatása. Felhasználás, Fogalmi szint gyufa (Irinyi János). előfordulás, Tudja értelmezni előállítás Foszforvegyületek Difoszforpentaoxid (P 2 O 5 ) 29

71 Foszforsav (ortofoszforsav, H 3 PO 4 ) Anyagszerkezet Értse Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. Értse Fogalmi szint sav bázis jelleg, észterképzés. Értse a reakcióját vízzel. Élettani hatás, Tudja értelmezni felhasználás Sói Fogalmi szint foszfátok A foszforsav Fogalmi szint fontosabb sói Szabályos sók az előfordulásával, biológiai jelentőségével, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a trinátrium-foszfát (trisó), a kalcium-foszfát (foszforit) színe, halmazállapota, vízoldékonysága, főbb felhasználása (vízlágyítás, műtrágyák, mosószerek), környezeti hatásuk (eutrofizáció). Savanyú sók Fogalmi szint Egyéb Tudja használni a foszforról és a foszfor vegyületeiről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik Szén Előfordulás Fogalmi szint gyakoriság, allotrópia (grafit, gyémánt, fullerének), természetes (ásványi) és mesterséges szenek. Értse a módosulatok halmazszerkezetét. Tulajdonságok Fogalmi szint a grafit és a gyémánt színe, halmazállapota, keménysége, oldhatósága, elektromos vezetése. Értelmezze anyagszerkezeti alapon a grafit és a gyémánt tulajdonságait. Fogalmi szint redoxi sajátság. Értse a szén reakcióját széndioxiddal, vízgőzzel, oxigénnel. Tudja felírni a reakció egyenletét különböző fémoxidokkal. Felhasználás Fogalmi szint redukáló, ötvözőanyag, tüzelőanyag, írószer, vágó- és csiszolóanyag, elektród, szénkefe, ékszer. Egyéb Tudja használni a szénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében A szén vegyületei 30

72 Szén-monoxid (CO) Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, redoxi sajátság. Értse égését. Tudja felírni szerepét a vasgyártásban. Előfordulás Fogalmi szint képződés nem tökéletes égéskor. Élettani hatás Fogalmi szint mérgező hatás, teendők szénmonoxidmérgezés esetén. Előállítás, Tudja értelmezni előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. felhasználás Értelmezze Szén-dioxid (CO 2 ) Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét, polaritását. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, sűrűség, vízoldékonyság, kondenzálhatóság (szárazjég). Értse levegőhöz viszonyított sűrűségét. Fogalmi szint éghetőség (nem éghető). Értse a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát), a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel. Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket. Előfordulás, Fogalmi szint légkör, biológiai és ipari folyamatok terméke. keletkezés Élettani és ökológiai Fogalmi szint a különböző koncentrációjú CO 2 hatása az élő szervezetekre. hatás Értse az üvegházhatást. Laboratóriumi Fogalmi szint mészkőből sósavval. előállítás Értse a laboratóriumi előállítás egyenleteit. Felhasználása Fogalmi szint hűtés, üdítőitalok, tűzoltás Szénsav (H 2 CO 3 ) Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét. Tulajdonságok Fogalmi szint savbázis jelleg. 31

73 Értse bomlékonyságát, reakcióját vízzel. Tudjon értelmezni egyszerű kémcsőkísérleteket a szénsavval és sóival kapcsolatban. Sói Fogalmi szint karbonátok, hidrogén-karbonátok. Fontosabb karbonátok Fogalmi szint a nátrium-karbonát (szóda, sziksó), a kalciumkarbonát (mészkő, márvány), a magnéziumkarbonát, a dolomit, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása. Értse a szóda reakcióit savakkal, a mészégetést, az égetett mész építőipari felhasználását. Fontosabb hidrogénkarbonátok Fogalmi szint a szódabikarbóna, a kalcium- és magnézium-hidrogénkarbonát színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb felhasználása, jelentősége. Értse a cseppkő és a vízkő képződését. Tudja értelmezni a szénsav sóinak felhasználásával kapcsolatos információkat Egyéb Tudja használni a szénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében Szilícium Anyagszerkezet Értse rácstípusát. Tulajdonságai Fogalmi szint félvezető sajátsága. Értse Előfordulás Fogalmi szint gyakorisága, agyagásványok. Felhasználás Fogalmi szint elektronika, ötvöző elem. Egyéb Tudja használni a szilíciumról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében Szilíciumvegyületek Szilíciumdioxid (SiO 2 ) Halmazszerkezet Fogalmi szint a kvarc rácstípusa. Értse Tulajdonságok Fogalmi szint a kvarc sajátságai: UV-áteresztőképesség, hőtágulás. Értse Előfordulás Fogalmi szint drágakövek, homok. Felhasználás Fogalmi szint üveggyártás, ékszerek, kvarcüveg, óragyártás. Az üveg Fogalmi szint összetétele, felhasználása. Értse Szilikonok 32

74 Gyakorlati jelentőség Fogalmi szint Értse Egyéb Tudja használni a szilíciumvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 2.7 Fémek Tulajdonságok Fogalmi szint szín, hő- és elektromos vezetés, sűrűség (könnyű- és nehézfémek). Értelmezze Ötvözetek Fogalmi szint ötvözet fogalma Előállítás Fogalmi szint elektrokémiai redukcióval, kémiai redukcióval (termit, szenes). Értse az alkalmazott előállítási mód, az anyagi minőség, a tisztaság és a gazdaságosság közti kapcsolatot. Korrózió Fogalmi szint a korrózió fogalma, a korrózióvédelem fajtái (bevonatok, eloxálás, katódos fémvédelem). Értelmezze a rozsdaképződés folyamatát. Tudjon elemezni egyszerű kísérleteket a fémek korróziójával, illetve a korrózióvédelemmel kapcsolatban Az s-mező fémei Anyagszerkezet Fogalmi szint alkáli- és alkáliföldfémek, lángfestés. Értelmezze a vegyértékelektron-szerkezetüket. Tulajdonságok Fogalmi szint sűrűség, halmazállapot, op., megmunkálhatóság. Fogalmi szint Értse redoxi sajátság (EN, standardpotenciál). a viselkedésüket levegőn (a tárolási körülményeket), reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel, a reakciók körülményeiben megmutatkozó különbségek okát. Tudja értelmezni Előfordulás Fogalmi szint vegyületekben (példákkal). Ionjaik Fogalmi szint ionjaik töltése, színe. Értse Élettani hatás Fogalmi szint K +, Na +, Mg 2+, Ca 2+ biológiai szerepe A p-mező fémei Alumínium Tulajdonságok Fogalmi szint szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés. Értelmezze Fogalmi szint a lángfestéssel, a fizikai és kémiai sajátságaikkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. redoxi sajátságai (EN, standardpotenciál), reakció savoldattal, passziválódás. 33

75 Értse a viselkedését levegőn, a reakcióit nemfémekkel, vízzel (körülményeit) és savoldatokkal. Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket az alumínium tulajdonságaival kapcsolatban. Előfordulás Fogalmi szint bauxit, kriolit, agyagásványok. Előállítás Fogalmi szint bauxit, timföld. Értse az alumíniumgyártás főbb lépéseinek kémiai folyamatait. Felhasználás Fogalmi szint főbb területei (pl. gépek, eszközök, kábel, szerkezeti elemek). Ionja Fogalmi szint színe, élettani hatása (Alzheimer-kór) Ón és ólom Tulajdonságok Fogalmi szint szín, sűrűség, megmunkálhatóság. Értse a viselkedésüket szabad levegőn. Egyéb Fogalmi szint savas ólomakkumulátor, ötvözőanyag, mérgező hatás A d-mező fémei Vascsoport (Fe, Co, Ni) Anyagszerkezet Értse a vas vegyértékelektron-szerkezetét. Tulajdonságok Fogalmi szint a vas mechanikai tulajdonságai. Értse Fogalmi szint redoxi sajátság (EN, standardpotenciál), passziválódás. Értse a viselkedésüket levegőn, a vas reakcióit nemfémekkel, savakkal. Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket. Az ionok Fogalmi szint oxidációs számok, ionjaik színe (hidratált Fe 2+, Fe 3+ ) a vasionok élettani szerepe (hem, citokrómok). Előfordulás Fogalmi szint vasércek. Előállítás Értelmezze az ipari vas- és acélgyártás legfontosabb lépéseit, ismerje a szükséges anyagokat és a termékeket. Felhasználás Fogalmi szint öntöttvas és acél, szerkezeti anyag (Fe) Rézcsoport (Cu, Ag, Au) Tulajdonságok Fogalmi szint szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés. Fogalmi szint redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál), viselkedés levegőn. Értse a reakciójukat oxigénnel, a reakcióképességüket oxidáló és nem oxidáló savakkal. Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket. 34

76 Előfordulás Fogalmi szint Ionjaik Fogalmi szint oxidációs számok (Cu 2+, Ag + ), az ionok színe (Ag +, hidratált és vízmentes Cu 2+ ). Értse Élettani hatás Fogalmi szint biológiai jelentőségük, illetve mérgező hatásuk. Felhasználás Fogalmi szint elemi állapotban: ékszerek, elektrotechnika, képzőművészet, ötvözetek (sárgaréz, bronz); vegyületeik: permetezés (rézgálic) Cink Anyagszerkezet Értse vegyértékelektron-szerkezetét, oxidációs számát. Tulajdonságok Fogalmi szint nehézfém, redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál). Értse a viselkedését levegőn, a reakcióját nemfémekkel, savakkal. Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket. Egyéb Tudja értelmezni az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, élettani hatásával kapcsolatos információkat Higany Egyéb Tudja használni a fémekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében Egyéb átmenetifémvegyületek 3. Szerves kémia 3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői Szerves anyag Fogalmi szint a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet, Wöhler), organogén elemek. Értse a szénatom molekulaképző sajátságait. A szerves molekulák Fogalmi szint konstitúció, konfiguráció, konformáció. szerkezete Értse Tudja megszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét. Izoméria Az izoméria típusai Fogalmi szint az izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizoméria (sztereoizoméria), geometriai (cisztransz) izomerek. Értse a cisztransz izomériát a but-2-én példáján. Tudja felírni adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeit. Homológ sor Fogalmi szint homológ sor fogalma. 35

77 Funkciós csoport Fogalmi szint funkciós csoport fogalma, nevük, képletük. Tudja felismerni a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. A szerves vegyületek Fogalmi szint csoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint. csoportosítása Tulajdonságok Értse az op.-ot, a fp.-ot és az oldhatóságot befolyásoló tényezőket. Reakciótípusok Fogalmi szint a p-kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe, szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció. Tudja felismerni az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakciótípusba tartozik. 3.2 Szénhidrogének Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) Alkán, cikloalkán Fogalmi szint Alkán és cikloalkán fogalma, általános összegképlet. (paraffin, cikloparaffin) Nevezéktan Fogalmi szint az első tíz normális láncú alkán neve, az első négy cikloalkán neve, alkilcsoportok (normális láncú, izo-propil) nevei, a szénatom rendűsége. Értse az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb szénlánc, sorszámozás). Tudja elnevezni az egyszerűbb elágazó láncú alkánokat. Izoméria Értse a konstitúciós izoméria lehetőségeit. Anyagszerkezet Értse a tetraéderes szerkezetet a szénatom körül, a polaritásukat, rácstípusukat. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. Értelmezze az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. Tudja bármely két, normális láncú alkán fp.-ját. összehasonlítani Kémiai reakciók Fogalmi szint éghetőség, robbanékonyság, szubsztitúció halogénekkel, hőbontás. 36

78 Hasonlítsa össze reakciókészségüket a telítetlen vegyületekkel. Értelmezze a reakciókészségüket, a metán klórozását, az etin és korom előállítását metánból. Tudja kísérlettel igazolni a reakciókészségüket, felírni tökéletes égésük egyenletét, felírni egyenlettel az egyszerűbb alkánok klórozását. Előfordulás Fogalmi szint földgáz, kőolaj, a kőolajfeldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes benzin, környezetvédelmi vonatkozások. Értelmezze a kőolaj-feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók összetételét, az oktánszámot. Felhasználás Fogalmi szint energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek (szintézisgáz, acetilén, korom, halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek) előállítása. Értse a szintézisgáz előállítását Alkének (olefinek) Alkén (olefin) Fogalmi szint alkén, olefin fogalma, általános összegképlet. Nevezéktan Fogalmi szint a kettős kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél, vinilcsoport. Tudja megadni az egyszerűbb alkének szabályos nevét. Izoméria Fogalmi szint konstitúciós izoméria, geometriai izoméria. Értse az izomériát a butén példáján. Molekulaszerkezet Értelmezze a térbeli alkatot az etén példáján, az olefinek polaritását. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. Értse az op. és fp. változását a homológ sorban. Fogalmi szint kormozó égés levegőn, addíció (halogén-, hidrogén-halogenid, vízaddíció, telítés), polimerizáció, monomer és polimer, a termék elnevezése. Értelmezze a reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését (reakcióegyenletekkel, a folymatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimerizációját. Tudja értelmezni az olefinekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket, felírni tökéletes égésük egyenletét. Előállítás Fogalmi szint iparban kőolajból. 37

79 Értse az etén laboratóriumi előállításának egyenletét Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének Diének Fogalmi szint dién fogalma. Nevezéktan Fogalmi szint buta-1,3-dién, izoprén. Anyagszerkezet Fogalmi szint a konjugált kettős kötés fogalma (delokalizáció). Értse Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, szín (butadién, izoprén), addíció Értse a butadién [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal, a butadién és az izoprén [1,4]-polimerizációját. Felhasználás Fogalmi szint műgumi Természetes Fogalmi szint kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok. poliének Értelmezze Alkinok Alkin Fogalmi szint alkin fogalma Etin (acetilén) téralkatát, kötésszögeit, kötés- és molekulapolaritását. Molekulaszerke-zet Értse Fizikai Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság (vízben, acetonban). tulajdonságok Tudja értelmezni az acetilén fizikai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. Fogalmi szint robbanékonyság, égés, addíció. Értse, értelmezze a reakciókészségét, kormozó égésének okát, a tökéletes égését (egyenlettel), hidrogén-, HCl-, bróm- vízaddícióját és körülményeit. Tudja értelmezni az acetilén kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. Előállítás Fogalmi szint iparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet). Felhasználás Tudja értelmezni felhasználásával, jelentőségével kapcsolatos információkat Aromás szénhidrogének Fogalmi szint aromás vegyület Benzol Fogalmi szint hat delokalizált p-elektron. Molekulaszerkezet Értelmezze a térszerkezetét, polaritását. 38

80 Tudja összehasonlítani Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. Fogalmi szint kormozó égés, szubsztitúció. Értse a reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját, nitrálását (a reakciók körülményeivel). Előállítás Fogalmi szint Élettani hatás Fogalmi szint rákkeltő hatás Toluol, sztirol Fogalmi szint képletük, halmazállapotuk. Értse Felhasználás Fogalmi szint oldószer (toluol: benzol helyett is), műanyag (poli-sztirol: PS), származékaik: robbanószerek (pl. TNT) Naftalin Egyéb Tudja használni a szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének Elnevezés Fogalmi szint alkil-halogenid, szabályos elnevezés. Tudja a tanult szénhidrogénekből származtatott vegyületek elnevezését. Anyagszerkezet Értse polaritásukat. Tulajdonságok Fogalmi szint a tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága. Értse Kémiai reakciók Fogalmi szint polimerizáció (vinil-klorid). Felhasználás Fogalmi szint oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hűtőfolyadék (freon-12), tűzoltószer (széntetraklorid), műanyag (tetra-fluor-eténből teflon, vinil-kloridból PVC). Környezetvédelmi Fogalmi szint mérgező hatás, ózonlyuk, savas eső. vonatkozások Egyéb Tudja használni a halogénezett szénhidrégekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek Egyszerű funkciós csoportok Fogalmi szint Tudja hidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport). felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. 39

81 Összetett funkciós Fogalmi szint karboxil-, észtercsoport. csoportok és Tudja felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. származtatásuk Vegyület-csoportok Fogalmi szint alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav. Tudja csoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket Hidroxivegyületek Alkoholok Fogalmi szint alkohol fogalma. Értse a metanol, az etanol, a glikol és a glicerin értékűségét, rendűségét, az egyértékű, telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét. Tudja megállapítani a tanult vegyületek rendűségét, értékűségét. Nevezéktan Fogalmi szint az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek (faszesz, borszesz, glikol, glicerin). Tudja az egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását. Anyagszerkezet Értse a polaritásukat. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldhatóság (a tanult vegyületek esetében). Értse a hidroxil-csoport és a szénlánc szerepét az op., a fp. és az oldhatóság meghatározásában. Tudja viszonyítani a különböző alkoholok op-ját, fp-ját a megfelelő moláris tömegű alkánokéhoz. Kémiai reakciók Fogalmi szint sav bázis sajátság, reakció nátriummal, reakció szerves és szervetlen savakkal (észterképzés), éterképzés, vízelimináció, égés, a primer és a szekunder alkoholok oxidációja. Értse az etanol oldatának kémhatását, az alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol és a propán- Tudja Előfordulás Fogalmi szint észterekben, kötötten. Élettani hatás Fogalmi szint az etanol, a metanol mérgező hatása. Előállítás Fogalmi szint a metanol (szintézisgázból), etanol (eténből, illetve erjesztéssel). 2-ol oxidációját. értelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulajdonságaival kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. Értse, ismerje az előállítási egyenleteket. Felhasználás Tudja értelmezni az előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat. Értelmezze 40

82 Fenolok Fogalmi szint fenolok fogalma Fenol Fogalmi szint karbolsav. Anyagszerkezet Értse polaritását, hidrogénkötésre való hajlamát. Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, szín, szag, oldhatóság. Kémiai reakciók Fogalmi szint sav bázis sajátság, sóképzés. Értelmezze a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek elnevezésével). Élettani hatás Fogalmi szint baktériumölő, mérgező. Felhasználás Fogalmi szint fertőtlenítő szer, műanyaggyártás Éterek Nevezéktan Fogalmi szint csoportnevek + éter. Anyagszerkezet Értse Tulajdonságok Fogalmi szint oldhatóság, szag, halmazállapot a dietil-éter példáján. Értelmezze az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a dietil-éter példáján. Fogalmi szint a dietil-éter gyúlékonysága. Előállítás Fogalmi szint szimmetrikus étereké. Értse a dietil-éter előállítását etanolból, a reakció körülményeit. Felhasználás Fogalmi szint a dietil-éter felhasználása Oxovegyületek Csoportosítás Fogalmi szint aldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport). Nevezéktan Fogalmi szint szabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton), triviális név (formaldehid, acetaldehid, aceton). Tudja a tanult triviális nevek szabályos elnevezésének megadását. Anyagszerkezet Értse az oxocsoport polaritását. Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek esetében. Kémiai reakciók Fogalmi szint redukciójuk alkohollá, oxidációjuk. Értse a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, az oxidálhatóságuk közötti különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). Tudja értelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket, felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az acetaldehid és az aceton példáján Előállítás Fogalmi szint formaldehid (metanolból). Felhasználás Fogalmi szint formaldehid (tartósítás, műanyagipar), aceton (oldószer). 41

83 Élettani hatás Fogalmi szint formaldehid (sejtméreg, baktériumölő hatás), aceton (cukorbetegség, alkoholizmus) Karbonsavak Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás értékűség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú monokarbonsavak általános képlete. Tudja a tanult karbonsavakat csoportba sorolni. Nevezéktan Fogalmi szint szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, olajsav, benzoesav), karboxilcsoport, acilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav acilcsoportjának, illetve savmaradékának neve. Anyagszerkezet Értse a karboxilcsoport polaritását. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. Értse a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét az op., a fp., illetve az oldhatóság meghatározásában. Kémiai reakciók Fogalmi szint sav bázis jelleg, észterképződés Értse az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal, nátrium-hidrogén-karbonáttal, az ecetsavnak a fenolhoz, illetve a hidrogén-kloridhoz viszonyított savi erősségét, az etanol és ecetsav egyensúlyi reakcióját. Tudja értelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. Előállítás Értse az ecetsav előállításának folyamatait. Egyéb Tudja értelmezni az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány-történeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat Egyéb funkciós csopor-tot tartalmazó karbonsavak Fogalmi szint Tudja alkalmazni tejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav, Szent-Györgyi Albert. az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány-történeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat A Fogalmi szint elnevezésük, halmazállapotuk. karbonsavak sói Felhasználás Értse a szappan tisztító hatását Észterek Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint Karbonsavészterek Nevezéktan Tudja az egyszerűbb formiátok, acetátok elnevezését. 42

84 Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, szag, oldhatóság (viaszok és gyümölcsészterek). Kémiai reakció Fogalmi szint lúgos hidrolízis. Értse az etil-acetát hidrolízisét. Tudja értelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. Előállítás Fogalmi szint savból és alkoholból. Felhasználás Tudja értelmezni az előfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. Zsírok, olajok (gliceridek) Fogalmi szint zsír és olaj fogalma, általános szerkezet, halmazállapot, oldhatóság, hidrolízisük, biológiai jelentőségük. Értelmezze a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás), a telítetlenség kimutatását. Tudja felírni Szervetlensavészterek Fogalmi szint nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), foszfátészterek (biológiai szerep), szulfátészterek (mosószer) Egyéb Tudja használni az oxigéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Aminok Fogalmi szint funkciós csoportjuk. Tudja a C 1 C 3 aminok elnevezését. Kémiai reakciók Fogalmi szint sav bázis sajátság. Értse a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a keletkezett só elnevezését Aminosavak Fogalmi szint aminosav fogalma. Példák Fogalmi szint glicin. Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás az oldalláncok fajtái szerint. Szerkezet Fogalmi szint az a-aminosav általános szerkezete. Értelmezze az ikerionos szerkezetüket a glicin példáján. Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapotuk. Értse a glicin op.-jának magyarázatát. Fogalmi szint amfotéria. Értelmezze a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját. 43

85 Előfordulás Fogalmi szint a fehérjékben, kötötten Savamidok Fogalmi szint funkciós csoport. Elnevezés Fogalmi szint az elnevezés szabályai, triviális nevek (formamid, acetamid, karbamid). Tudja Anyagszerkezet Fogalmi szint delokalizált pi-elektronrendszer. Értse a polaritásukat, a síkalkatú s-vázat. Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot. Értse az op. halmazszerkezeti magyarázatát. Tudja viszonyítani Kémiai reakciók Fogalmi szint Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Piridin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer. Értse a polaritását. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. Értelmezze Fogalmi szint sav bázis sajátság. Értse a reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal. Jelentőség Fogalmi szint vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza. Felhasználás Fogalmi szint alkohol denaturálására Pirimidin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer. Értse a polaritását. Jelentőség Fogalmi szint a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók Pirrol Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer. Jelentőség Fogalmi szint porfinváz (klorofill, hemoglobin) Imidazol Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer. Jelentőség Fogalmi szint fehérjealkotó (protonátvivő szerep) Purin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer. 44

86 Jelentőség Fogalmi szint a purinszármazékok nukleotidalkotók Gyógyszerek, Fogalmi szint élettani, pszichikai hatásuk. drogok, hatóanyagok Egyéb Tudja használni a nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a szenve-délybetegségek) értelmezésében. 3.6 Szénhidrátok Csoportosítás Fogalmi szint mono-, di- és poliszacharidok Monoszacharidok Összegképlet Fogalmi szint C n H 2n O n (3 n 7). Funkciós csoportok Fogalmi szint polihidroxi-oxovegyületek, gyűrűs formában étercsoport. Tudjon felismerni monoszacharidot megadott konstitúció alapján. Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szénatomszám szerint. Molekulaszerkezet Fogalmi szint nyílt láncú és gyűrűs konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport. Értse a gyűrűvé záródást. Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, íz, vízoldhatóság. Értse az op., az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. Fogalmi szint az aldózok redukáló hatása, a ketózok átizomerizálódása, karamellizálódás és elszenesítés. Tudja értelmezni a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket Fogalmi szint összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében. Glicerinaldehid Értse ,3-dihidroxiaceton Fogalmi szint Ribóz és 2- Fogalmi szint összegképletük, a nukleotidok építőkövei. dezoxi-ribóz Értse a nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat Glükóz Fogalmi szint összegképlet. (szőlőcukor) Molekulaszerkezet Értse a molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját. 45

87 Tulajdonságok Fogalmi szint szín, íz, halmazállapot, oldhatóság. Értelmezze a fizikai tulajdonságait. Értse, értelmezze az ezüsttükörpróbát (reakcióegyenlettel is), a Fehling-próbáját. Előfordulás, Fogalmi szint vércukorszint (1 g/dm 3 ), kötött állapotban a legelterjedtebb szénvegyület. jelentőség Fruktóz Fogalmi szint összegképlet, előfordulás gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban. (gyümölcscukor) Értse a nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját, az izomerizációját szőlőcukorrá Diszacharidok Származtatásuk Fogalmi szint monoszacharidokból, összegképletük. Tudja felírni Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, oldhatóság. Értse a halmazállapot és vízoldhatóság magyarázatát, a redukáló sajátság feltételét. Tudjon értelmezni egyszerű kémcsőkísérleteket Maltóz Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás szabadon, illetve kötött állapotban (keményítő) Cellobióz Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás kötött állapoitban (cellulóz) Szacharóz Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei. (répacukor, nádcukor) Szerkezet Fogalmi szint konstitúció. Tulajdonságai Fogalmi szint halmazállapot, íz, oldhatóság, nem redukáló. Értse a redukáló hatás hiányának magyarázatát. Jelentőség Fogalmi szint táplálék, növények Poliszacharidok Fogalmi szint általános képletük, származtatásuk. Tulajdonságok Fogalmi szint nem redukálók. Értse a redukáló hatás hiányának magyarázatát. Hidrolízisük Fogalmi szint enzimes és savas. Értelmezze a hidrolízis termékeit. 46

88 Cellulóz Fogalmi szint alkotórészei, számuk nagyságrendje, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, szerepe (vázpoliszacharid), felhasználás (textil- és papíripar). Értse Keményítő Fogalmi szint alkotórészei, számuk nagyságrendje, amilóz, amilopektin, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, élettani szerep (tartaléktápanyag), felhasználás (textil- és élelmiszeripar, ragasztógyártás). Értse a kimutatását jóddal Egyéb Tudja használni a szénhidrátokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 3.7 Fehérjék Építőelemek Fogalmi szint a-aminosavak. Konstitúció Fogalmi szint peptidkötés (Emil Fischer), primer struktúra (aminosav-szekvencia, Sanger). Értse a dipeptid származtatását, a polipeptidlánc általános szerkezetének jelölését. Térszerkezet Fogalmi szint szekunder struktúra: b-redő (fibroin), a-hélix (keratin); tercier struktúra; fibrilláris és globuláris fehérjék. Kimutatás, reakciók Fogalmi szint biuretpróba, xantoprotein-reakció, reverzibilis és irreverzibilis koaguláció. Értelmezze a kicsapódási reakciókat. Tudja értelmezni a fehérjékkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. Jelentőség Fogalmi szint szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák, mozgásért felelős fonalak, energiahordozók (végső energiatartalék). Egyéb Tudja használni a fehérjékről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 3.8 Nukleinsavak Építőelemek Fogalmi szint hidrolízisük termékei. Konstitúció Fogalmi szint a nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc kialakulása. Értse az alkotórészek kapcsolódását egy nukleotidban (Sanger), a polinukleotidlánc sematikus jelölését. DNS, RNS Fogalmi szint eltérés az alkotóelemek összetételében, a purin- és a pirimidinbázisok neve; eltérés a polinukleotidláncok számában, konformációjában; hidrogénkötések a láncban és a láncok között; különbség a biokémiai jelentőségben. A DNS kettős hélixe Fogalmi szint összefüggés a bázisok számában, komplementer fogalma, Watson és Crick. Tudja megállapítani a komplementerlánc bázissorrendjét. 47

89 Egyéb Tudja használni a nukleinsavakról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a mutációk, a mutagén hatások) értelmezésében. 3.9 Műanyagok Csoportosítás Fogalmi szint eredet szerint (természetes, szintetikus, illetve szerves vagy szervetlen láncú), feldolgozás szerint (termoplasztikus, termoreaktív) Természetes Fogalmi szint gumi, ebonit. alapú műanyagok Szintetikusan Fogalmi szint csoportosítás az előállítás módja szerint (polimerizációs, polikondenzációs). előállított műanyagok Fogalmi szint polietilén, polipropilén, teflon, PVC, polisztirol, műgumi, felhasználásuk. Polimerizációs műanyagok Fogalmi szint szilikonok, fenoplasztok (bakelit), alapegységeik, felhasználásuk. Polikondenzációs műanyagok Környezetvédelmi szempontok Fogalmi szint savas eső, hulladékfelhalmozódás, hulladékégetés és újrahasznosítás, allergia Egyéb Tudja használni a műanyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében Energiagazdálkodás Hagyományos energiaforrások Fogalmi szint kőszén, kőolaj, földgáz. Értse az egyes energiaforrások használatának előnyeit és hátrányait. Megújuló energiaforrások Tudja értelmezni leírás alapján az adott energiaforrás (pl. nap-, szél-, vizi és geotermikus energia, biogáz) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. Alternatív Tudja értelmezni leírás alapján az adott energiaforrás (pl. tüzelőanyag cella) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. energiaforrások Egyéb Tudja használni az energiagazdálkodásról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 48

90 4.1 Az anyagmennyiség Fogalmi szint Értse 4. Kémiai számítások relatív atomtömeg, jele; relatív molekulatömeg, jele; anyagmennyiség, jele, mértékegysége; moláris tömeg, jele, mértékegysége; Avogadro-állandó, jele, értéke; sűrűség, jele, mértékegysége. a moláris atomtömeg kapcsolatát a relatív atom- és molekulatömeggel, a következő összefüggéseket: M m N =, N A n = n, r = m V. Tudja kiszámítani a relatív molekulatömeget a relatív atomtömegekből a képlet ismeretében, megállapítani és jelölni az anyagok moláris tömegét, alkalmazni a tömeg, a részecskeszám, a térfogat és az anyagmennyiség közti összefüggéseket. 4.2 Gázok Fogalmi szint Avogadro törvénye, gázok moláris térfogata; a moláris gáztérfogat jele, mértékegysége, értéke standard nyomáson, 0 C-on és 25 C-on; gázok sűrűsége; gázok relatív sűrűsége. Értse a következő összefüggéseket: V Vm n r = M, V m 4.3 Oldatok, elegyek, keverékek Oldatok, elegyek, keverékek összetétele Tudja alkalmazni Fogalmi szint M 1 d =. M 2 Avogadro törvényét, a gázok térfogatával, sűrűségével és relatív sűrűségével kapcsolatos fenti összefüggéseket a kémiai számításokban. tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiségszázalék (mólszázalék); anyagmennyiségkoncentráció, jele, mértékegysége; az oldhatóság megadása tömeg%-ban és 100 g oldószerre vonatkoztatva. 49

91 Értse Tudja alkalmazni a következő összefüggéseket: mb 100 %( m/ m), m V B 100% ( V /V), V nb 100 %( n/n), n nb cb =. Voldat a tömegszázalékkal kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek és porkeveékek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-százalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-koncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál. átszámítani a kétféle oldhatósági adatot. Egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok Tudja Tudja hogyan kell oldatot készíteni: vízmentes anyagból és oldószerből, hígítással, töményítéssel, keveréssel. 4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Összegképlet Fogalmi szint az összegképlet jelentése. 50

92 Értse a tapasztalati és a molekulaképlet közötti különbséget. Tudja alkalmazni az összegképlet és a tömegszázalékos összetétel kapcsolatát a kémiai számításokban, meghatározni a molekulaképletet a tömegszázalékos összetétel és a moláris tömeg ismeretében. Sztöchiometria Fogalmi szint a kémiai egyenlet, termelési százalék, szennyezettség. Értse a kémiai egyenlet jelentéseit. Tudja használni a reakcióegyenleteket a sztöchiometriai számításokban, alkalmazni az oldatok összetételével, a termelési százalékkal és a szennyezettséggel kapcsolatos összefüggéseket a kémiai számításokban. 4.5 Termokémia Fogalmi szint reakcióhő, képződéshő fogalma, jele, mértékegysége, Hess tétele. Tudja meghatározni a reakcióhőt a képződéshőkből, használni a reakcióhőt az egyszerű sztöchiometriai számításokban. 4.6 Kémiai egyensúly Fogalmi szint Tudja 4.7 Kémhatás Fogalmi szint ph, vízionszorzat. Értse a vízionszorzatot: K v = [H + ] [OH ]. Tudja alkalmazni az egész számú ph és az erős savak és bázisok vizes oldatának [H + ]-ja és [OH - ]-ja közötti kapcsolatot a kémiai számításokban. 4.8 Elektrokémia Fogalmi szint standardpotenciál, elektromotoros erő, elektrolízis. Értse a következő összefüggést: E MF = e Å - e Tudja kiszámítani az elektromotoros erőt standardpotenciálokból, ill. fordítva. Tudja alkalmazni az elektrolízis tanult, illetve megadott elektródfolyamatait egyszerű sztöchiometriai számításokban. 51

93 A KÉMIA taneszköz jegyzéke 1. A vegyjel, a rendszám, az atomtömeg adatokon kívül az atomok elektronszerkezetére vonatkozó adatokat is tartalmazó eszköz (periódusos rendszer) 2. A szerves vegyületek tulajdonságainak vizsgálatára alkalmas vegyszerek (egyedi beszerzési lehetőséggel) 3. Az atomok periodikusan változó tulajdonságait (ionizációs energia, elektronaffinitás, elektronegativitás, méret, ionméret) bemutató eszköz, illetve eszközsorozat 4. Az atomok, ionok összetételét, elektronszerkezetét modellező eszköz, illetve eszközkészlet 5. Az atomok elektronszerkezete és periódusos rendszerbeli helye közötti összefüggések felismerésére, illetve begyakorlására alkalmas interaktív eszköz 6. A molekulák térbeli felépülését modellező eszköz 7. A kémiai kötések típusait szemléltető demonstrációs eszköz 8. Az anyagok kötéstípusaik szerinti besorolásának gyakorlására alkalmas interaktív eszköz 9. A kémiai egyensúly kialakulását folyamatában bemutató eszköz, illetve eszközsorozat 10. A kémiai egyensúly kialakulását befolyásoló tényezők szerepét modellező (szimuláló) interaktív eszköz 11. Az elektrokémiai jelenségek vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszközkészlet 12. Az elektrokémiai jelenségek vizsgálatára alkalmas demonstrációs eszközkészlet 13. Az elemek standardpotenciál értékeit ábrázoló eszköz 14. Az oldatok koncentrációjával kapcsolatos összefüggések begyakorlására alkalmas interaktív eszköz 15. A reakcióegyenlet írásának begyakorlására alkalmas interaktív eszköz az elemi lépésektől az összetett redoxireakciók felírásáig 16. Az anyagmennyiség, a moláris tömeg és a moláris térfogat összefüggéseinek gyakorlására alkalmas interaktív eszköz 17. A különböző típusú szerves vegyületek homológ sorozatainak felépülését bemutató eszköz, illetve eszközsorozat 18. A szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggést bemutató eszköz 19. A szerves vegyületek tulajdonságait, élettani és környezeti hatását bemutató eszköz 20. A szerves anyagok tulajdonságainak, felhasználásának, élettani és környezeti hatásának ismeretét elmélyítő interaktív 21. Az élettani szempontból fontos, bonyolult molekulák és izomerjeik szerkezetét ábrázoló eszköz, illetve eszközsorozat 22. A fehérjék felépülését, szerkezetét és fajlagosságát bemutató eszközsorozat 23. A nukleinsavak felépülését és biológiai szerepét bemutató eszköz 24. A mosószerek hatásmechanizmusát bemutató eszköz 25. A drogoknak a szervezetre és a személyiségre gyakorolt hatását bemutató eszköz 26. Az egészségvédő és károsító anyagokat, valamint hatásaikat bemutató eszköz 27. A háztartási szerves anyagok, vegyszerek felhasználását, a veszélyes hulladékok tárolását bemutató eszköz 52

94 28. Szerves vegyipari eljárásokat bemutató eszköz, illetve eszközsorozat 29. A fontosabb szerves vegyipari eljárások környezeti hatását bemutató eszköz 30. A leggyakoribb műanyagokat és monomerjeiket bemutató demonstrációs anyaggyűjtemény 31. Biotechnológiai eljárásokat bemutató vagy eszköz 32. A választott tankönyv ismeretanyagának begyakoroltatására szolgáló eszköz 33. A választott tankönyv ismeretanyagának tudását ellenőrző értékelő felmérő eszköz 34. A választott tankönyv ismeretanyagának begyakoroltatására szolgáló eszköz 35. A választott tankönyv ismeretanyagának tudását ellenőrző értékelő felmérő eszköz 36. Az ismeretek begyakorlására, alkalmazására, az érettségi vizsgára való felkészülésre alkalmas eszköz 53

95 BIOLÓGIA Tantárgyi programja és követelményei 1

96 10-12 évfolyam Célok és feladatok Ez a tantárgy lehetőséget teremt, hogy az alapismereteken túl a közvetlen közeli és távoli környezeti problémákról szóljunk. Nagyon fontos, hogy önmagunk és környezetünk megismerése a kiindulópont ahhoz, hogy átlássuk, hol és hogyan kell változtatni megszokott, esetleg káros magatartási szokásainkon. Elengedhetetlen egyes témáknál a személyes tapasztalatszerzés, az élmény útján szerzett tudás. Feladatunk, hogy a tanulók jártasságot szerezzenek növény- és állatismeretben, földrajzi elterjedésükben, illetve az emberi szervezet beható ismeretében, továbbá környezetünk védelmének tudatosítása és az egészséges életmód igényének kialakítása. Célunk, hogy az ennek során felkeltett érdeklődést és igényességet a diákok további, önállóan szerzett ismeretek bővítésével kamatoztassák. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanulók érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt a biológiai környezet jelenségeinek és folyamatainak megismertetése révén. Legyenek képesek arra, hogy magyarázni tudják a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonló biológiai jelenségeket és folyamatokat, és felhasználják tudásukat a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Lényeges, hogy törekedjenek szomatikus és pszichés egészségük megőrzésére, egészségüket értéknek tekintsék. Kiemelt fontosságú, hogy megértsék és a gyakorlatban is alkalmazzák a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelemeit. Mindemellett tudatosítani kell a tanulókban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, amelynek múlásával az élőlények is változnak. Mutassunk rá, hogy a biológiai megismerési folyamat a tudományos fejlődés útján halad, tételei, mondanivalója fejlődik, változik. Ezáltal segítsük világszemléletük ki- és átalakulását. 2

97 9. évfolyam Éves óraszám: esti: 36 óra Tevékenységformák A rendszertan áttekintése fajfelismeréssel és meghatározással kiránduláson. Az élőlények testfelépítésének leírása példákon, csíráztatás. Az állatok szervezeti felépítésének demonstrálása oktatófilmek segítségével. Növényi szövetek vizsgálata mikroszkópos felvételek alapján. Példák keresése az alkalmazkodásra és a tűrőképességre. Táplálkozási láncok leírása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Az élőlények felépítése, életműködései és az életközösségek jellemzői Szintre hozás Az élőlények testfelépítése és életműködése Az élővilág rendszerezése Ismertessük a rendszertan alapjait és kategóriáit. Mutassuk be a legfontosabb rendszertani törzseket, osztályokat ismert példákon keresztül. Ismertessük a kültakaró változatos felépítését és funkcióit példákon. Mutassuk be a külső és belső vázat, illetve az ezekhez tapadó izmokkal végzett mozgásfolyamatokat. A harántcsíkolt- és simaizomszövet felépítése. (Összehasonlítás funkciók alapján.) Szemléltessük a törzsanyagot minél több oktatást segítő filmmel. Élőlények rendszertani besorolásának gyakorlása A különböző típusú kültakaróval rendelkező állatok rendszertan besorolása. A vázrendszer típusainak összehasonlítására táblázat készítése A tápcsatorna szakaszainak felismerése Ismertessük az eltérő táplálkozási módokhoz tartozó testfelépítést, pl. szájszerveket. Mutassuk be az anyagszállítás szerveinek fejlődését, a légzés típusait (diffúz légzés, légcsöves, bőr-, kopoltyús és tüdős), a kiválasztószervek típusait, és Értípusok összevetése A légzőszervek formáinak összehasonlítása 3

98 (Az élőlények testfelépítése és életműködése) A bioszféra és az életközösségek jellemzői A biomok az érzékszerveket példákkal (hő-, hang-, fény- és áramlásérzékelő szervek). Ismertessük a külső és belső megtermékenyítés folyamatát a többsejtű állatoknál, az átalakulással és átalakulás nélkül történő fejlődést példákkal. Mutassuk be a növényi sejteket és szöveteket, a növények anyagfelvételét és szállítását és a gázcserét. Ismertessük a következő fogalmakat: - fotoszintézis, kemoszintézis Mutassuk be a növények szaporodási formáit a moháktól a nyitva- és zárvatermőkig. A nyitva- és zárvatermők egyedfejlődésének főbb lépései (nem a sejtszintű folyamatok). Tekintsük át az élettelen környezeti tényezőket és azok változását. Ismertessük az alkalmazkodás és tűrőképesség fogalmát példákkal. Anyagforgalom: a szén, a foszfor és a víz körforgása. Energiaáramlás. Tekintsük át az élőhelyek típusait és azok védelmét. Mutassuk be a táplálkozási láncokat, szinteket és kapcsolatokat. A tengerek és a szárazföldek élővilága a földrajzi övezetesség tükrében. Különböző magvak csíráztatása. A témához kapcsolódó ökológiai problémák bemutatása. Gyakorlás atlaszhasználattal. Az érzékszervek rendszertani, élettani csoportosítása A szaporodás rendszertani jellemzőinek felismerése Növényi szövetek besorolása Növényi szövetek felépítésének és működésének összekapcsolása Az élettelen környezeti tényezők csoportosítása Táplálkozási láncok, hálózatok készítése Fajok besorolása különböző biomokba A továbbhaladás feltételei. Összefüggések felismerése a törzsfejlődés és a szervezeti felépítés között. Az új fogalmak helyénvaló használata. A Magyarországon legjellemzőbb növény- és állatfajok ismerete. A legfontosabb ökológiai problémák okainak tudatosítása. 4

99 10. évfolyam Éves óraszám: esti: 36 óra Tevékenységformák Etológiai példák elemzése oktatófilmek segítségével. A tanulók ismerjék meg, hogy az örökítő anyag által hordozott információ azonos körülmények között egyformán öröklődnek, de hordoznak domináns és recesszív tulajdonságokat. Tudatosuljon bennük a genetikai sokszínűség, a tananyag hívja fel a figyelmet a genetikai tanácsadás fontosságára. Genetikai gyakorlatok. Törzsfaelemzés. Mutációs példák gyűjtése. Témakörök Tartalmak Választható tartalom Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag A genetika alapjai. Viselkedéstan Etológia Az öröklődés alapjai Öröklött és tanult magatartásformák ismertetése. Az állatok lét-, fajfenntartási és társas viselkedésformái. Vázoljuk fel a genetika tudományának kialakulását. Ismertessük a testi- és ivarsejtek képződését (mitózis, meiózis). A kromoszóma. A DNS és RNS szerkezete. A gén, az allél. A genetika alaptörvényei; a Mendel-szabályok. Feno- és genotípus, az intermedier, a domináns és a recesszív öröklődés menete. A kodominancia. Az A, B, O vércsoportok öröklődése. Az ivari jellegek öröklődése. A génkicserélődés. A gén- és kromoszómamutáció. A mennyiségi jellegek öröklődése. A mutációk szerepe az evolúcióban. Ismertessünk néhány egyszerű öröklődésű emberi 5 Nézzünk meg ismeretterjesztő filmet etológiai kísérletekről. Genetikai tanácsadás. Magatartásformák csoportosítása, felismerése Mendel - törvények alkalmazása genetikai feladatokban ABO és Rh vércsoportrendszer öröklődésének levezetése A mennyiségi jellegek öröklődés - görbéinek felrajzolása

100 Populációgenetika tulajdonságot. Ismertessük a populáció fogalmát és annak változásait. A populációk genetikai egyensúlya. A Hardy- Weinberg szabály. Természetes és mesterséges szelekció. Adaptáció. A fajok kialakulása példákkal. Tekintsük át az élővilág evolúcióját a földtörténet főbb eseményeinek tükrében. A környezeti tényezők okozta mutációk szerepe a fajok kialakulásában. Az emberi faj kialakulása. Az emberfajták bemutatása. A populáció változásainak összevetése Feladatok megoldása Hardy-Weinberg szabály alapján Magyarországi emberelőd - leletek besorolása A továbbhaladás feltételei: Szakmai előadókézség fejlesztése írásban és szóban. Saját véleményalkotás igényének kialakítása. Az etológia alapfogalmainak ismerete. A DNS-kromoszóma-gén fogalmak helyes használata. A mutációk jelentősége és az élővilág evolúciója 6

101 11. évfolyam Éves óraszám: esti: 36 óra Tevékenységformák A sejtek felépítésének vizsgálata a különböző funkciók tükrében. Enzimek kimutatása kísérletekkel. Az anyagforgalom vizsgálata kísérletekkel. Szöveti mikroszkópos felvételek elemzése, összehasonlítása. Életmód- és étrendminták gyűjtése. Tüdőkapacitásmérés meghívott szakember segítségével. Gyakorlatok végzése látás- és hallásvizsgálatokhoz. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Sejtbiológia. Az élőlények önfenntartása Sejtbiológia Az élőlények önnfenntartása (Ebben a témakörben a 11. osztályos szerveskémiában tanultakra alapozunk.) A sejtek felépítésének és működésének áttekintése. A korábban még nem ismertetett sejtszervecskék bemutatása. Fehérjeszintézis. Anyagcsere folyamatok a sejtben. Az enzimek funkciói. A szénhidrátok felépítése. A fotoszintézis lényege. A szénhidrátok lebontása. Anyagforgalom a sejtmembránon keresztül. Az alapvető szövettípusok. Hám-, kötő- és támasztószövet. Az izomszövet (ismétlés) és a szívizomszövet. Az idegszövet. Tekintsük át az állatok táplálkozását (ismétlés fogalmak szintjén). Az ember táplálkozásának bemutatása. Beszélgessünk a helyes táplálkozás alapelveiről. A fehérvérsejtek és a vörösvértestek ismertetése. Hívjunk szakembert táplálkozási tanácsadás céljából. A sejtszervecskék felépítésének és működésének összefüggéseit tartalmazó táblázat A sejtanyagcsere folyamatainak csoportosítása A membrán transzportfolyamatok típusai Emésztőszerveink típusainak jellemzése 7

102 (Az élőlények önnfenntartása) A légzés. Ismételjük át az állatok légzését fogalmak szintjén és mutassuk be az emberi légzést. Ismételjük át az állatok anyagszállítását a fogalmak szintjén és ismertessük az emberi vérkeringést, a nyirokrendszert és az immunrendszert. Ismertessük a levegőszennyezés problémakörét. Immunrendszeri folyamatok összevetése A légzés mennyiségi adatainak összegyűjtése Az emberi vér sejtes elemeinek táblázatos összehasonlítása A neuroendokrin szabályozás és a szaporodás Ismételjük át az állatok kiválasztó szerveit és mutassuk be az ember kiválasztását. A növényekben előforduló legfontosabb hormonok és hatásaik (vezérlés). Az állatok legfontosabb hormonjai: agyalapi mirigy (szabályozás), tobozmirigy, pajzsmirigy, csecsemőmirigy, hasnyálmirigy, a mellékvesék és a nemi szervek hormonjai és ezek élettani funkciói. A női nemi működés hormonjainak grafikus ábrázolása A szénhidrát anyagcserére ható hormonok folyamatábrájának készítése Fogyasztóvédelem Az ember szaporodása és egyedfejlődése. A női nemi ciklus ismertetése. Génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás AIDS-prevenció. Vitaminok csoportosítása A továbbhaladás feltételei Az emberi szervezet felépítése. Ezen belül összefüggések feltárása, megfogalmazása. A sejtszintű folyamatok bemutatása, térbeli elkülönítése és az összefüggések ismerete. 8

103 9

104 BIOLÓGIA középszintű érettségi követelményei 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni. Vizsgálómódszerek 1.2. Az élet jellemzői Az élő rendszerek Szerveződési szintek Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek működései magukba foglalják az alacsonyabb szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életműködések részjelenségei) Fizikai, kémiai alapismeretek Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét. Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával. Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát. Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, ph ozmotikus viszonyok). Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl. tejcukorérzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelőzhetőségét. 10

105 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek elemek, ionok Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismertesse a H +, Ca 2+, Mg 2+, Fe HCO 3, a CO 3 2, NO 3 ionok természetes előfordulásait. Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort szervetlen molekulák Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel lipidek Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat. Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje fel a zsírok szerkezetét (glicerin+zsírsavak). Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására szénhidrátok Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz fehérjék Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtől. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására. Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális aminosavak. 11

106 Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojásés hússütés). Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás) nukleinsavak, nukleotidok Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó), és helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény-, és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz) Lebontó folyamatok Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse mindennapi felhasználását. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben Sejtalkotók (az eukarióta Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus sejtben) hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt elhatárolás Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, 12

107 jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye) mozgás Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben anyagcsere Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis) osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot a sejtműködések vezérlése Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás). 3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek vírusok Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia) Önálló sejtek baktériumok Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat egysejtű eukarióták Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel ezeket az élőlényeket 13

108 fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat. 3.3 Többsejtűség a gombák, növények, állatok elkülönülése Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással. A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest) sejtfonalak Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat teleptest és álszövet Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós újításokat (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós újításokat (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való 14

109 hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós újításokat (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából a növények szövetei, szervei szövetek gyökér, szár, levél Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek - gyűrűsférgek - rovarok - fejlábúak (lábasfejűek) - a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat. Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat. Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes 15

110 virág, termés tintába mártott fehér virágú növényen. Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése szövetek szaporodás egyedfejlődés Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (gyümölcsérés). Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. viselkedés Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. 4. Az emberi szervezet 16

111 4.1. Homeosztázis Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét Kültakaró bőr Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hő ingerek). Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását szabályozás Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban a bőr gondozása, védelme Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztántartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás. Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni A mozgás vázrendszer Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az 17

112 ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget izomrendszer Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gát izmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szűntethető meg az izomláz szabályozás Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek a mozgás és mozgási rendszer egészségtana Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, izületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei. Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit. Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában A táplálkozás táplálkozás Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között emésztés Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit. Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv termelésben, a fehérjeglükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét. Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet felszívódás Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát szabályozás Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. 18

113 Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár táplálkozás egészségtana Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása) A légzés légcsere Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Ismertesse az élelmiszer-, és ételtartósítás alapvető szabályait. Ismertesse a légzőrendszer funkcióit. Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat gázcsere Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben hangképzés szabályozás Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja a légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) Ismertesse az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben. Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét. 19

114 Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására Az anyagszállítás a testfolyadékok Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit. Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait a szöveti keringés Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét a szív és az erek Ismertesse a szív felépítését és működését. Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása. Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Ismertesse a lép helyét és szerepét szabályozás Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás 4.7. A kiválasztás a vizeletkiválasztó rendszer működése Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomásingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket. Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját. Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, Cl - ionok, gyógyszerek, hormonok szabályozás Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét. 20

115 4.7.3 a kiválasztó szervrendszer egészségtana 4.8. A szabályozás idegrendszer információelméleti vonatkozások sejtszintű folyamatok szinapszis az idegrendszer általános jellemzése gerincvelő Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében. Ismertesse a művesekezelés jelentőségét. Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban. Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő). Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt). Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége). Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját. 21

116 agy testérző rendszerek érzékelés látás hallás és egyensúlyérzés kémiai érzékelés testmozgató rendszerek vegetatív érző és mozgató rendszerek Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs / nyúltvelő, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy). Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet. Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító- pszichés hatását. Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben. Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció. Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. 22

117 4.8.2 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai a magatartás elemei öröklött elemek tanult elemek az idegrendszer egészségtana drogok Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat. Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió). Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd). Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében a hormonrendszer hormonális működések Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is. 23

118 belső elválasztású mirigyek Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján a pajzsmirigy példáján elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. a hormonrendszer egészségtana az immunrendszer immunitás vércsoportok az immunrendszer egészségtana Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait. Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét. Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh összeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot Szaporodás és egyedfejlődés szaporítószervek Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. 24

119 Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit egyedfejlődés Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait. a szaporodás, fejlődés egészségtana Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét. 5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket környezeti kölcsönhatások Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza 25

120 kölcsönhatások viselkedésbeli kölcsönhatások összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés típusait Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. ökológiai Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az kölcsönhatások élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal Életközösségek (élőhelytípusok) az életközösségek jellemzői Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Magyarázza az életközösségek időbeni változásait. Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetőségeit hazai életközösségek Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket. Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait. Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát Bioszféra globális folyamatok Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott 26

121 gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel Ökoszisztéma Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként anyagforgalom Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban energiaáramlás biológiai sokféleség, 5.5.környezet- és természetvédelem Levegő Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket. Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület tájvédelmi körzet, nemzeti park) Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát. Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO 2, nitrogénoxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a savas esők okát és következményeit. 27

122 Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén. Víz Energia, sugárzás Talaj Hulladék Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a közműolló fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről. Ismertesse a hagyományos és az alternatív energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről. Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát. Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással. 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1 Molekuláris genetika alapfogalmak Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit. Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez mutáció Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt. 28

123 6.1.3 a génműködés szabályozása Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezőit. Indokolja, hogy különböző felépítésű-és működésű testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr, emlő-, here- prosztata, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét Mendeli genetika minőségi jellegek Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (domináns-recesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy 1 génes enzimbetegség, az Rh és AB0- vércsoportok öröklődését. Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés). Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma) mennyiségi jellegek Ismertessen öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben. Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás). Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével. 6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok ideális és reális populáció Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét adaptív és nem adaptív Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű 29

124 evolúciós folyamatok evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni. Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás) biotechnológia Ismertesse a klón fogalmát. Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot bioetika Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget. Ismerje a Human Genom Program célját A bioszféra evolúciója prebiológiai evolúció Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg. Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket az ember evolúciója Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait. Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse. 30

125 A BIOLÓGIA taneszköz jegyzéke 1. Az állati sejt és az állati szövetek szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz 2. Az állatok különböző szervrendszerei felépítésének szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas eszköz 3. A jellemző állati szervrendszereket és felépítésüket bemutató, szemléltetésre és tanulmányozásra alkalmas demonstrációs eszköz 4. Az állatok egyedfejlődését bemutató, szemléltetésre és tanulmányozásra alkalmas demonstrációs eszköz 5. Az állatok különböző szervrendszerei működését bemutató, szemléltetésre és tanulmányozásra alkalmas eszköz 6. Az állatok életműködéseinek megfigyelésére alkalmas interaktív eszköz 7. Az állatok életmódjának szemléltetésére alkalmas eszköz 8. Az állatokat érintő természeti vonatkozásokat bemutató, ismeretbővítésre alkalmas eszköz 9. A növényi sejt és a növényi szövetek szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz 10. A növényi szervek felépítésének szemléltetésére alkalmas eszköz 11. A növényi szervek felépítésének szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz 12. A növényi életműködést bemutató (interaktív) eszköz 13. A növényeket érintő természetvédelmi vonatkozások tanulmányozására alkalmas eszköz 14. Táplálékláncok és táplálékhálózatok felépítésének tanulmányozására alkalmas eszköz 15. Különböző jellegű élő társulások vizsgálatára, tanulmányozására alkalmas és eszköz 16. A biogeokémiai anyagforgalom és a bioszféra energiaáramlásának tanulmányozására alkalmas eszköz 17. Az ökológiai jellemzők tanulmányozására alkalmas eszköz 18. A környezet- és természetvédelemről szóló, tanulmányozásra, ismeretbővítésre alkalmas eszköz 19. Az életközösségek változásainak szemléltetésére alkalmas eszköz 20. A DNS molekula szerkezetének megfigyelésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz 21. Az öröklésmenetek szemléltetésére alkalmas eszköz 22. A sejtosztódás és a genetikai rekombináció tanulmányozására alkalmas eszköz 23. A génsebészet lehetőségeit bemutató, szemléltetésre és ismeretbővítésre alkalmas eszköz 24. Az öröklődő emberi betegségeket bemutató szemléltetésre, tanulmányozásra alkalmas eszköz 25. A genetika gyakorlati alkalmazásának tanulmányozására szolgáló eszköz 26. A földtörténeti korok élőlényeit szemléltető eszköz 27. Az élőlények törzsfájának szemléltetésére alkalmas eszköz 28. Az emberi evolúció tanulmányozására alkalmas eszköz 29. Az evolúciót előidéző hatásokat szemléltető eszköz 30. Az élővilág evolúciós folyamatát bemutató, szemléltetésre, tanulmányozásra alkalmas eszköz 31. Az evolúciós változásokat bemutató eszköz 31

126 32. Az emberi test vizsgálatához szükséges eszközkészlet 33. A társadalom egészségnevelő és betegségmegelőző tevékenységét bemutató, ismeretbővítésre alkalmas eszköz 34. A természetgyógyászat megismertetésére alkalmas eszköz 35. Az utódvállalással kapcsolatban szükséges vizsgálatokat és teendőket bemutató, ismeretszerzésre, tájékozódásra alkalmas eszköz 36. A biokémiai problémák vizsgálatára alkalmas eszközkészlet 37. A sejtbiológiai problémák vizsgálatára alkalmas eszközkészlet 38. A növényi életfolyamatok vizsgálatára alkalmas eszközkészlet 39. Az állati és emberi életfolyamatok vizsgálatára alkalmas eszközkészlet 40. A modern orvostudomány eljárásait és módszereit bemutató, szemléltetésre és. ismeretbővítésre alkalmas eszköz 41. A biológia történetét bemutató eszköz 32

127 FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Tantárgyi programja és követelményei 1

128 2

129 évfolyam Célok és feladatok Az általános iskola 5 8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék a földrajzi környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Segítse a tanulókat abban, hogy a természeti társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ természeti-társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy tanításának további célja, hogy megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A gimnáziumi földrajztanítás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra is. Fejlesztési követelmények A gimnáziumi földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi gazdasági történéseket. Főként arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszeresen gondolkodjanak, fogalmaik köre bővüljön, és szintetizálják a korábbi ismereteket, biztosan tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Legyenek képesek a Földön kialakult természeti és társadalmi kölcsönhatások, valamint a környezetben zajló változások érzékelésére, értékelésére és indoklására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Ennek érdekében el kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. A múlt és a jelen földrajzi folyamatainak ismeretében legyen elképzelésük a Föld, az emberiség és az ország társadalmi gazdasági és környezet jövőjéről, alakuljon ki reális alapokon nyugvó jövőképük. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket. Legyenek képesek a speciális információhordozók (térképek, folyóiratok, szakkönyvek, statisztikai adatok, lexikonok, CD ROM, Internet stb.) használatára. 3

130 10. évfolyam Éves óraszám: esti: 18 óra Tevékenységformák Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A természetföldrajzi tényeket bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése. A különböző mozgásfolyamatokat bemutató modellek alkalmazása a tanítás során. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. A földtörténet fő eseményeinek időbeli ábrázolása. A hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. Éghajlati diagramok elemzése. A légköri jelenségek felismerése, időjárási térképek elemzése. A vízállásjelentések értelmezése. Tanulói kiselőadás a természeti jelenségekről. A regionális földrajzban tanultak alkalmazása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag A Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld, mint égitest, mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a földrajzi térben és időben. Űrkutatás a Föld szolgálatában. A Nap felépítése A külső és belső bolygók jellemzése.. A Hold fázisváltozásai A földrajzi fokhálózat jellemzői. Az időszámítás. A Hold expedíció bemutatása. A Föld felmelegedése. A kőzetburok úszásának modellezése. A leggyakoribb ásványok, kőzetek bemutatása. A földrengések és a vulkáni működés mozgófilmes bemutatása. A szél, a víz, a jég munkájának bemutatása. A földrajzi övezetek képi bemutatása. Az űrkutatás eredményei, hasznosításuk 4

131 A kőzetburok A légkör A vízburok A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése. Földünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok: vulkánosság, földrengés. Ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik. A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. Jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk. Anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Általános légkörzés. A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. A szárazföld vizei. A szárazföldi jég. A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem. A bioszféra jellemzői Ásványok és kőzetek felismerése Felhőfajták, időjárási jelenségek, műholdképek elemzése Tengeráramlások és éghajlat A legnagyobb lemezek és a fontosabb mikrolemezek ismerete, elhelyezése a térképen A Föld aktív zónái A Föld nagy lánchegységeinek és röghegységeinek topográfiai elhelyezése A napsugarak útja a légkörben A monszun fajtái, monszunterületek elhelyezése Topográfiai ismeretek gyakorlása Hideg és meleg áramlatok Tófejlődés A felszín alatti vizek fajtái 5

132 Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek és övek kialakulása, jellemzőik. A forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. A hegyvidékek függőleges övezetessége. A talaj kialakulása, talajfajták és hasznosítása. A levegő, a vizek és a talajok szennyezése. A z éghajlat változása a múltban és a jövőben Globális felmelegedés, antropogén hatások A mérsékelt illetve a forró övezeti hegyvidékek függőleges övezetességének összehasonlítása. Éghajlati diagramok elemzése A legjelentősebb ipari és háztartási szennyezőanyagok, veszélyes hulladékok A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni, és tudjon csillagászati és földrajzi feladatokat megoldani, valamint ismerje a belső és a külső erők felszín-formáló szerepét, felszínfejlődés folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és földi szférák kialakulásának fejlődését, valamint ismerje a hegységképződés folyamatait, az ásványok és kőzetek keletkezését. Tudja elemezni az éghajlati diagrammokat. 6

133 11. évfolyam Éves óraszám: esti: 36 óra Tevékenységformák Önállóan tudja elemezni a kontinensek gazdasági és társadalmi adottságait. Természetföldrajzi tényeket, társadalmi gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító logikai elemzése. Aktuális cikkek önálló feldolgozása egyes régiók, országok problémáiról. Az egyes régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása. A régiók változó szerepének jelentőségének magyarázata, az okok feltárása. A sajtóés a TV figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról. Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag Európa Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai. Európa népei, népességi folyamatai és települései. Az európai integráció folyamata. Észak-Európa országai. Nyugat-Európa jelentősebb országai. Közép-Európa országai. Kelet-Európa jelentősebb országai. Európa helye a világban. Az egyes kontinensek és hazánk aktuális természetitársadalmi - gazdasági problémái. Példák gyűjtése a társadalmi-gazdasági élet fejlesztéséről. A világgazdasági pólusok helye és szerepe. Települési hierarchiák, településtípusok, a népességkoncentráció kialakulásának természet- és társadalom földrajzi okai Az EU regionális politikája és mezőgazdasági támogatási rendszere. Az EU versenyképességének problémái. 7

134 Hazánk helye és kapcsolatai Európában Kontinensek Magyarország földrajzi helyzete. Magyarország természeti adottságai. Népességünk földrajzi elhelyezkedése. Népesedési folyamatok hazánkban. Településeink. Hazánk gazdasági szerkezete, gazdasági fejlettsége. Iparunk természeti és társadalmi alapja. Iparunk főbb ágai. Mezőgazdaságunk földrajzi és társadalmi adottsága. Mezőgazdaságunk főbb ágai. Közlekedésünk. Idegenforgalmunk adottságai. Nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs törekvéseink. Multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában. Ázsia természeti adottságai. Ázsia népessége és gazdasága. Ausztrália helye a világban. Afrika természeti adottságai és gazdasága. Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságai. Amerika helye és szerepe a világban. A magyar mezőgazdaság kihívásai. Egyes régióink idegenforgalmi tényezői. A kis tigrisek Afrika világpiaci helyzete, a lemaradás okai. Latin Amerika helye a világgazdaságban A magyar településrendszer hierarchiája, topográfiai ismeretek Magyarország térszerkezete, regionális politikája. Topográfiai ismeretek gyakorlása Magyarország helye az EU-ban, Magyarország versenyképessége. A legnagyobb ázsiai népességkoncentrációk Ázsia mezőgazdasága és ipara. A z USA gazdasági körzetei A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területeket Európában és hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentősebb országait, ország-csoportjait és a világban elfoglalt helyüket. 8

135 Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait és a medencejelleg érvényesülését, valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével, kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk időjárását, éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével. 9

136 12. évfolyam Éves óraszám: esti: 32 óra Tevékenységformák Társadalmi gazdasági jelenségeket, folyamatokat, tényeket bemutató tematikus térképek elemzése. A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. Adatok gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozás környezetre gyakorolt hatásairól. Szemelvénygyűjtés a bányászat és az energiatermelés környezetre gyakorolt hatásáról. Adatgyűjtés különböző termékek világpiaci árának változásairól. Könyvtári adatgyűjtés nemzetközi gazdasági együttműködésről. Terméklisták összeállítása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag A világ változó társadalmi gazdasági képe A világgazdaság változásai az 1970-es évektől napjainkig. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsoportok A gazdasági élet szerkezetének átalakulása. A gazdasági szektorok jellemzői. A tercier és az informatika előretörése. A világgazdaság jellemző folyamata. A piacgazdaság. A gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei. A multinacionális vállalatok szerepe. A működő tőke és a pénz világa. A tőzsde. Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban. Észak Amerika, Kelet és Délkelet Ázsia, Európai Unió. Fejlődő országok. Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Felzárkózásuk különböző lehetőségeik. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. Nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A világ meghatározó pénzügyi szervezetei. Az urbanizáció környezeti következményei Adóparadicsomok A multinacionális és transznacionális vállalatok, a tőzsde és a legfontosabb pénzpiaci műveletek. A világgazdaság átalakulása a gyarmati rendszer felszámolása után. A nemzetközi pénzügyi rendszerek Tőkepiacok és árupiacok. Az eladósodás és következményei, tőke és hiteláramlások az egyes térségek között. 10

137 Globális világproblémák Természet és környezetvédelem. A levegőszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés és védelem. Az élővilág védelme. A társadalmi tevékenység hatása a környezet állapotára. Demográfiai robbanás, túlnépesedés. Az urbanizáció, mint globális probléma. Élelmezési gondok. Nyersanyag- és energiaválság. A fenntartható fejlődés. A jövő kihívásai. Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben. A különböző interkulturális konfliktusok. A Szahel - övezet gondjai. A globalizáció problémái, a nemzetközi szervezetek szerepe a világproblémák megoldásában. Az éghajlatváltozás A szegénység problémái A Kyotó-i és Tokió-i egyezmény. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését, következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására, a tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a multinacionális vállalatok szerepét, a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annak okait és a megoldásra tett erőfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. 11

138 12

139 FÖLDRAJZ középszintű érettségi vizsga követelményei 1. Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével. Magyarázza a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot. A térképek jelrendszere Ismertesse a domborzatábrázolás különböző módszereit. Ismerje fel térképen a domborzati formákat. Legyen képes a szintvonal, a magassági számok és a relatív magasság fogalmának használatára. Ismerje a földrajzi fokhálózat jellemzőit. Tudjon térképvázlatot készíteni, és alakítsa ki jelrendszerét. Használja feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat Térképi gyakorlatok Alkalmazza a térkép jelei, színei és számai által közölt információkat. Legyen képes távolságot mérni és meghatározni egyenes és görbe vonal mentén különböző eszközök segítségével. Tudja leolvasni a tényleges magasságot, kiszámítani a viszonylagos magasságot térképek alapján. Tudjon tájékozódni, helymeghatározást végezni földgömbön és térképen. Használja ismeretszerzésre a különböző méretarányú és tartalmú térképeket. Olvasson le információkat keresztmetszetről és tömbszelvényről, tudja azokat elemezni, összevetni térképekkel. Legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésére Az űrtérképezés Legyen tisztában a légi- és az űrfelvételek felhasználási lehetőségeivel, tudjon példát mondani alkalmazásukra. Tudjon azonosítani környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történő összevetés alapján légiés űrfelvételeken.

140 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2. Kozmikus környezetünk Ismertesse a Naprendszer helyét, a Tejútrendszer alakját, méreteit. Igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben. Különítse el a csillagok és a bolygók tartalmi jegyeit A Nap és kísérői Ismertesse a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni hőmérséklete). Mutassa be a Nap földi életet meghatározó szerepét, legfontosabb sugárzásait és azok légköri következmé-nyeit. Tudja megkülönböztetni a nap- és holdfogyatkozás kialakulásának okait. Sorolja fel a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat, sorrendjüket, mutassa be közös és egyedi jellemzőiket. Ismertesse a Hold mozgásának sajátosságát, értse a holdfázisok váltakozásának okát. Magyarázza a meteor és meteorit közötti különbséget A Föld és mozgásai Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Egyenlítő). Tudja egyszerű rajzzal bemutatni a napsugarak hajlásszöge és a szoláris éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggést. Tengely körüli forgás Nap körüli keringés 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában Magyarázza a nappalok és az éjszakák váltakozását. Ismerje az égitestek látszólagos napi K-Ny-i járását, a forgás Ny-K-i irányát. Alkalmazza az alapvető átváltásokat: 15 hosszúsági fok = 1 óra időkülönbség = 1 időzóna 1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség Tudja kiszámítani a helyi és a zónaidőt. Ismerje a keringés pályájának jellemzőit, a keringés idejét. Elemezzen a keringéssel kapcsolatos ábrákat. Ismerje a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló fogalmát és időpontját. Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti összefüggést. Tudjon példákat mondani az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására. 14

141 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit. Tudja időbeli sorrendjüket és hozzávetőleges időtartamukat, ismerje az egyes földtörténeti idők meghatározó eseményeit, képződményeit. Fogalmazza meg a légkör, a vízburok és a bioszféra fejlődésének kapcsolatát a földtörténeti eseményekkel. Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét, tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Ismertesse ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai jellemzőit. Értelmezze az asztenoszféra áramlásainak és a kőzetlemezek mozgásainak kapcsolatát. Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségét példák alapján A kőzetburok szerkezete Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg fogalmát, jellemezze a szerkezetét. Jellemezze a kontinentális, az óceáni kőzetlemezt és az asztenoszférát. Nevezze meg és csoportosítsa felépítésük szerint a nagy kőzetlemezeket A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A kőzetlemezek mozgásai Mutassa be a lemezmozgások okait, típusait és azok következményeit. Magmatizmus és vulkánosság Értelmezze a vulkáni tevékenység és a kőzetlemez-mozgások kapcsolatát. Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképződés folyamatát. Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint. Mutasson meg térképen és ismerjen fel térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat. Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére. A földrengés Magyarázza a földrengés kialakulásának okát, kapcsolatát a vulkánossággal és a lemezszegélyekkel. Mondjon példákat a pusztítás elleni védekezés lehetőségeire. 15

142 A hegységképződés Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek tulajdonságaival és mozgásaival. Tudjon ezekre példákat mondani. Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, össze-függésüket a gyűrt- és röghegységek kialakulásával. Tudjon példákat mondani típusaikra, formáikra. Legyen képes ábrákon, képeken megkülönböztetni a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük alapján. Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján A kőzetburok (litoszféra) építőkövei A Föld nagyszerkezeti egységei Ősmasszívumok (ősföld) Röghegységek Gyűrthegységek Süllyedékterületek, síkságok Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit. Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését. Tudja keletkezés szerint besorolni, csoportosítani és felismerni az alábbi ásványokat, kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag, bauxit, gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkáni tufák, márvány, palás kőzetek. Mondjon példát az előfordulásukra és a felhasználásukra. Tudja jellemezni a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt. Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit (ősföld, röghegység, gyűrthegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok), és tudjon példákat mondani azok előfordulására. Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlaton ezeket. Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs-előfordulások kapcsolatát. Ismertesse az ősmasszívumok szerkezeti típusait (fedett, fedetlen), morfológiai típusait (hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság, táblás vidék). Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrend-szer tagjait, jellemezze a szerkezetüket. Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrend-szer tagjait. Hasonlítsa össze a két hegységrendszert. Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét. Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon példát az egyes típusokra. Mutassa be gazdasági jelentőségüket. 16

143 A földfelszín formálódása Támassza alá példákkal a külső és a belső erők, valamint az ember szerepét a felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás, felhalmozás). Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínfor-mákat (mélyföld, alföld, fennsík, dombság, közép-hegység, magashegység, völgy, medence, hátság). Tudjon ezekre példát mondani a kontinensek és hazánk területéről, tudja megmutatni a térképen és felismerni a térképvázlatban A levegőburok A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete Sorolja fel és csoportosítsa a légkört alkotó anyagokat. Ismertesse a légkör szerkezeti felépítését, a szférák jellemzőit és a bennük lezajló változások lényegét. Tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni. Mutassa be példák alapján az emberi tevékenység légszennyező és az ózonréteget károsító hatásait, következményeit, a szennyezés csökkentésének lehetőségeit A levegő felmelegedése Magyarázza a levegő felmelegedését a földrajzi helyzet, a napsugarak hajlásszöge alapján. Bizonyítsa példákkal a felmelegedést és a lehűlést módosító tényezők szerepét A légnyomás és a szél A szelek Ciklon és anticiklon Időjárási frontok Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását, jelentőségét. Fogalmazza meg a felmelegedés és a lehűlés törvényszerűségeit. Mutassa be a hőmérséklet napi és évi járásának folyamatát és összefüggését a Föld fő mozgástípusaival. Tudja kiszámítani a napi és az évi középhőmérsékletet, a napi hőingást, az évi közepes hőingást, az abszolút hőingást. Ismerje az izoterma fogalmát. Legyen képes hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolására és hőmérsékleti tematikus térképek összehasonlítására, elemzésére. Ismerje a légnyomás és az izobár fogalmát. Magyarázza a légnyomás változásának okát. Magyarázza a szél kialakulását, kapcsolatát a hőmérséklet és a légnyomás változásával; a Föld forgásából származó eltérítő erő szerepét a légáramlás irányának kialakulásában. Ismertesse a mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon jellemzőit, kialakulásuk fő térségeit. Mutassa be hatásukat az időjárásra és az éghajlatra. Magyarázza a hidegfront és a melegfront kialakulásának feltételeit, mozgásukat, felhőzetüket, csapadékzónáikat. Legyen képes légköri képződmények felismerésére időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Elemezzen időjárási térképeket. 17

144 A szél felszínformáló tevékenysége Az általános légkörzés Az általános légkörzés rendszere A monszun szélrendszer Mutassa be a szél pusztító, szállító és építő felszínalakító munkáját. Ismerjen fel ábrán, képen a szél által formált képződményeket. Mutassa be a magas és alacsony légnyomású, a leszálló és felszálló légáramlású övezetek kialakulásának okait. Ismertesse az állandó szélrendszerek (passzátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek) jellemzőit és kialakító tényezőiket. Legyen képes bemutatni az általános légkörzés rendszerét egyszerű rajzon. Mutassa be a monszunszél évszakos irányváltozását és következményeit a mérsékelt és a forró övezetben Víz a légkörben Tudja használni a légköri folyamatok bemutatása során a következő fogalmakat: tényleges- és viszonylagos vízgőztartalom, telítettség, túltelítettség, harmatpont, kicsapódás, halmazállapot-változás. Tudja bemutatni ábra segítségével a felhőképződés folyamatát. Magyarázza a csapadékképződés és a különböző csapadékfajták kialakulásának folyamatát. Tudja példákkal alátámasztani a csapadék jelentőségét Az időjárás és az éghajlat Értse az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonyát, az időjárási és éghajlati elemek változásainak folyamatát, okait. Ismertesse az időjárás-jelentés és előrejelzés jelentőségét a mindennapi életben és a gazdaságban. Tudjon az éghajlati elemekkel kapcsolatos tematikus térképeket és klímadiagramokat összehasonlítani, adatokból diagramot szerkeszteni, szöveges forrásanyagot feldolgozni A vízburok földrajza A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger Az óceánok és a tengerek Mutassa be a vízburok tagolódását, a víz körforgásának folyamatát, az egyes területek vízháztartását meghatározó tényezőket. Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti különbségeket. A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és lehűlésének, fagyáspontjának sajátosságait, a víz fajhőjének és hőtároló képességének összefüggéseit. Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással. 18

145 A tengervíz mozgásai Magyarázza az óceán- és a tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását és működését, lássa összefüggését az általános légkörzéssel. Tudjon megmutatni térképen hideg és meleg tengeráramlásokat. Bizonyítsa tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével a tengeráramlások éghajlatmódosító hatását és mondjon példát azokra. Értelmezze a tengerjárás kialakulását, természeti- és társadalmi-gazdasági következményeit. Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést. A világtenger társadalmigazdasági hasznosítása A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A tavak A folyóvizek Mutassa be példák alapján a világtengert, mint természeti erőforrást. Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait. Tudjon példákat mutatni a térképen az egyes típusokra. Ismertesse a tavak pusztulásának okait és szakaszait. Értékelje az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és pusztulásában. Mondjon példát a tavak hasznosítási módjaira. Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás. Mutassa be a folyó vízjárásának jellemzőit, összefüggéseit a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal. Tudja kiszámítani a folyó vízhozamát. Ismertesse a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket. Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját. Mutassa be példák alapján az emberi beavatkozások vízfolyásokra gyakorolt hatásait, mondjon véleményt azokról A felszín alatti vizek Magyarázza a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatát. Ismertesse a felszín alatti vizek kialakulását, vizük mozgását, valamint egymással, a csapadékkal és a párolgással való kapcsolatát. Tudja rendszerezni a felszín alatti vizeket különböző szempontok szerint. Ismerje fel és jellemezze a felszíni és felszín alatti karsztformákat (víznyelő, dolina, polje, cseppkő, barlang), barlangi patak, karsztforrás. 19

146 A komplex vízgazdálkodás elemei A jég és felszínformáló munkája Ismerje a folyószabályozás lényegét és módszereit, mutassa be jelentőségét a társadalmigazdasági életben. Ismertesse a belvíz kialakulásának okait, az ár- és belvízvédelem feladatait. Sorolja fel a víznyerés lehetőségeit. Bizonyítsa példákkal a domborzat és a csapadék kapcsolatát a vízenergia hasznosításának lehetőségeivel. Mutassa be példák alapján a vizek védelmének, a vízzel való takarékosságnak szükségességét. Mutassa be ábra alapján a hóhatár magasságának összefüggését a földrajzi szélességgel és a domborzattal. Ismertesse a gleccserek és a belföldi jégtakaró pusztító és építő munkáját. Ismerje fel ábrán, képen a jég által formált képződményeket (pl.: jég csiszolta felszín, tóhátság, gleccservölgy, morénasánc, morénasíkság) A talaj Jellemezze a leggyakrabban előforduló talajtípusokat, (pl. mezőségi talaj, barna erdei talaj, podzol, trópusi vörösföld, szikes), tudjon példát mondani földrajzi elhelyezkedésükre. Mondjon példákat a talaj pusztulását előidéző emberi tevékenységekre. Soroljon fel a talaj védelmét szolgáló megoldásokat, művelési módokat A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezetek Valódi éghajlati övezetek Magyarázza egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés mértékének földrajzi szélességtől függő változását. Tudja bejelölni térképvázlatba a szoláris éghajlati övezeteket, tudja megfogalmazni helyüket a földrajzi fokhálózatban. Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a domborzat az éghajlatot. 20

147 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Monszun vidék Értelmezze a földrajzi övezetesség fogalmát, rendszerét (övezet, öv, terület/vidék). Jellemezze az egyes övezetek, övek, területek/vidék éghajlati, vízrajzi és felszínformálódási sajátosságait, talaját és élővilágát. Mutassa be, hogyan befolyásolják a természetföldrajzi jellemzők a társadalom lehetőségeit az egyes övezetekben, övekben, területeken. Sorolja fel az egyes övek, területek/vidék legfontosabb gazdasági növényeit, tenyésztett állatait, a gazdálkodás területi típusait. Ismerje fel és jellemezze fényképek, ábrák és leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus területeit. Tudja elemezni a Föld és a kontinensek zonalitását bemutató tematikus térképeket, diagramokat. Tudjon klímadiagramokat értelmezni és összehasonlítani. Ismertesse a különböző övezetek, övek főbb környezeti problémáit Mutassa meg térképen és ismerje fel kontúrtérképen az egyes övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedését. Mutassa be a környezeti tényezők és a természetföld-rajzi jellemzők változását az Egyenlítő és a térítőkörök között. Magyarázza az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. Mutassa be a passzát szélrendszer szerepét az egyen-lítői éghajlat és a többi természetföldrajzi jellemző kialakulásában. Mutassa be a trópusi erdőirtások és felégetések következményeit. Hasonlítsa össze a nedves és száraz szavanna éghajlati sajátosságait, értse a különbségek okát. Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között. Értelmezze a száraz és csapadékos időszak váltakozá-sának hatását az egyes természetföldrajzi tényezőkre. Mutassa be a szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait. Értelmezze az állandóan leszálló légáramlás szerepét trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban. Magyarázza a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun kialakulását, a nyári és a téli monszun, valamint a domborzat szerepét a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában. 21

148 4.4. Mérsékelt övezet Értelmezze az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. Ismertesse a mérsékelt övezeti erdőirtások, a füves területek feltörésének, túllegeltetésének következményeit Meleg-mérsékelt öv Mediterrán terület Monszun terület Mutassa be a mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggését az uralkodó szélrendszer váltakozásával. Hasonlítsa össze különböző források alapján a forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlatot Valódi mérsékelt öv Óceáni terület Mérsékelten szárazföldi terület Mutassa be az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatását a természetföldrajzi tényezők NY K irányú változásaira. Ismertesse a környezeti tényezők szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőinek változásában. Mondjon példát térkép segítségével az óceánok és a tengeráramlások éghajlatmódosító hatására. Ismertesse a nedves-kontinentális éghajlat átmeneti jellegét. Szárazföldi terület Szélsőségesen szárazföldi terület Mutassa be a száraz-kontinentális éghajlat kialakulásának okait. Ismertesse a terület speciális környezeti problémáit (a nem-művelt területek feltörése, túlöntözés, stb.) kialakulásuk okait. Ismertesse a tengerektől való távolság és a domborzat szerepét a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat kialakulásában. Hasonlítsa össze a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatot. Mutassa be a hő- és fagyaprózódás felszínformáló szerepét a területen. Ismertesse az időszakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait, a vízszerzési lehetőségek szerepét a terület gazdasági hasznosításában. 22

149 4.4.3 Hideg-mérsékelt öv Hasonlítsa össze a tajga éghajlat kiterjedését az északi és a déli félgömbön. Bizonyítsa példákkal a gazdasági hasznosítás okozta környezeti problémákat az övben A hideg övezet Sarkköri öv Sarkvidéki öv 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség Ismertesse a sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjait. Ismertesse, hogyan befolyásolják a hideg övezet természetföldrajzi jellemzői a társadalom lehetőségeit. Mutassa be a tundra éghajlat hatását a többi természetföldrajzi jellemzőre. Ismertesse az állandóan fagyos éghajlat hatásait a többi természetföldrajzi jellemzőre és az élővilág elterjedésére. Mutassa be az összefüggést a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényezők változása között. Mutassa be keresztmetszeti ábrák segítségével a forró és a mérsékelt övezet hegységeinek függőleges övezetességét, a gazdálkodási lehetőségek változását. Mondjon példát olyan országokra, ahol a mezőgazda-sági termelés a függőleges övezetességhez igazodik. 5. A népesség- és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői A népesség számbeli alakulása, összetétele Mutassa be a demográfiai robbanás okait, következményeit. Tudja kiszámítani a természetes szaporodás mértékét. Jellemezze a népesedési szakaszokat. Magyarázza példák alapján a természetes szaporodást befolyásoló tényezőket. Tudja leolvasni és értelmezni a korfa adatait. Mutassa be adatok alapján a népesség kor- és foglalkozási szerkezetét, következtessen abból a gazdaság fejlettségére. A népesség területi eloszlása Tudja kiszámítani adatok alapján a népsűrűséget. Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld legnagyobb népességkoncentrációit. Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen elrendeződésének okait és következményeit. 23

150 5.2. A települések földrajzi jellemzői Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltérő arányait és annak összefüggéseit a gazdasági fejlettséggel. Ismertesse és tudja megmutatni térképen az emberfajták földrajzi elterjedését. Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint. Mutassa be példák alapján a város kialakulásának folyamatát. Magyarázza a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket. Ismerje fel képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböző földrészeken. Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk és funkciójuk szerint. Ismertesse a tanya változó szerepét és típusait. Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros kialakulásának folyamatát, mutasson példát ezekre a térképen. Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, nevezzen meg megoldási lehetőségeket. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai A gazdasági fejlettség és területi különbségei A világgazdaság működése és folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata Mutassa be a világgazdaság ágazati felépítését. Mutassa be az egyes társadalmi tényezők (pl. munkaerő minősége, népesség struktúrája, hagyományok, a rendelkezésre álló tőke stb.) szerepét a gazdasági életben. Nevezze meg a gazdasági fejlettség fő mutatóit. Értelmezze és alkalmazza a gazdasági fejlettség mutatóit, az összehasonlítás módszereit. Tudjon példákat különböző fejlettségű országokra. Mutassa be példák alapján a gazdasági fejlettség területi különbségeit, kapcsolatát az életszínvonallal. Ismerje föl leírásokban és hírekben a globalizáció folyamatát, jelenségeit. Ismertesse a multinacionális vállalatok működésének elvét példák alapján. Mutassa be a világkereskedelem legjelentősebb irányait és főbb országcsoportjait, országait. Mutassa be példákkal a külkereskedelem áruszerkezetének összefüggését a fejlettséggel. Nevezzen meg fontos kereskedelmi társulásokat. 24

151 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata Növénytermesztés Állattenyésztés Erdőgazdálkodás, hal- és vadgazdálkodás 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása Energiagazdaság Értékelje az élelmiszergazdaság szerepét a gazdasági életben. Mutassa be példákkal a természeti tényezők és a mezőgazdaság kapcsolatát, az élelmiszertermelés övenként, területenként eltérő lehetőségeit és a mezőgazdasági termelés módjait. Hasonlítsa össze a mezőgazdasági termelés típusait. Legyen képes az élelmiszergazdasággal kapcsolatos tematikus térképek olvasására, adatsorok értelmezésére, az ábrázolt összefüggések feltárására. Mondjon példát a mezőgazdasági termelés következtében fellépő környezetkárosító folyamatokra. Mutassa meg a térképen a művelésre alkalmas területek földrajzi eloszlását, kapcsolatát a földrajzi övezetességgel. Tudja csoportosítani a termesztett növényeket és megnevezni termesztésük legfontosabb körzeteit. Következtessen adatokból, valamint az állattartás feltételeiből az állattenyésztés fejlettségére. Mutassa be példákkal a vallás és a társadalmi szokások szerepét az állattartásban. Nevezze meg az erdőgazdálkodás és a halászat fő területeit a Földön. Mutassa be az erdők ökológiai szerepét és az erdőket veszélyeztető folyamatokat. Mutassa be a túlhalászás okait és veszélyeit. Mutassa be az energiagazdaság szerepét a gazdasági életben. Tudja csoportosítani az energiahordozókat. Ismerje az energiahordozók keletkezésének módját, alkalmazásuk előnyeit és hátrányait. Tudja megmutatni a térképen a világ legfontosabb kőszén-, kőolaj- és földgázlelőhelyeit. Tudja összehasonlítani az energiahordozók kiterme-lésének és felhasználásának területi elhelyezkedését. Olvassa le adatsorokból az energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változásokat. Mondjon példákat az energiagazdaság okozta környe-zeti problémákra. Érveljen a környezetkímélő energia-termelés és felhasználás szükségessége mellett. 25

152 Ipar 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése Az infrastruktúra Mutassa be adatsorok vagy diagramok alapján az ipar változó jelentőségét a gazdasági életben. Tudja használni az ipar fejlettségének jellemzésére alkalmas mutatókat. Mutassa be a telepítő tényezők szerepét és azok átérté-kelődését az egyes iparágak és iparvidékek életében. Tudjon példákat mutatni a térképen a kitermelő- és a feldolgozóipari körzetekre, valamint a nagy hazai és nemzetközi ipari tömörülésekre. Tudjon térképek segítségével bemutatni egy tipikus gazdasági régiót. Ismerje fel képi vagy szöveges források alapján az ipari termelés környezetkárosító hatásait. Értékelje a közlekedés társadalmi-gazdasági szerepét. Mutassa be a közlekedési hálózat kialakulása és a természeti adottságok közötti összefüggést. Értékelje az egyes szállítási módok előnyeit és hátrányait. Mutassa be a közlekedési ágazatok arányában történt változásokat, ezek okait. Olvassa le tematikus térképről az áruszállítás legfontosabb irányait. Mutassa be példák segítségével az egyes közlekedési-szállítási módok környezetkárosító hatásait. Indokolja a hírközlés fontosságát a társadalmi-gazdasági élet fejlődésében. A harmadik és a negyedik szektor A működő tőke és a pénz világa Mutassa be diagramok, adatok segítségével a harmadik és a negyedik szektor szerepének időbeli átalakulását. Illusztrálja példákkal a szolgáltatás jelentőségének és belső arányainak változását. Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizetőképes kereslet és a gazdasági egyensúly összefüggését. Tudja felsorolni a költségvetés fő összetevőit. Sorolja fel az infláció kialakulásának, növekedésének okait és következményeit. 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok Mutassa meg a térképen a világgazdasági pólusokat és azok vezető országait. Mutassa be összehasonlító adatsorok vagy diagramok alapján a pólusok világgazdasági jelentőségét. 26

153 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok Hasonlítsa össze a centrum- és a periféria országok világgazdasági szerepkörét. Értelmezze a periféria helyzet társadalmi-gazdasági jellemzőit. Mutassa meg térképen a Föld különböző területeinek periféria-országait. Mutassa be az egyoldalú gazdasági szerepkörű (pl. banánköztársaságok, nyersanyag-kitermelő, főként bérmunkát végző, idegenforgalmi szolgáltatásból élő) országok gazdasági nehézségeit adatsorok, képek, szemelvények segítségével. Értékelje az olajországok világgazdasági jelentőségét és a tranzitországok szerepét. Mutassa be példák alapján a társadalmi sajátosságok (pl. vallási- és nemzetiségi összetétel, gyarmati múlt) jelentőségét az egyedi szerepkörök kialakulásában. 8. Magyarország földrajza 8.1. A Kárpát-medence természetés társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai Földtani adottságok Hazánk éghajlata Hazánk vízrajza Igazolja a medence-jelleg érvényesülését a Kárpát-medencében. Tudja elhelyezni hazánkat a térképen, a földgömbön, Európában és a Kárpát-medencében. Jellemezze a Kárpát-medence nemzetiségi összetételét tematikus térképek és adatsorok segítségével. Ismertesse a magyarság elhelyezkedését a Kárpát-medencében és a világban. Magyarázza folyamatábra vagy táblázat segítségével a földtörténeti idők meghatározó jelentőségű geológiai eseményeit. Nevezze meg és mutassa meg térképen az egyes idők, időszakok főbb képződményeit. Sorolja fel hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit. Ismertesse területi előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit. Mutassa be földrajzi helyzetünk éghajlati következményeit, a legfontosabb módosító tényezőket. Tudja jellemezni hazánk éghajlatát. Értékelje felszíni vizeink gazdasági jelentőségét. Ismertesse a felszín alatti vizek hazai típusait, előfordulásait, hasznosítását. 27

154 Magyarázza vizeink környezeti problémáit. Mondjon példákat a vízvédelem hazai lehetőségeire és megoldásaira. Tudja megnevezni kontúrtérképen hazánk legjelentősebb folyóit, tavait és jellemezze azokat. Hazánk élővilága és talajai 8.3. Magyarország társadalmigazdasági jellemzői Népesség- és településföldrajzi jellemzők Nemzetgazdaságunk A gazdaság ágazatai, ágai Mutassa be a természetes növénytakaró területi változásait, a legjelentősebb talajtípusok elhelyezkedését tematikus térképek segítségével. Ismertesse hazánk fő népesedési folyamatait és azok társadalmi-gazdasági következményeit. Értelmezze hazánk korfáját. Olvassa le diagramokról, adatsorokról és elemezze a népességszám, a természetes szaporulat alakulását. Nevezzen meg magas és alacsony népsűrűségű területeket, indokolja a különbségeket. Tudja, hogy mely nemzetiségek és hol élnek hazánkban. Mutassa be a hazai foglalkozási szerkezetet, átalakulását, magyarázza az okait. Mutassa be hazánk településföldrajzi jellemzőit térképek, képek, adatsorok, ábrák alapján. Ismertesse a magyar nemzetgazdaság jellemző vonásait, területi és szerkezeti átrendeződését ábrák, statisztikai adatsorok, tematikus térképek segítségével. Alkalmazza az országok gazdaságának összehasonlítására szolgáló mutatókat a magyar gazdaság európai és a világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatására. Olvassa le tematikus térképekről a GDP regionális adatait, és magyarázza az eltéréseit. Értékelje hazánk természeti erőforrásait és azok szerepét a nemzetgazdaságban. Tudjon adatsorok, ábrák segítségével tényeket, folyamatokat, összefüggéseket megállapítani az egyes ágak, ágazatok helyzetéről, a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepéről. Mutassa be az ipar szerkezeti átalakulásának folyamatát, a húzóágazatok szerepét. Ismertesse az ipar területi elrendeződését, főbb telephelyeit, elemezzen a témához kapcsolódó tematikus térképeket. Bizonyítsa éghajlati és talajadottságaink szerepét a művelési ágak megoszlásában, főbb terményeink előállításának területi elhelyezkedésében. 28

155 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmigazdasági képe Az Alföld Nevezze meg a történelmi borvidékeket térkép alapján. Mutassa be tematikus térképek segítségével az infrastruktúra és a településhálózat kapcsolatát. Értékelje hazánk közlekedésföldrajzi helyzetét Mutassa be és helyezze el a térképen a fontosabb idegenforgalmi körzeteket, tájegységeket, ismertesse azok értékeit. Soroljon fel a világörökség részeként számon tartott hazai értékeket. Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában. Mutassa be ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét. Nevezze meg főbb kereskedelmi partnereinket. Ismertesse hazánk integrációs törekvéseit, ennek okait. Ismertesse térkép segítségével a nagytájakat és résztájaikat, tudja ezeket kontúrtérképen megnevezni. Jellemezze a nagytájak felszínét, éghajlatát, vízrajzát, főbb talajtípusait, ásványkincseit és a természeti adottságok hatásait a mezőgazdaságra. Ismertesse a nagytájak természeti és kulturális értékeit, idegenforgalmi lehetőségeit és központjait. Mutassa meg térképen és nevezze meg kontúrtérképen a nagytájak főbb településeit. Kapcsolja hozzájuk a jellemző természeti erőforrásokat és gazdasági tevékenységeket. Magyarázza a résztájak eltérő természeti adottságainak szerepét az élelmiszergazdaságban. Ismertesse az Alföld szerepét a szénhidrogén-bányászatban. Mutassa be az Alföld jellemző településtípusait. A Kisalföld és a Nyugati peremvidék (Alpokalja) Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között. Jellemezze a két táj fő ipari ágazatait, azok telepítő tényezőit. Bizonyítsa éghajlati tematikus térképekkel az óceáni és a mediterrán hatás érvényesülését. A Dunántúli-domb- és hegyvidék A Dunántúli-középhegység Az Északi-középhegység Nevezze meg a nagytáj tagjait és azok kőzetanyagát. Ismertesse példák alapján a bányászat környezeti hatásait. Tudja az Északi-középhegység tagjait elkülöníteni kialakulásuk és kőzetanyaguk szerint. 29

156 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Budapest 8.6. Magyarország környezeti állapota Mutassa meg a térképen, nevezze meg kontúrtérképen hazánk nagyrégióit. Mutassa be a nagytájakról tanult természeti-társadalmi ismeretek alkalmazásával a régiók jellegzetességeit, erőforrásait, fejlesztésének lehetőségeit. Hasonlítsa össze adatsorok segítségével az egyes régiók kedvező és kedvezőtlen mutatóit. Jellemezze a főváros településszerkezetét ábrák segítségével. Mutassa be központi szerepét az ország társadalmi-gazdasági életében. Értékelje hazánk környezeti állapotát tematikus térképek, összehasonlító adatsorok, fotók segítségével. Mutassa be a medence- és a tranzit-jelleg szerepét a környezet szennyeződésében, és az összefogás szükségességét ezek csökkentésére. Tudjon példát mondani a nagyvárosok környezeti ártalmairól, a megoldás lehetőségeiről. Mondjon példákat a környezet védelmében tett intézkedésekről és azok eredményeiről. Ismerje fel térképen, kontúrtérképen és nevezze meg hazánk nemzeti parkjait, a világörökséghez tartozó értékeit. Mondjon példát hazánk környezetvédelmi problémákkal foglalkozó intézményeire, azok tevékenységére. 9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és geológiai szerkezetük közötti összefüggést. Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggését. Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait. Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a kontinensen. Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggést. Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait, és jellemezze azokat. Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait. Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait. 30

157 99.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmi- gazdasági fejlődés népsűrűséggel való kapcsolatát. Mutassa meg térképen Európa sűrűn lakott területeit, nagy agglomerációit, és indokolja az elhelyezkedésüket. Tudja felsorolni, térképen megmutatni, kontúrtérképen megnevezni Európa országait, fővárosait. Tudja megmutatni a térképen és megnevezni a kontúrtérképen a tanult országok legfontosabb gazdasági központjait, és ismertesse jellemzőiket. Nevezze meg a tanult országok jellegzetes mezőgazdasági terményeit, ásványkincseit és ipari termékeit. Mutassa be az együttműködés kialakulását, lényegét és legfontosabb területeit, hatását a tagállamok társadalmi-gazdasági életére. Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, főbb intézményeit. Ismertesse hazánk és a szervezet kapcsolatát. Mutassa be példákkal alátámasztva az unión belüli területi fejlettségi különbségeket, a regionális politika fő vonásait. Legyen képes statisztikai adatok elemzésére az Európai Unióval kapcsolatban Észak-Európa Ismertesse a kontinensrész és országainak gazdasági életében szerepet játszó természeti és társadalmi tényezőket. Mutassa be tematikus térképek segítségével az ipar és a mezőgazdaság területi elhelyezkedésének sajátos vonásait Nyugat-Európa Egyesült Királyság Mutassa be konkrét példákon a szigetország földrajzi fekvésének és ásványkincseinek szerepét a gazdaság fejlődésében. Ismertesse a hagyományos iparvidékek telepítő tényezőit, az ipar területi átrendeződésének okait. Franciaország Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait. Ismertesse a mezőgazdaság legfontosabb területi jellemzőit. Ismertesse az ország szerepét az Európai Unió élelmiszertermelésében. 31

158 9.6. Dél-Európa Mutassa be a tipikus mediterrán táj természetföld-rajzi jellemzőit és a hozzá kapcsolódó gazdálkodást. Ismertesse a mediterrán mezőgazdaság alapvető típusainak termékeit. Indokolja tények bemutatásával Dél-Európa kétarcúságát, gazdasági megosztottságát. Olaszország Spanyolország Hasonlítsa össze az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságait, gazdasági fejlettségét. Ismertesse a főbb gazdasági központokat. Szerbia és Montenegro Horvátország 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Németország Ismertesse az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségeket, és sorolja fel az utódállamokat. Ismertesse az ország nemzetiségeit. Mutassa be Dalmácia idegenforgalmának szerepét az ország életében, nevezzen meg idegenforgalmi központokat. Mutassa be Közép-Európa fekvésének társadalmi-gazdasági és környezeti következményeit. Jellemezze Közép-Európa természeti adottságait. Mutassa be konkrét példákon az eltérő természetföldrajzi környezet társadalmi-gazdasági következményeit. Mutassa be az ország területenként eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságait, a termelés különbségeit. Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági-társadalmi fejlődésének útját, az ország újraegyesítését követő eredményeket és problémákat. Mutassa be a Ruhr-vidék példáján a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti átalakulásának folyamatát. Tudja térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni továbbá jellemezni az ország nagytájait és gazdasági központjait 32

159 Lengyelország Csehország Ausztria Szlovénia Jellemezze és nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait és gazdasági központjait. Ismertesse a magashegységi környezet szerepét a gazdasági életben. Szlovákia Románia 9.8. Kelet-Európa természetés társadalom-földrajzi vonásai Oroszország Ukrajna Mutassa be a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő szerepét a gazdaság fejlődésében. Nevezze meg kontúrtérképen a gazdaság fontosabb központjait és magyar vonatkozású városait. Nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait, hasonlítsa össze természeti adottságait és erőforrásait. Tudjon megnevezni iparvidékeket, mezőgazdasági tájakat, kontúrtérképen felismerni gazdasági központokat. Nevezzen meg magyar kulturális központokat. Mutassa be a nagytájak természeti, társadalmi-gazdasági adottságait. Hasonlítsa össze az ország európai és ázsiai részének természeti adottságait, mutassa be azok kapcsolatát a népesség eloszlásával. Mutassa be a földrajzi övezetesség jellemzőit Oroszország területének példáján. Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Oroszország iparvidékeinek földrajzi jellemzőit. Mutassa be Oroszország világgazdasági szerepét. Jellemezze a Donyec-medence gazdaságának földrajzi összefüggéseit. Mutassa be tematikus térképek segítségével Ukrajna mezőgazdaságát. Nevezzen meg magyar vonatkozású településeket. 33

160 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10. Európán kívüli földrészek földrajza Mutassa be az egyes kontinensek földrajzi sajátosságait. Mutassa meg térképen, nevezze meg kontúrtérképen és jellemezze a nagytájakat, a folyókat, a tavakat. Mondjon példákat az egyes kontinenseken előforduló nagyszerkezeti egységekre. Elemezze tematikus térképek alapján a geológiai szerkezet és az ásványkincsek összefüggéseit. Mondjon példákat a kontinensek főbb erőforrásaira. Ismerje fel képek, ábrák, leírások és tematikus térképek alapján a földrajzi öveket, a kontinensek jellemző területeit, tipikus tájait. Ismertesse a népességkoncentrációk kialakulását, jellemzőit, a népesség egyenlőtlen elhelyezkedésének okát. Magyarázza a kontinensek országcsoportjainak eltérő ütemű gazdasági fejlődését. Ismertesse a mezőgazdasági termelés egyes kontinenseken jellemző típusait és azok fontosabb terményeit. Tudja felsorolni, térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni a kontinensek jellegzetes térségeit, tanult országait, azok fővárosát és egyéb gazdasági központjait. Tudjon példát mondani a földrészekről az emberi beavatkozás környezetkárosító hatásaira Ázsia Általános földrajzi kép Ismertesse az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okait. Mutassa be példák alapján a monszun szerepét a gazdasági élet jellemzőinek kialakulásában. Mutassa be a népességrobbanást statisztikai adatok segítségével, mondjon példákat a következményeire és a megoldásukra tett erőfeszítésekre. 34

161 Országai Kína Japán Ismertesse a népességszám növekedésének időbeli változásait. Hasonlítsa össze Kelet- és Nyugat-Kína mezőgazdasá-gát. Ismertesse az ország erőforrásait, az országon belüli területi fejlettségi különbségek okait. Mutassa be statisztikai adatok, diagramok és szöveges források felhasználásával az ország világgazdasági jelentőségét. Mutassa be a sziget-helyzet és a természeti erőforrások szűkösségének következményeit a gazdasági fejlődésben. Ismertesse a társadalomi-gazdaság fejlődés sajátos vonásait. Mutassa be a természeti feltételekhez és a társadalmi szokásokhoz alkalmazkodó japán mezőgazdaság vonásait. Nevezze meg az ipar fő ágazatait, termékeit. Tudja tényekkel alátámasztani a japán gazdaság szerepét a világkereskedelemben. India Ismertesse az ország népesedési folyamatát és ezek összefüggését az élelmezéssel. Jellemezze a természeti adottságokhoz igazodó mezőgazdaságot Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai Nyugat-Ázsia, arab világ Ausztrália és Óceánia Nevezze meg a térséghez tartozó országokat. Mutassa be példák alapján a térség országainak sajátos társadalmi-gazdasági fejlődését, azok természeti és társadalmi hátterét. Nevezzen meg a területen élő népeket. Mutassa be statisztikai adatok és diagramok alapján a terület kőolajgazdagságának világgazdasági jelentőségét. Ismertesse példák alapján a kőolaj szerepét a térség országainak társadalmi-gazdasági életében. Csoportosítsa a térség országait gazdasági fejlettségük alapján. 35

162 10.4. Afrika általános földrajzi képe Jellemezze Afrika tipikus tájait (sivatag, oázis, éhségövezet). Mutassa be a mezőgazdasági termelés övezetes elrendeződését. Mondjon példákat a gazdaságilag fejlett és fejlődő területekre, országokra Amerika Általános földrajzi képe Országai Amerikai Egyesült Államok Mexikó Brazília Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságait, erőforrásait. Igazolja példákkal az észak-déli nyitottság éghajlati következményeit Észak-Amerikában. Mutassa be a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség hatását a gazdálkodásra. Mutassa be a kontinens társadalmi-kulturális alapon történő felosztásának jellemzőit. Hasonlítsa össze az ültetvényeken és a farmvidékeken folyó termelést. Mondjon példákat az ipar szerkezetének és fejlettségének különbségeire az egyes kontinensrészeken. Mutassa be az USA világgazdasági vezető szerepének kialakulását. Értékelje fejlődésének természeti és társadalmi feltételeit. Jellemezze az ország gazdaságának szerkezetét. Jellemezze tematikus térképek alapján a mezőgazdaság övezetességét. Ismertesse az egyes övek sajátosságait, fő terményeit. Hasonlítsa össze az egyes gazdasági körzetek és a központok természeti és társadalmi adottságait, a jellemző gazdasági tevékenységeket, a fejlődés eltérő ütemét. 36

163 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A Föld eltartóképessége Urbanizációs problémák A környezeti válság kialaklása és az ellene folytatott küzdelem A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben Mutassa be példákkal az egyik geoszférában történt beavatkozás hatását más geoszférákra. Ismertesse lakóhelyének környezeti problémáit. Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére. Mutassa be a népességszám növekedésének sajátos társadalmi következményeit és összefüggéseit. Értelmezze, hogy miért van szükség a demográfiai robbanás megfékezésére, a háborús és a katasztrófaveszélyek felszámolására. Mutassa be az összefüggést a környezet állapotának romlása és az életminőség alakulása között. Mutassa be az összefüggést a városi életforma és a környezet fokozott terhelése között. Igazolja példákkal az életminőséget befolyásoló előnyöket és hátrányokat. Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére. Nevezze meg a világ globális problémáit (túlnépesedés, éhínség, energiahiány, nyersanyaghiány, vándormozgalmak, a tőke egyenlőtlen eloszlása, gazdasági polarizáció, környezeti gondok). Ismerje fel a globális problémákat hírekben, folyamatokban, jelenségekben, és mutassa be kialakulásuk főbb okait. Ismertesse a globális környezeti problémákkal foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek (UNEP, FAO, UNESCO, WHO) főbb tevékenységeit. Mondjon példákat a természeti katasztrófák és az ember okozta környezeti problémákra. Mutassa be azokban a társadalom felelősségét. Ismertesse a megoldásokra irányuló nemzetközi törekvéseket, indokolja az összefogás szükségességét. Mutassa be a természetvédelem céljait, területi egységeinek szerveződését. 37

164 FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK taneszköz jegyzéke 1. Hazánk Európában és a Kárpát-medencében elfoglalt földrajzi helyzetének szemléltetésére alkalmas eszköz 2. Természeti adottságaink tematikus bemutatására alkalmas eszköz 3. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk szemléltetésére alkalmas eszköz 4. A magyar gazdaság szerkezetének, infrastruktúrájának, nemzetközi kapcsolatainak bemutatására alkalmas eszköz 5. Tájaink földrajzi jellemzésére alkalmas eszköz 6. Természeti és társadalmi környezet megfigyeltetésére, szemléltetésére, illetve a regionális ártalmak mérésére alkalmas eszköz és tanulói munkaeszköz 7. A népesség, a települések és a gazdasági élet szemléltetésére alkalmas eszköz 8. Tipikus gazdasági tájak és átalakulási folyamataiknak szemléltetésére alkalmas eszköz 9. A gazdasági élet területi szerveződésének szemléltetésére alkalmas eszköz 10. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedése következményeinek szemléltetésére alkalmas eszköz 11. A regionális és a globális környezeti ártalmak összefüggéseinek és megoldásainak szemléltetésére alkalmas eszköz 12. A főbb nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenységének szemléltetésére alkalmas eszköz 13. Országismereti játékokat tartalmazó, ismeretbővítésre, képességfejlesztésre alkalmas eszköz 14. Magyarország geológiai, talaj, természet és környezetvédelmi, idegenforgalmi és közlekedési viszonyainak szemléltetésére alkalmas eszköz (falitérkép) 15. Magyarország egy tetszés szerinti táját bemutató nagyméretarányú (1:50000) térkép 16. A Naprendszer bemutatására alkalmas csillagászati falitérkép 17. A világatlasz bemutatására alkalmas interaktív eszköz 38

165 11. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatikai tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél annak az attitűdnek a kialakítása, hogy az egyén érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk az informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket teremt. Az oktatás fő célkitűzései: Korszerű alkalmazói készség kialakítása, a számítógépek, az informatikai eszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése; Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése, az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, és az új körülményekhez alkalmazkodni kell; Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása; az informatika etikai és jogi szabályinak megismertetése, tudatosítani kell a tanulókban az információ szerzés, feldolgozás és felhasználás etikai és jogi szabályait; Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére.

166 Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat helyénvalóan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információt legyen képes kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretterjesztés alapjait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentum formákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. 11. évfolyam éves óraszám: esti: 36 óra Tevékenységformák Informatikai alapok: Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. telefon) használata. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Operációs rendszer: 2

167 A billentyűzet és az egér használata. Eligazodás az operációs rendszerben, szolgáltatások használata. Jelszóval védett azonosító használata, be- és kilépés az iskolai hálózatba. A hálózati környezetben való munka alapszabályainak megismertetése. Vírusok fajtái, védekezés terjedésük ellen, vírusirtó futtatása. Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok kibontása. Szövegszerkesztés: A szövegszerkesztő program alapszolgáltatásainak alkalmazása. A szöveg karakter szintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. A szöveg bekezdés szintű formázása: margóhoz igazítás, térközök. A szöveg lapszintű formázása: fejléc, lábléc, lapszámozás. Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget és képet is tartalmazó dokumentumok készítése. Az internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Szerzői jogok. Táblázatkezelés Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése előnyeinek bemutatása. Adatok táblázatos formába rendezése. Adathalmazból következtetések megfogalmazása; kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések kiolvasása; táblázatok összetartozó adatainak, egyszerű összefüggéseinek felismerése. A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) ismerete. Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. Az adatbázis-kezelés; adatok gyűjtése, feldolgozása, keresés nyilvános adatbázisokban. Kommunikáció hálózaton Egy levelezőprogram használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat. Emotikonok és rövidítések jelentése és értelmezése, ezek közül néhány rendszeres használata. Netikett. Hálózati keresőgépek használata, az egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés módja, szintaktikája. Egy letöltött web-oldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Az alábbiakban minden témakör első altémája ismétlő, szintre hozó jellegű. 3

168 Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Az informatika alapjai Operációs rendszer A számítógép fő részei. Informatikai alapegységek (bit, byte, s ezek többszörösei). Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató, multimédiás eszközök. A számítástechnika etikai, jogi problémái, kulturális hatása. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor). Héttér váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Állomány keresése, másolása, saját lemezek használata. Hálózati azonosító és jelszó szerepe. Belépés és kilépés módja. Hálózati szolgáltatások. A hálózat használatának alapszabályai, a Netikett. Vírus fogalma, hatása. Víruskereső indítása, vírusok irtása segítséggel. Vírusterjedés megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. Víruskereső üzeneteinek értelmezése, vírusok irtása. Egyéni felkészülés keretében elsajátítandó tananyag A számítógép használatának gyakorlása Tanult ismeretek, eljárások gyakorlása 4

169 Szövegszerkesztés A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Bekezdések és lapok formázása. A fejléc-lábléc, az oldalszámozás. Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás ellenőrzés. Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. A szövegbevitel gyakorlása, begépelése Formázások gyakorlása minta alapján Táblázat készítése. Hasábok kialakítása. A szöveg- ill. képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Táblázatok formázása minta alapján Digitális képek alkalmazása. Objektum, táblázat beillesztése. Szerzői jog. Felhasználói etika. Beillesztett objektumok formázása Táblázatkezelés Bevezetés a táblázatkezelésbe. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adtok táblázatos formába rendezése. Cella, sor, oszlop, hivatkozás. Egyszerű saját adatbázisok létrehozása. Egyszerű számítások elvégzése Függvények. Adattípusok, adatmegjelenítési formák. Adatmódosítás. A diagram fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramfajták. Tanult matematikai függvények használatának gyakorlása, grafikonok készítése Pénzügyi számítások Keresés meglévő adatbázisban. 5

170 Kommunikáció a hálózaton Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és munkaállomások kapcsolata Hálózatok csoportosítása összekötés és kiterjedtség szerint. Saját elektronikus cím használata. Elektronikus levelezés funkcióinak használata: küldés, fogadás, állományok csatolása. Információszerzés Internetről(pl. menetrend, telefonkönyv, jogszabályok, ) Tematikus és kulcsszavas kereső használata Web-hely kereséshez. Hasznos web-helyek önálló felkeresése: magyar honlap, MEK, vasúti információ, önkormányzati oldalak. Web-oldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra. Internet mobiltelefonon. Csevegő program bemutatása Hírcsoportok a hálózaton. Saját Web-oldal készítése. Meghatározott tananyaghoz kapcsolódó ismeretek keresése az interneten. A továbbhaladás feltételei Legyen képes kezelni a billentyűzetet, az egeret, a háttértárakat és a nyomtatót. Legyen képes tájékozódni az általa tanult operációs rendszerben. Tudja használni egy a számítógép karbantartásához szükséges segédprogram (vagy az operációs rendszer) néhány szolgáltatását. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Küldjön és fogadjon elektronikus levelet, tudja használni a világháló egyszerű lehetőségeit. Használja a helyi- és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Az INFORMATIKA taneszköz jegyzéke 6

171 1. Ismert, korszerű perifériákat (hardver eszköz) bemutató, szemléltetésre alkalmas eszköz 2. Korszerű hardver eszköz főbb egységeit, működését ábrázoló, a fontos szakkifejezéseket is feltüntető eszköz 3. A hír, információ, adat és kódolás fogalmi összefüggéseinek ábrázolására alkalmas eszköz 4. Az iskolában használatos operációs rendszerek főbb funkcióit bemutató oktatócsomag 5. Tömörítés, kicsomagolást végző és biztonsági másolatot készítő segédletek (jogtiszta szoftverek) 6. Számítógépes hálózati topológiákat (Internetes hálózatokat is) 7. A hálózati jogosultságokat ismertető eszköz 8. A szakszerű hálózati munka és levelezés szabályait szemléltető információhordozó 9. Egy szövegszerkesztő, illetve ábraszerkesztő vagy integrált lényeges funkcióit szemléltető információhordozó 10. A szöveg-, illetve ábraszerkesztés nyomdai és esztétikai elemeit szemléltető eszköz 11. Egy szöveg-, illetve ábraszerkesztő (vagy integrált) lényeges funkcióinak gyakoroltatását elősegítő eszköz 12. Iskola újság összeállítására alkalmas egyszerűbb kiadványszerkesztő eszköz 13. Egy korszerű táblázatkezelés lényeges funkcióinak bemutatását, szemléltetését elősegítő eszköz 14. A táblázatkezelés lényeges funkcióit, összefüggéseit szemléltető eszköz 15. Alapvető keresési és lekérdezési funkciók, feladtok szemléltetésére alkalmas eszköz 16. Adatbázis létrehozását (feltöltését) és karbantartását gyakoroltató intelligens eszköz 17. Egy adatbázis-kezelő felhasználói funkcióit bemutató, szemléltetésre alkalmas eszköz 18. A választott tankönyvhöz kapcsolódó, valamint a tananyaghoz tartozó oktatóprogramok anyagait tartalmazó munkaeszköz 19. Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban témakörű információhordozó 20. Közhasznú magyar információs adatbázisok felépítését, hozzáférhetőségét (Internet) szemléltető információhordozó 21. A választott tankönyv használatát elősegítő eszköz 22. A katalógusfajták és a bibliográfiahasználat elsajátíttatására és gyakorlására alkalmas tanulói munkaeszköz 7

172 23. A könyvtártípusok bemutatására alkalmas információhordozó 24. A könyvtártípusok használatának elsajátíttatására alkalmas eszköz 25. A dokumentumtípusokat és könyvtártípusokat bemutató eszköz 26. A katalógushasználat korszerű formáinak megismerésére alkalmas eszköz 27. Az információkezelés- és feldolgozás alkalmazásszintű ismertetésére alkalmas eszköz 8

173 AZ INFORMATIKA TANTÁRGY RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEI E dokumentum a kétszintű, egységes informatika érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga leírását tartalmazza. Az informatika vizsga a többi tantárgyhoz hasonlóan központi kidolgozású részletes vizsgakövetelményekre épül. E vizsga bármely középiskolában tanuló diák számára szabadon választható vizsga, s az oktatási törvénynek és az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően kétszintű lehet: közép- és emelt szintű. A középszintű vizsga alapvetően a középiskola tanulmányokat lezáró jellegű. Az emeltszintű vizsga mindenellett a felsőfokú informatikai tanulmányokhoz szükséges ismereteket és készségeket is méri. Mindkét vizsga gyakorlati és szóbeli részekből áll. A gyakorlati feladatsorokat és az emeltszintű szóbeli tételsort a vizsgaközpont tűzi ki, a középszintű szóbeli tételsor összeállítása - a vizsgaleírásban megadott jellemzők szerint é a vizsgát szervező intézmény feladata. A részletes követelményrendszer felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános követelmények szerkezetét követi. A középszintű érettségi anyagának meghatározásához elsődleges szempont, hogy a követelmények olyan ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába állást az információs társadalomban. Az emelt szintű érettségi anyagát ezen kívül meghatározzák az egyetemek és főiskolák informatikai szakjain várt tudás- és képesség-igények. Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon, továbbá kiegészül a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tudásanyaggal is. A) KOMPETENCIÁK Általános kompetenciák A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsák: - Korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségei kihasználni tudó tanulók képzése) - Algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú); - Önálló munkavégzés (a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyini ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ) - Együttműködő készség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást); 9

174 - Alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a termékségnek minden egyes következményével együtt); - Az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az éretheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit); Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; Értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; Képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni és tudását gyarapítani; Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; Ismerte a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; Ismerje az informatikai eszközhasználat etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok hardver A tanuló ismerje a jel átalakítás, kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; Ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; Ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; Legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok szoftver A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; Tudja kezelni a könyvtár szerkezetet; Ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; Ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; Tudja használni a szövegszerkesztő program nyújtotta lehetőségeket; Tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; Részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; 10

175 Ismerje a pontosabb típusdokumentumokat (pl.: meghívó, levél, ) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; Tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; Tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár),törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; Tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; Tudja használni a táblázatkezelő program nyújtotta lehetőségeket; Legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; Legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; Tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; Tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésre álló adatbázis-kezelő programot;legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; Az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; Tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; Tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; Nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; A kinyert adatokat tudja esztétikus, használható formában elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; Tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; Tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; Tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; Tudjon hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika A tanuló tudja kezelni a rendelkezésre álló rajzoló, valamint prezentációs programot; Tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program nyújtotta lehetőségeket; 11

176 Tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; Tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; Grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; Képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; Rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; A forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; Ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Algoritmizálás, adatmodellezés A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; Tudjon pontos feladat meghatározás után adatmodellt felállítani; Tudjon használni legalább két féle algoritmust leíró eszközt; Tudjon a megoldó feladathoz algoritmust készíteni; Legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére! A programozás eszközei A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani; Legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; Legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne! 12

177 B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció TÉMÁK A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források Középszint Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni, értelmezni. Ismerje a használatos (tele) kommunikációs rendszereket (pl.: telefon, Tévé, ). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az interneten (kereső szervek segítségével). VIZSGASZINTEK Emelt szint 13

178 TÉMÁK 1.2. Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek Középszint Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok használatának alapvető szabályait, illemtanát. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói jogosultság szerint (pl: szabadszoftver, korlátozottan szabad szoftver, üzleti szoftver). VIZSGASZINTEK Emelt szint 14

179 2. Informatikai alapismeretek - hardver TÉMÁK 2.1. Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adat mennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakter ábrázolás Bináris kép és színkódolás Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzői: Központi feldolgozó egység, Memória, Busz rendszer, Interfészek, (illesztő), Ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: Bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok Középszint Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jól közelítéssel digitalizálható. Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is működnek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését, fontosabb jellemzőit. VIZSGASZINTEK Emelt szint Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni azokat feladatok megoldása során. 15

180 3. Informatikai alapismeretek - szoftverek TÉMÁK 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtár szerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: TÖMÖRÍTÉS, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardver karbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, és lemezkarbantartás A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem. Középszint Ismerje az operációs rendszerek jellemzőit, főbb részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedésének módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat. VIZSGASZINTEK Emelt szint 16

181 4. Szövegszerkesztés TÉMÁK 4.1. A szövegszerkesztő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2 Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás Középszint Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot elindítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelőfelületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, ) önállóan készíteni Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek, betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, háttérmintázatot megadni. Legyen képes felsorolást, sorszámozott felsorolást készíteni. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ) VIZSGASZINTEK Emelt szint 17

182 TÉMÁK 4.3. Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Körlevélkészítés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk Középszint Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Tudja használni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni. VIZSGASZINTEK Emelt szint 18

183 5. Táblázatkezelés TÉMÁK 5.1. A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap 5.3. Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény Középszint Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve törölni. Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül Ismerje a címzési módokat (relatív, abszolút és vegyes). VIZSGASZINTEK Emelt szint 19

184 TÉMÁK 5.4. Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella-, és tartományformázások Cellák és tartományok másolása 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramon Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása A mindennapi életben előforduló problémák Középszint Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezést és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramon és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a felőle levonandó közvetkeztetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján. VIZSGASZINTEK Emelt szint 20

185 6. Adatbázis-kezelés TÉMÁK 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok létrehozása, karbantartása Középszint Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésre álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcsmező fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mezőtípusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne lévő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Legyen képes az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. VIZSGASZINTEK Emelt szint Ismerje a relációs adatmodell jellemzőit. Tudjon adott szöveges feladathoz célszerű adattáblázat és azok közötti kapcsolatokat megtervezni. 21

186 TÉMÁK 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok használata Jelentések használata Középszint Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdés megválaszolásához mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni. VIZSGASZINTEK Emelt szint Ismerje és tudja felhasználni valamely lekérdező nyelv alapvető utasításait. Tudjon adott szövegnek megfelelő űrlapot és jelentést megtervezni és elkészíteni. 22

187 7. Információs hálózati szolgáltatások TÉMÁK 7.1. Kommunikáció az interneten Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata Középszint Ismerje az internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez állományt csatolni és csatolt állományt kezelni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány-átviteli segédprogramot. Ismerje az állományátvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngészőprogramok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni VIZSGASZINTEK Emelt szint 23

188 TÉMÁK 7.2. Weblap készítése Hálózati dokumentumok szerkezete Weblap készítése web-szerkesztővel Formázási lehetőségek Középszint Ismerje a weblap jellemző elemeit. (Címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képen, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus web szerkesztővel.) Tudjon egyszerű weblapszerkesztési feladatot elvégezni. VIZSGASZINTEK Emelt szint Tudjon egyszerű weblapot készíteni a HTML segítségével, egyszerű szövegszerkesztővel. Ismerje a HTML alapelemeit. 24

189 8. Prezentáció és grafika TÉMÁK 8.1. Prezentáció (bemutató) A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fogó, hang, animáció, dia-minta ) és formázás 8.2. Grafika A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása Képek beillesztése, formázása Középszint Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni. Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelőfelületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képfeldolgozó programmal képeket kezelni, módosítani, minőséget javítani. Tudja grafikus ábráit, képeit szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. VIZSGASZINTEK Emelt szint 25

190 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak TÉMÁK A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) Középszint Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait (hagyományos és elektronikus). Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni a kiválasztást segítő eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat. Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az interneten, ismert kereső-programokat használni. VIZSGASZINTEK Emelt szint 26

191 10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) TÉMÁK Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz Állományok Elemi algoritmusok típusfeladatokra Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karekter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek) Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadni a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven. 27

192 10.3. Rekurzió TÉMÁK Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában A programkészítés, mint termékelőállítási folyamat A programkészítés lépései: feladat meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint Ismerje a rekurzió fogalmát. Tudjon bemutatni rekurzív algoritmusokat egyszerű rekurziós feladatokon. Ismerje a különbséget a tervezés és a kódolás között. Legyen tisztában a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak. Tudjon programot készíteni az iskolai tananyag alapján megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldás módszeréről részletes leírást kap. 28

193 11. A programozás eszközei (csak emelt szinten) TÉMÁK Algoritmus leíró eszközök Feladatmegoldás egy algoritmus leíró eszköz segítségével Az algoritmus leíró eszközök fajtái Programozási nyelv Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete Programfejlesztői környezet Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni. Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és kiviteli műveleteket. Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon a felhasználóval kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni. 29

194 KATONAI ALAPISMERETEK Tantárgyi programja és követelményei Készítette: Debreczeni Sándor

195 Célok és feladatok A katonai alapismeretek tantárgy oktatásának célja és feladata, hogy a tanulóink ismerkedjenek meg a honvédelem és a hadsereg politikában, gazdaságban, társadalomban és kultúrában betöltött szerepével a múltban, a jelenben és a jövőben ismerjék meg Magyarország honvédelmének felépítését, a Magyar Honvédség feladatait szerezzenek hiteles ismereteket a honvédelemről, a minősített időszakokban rájuk háruló állampolgári kötelességeikről a valóságnak megfelelő, életszerű és eleven kép alakuljon ki bennük a szerződéses és a hivatásos katonák mindennapi tevékenységéről, életéről, problémáiról és sikereiről a katonai tevékenységek és követelmények megismerése által alakuljon ki és folyamatosan erősödjön a honvédelem és a katonai élet iránti pozitív hozzáállásuk sajátítsák el a katonai feladatok végzéséhez szükséges alapismereteket és képességeket ismerjék meg a katonai pálya legjellemzőbb tevékenységeit ismerkedjenek meg a katonai feladatokkal összefüggő legfontosabb jogi dokumentumokkal ismerjék meg, milyen perspektívák nyílhatnak meg egy fiatal előtt a hadseregben kapjanak információkat a katonai pályaválasztás és a katonai tanintézetekben történő továbbtanulás lehetőségeiről, a felvételi követelményekről. váljanak képessé a katonai oktatásba, vagy a szerződéses állományba történő felvételi követelmények teljesítésére, a katonai szolgálat nehézségeinek elviselésére. a jelenleg-, vagy korábbi időben szerződéses katonai szolgálatot teljesítő tanulóink számára jó lehetőséget biztosítunk a szolgálatuk ideje alatt szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatuk hasznosításához azáltal, hogy a katonai alapismeretet választhatják érettségi tantárgyként. 2

196 Fejlesztési követelmények: A tantárgy tanításának kezdetekor belépési követelmény nincs. Amennyiben a tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje lehetővé teszi, egyes témakörök összevonhatóak, sorrendjük felcserélhető. A tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje és szélessége szabja meg a szintre hozási feladatokat. Javasoljuk, hogy a pedagógus használja ki a csoport korábbi ismereteiből fakadó előnyöket, és azok segítségével zárkóztassa fel az előzetes ismeretekkel nem rendelkezőket. A képzés során a tanulóknak El kell sajátítaniuk a Magyarország biztonság- és szövetségi politikájával, honvédelmével kapcsolatos ismereteket. Meg kell ismerniük a NATO, az Európai Unió, az ENSZ felépítését, működését, tevékenységük jellemzőit a válságövezetekben. Ismerniük kell a Magyar Honvédség feladatait, szervezeti felépítését, személyi állományának összetételét, a szerződéses katonák napi életét és járandóságait. Megismerik a modern hadviselés jellemző vonásait, a különleges alakulatok feladatait, a modern haditechnikai eszközök közül a fontosabbak adatait. Elsajátítják a térkép- és a tereptani alapismereteken belül a tereptani alapismereteket, a térképismeretet, valamint a terepen történő tájékozódást. Elsajátítják a béketámogató műveletek alapjait, a békefenntartó eljárásmódokat, a nem háborús műveletek felosztását és jellemzőit. Az általános katonai ismereteken belül elsajátítják az általános harcászat, a lőelmélet, a katonai túlélés alapjait. Megismerik az atom-, biológiai és vegyi fegyverek jellemzőit és hatásait. A Magyar Honvédség jellemző haditechnikai eszközeit, a szerződéses katonák kiképzési rendszerét, valamint a katonák alaki felkészítésének fontosabb mozzanatait. A hadijogi alapismereteken belül megismerkednek a hágai és a genfi egyezmények létrejöttével, annak fontosabb elemeivel, a hadifoglyokkal történő bánásmód szabályaival, a polgári lakosság védelmének módszereivel, a hadviselés eszközeinek és módszereinek szabályozásával, a Nemzetközi Törvényszék feladataival. Az egészségügyi ismereteken belül elsajátítják a sérültek kimentésének szabályait, az újraélesztés szakszerű végrehajtását, a vérzések, törések, ízületi sérülések ellátását, megismerik a sérült katonák harctéri ellátásának rendszerét. 3

197 FEJEZETEK ÉS AZ ESTI MUNKAREND SZERINTI KÉPZÉS ÓRAELOSZTÁSA Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen Óra/hét Mindösszesen A) FEJEZET: A Magyar Köztársaság biztonságés szövetségi politikája évf. 1 óra/hét 36 óra B) FEJEZET: Térkép- és tereptani alapismeretek C) FEJEZET: Általános katonai ismeretek évf. D) FEJEZET: A Magyar Köztársaság honvédelmének felépítése és szabályozása óra/hét 72 óra E) FEJEZET: Egészségügyi ismeretek Összesen: óra 4

198 RÉSZLETES TÁRGYKÖR ÉS ÓRAELOSZTÁS 10. évfolyam Éves óraszám: 36 óra A) FEJEZET A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG BIZTONSÁG- ÉS SZÖVETSÉGI POLITIKÁJA A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai környezete Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra Biztonsági kihívások a világban, a globalizáció és annak hatásai A hazánkat fenyegető biztonságpolitikai tényezők és kockázatok A Magyar Köztársaság Nemzeti Katonai Stratégiája 4. A NATO létrejötte, bővítésének állomásai 1. Mik jelentenek biztonsági kihívást egy ország számára? 2. Melyek a biztonsági kihívások típusai? 3. Mit értünk a globalizáció fogalma alatt? 4. Milyen hatással van a globalizáció a biztonságra 1. Melyek a biztonságot fenyegető katonai és nem katonai tényezők? 2. Fenyegetik-e hazánkat a biztonságot fenyegető katonai kockázatok? 3. Melyek a hazánk biztonságot fenyegető nem katonai kockázatok? 1. Mi a stratégia fogalma és mi a szerepe? 2. Milyen elemekből áll a Magyarország biztonságát érintő stratégiák rendszere? 3. Melyek a katonai stratégia általános jellemzői? 4. Mit tartalmaz a Magyar Köztársaság Nemzeti Katonai Stratégiája? 1. Mik voltan a NATO létrejöttének okai? 2. Mit jelent a kollektív védelem és a kollektív biztonság fogalma? 3. Hogyan bővült a NATO szerepköre? 4. Melyek voltak a NATO bővítésének eddigi állomásai? 5 2 1

199 5. A NATO fontosabb szervei és működésének jellemzői 6. A NATO feladatai a 21. század első évtizedében 7. A terrorizmus elleni küzdelem Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai Az Európai Unió biztonság- és védelem politikája 10. Az Európai Unió válságkezelő tevékenysége 11. Az ENSZ tevékenysége a válságövezetekben 1. Hogyan működik a NATO? 2. Mit jelent a konszenzus fogalma? 3. Milyen eszközök állnak a NATO rendelkezésére? 4. Melyek a NATO legfontosabb szervei? 1. Hogyan változott a NATO? 2. Mik az aut of area missziók? 3. Melyek a NATO előtt álló új típusú kihívások? 1. Mi a terrorizmus? 2. Kit fenyeget a terrorizmus? 3. Milyen eszközökkel küzd a világ a terrorizmus ellen? 4. Mi a szerepe a katonáknak a terrorizmus elleni küzdelemben? 1. Mi az Európai Unió, és mi az európai integráció? 2. Hogyan jött létre az Európai Unió? 3. Hogyan fejlődött az európai integráció? 4. Hogyan bővült ki az Európai Unió? 1. Mit jelent az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája? 2. Miért van szüksége az Európai Uniónak biztonság- és védelempolitikára? 3. Hogyan jött létre és hogyan fejlődött az európai biztonság és védelempolitika? 1. Mit jelent a válság és annak kezelése? 2. Mi jellemzi az Európai Unió válságkezelését? 3. Milyen válságkezelő műveleteket hajtott és hajt végre az Európai Unió? 1. Miért van kitüntetett szerepe az ENSZ-nek a nemzetközi biztonságban? 2. Mi jellemzi az ENSZ válságkezelését? 3. Milyen válságkezelő műveleteket hajtott és hajt végre az ENSZ? 12. Ismétlő foglalkozás 1 Elmélet 6 Gyakorlat (bemutató foglalkozás) 1 Összesen:

200 A Magyar Honvédség Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 13. A Magyar Honvédség felépítése és vezetése 14. A katonai kötelékek jellemzői 15. A harci erők felosztása és feladatai 16. A harci támogató erők felosztása és feladatai 17. A harci kiszolgáló-támogató erők felosztása és feladatai 18. A szerződéses katonák kiképzése 1. Mi határozza meg a Magyar Honvédség felépítését? 2. Milyen szervezeti elemekből áll? 3. Milyen alakulatai vannak? 4. Alkalmazhatóság szempontjából hogyan oszlanak meg ezek a szervezetek? 1. Mi a katonai kötelék? 2. Milyen szintű kötelékek léteznek? 3. Milyen szintű kötelékek vannak a Magyar Honvédségben? 4. Milyen kötelék a raj, a szakasz, a század, a zászlóalj, a dandár és milyen jellemzőik vannak? 1. Mi a harci erők feladata? 2. Milyen kötelékek tartoznak ebbe a kategóriába? 3. Milyen lövész kötelékek léteznek? 4. Milyen feladatokat végezhetnek? 5. Mire alkalmasak a harckocsizó kötelékek? 1. Melyek a harci támogató erők? 2. Mire alkalmasak? 3. Milyen erők tartoznak közéjük? 4. Mi az egyes erők feladata? 1. Mit jelent a harci-kiszolgáló támogatás? 2. Milyen feladatokat foglal magában ez a tevékenység? 3. Kik hajtják végre? 4. Mi a logisztika jelentése, feladata? 5. Milyen feladat az elhelyezés? 1. Milyen területekből áll a szerződéses katonák kiképzése? 2. Mi az egyes területek célja? 3. Milyen fogásokat és eljárásokat kell megtanulni a különböző területeken?

201 A Magyar Honvédség részvétele NATOmissziókban A Magyar Honvédség részvétele az ENSZ békefenntartó misszióiban 1. Milyen NATO missziókban vesz részt a Magyar Honvédség? 2. Mi ezeknek a misszióknak a tevékenysége? 3. Milyen erővel veszünk bennük részt? 1. A NATO kötelékében végrehajtott békeműveleteken kívül még milyen missziókban veszünk részt? 2. Melyik misszióban milyen szerepet vállalnak a MH erői? 3. A föld mely pontjain hajtanak végre a MH katonái missziós feladatokat? 21. Ismétlő foglalkozás 1 Elmélet összesen: 7 1 8

202 Korunk háborúinak jellemzői Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 22. A modern háborúk jellemzői 23. Egy amerikai szárazföldi zászlóalj felépítése és jellemzői vonásai 24. A különleges egységek jellemzői és feladatai 25. Modern haditechnikai eszközök 1. Mit jelent a modern hadviselés? 2. Milyen változások várhatók a jövőben a hadviselés terén? 3. Milyen hatással van a harcászatra és az egyes fegyvernemekre a modern technológia? 1 1. Hogyan épül fel egy amerikai zászlóalj? 2. Milyen szervezeti elemei vannak? 3. Milyen feladatokat látnak el az egyes csoportosítások? 1. Mitől különleges egy egység? 2. Melyek a leghíresebb különleges kötelékek? 3. Mikor alakultak ki és mi jellemző rájuk? 1. Milyen modern technikai eszközökkel rendelkeznek a fejlett 1 haderők? 2. Mely országokban vannak rendszeresítve? 3. Milyen fő jellemzőik vannak? 26. Ismétlő foglalkozás Ismétlő foglalkozás az A) fejezet anyagából Ellenőrző foglalkozás az A) fejezet anyagából 1 Elmélet 3 Gyakorlat (bemutató foglalkozás) 1 Összesen: 4 A) fejezet összesen Elmélet 16 Gyakorlat (bemutató foglalkozás) 2 Összesen: 18 óra 9

203 B) FEJEZET TÉRKÉP- ÉS TEREPTANI ALAPISMERETEK Tereptani alapismeretek Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 29. A terep alkotóelemei 1. Miért fontos a terep sajátosságainak ismerete a katonák számára? 2. Milyen meghatározó elemekre bontható a terep? 1 3. Mely sajátosságai lényegesek katonai szempontból az egyes terepelemeknek? 30. Terep- és tájtípusok 1. Mely jellemzők alapján osztályozhatjuk a terepet? 2. Milyen jellemző tájtípusokkal találkozhatunk a terepen, és ezek hogyan hatnak a katonai tevékenységekre? 1 3. Milyen kapcsolatban állnak egymással a hegységek és a növényzet? 31. Ismétlő foglalkozás - Elmélet 2 Térképismeret Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 32. Vetületi alapismeretek 1. Milyen helyettesítő geometriai formákkal modellezhető a Föld? 2. Mi a vetületek szerepe a térképészetben és milyen típusai vannak? 3. Milyen térképi vetületeket alkalmaznak a katonai célú térképekhez? 4. Milyen vonalakból áll a földrajzi fokhálózat? 1 10

204 33. Az UTM vetület koordinátarendszere 34. A földrajzi koordinátarendszer 35. Az MGRS azonosító rendszer 36. A GEOREF azonosító rendszer 37. Egyezményes jelek, jelkulcsok 38. A domborzat ábrázolása a topográfiai térképeken 39. A topográfiai térképek szelvényezése 1. Hogyan határozhatjuk meg pozíciónkat az UTM hengervetület egy 6 fokos sávjában? 2. Miből tevődnek össze a pontok UTM koordinátái? 3. Milyen szabályokra kell ügyelnünk a koordináták leírásakor? 1. Milyen módszerrel határozható meg egy pont helyzete a gömb felületén? 2. Hogyan jelennek meg a földrajzi fokhálózat vonalai a topográfiai térképeken? 3. Hányféleképpen és hogyan írható le szabályosan egy pont földrajzi koordinátája? 1. Milyen sík koordinátarendszerre épülő pozíció megjelölést alkalmaznak a katonai gyakorlatban? 2. Miben tér el a katonai keresőhálózat alkalmazása az UTM koordinátarendszertől? 3. Miként függ a keresőhálózati értékek számjegyeinek hossza a pozíció meghatározásának pontosságától? 1. Milyen földrajzi fokhálózatra épülő pozíció megjelölést alkalmaznak a katonai gyakorlatban? 2. Miben tér el a földrajzi vonatkozási rendszer alkalmazása a földrajzi koordinátarendszertől? 3. Hogyan adható meg egy pont helyzete GEOREF azonosító alkalmazásával? 1. Mi az egyezményes jelek szerepe a térképészetben? 2. Hogyan függnek össze az ábrázolt tereptárgyak az őket szimbolizáló térképjelekkel? 3. Mi a jelkulcs tartalma? 1. Hogyan jelenítik meg a topográfiai térképek a domborzatot? 2. Milyen pontokat kötnek össze a szintvonalak? 3. Mi az abszolút és a relatív magasság? 4. Milyen típusai vannak a szintvonalaknak, és hol alkalmazzuk őket? 1. Hogyan jeleníthetők meg nagy kiterjedésű területek a korlátozott méretű topográfiai térképek szervényezési rendszerével? 2. Miként függnek össze a térképi méretarányok a térképek szelvényméreteivel?

205 3. Mi a szelvényszám és hogyan határozható meg általa a térképen ábrázolt terület földrajzi helye? 40. Ismétlő foglalkozás 1 Elmélet 3 Gyakorlati felkészítés 6 Összesen: 9 Tájékozódás a terepen Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 41. A terepi tájékozódás alapjai 42. Tájékozódás a terepen térképpel 43. A globális helymeghatározás elve 1. Mit jelent a tájékozódás a katonai műveletek szempontjából? 2. Hogyan tájékozódunk álló helyzetből és mozgás közben? 3. Milyen eszközök segíthetik elő a tájékozódást? 4. Mely természeti jelenségek alkalmazhatók világtájak meghatározására? 5. Mi a szerepük a térképeknek, légi felvételeknek a tájékozódásban? 1. Melyek a terepi tájékozódás lényeges műveletei? 2. Milyen módszerekkel történhet az álláspont meghatározása? 3. Mely eszközök szükségesek az álláspont meghatározásához? 1. Hogyan fejlődött ki a tájékozódás képessége a nyílt vízi hajózásban? 2. Milyen lehetőségeket biztosít a globális műholdas helymeghatározás a navigációban? 3. Mely szegmensekből épül fel a GPS, és mit kell ezekről tudni? 4. Mi a GPS alapú helymeghatározás? 44. A GPS gyakorlati alkalmazási lehetőségei Ismétlő foglalkozás a B) fejezet anyagából

206 46. Ellenőrző foglalkozás a B) fejezet anyagából 1 Elmélet 4 Gyakorlati felkészítés 3 Összesen: 7 B) fejezet összesen Elmélet 9 Gyakorlati felkészítés 9 Összesen 18 óra 13

207 11. évfolyam Éves óraszám: 72 óra C) FEJEZET ÁLTALÁNOS KATONAI ISMERETEK Az általános harcászat alapfogalmai. Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 47. A harc fogalma, kategóriái, a támadás és a védelem alapjai 48. A katonák tevékenysége a harcmezőn 49. Ismétlő foglalkozás 1. Mi a harc fogalma, és melyek a törvényszerűségei? 2. Mit jelent a csapás, a tűz és a manőver? 3. Mi tartozik a harci lehetőségek közé? 4. Mi az összfegyvernemi harc, és melyek a fajtái? 5. Mi a védelem és a támadás lényege? 1. Melyek a katonák fontosabb kötelmei a harcban? 2. Hogyan kell mozogni a harcmezőn? 3. Mikor kell alkalmazni a szökellést és kúszást? 4. Hogyan kell végrehajtani a rohamot? Elmélet 2 Gyakorlat 1 Összesen:

208 A béketámogató műveletek alapjai. Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 50. A béketámogatás kialakulása és feladatai 51. A nem háborús műveletek felosztása és jellemzésük 52. Békefenntartó eljárásmódok 1. Milyen helyzetben van szükség békefenntartó erőkre? 2. Milyen szervezeti keret, jogi háttér biztosítja ezeknek a tevékenységeknek, műveleteknek a végrehajtását? 3. Melyek a legfontosabb béke4fenntartó műveletek? 4. Hogyan szabályozzák a békefenntartó erők működését? 1. Mit nevezünk nem háborús műveleteknek? 2. Milyen tevékenységek tartoznak ide? 3. Miért katonák végzik? 4. A katonákon kívül még ki vesznek részt benne? 1. Milyen eljárásmódokkal és fogásokkal zajlik a békefenntartás? 2. Hogyan hajtják végre a feladatokat az egyes eljárásmódokban tevékenykedők? 3. Milyen tevékenységsort végeznek a végrehajtók az igazoltatás során? 4. Hogyan kísérünk egy konvojt (jármű oszlopot)? 5. Mi a keresés, kutatás lényege? 53. Ismétlő foglalkozás 1 Elmélet 3 Gyakorlat (bemutató foglalkozás) 1 Összesen:

209 A lőelmélet alapjai. Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 54. A lövész lőszerek felépítése és jellemzői 55. A lövedék röppályájának elemei 56. A lövés 1. Milyen csoportba oszthatók fel a lövészlőszerek? 2. Melyek az éleslőszerek és a kisegítő lőszerek? 3. Milyen részei vannak a 7,62 mm-es 1943 M éleslőszernek? 1. Milyen erők hatnak a lövedékre repülés közben? 2. Mit értünk röppálya alatt? 3. Melyek a röppálya legfontosabb elemei? 1. Mi a lövés? 2. Mit tartalmaz a lövés folyamata? 3. Milyen időszakai vannak a lövésnek? 57. Ismétlő foglalkozás 1 Elmélet 3 Gyakorlat (bemutató foglalkozás) 1 Összesen: 4 Túlélési ismeretek Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 58. A túlélés alapelvei 59. Felkészülés rendkívüli helyzetekre 1. Mi a túlélés? 2. Hogyan kerülhetsz ilyen helyzetbe? 3. Milyen nehézségekkel kell szembenézni rendkívüli helyzetekben? 4. Hogyan befolyásolják a különböző körülmények a túlélési esélyeket? 1. Miért kell a katonáknak felkészülni a rendkívüli helyzetekre? 2. Miért fontos a megfelelő felszerelés összeállítása? 3. Miért kell előre tanulmányozni a területet, ahol feladatot fogunk végrehajtani?

210 60. Menedékkészítés 61. A tűzgyújtás módszerei 62. A víznyerés módszerei 63. Élelemszerzés a természetből 64. Az álcázás és rejtőzködés szabályai 1. Mikor van szükség menedékre? 2. Mi ellen kell védelmet nyújtani a menedéknek? 3. Milyen helyzetekben lehet azonnal szükség menedékre? 4. Milyen típusú menedékeket lehet készíteni? 1. Mire lehet a tüzet használni rendkívüli helyzetekben? 2. Mire kell figyelmi a tűz helyének kiválasztásánál? 3. Milyen mesterséges és természetes tűzgyújtó eszközök vannak? 4. Hogyan növelhető a tűz hatékonysága? 1. Milyen problémákat okoz napjainkban a tiszta ivóvíz hiánya? 2. Mennyi ivóvízre van szükséged különböző viszonyok között? 3. Honnan juthatsz vízhez? 4. Mit kell tenni a vízzel, hogy iható legyen? 1. Mennyi kalóriára van szüksége naponta egy felnőttnek átlagos fizikai igénybevétel esetén? 2. Milyen módszerekkel juthatunk táplálékhoz a természetben? 3. Hogyan lehet meggyőződni egy ismeretlen növény fogyaszthatóságáról? 4. Milyen módokon készítheted el az ételedet? 1. Hogyan kell álcázni magunkat és a felszerelésünket? 2. Mire kell figyelmi a fény álcázásához? 3. Hogyan kell észrevétlenül mozogni? 65. Ismétlő foglalkozás 1 Elmélet 5 Gyakorlat (bemutató foglalkozás) 2 Összesen:

211 ABV védelmi alapismeretek. Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 66. Nukleáris fegyverek 67. Az atomrobbanás pusztító tényezői 68. A biológiai harcanyagok jellemzői és felosztása 69. A biológiai harcanyagok hatása és alkalmazása 70. A vegyi fegyverek általános jellemzői és felosztása 1. Milyen okok vezettek az első nukleáris fegyverek elkészítéséhez? 2. Melyek a legfontosabb magfizikai reakciók? 3. Mit jelent a láncreakció? 4. Milyen következményekkel járt az USA és a Szovjetunió között kialakult fegyverkezési verseny? 5. Mely országok birtokolnak atomfegyvert? 1. Milyen hatásai vannak a nukleáris robbanásnak? 2. Mi történik az elektromos készülékekkel: 3. Hogyan alakul ki a lökőhullám? 4. Miért veszélyes a robbanás után visszamaradt radioaktív szennyeződés? 5. Mennyi ideig tart a kezdeti átható radioaktív sugárzás hatása? 1. Lehet-e szabadon és büntetlenül biológiai fegyvert gyártani? 2. Milyen célpontjai lehetnek a biológiai fegyverek töltelékeként alkalmazott kórokozó mikroorganizmusoknak? 3. Hogyan szaporodnak a vírusok? 4. Hogyan képesek helyváltoztatásra a baktériumok? 1. Milyen hasznos mikroorganizmusokat használunk fel mindennapi életünkben? 2. A természetes kórokozók közül mennyi alkalmas biológiai fegyver gyártására? 3. Hogyan válhat a biológiai fegyver a terrorizmus eszközévé? 1. Melyik volt az elsőként tömegesen bevetett gyilkos gáz? 2. Milyen halmazállapotúak lehetnek a mérgező harcanyagok? 3. Hogyan befolyásolja a mérgezés hatását a testtömeg? 4. Mit lehet szennyezni mérgező harcanyaggal? 5. Milyen utakon kerülhet be a szervezetbe a mérgező anyag?

212 71. A mérgező harcanyagok élettani hatásai 72. A védekezés lehetőségei az ABV fegyverek hatásai ellen 1. Milyen típusait lehet megkülönböztetni a mérgező harcanyagoknak? 2. Hol fejtik ki hatásukat a mérgező harcanyagok? 3. Melyek a nem halálos típusú mérgező harcanyagok? 1. Mikor és hogyan lehet védekezni az ABV fegyverek hatásai ellen? 2. Hogyan használhatjuk fel a technika és a tudomány vívmányait a védekezés során? 3. Miért fontos az egyéni magatartás szerepe az ABVvédelemben? 73. Ismétlő foglalkozás 1 Elmélet 6 Gyakorlat (bemutató foglalkozás) 2 Összesen: Haditechnikai ismeretek. Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra Az AK-63D gépkarabély részei, működése és jellemző adatai A 96M P9RC Parabellum pisztoly részei, működése és jellemző adatai 1. Milyen fegyvereket nevezünk gépkarabélynak? 2. Melyek a gépkarabély fő részei? 3. Milyen fontosabb technikai adatok jellemzik a gépkarabélyt? 4. Hogyan működik a gépkarabély egyes és sorozatlövéskor 1. Mire alkalmas a pisztoly? 2. Melyek a pisztoly fő részei? 3. Milyen fontosabb technikai adatok jellemzik a pisztolyt? 4. Milyen tüzelési fogásai vannak a pisztolynak? 5. Hogyan működik a pisztoly?

213 A 96M NF támadó kézigránát részei, működése és jellemző adatai A 93M NF védő kézigránát részei, működése és jellemző adatai 78. A T 72 harckocsi jellemzése és fegyverzete A BTR 80A gyalogsági harcjármű jellemzése és fegyverzete A JAS 39 Gripen repülőgép jellemzői és technikai adatai A MI 24D harci helikopter jellemzői és technikai adatai 1. Mi a 96M NF támadó kézigránát rendeltetése? 2. Melyek a 96M NF támadó kézigránát részei? 3. Hogyan működik a 96M NF támadó kézigránát? 4. Melyek a 96M NF támadó kézigránát fontosabb technikai adtai? 1. Mi a 93M NF védő kézigránát rendeltetése? 2. Melyek a 93M NF védő kézigránát részei? 3. Hogyan működik a 93M NF védő kézigránát? 4. Melyek a 93M NF védő kézigránát fontosabb technikai adatai? 1. Mi a T 72-es harckocsi rendeltetése? 2. Milyen jellemzői vannak a T 72-es harckocsinak? 3. Milyen fegyverzettel van ellátva a T 72-es harckocsi? 4. Melyek a harckocsi fő részei, és fontosabb technikai adatai? 5. Honnan ered a tank elnevezés? 1. Mi a BTR 80A gyalogsági harcjármű rendeltetése? 2. Milyen fegyverzete van a BTR 80A gyalogsági harcjárműnek? 3. Melyek a gyalogsági harcjármű fontosabb harcászat-technikai adatai? 1. Mi a JAS 39 Gripen típusú repülőgép feladata? 2. Milyen fegyverzettel van felszerelve a repülőgép? 3. Melyek a repülőgép fontosabb technikai adatai? 1. Mi az MI 24D harci helikopter feladata? 2. Milyen jellemző tulajdonságai vannak a harci helikopternek? 3. Milyen fegyverzettel van felszerelve a helikopter? 4. Melyek a MI 24D harci helikopter fontosabb harcászattechnikai adatai? 82. Ismétlő foglalkozás 1 Elmélet 6 Gyakorlat (bemutató foglalkozás) 3 Összesen:

214 Alaki felkészítés. Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra Az egyenruha története és szerepe a különböző korokban Az alaki tevékenység kialakulása, jelentősége a katonák kiképzésében Az alakiság fogalma, a katonai rend és fegyelem jelentősége 86. Alaki mozdulatok állóhelyben, egyénileg 87. Tiszteletadás, a jelentés és jelentkezés szabályai 88. A katonai kötelékek kialakulása és fejlődése 89. A raj sorakoztatása, mozgásmódok kötelékben 1. Mit jelent az egyenruha a katonák számára? 2. Miért vált szét egymástól a díszegyenruha és a harci egyenruha? 3. Hogyan fejlődött az egyenruha Magyarországon? 1 1. Milyen példákat találunk az alakiságra az állatvilágból? 2. Miért van fontos szerepe az alaki tevékenységnek a hadseregekben? 1. Mi az alakiság fogalma? 2. Mi az alakzat, az oszlop, a vonal, a sor? 3. Mit nevezünk térköznek és távköznek? 1 1. Mi a Vigyázz állás jelentősége az alaki tevékenységben? 2. Milyen állóhelyi alaki fogásokat ismertek? 3. Hogyan kell végrehajtani a szabályos Vigyázz állást? 1. Miért fontos a tiszteletadás az alaki tevékenységben? 2. Melyek a tiszteletadás módozatai? 1 3. Melyek a jelentés, jelentkezés legfontosabb szabályai? 1. Hogyan alakult ki az alakzatban való tevékenység? 2. Milyen szerepe van az alakzatnak a katonák tevékenységében? 3. Milyen történelmi előzményei vannak a ma alkalmazott 1 kötelék elrendezésnek? 4. Ismételjétek át, amit az A) fejezetben a katonai kötelékekről tanultatok! 1. A tanultak alapján ismételjétek át, milyen alegységekből épül fel egy zászlóalj szervezete? 1 2. Hogyan kell sorakoztatni egy rajt? 3. Milyen kötelékben történő alaki mozgásmódokat ismertek? 21

215 90. Katonai rendezvények 1. Mi a jelentősége a katonai díszszemléknek? 2. Milyen nyilvános katonai ünnepségek vannak Magyarországon? 3. Melyek a katonai ünnepségek legfontosabb mozzanatai? 91. Ismétlő foglalkozás Ismétlő foglalkozás a C) fejezet anyagából Ellenőrző foglalkozás az C) fejezet anyagából 1 Elmélet 6 Gyakorlati felkészítés 2 Összesen: 8 1 C) fejezet összesen Elmélet 31 Gyakorlat (bemutató foglalkozás) 12 Összesen: 43 22

216 D) FEJEZET Magyarország honvédelme, szerződéses katonák a Magyar Honvédségben. A honvédelem rendszere, a honvédelmi kötelezettségek tartalma, a Magyar Honvédség személyi állománya. Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra A szabályozás szintjei, törvények, miniszteri rendeletek, helyi szabályzók Az Alkotmány előírásai a honvédelemről, a minősített időszakok jellemzői A honvédelem rendszerének felépítése, a védelmi bizottságok feladatai 97. A honvédelmi kötelezettségek tartalma 98. A Magyar Honvédség feladatai 99. A Magyar Honvédség személyi állományának összetétele, a jogviszony sajátosságai 1. Mit jelent a honvédelem fogalma? 2. Melyek voltak a legfontosabb változások a honvédelemben? 3. Milyen jogszabályok vonatkoznak a haza védelmére? 1. Mi történik, ha megtámadják Magyarországot? 2. Milyen helyzeteket nevezünk minősített időszaknak? 3. Melyek a minősített helyzetek közös jellemzői? 4. Belső zavargás esetén milyen rendelkezések lépnének életbe? 5. Természeti katasztrófa esetén melyik szerv jogosult intézkedni? 1. Mely állami szervek irányíthatják a Magyar Honvédséget? 2. Mi a védelmi bizottságok rendeltetése? 3. Melyek a védelmi bizottságok legfontosabb feladatai? 1. Melyek az állampolgári kötelezettségek? 2. Mi a hadkötelezettség és a polgári szolgálat? 3. Mit jelent a honvédelmi munkakötelezettség? 4. Miben különbözik a honvédelmi munkakötelezettség a polgári védelmi kötelezettségtől? 1. Milyen feladatai lehetnek a Magyar Honvédségnek, amelyek közvetlenül nem kötődnek a honvédelmi tevékenységhez? 1. Korlátozva van-e a katonák mozgásszabadsága? 2. Hogyan gyakorolhatják a katonák szavazati jogukat a választások alkalmával, ha éppen külföldön teljesítenek szolgálatot? 3. Vannak-e eltérések a katonák és a civil állampolgárok emberi jogainak gyakorlásában? 4. Melyek a Magyar Honvédség működésének sajátosságai?

217 100. A hivatásos és szerződéses jogviszony jellemzői 1. Hogyan keletkezhet és szűnhet meg a hivatásos és szerződéses jogviszony? 2. Hány éves kortól lehet jelentkezni a Magyar Honvédségbe? 3. Mi a szolgálat felső korhatára? 4. A katonák hol kötelesek teljesíteni szolgálatukat? 1. Kik tartozhatnak a tartalékos állományba? 2. Hogyan keletkezhet az ösztöndíjas hallgató jogviszonya? Az önkéntes tartalékos és a ZMNE ösztöndíjas 101. hallgatói jogviszony jellemzői, létrejöttének és megszűnésének feltételei 102. Ismétlő foglalkozás 1 Elmélet összesen: 6 A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben. 1 Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 103. A katonák feladatai és kötelességei 104. A katonai rendfokozatok 105. A szabályzat szerinti élet és a napirend 106. Az alegységszintű szolgálatok feladatai 107. A függelmi viszonyok tartalma, a parancs jellemzői 1. Melyek a katonák általános feladatai? 2. Melyek azok a kötelességek, amelyek eltérnek a civil állampolgárokétól? 3. Mi a teendő fogságba esés alkalmával? 1. Melyek a rendfokozatok funkciói egy hadseregben? 2. Mit fejeznek ki a katonai rendfokozatok? 3. Milyen állománycsoportok vannak a Magyar Honvédségben? 4. Hogyan különböztetik meg a fegyvernemeket egymástól? 1. Miért van szükség a katonai szervezeteknél napirendre? 2. Melyek a napirend összeállításának szempontjai? 3. Melyek a napirend fő pontjai? 1. Miért van szükség a katonai szervezeteknél szolgálatokra? 2. Milyen szolgálatok működnek a Magyar Honvédségben? 3. Mi a feladata az alegység-ügyeletes szolgálatnak? 1. Mit jelent az elöljáró és alárendelt viszony? 2. Kit nevezünk feljebbvalónak, rangidősnek, elöljárónak? 3. Mi a parancs, és milyen alapon kötelezhetők a katonák azok végrehajtására?

218 108. A katonai udvariasság szabályai 109. A katonák járandóságai, biztosításuk általános szabályai 110. A katonák elhelyezése 111. A katonák élelmezési ellátása 112. A katonák ruházati ellátása 113. A katonák illetménye 1. Miért van szükség a hadseregben a szolgálati érintkezés szabályozására? 2. Hogyan lehet megszólítani az elöljárót? 3. Milyen köszönési formák vannak az elöljáró és az alárendeltek kapcsolatában? 1. Milyen általános elvek szerint kell ellátni a katonákat? 2. Mi a járandóság? 3. Melyek a katonák ellátásának fontosabb területei? 1. Milyen szabályok vonatkoznak a katonák elhelyezésére? 2. Mi a nőtlenszálló rendeltetése? 3. Milyen az ösztöndíjas hallgatók és a szerződéses katonák körlete? 4. Milyen képek lehetnek a katonák körletének folyosóin, illetve a szobákban? 5. Milyen az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar katonák tábora? 1. Mit jelentenek az egyes élelmezési normák? 2. Milyen szabályok szerint történik a szerződéses katonák ellátása? 3. Milyen élelmezési ellátás jár a különböző gyakorlatokon? 4. Melyek az ösztöndíjas hallgatók élelmezési ellátásának szabályai? 1. Mi az alapfelszerelés? 2. Milyen szabályok szerint kapják a ruházati anyagokat a szerződéses katonák? 3. Hogyan látják el a ht. katonákat és a hallgatókat ruházattal? 1. Milyen elvek szerint kapják a katonák a havi illetményüket? 2. Miből tevődik össze a havi illetmény? 3. Mennyi ösztöndíjat kapnak havonta a ZMNE hallgatói? 114. Ismétlő foglalkozás 1 Elmélet 5 Gyakorlati felkészítés 2 Összesen:

219 Hadijogi alapismeretek. Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 115. A hágai és a genfi egyezmények létrejötte, tartalma 116. A harcos megkülönböztetése és jellemzői 117. A zsoldos, a kém és a terrorista jellemzői 118. A hadifoglyokkal való bánásmód szabályai 119. A polgári lakosság védelme 1. Miért van szükség a hadijogra? 2. Mikor és milyen események hatására indult a genfi egyezményekhez vezető folyamat? 3. Mit tartalmaznak a genfi egyezmények? 4. Mit tartalmaznak a hágai egyezmények? 1. Kiket nevezünk harcosnak, és miért van szükség a harcosok megkülönböztetésére háborúban? 2. Milyen jellemzők alapján különböztethetjük meg a harcosokat? 1. Kik a zsoldos katonák? 2. Mi a feladata a kémeknek? 3. Milyen jogszabályok alapján vonhatók felelősségre a terroristák? 1. Miért fontos a hadifoglyok sorsa, a velük történő bánásmód szabályozása? 2. Mely feltételek teljesülése esetén válik egy harcos harcképtelenné? 3. Milyen jogaik vannak a hadifoglyoknak? 4. Milyen körülményeket kell biztosítani a hadifogolytáborban? 5. Mikor szűnik meg a hadifogság? 1. Mi teszi indokolttá a polgári lakosság védelmét háború esetén? 2. Elegendő-e csak a lakosság testi épségének megóvása, vagy szükség van egyéb szabályokra is? 3. A mai modern haditechnikai eszközökkel teljesesen megkímélhetők-e a polgári lakosok egy háború során?

220 120. A hadviselés eszközeinek szabályozása 121. Háborús bűnök a II. világháború óta 122. Ismétlő foglalkozás 1. Alkalmazható-e korlátozás nélkül bármilyen fegyver és módszer a háborúban? 2. Milyen szabályok vonatkoznak a lelőtt katonai repülőgépek pilótáinak védelmére? 3. Melyek a meglepő aknák? 4. Mi a különbség a hadicsel és a hitszegés között? 1. Mit nevezünk háborús bűncselekménynek? 2. Történtek-e az elmúlt évtizedekben háborús bűncselekmények? 3. Mit tesz az ENSZ ezek megelőzésére és megtorlására? 123. Ismétlő foglalkozás a D) fejezet anyagából Ellenőrző foglalkozás a D) fejezet anyagából 1 Elmélet D) fejezet összesen Elmélet 18 Gyakorlati felkészítés 2 Összesen: 20 óra 27

221 E) FEJEZET EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK A sérültek kimentése. Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 125. Feladatok a baleseti helyszínen, a sérültek osztályozása 126. A sérültek kimentésének szabályai és sorrendje 127. A sérültek és betegek mozgatása, fektetési módjai 128. Ismétlő foglalkozás 1. Milyen teendőink vannak egy baleset helyszínén? 2. Miért fontos az életveszély elhárítása? 3. Miért van szükség a sérültek osztályozására? 4. Mit nevezünk tömeges balesetnek? 1. Hogyan lehet egy balesetben sérült személyt mozgatni? 2. Mit nevezünk kimentésnek? 3. Miért fontos a sérültek kimentése? 4. Mikor kell a kimentést a tűzoltókra bízni? 1. Miért fontos a sérültet mielőbb lefektetni? 2. Mi a különbség a beteg és a sérült között? 3. Hogyan lehet egy bokasérült embert mozgatni? 4. Mikor nem tanácsos a sérültet mozgatni? Elmélet

222 Újraélesztés. Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 129. Az eszméletlen sérült vizsgálata 130. Az újraélesztés végrehajtása 131. Ismétlő foglalkozás 1. Miért fontos az eszméletlenség mielőbbi felismerése? 2. Mi a különbség az eszméletlen és a zavart tudatú sérült között? 3. Hogyan szabad egy eszméletlen sérültet megmozdítani? 4. Mi az első teendő eszméletlenség észlelésekor? 1. Miért fontos az életjelenségek pontos vizsgálata? 2. Mennyi időn belül kell megkezdeni az újraélesztést? 3. Mit jelent az, hogy hirtelen halál? 4. Mi az első teendő az újraélesztés megkezdésekor? Elmélet 1 Gyakorlati felkészítés 1 Összesen: Vérzéscsillapítás. Témakör száma Témakörök Tartalmak Tanóra 132. Az artériás vérzés ellátása 133. A vénás vérzés ellátása 1. Miért fontos a gyors vérzéscsillapítás? 2. Mi a különbség az artériás és a vénás vérzés között? 3. Hogyan kell a vérzést csillapítani? 4. Mi az első teendő artériás vérzés észlelésekor? 1. Miért fontos a gyors sebtisztítás? 2. Mi a különbség a kapilláris és a vénás vérzés között? 3. Hogyan kell a vénás vérzést csillapítani? 4. Mi az első teendő vénás vérzés észlelésekor?

223 134. Törések és ízületi sérülések ellátása 135. Ismétlő foglalkozás 1. Milyen időfaktorba tartozik a csont és ízületi sérülések csoportja? 2. Mi a különbség a rándulás és a ficam között? 3. Miért fontos a törött csont rögzítése? Mi a nyílt törés.? Elmélet 1 Gyakorlati felkészítés 2 Témakör száma 136. Összesen: 3 Témakörök A sérült katonák NATO elvek szerinti harctéri ellátása Harctéri ellátás. Tartalmak 1. Melyek a NATO fontosabb előírásai a sérült katonák ellátásával kapcsolatban? 2. Milyen állomásai vannak a sérült katonák ellátásának a harctéren? 3. Melyek a sebesültgyűjtő fészek feladatai? 4. Milyen ellátást kap a sérült katona a ROLE egyes szintjein? 137. Ismétlő foglalkozás az E) fejezet anyagából Ellenőrző foglalkozás az E) fejezet anyagából 1 Elmélet 1 Gyakorlati felkészítés 1 Összesen: Tanóra 1 E) fejezet összesen Elmélet 5 Gyakorlati felkészítés 4 Összesen: 9 30

224 A katonai alapismeretek érettségi vizsga célja. A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó: - képes-e a katonai terminológia szakszerű alkalmazására; - képes-e a rendelkezésre bocsátott források használatára és értékelésére, abból megfelelő következtetések levonására; - képes-e a hazánk biztonságpolitikai környezetét meghatározó tényezők és összefüggések feltárására, bemutatására; - képes-e a NATO-ra jellemző, a tagállamok teljes körű szuverenitását figyelembe vevő, kormányközi alapon történő működés és döntéshozatal megértésére; - ismeri-e az Európai Unió kialakulási folyamatát, közös kül- és biztonságpolitikáját; - képes-e bemutatni a Magyar Honvédség felépítését, külföldi szerepvállalását a szövetségi feladatok rendszerében; - képes-e megbízhatóan végrehajtani a térképismeret, valamint a terepen történő tájékozódás alapműveleteit; - ismeri-e Magyarország honvédelmi rendszerének felépítésével és működésével kapcsolatos szabályzók lényegi elemeit, az alaki felkészítés, valamint az egészségügyi ismeretek gyakorlati feladatait; - vannak-e reális elképzelései arról, melyek azok az új feladatok és új kihívások, amelyekkel a honvédelemért dolgozók következő nemzedékének kell majd megbirkóznia; - kialakult-e benne valós kép arról, hogy a katonai feladatok magas szintű elsajátításához a későbbiekben még miről kellene majd tanulniuk, illetve milyen gyakorlati képességekre és tudásra kell szert tenniük. A katonai alapismeretek érettségi vizsga követelményei. Középszintű vizsga: - a középszintű vizsgán a diákoknak az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokról, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáiról kell számot adniuk. - A vizsgakövetelményekben megfogalmazott témakörök lényegi ismeretanyagának reprodukálása, a fontosabb összefüggések felismerése, a katonai terminológia használata, a gyakorlati ismeretek elsajátítása és az érettségi vizsgán történő bemutatása a követelmény. Emeltszintű vizsga: - Az emeltszintű vizsga elsősorban a katonai felsőoktatásba készülő diákok képességeit és ismereteit vizsgálja. - A vizsgázóktól a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőkészséget, összetettebb összehasonlítási és elemzési szempontokat követel meg, valamint a tények és az adatok tágabb körét kéri számon. Az esti munkarend szerinti képzésben a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés valósítható meg, összesen 108 tanórában. A képzés végén a 11. évfolyam befejezésekor a tanulók részére biztosítani kell a lehetőséget az előrehozott érettségi vizsga letételére. 31

225 A középszintű érettségi vizsga témakörei és azok tartalmi követelményei. Témakör száma Témakörök Tartalmi követelmények 1. Magyarország biztonságpolitikai környezete Hazánkat fenyegető katonai és nem katonai kockázatok A biztonsági kihívás fogalma és a biztonsági kihívások típusai, biológiai hadviselés kérdésköre A NATO létrejötte, fontosabb szervei és feladataik Az EU létrejötte, biztonság- és védelempolitikája. 2. A Magyar Honvédség felépítése, a katonai szervezetek jellemzői. 3. A modern háborúk jellemzői, különleges egységek Az ENSZ létrejötte, szervezetei, tevékenysége a válságövezetekben A Magyar Honvédség feladatai A raj, a szakasz és a század felépítése A harci erők általános feladatai A harci támogató erők általános feladatai A harci kiszolgáló-támogató erők általános jellemzői A szerződéses katonák kiképzési rendszerének elemei A modern háborúk jellemző vonásai A különleges egységek jellemzői és feladatai A modern haditechnikai eszközök jellemzői. 4. Térkép- és tereptani alapismeretek A terep felosztása, tájtípusok Az UTM vetület koordinátarendszere Földrajzi koordinátarendszer Az MGRS és GEOREF azonosító rendszer jellemzői A domborzat ábrázolása a topográfiai térképeken A világtájak meghatározásának módszerei Az álláspont meghatározásának módszerei A GPS gyakorlati alkalmazási lehetőségei. 5. Általános katonai ismeretek Az általános harcászat alapjai A béketámogató műveletek jellemzői A lőelmélet alapjai A túlélés alapjai Az ABV védelmi alapismeretek alapjai Haditechnikai ismeretek. 32

226 6. Alaki ismeretek Az alakiság alapfogalmai Alaki mozdulatok állóhelyben A katonai rendezvények alaki tartalma. 7. A honvédelem rendszere, honvédelmi 7.1. A minősített időszakok jellemzői. kötelezettségek Az állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségei A Magyar Honvédség tényleges állomány. 8. Hadijogi alapismeretek A genfi és a hágai egyezmények létrejöttének körülményei. 9. A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben A függelmi viszonyok A napirend és az ügyeleti szolgálatok A katonák járandóságai. 10. Egészségügyi ismeretek Teendők a baleseti helyszínen Az újraélesztés végrehajtása A vérzések és törések, mérgezések ellátása A harctéren megsérült katonák ellátásának szakaszai. A katonai alapismeretek középszintű érettségi vizsga részei: Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 120 perc 15 perc A altétel: Térkép- és tereptani alapismeretek. Központi feladatlap megoldása. B altétel: Alaki ismeretek. C altétel: Egészségügyi ismeretek. 20 pont 15 pont 15 pont 100 pont 50 pont 33

227 A középszintű érettségi vizsga témakörei és azok megoszlása a vizsgarészek között: Témakörök Középszint száma Témakörök Írásbeli Szóbeli 1. Magyarország biztonságpolitikai környezete. X 2. A Magyar Honvédség felépítése. X 3. A modern háborúk jellemzői, különleges egységek. X 4. Térkép- és tereptani alapismeretek. X X 5. Általános katonai ismeretek. X 6. Alaki ismeretek. X 7. A honvédelem rendszere, honvédelmi kötelezettségek. X 8. Hadijogi alapismeretek. X 9. A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben. X 10. Egészségügyi ismeretek. X X A középszintű érettségi vizsgára vonatkozó általános szabályok: - A vizsgázók az írásbelin egy központi feladatlapot oldanak meg, amelyhez segédeszköz nem használható. Értékelése központi útmutató alapján történik. A feladatlap maximális pontszáma: 100 pont. - A szóbeli vizsgához a vizsgabizottságot működtető intézmény háromszor 15 darab tételből álló ( A altétel, B altétel, C altétel) tételsort állít össze. - Mivel a B és a C altétel végrehajtásához szükség van a vizsgázó társak közreműködésére, ezért a vizsgázók vizsgacsoportonként egyszerre kihúzzák a három altételt és a rendelkezésre álló idő alatt mindenki felkészül. - A felkészülés után kezdődik mindenki számára a feladatok végrehajtása. Először mindenki az A altételből vizsgázik, majd a B és a C altétel következik. - Az altételek külön-külön kerülnek értékelésre. Az értékelési szempontokat és a pontok megoszlását az értékelési útmutató tartalmazza. - A vizsgahelyek berendezéséről, a vizsgához szükséges személyi és technikai segédeszközökről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. - A segédeszközök listáját a vizsga évét megelőző tanév végéig nyilvánosságra kell hozni. 34

228 GAZDASÁGI ISMERETEK Tantárgyi programja 1

229 A GAZDASÁGI ISMERETEK TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJAI A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményeiben két nagyon fontos elvárás fogalmazódik meg. Egyrészt az, hogy a tanuló minél több ismeretet gyűjtsön az őt körülvevő gazdasági környezetről, gazdálkodási szabályokról, a háztartások, üzleti élet gazdálkodási szokásairól. Másrészt annak bemutatása, hogy a tanuló mennyire képes megszerzett ismereteit személyes formában önálló véleményeként - elmondani. Ez részben azt jelenti, hogy saját élményeit és tapasztalatait mennyiben képes általános formában is megfogalmazni, részben pedig azt, hogy a fölvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat és eseteket mondani. A fenti célok azt is jelentik, hogy a tanulókban kialakul az a készség, hajlandóság, amelynek segítségével életük további részében tudatosan és egyben - ha szükséges kritikusan foglalkoznak gazdasági kérdésekkel. A tanulók képesek legyenek meglátni, szintetizálni azokat az összefüggéseket, amelyeket már hallottak, megtanultak a természetismereti tantárgyak és a társadalomismeret tantárgy körében. A modern piacgazdasági folyamatok megismerésén, elemzésén kívül például szerepet kap az előzmények vizsgálata, a gazdaságtörténeti fejlődés egyes állomásainak megismerése is. A tanulmányokat záró vizsga csak részben mutatja azt, hogy a diákok mit ismertek meg és tudnak gazdasági ismeretekből a tanulás befejeztével. Fontos, hogy hogyan viselkednek majd további életük során, amikor olyan helyzetbe kerülnek, amelynek gazdasági vetülete is van. A piaci viszonyok, a verseny, a munkavállalói és vállalkozói életpályák lehetősége, mint egymástól lényegesen eltérő alternatívák választhatósága, ahogy majd megjelenik az életben, úgy már a tantárgyi követelmények felépítési szintejiben és formáiban is helyet kap. 2

230 Kompetenciák 1. Szaknyelv alkalmazása TÉMÁK Tartalmak 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása, helyes használata A közlések megfogalmazásakor a megfelelő fogalmak használata, mondatokba foglalása A fogalmak felismerése szövegben A szakmai fogalom leglényegesebb elemeinek kiemelése Az egy témához kapcsolódó fogalmak kiválasztása Az összetartozó fogalmak együttes használata Fogalmak meghatározás alapján történő felismerése A médiában gyakran használt kifejezések értelmezése a szövegkörnyezet ismerete alapján Új szakmai fogalmak megismerése a gyakorlati tapasztalatok során 1.3. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, jellemzése, A gondolatok tömör, kerek mondatokban kifejtése, úgy hogy a értelmezése, meghatározása mondatok egységes szöveggé álljanak össze 2. Az ismeretanyag differenciálása TÉMÁK Tartalmak 2.1. Lényegkiemelés Kérdések megválaszolása Az ismeretanyag legfontosabb elemeinek bemutatása, a terjedelmi (idő) korlátok figyelembevételével 2.2. Különbségek és azonosságok Közös és eltérő tulajdonságok felsorolása Kölcsönhatások felismerése és kiemelése Adott témában a problémák árnyalt vizsgálata, különböző álláspontok 3

231 ismerete, illetve felismerése 2.3. A modellalkotás és elvonatkoztatás képessége A vizsgálat szempontjából fontos összefüggéseket mutató elemek felismerése Általános következtetésre konkrét példák felsorolása Eseménysorok bemutatása Rendszeren belül alrendszerek értelmezése Adatokból táblák és ábrák készítése Ismert adatokból számítások segítségével új információ szerzése Az elkészített táblázatban szereplő adatok egyszerű (hétköznapi) értelmezése A tanult modellek felismerése, alkalmazása 3. Problémaközpontú gondolkodás TÉMÁK Tartalmak 3.1. A probléma felismerése A feladat helyes értelmezése A tananyagegységben a megoldandó probléma kiemelése Esettanulmányokban és példaesetekben a szakmai probléma felismerése és megfogalmazása 3.2. A problémamegoldás keresése A megoldás lépésekre bontása A megoldási lépések felsorolása A megoldások információ szükségletének meghatározása A megoldási alternatívák lehetőségének felismerése 3.3. Problémamegoldás értékelése A várható eredmény becslése Néhány lehetséges alternatíva felvázolása 4

232 4. A gyakorlat modellezése TÉMÁK Tartalmak 4.1. Számítások Egyszerű számítások elvégzése 5. Az ismeretek komplex kezelése TÉMÁK Tartalmak 5.2. Szakmaelemek összekapcsolása Összefüggő tananyagrészek összekapcsolása (különös tekintettel a gazdaságtörténeti események máig érzékelhető hatásaira) 5

233 Gazdasági ismeretek évfolyam Óraszám (esti): 108 óra Témakörök Tartalmak A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A közgazdaságtan tárgya, elhelyezése a tudományok rendszerében. A közgazdaságtan tudomány részei. Alap problémája, alapvető kérdései. A gazdasági gondolkodás alapvető elvei. A szűkösség problémája. Főbb gazdasági szereplők jellemzése, helyük a gazdálkodási folyamatban. A gazdasági körforgás. Aktuális kérdések, amelyekre keresik a választ. Vizsgálódási módszereinek lényegi elemei és ezek példákon keresztül történő bemutatása. A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői A piac fogalma, típusai, a piaci szereplők meghatározása. A kereslet, a keresleti függvény és a kínálat, kínálati függvény értelmezése. Marshall-kereszt segítségével a piaci egyensúly, a túlkereslet és túlkínálat értelmezése. A láthatatlan kéz működésének, a piaci önszabályozásnak a 6

234 bemutatása. A pénz kialakulása és funkciói A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzése A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák A különböző pénztörténeti korszakok bemutatása a munkamegosztás és a csereformák fejlődésén keresztül. A pénz funkciók meghatározása, és annak szemléltetése, hogy a különböző pénzformák, hogyan töltötték be a pénz szerepkörét. A pénz szerepe a gazdálkodásban. A váltó fogalma, szerepe a bankjegy kialakulásában. A háztartás, mint fogyasztó helye, szerepe a modern gazdaságban. A szűkösség értelmezése a háztartás esetén. A racionalitás értelmezése a fogyasztóra, s ennek modellezése. A szükséglet fogalma, csoportosítása, rangsorolása (preferencia rendszer). Háztartás költségvetésének összeállítása. A háztartás megtakarítása, befektetési szempontjai. A piaci keresleti függvény ábrázolása és jellemezése. A marketing eszközök hatása a fogyasztói döntésekre. A fogyasztó jogai, fogyasztóvédelem. A vállalkozó fogalma. Vállalkozói tulajdonságok. A vállalkozások fogalmai és céljai. A vállalkozás alapításának, működésének külső és belső feltételei, érintettjei. Vállalkozások csoportosítása különböző szempontok alapján. 7

235 Vállalkozási formák jellemzése. A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik Piaci formák és jellemezőik. A racionális vállalkozói magatartás, különböző piaci viszonyok között A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. A tőkepiac Termelési tényezők megnevezése, jellemzése. Az erőforrások kíméletes használatának problémaköre. A termelési tényezők szerepe a vállalkozás döntéseiben. A munkamegosztás jelentősége, fejlődése a termelésben. Termelékenységet befolyásoló tényezők. A vállalkozás működése során felmerülő költségek típusai. A termelői racionalitás értelmezése és a profit alakulása. Az idő szerepe és értelmezése a közgazdaságtanban. A piaci formák és jellemzőik. A vállalkozás piaci helyzetének, döntéseinek szerepe az árbevétel alakulásában. A profitorientáció értelmezése. A fedezeti pont jelentősége a vállalkozási döntésekben. A tisztességes piaci magatartás és verseny védelmének állami eszközei és a versenyszabályozás. Az induló tőke, a pótlólagos tőkebefektetések és az eredmény hatása a vállalkozás vagyoni helyzetére. A vállalkozás eredményét befolyásoló tényezők. Finanszírozási források: saját forrás, idegen forrás. A tőke ára. A kereskedelmi bankok ezzel kapcsolatos feladatai. Folyószámla hitelek. Rövid-, közép-, és hosszú lejáratú bankhitelek. Hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak (kamat, futamidő, fedezet, 8

236 jelzálog, saját erő). A piaci mechanizmus működési zavarai A vállalat működését befolyásoló külső környezet főbb összetevői. Az externáliák fogalma, elemzése hatása a vállalkozás életére, különös tekintettel a környezetgazdálkodás jelentőségének növekedésére. A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában A munkaerő, mint termelési tényező bemutatása. Az emberi erőforrás helye, szerepe a vállalkozások életében. A munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő kompetenciák. A bérmeghatározó tényezők, a piaci és a nem piaci erők hatása. A szociális párbeszéd a munkáltatók és a munkavállalók között. A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése A makrogazdaság szereplői és a makrogazdasági körforgás. A nemzetgazdaság kibocsátásának mérésének problémái. A makrogazdasági mutatók értelmezése, számításuk. A háztartások jövedelmének keletkezési forrásai. A jövedelem felhasználása. A háztartások megtakarítási attitűdjei, formái. A megtakarítások szerepe a makrogazdaságban. A fogyasztás, a megtakarítások, a beruházások közötti makrogazdasági összefüggés. A modern pénz teremtése és a pénzpiac A modern pénz fogalma, a pénzteremtés folyamata, mechanizmusa. Pénzkímélő eszközök használata a gyakorlatban. 9

237 A munkapiac és a munkanélküliség problémájának elemzése A munkapiaci szereplők meghatározása, a kereslet és kínálat értelmezése. A munkapiac szemléltetése a keresleti és kínálati függvény segítségével. A munkapiaci helyzetek értelmezése. A munkanélküliség fogalma, típusai, mérése. Munkanélküliségi ráta értelmezése. Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok A klasszikus újratermelési ciklus sajátosságainak bemutatása. A modern állam szerepvállalásának közvetlen előzményei. Az állami beavatkozás oka, célja, eszközei Költségvetés politikai jellemzői A fiskális politika fogalma, a költségvetés felépítése, egyenlege, a deficit finanszírozás módjai. A költségvetési politika eszközrendszere, különös tekintettel az adózásra. A költségvetési politika hatásmechanizmusa, veszélyei. Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői Az infláció fogalma, mérése, típusai, okai. Infláció hatása a gazdaságra és az egyes gazdasági szereplőkre. A monetáris politika fogalma, céljai. A monetáris szabályozás jegybanki eszközei, működésének 10

238 mechanizmusa. A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák A globalizáció A kereskedelmi és fizetési mérleg felépítése és a közöttük lévő kapcsolat. A valutakereslet és valutakínálat értelmezése, jellemzése. A különböző valutaárfolyamok. Napjaink valutáinak árfolyam-meghatározása, az EURO jelentősége. Magyarország külgazdasági kapcsolatainak áttekintése. A munkanélküliség és az infláció kezelésének lehetséges módjai. A téma lehetőséget ad néhány aktuális gazdasági probléma megnevezésére (pl: infláció, munkanélküliség, szegénység, fizetési mérleg hiány, eladósodás, fenntartható gazdasági fejlődés stb.) Ezek közül valamely probléma hazai megjelenésének bemutatása. (pl: Magyarország európai uniós tagságának hatása a hazai munkaerőpiacra). A globalizáció fogalma. Napjaink gazdasági együttműködési formáinak bemutatása. Az együttműködésből származó előnyök, problémák. Napjaink nemzetközi gazdasági együttműködésének formái, tendenciái. A fejlett és fejlődő országok helye, szerepe a nemzetközi munkamegosztásban. Az Európai Unió, mint gazdasági integráció. 11

239 Gazdasági ismeretek taneszköz jegyzéke 1. Társadalmi- gazdasági fejlődésünk szemléltetésére alkalmas eszköz 2. A magyar gazdaság szerkezetének nemzetközi kapcsolatainak bemutatására alkalmas eszköz 3. A népesség, a települések és a gazdasági élet szemléltetésére alkalmas eszköz 4. A gazdasági élet területi szerveződésének szemléltetésére alkalmas eszköz 5. A gyakorlatban használatos számlák, betétek, kölcsönök stb. aktuális űrlapjait és egyszerűbb esetekben a végösszeg kiszámítását bemutató munkaeszköz 6. Hazánk és az Európai Unió viszonyának szemléltetésére alkalmas eszköz 7. Az Európai Unió bemutatására alkalmas eszköz 8. A családi gazdálkodás főbb elemeinek szemléltetésére alkalmas eszköz 9. A vállalatok és a munka világának megismerésére, szemléltetésére alkalmas eszköz 10. A nemzetgazdaság főbb területeinek és mutatói egymáshoz való viszonyának szemléltetésére alkalmas eszköz 11. A külgazdasági kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági szervezetek szemléltetésére alkalmas eszköz 12. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedése következményeinek szemléltetésére alkalmas eszköz 12

240 13. Pedagógus által összeállított esettanulmányok és példa esetek a szakmai probléma felismeréséhez és megfogalmazásához 13