EaZJsi. Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Szálai Annamária a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke ré. része "e. Tisztelt Elnök Asszony!

Átírás

1 T- Csoport szabályozási igazgatóság Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Postacím: 1541 Budapest Tel.: Fax: Ikt. sz.: / Ügyintéző: VeérÁdám Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Szálai Annamária a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke ré része "e Nemzeti Média-ét Hírköriéaí Hatóság 1015 Budapett, Ostrom u Érkezted szám: j { <jj{ ^) (JLsO ( { Érkezett: 2011 HM 1 Ö. Ott** 2011 m 1 7. Budapest Ostrom u Oottótusia: OgytóttiS: MeüéJdetek száma: Tárgy: A Magyar Telekom Nyrt. észrevételei a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnökének HF/ /2011. ügyiratszámú 2. sz. érintett piacra vonatkozó határozat-tervezetére Tisztelt Elnök Asszony! A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke én a Hatóság internetes oldalán közzétette a Híváskezdeményezés nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból" elnevezésű piacra (2. piac) vonatkozó határozat-tervezetét. A tárgyi piac meghatározásával kapcsolatos, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására, valamint a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra előírható kötelezettségek megállapítására közzétett határozat-tervezetet áttanulmányoztok és a vonatkozó álláspontunkat, észrevételeinket valamint javaslatainkat levelünk mellékletében összefoglalva - a véleményezésre nyitva álló határidőn belül - ezúton megküldjük a Tisztelt Elnök asszony részére. Kérjük, hogy az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény 36. (3) bekezdése alapján a határozat-tervezetre vonatkozó javaslatainkat, észrevételeinket a tárgyi piacra vonatkozó végleges határozat meghozatala során szíveskedjen figyelembe venni. Budapest, március 16. Nenaef. s.', ri Tisztelettel: Soritík /\ EaZJsi Dr. Kövesi Gabriella Csoport szabályozási igazgatóság Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Székhely 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Cégjegyzékszám Bejegyezve a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróságon Cg szám alatt %w_sís-1 -sas-. 1 ISO 9001:2000 szerint tanúsított rendszer ^» _SS& lia^üf IS014001:2004 szerint tanúsított rendszer

2 f A MAGYAR TELEKOM ÉSZREVÉTELEI AZ NMHH HF/1944-1/2011. SZÁMÚ, A PIACMEGHATÁROZÁS, A JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ SZOLGÁLTATÓK AZONOSÍTÁSA ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ELŐÍRÁSA (2. PIAC) TÁRGYÚ HATÁROZATTERVEZETÉHEZ március 16.

3 Bevezetés A Magyar Telekom Csoport (továbbiakban: Magyar Telekom) élve az Eht. 36. (2) bekezdésében előírt jogával ezúton megküldi álláspontját a tárgyi határozattervezetre. Reméljük, hogy észrevételeink, javaslataink hozzájárulnak ahhoz, hogy a végleges határozat átláthatóbb szabályozási környezetet teremtsen. A piacelemzés értékelésére épülő szabályozási következtetések véglegesítésénél elengedhetetlen a jelentős, a magyar hírközlés hosszú távú fejlesztésében elkötelezett piaci szereplők észrevételeinek figyelembevétele a legfőbb szabályozói cél, a fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében. I. Általános észrevételeink A Magyar Telekom egyetért a szabályozó hatóság azon szándékával, hogy a díjszabályozás területén a szimmetria fokozatos elérését és a szolgáltatói terhek fokozatos csökkentését tűzte célul. A korábbi konzultációk során többször hangsúlyoztuk, hogy célszerű lenne a meghirdetett díjakra egy felső korlát alkalmazása, amely igazodna a kötelezett szolgáltatók költségalapú díjához. A korlát alkalmazásával elkerülhető, hogy az előfizetők számára meghirdetett belföldi helyhez kötött telefonszolgáltatást kínáló hálózatok díja ne haladja meg egyes esetekben az emelt díjas vagy nemzetközi hívásszolgáltatások árát. Rendelkező rész JPE szolgáltatók köre A technológia semlegesség elvét figyelembe véve indokolt lehet az érintett piac meghatározásánál a kábelhálózatok figyelembe vétele ugyanis a 29 hívószámú számozási területen (3. számú érintett piac) azonosított kötelezett szolgáltató jelentős hálózattal rendelkezik a számozási területen kívül is. II. Részletes észrevételeink I.C Hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettség C/1. A Kötelezett Szolgáltatókjelen kötelezettség keretében a kínált forgalmi szolgáltatások kialakítása során a következő területi szinteket különböztethetik meg: a) általános híváskezdeményezés (ha a hívást indító előfizetőt kiszolgáló kapcsolóberendezés és az összekapcsolási pont között nincs további-rsjn kapcsolóközpont, illetve ha a hívó és a hívott azonos számozási körzetbe tartozik), kivételt képez alól a budapestiprimer körzet b) regionális híváskezdeményezés (ha a hívást indító előfizetőt kiszolgáló kapcsolóberendezés és az összekapcsolási pont között a hívás legalább egy tranzitközponton megy keresztül), c) országos híváskezdeményezés (ha a hívást indító előfizetőt kiszolgáló kapcsolóberendezés és az összekapcsolási pont között a hívás legalább két tranzitközponton megy keresztül).

4 Magasabb területi szintű forgalmi szolgáltatások kialakítása csak akkor lehetséges, ha a Kötelezett Szolgáltató az országos híváskezdeményezés szolgáltatás mellett regionális és általános, a regionális híváskezdeményezés szolgáltatás mellett pedig általános híváskezdeményezés szolgáltatást is felajánl." Kérjük a T. Hatóságot, hogy a fenti bekezdés szövegszerű javaslatait a véghatározat meghozatala során vegye figyelembe. Indoklás: A technológia semlegesség szellemében a PSTN kiemelése már nem időszerű és félreértelmezésekre adhat okot. A Budapesti primer körzet, elsődlegesen a létező (potenciális) ügyfélszám, illetve a meglévő és lehetséges elérési lehetőségek mentén megkülönböztetett kezelést igényel. C/1.c)pont c) a jelen határozat közlését követő 30 napon belül az Invitel az általa meghatározott központjában, a Magyar Te le kom pedig Budapesten, valamint legalább egy dunántúli és egy, a Dunától keletre eső regionális központjában köteles kialakítani olyan összekapcsolási pontofkajt, amelyeken keresztül minden előfizetője elérheti a Jogosult Szolgáltató hálózatát." Álláspontunk szerint a fenti kötelezettség jelen formában történő előírása indokolatlan terhet ró a Magyar Telekomra, mivel az elmúlt pár év piaci igényei sem támasztják alá, hogy ilyen jellegű kiterjesztett kötelezettség kerüljön meghatározásra. A Magyar Telekom értve a hatósági logika mentén kialakított igényt, nem zárkózik el attól, hogy a megfogalmazott földrajzi felosztás szerint további két helyen is felajánljon országos egypontos összekapcsolási lehetőséget, de összességében csak a meglévő struktúra és kapacitási lehetőségek mentén, adott esetben kapacitás korlátok megjelenése mellett. Érvelésünket az alábbiakban hivatkozott eljárás eredménye is megerősíti, amely szerint valós piaci igény esetén, figyelembe véve a rendelkezésre álló hálózati kapacitásokat biztosítjuk az országos egypontos összekapcsolási lehetőséget ben egy GTS által kezdeményezett jogvitás eljárás eredményeként az akkori szabályozó hatóság a Magyar Telekom által benyújtott megvalósíthatósági tanulmányt figyelembe véve a (DH /2005) számú határozatában - a jelen piaci határozattal ellentétesen - megállapította, hogy a Magyar Telekom által az eljárásban benyújtott megvalósíthatóásgi tanulmányból kiderül, hogy mivel a GTS-Datanet regionális szinten kéri a hívások átadását, ez már nem forgalom-semleges megoldás, hanem a primer és a szekunder központ közötti szakaszt addicionálisan terheli, mégpedig minden egyes helyi közvetítőválasztásos hívás esetén kétszeresen (híváskezdeményezés és hívásvégződtetés viszonylatában egyaránt, lásd az 1. számú melléklet 3. ábráját). A Magyar Telekom tehát jogosan állapítja meg a megvalósíthatósági tanulmányban, hogy a megvalósíthatóság következményeit primer körzetenként kell megvizsgálni, figyelembe véve a vizsgált primer körzet összes szekunder központhoz való csatlakozásának a forgalomáteresztő képességét, és ezt egybevetve a hosszú távú forgalmas órai statisztikákkal." A Magyar Telekom megvalósíthatósági tanulmányából kiderül, hogy a primer körzetek döntő többségében a szabadon értékesíthető kapacitás minimális, tehát a G TS-Datanet igénye a legtöbb esetben a forgalomirányítási tartalék kapacitás rovására teljesíthető csak. Ugyanakkor a G TS-Datanet

5 rp igénye az esetek többségében nem lóg bele az üzemviteli tartalékba, ami azt jelenti, hogy a GTS-Datanet igénye szerint berendezett helyi kőzvetítőválasztás várhatóan a primer körzetek nagy részében a hálózat hibátlan állapotában nem okoz túlterhelést, a hálózat rendelkezésre állása a helyi hívások regionális ponton történő átadása esetén nem csökken. Ugyanakkor az is látható a Magyar Telekom által megadott értékekből hogy a G TS-Datanet igénye szinte az összes primer körzetben csak a forgalomirányítási tartalék rovására teljesíthető. Ez összhatásában annyitjelent, hogy a hálózat megbízhatósága viszont csökkenni foga regionális hívásátadás esetén, természetesen primerkörzetenként eltérő módon." A megvalósítási tanulmányban felsorolt érveink rövid összefoglalója: A Magyar Telekom kétszintű hálózati struktúráját több év alatt, a korábban hatályos jogszabályok által előírt struktúratervnek (26/1993. (IX. 9.) KHVM rendelet) megfelelően alakította ki. A struktúraterv határozta meg a közcélú távbeszélő-hálózat funkcionális szerkezetét, azaz részhálózatokra tagolását, a részhálózatok feladatkörét és kapcsolatát, valamint az egyes részhálózatokban használatos kapcsolási funkciókat és azok kötelező egymáshoz rendelését. A Magyar Telekom a fentiekben említett jogszabályban rögzített hálózati előírásoknak eleget téve méretezte és fejlesztette ki a mindenkori hálózatát. A struktúraterv előírásai szerint kiépített hálózatára épülően alakította ki összekapcsolási modelljét, illetve az összekapcsolási forgalmi szolgáltatásait. A modell három (helyi, regionális és országos) szintet és ezekhez kapcsolódóan helyi, regionális és országos híváskezdeményezési és végződtetési szolgáltatásokat különböztet meg. Ennek megfelelően a MARIO-ban definiált összekapcsolási modell és az erre épülő szolgáltatások is a Magyar Telekom kétszintű hálózati kiépítésének figyelembe-vételével kerültek kialakításra. A helyhez kötött telefonhálózat kiépítése és fenntartása tetemes költségeket emészt fel. A hírközlési piac megnyitásával a T. Hatóság lehetőséget biztosított az alternatív szolgáltatók piacra lépésére azzal, hogy hozzáférést biztosított a Magyar Telekom és a többi helyi szolgáltató hálózatához, megszabadítva őket a párhuzamos hálózat építés terhétől. A bevételek megosztása, megszerzése mozgatja a piaci szereplőket; a hálózat átformálása, átalakítása azonban a távközlés szereplőinek nem lehet célja. Ennek a hatalmas jelenértékkel bíró hálózatnak az átalakítása olyan viszonylatú forgalmak számára melyeket nem terveztek rá, hatalmas költséggel járna. Amennyiben a helyi forgalmakat meg kell járatnunk a regionális csatlakozású társszolgáltatók kérésének megfelelően, akkor ezekre a nyalábokra egy alacsonyabb hierarchia szinten eddig sikeresen kezelt forgalomtípus (nagy mennyiséggel) fog kétszeresen is kerülni (mivel mind indítási, mind végződtetési esetben áthalad ezen a szakaszon). Ezzel veszélyeztetnénk nem csak más társszolgáltatók, de a Magyar Telekom távolsági és nemzetkőzi hívásait is. Jelenleg a helyi forgalmak regionális átadása a távközlési szektor egészére vonatkozóan káros. Az egyenlő elbánás elve alapján az ilyen forgalomátadási precedens gyakorlattá válna a szolgáltatok körében, amellyel indokolatlan és a technológia kifutása miatt több esetben nehezen megvalósítható fejlesztésekbe kényszerítené a Magyar Telekomot, és veszélyeztetné az eddigi nagy megbízhatósággal együttműködő rendszereiket. Amennyiben regionális szinteken ad át a Magyar Telekom helyi forgalmat, és ez általános elvárásként jelenik meg a társszolgáltatók részéről, abban az esetben forgalomnövekedéssel és extra kapacitásigénnyel kell számolnunk. 4

6 A fentiek alapján kérjük a határozat-tervezetben előírt kötelezettséget pontosítani, hogy az egypontos átadási kötelezettség kiterjesztésére csak objektív műszaki okok megléte esetén kerülhessen sor, a meglévő szabad hálózati kapacitások terhére, vagy hálózatfejlesztési igény esetén az egyszeri költségek felszámolásával. Kiegészítő magyarázat: A 2005-ös helyzethez képest igaz, hogy a Magyar Telekom PSTN hálózatának forgalma valamelyest csökkent, azonban a hálózat folyamatos racionalizálása közben kapacitások kerültek megszüntetésre, a szabad kapacitások aránya nem változott. C/2. A C/1. pont a) alpontjában foglalt kötelezettség keretében a Kötelezett Szolgáltató valamely Jogosult Szolgáltató részére elérhetővé tett összekapcsolási pontját indokolt esetben is csak akkor szüntetheti meg, helyezheti át, vagy módosíthatja a technológiai változások hatására (pl. új generációs hálózatokra való áttérés miatt), ha ezirányú szándékát a Jogosult Szolgáltatóknak és a Hatóságnak legalább 5 évvel korábban bejelenti, és ezzel egyidejűleg, az átláthatóság''kötelezettség keretében szabályozott módon az internetes honlapján közzéteszi.'' A Magyar Telekom hálózatfejlesztési tervei és az azzal kapcsolatos beruházásai sohasem kerülnek 12 hónapon túlmutató időpontra előre meghatározásra, különösen a jelenlegihez hasonló bizonytalan gazdasági környezetben. Ennél fogva a Magyar Telekomnak nincsen lehetősége arra, hogy bármiféle hálózat felszámolási szándékot 5 évvel előre jelezzen a Hatóság és a Jogosult szolgáltatók felé. Fentieken túl, a technológia dinamikus fejlődése miatt 5 év alatt akár egész rendszer architektúrák válhatnak elavulttá, melyek leselejtezése, forgalomból való kivonása a szolgáltató érdeke. Amennyiben ezen rendszerek fenntartására kötelezettség áll fenn, az jelentős többletköltséget generál, tekintettel arra, hogy a szokásos üzletvitel kereteibe nem illeszthető. A Magyar Telekom - akárcsak bármely más gazdasági érdekeltségű piaci szereplő - nem kívánja, és nem is tudja hosszú távon ezen többlet terheket felvállalni. Kérjük, a bejelentési kötelezettség legfeljebb 12 hónapra való korlátozását.

7 Magyar Telekom IMyrt. Csoport szabályozási igazgatóság /Group Regulatory Directorate Cím: H-1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Postacím: H-1541 Budapest 2011MARC 1 6.