Szerkesztette: Gábor Dezső Farkaslyuk közigazgatása

Átírás

1 Szerkesztette: Gábor Dezső Farkaslyuk közigazgatása Közigazgatás Ország Magyarország Megye Borsod-Abaúj-Zemplén Régió Észak-Magyarország Járás 1 Ózdi Jogállás község 2 Irányítószám 3608 Népsűrűség 315,25 fő/km² Terület 5,64 km 2 Koordináta N, E 1. A település kialakulása és fejlődésének története 1990-ig Farkaslyuk bányatelep kialakulása, fejlődése szorosan összefügg az ózdi vasgyár és bányászat kialakulásával. Az 1600-as évek elején egy svéd stellár család, a Sturman költözött erre a vidékre. 4 A Sturman család a XVIII. században birtokosa lett az ózdi-csernelyi földeknek, erdőterületeknek, később pedig vezetője annak a pénzes csapatnak, amely busás hasznot hajtó vasgyártás lehetőségeinek akkor legkorszerűbb módon történő kiaknázására összeállt. 5 A Murányi-Unió 1809-ben, a Rima Coalitio 1811-ben jött létre. 6 A XVII. század végétől Ózd lakosainak a száma csak lassan növekedett. Jelentéktelen kis község volt Borsod vármegyében, olyannyira, hogy 1828-ban még sem papja, sem tanítója nem volt. 7 A gyáralapítás gondolata szeptember 6-án vetődött fel. Rombauer Tivadar a Rima Coalitio tisztfőnöke tanácsára a létesítendő gyár telephelyéül Ózdot választották, ahol a nem sokkal azelőtt megkutatott barnaszénbányák által hosszú időre biztosítottnak látszott az 1 A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny évi 107. szám, 2012.augusztus 13) 2 Község olyan település lehet, amelynek legalább 300 lakosa van, más településektől elkülönülő, önálló arculata van, és képes önkormányzat alakítására és helyi közügyei ellátására

2 energiaszükséglet. Az ózdi gyár 1847-ben elkészült, amely egyre több kőszenet igényelt a vasgyártáshoz. 8 Farkaslyuk első írásos említése Honnan kapta a település a nevét? Ma már nehéz kideríteni. A Farkaslyuki völgyet régen mocsarak, nádasok borították, melyek a domboldalakon dús erdőkben folytatódtak. 9 Annyi bizonyos, ezen a tájon nagy kiterjedésű erdő és szántó volt, és hogy régen az erdők lába egészen a fából tákolt tanya és szántóterület széléig ért. A helyi hagyomány azt tartja, hogy Ignácz fia, János nevű család lakott a hegyek és erdők közé szorult tanyán. Ennek a családnak a kicsiny vagyonát, juhait egy télen farkasok tizedelték meg. A farkasok ellen a Sturman család, akiknek ezen a vidéken nagy kiterjedésű erdő és szántó birtoka volt, hajtóvadászatot tartott. A hajtóvadászat után borozgatás közben nevezték el a tanyát Farkastanyának, majd később Farkaslyuknak. 10 Igaz ez, vagy nem? Nem lehet tudni, mert az ember képzelőereje sokszor csodákat szül. Ha igaz a történet, az épület helyén ma már óriási meddőhányó más néven haldány található. A település fejlődése a bányaüzemnek köszönhető Az első világháború alatt és közvetlen utána építették meg a bányatelepen az első 42 lakóházat. A táj szépsége és a telep rendezettsége üdülésre is alkalmassá tette a környéket, így jöttek ide például Budapestről is pihenni az emberek. A bányászlakások, a jellegzetes, eredeti állapotukban megmaradt kolóniaépületek az ipartörténeti emlékek sorát gazdagítják Nagy Károly: Szemelvények Farkaslyuk történetéből (75 év ). Ózd, Farkaslyuki Bányaüzem, 1989.; illetve Nagy Károly: Ózd város és környéke. Kistérségi helyismereti olvasókönyv. Ózd, Szabó L. Ált. és Szakisk., (ISBN ) 10 Nagy Károly: Ózd város és környéke. Kistérségi helyismereti olvasókönyv. Ózd, Szabó L. Ált. és Szakisk., (ISBN ) 2

3 1. sz. kép: Farkaslyuk Bányatelep az 1920-as években 1923-ban, az akkori lakóteleppel szemben, a hegyoldalban Lángmán mérnök tervei alapján egy kisebb templomot építettek, amelyet 1926-ban Szent István király tiszteletére szenteltek fel. 2. sz. kép: Háttérben a kápolna az 1920-as években 1938-ban korszerű fürdő-úszómedence épült. A medencét alulról lehetett fűteni, mellette gyermekmedence is volt. Ózd és a környék lakosai szívesen látogatták a festői szépségű fürdőt, hiszen a szűkebb környezetben egyéb úszásra alkalmas lehetőség nem adódott ban azonban megszüntették, betemették az egészet, mert nem volt üzemeltető gazdája 3

4 3. sz. kép: A Strandfürdő bejárata 1936-ban Farkaslyukban a bánya fejlődésével egyre növekedett a lakótelep, és 1945 után igen sok lakás épült, egészen az 1960-as évekig. 4. sz. kép: Makkos 1960-as évek (jelenleg Esze Tamás utca) Beköltöztek a farkaslyuki 12 családos házba A farkaslyuki bányaüzemnél jelenleg is nagy probléma a lakáskérdés. Még a múlt év elején megkezdték építeni egy 12 lakásos bányász családi házat, amelyen keresztül részben ki tudták küszöbölni a meglévő lakáshiányt. Az építkezés azonban elég lassan ment, melyet bizonyít az a tény is, hogy az épület csak az év január 23-án készült el. A múlt héten költöztek be az új családi házba a lakók, bányászok és műszakiak. Ez alkalomból meglátogattuk az új lakókat és betértünk Galanics László elvtárshoz. Feleségén és a gyerekeken láttuk azt a boldogságot, ami sugárzott 4

5 az arcukról, mert bizony három gyerekkel egy másik, rosszabb lakásban laktak, ahol sokszor még kipihenni sem tudta magát és ez sokszor kihatással volt a teljesítésére is. Most azonban boldogok, mert két szoba, konyha, előszoba és fürdőszoba minden kényelmet megad számukra. Galanics elvtárs és családján kívül még 11 boldog család mind köszönheti a kormányzatunknak azért, hogy biztosították számukra a kényelmes, nyugodt családi otthont és a ház lakói erre valamennyien jobb munkával fognak válaszolni sz. kép: 12 családos házak az 1960-as években Sajnos, ez a lakásmennyiség kevésnek bizonyult, így évről évre egyre többen költöztek be Ózdra, a bányaüzem által biztosított kedvezményes bérházi lakásokba. Ózd és Farkaslyuk között 1955 óta közlekedik rendszeresen autóbusz. A farkaslyuki autóbusz állomás, illetve váróterem 1959-ben épült. Ezen kívül naponta 14 autóbusz szállította a munkába és haza a dolgozókat sz. kép: Farkaslyuk autóbusz-állomás régen 11 Ózdi Bányász, február 8., III. évfolyam, 6. szám 12 Nagy Károly: Szemelvények Farkaslyuk történetéből (75 év ). Ózd, Farkaslyuki Bányaüzem,

6 A Bányamentő állomás 1962-től 1963-ig épült. 7. számú kép: Farkaslyuk, bányamentő állomás Rendeltetése a Farkaslyuki és Ózdvidéki bányák segítségnyújtása és bányamentése. 13 A bányaüzem megszűnése után az idősek gondozóházát telepítették az épületbe, ahol helyet kapott a bányászszakszervezet is. Farkaslyuk község önkormányzatának képviselő testülete határozatában 35/2007. (V. 31.) a Békés Alkony Alapítványra bízta a Farkaslyuki Idősek Gondozóház fenntartását. A farkaslyuki bányászok szociális helyzetéről októberére hihetetlen mértékben felszöktek az élelmiszerárak; két év alatt százalékig emelkedtek. A Horthy-uralom első éveiben megkezdődött az infláció, amely egészen 1926-ig tartott, és addig fokozódott, amíg a pengő bevezetésével be nem állt az időleges stabilizáció között a munkások átlagkeresete az alábbi adatok szerint változott: Üzemév Évi átlagkereset Havi átlagkereset Órabér pengő fillér pengő fillér fillér 1927/ , / ,21 (Megjegyzés: az órabérek kiszámításánál 360 órás munkahónapot vettek alapul, tekintettel arra, hogy 12 órás műszakban dolgoztak.) 1930-ban a térségben is éreztette hatását az közötti nagy gazdasági világválság; csökkent a termelés. A RIMA igazgatósága nagyarányú munkáselbocsátásokat hajtott végre, csökkentette a béreket, ezáltal a farkaslyuki bányászok életszínvonala jelentősen megromlott. Különösen nagy volt a nyomor Borsod megyében, itt is elsősorban Ózdon és a környék RIMAbányáiban. A miskolci főszolgabíró az alábbiakat jelentette szeptember 25-én: 13 Nagy Károly: Szemelvények Farkaslyuk történetéből (75 év ). Ózd, Farkaslyuki Bányaüzem, Uo. 6

7 [ ] Nagyon sokan vannak munka nélkül és a munkanélküliek száma az ipari- és bányavállalatok létszámcsökkentése folytán mindinkább nő. De nem rózsás a helyzete azoknak a munkásoknak sem, akik munkában állnak, mert a legtöbb vállalatnál három-négy napot dolgoznak. 15 Az július 15-i kimutatás szerint, a május havi bérív alapján a bánya munkásainak órabére az alábbi bérhatárok között mozgott: a munkások zömének órabére 0,20-0,60 pengő között mozgott átlag 0,40 pengő ; ez az 1933-ban fizetett órabérnek mindössze a kétszerese. 16 A II. világháború utáni időszakban a következő, a szociális helyzetet meghatározó intézkedések, állami döntések uralkodtak: önálló szociálpolitikára nem volt szükség, mert a politika minden része tartalmazott szociális vonásokat; Órabér (pengő) Munkás (fő) Átlag % 0,10 0, ,7 0,21 0, ,8 0,31 0, ,2 0,41 0, ,9 0,51 0, ,5 0,61 0, ,0 0,71 0, ,7 0,81 0,90 1 0,1 0,91 1,00 1 0,1 1,01 1, ,11 1, az egyenlőtlenségeket a munkabérekbe épített szociális juttatásokkal akarták mérsékelni; 1951-től a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról született döntés; a férfiak 60, a nők 55 (min. 10 év szolgálati idő után) évesen nyugdíjjogosultak lettek. A nyugdíjjárulékot a munkáltatónak kellett megfizetnie. Alacsony nyugdíjakat állapítottak meg. A nyugdíj mértékét a munkában eltöltött idő és az utolsó 5 év átlagkeresete határozta meg; a nyugdíjak, öregségi, árvasági és özvegyi ellátások, családi pótlékok folyósítása az ban létrejött Országos Nyugdíj Intézet feladata volt, amely 1964-ben SZOT Nyugdíjfolyósító Igazgatósággá alakult; 15 Nagy Károly: Szemelvények Farkaslyuk történetéből (75 év ). Ózd, Farkaslyuki Bányaüzem, Uo. 7

8 a táppénzrendszer átalakult; a betegség első napjától járt, nem a bérbesorolástól függött, kétévi megszakítatlan munkaviszony esetén a kereset 75%-a volt a járandóság után a szociális célú kiadások emelkedtek, a szociálpolitika intézményrendszere centralizált felépítésű maradt, nem vált igazán hatékonnyá. A szociális kiadások aránya az ország költségvetésében folyamatosan növekedett, bár ez a reálérték megőrzésére sem volt elegendő. A bővülés nagy része a nyugdíjellátási kötelezettség bővüléséből és az egészségügyi ellátás költségeiből adódott. Az as években a gazdasági válság elmélyülésével a szociális juttatások reálértéke csökkent. A szociális szervezetrendszer a Kádár-korszakban nem változott jelentősen; alacsony hatékonysággal dolgozott, egyes feladatok ellátásában besegített a közigazgatási intézményrendszer. A második világháború után szerencsére folyamatosan fejlődött a bányászat, így a bányaüzem dolgozói is egyre magasabb bérezésben részesültek. A 90-es évekre a bányászok keresete a munkások közül az egyik legmagasabb volt. 8

9 2. A rendszerváltozás után A bányabezárással egy jövőkép megszakadt Miért kellett 1989 és 1991 között Farkaslyukon több mint 400 családnak ismét perspektívát kutatnia? Súlyos kérdés, megválaszolatlan jövőképekkel. És mindez azért, mert az akkori makropolitikának nem volt szüksége a térség energiaforrására: a szénre. Azonban a tradíció fennmaradt; ez az 51. bányásznapi, szeptember 1-jei polgármesteri beszédemből vett idézetben is körvonalazódik: És most kigördülnek a megrakott csillék a bányából. Kigördülnek, telerakva valami csodával. Csillogó szén, por és izzadság és élet. Nem is olyan régen volt, amikor üresen tátongó hasukat az égnek fordítva hosszú sorban eltűntek a vájatban, hogy az arra érdemes szorgos kezek telerakják őket. S hogy lent, a bányában mi történik, az mindig azoknak a titka marad, akik ott várják őket. A csoda, az üresből teli varázslása ott, avatatlan szemektől elzárva, a mélyben, a Föld gyomrában történik meg percről percre, napról napra, évről évre, mindaddig, míg van bánya, vannak a bányában szorgos emberek, van mivel telerakni a megtöltésre váró, vágyó üres csilléket. Mert újabbak és újabbak érkeznek folyamatosan, megállás nélkül. Farkaslyukbányatelep közigazgatásilag Ózd része volt, de szinte csak a bányaüzem fejlesztette a települést szeptember 30-án és október 14-én tartották Magyarországon az első szabad önkormányzati választást, amellyel egyben megszűnt hazánkban a közigazgatás tanácsi struktúrája. Az ózdi képviselő-testületbe a farkaslyukiak engem választottak képviselőnek, majd a rendszerváltozás utáni II. ( ) és III. ózdi képviselő-testület ( ) tagjává is megszavaztak. Farkaslyuk polgárai a II. ciklus közben, az október 13-ai népszavazáson nagy többséggel voksoltak az önálló önkormányzat megalakításáról. 9

10 A népszavazás után a Farkaslyuki Előkészítő Bizottság (Bogárdiné Molnár Irén, Gábor Dezső, Fürjes Károly, Körmendi János) nem hagyhatta abba munkáját, és 3 évig tartó, rögös Farkaslyuk község első képviselő-testülete ig 1. Gábor Dezső polgármester 2. Deklava Tibor alpolgármester 3. Bárány Józsefné képviselő 4. Bogárdiné Molnár Irén képviselő 5. Demes Ferenc képviselő 6. Dr. Szabó Gábor képviselő 7. Fürjes Károly képviselő 8. Havasi János képviselő 9. Körmendi János képviselő 10. Szilágyi Márta képviselő 11. Varga Istvánné képviselő Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 1. Körmendi János elnök 2. Demes Ferenc tag 3. Fürjes Károly tag 4. Varga Istvánné tag 5. Fábián Ferenc tag (külső) Szociális, Családügyi és Egészségügyi Bizottság 1. Bogárdiné Molnár Irén elnök 2. Bárány Józsefné tag 3. Havasi János tag 4. Szilágyi Márta tag 5. id. Harkály János tag (külső) 6. Onofer János tag (külső) utat megtéve, küzdelmünk eredményeként Göncz Árpád köztársasági elnök május 1- jével a 33/1999. (II.10.) KE határozatával Farkaslyukat önálló községgé nyilvánította július 19-én a település lakossága megválasztotta az új község első képviselőtestületének tagjait, augusztus 2-án pedig megalakult a képviselő-testület, és a képviselők megválasztották bizottságaikat. Megalakult az önálló polgármesteri hivatal is. Farkaslyuk Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén fekszik, az ózdi medencéből dél felé kinyíló völgyben terül el. A település a Szilvásváradon át Egerbe vezető közúton érhető el, Ózdtól 5 kilométer távolságra. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás Ózdon található. Az erre járó idegen egyszerre érezheti magát egy a világtól elzárt alpesi hegyi faluban és egy civilizált lakóövezetben. Ez a kettősség Farkaslyuk huszadik századi történetéből adódik Az új község közigazgatási területe 5,64 km 2, 2021 fő lakosa 656 lakásban él. A lakások 90%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel. A település szűkebb környezete felszíni vizekben nem gazdag; a legjelentősebb állandó vízfolyásnak az Ózdi-patakot lehet tekinteni. A településen több forrásból fakad a Bánya-patak, amely az Ózdi-patakba torkollik. Üzemelő víztározó, 10

11 vízhasznosítási célú tározási lehetőség a község területén nincs. A gázvezetékrendszer teljesen kiépült, a rákötés lehetősége az egész településen biztosított. A szennyvízberuházás még nem készült el teljes egészében, a csapadékcsatorna kiépítettsége 90%-os. A 45,4 km hosszú úthálózatnak a 95%-a időjárásbiztos, aszfaltozott. A burkolt utak minősége bel- és külterületen elsősorban a nagy forgalmú utak esetében elfogadható, a kevésbé forgalmas utcák felújításra szorulnak. Az állami Közútkezelő Kht. kb. 4,7 km utat kezel a településen. A vezetékes telefonrendszer mindenki számára elérhető, az országos mobiltelefon-szolgáltatók hálózatai a település nagy részét lefedik. Az internetelérés optikai vezetékes és vezeték nélküli kapcsolattal is biztosított. Az egészségügyi ellátást a hét öt munkanapján a település 2006-ban felújított rendelőjében háziorvos biztosítja. A szakorvosi ellátás, ügyelet Ózdon, az Almási Balogh Pál Kórházban biztosított. Az újszülöttekre védőnő vigyáz. Az óvodában 3 csoportban 75 gyermekkel foglalkoznak jelenleg, a Farkaslyuki Általános Iskolában 1-8 évfolyamon, 10 osztályban 213 tanulót nevelnek, oktatnak. Az iskolai pedagógiai munkát segíti az 1995-ben megépült korszerű tornaterem. 8. sz. kép: A Farkaslyuki Általános Iskola tornaterme A település hagyományai a szénbányászathoz kapcsolódnak. Minden év szeptember első hétvégéjén tartják a hagyományos Bányász- és Falunapot. 11

12 A pihenés, táborozás, üdülés, közösségi szabadidő-eltöltés, sportolás és szórakozás színtere a Farkaslyuki Ifjúsági Tábor, ahol szép természeti környezetben füves labdarúgópálya, és 60 fő részére szálláshely található. 9. sz. kép: Bányabalesetben elhunyt bányászok emlékhelye Gyürky Gyula tér 9. sz. kép: Farkaslyuk légi felvétel Farkaslyukra az erdőterületek dominanciája a jellemző. 12

13 A település önállóvá válása óta, a Földhivatali Információs Rendszerben a mai napig nem szerepel önálló településként, így térképi vizsgálat alapján mutatja a táblázat a fontosabb területhasználati arányokat: Fontosabb területhasználatok Terület (ha) A közigazgatási területhez viszonyított aránya (%) Külterület ,16 Belterület ,84 Az új község meg- és kialakulásának állomásai VII. 1-jén lakossági fórumot tartottak Farkaslyukon, ahol az évi LIII. törvénnyel módosított évi LV. törvény 52.. (1) bekezdése értelmében a jelenlévők új község alakítását kezdeményezték. Ezen a fórumon bemutatásra került a Farkaslyuk közigazgatási határára vonatkozó térképvázlat, amely elkészítésének alapjául a 10. számú kép: Térképvázlat Farkaslyukról július 01. bányatérképek, a hagyomány, a történelem, valamint az 1996-os lakosság- és területarány szolgáltak. A jelenlévők tájékoztatva lettek az új község várható költségvetéséről. Mindezeken kívül szavazásra bocsátották a következő kérdést: Támogatja-e, hogy Farkaslyuk településrész Ózd várostól leváljon és kezdeményezi-e új község alakítását?" A szavazás eredménye: 134 igen és 1 nem lett. A jelenlévők megválasztották az előkészítő bizottságot és felhatalmazták őket, hogy Ózd város jegyzőjét keressék fel és hitelesíttessék az aláírásgyűjtő 13

14 ívet július 4-én a Farkaslyuki Előkészítő Bizottság (a továbbiakban: FEB) megtartotta az első ülését, július 8-án az ózdi polgármesteri hivatalban átadásra került a kezdeményezés az aláírásgyűjtő ívek hitelesítésére és a térképvázlat, amelyet Dr. Fejér Levente vett át július 8. és október 11. között több lakossági fórumra került sor, amelyek keretében a FEB ismét tájékoztatta az állampolgárokat a javasolt területi határokról, a település elnevezéséről és a vagyon felosztásának az elveiről (lakosságarányos). Ezen időszak alatt a város egyszer sem emelt kifogást, nem adott tájékoztatást arról, hogy a sikeres népszavazás után mire számíthat a farkaslyuki lakosság. Az szeptember 5-ei lakossági fórumon ismét be lett mutatva a térképvázlat októberi 3-ra is lakossági fórumot hívtak össze, kimondottan Ózd város kérésére (jelen volt: Strohmayer László polgármester, dr. Csiszár Miklós jegyző és az ózdi polgármesteri hivatal összes ügyosztályvezetője). Senki semmilyen ellenvetést nem tett, az július 7-én a FEB által leadott térképjavaslatra, senki nem mondta azt, hogy Ózd város a területi javaslatot nem fogadja el október 9-én Strohmayer László polgármester kérésére ismét lakossági fórumot tartottak (a területi javaslatra nem reagált) október 13-án került sor a NÉPSZAVAZÁS-ra (az állampolgárok a FEB által leadott területi javaslatra szavaztak, mert nem volt más javaslat.) Az érvényes szavazatok száma 810 volt, ebből 677 igen (83,6%) és 133 nem (16,4%) arányú eredmény született. Ezzel a nappal, az Ötv (3)-e szerint, be is fejeződhetett volna a FEB tevékenysége, de sajnos ezt nem lehetett megtenni november 12-én Ózd város Képviselő-testülete elfogadta a választási bizottság tájékoztatóját, 17 amelyben kimondásra került, hogy Farkaslyuk településrészen érvényes és 17 E nap után az Ózdi Ideiglenes Bizottság és a FEB közötti tárgyalást véglegesen be lehetett volna rekeszteni, csak várni kellett volna a köztársasági elnök határozatát. Sajnos ez nem ment ilyen egyszerűen 14

15 eredményes volt a népszavazás, valamint a testület ellenvélemény nélkül kezdeményezte, az új község megalakítását december 4-én volt az első Ózdi Ideiglenes Bizottság- (a továbbiakban: IB) és FEB-ülés. A területről csak érintőlegesen esett szó, idézet a jegyzőkönyvből: Gábor Dezső: [ ] legelőször a terület az, amiben a két bizottságnak meg kell egyeznie. Ezután kerülhetne sor az egyéb részletek megtárgyalására. Ezzel akkor a jelenlévők egyet is értettek december 9-én Ózd város polgármestere egyeztető megbeszélésre hívta a FEB-t, amelyre december 19-én került sor. A második IB- és FEB-ülésen Ózd először reagált a július 4- én a FEB által leadott területi javaslatra. 18 Ezen a fórumon került napirendre először a város területi javaslata: Farkaslyuk lakossága új községgé alakítást kezdeményezett, tehát nem volt önálló soha, önálló közigazgatással korábban nem rendelkezett. 19 Ez a terület még Ózdhoz tartozzon! 18 A népszavazásig a város nem tett ellenjavaslatot XI. 12-én Ózd város Képviselő-testülete elfogadta a választási bizottság tájékoztatóját. Az X. 13-a utáni időszakban több olyan előterjesztést tárgyalt az ózdi képviselő-testület, amelyben Farkaslyuk volt említve egyéb vonatkozásban, és senki sem emelt kifogást semmi ellen. 19 Az évi LV. törvény 52. -a a községgé nyilvánítás feltételeit, eljárási rendjét szabályozza. Új község alakulhat olyan településrészből, amely még soha nem volt község, és új község alakulhat úgy is, hogy megszüntetik a korábbi községegyesítést. Ez utóbbi esetben ami Farkaslyuknál nem állt fenn az új község a történelem során már volt önálló község, az egyesítés megszüntetésével voltaképpen ezt a korábbi önállóságát nyeri vissza. 15

16 1997. március 24-én került sor a harmadik IB- és FEB-ülésre, ahol nem közeledtek az álláspontok június 9-én került sor a negyedik IB és FEB ülésre, ahol szintén nem közeledtek az álláspontok. A népszavazás után hosszú idő telt el, de nem eseménytelenül. A FEB rendszeresen ülésezett és számtalan levelet fogalmazott meg az illetékes szerveknek (köztük november 3-án Kuncze Gábor belügyminiszternek és Göncz Árpád köztársasági elnöknek). Nagyon sok személyes konzultáción vettek részt, ahol a szervezetek képviselőivel tárgyaltak szeptember 24-én véleményezhette a FEB először írásban a TÁKISZ által készített pénzügyi számítást, amelyet személyesen október 10-én védhettek meg Miskolcon. A Dr. Zentai Gyula főosztályvezető által aláírt levélből egyértelműen kitűnik, hogy a korábbi döntések nem végleges döntések, és nem is döntések : Amennyiben a körülmények változása esetén a miniszteri előterjesztésre sor kerül elnök úr Farkaslyuk önálló községgé alakulásának kérdését megvizsgálja. (Kelt: XI. 24.) december 16-án az Ózdi Képviselő-testület feloszlatta az Ideiglenes Bizottságát január 13-án újabb egyeztető megbeszélésre került sor a TÁKISZ-ban, ahol jelen voltak a B.- A.-Z. Megyei Közigazgatási Hivatal képviselői is. Ezen a megbeszélésen részt vett a FEB által megbízott budapesti szakértő is február 4-én a FEB lakossági fórumot szervezett, ahol tájékoztatták a lakosságot az aktualitásokról. Az Alkotmánybíróság 15/1998. (V.8.) AB határozata: Ötv (1) bekezdés második mondata alkotmányellenes Ezzel az új községgé alakítás utolsó akadálya is elhárult. Magyar Közlöny április 23.: évi XLI. (61.) törvény a területszervezési eljárásról. Újabb joghézag születik, pedig a szándék nem az volt, gondolták akkor. E törvény 21. /(1)-e: A ban foglalt rendelkezést alkalmazni kell az Ötv. hatálybalépése előtt és azt követően történt 16

17 községgé nyilvánítás esetén is, ha a Képviselő-testületek még nem állapodtak meg a közigazgatási terület megosztásában, illetőleg arról még nincs jogerős döntés július 18-án időközi választás zajlott Farkaslyukon, augusztus 2-án megalakult Farkaslyuk község Önkormányzata és Képviselő-testülete közigazgatási határ nélkül. Gábor Dezső polgármester augusztus 10-én részt vett Berente község képviselő-testületének alakuló ülésén október 21-én együttműködési megállapodást kötött Berente község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 31/2000. (V.04.) Ökt. számú határozata, Farkaslyuk község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 77/2000. (IX.14.) Ökt. számú határozata alapján. Az Ökt. alapján a községgé nyilvánítás esetén az időközi választást követően legkésőbb 6 hónapon belül az érdekelt képviselő-testületeknek meg kell állapodniuk a vagyon, a közigazgatási terület megosztásáról, és azt közigazgatási határozatban kell rögzíteni. Farkaslyuk község közigazgatási területének, közigazgatási határvonalának megállapítása a vagyonmegosztás tárgyában az ózdi önkormányzattal való tárgyalások eredménytelensége miatt Farkaslyuk község Képviselő-testülete a 40/1999. (XI.25.) Ökt. sz. határozata alapján keresettel fordult a megyei bírósághoz. A tárgyalás első napja január 19-én volt. Kilenc tárgyalás és több szakértői vélemény után a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság február 23-án a település számára kedvezőtlen döntést hirdetett ki (kép: 2 számú terület) Visszaható hatályú rendelkezést alkotott az Országgyűlés, amellyel újabb konfliktust okozott. 21 Az ítélet a Farkaslyuki Polgármesteri Hivatalban az 550-8/2002-es iktatószámon van iktatva. 17

18 A új község alakításának törvényi feltételei alapvetően azt szolgálták, hogy a megalakuló új önkormányzat képes legyen önkormányzásra, feladatainak ellátására. A terület megosztása tekintetében arról rendelkezett a törvény, hogy az új község külterülete a belterülethez kapcsolódó, egybefüggő terület legyen. A képviselő-testület úgy értékelte az elsőfokú bírósági döntését, hogy az nem segíti a fenti feltételek megvalósulását, ezért április 2-án fellebbezett a fenti számú ítélet ellen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságánál, két vitatott témában: A határvonal ne legyen úgy megállapítva, hogy az adott országos közút (a Szilvásváradi út Ózd felől kezdődő szakasza) közepén húzódjon a határvonal. Az egyik oldal Farkaslyuk községé lenne, a másik Ózd városé lenne. Ózd Város Önkormányzata magának követelte a 6385, a 6383/1,2,3,4 helyrajzi számú területeket. Ezzel Farkaslyuk község két lakott területe közé (Szilvásváradi út eleje és a Gyöngyvirág út kert végei) ékelődne Ózd város közigazgatási területe. Ugyancsak magának követelte a Gyöngyvirág úttól balra lévő zártkert (Pál völgye) bal felső részét. Ezzel Farkaslyuk lakossága a Pál-völgyi zártkerteket Ózd város közigazgatási területén keresztül közelíthetné meg. A legfelsőbb bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. 22 Farkaslyuk községnek november 1-jén még nem volt az Ózdi Járási Földhivatalban bejegyzett közigazgatási határa. 22 Természetesen, amikor az ózdi képviselő-testület XI. 16-ai határozatával döntött, hogy felterjeszti a kezdeményezést, akkor a határozatában felhívhatta volna a figyelmet arra, hogy álláspontja szerint a településrész nem felel meg a községgé nyilvánítás feltételeinek. Ezt azonban nem tette meg 18

19 Ózd Városi Önkormányzat és Farkaslyuk Községi Önkormányzat megállapodása július 2.: Részlet a megállapodás első oldalából, valamint az utolsó oldala. 19

20 . 20

21 A tradíciót őrző épített értékek Bányabalesetben elhunyt bányászok emlékhelye (1999-ben Vájár út ma Gyürky Gyula tér): 1999-ben lett felavatva, a 49. Bányásznapon sz. kép: Gyürky-tárna emlékfal Gyürkytárna 11. sz. kép: Emlékműavatás emlékfal: a befalazott tárnabejáratnál Demes Ferenc által tervezett emlékhely lett kialakítva a Putnok Bánya Kft. finanszírozásában november 25-én viszont kibontásra került a Gyürky Gyula-táró bejárata. Így a Gyürky- tárna emlékfalat át 13. sz. kép: Az emlékfal az új helyén kellett helyezni a Gyürky Gyula térre. 25 A 62. Bányásznapon, szeptember 2-án lett az új helyen felavatva. 14. számú kép: A szobor az eredeti helyén 15. kép: Az utolsó mozdony A téren több bányászati látható Kucs Béla szobrász 1958-ban emlék környezetében Munkácsi-díjas felavatott alkotása. A 16. számú kép: Csille a Jószerencsét téren 24 A kialakítást 1998-ban Gábor Dezső területi képviselő kezdeményezte és a költségek nagy százalékát az ózdi képviselőtestület finanszírozta. Az emléktáblát a Farkaslyuk Fejlesztésére Alapítvány adományozta. A végleges kialakításban a község első képviselő-testületének tagjai is igen aktívan részt vettek. 25 Az áthelyezésről egyeztetve Demes Ferenccel Gábor Dezső polgármester javaslatára a képviselő-testület döntött. A költségeket az Ózdvidéki Szénbányák Zrt. finanszírozta. 21

22 mészkőből faragott szobor a bányászok nehéz munkájának állít emléket. Az utolsó mozdony és TH-gyűrűk, illetve csille a Jószerencsét téren. 26 Mindenki keresztje a temetőben: a képviselő-testület 2000-ben úgy döntött, hogy ökumenikus megoldást választ. 27 Az idő vasfoga sajnos tönkretette az eredeti keresztet, így azt 2009-ben fel 17. sz. kép: kellett újítani. 28 A 2011-es népszámlálási adatok szerint: római katolikusnak 968 fő, 18. sz. kép: Ipartörténeti emlék: görög katolikusnak 56 fő, reformátusnak 87 fő, evangélikusnak 10 fő vallotta magát. 19. sz. kép: VOP pajzs a Trefiman téren 26 A számú fényképek magánarchívumból valók. 27 A tervet és a Mindenki keresztjét Demes Ferenc készítette. 28 A tervet Demes Ferenc készítette és a munkálatokat a Farkaslyuk Községért Egyesület kivitelezte. 22

23 Bányászlakások: az ipartörténeti emlékek sorát gazdagítják a jellegzetes, eredeti állapotukban megmaradt épületek számú kép 29 A számú fényképek magánarchívumból valók. 23

24 Demográfia és szociális helyzetkép ei állapot ei állapot ei állapot ei állapot ei állapot Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a évesek száma 686 Állandó népességszám változása (- / +) 2008 % 2054 % 2024 % 2023 % 2037 % , , , , , , , , Forrás: Farkaslyuk Polgármesteri Hivatal 36,5 fő % Állandó nők férfiak összesen nők férfiak népesség % 51% 0-14 éves % 53% éves % 52% éves % 55% éves % 49% 65 év feletti % 37% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A település lakónépességszámában bekövetkezett csökkenés sajnos nem okozhat senkinek meglepetést. De érzékelhető viszont a kontraszt: nők férfiak összesen 0-14 éves (27,5%) 65 év feletti (11%) Azzal, hogy bezárták a Farkaslyuki Bányaüzemet, az itt élők jövőképe is megszűnt. A bezárás után államilag nem lett kompenzálva munkahely. 24

25 Ergo, a fiatalok elköltöztek, mert a tulajdonuk fenntartására nem tudtak megfelelő pénzügyi forrást biztosítani. Olyan településeket kezdtek el keresni, ahol megélhetésük biztosított volt. A községben nagy százalékban maradtak az alacsony végzettségűek, a kényszernyugdíjasok, az idősek, a nők és a gyerekek. 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,5% ,2% ,0% ,6% ,1% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Biztató lehet első látásra az a tény, hogy az öregedési index csökken. A munkaképes korúak között az országos átlag alatti a munkanélküliek aránya (11%). Egyre több fiatal kerül ki viszont a tankötelezettségi korból úgy, hogy nem tanulnak tovább, így sajnos ők is a szakképzetlen munkanélküliek táborát gyarapítják. Nem találnak maguknak megélhetési lehetőséget, újabb generáció kerül a segélyezési körbe (a szociális ellátásból élők aránya jelenleg 18%), amely újabb terheket ró majd az önkormányzatra év közötti lakónépesség év közötti nyilvántartott álláskeresők év (fő) száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,0% ,0% ,2% ,0% ,0% ,0% ,7% ,1% ,7% ,1% ,0% ,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A folyamatos munkanélküliség oda vezetett, hogy egyre jobban felélték a tartalékokat, és először a szegények kategóriájába sorolódtak be, mára pedig már a mélyszegénységi körbe tartoznak. 25

26 nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összese n nő férfi összesen Nő férfi összesen ,6% 66,7% 67,7% ,2% 32,9% 34,8% ,7% 52,9% 53,5% ,1% 50,0% 49,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A megoldás: munkahely kell! évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év összese nő férfi n nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,5% 25 13,7% 45 12,6% ,5% 26 14,4% 50 14,5% ,9% 27 14,1% 37 10,2% ,3% 26 13,2% 41 10,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A rendszerváltás önállósította a társadalombiztosítás költségvetését és szervezetét. Megszűnt a teljes foglalkoztatottság, jött a munkanélküliség, a hajléktalanok, a szegénység. A vállalatok minimálisra csökkentették a szociális kiadásaikat től a szociális igazgatást decentralizálták sok feladat önkormányzati hatáskörbe került, a nonprofit szociális szektor újjászerveződött, a karitatív társadalmi szervezetek, egyházak működése megváltozott. Az egészségügyi ellátás állami szolgáltatásból 1992-ben kötelező biztosítássá vált ben az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alap szétválasztása és önkormányzati alapra helyezése nem működött; az önkormányzati alapot megszüntették és az alapot visszaállamosították. 26

27 Az önkéntes és kötelező magánnyugdíjpénztárak megjelenése új perspektívát nyitott, viszont az utóbbi pillért 2011-ben megszüntették, így megváltozott a jövőképet mutató nyugdíjak 3 pilléres rendszere. A gazdasági-társadalmi változások következtében a támogatásra szorulók köre folyamatosan bővült, és ez a szám a mai napig emelkedik. A munkahellyel megnövekszik az igény a lakások újbóli hasznosítására, illetve ismét mobilizálható vagyontárgyak lehetnének. A lakás otthont, védettséget, biztonságot, intim szférát jelent, lehetőséget a visszavonulásra, a bensőséges élet megóvására, alkalmas helyet, ahol az ember önmaga lehet, nem kell szerepet év összes lakásáll omány (db) bérlakás állomán y (db) szociális lakásáll omány (db) egyéb lakáscél ra használt nem lakáscél Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok játszania. Az önkormányzat hatalmas erőfeszítések árán eddig még meg tudta akadályozni a szegregált telepszerű területek kialakulását ebben segített az az adottság is, hogy az ingatlanokon főleg családi házak találhatóak. Farkaslyuk természetjárásra, pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas erdőkkel díszített, hegyekkel körülvett település. Leírás Lakásfenntartási támogatásra felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) [1000 Ft] Átmeneti segélyezés esetei (pénzbeni és természetbeni) [eset] Átmeneti segélyre felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) [1000 Ft] Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetei (pénzbeni és természetbeni) [eset] Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) [1000 Ft]

28 Leírás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül foglalkoztatásban részt vettek száma [fő] Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) [fő] Átmeneti segélyezésben részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) [fő] Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) [fő] Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma [fő] Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatására kifizetett összeg [1000 Ft] Lakáscélú helyi támogatásban részesültek száma [fő] Lakáscélú helyi támogatás összege [1000 Ft] Időskorúak járadékában részesítettek átlagos száma [fő] Időskorúak járadékára felhasznált összeg [1000 Ft] Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma [fő] Temetési segélyezés eseteinek száma (pénzbeli és természetbeni) [eset] Temetési segélyben részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) [fő] Temetési segélyre felhasznált összeg (pénzbeli és természetbeni) [1000 Ft] Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma [fő] Ápolási díjban részesítettek átlagos száma [fő] Ápolási díjra felhasznált összeg [1000 Ft] Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) [fő] Rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) [1000 Ft] Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma [fő] Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra felhasznált összeg [1000 Ft] Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre felhasznált összeg [1000 Ft] Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek átlagos száma [fő]

29 Leírás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra felhasznált összeg 0 0 [1000 Ft] Óvodáztatási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) [fő] Óvodáztatási támogatásra felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) [1000 Ft] Adósságcsökkentési támogatásban részesültek száma [fő] 0 0 Adósságcsökkentési támogatásra felhasznált összeg [1000 Ft] 0 0 Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma [fő] Közcélú foglalkoztatásra fordított összeg [1000 Ft] Forrás: TeIR; Farkaslyuki Polgármesteri Hivatal 29

30 A gazdálkodásáról A rendszerváltozás után a szénbánya bezárásából adódó munkalehetőségek beszűkülését a vállalkozások terjedése kismértékben ellensúlyozta. A település múltjából és természeti adottságaiból következően mezőgazdálkodásra alkalmatlan a terület, de állattenyésztésre alkalmas, a lakosság számához 20. sz. kép: vállalkozások az ipari területen viszonyítottan jelentős zöldfelület határolja. Ipari tevékenységek letelepítésére mintegy 17 hektárnyi rekultivált, teljes közművesített terület áll rendelkezésre. 30 A ma működő 32 vállalkozás mintegy 280 főnek biztosít munkalehetőséget. Az egyéni vállalkozások nagy része szolgáltatással, kiskereskedelemmel foglalkozik. A gazdaság fejlődését az idegenforgalmi szempontból is 21. sz. kép: Kilátóterv a Cinakó tetőn megvalósítása segítheti. jelentős Bányamúzeum és Skanzen projekt 31 Farkaslyuk község Önkormányzata úgy a területi adottságait, mint a feladat-ellátási szerkezetét, illetőleg ezek mennyiségét és minőségét tekintve nem csak egy az önkormányzatok közül, hanem egy olyan lehetőségeket hordozó település is egyben, amelynek meg kell 30 A 25. számú fénykép magánarchívumból való. A 26. számú kép: részlet a Bányamúzeum és Skanzen projektből. 31 A projekt a képviselő-testület gazdasági programjában szerepel. [Elfogadva: 62/2010. (XI.17.) számú határozattal.] 30

31 küzdenie a feladatszelektálások, a valós igényekre való reagálások megannyi problémájával. Azonban lehetőségei felhatalmazzák arra, hogy ezen lakossági igényeket is figyelembe véve egy olyan környezetet és egyben szolgáltatási szerkezetet alakítson ki, amely megkülönbözteti minden más településtől. Farkaslyuk község Önkormányzatának Képviselő-testülete és a képviselő-testület által létrehozott és működtetett intézményrendszer átérzi annak a feladatnak és lehetőségnek a jelentőségét, amely egy megváltozott európai uniós környezetben lehetőséget biztosít a képviselő-testület irányításával a település fejlődésére és a szolgáltatások fejlesztésére, színvonalának megőrzésére. Az önkormányzatnál dolgozó 59 fő közalkalmazott, illetve köztisztviselő az önkormányzat eddigi működése során megkísérelte folyamatosan megőrizni azokat a szolgáltatásokat, illetőleg színvonalukat, amelyeket a területen élők úgy magánszemélyként, mint vállalkozások munkavállalóiként vagy tulajdonosaiként megszoktak, illetve elvártak. Az eddigi önkormányzati létből folyó tapasztalatokat is kihasználva került megtervezésre a település lakossági igényeire, adottságaira, a gazdasági és társadalmi szereplőinek elvárásaira alapozott fejlesztés és intézményi működtetés. Ez okból kifolyólag nagy felelősség nyilvánul meg abban, hogy a helyi intézmények és azok alkalmazottai milyen elkötelezettséggel látják el a kötelező feladatokat és mennyiben vállalnak nem kötelező feladatellátásokat. Bizonyíték lehet az elkötelezettségre az alábbi pályázati összesítő is: Projekt megnevezése ÁROP Egyenlőségelvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása (Esélyegyenlőségi program elkészítése-ingyenes képzés) 5/2012.BM rendelet alapján polgármesteri hivatal felújítása Támogatás éve A megvalósítás időpontja A projekt összes költsége (eft) ingyenes felnőttképzés Pályázati azonosító szám ÁROP eft 2012/

32 Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért Farkaslyuk, Szilvásváradi úti járdaszakasz megépítése Farkaslyuki Általános Iskola informatikai infrastruktúra fejlesztése Farkaslyuki Általános Iskola akadálymentesítése Bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése Szennyvízelvezetés és tisztítás I. forduló TEKI-Térfigyelő rendszer kiépítése Farkaslyukon CEDE-Anyagbeszerzés közcélú foglalkoztatáshoz Farkaslyukon LEKI-Motoros kisgépek beszerzése közterület karbantartásához Farkaslyukon eft eft eft eft eft Pályázat előkészítésre TÁMOP / ÉMOP-3.1.3/B TIOP / ÉMOP-4.2.2/ /2010. (1.19.) ÖM rendelet KEOP-1.2.0/1F eft K eft D eft L Vis maior pályázat eft 2010/14536 LEKI Belterületi utak burkolat felújítása eft Ifjúsági tér kialakítása Farkaslyukon eft TRFC/ÉM/A2c/411 Tartósan betöltetlen háziorvosi rendelő felújítása eft 626/2006/OALI Erkel Ferenc u. burkolat felújítás eft LEKI Közösségfejlesztésen alapuló második esélyteremtés eft Alternatív foglalkoztatási szolgáltatások Farkaslyukban eft Forrás: Farkaslyuk Polgármesteri Hivatal HEFOP /2.0 HEFOP /2.0 Az elmúlt 23 év első időszakában a gazdaság kiigazítására vonatkozó elképzelésrendszerek egyik oldalról jelentős megszorításokat tartalmaztak, mert ezek azt is célozták, hogy a magyar gazdaság mielőbb képes legyen hozzáférni azokhoz az európai uniós támogatásokhoz, amelyek részben pótolják a forrásokat, másrészt új fejlesztési folyamatokat indíthattak el. 32

33 A megcélzott csökkenő központi állami szerepvállalás indirekt módon és direkt formákban is felértékelte a lokális önkormányzatok szerepvállalását, és ezen belül is hangsúlyt kapott az öngondoskodás. Ez a tény azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak át kellett gondolniuk feladatellátási rendszerüket és ezek finanszírozását. Ennek során kiindulópontként kellett figyelembe venni, hogy a terület- és településfejlesztéseknek olyan irányultságokat kell tartalmazniuk, amelyek lehetővé teszik a fenntartható szolgáltatási szerkezeteket és a gazdálkodást egyaránt. A meghatározó stratégiák, gazdasági programok a választási ciklusokhoz igazodnak, így ebben a rendszerben nem jól kezelhetők azok az Költségvetés főösszegek teljesítésének alakulása (eft-ban) Év Költségvetési Teljesítés főösszeg Bevétel Kiadás Forrás: Farkaslyuk Polgármesteri Hivatal elemek, amelyek áthúzódó feladatként a következő választási időszakban folytatandó feladatokat jelentenek. Ezen körülmények között minden adott ciklus elején elfogadott stratégiai elképzelések folyamatosan átdolgozásra kerültek. A jelenleg regnáló képviselő testület a es gazdasági programját a 62/2010. (XI.17.) számú határozatával fogadta el, amely a körülményeket figyelembe véve egy reális, de általánosan is beilleszthető stratégiai célt fogalmazott meg: Farkaslyuk község Önkormányzatának az az alapvető célkitűzése a tendenciák figyelembe vételével, hogy kihasználja különleges természeti adottságait, hiszen a megtett és megteendő intézkedései kapcsán arra kell felkészülni, hogy úgy a lakosságszám, mint a feltárt és fejlesztett területek tekintetében vonzó célpont lehet a tőkebefektetés és az Önkormányzattól bizonyos mértékig független fejlesztések számára. 33

34 A lehetőségek A mindenkori önkormányzat nemcsak választóinak civilizációs ellátásáért, a megfelelő és egyre jobb életkörülmények megteremtéséért felelős, hanem a helyben lakók sorsáért is. Persze, csak abban a tekintetben, hogy elérhetik-e, megismerhetik-e, megtanulhatják-e a mai életben való boldogulást, a munkavállalás alternatíváit, az élet újrakezdésének bátorságát, a variábilis gondolkodást, az ésszerű kockázatvállalást, a miliő alakítását. Az ember társadalmi lény, aki egy már kialakult életformába az emberek alkotta szociális környezetbe születik bele. Ebben a közegben éli le életét, végzi mindennapi élettevékenységét, valósítja meg életcéljait. Világrajövetelekor potenciálisan rendelkezik mindazon képességekkel, készségekkel, amelyeket az emberiség halmozott fel több évezredes története során. Természet adta lehetőségeinek valóra váltása, tulajdon énjének kibontakoztatása és nem utolsósorban fennmaradása is azokhoz a viszonyokhoz kötött, amelyeket más emberek alkotnak. A szénbányászat megszüntetése döntő változást jelentett az itt élő emberek életében. Az átalakulás a környezet átformálását is jelentette. Abban a tempóban és mértékben, ahogyan az embert érik a külső hatások, valamint annak következtében, ahogyan ezekre a külső hatásokra reagál, s ahogyan fokozatosan saját kezdeményező tevékenységei kialakulnak, a különböző elemek kaotikus forgatagában kezd kialakulni valami rend, harmónia. Ha az emberek életét régóta keseríti valami, ha életlehetőségeik szűkössége elvette cselekvési kedvüket, ha bezárkóznak, ha nem tudják fölismerni az új körülményeket, ha nem hisznek a közös cselekvés értelmében, akkor nem érdemlik meg, hogy mások segítsenek rajtuk. Az összefogás a fejlesztés egyik célja, de feltétele is. 34

35 Most Farkaslyuknak lehetősége van arra, hogy nemzeti kincsünk, meglévő ásványvagyonunk, a szén a föld mélyéből kitermelve csökkentse az ország energiafüggőségét és egyben a település munkanélküliségi mutatóit is. A foglalkoztatottság növelése, a termelő iparág és az arra épülő feldolgozóipar fejlesztése nélkül nehezen képzelhető el fellendülés. A bányász a bányában találja meg megélhetését, boldogulását. Az idő és a tér különös játékot játszik Az idő elszállt a hely megmaradt. Nemzedékek sora az időben; több generáció egymás után. Sok esztendő; 100 év telt el a bányászat megkezdése óta. Az ember az idő múltát bizonyos ismétlődő jelenségekből figyelheti meg, amiből következtetéseket, általánosításokat vonhat le. De a tér, a hely állandónak tűnik. Az egykori bányatelep megmaradt a farkaslyukiaknak, sokak szülőföldjének, kedves községének. Hol sokan lakták, hol kevesen. Háború dúlta, békében pihent. Hol gyarapodott, hol szegényedett. Volt, hogy csak néhány ház jelezte a helyet volt, hogy utcák sora épült egyetlen évtized alatt. De mindig itt volt, rendezett, napsütötte, szélfútta, esőverte, mint ma is. A gazdasági stabilizáció mellett legfontosabb, hogy a lelki kötődések megmaradjanak, a közösség megtartó ereje a legnehezebb korokban is mindennél fontosabbnak bizonyult. A társadalomhoz képest ennek a községnek a lakossága kis közösség, mégis milyen erő rejlik benne, hogy ha az itt élő emberek közösen dolgoznak, közösen törekszenek a szebb és kulturáltabb élet megvalósítására. Gábor Dezső polgármester 35

36 Óz 3, Farkaslyuk utcajegyzéke 32 Szilvásvárad A évi utcajegyzék, amely az 1977-es ózdi I. körzet jegyzékére épül (Farkaslyuk bányatelep és Boroszló területe) 33 Attila utca: Attila utca (1965-tól), Bercsényi út (1958). A Görgey utca (a volt Korvin Ottó utca) alsó részén nyíló kis zsákutca előtt a bányatelepi számvezető és művezető lakott itt. Az utca végén található kertkapu a gondnok üvegházához vezetett. Bánvölgyi tanya: Bánvölgyi tanya (1960); Eperjes völgy. Az Eperjes dűlő végén az Ózd-Farkaslyuk közötti vasút töltése után az 1950-es évek elején létesült tanya. Nevét tulajdonosáról kapta. 32 Forrás: A fénykép magángyűjteményből való. 33 Dobosy László: Ózd utcahálózata, Ózd, Ózdi Honismereti Közlemények 1.sz. Az Ózdi Népművelési Intézmények Honismereti Körének kiadványa 36