TARTALOM. E számunk megjelenését a PRÍMAGÁZ RT. támogatta. FÓKUSZBAN TANULMÁNY FÓRUM TÛZMEGELÕZÉS TAKTIKA MUNKABIZTONSÁG TECHNIKA SZABÁLYOZÁS

Átírás

1

2 TARTALOM évf. 1. szám Szerkesztõbizottság: Erdei Mihály Heizler György Dr. Prohászka Imre Dr. Németh Iván Soltész Tamás Tarnavári Zoltán Szerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u Pf. 71 tel.: BM (23) Telefon és telefax.: (82) Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: BM Kiadó Budapest 1363 Bp. Pf. 19. Tel.: , / Fax: MNB Felelõs kiadó: BM Tûzoltóság Országos Parancsnoksága Dr. Bleszity János országos parancsnok Nyomtatta: a Kaposvári Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Mike Ferenc Megjelenik kéthavonta Nyilvántartási szám: Elõfizetési díj: egy évre 594 Ft + ÁFA (665) E számunk megjelenését a PRÍMAGÁZ RT. támogatta. FÓKUSZBAN PB. gáz van!... 4 Cseppfolyós izobután gázömlés Százhalombattán... 5 Szivárgó vasúti tartály... 6 PB tartálykocsitûz Tarhoson Cseppfolyós biztonság A gázömlés modellezése PB. gázok közúti szállítása Kistartályos PB gáz A balesetmegelõzés eszközei Bevetés gázbaleseteknél Bevetéstaktikai intézkedések cseppfolyós gáztartályoknál Oltó- és hûtõvízellátás TANULMÁNY Az inteligens tûzjelzõ rendszerek két fõ típusa I FÓRUM Újdonságok Menetel a BONPET Tevékenységirányító központ (TIK) Tûzoltótechnika az USA-ból TÛZMEGELÕZÉS Megelõzõ tûzvédelem az épülettechnikában Duna-Plaza TAKTIKA Nagyfelületû tûzoltási gyakorlat MUNKABIZTONSÁG Mi rontja a tûzoltók életesélyeit? I Fejvédõ eszközök TECHNIKA FOGFIGHTER sugárcsõ IFEX új év, új termék Új légzõkészülék a RACAL-tól Tûzgátló ajtók vasalatai Rádióösszeköttetés védõöltözetben SZABÁLYOZÁS A szakhatósági állásfoglalások kiadásáról Címlapon: Tûzoltósisakok, légzõkészülékek, könnyû és nehéz vegyvédelmi ruhák valamint hordozható gázkoncentrációmérõ mûszerek. Kérjen részletes ismertetõt! MSA/AUER Hungária Biztonságtechnika Kft. H-1108 Budapest, Gyömrõi u Tel/Fax: VÉDELEM 1997/1 3

3 FÓKUSZBAN PB. gáz van! Hazánkban 3 millió pébé palack van forgalomban, dinamikusan növekszik a tartályos pébé gáz felhasználása. Az iparban, a szállításban és a háztartásokban állandóan jelenlévõ veszélyforrás egyre többször szerepel a baleseti, tûzeseti krónikákban. A sokoldalú Kõolajfinomítók és a földgázmezõk gázfeldolgozó üzemeinek egyik terméke a propán (C 3 H 8 ) és a bután (C 4 H 10 ), amelyek %-os elegyébõl készül a pébé gáz. A 95 %-os tisztaságú propánt pedig propángázként forgalmazzák. Mivel ez a gáz szobahõmérsékleten, kis nyomáson cseppfolyósítható (cseppfolyós gáz) kis palackban nagy mennyiségû gáz tárolható. Ez teszi rendkívül kedveltté, hiszen 1 kg cseppfolyós pébégázból 500 liter légnemû gáz lesz. (A gyakorlatban permanens gázokról (pl. hidrogén, oxigén), cseppfolyósított gázokról (pl. propán, bután) és nyomás alatt oldott gázokról (pl. acetilén acetonban) beszélünk.) Magas fûtõértéke (12,8 kwh/kg) és könnyû szállíthatósága miatt számtalan helyen találkozhatunk vele. Fõzõ-, fûtõ berendezések (háztartási, kommunális, ipari). Gépipari technológiák (lángvágás, hegesztés, forrasztás, lángedzés, fémszórás, stb.) Mezõgazdaság és élelmiszeripar (gyomirtás, terményszárítás, sütõipar, stb.) Építõipar (épületszárítás, aszfaltolvasztás). Kemping és barkácskészülékek. Gépjármûvek üzemanyaga. Veszélyek A gáz legnagyobb bûne, hogy a levegõvel már 1,9-9,5 térfogat % között robbanóelegyet képez, s ezt az elegyet szinte bármilyen kis szikra vagy láng képes azonnal felrobbantani. Mindezt azzal tetézi, hogy 1,8-szor nehezebb a levegõnél, így a talajszinten marad és a mélyedésekben összegyûlik. Annak érdekében, hogy szivárgása könnyen felismerhetõ legyen etilmerkaptánnal szagosítják. A másik veszélye a cseppfolyósodó gázok fizikai tulajdonságában keresendõ. A gáz fajsúlya emelkedõ hõmérsékletnél csökken, térfogata pedig kiterjed. Ez a kiterjedés olyan esetben ha csak folyadék van a tartályban sokkal nagyobb mint ha a gáz és folyadék- PB számokban propán PB gáz Bután JELLEMZÕ MÉRTÉKEGYSÉG C 3 H 8 (40-60 %) C 4 H 10 UN szám gázsûrûség kg/nm 3 2,01 2,36 2,71 rel. gázsûrûség lev=1 1,55 1,82 2,09 folyadéksûrûség kg/dm 3 0,51 0,54 0,58 gáz/folyadék tömegarány 262:1 245:1 220:1 forráspont C fok ,5 gõznyomás (20 C fok) bar 7,35 4,10 1,09 párolgáshõ kw/kg 0,105 0,105 0,105 fûtõérték MJ/kg 46,34 46,01 45,71 KWh/kg 12,87 12,79 12,72 égési hõmérséklet C fok gyulladási hõmérséklet C fok robbanási határ tf % 2,1 9,5 1,8 9 1,5 8,5 égési sebesség cm/sec égési légszükséglet m 3 /m 3 23,9 26,9 31 m 3 /kg 12,1 12,1 12,0 szikraérzékenysége (NSz) Ws 0, fázis együttesen van jelen. Ezért a tartályt sohasem szabad teljesen megtölteni folyadékkal, ugyanis a gázfázis eltûnése a tartály fizikai felrobbanásának veszélyét idézi elõ. A megengedhetõ maximális töltetsúlyt úgy számították ki, hogy 50 C fok hõmérsékletnél még maradjon 5 % biztonsági gázpárna. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a háztartási PB palack tartálytérfogatának 15 C fokon kb. 79 %-át 80 C fokon 100 %-át fogja megtölteni a folyadékfázis. A hõmérséklet további növelésekor a palack belsõ nyomását nem a gõznyomás, hanem a táguló folyadék által létrehozott nyomás határozza meg, s ez C fokonként kb. 7 bar. Mivel a tartályokat csak gõznyomásra méretezték, a táguló folyadék nyomása felrepeszti a palackot. A folyadék tágulás a kritikus hõmérséklet közelében rohamosan nõ, így kb. 100 C fok körül a palack felhasad. Mennyire készültünk fel egy korszerû energiaforrás veszélyeivel való együttélésre? 4 VÉDELEM 1997/1

4 FÓKUSZBAN GOMBOR ISTVÁN Cseppfolyós izobután gázömlés Százhalombattán március 30-án Százhalombattán a MOL Rt. egyik dolgozója tévedésbõl nem egy karbantartás alatt álló üres 250 m 3 -es gömbtartály aljáról szedte le a hõmérõcsonk blindelését, hanem a mellette lévõ töltött tartályról. A gázömlés kialakulása A 100 mm átmérõjû csonk lazítása és leszedése közben nem volt semmi gyanús jel, mivel belül egy szûkítõ perem körül a két csõvég közti tér tömítõanyaggal (Katepox) volt kitöltve. A csonk leemelése után a túlnyomás hirtelen mint egy dugót lõtte ki a tömítõanyagot, s az izobután a talajra merõlegesen áramlott ki. A megbontott tartály a 250 m 3 -es tartályokból álló tartálycsoport közepén helyezkedett el. Riasztás, vonulás Az alig három hónapja megalakult FER Tûzoltóság a kor kapott jelzés alapján III-as riasztást rendelt el. Kivonult a teljes FER állomány (8 gépjármû, és 19 fõ) és az Érdi Tûzoltóság (5 fõvel). Az egységek a szélirány figyelembevételével 3 perc alatt kiérkeztek. A káreset leírása A jármûvek a káresettõl viszonylag távol, a robbanási zónán kívül helyezkedtek el. A felderítõk a gömbtartályhoz érve megállapították, hogy a tartály alján a betonozott talajtól 1,4 m magasságban ömlött ki kb. 3-4 bar nyomással a cseppfolyós gáz mint késõbb kiderült percenként 1 m 3 - nyi mennyiségben. Az üzemvezetõtõl megtudtuk, hogy a tartályban 252 m 3, 3,5 bar nyomású izobután gáz van cseppfolyós állapotban. Kiderült, hogy a kifolyási nyílás belsõ átmérõje valamivel kisebb az elõször megállapítottnál. (80 mm) Az erõs észak-nyugati szélben a cseppfolyós gáz gyorsan (sisteregve, forrva) párolgott, a szél nagy távolságra porlasztotta szét. A gáztérségben lévõ csatornaszemek, vízvezeték aknák, stb. lejtés irányban gyorsan megteltek cseppfolyós gázzal, és az erõs párolgás miatt le is jegesedtek. Itt csak 11 kg gáz robbant fel, mi lett volna ha... A tett intézkedések A felderítést végzõ tûzoltók gázkoncentráció méréssel kijelölték a veszélyességi övezeteket. A fegyveres õrség és a rendészet végezte a terület zárását. A diszpécser szolgálat pedig riasztotta a vállalat vezetõit és intézkedett a meteorológiai adatok alapján a számítógépes gázterjedési térkép elkészítésére. Szélárnyékból készenlétbe lett helyezve egy porsugár és egy vízsugár. A fagyásveszély miatt a közvetlen helyszínen dolgozó tûzoltóknak két váltásban hõvédõ ruhába kellett beöltözni. A felszámolás elõzményei Az üzemi személyzet az esemény észlelését követõen azonnal megkezdte a tartályban lévõ gáz átfejtését, de ez csak lassan haladt. A csonk lezárására három javaslat hangzott el! 1.) Több vízsugárral a kiömlési csonkot fagyasszuk le, jegesítsük el. Ezt az intenzív kiáramlás, és a bizonytalan eredmény miatt elvetettük. A vízsugár egyébként fûtötte volna a gázt és a szerelvényeket, ami növeli a párolgás intenzitását. 2.) A tartály tartalmát le kell fáklyázni, a maradékot pedig felügyelet mellett el kell ereszteni. Ezt a fáklya közelsége és a sokáig fennálló robbanásveszély miatt vetettük el. 3.) A csonkot vakperem (blind) felszerelésével és fokozatos befordításával, csavaros felszorításával kell elzárni. Ez utóbbi megoldást választottuk. A zárás elõkészítésével egyidõben végzett gázkoncentráció mérések a robbanásveszélyes tér gyors kiterjedését igazolták. Igy növelni kellett a zárt területet. Megoldás A csonkot úgy zártuk el, hogy több tûzoltó és üzemi dolgozó hõvédõ ruhába beöltözve a csonkra a blindelõ lapot a kifolyás irányától elfordítva egy csavarral rögzítette. Ezután a blindelõ lemezt befordították a kifolyócsonkra és a többi csavarral is egyenként rögzítették. A kiáramló folyadék a betonon sugárirányban fröcskölt szét, de a blindelõ vakperem felszerelése közben többször is változott a sugár iránya, ami miatt kétszer sikertelen volt a szerelés. A sugár alá pallót kellett elhelyezni, és a szerelést végzõk azon álltak. A fagyásveszély miatt igy is csak 1-2 pedig tudtak a szereléssel hasznosan foglalkozni. Mindez gyakori váltással 20 percet vett igénybe. Ez a beavatkozás a leggyorsabb megoldás mellett a legnagyobb veszélyt is magában rejtette. A befordított blindelõlemez miatt ugyanis a cseppfolyós bután minden irányba fröcskölt. A nagy párolgás miatt pedig elég lett volna egy szikra (Folytatás a 6. oldalon) VÉDELEM 1997/1 5

5 FÓKUSZBAN Szivárgó vasúti tartály október 22-én a 9.08 órakor érkezett jelzés szerint a sátoraljaújhelyi vasútállomáson egy 95 ezer literes vasúti PB-gáztartályból folyik a gáz. Veszélyhelyzet A riasztott újhelyi tûzoltók két gépjármûfecskendõvel 100 m-re közelítették meg a tartálykocsit és a MÁV szakembereivel megállapították, hogy a tartálykocsi jobboldali lefejtõcsonkjánál a tolózár felsõ pereme alól szivárog a gáz. A környezet (100 m) lezárása után megkíséreltük a tolózár elzárását, de csak a szivárgás csökkenését sikerült elérni. A veszélyhelyzet továbbra is fennállt, mert a szomszéd vágányokon hat töltött tartálykocsi állt. Az állomás területérõl el kellett távolítani a tartályt, ezért a biztonsági szabályok betartásával (a vontató mozdony és a tartály közé 5 tehervagon közbeiktatásával) a PB COOP Kft. lefejtõhelyére vontatták. A tûzoltók folyamatosan biztosították a helyszínt. Átfejtés kor megérkeztek a PB COOP szakemberei, akik a közös felderítés után megállapították, hogy a lefejtõcsonk tolózárjának rögzítõcsavarjai fel vannak lazulva. A csavarok rögzítése után mûszeres méréssel sem tapasztaltak gázszivárgást, ezért próbafejtést végeztek. Ekkor derült ki, hogy a tartály fenékszelepe nem zárt le, ezért a tartályból a gázt le kellett fejteni. Az átfejtés tûzoltói biztosítás mellett másfél óráig tartott. Igy közel 4 órás feszültséggel teli munka után vonulhattak be a tûzoltó egységek laktanyájukba. Tanulságok A szerencsének tudható be, hogy a PB COOP szekemberei éppen a városunkban tartózkodtak, s így speciális szerszámokkal, gázmérõvel felszerelve rövid idõ alatt a helyszínre értek. A gyors átfejtés érdekében a PB COOP Kft. vezetése azonnal 3 db közúti tartálykocsit biztosított. Örvendetes volt a vasúti szakemberek szakszerû reagálása is. Az eset jó példáját mutatta a különbözõ szervek gördülékeny együttmûködésének, ami elengedhetetlen követelmény a hatékony kárelhárításhoz. Sarlósi Tibor tû. õrgy., osztályvezetõ Tûzoltóparancsnokság Sátoraljaújhely Cseppfolyós izobután gázömlés Százhalombattán (Folytatás a 6. oldalról) a robbanáshoz. Ez beláthatatlan következményekkel járt volna. A káreset felszámolása Az üzem területén a kifolyás megszüntetése után 50 m-es sugarú körben többfelé tócsákban állt a kifolyt izobután. Ezért az utakat több órán át lezártuk, és rendszeres gázkoncentráció méréssel ellenõriztük, hogy mikorra csökken a veszélyes szint alá. A káresemény felszámolásánál óriási szerencsét jelentett az állandó erõs és fõleg kitartóan egyirányú szél, ennek köszönhetõen a gázfelhõ nem a veszélyes üzemek hanem a Dunapart felé sodródott. A gyors párolgást segítette, hogy szemben a normál bután + 0,5 C fokos forrpontjával az izobután forrpontja- 12 C fok. Az üzem utólagos mérlege szerint kb. 28 m 3 cseppfolyós gáz szabadult ki a tartályból. Hiányosságok, tapasztalatok Az alig pár hónapja megalakult szervezeteknek több ilyen beavatkozáshoz szükséges felszerelése hiányzott. Nem voltak robbanásbiztos kárhelyrádióink, a szereléshez szikramentes szerszámok, zárószerelvények, de még az üzem sem volt ilyen problémára teljesen felkészülve. A káreset hírére mindenhonnan érkeztek vezetõ személyek, s feladat híján védõfelszerelés nélkül bejöttek a veszélyeztetett zónába. Mivel ez volt az elsõ nagyobb esemény az új tûzoltóság megalakulása után, nem voltak kikristályosodva a vezetõ szerepek, s így a káresetnek az elsõ 10 percben nem volt egyszemélyû felelõs vezetõje. A mentési törzset távolabb, a robbanási határon kívül kellett volna felállítani, a megfelelõ megoldást itt kellett volna megbeszélni. A gázterjedési térkép amely ilyen esetekben rendkívül hasznos az elhárítás vége felé került a mentési törzs vezetõjéhez. A tapasztalatokat összegezve megállapítottuk: 1.) A gázömlések kezelése, elhárítása harmonikusan összefüggõ hármas feladat. A gázkiáramlás megszüntetése, a veszélyeztetett terület hermetikus lezárása, kiürítése és a gyújtóforrások teljes megszüntetése, amelyek összehangolása az irányítás és végrehajtás számára nagy körültekintést igényel. A mi esetünkban a zárás egyszerûbb volt, de ez nem mindig jellemzõ. Ellenkezõ szél- iránynál üzemeket kellett volna leállítani, nagy területet kellett volna lezárni, amely nagy létszámú erõket igénylõ feladat. 2.) Az elhárítás speciális egyéni védõeszközt és felszerelést igényel, amely nélkül a veszélyeztetett zónába behatolni kockázatos. 3.) Az elhárító egységnek nagy gyakorlattal kell rendelkezni, ezért a rendszeres tréning nélkülözhetetlen. Jellemzõ, hogy a csonk lezárásának legegyszerûbb és leggyorsabb módját a felszámolás után nyugodt körülmények között azonnal megtaláltuk. A csonkra ugyanis egy nyitott peremes gömbcsapot kellett volna felrögzíteni. (Csak egy pillanatra fröcskölt volna körkörösen a folyadék fázis.) A teljesen tömített rögzítés után csak el kellett volna zárni a csapot. Az esemény után 1 hónappal nagyszabású gázömlést szimuláló mentési gyakorlatot végeztünk az üzem szakembereivel. Határozat született arról, hogy évente egy alkalommal gázveszély-elhárító vezetési törzsgyakorlatot kell tartani. Gombor István igazgató FER Tûzvédelmi Szolgáltató Egyesülés Százhalombatta 6 VÉDELEM 1997/1

6 FÓKUSZBAN SZENDI GÉZA PB tartálykocsitûz Tarhoson november 29-én egy VOLVÓ FL 6 típusú cseppfolyós PB gázt szállító tartálykocsi gyulladt ki a Békés Megyei Tarhos község nevelõotthonában. Lefejtés A gépkocsivezetõ pár száz liter betöltése után erõs lefúvás hangra figyelt fel és látta, hogy az átfejtõ szivattyúnál elszabadult a gáz. Beugrott a vezetõfülkébe a gépet leállítani. Mivel a gyorselzáró távmûködtetõjét nem szerelte fel az átfejtés megkezdésekor, kézzel akarta elzárni a töltõcsonkot, de a gáz abban a pillanatban belobbant. A sofõr az arcán és a kezén súlyos égési sérüléseket szenvedett, de a közelben tartózkodókat még felszólította, hogy meneküljenek az égõ tartálykocsi közelébõl. A lefejtés helyétõl 4-5 méterre lévõ mosodából a dolgozók az ablakon keresztül menekültek. Remeg a föld A tüzet 12 óra 31 perckor jelezték a Békéscsabai Tûzoltóparancsnokságra. A lefejtéskor megszegett elõírások (PRIMAGÁZ Rt technológiai Utasítás T-002/93.) 1.) A tankautó töltéséhez, lefejtéséhez legalább két fõ személyzet szükséges. Ezzel szemben egy fõ gépkocsivezetõkezelõ volt. 2.) A befékezés mellett a tartálykocsi kerekét ékkel ki kell támasztani. Ez a mûvelet nem történt meg. 3.) A tartálykocsit le kell földelni, (a földelõ vezetéket a kistartályhoz töltött kell csatlakoztatni.) A földelõvezeték összetekerve a szivattyú-tér mögötti szekrényben volt. 4.) A vészleállító gyorszár mûködtetõ távirányítóját a kezelõ köteles magánál tartani, ill. a távvezérlõ huzalt 10 m-re ki kell kötni. A mûködtetõ huzal nem volt felszerelve, ill. a távirányító a vezetõfülkében volt. 5.) A lefejtéskor a töltõpuska nyitását és a szivattyú indítását egyidõben kell kezelni, mert különben legázosodik a rendszer. Az egy kezelõ jelenléte miatt ez nem valósulhatott meg, illetve azt nem arra jogosult kezelte. A II-es riasztás alapján az elsõ raj 12 óra 50 perckor érkezett a helyszínre. A gépkocsi alól intenzív lángolást tapasztaltak. A tartálypalást hátsó részén lévõ túlnyomáslebocsájtó szelepeken kb 1 m-es gázfázis után m magas gázfáklya égett, rendkívül erõs lánghatás mellett. A tartálykocsi jobb oldalától 10 m-re 2 db 5000 l-es PRIMAGÁZ-tartály helyezkedett el. Az egyikre felszerelt töltõtömlõ volt csatlakoztatva. A tûzoltásvezetõ intézkedett a környezet feszültségmentesítésére és a robbanásveszély miatt a mentõket is a helyszínre rendelte. Még a tûzoltóság helyszínre érkezése elõtt a nevelõotthon lakóit kb. 200 m távolságra eltávolították. Az elsõ felderítés után a két tartály hûtését megkezdték. 12 óra 56 perckor érkeztem a helyszínre. Felderítés után megállapítottuk, hogy pillanatnyilag nincs robbanásveszély, mivel a fáklyaszerû égés intenzitása és hangja a tartályban még jelentõs mennyiségû gázt sejtetett. Néhány perc múlva az irgalmatlan lefúvási és égési dörej csendre váltott. Kb. 4-5 perc csend után újból megkezdõdött a lefúvás, aminek erõsségét a föld remegésén is érzékelhettük. Körülbelül 30 másodperc után a kifúvó gáz óriási dörejjel begyulladt a gépkocsi alatti lángoktól. Ez a jelenség a késõbbiekben egyre gyakrabban ismétlõdött. Idõközben az Algyõi PRIMAGÁZ Rt. értesítést kapott az eseményrõl és átfejtõ tartálykocsival útbaindított egy elhárító csapatot. A tûzmegelõzési osztályvezetõt a sérült gépkocsivezetõ felkeresésével és meghallgatásával bíztam meg. Sikerült rádiótelefonon kapcsolatba lépni az elhárító csapattal, majd késõbb a gépkocsivezetõt kikérdezõ tûzmegelõzési osztályvezetõvel. A kapott információk figyelembe vételével kezdõdött meg a beavatkozás. Beavatkozás A tûzoltásvezetés átvétele után a töltött tartályoknál az un. töltõpuska szelepét elzárattam, így a felszerelt töltõcsövön keresztül akkor sem áramolhatott visszafelé gáz, ha a fenékszelep nem zárt volna megfelelõen. Idõközben a tartálykocsiból kiáramló gáz nyomása egyre csökkent. A hûtõsugarakkal végeztünk egy elõzetes hûtést úgy, hogy a gépkocsi ill. tartály alatt a lángolást nem szüntettük meg. Így közelrõl meg tudtam gyõzõdni arról, hogy a lefejtõ szerelvények tömítései kivétel nélkül kiégtek. A gáz cseppfolyós állapotban folyt a tartályból, majd lángra lob- VÉDELEM 1997/1 11

7 FÓKUSZBAN banva melegítette azt. Ennek következménye volt az idõnkénti túlnyomáslebo-csájtón keresztüli lefúvás és fáklyaégés. A látottak alapján úgy döntöttünk, hogy megvárjuk amíg még jobban lecsökken a nyomás, illetve a gázmennyiség, majd amikor már kellõen csekélynek ítéljük a kifúvást, akkor végezzük el a teljes hûtést és a végleges oltást. Erre azért volt szükség mert úgy ítéltük meg, hogy az oltás után még kifolyó és gázosodó PB-nek kellõ ellensúlyozó higítást kell biztosítani a szórt sugarakkal. Feltételezésünk szerint ha teljesen hagyjuk kiürülni a tartályt fennállt volna a lángvisszaszívás esélye, ami a tartály felrobbanását eredményezhette volna. A kiégett tömítések helyén megítélésünk szerint erre volt esély. Sikerült jól eltalálni az oltás idejét, mert azt követõen kb. 20 perc után teljesen kiürült a tartály. Így semmilyen veszélyhelyzet nem maradt. Tûzvizsgálat A végeredmény Felborult tartálykocsi December 4-én egy PB gázt szállító tartálykocsi lement az útpadkára, megsüllyedt. A felborulás határán Wetter párnával és alátétekkel sikerült megtámasztani, majd átfejteni és daruval visszaemelni. December 12-én az addigra Algyõre szállított kiégett tartálykocsi szétbontásos vizsgálata során arra kerestük a választ, hogy miért maradt fenn a folyamatos égés a tartálykocsi alatt, ill. mely alkatrész meghibásodása okozta a gáz elszabadulását. Megállapításaink szerint: A tartály fenékszelepe érzékelve a megengedettnél nagyobb gázelvételt lezárt. A gépkocsivezetõ leállította a gépkocsi motorját, de nem áramtalanított, nem mûködtette a vészleállítót. (A vészleállító távirányítóját nem vitte magával.) A gázkifúvás nagy valószínûséggel a szivattyú és a tartályfenék, ill. fenékszelep közötti csõszakaszba beépített gumi kompenzátor kiszakadása miatt következett be. Az átfejtõ tömlõben lévõ kb. 200 l-nyi folyadék halmazállapotú gáz a kiszakadt kompenzátorgumin keresztül visszaáramlott a gépkocsi alá. A visszaáramlott folyadékgáz 36 %-a azonnal gázhalmazállapotba került, a maradék 64 %-nyi folyadék folyamatosan elpárolgott. Mivel a gépkocsivezetõ nem áramtalanított a kabinfûtés motorja tovább mûködött. Nagy valószínûséggel ennek szikrájától lobbant be a gáz. A keletkezett tûz a megbontás nyomai alapján elsõnek a gázfázisú visszavezetõ karimás csõcsatlakozás tömítését égette ki. Igy a tartályból folyamatosan folyékony halmazállapotú gáz jutott a gépkocsi alá, amelynek lángja a tartályt folyamatosan melegítette. A tartály folyamatos melegítésének eredményeként: a gépkocsi éghetõ alkatrészei megsemmisültek, (gumik, üzemanyag, mûanyagalkatrészek, stb.); a tartályban lévõ propángáz (forráspont 41 C fok) kb C fokra felmelegedett; a folyadék feletti gáztér hõmérséklete több száz fokra felmelegedett. Ennek következtében nyomása a beépített 2 db 27 bar nyitónyomású túlnyomáslebocsájtó szelepet kinyitotta. A kb Nm 3 /óra áteresztõ képességû lefúvó szelepen a gáz kiáramlott, majd a gépkocsi alatti lángoló égéstõl belobbant. A lefúvó szelep záró értéke 23 bar. Tehát a tartályban folyamatosan legalább ilyen nyomás volt. A teljes 5,9 tonna propán kb. 1,5 óra alatt ürült le. A tartály vizsgálata A hõtõl a gépkocsi alváza a kiégett tömítés vonalában erõsen megrogyott. Ugyanezen a helyen a tartály alja kb. 1 m 2 -es felületen kb. 50 mm-re lefelé kipúposodott. A tartálytûz várható következményei A tartályon tapasztalható deformálódási nyomok azt sejtették (utólag), hogy a tartály felhasadhatott volna. Ebben az esetben attól függõen, hogy a felhasadás mikor következik be, a tartályban lévõ túlhevült folyadék ( 41 C fokról kb C fokra) a felhasadáskor azonnal gáz halmazállapotúvá válva kivetõdött volna. Az így kijutó, azonnal belobbanó gáz egy kb. 300 m átmérõjû és kb m magas félgömb alakú, felületén égõ gombává vált volna. Ebben a zónában az ott tartózkodók halálával kellett számolni. (Valamennyi tûzoltó ebben a zónában volt). Tapasztalatok A megtörtént és a várhatóan bekövetkezõ események között választhatott a tûzoltásvezetõ. A felhasadás elkerülésére a gázos szakemberek a hûtést, oltást ajánlják. A szabadon kiömlõ gáz terjedését, ill. veszélyeztetését egy kb. maximum 300 m sugarú körre teszik. A megelõzõ intézkedések ellenére esetleg visszalobbanó gáz, ill. tartály újbóli hûtését és oltását javasolják. A beavatkozó tûzoltókat csak légzõkészülékben védõ, ill. hõvédõ ruhában, védõkesztyûben szabad bevetni. Szendi Géza tûzoltó alezredes tûzoltóparancsnok, Békéscsaba 12 VÉDELEM 1997/1

8 FÓKUSZBAN Cseppfolyós biztonság Minden energia rizikóval jár. A cseppfolyósított gáz fokozottan veszélyes! A kérdés csupán az, hogy a szolgáltatók mennyire készültek fel a veszélyek elhárítására, ill. az abban való közremûködésre. Speciális feltételek Elsõsorban a kárelhárításhoz szükséges speciális technikai eszközökre, valamint idõben elérhetõ szakszemélyzetre lehet szükség. Speciális eszközök Szivattyúval és kompresszorral felszerelt cseppfolyós gázt szállító tartályos jármû. Szikramentes szerszámok. Technikai segédeszközök. (tömítések, elzárószelepek, ragasztók, stb.) Speciális feladatok Vezetékek, tartályok meghibásodásának tömítése. Sérült elzárószerelvények javítása, cseréje. Tömítetlenségek mûszeres feltárása. A kiáramlott gáz veszélyességi övezetének mûszeres mérése. Átfejtés ill. veszélymentes elfáklyáztatás. Havária kocsi A Schell Gas Hungary Rt. tájékoztatása szerint túlnyomás vagy sérült tárolótartály jelentésekor a havária kocsi és az átfejtéshez szükséges tartályautó késedelem nélkül indítható. A jármû felszerelése: nitrogén palackok, átfejtõ tömlõk, csatlakozások, gázkoncentráció mérõk, ADR csomag, havaria készlet (szikramentes szerszámok), gázmaszkok, elsõsegély felszerelés, 10 kg-os ABC porraloltó GÁZSZOLGÁLTATÓK Tûz-vagy baleset esetén a gázszolgáltatók riaszthatók speciális felszereléseikkel. BP Oil Magyarország Kft. Budapest, Köztelek u. 6. T.: 1/ Flaga PB Gáz Kft Budaõrs, Vasút u. 9. T.: 23/ Prímagáz Hungária Rt Budapest, Ráday u T.: 1/ , 30/ (Havária esetben), 30/ PÉBÉ-COOP Kft. 4201Hajdúszoboszló Ady E. u. 87. T.: 52/ SHELL GAS Hungary Rt Budakeszi, Szõlõskert u. 9. T.: 22/ (vésztelefon), 22/ (Székesfehérvár). Thermofarm Kft Lakitelek, Ugi út 38. Pf / , Salgótarjáni kísérlet Az elmúlt év októberében végzett robbantási kísérletben gázolaj-benzin keverék tüzétõl hevített palackok felrobbanásának idejét és az MMG AM segítségével a nyomás változását vizsgálták. Bár általában ilyen intenzív égés a palackot nem éri, viszonyítási alapként elfogadhatjuk a kapott értékeket. A palackok felhasadására intenzív hõhatás esetén bar közötti nyomásértékeknél 3-4 percen belül számíthatunk. A robbanás a test jelentõs felületét felszakítja s elsõsorban a nyakrész környékét apró darabokra veti szét. (Más kísérletnél repeszdarabokat 100 m-re is találtak.) A tûzben volt palackokat fegyverrel kilõve a gáz mintegy biztonsági szelepen lefújt és a robbanás elmaradt. (Technikai és taktikai okokból e tapasztalat gyakorlati értéke ma még kérdéses.) TOTAL GAZ Kft Budapest, Bártfay u. 45. T.: 1/ A felsorolt cégeken túl a Magyar PB. Gázipari Egyesület (1027 Budapest, Fõ u. 68. Tel./fax: ) további tagjai: MOL Rt Budapest, Október huszonharmadika u.18. Hungarotank Kft Budapest, Helsinki út 105. (tartályautószervíz). Globimpex Kft Budapest, Tátra u. 28. (autógáz, gk. átalakítás) SUGÁR Autógáz Kft Szõdliget, Akácos u. 17. (autógáz forgalmazás, gk. átalakítás). Kilõtt gázpalack VÉDELEM 1997/1 13

9 FÓKUSZBAN A gázömlés modellezése Számítógépes programmal a gázkiáramlás modellezhetõ. A PRIMAGÁZ Rt. Campus programja segítségével egy tankautó baleset kockázatát vizsgáljuk. Amit tudni kell! Feltételezésünk szerint egy tankautó fenékszelepének meghibásodása miatt propán áramlik ki. A 80 %-ig töltött tartályban a propán hõmérséklete 16 C fok, a levegõ 20 C fokos, a légköri viszonyok stabilak, 5 km/órás sebességû szél fúj. Az 50 mm átmérõjû fenékszelep 60 cm-re van a földtõl. A tartály hossza 7100 mm, átmérõje 2200 mm, térfogata 22 m 3. Mindezek ismeretében mint felderítendõ adatokat a program megadja a veszélyhelyzet megítéléséhez szükséges válaszokat. A kiömlés aránya és idõtartama A folyadék: térfogata 16 m 3, tömege 8,22 tonna. Az elpárolgott: térfogat 17 m 3, mennyiség 112,8 kg A kiömlés: idõtartama 2,484 perc, sebessége 16,66 m/s. A kapott adatok rendkívül gyors ömlést jeleznek (lásd a százhalombattai esetet) amelynél a kiömlött folyadék 14,85 %- a fog azonnal elpárologni. Tehát folyadéktócsával kell számolnunk. A folyadéktócsa területe Mekkora lesz ez a folyadéktócsa? A modell erre is választ ad. Eszerint, ha a kiömlést nem korlátozzuk, a tócsa magassága 17 mm, átmérõje 34,44 m, területe 933,6 m 2. A további veszélyforrást a tócsa párolgásából keletkezõ gázfelhõ adja. A párolgást és a szélsebességet figyelembevéve a modell módosítja az adatokat, s így arra az eredményre jut, hogy átlagos talajnál az ilyen tócsa párolgási ideje: 8,896 perc, vagyis durván 9 perc. STABILIS VAGY LABILIS? A gáz terjedését az uralkodó szélirány és a szélsebesség befolyásolja. Ettõl is függ, hogy a kibocsátott szennyezõ anyagok a forrástól mekkora távolságra jutnak el. A légköri stabilitás Labilis légköri állapot esetén (amikor a felszín közelében helyezkedik el a meleg, felette pedig a hideg levegõ) általában erõteljesek a vertikális irányú légköri folyamatok, ezért ez a légállapot kedvezõ a higulási folyamat számára. Stabilis légállapot esetén (amikor a hidegebb és nagyobb fajsúlyú levegõ közvetlenül a felszín felett helyezkedik el) erõsen korlátozottak a vertikális mozgások. Ekkor a szennyezõ anyag higulását elõidézõ turbulens diffúziós folyamat kevésbé hatékony, különösen abban az esetben, amikor a stabilis légállapot alacsony szélsebességgel vagy szélcsenddel párosul. A légköri stabilitás állapota a vertikális hõmérsékleti gradiens értékével jellemezhetõ. Eszerint negatív vertikális hõmérsékleti gradiens esetén (a hõmérséklet a magassággal növekszik) a légrétegzõdést stabilisnak, a gradiens pozitív értéke esetén labilisnak, míg a nullához közeli gradienshez tartozó légállapotot semlegesnek (neutrális) tekintjük. A szennyezõ anyagok légköri higulásának mértékét a szélviszonyok és a légkör stabilitási állapota együttesen határozzák meg, ezért egy adott szennyezõ forrás hatásának vizsgálatához szükséges a forrás környékére jellemzõ légszennyezõdés meteorológiai paraméterek, a szélsebesség, a szélirány és a légköri stabilitás külön-külön és együttesen elõforduló gyakorisági eloszlásainak ismerete. A légköri stabilitás indikátorának meghatározására széles körben alkalmazzák Pasquil módszerét. Stabilitási index A légköri stabilitás indikátorai az alsó 60 m vastag légrétegekben végzett mérések átlagos értékei alapján: Stabilitás mértéke Pasquil-féle indikátorok fok ΔT/ΔZ C/100 m Erõsen labilis A 25,2 < -1,9 Mérsékelten labilis B 20,0-1,9...-1,7 Gyengén labilis C 15,0-1,7...-1,5 Semleges D 10,0-1,5...-0,5 Gyengén stabilis E 5,0-0,5...+1,5 Mérsékelten stabilis F < 2,5 > +1,5 Pl. nyári napos idõjárásnál 4 m/s szélsebesség esetén az erõs besugárzást B 8 (mérsékelten labilis) stabilitási indikátor jellemzi. Borult napon 4 m/s szélsebesség esetén D (semleges) stabilitási kategória alkalmazható, viszont derült éjjel 4 m/s szélsebesség esetén E (gyengén stabilis) stabilitás alakul ki. Ennek alapján kis szélsebességeknél a szél iránya nem domináns. Egyenlõ valószínûséggel fújhat bármely irányból. Tekintettel arra, hogy a gázfelhõ szélirányban mért hossza fordított arányban áll a szélsebességgel, azaz nagyobb szélsebességek esetén az ellipszis alakú felhõ a hossztengely irányába rövidül, ezért a legkedvezõtlenebb körülmények kis légsebességeknél alakulnak ki. 14 VÉDELEM 1997/1

10 FÓKUSZBAN Vasúti tartály baleseti modellje A Campus modell segítségével egy propánt szállító vasúti tartálykocsi gázömlését vizsgáljuk. Betáplált adatok A vasúti tartálykocsi hossza: 13,8 m, átmérõje 3 m, térfogata 97,3 m 3. A kiömlõnyílás egy 2,5" átmérõjû, éles peremû kör alakú csonk. A kiömlési koeficiens 0,62. A tartálykocsiban lévõ propán, valamint a környezõ levegõ hõmérséklete 15,9 C fok. A szélsebesség 2,4 m/s. A Pasquill féle stabilitási index D. A tankautó gõzfelhõ robbanási kockázata 872 m ablaküvegkár 224 m teljes üvegkár 173 m kisebb házsérülések 133 m a házak lakhatatlanná válnak 73 m dobhártya repedés 38 m épületek rombolása 150 m 310 m 2 tf % ( ppm) szélsebesség: 2,4 m/s stabilitási index: D Kijövõ adatok A tartály ezen a csonkon keresztül 13,3 perc alatt leürül, s ugyanennyi az elpárolgási idõ is. A gázfelhõ mérete az ARH-ra számolva (2 tf%=20000 ppm) ellipszis nagytengely 310 m ellipszis kistengely 150 m Tehát az alsó robbanási határértékû gázfelhõ kiterjedése 2 m magasságban 310x150 m-es ellipszoiddal jellemezhetõ. Következtetés Tudjuk, hogy kis szélsebességeknél a szél iránya nem domináns. Egyenlõ valószínûséggel fújhat bármely irányból, azért a veszélyeztetett területet 310 m sugarú körben kell megállapítani. Így ennek a legkedvezõtlenebb esetre számított területnek a kiürítésérõl kell gondoskodni. A tócsatûz kockázata Az anyag forráspontja, a fajlagos gravitáció, a tócsa térfogata és a kiömlési idõ alapján a számítógép a következõket jósolja, azt feltételezve, hogy a tócsa a kiömlés után azonnal meggyullad. Az égõ tócsa átmérõje: 14,6 m területe: 168 m 2. A tûz égési sebessége: 1,644 x 10-4 m/s magassága: 26,51 m A veszélyes zóna sugara 35 m, míg a sebesülési zóna sugara 50,59 m. Gõzfelhõtûz kockázata Ha a kiömléskor a folyadék nem gyulladt meg, akkor mint azt az elõzõekben megkaptuk, kb 9 perc alatt elpárologva robbanásveszélyes gõzfelhõt képez. Mekkora az a terület, ahol a robbanásveszély fennáll? A számítógépes program az éghetõ felhõ szélességét 172 m 266 m-re teszi, amelyben 3,48 2,15 tonna gáz van. A tûz esetleges átcsapásának kockázatát ezeknél nagyobbra: 431 m-re adja meg. Gõzfelhõ robbanás kockázata Milyen veszélyekkel kell számolni egy ilyen gõzfelhõ robbanásakor? Az, hogy ez 5,96 tonna TNT egyenértékû, csak sejteti a romboló erõt. 872 m-en belül károsodnának az ablaküvegek. 224 m-en belül szinte teljes üvegkárral kéne számolni. 173 m-en belül a házakon kisebb sérülések jelentkeznének. 133 m-en belül a házak részlegesen rongálódnának, ill. lakhatatlanná válnának. 73 m-en belül lévõknél nagy valószínûséggel dobhártya repedéssel kell számolni. 38 m-en belül az épületek teljes mértékû rombolódása következne be ,5 tf% ,5 tf% épület 0,2 tf% 0,2 tf% 0,5 tf% 0,2 tf% A gázfelhõ elméleti kiterjedése különbözõ szélsebességeknél A tûzgömb kockázata A kapott értékek szerint a tûzgömb maximális átmérõje 135 m, magasága 222,5 m lenne, s mindez 11,59 sec-ig égne. Ebbõl következõen 246 m-en belül sebesüléssel, 120 m-en belül halálozással számolhatunk. A kapott értékek egyértelmûen mutatják a veszély méreteit, s így a gázt forgalmazó ill. felhasználó szervezetek felelõsségét a szabályok betartásában, a baleseteknél beavatkozók felelõsségét a védõtávolságok, övezetek kialakításában. VÉDELEM 1997/1 15

11 FÓKUSZBAN A Prímagáz Hungária Rt. megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a tartályos gáz ellátásra. A cég évi kb tonnás gáz eladásából kb tonnát jelent a tartályos értékesítés. Ezt a gázt közúton juttatják el a fogyasztókhoz. A szállítás jelentõs része a téli hónapokban jelentkezik, kedvezõtlen látásiés útviszonyok mellett. PB. gázok közúti szállítása Közúti biztonság A cseppfolyósított propán-bután gázok (MSZ 1601) fokozottan tûz- és robbanásveszélyes anyagok. Tárolásukat és palackozásukat töltõüzemeinken belül szigorú elõírások szabályozzák. Megváltozik azonban a helyzet, ahogy ez a veszélyes anyag a töltõüzem területén kívülre, a közútra kerül. Mivel itt a környezet nem befolyásolható, nem tehetõ alkalmassá a veszélyes anyag kezelésére, ezért a szállítójármûvet kell a lehetséges veszélyhelyzetek elleni maximális védelemmel felszerelni, illetve ennek megfelelõen kialakítani. A jármûvek alvázai az ADR elõírásoknak megfelelõen rendelkeznek egy, a fõ fékrendszertõl független lassító rendszerrel, amely jelen esetben egy erõsített motorfék, ABS rendszerrel, áramtalanító kapcsolóval, amely kívülrõl és a vezetõfülkébõl is mûködtethetõ, valamint sebességhatárolóval, 85 km/h beállítási értékkel. Tartály A jármû látszólag legsérülékenyebb része a tartály. Az ADR elõírásainak megfelelõen ezért 25 bar túlnyomásra van méretezve, amely a propángáz 70 C hõmérsékletû gõznyomásának felel meg. Az így túlméretezett tartály vastag fala viszont jól ellenáll egy közlekedési baleset során bekövetkezõ igénybevételnek. Az esetleg tûzbe kerülõ tartály túlnyomás védelmére 2 db biztonsági szelep került beépítésre, amelyek közül 1 db az ADR elõírások feletti biztonsági tartalék. A szelepek 25 bar túlnyomásnál nyitnak, megakadályozva ezzel a tartály robbanását. Gáztechnológia A jármû igazából sérülékeny része a A gáztechnológia gáztechnológiai rendszer, amelynek segítségével a cseppfolyós gáz a tartályba betöltésre, majd onnan kiszolgálásra kerül. A kezelési szempontok miatt a viszonylag alacsonyra helyezett szerelvényszekrény, fokozott külsõ veszélynek van kitéve egy oldalütközés, vagy borulás esetén. Ennek megfelelõen az ADR a technológiára két lényeges biztonsági elõírást tesz: 1, A gázszivárgás megelõzésére minden töltési- és ürítési csatlakozásnak kettõs elzárásúnak kell lennie, amely elzáró szerelvényeknek menet közben zárva kell lenniük. 2, Minden olyan tartálycsatlakozásra, amely egy baleset esetén sérülhet, törhet, a gázkiáramlás megakadályozására fel kell szerelni egy, a tartály falán belülre elhelyezett ú.n. belsõ elzárású szerelvényt, amely lehet a gáz a névlegesnél nagyobb áramlási sebességére záró szelep, vagy visszacsapó szelep. A jármû borulásával járó balesetek túlnyomó többségénél a tankautó hátsó része megközelíthetõ marad. Ennek megfelelõen itt alakítottunk ki két további csatlakozási lehetõséget. Az egyik segítségével nitrogén gáz juttatható a balesetes jármû tartályába, míg a másik közvetlenül a tartály fenekére épített visszacsapó szelep, amelyre a tartályon belül egy rugalmas tömlõ csatlakozik. Ez a tömlõ egy, a végén elhelyezett nehezék segítségével boruláskor a tartály legmélyebb pontja felé mozdul el. Így a bejuttatott nitrogén túl- nyomás segítségével, a tömlõn keresztül a folyadék állapotú gáz nagy része a tartályból eltávolítható, célszerûen egy másik tartályautóba. Töltés, ürítés A jármûvek vezérléstechnikája az egyik legveszélyesebb mûvelet, a tartálytöltés, illetve ürítés biztonságossá tétele szerint épült ki. Ilyenkor a jármû egy sérülékenyebb rugalmas tömlõvel csatlakozik a külsõ gáztechnológiai rendszerhez. A fõ veszélyforrás ennek megfelelõen a jármû esetleges elmozdulása, amely a tömlõ szakadását okozhatja. Ezért a gáz leadása, a folyadékfázisú fenékszelep nyitása és a gázszivattyú indítása csak a jármû kézifékjének behúzása után lehetséges. A kézifék véletlenszerû nyitásakor a fenékszelep zár, a gázszivattyú megáll. Az elmozdulás elleni védelem érdekében a kéziféken túl a jármûvön elhelyeztünk kettõ darab kerékéket is, amelyek használata a töltési, leadási mûveletek során kötelezõ. Külön rendszer figyeli azt, hogy a jármû külsõ gáztechnológiai rendszerrel áll kapcsolatban. Ez a rendszer a mûszerfalon kijelzõvel rendelkezik, valamint a kézifék oldásakor éles figyelmeztetõ hangjelzést ad. Ha a fogyasztóhoz csatlakozó 50 méter hosszú gáztömlõ mégis megsérülne, 16 VÉDELEM 1997/1

12 FÓKUSZBAN elszakadna, egy, a tömlõdob mellé beépített szelep elzárja a gázkiáramlást. Biztonság A jármû további biztonságát és kezelõjének személyi védelmét biztosító egyéb berendezések, felszerelések: a szerelvényszekrényben elhelyezett vészleállító a fenékszelep zárására és a gázszivattyú leállítására, ugyanezen funkció távleállításként a kihúzott földelõvezeték megrántásának segítségével, amely egyben a jármû motorját is leállítja, a jármûvön elhelyezett 2 db tûzoltó készülék, a tartályon két oldalon és hátul felragasztott veszélyességi bárca, a jármûvön elõl és hátul elhelyezett tábla, (23/1965), hordozható gázérzékelõ, rádiótelefon segélykéréshez, írásbeli utasítás a vezetõ részére vészelhárításhoz, egyéni védõfelszerelésként lángmentes ruha, vezetõképes védõcipõ, védõkesztyû és szemüveg, valamint szemöblítõ palack. Baleseti teendõk Végül röviden szeretnék néhány dolgot megemlíteni a balesetet szenvedett jármû mentésérõl. Az elsõ teendõ egy baleset (akár egy koccanás esetén is ) a jármû motorjának leállítása, az áramtalanítás és a jármû rögzítése a kézifékkel. Biztosítani kell a helyszínt, súlyos baleset esetén azonnal le kell zárni a forgalmat. Ezek után következik a legfontosabb kérdés tisztázása : a biztonsági felszerelések ellenére van-e a tartályból, vagy a technológiai rendszerbõl gázömlés, vagy szivárgás? Ennek felderítésére segítségünkre lehet a jármûvön elhelyezett gázérzékelõ. A gázömlés megszüntetése, vagy ha ez nem lehetséges a gázfelhõ lokalizálása, az érintett terület lezárása elsõdleges fontosságú, és gyors beavatkozást igénylõ mûvelet. Ennek sikeres végrehajtása kulcsfontosságú egy katasztrófa elhárítása érdekében. Az intézkedéseknél mindig vegyük figyelembe, hogy a kiáramló gáz levegõvel keveredve robbanóképes elegyet alkot, továbbá nehezebb lévén a levegõnél, a talajszinten marad, mélyedésekben összegyûlik. Az egyik legveszélyesebb mûvelet egy felborult jármû felállítása, vagy árokból Gáztechnológia és töltõvezeték (felül) A hátsó csatlakozás lehetõsége történõ kiemelése. Ezt vagy sûrített levegõs emelõpárnák, vagy csak a megfelelõ teherbírású daru és az emelési feladat végrehajtásában gyakorlott személyzet segítségével tehetjük meg. Fontos kérdés annak tisztázása, hogy az emelési mûvelet megkockáztatható-e a tartályban lévõ cseppfolyós rakománnyal együtt? Ha ennek legkisebb kockázatát is érezzük, egy másik tankautót kell a helyszínre vezényelni, és a gázt ebbe átszivattyúzni, vagy nitrogén segítségével átnyomni. A legbiztosabb pedig az ez után a tartályban maradt gáz fáklyán történõ elégetése. Ezen mûveletek után az emelés kockázata lényegesen csökken. Az emelõkötelet mindig a jármû alvázkerete alatt vezessük át, ne emeljünk csak a tartály megfogásával. Tûz esetén, ha ezt nem sikerült megfékezni a jármû tûzoltó készülékeivel, fontos szabály, hogy a tüzet csak akkor oltsuk el, ha ezzel esélyünk van a gázömlés elzárására. Az égõ gáz már jobban kontrolálható, mint esetleg az oltás után ismételten szétáramló gázfelhõ. Ilyen esetben a begyulladt gáz oltása helyett a tartály gõzfázisának hûtésére törekedjünk. Ezzel elkerülhetjük azt, hogy a tartály a hidegen maradó folyadék-, és a felforrósodó gõzfázis hõmérséklet különbsége miatt felrepedjen. A Prímagáz Rt. a tankautós balesetek elhárítására 24 órás havária szolgálatot tart fent. A balesetek következményeinek elhárítását szakembereink a helyszínen irányítják. Ezúton is kérjük a tisztelt tûzoltó kollégákat, hogy tanácsainkat, szükség esetén utasításainkat maximálisan vegyék figyelembe, hisz a katasztrófa helyzet elkerülése közös érdekünk. Kraft Péter, mûszaki fejlesztési vezetõ Lektorálta: Bánhidi István, biztonságtechnikai vezetõ Primagáz Rt. VÉDELEM 1997/1 17

13 FÓKUSZBAN Kistartályos PB gáz Az elmúlt évek telepítései révén rohamos fejlõdés tapasztalható kistartályos rendszerû pébé gáz ellátásban. Egyszerûsített eljárás Az 5 m 3 -ig terjedõ tartálytérfogatnál számos biztonságtechnikai könnyítés mellett a hatósági eljárás is egyszerûsített. A BM TOP állásfoglalása (2-111/96/95) értelmében az ilyen tartályok engedélyeztetésekor a tûzvédelmi hatóság közremûködése mellõzhetõ, de a tervezõ a tartálytelepítésekrõl köteles a tûzoltóságot elõzetesen tájékoztatni. Az engedélyezési eljárást az ÁEEF folytatja le. Több tartály esetén ezt csak akkor javasolják, ha a tartályok közé nem éghetõ anyagú, 2 óra th. értékû, a tartálypalástot 1 m-rel vízszintesen és 0,5 m-re függõlegesen meghaladó védõfalat építenek. A palást és a fal közötti távolság min. 1 m legyen. Tartályok, szerelvények A fogyasztástól függõen ez a rendszer gázfázisú elvétellel (kis fogy.) vagy elgõzölögtetõvel folyadékfázisú elvétellel (nagyobb fogy.) mûködhet. A tartályok földfeletti, földelt vagy félig földelt kivitelben készülhetnek, többnyire a DIN szabvány szerint 2700 és 4850 liter ûrtartalommal. A leggyakoribb a felszíni elhelyezés, illetve elõfordul épületben történõ elhelyezés is. A 20 cm vastag vasbeton 15 cm-es kavicságyazaton nyugszik, s erre kerül a tartály, amelynek villamos berendezései A 2- A B a b c d e e f g h Gázvételi módok. A gázfázisú; B folyadékfázisú. C7 L vb alaplemez H D a: gyorszár b: nyomásszabályozó 1. fokozat c: nyomásszabályozó 2. fokozat d: biztonsági szelep e: zárószerelvény f: szûrõ g: elgõzölögtetõ h: folyadék leválasztó Földfeletti tartály A tartály tetején öt csatlakozócsonk van kiképezve (közülük három egy lezárható fedél alatt): C1: töltõszelep zárósapkával; C2: folyadékfelvételi szelep (3/4 ) merülõcsõvel; C3: gázvételi szelep (3/4 NPT) manométerrel és túltöltésgátlóval; C4: biztonsági szelep (1 NPT) C5: töltet szintjelzõ. A tartály méretei Névleges térfogat liter térfogat liter Töltet propán kg C6 C4 C5 Méretek (mm) C2 C1 D L H C3 Üres tömeg (kg) m 3m 5m Védõövezet kialakítása 3m 3m < 5m 3 es besorolásúak, s a statikus feltöltõdés ellen földelõkörvezetéket kell készíteni 3 m hosszú földelõszondával. 2 %-nál nagyobb lejtésû területen csak kiegészítõ mûtárggyal (pl. védõfal) szabad elhelyezni. A tartály körüli védõsáv 5 m, amely védõfallal 1 m-re csökkenthetõ. A védõsávban gyújtóforrás, éghetõ anyag, fás szárú növény, mélyedés, akna nem lehet. A szükséges villamos berendezést pedig RB-s kivitelben kell készíteni. Tartály-épületben A védett elhelyezés a téli üzemben jelent nagyobb biztonságot, de a tartály csak olyan helyiségben helyezhetõ el, ahol: Felette nincs huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség. Közvetlen a szabadból közelíthetõ meg és az ajtó kifelé nyílik. A válaszfalak és a nyílászárók legalább 1,5 óráig tûzállóak. 18 VÉDELEM 1997/1

14 FÓKUSZBAN Védõövezet és telepítési távolságok (m) < 5 >5 < >25 0 védõövezet lakóházi nyílászárótól közösségi épület nyílászárójától 5 6 7, építménytõl szabadtértõl Megnevezés földdel takart tartály téfogata (m 3 ) föld feletti tartály térfogata (m 3 ) A és B tûzveszélyességi o. 6 7, ,5 30 C tûzveszélyességi oszt , ,5 D és E tûzveszélyességi o , közforgalmú út szélétõl üreges, túlnyomás nélküli közmûvezetéktõl V feletti villamos berendezésektõl nyitott aknától, gödörtõl vasúti pályatesttõl szomszédos pébé tartálytól védõfaltól 1,5 1,5 1,5 11 elgõzölögtetõ fûtõegységtõl tartálykocsi töltõ lefejtõhelytõl villamos légvezeték oszlopától 1,5-szörös oszlopmagasság k a Tartály az épületben f a: szellõzõnyilás alul; f: szelõzõnyilás felül; k: kifelé nyíló vasajtó. Tartály (liter) Méretek (m) L SZ M ,8 2,5 2, ,8 2,5 2,2 A padozat nem éghetõ anyagú és szikramentes. Szellõztethetõ. Közvetlenül a padozat felett és a tetõ alatt a padozat felületének 1/100-ad rész nagyságú, szabadba nélzõ nyílásokkal van ellátva. Az alkalmazott fûtõtest felületi hõfoka max. 130 C. Tûzoltókészülékek tûzcsap tartálytérfogat porral oltó készülék (töltet és darab) 6 kg 12 kg 50 kg >5 m m 3, 5 m3-ként m 3 2 TCS < 500 m 3, 500 m 3 -ként 2 TCS, T A helyiségben csak vízzáras lefolyó lehet. A helyiségben robbanásveszélyes és egyéb éghetõ anyagokat, valamint gyújtóforrást nem szabad tárolni. A villamos berendezések az MSz 1600/ 8 szabvány szerinti A-2 besorolásúak lehetnek, s robbanásbiztos kivitelben készüljenek. A lefuvató és a biztonsági szelep elvezetõ csöveit a szabadtérbe kell kivezetni. A biztonsági övezet itt a helyiség ajtajától és alsó szellõzõnyílásától vízszintes irányban 5 m-re, függõlegesen 1 m-re terjed. Biztonsági elõírások A gázfázis biztosítása érdekében szabályozott a tartály töltési szintje. Ez szabadon álló föld feletti tartálynál 85 tf% épületben álló föld feletti tartálynál 80 tf% földdel takart tartálynál 90 tf% A tartályra olyan biztonsági szelepet kell felszerelni, amely a tartály tartalmát 1 óra alatt leûríti. (5 m 3 felett két szelepet kell beépíteni!) A tûzoltói beavatkozás szempontjából fontos, hogy az automatikusan mûködõ szerelvények mellett kézi elzáró szerelvényt is fel kell szerelni: a tartálynál a fedélbõl kilépõ vezetékszakaszban, a házfali szabályozódoboz belépõ szakaszán, az épületbelépésnél a falon belül. A tûzoltás feltételeinek biztosítása érdekében tûzoltókészüléket és tûzcsapot kell készenlétben tartani: (lsd. táblázat). A tûzcsapot (TCS) és oltóvíztárolót (T) 100 m-en belül kell biztosítani. Forrás: PT-O2 tájékozató, Primagáz 2/1994. ÁEEF szakmai utasítás BM TOP állásfoglalás VÉDELEM 1997/1 19

15 FÓKUSZBAN ADORJÁN ATTILA A balesetmegelõzés eszközei A PB. gáz kiszabadulása esetén az elõzetes jelzéshez, riasztáshoz és a beavatkozáshoz védõfelszerelésekre van szükség. A lehetséges eszközök közül mutat be néhányat szerzõnk. Tér felügyelet A különbözõ PB. tárolókat, töltõket valamilyen telepített pontszerû mérésre alkalmas rendszerrel kell ellátni. Erre a Dräger cégnél az éghetõ gázok koncentrációját katalítikus elven mérõ Exytron család és az infravörös technikával mérõ Politron IR- Ex mûszer alkalmas. Ezeknek a gázfelügyelõ rendszereknek a legfontosabb része maga a szenzor, amelyeknél a megbízhatóság nem elég. A követelmény a magas szenzorminõség, amelyet mindenekelõtt a nagy keresztérzékenység jellemez. Ez azt mutatja, hogy a célgázt a PB-t képes kiemelni az egyidejûleg jelenlévõ gázok közül és kevésbé függ a környezeti paraméterektõl. Újdonság a Dräger cég által a Shell International részére kifejlesztett infratechnológiával dolgozó OpenPath Detektor, amellyel szakaszok között mérhetõk az éghetõ gázok. Ezzel a módszerrel a felszerelt detektor és a reflektor között mérhetõ a gáz átlagos ARH szintje. Pl. ha a kijelzõ 2 ARH métert mutat, s az adó és a vevõ között 10 m a távolság, akkor 2 ARH méter/10 méter= 2 ARH= 20 % ARH, tehát ezen a szakaszon átlagosan méterenként 20 % ARH a koncentráció. A detektort két verzióban (6-60, ill méter között) gyártják. Eszközök a mentéshez Bármilyen beavatkozáshoz csak robbanásbiztos gázkoncentrációmérõ mûszert használjunk. Ilyen a PAC Ex készülék, amely % ARH valamint 0-5 vol% felbontás 0,01 vol% és vol% 1 vol% felbontásra képes. Tetszõlegesen kalibrálható a kívánt gázra. Amennyiben nem tudjuk milyen éghetõ gáz fordul elõ a mentés környezetében úgy célszerû ARH tartományban NONÁN-ra kalibrálni, mivel ekkor dolgozunk a legnagyobb biztonsági tényezõkkel. Két-két tetszõleges vész-küszöbérték állítható be az ARH és a vol% tartományban. Ezek elérésekor erõs hang és fényjelzést ad a készülék. Ha több gáz mérésére van szükség akkor a MULTIVARN II. készülék javasolható. Ezzel egyidejûleg 5 különbözõ gáz mérhetõ, két különbözõ mérési módon. A katalítikus (hõhatás és hõvezetés) elven mûködõ szenzor 19 éghetõ gáz adatait képes tárolni, s a kívánt gáz mérését menürendszerben át tudja váltani. A másik szenzor az infravörös elven mûködõ Ex szenzor amelynek fõ elõnye világviszonylatban egyedülálló kis mérete mellett - keresztérzékenység nélkül ill. oxigén hiányos környezetben is képes pontosan megállapítani a célgáz koncentrációját. Ezen túl lehetõség van 3 elektrokémiai szenzor beépítésére, belsõ pumpára és számítógépes kiértékelésre. Légzés-, fej- és testvédelem A PB. gáz baleseteknél mindhárom eshetõségre fel kell készülni. Ebbõl a megközelítésbõl a tûzoltó körökben jól ismert Dräger/Gallett tûzoltósisakról sem feledkezhetünk meg. A sisakba épített aranygõzölt arcvédõ a hõ és fény 98 %-át visszaveri, s legalább 5 mp-ig ellenáll a szúrólángnak. A sisakhoz kifejlesztett csatlakozó adapterrel, az álarc révén komplex fej- és légzésvédelmet kapunk. A sûrítettlevegõs készülékek közül a legteljesebb Dräger modell a PA 94 Plus készülék, amely veszélyes gáz esetén is a legnagyobb biztonságot nyújtja, ami a készüléken végig futva és néhány tulajdonságát kiemelve egyszerûen érzékeltethetõ. Hevederzet: Nomex nagy égési ellenállású anyagú párnázott váll és derékhevederzet, a teherelosztás ezáltal sokkal kedvezõbb. Palackrögzítõ hevederzet: Szabad állítási lehetõség minden palackvariációra kevlár erõsítéssel. Nagyteljesítményû nyomáscsökkentõ: Levegõ szállítási teljesítmény 1000 L/min, nagynyomású direktöltési lehetõség ChargeAir, második tüdõautomata csalakozás és kiépítés. Új jelzõsíp: Injektor mentes középnyomású jelzõsíp a manométerrel egy házban. Tüdõautomata: Túlnyomásos, csendes és kis méretû, a látóteret nem zavarja. Hordváz: Ergonómiai szempontok figyelembevételével, számítógépes tervezéssel kialakított konstrukció. Anyaga könnyû, de erõs szénszálerõsítésû mûanyag-kompozit. A teljes testvédelemhez gáztömör védõruhára van szükség. Erre az új HIMEX anyagú Team Master és WorkMaster védõruhák (lásd: Védelem 96/ old.) alkalmasak, hiszen a PB gázra vonatkozó gázáteresztési idejük több mint 480 perc. Égés és szúróláng esetén a HIMEX egy kísérletben 900 C fokos 40 mm-es szúrólángot 17 mm-es távolságból 10 másodpercig elviselt. A tûz- és robbanásveszélyes PB. gáz baleseteknél ezek az eszközök csak akkor védhetik meg az emberi életet, ha használjuk és ha helyesen használjuk õket. Adorján Attila mérnök Dräger Hungária Kft. Budapest 20 VÉDELEM 1997/1

16 FÓKUSZBAN Alapesetek Egy cseppfolyós tartály baleseténél némileg leegyszerûsítve három alapesetbõl indulhatunk ki. A: Lék keletkezik a tartályon, amelybõl a gáz cseppfolyós vagy gáz alakban kilép. A kilépési helytõl a gáz-levegõ felhõ kiterjed. B: Lék keletkezik a tartályon, s az égve kiáramló gáz lángcsóvát képezve hevíti a tartálypalástot. C: A tartály egy környezeti tûzhatásnak van kitéve, amely a tartály felmelegedésével jár. Lék a tartályon Gázrobbanás veszély Az A esetben a gáz a környezeti hõmérsékleten kilépve elgõzölög és a kialakuló gáz-levegõ felhõ jelenti a robbanásveszélyt. A szabaddá váló gázfelhõ az alsó és felsõ robbanási határ között gyujtóforrás hatására felrobban. A robbanás hevessége a kiáramló gázmennyiségtõl függ. A szabaddá váló gázmennyiséget pedig alapvetõen két tényezõ a lék helye (folyadék vagy gázalakban jön ki a PB?) és a környezeti hõmérséklet határozza meg. Ökölszabályként azzal számolhatunk, hogy a leggyakoribb folyadékszint alatti lékeknél a folyadékfázis/gázfázis elgõzölgési %-a a forráspont és a környezeti hõmérséklet közötti különbségnek felel meg. A 45 C fokos forráspontú propánra vonatkoztatva 10 C fokos környezeti hõmérsékletnél a kilépõ gáz kb. 50 %-a elgõzölög, a másik fele aerosolként szétterjed vagy a talajon összegyûlik. A gyors párolgással egyidejûleg a forráspontig ( 45 C fok) lehûl, s ez a védelem nélküli testrészekre akut fagyásveszélyt jelent. A cseppfolyós gáz az alacsonyabb területek (mélyedés, pince, árok, akna) felé húzódva megnöveli a robbanásveszélyes területet. Fõ teendõk Ebben a helyzetben a tûzoltásvezetõ fõ feladata az elsõdleges, valamint a másodlagos hatású környezet meghatározása. Az elsõdleges veszélyterületen: a gyujtóforrások kiküszöbölése és elhárítá- Bevetés gázbaleseteknél A GÁZ KISZABADULÁSA Az esetek többségében a kiinduló fázis folyadék, s ennek kiszabadulása meghaladja az anyag elpárolgását, így a kifolyás során tócsa alakul ki. Bizonyos idõ után kialakul a kezdeti gázfelhõ, amit a légáramlás tovább tud szállítani. A nagy szél inkább kedvezõ hatást fejt ki, mert a levegõ bekeverésével feloszlatja a felhõt. A legkedvezõtlenebb a légköri stabilitás. A kiszabadulásokat csoportosítva megkülönböztetünk: a.) Kis meghibásodásokat (tömítések, szelepek, vezetékrepedések) ahol az 5-10 mm 2 -es nyíláson a kiáramló mennyiség max. 30 kg/h. b.) Nagyobb meghibásodásokat, ahol ennél több max. 180 kg/h a kiáramló gázmennyiség. (A szakirodalom ezt tekinti havária határnak!) Ennyi PB gázt kiengedve folyadékfázisban 1 m/s szélnél mért robbanásveszélyes értékek: távolság (m): szélirányban 8,0-14 m széllel szemben 7,5-10 m magasság: 0,5 m c./ Nagyobb tartályoknál végzett kísérlet (50000 l-es tartály gáz) nyílások ( ) szélsebesség (m/sec) 2,5 0,5 2,5 0,5 2,5 0,5 kifolyási idõ (p) 24,4 2,71 0,412 párolgási idõ (p) 50,4 56,53 5,58 5,58 5,58 5,58 terjedési távolság (m) 5000 ppm-ig ppm-ig sa (beleértve a tûzoltók ténykedésébõl eredõ szikraképzõdéseket is), az ablakok, ajtók bezárása, a klíma és szellõzõberendezések kikapcsolása, a veszélyterület azonnali elhagyása, csatornák tömítése. A kiûrítés a szélirányra átlósan történjen, úgy, hogy a gáz-levegõ felhõbõl a lehetõ leggyorsabban kijussunk, s ezzel a veszélyeztetést minimalizáljuk. Figyelni kell arra is, hogy a rádiókészülékek, forró motorok, kipufogók is gyujtóforrások lehetnek. A másodlagos veszélyterületen az emberek a csukott épületekben tovább tartózkodhatnak, amíg a házak elhagyására felhívást nem kapnak. (A gyors figyelmeztetéshez szükséges eszközöket is biztosítani kell!) A beavatkozók feladata: teljes védõfelszereléssel, légzõkészülékben a gázfelhõ porlasztott sugárral való lecsapatása, a továbbterjedés megakadályozása, a nyílás eltömítése vagy legalább a kiáramlás intenzitásának csökkentése lehet. Amennyiben ez utóbbi nem jár eredménnyel, azonnal szakszemélyzetet kell kirendelni. Tûzhatás a tartályra BLEVE veszély A B és C esetben a hõsugárzásból eredõ hõszállítás vagy a direkt lánghatás eredményeként növekszik a tartályban lévõ gáz hõmérséklete és a tartálynyomás, ami a tartály felhasadását eredményezheti. Ilyenkor a tartályban lévõ gáz teljes tömegében szabaddá válva kerül a levegõbe, magas hõmérséklete miatt gázfázisba megy át és robbanásszerûen elég. (A szakirodalom ezt a jelenséget BLEVE-nek nevezi). Vagyis a gázpalackok, földfelszíni tárolótartályok, tartályos jármûvek közelében keletkezett tûz azok kilyukadása nélkül is rendkívüli veszélyeket jelent. Beavatkozás Mindkét esetben a fõ veszély a tartály esetleges felrobbanása, ebbõl következõen a legfontosabb feladat: a veszélyterület lehetõ leggyorsabb kiürítése annak érdekében, hogy a tûzgömb és a robbanási nyomáshullám embereket ne veszélyeztessen; a tûzoltás ill. a veszélyeztetett környezet hûtése. VÉDELEM 1997/1 21

17 FÓKUSZBAN A tûzgolyó mérete Egy tartály felhasadásánál mekkora lesz a tûzgolyó mérete? Számos kutató próbált válaszolni erre a kérdésre. A kérdés korántsem elméleti, mivel a tûzoltó egységek elhelyezésének egyik fontos szempontja lehet. A tûzgolyó radiusára (BLEVE) több képlet ismert: a.) r = 29 x M 1/3 ahol: r= a tûzgolyó radiusa (m); M= a pébé gáz tömege (t) b.) r = 23 x M 1/3 c.) Német kutatók a robbanási nyomáshullám maximális nyomását és a gázfelhõ határát grafikonon ábrázolták. (Lásd: Védelem 1994/1. szám 31. old.) Ha ezt egy 8 m 3 -es 90 %-ig töltött tartályra (3,67 t propán) vonatkoztatjuk a következõ eredményeket kapjuk: a.) r = 29 x 3,67 1/3 = 44,7 m b.) r = 23 x 3,67 1/3 = 35,5 m c.) ábráról leolvasva kb. 38 m Jó közelítéssel tehát alsó és felsõ biztonsági faktorként vehetjük figyelembe a kapott értékeket, hiszen a számításnál a lehetséges legnagyobb mennyiségbõl kell kiindulni, mivel egy tûznél az aktuális tartálytöltet nem állapítható meg. A tartály gáztömegének megállapításánál, a tartály térfogatából, töltöttségi fokából és a gázsûrûségbõl kell kiindulni. Durva megközelítéssel PB-nél a sûrûséget 0,5 t/m3-el számolhatjuk. Egy tartályrobbanásnál (BLEVE) a szakirodalom szerint azzal kell számolnunk, hogy az így kiszámított tûzgömb méretén túl kétszer akkora területen másodlagos tüzek keletkeznek. Irodalom: ILO: Major Hazarol Control, Genf 1988 Paauwe, S.G: Inspectie voor het Brandweerwezen 1983 D. Friedrich-R. Loh: Schadenstroffausbreitung A tûzoltással kapcsolatban a B esetben a tûzoltás elõtt meg kell kísérelni a lék eltömítését, így az égõ gáz utánpótlásának elzárását. A gáztûz eloltása esetén ugyanis a továbbra is kiáramló gáz okoz robbanásveszélyt. A környezeti tûz által veszélyeztetett tartálynál az azonnali és intenzív tûzoltás hatásos hûtéssel párosulva jelentheti a legbiztosabb megoldást. A kísérleti és gyakorlati tapasztalatok szerint intenzív lánghatásnál 8-13 percen belül bekövetkezett a védelem nélküli tartály felhasadása, ill. 2-5 perc közötti idõben szólalt meg a biztonsági szelep. A tartályfal festékének felhólyagosodása a sípoló lefúvási hang, a szúrólángképzõdés figyelmeztet a veszélyre. Addig azonban a tartály hûtésével és a környezeti tûz oltásával eredményes beavatkozás lehetséges. A kísérletek azt igazolták, hogy ilyen esetekben a nehézhabbal történõ beavatkozás is eredményes lehet, mivel a tartály jó elzárása mellett a további hõszállítás ellen jó hûtési hatásfokot ad. A megközelítés és az állomány védelme szempontjából pedig a habsugárcsõ kilövési távolsága is kedvezõ a szórtsugárhoz viszonyítva. A kísérletek és a tapasztalatok azt mutatták, hogy a biztonsági szelep megszólalása és a szúrólángképzõdés után a tartályok már biztonsággal nem menthetõk meg. A védett (földtakarással, hõszigeteléssel, Nyelvlecke A szakirodalom a gázrobbanással kapcsolatban két fogalmat használ. BLEVE B = Boiling (forró, olvadó) L = Liguid (folyékony, folyadék) E = Expanding (kiterjedõ) V = Vapour (gáz/gõz) E = Explosion (robbanás) Forró folyadék kitáguló gõzének robbanása VCE V = Vapour (gáz/gõz) C = Cloud (felhõ) E = Explosion (robbanás) Gõzfelhõ robbanás. Figyelmeztetõ szöveg A közvetlen veszélyterületen: Figyelem! Figyelem! Itt a tûzoltóság! Gáz áramlik. Robbanásveszély áll fenn. Önök a veszélyzónában tartózkodnak. Hagyják el azonnal az épületeket és menjenek egyenesen a... (gyûjtõpontokra). A közvetett veszélyterületen Figyelem! Figyelem! Itt a tûzoltóság! Gáz áramlik. A baleset helyszínén robbanásveszély áll fenn. Önök nincsenek közvetlen veszélyben. Nyissák ki az ablakokat és az ajtókat. Maradjanak az épületekben a falak védelmében. palásthûtõ berendezéssel ellátott) tartályoknál a veszély lényegesen kisebb, mivel a tûzhatás ezeknél sokkal nagyobb lehet. A biztonsági szelep lefújása és a szúróláng megjelenése azonban itt is a végsõ fázist jelenti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elsõdleges veszélyzóna azonnali kiürítésével párhuzamosan a másodlagos veszélyzónában lévõknek jobb, ha a tartózkodási helyükön maradnak. (A torlódások elkerülése miatt!) (Lásd: Biztonságos bevetési távolságok, Védelem 94/ old) Ezekben az esetekben: a robbanás: károk (üvegtörés) csökkentése érdekében a nyílászárókat ki kell nyitni; az épületben tartózkodóknak a fõfalak védelmében kell elhelyezkedni. 22 VÉDELEM 1997/1

18 FÓKUSZBAN Bevetéstaktikai intézkedések cseppfolyós gáztartályoknál Az alábbiakban gyakorlati tapasztalatok és irodalmi adatok felhasználásával megkíséreljük összefoglalni azokat a fõ feladatokat, amelyek egy eredményes beavatkozás lépései lehetnek. A. Gázömlés tûzeset nélkül FÕ VESZÉLY: A gáz-levegõ felhõ begyulladása! Robbanásveszély! Szélirányból megközelíteni. A veszélyhelytõl 75 m-re megállni (gázpalackoknál és gázautóknál 30 m) Az elsõdleges és másodlagos veszélyzónák megállapítása A veszélyterületek lezárása (rendõrség igénybevételével) A lakosság figyelmeztetése az elsõdleges veszélyterületen belül. Sebesültek mentése. Az elsõdleges veszélyterület kiürítése a szélirányra merõlegesen. Gyújtóforrások elhárítása. A veszélyterület gázkoncentrációját mérni, a bevetési helyet folyamatosan ellenõrizni! A vízellátás kiépítése, elsõként a hûtés biztosítása. A gázfelhõt szórtsugárral lecsapatni! Porraloltóberendezések készenlétbe állítása. Szelepek zárása, vezetékek reteszelése, szakemberek odarendelése. Mélyebben fekvõ helyiségekhez vezetõ nyílások, aknák vagy csatornák tömítése. Felderítõ csoport (2-3 fõ) beöltözése hõvédõ ruhába. A lék helyének tüzetes felderítése. A lék eltömítése (szikramentes szerszámok, eszközök) Ha folyékony gáztócsa van, akkor dönteni kell: növeljük az elgõzölögtetés mértékét és ezzel csökken a veszélyeztetési idõ, vagy a tócsát habbal (habkiadósság ) letakarjuk s így a veszélyterületet kis felületre korlátozzuk. A másodlagos veszélyterület védelme és kiürítése. A nyílások sikeres tömítése után: a maradék gázok mûszeres ellenõrzése a veszélyterületen, különösen a mélyebben fekvõ térségekben, a helyiségek szellõztetése. A tartály átfejtése, amelyhez szakemberek és speciális berendezések kirendelésére van szükség. B. Gázömlés égõ gázzal FÕ VESZÉLY: Tûzkiterjedés, tartályfelmelegedés, BLEVE-veszély! 1.) Lyuk egy csõvezetéken Megközelítési távolság 75 m (kis léknél 30 m). Ha egy biztonsági szelep megszólalt: a távolságot az elsõdleges veszélyterületre kell növelni. Sebesülteket menteni. Ha fennáll a robbanásveszély: az elsõgleges veszélyterületet lezárni és kiüríteni, a vízellátás kiépítése, a környezetet biztosítani és hûteni, a másodlagos veszélyzónát lezárni, figyelmeztetni és kiüríteni, a továbbiakban mintha nincs robbanásveszély. Ha nincs robbanásveszély: a vízellátás felépítése, a környezeti tüzek oltása, a környezet biztosítása, a gázutánpótlás lekötése, a lángcsóvát porral eloltani, a sérült lyuk és a környezet hûtése a visszagyulladás elkerülése érdekében, a maradék gáz felhigítása, a lyuk eltömítése, a gázkoncentráció ellenõrzése. 2.) Lyuk egy tartályon Megközelítési távolság 75 m (kis léknél 30 m) Ha egy biztonsági szelep megszólalt a távolságot az elsõdleges veszélyterületre kell növelni. Sebesültek mentése. Más folyékony gáztárolók is veszélyeztetve vannak? Elmaradt az oltás Az USA-ban néhány vonatbalesetnél, ahol PB gázszállító tartálykocsik rongálódtak, ill. gyulladtak meg, víz hiányában lemondtak az oltásról. Ezekben az esetekben a bevetésben résztvevõk intézkedései a vezélyeztetett területrõl való gyors menekítésre koncentrálódtak. A balesetekben rendkívül nagy anyagi károk keletkeztek, de a fõ célt az emberéletek védelmét elérték. A szakirodalom felhívja a figyelmet, hogy erre csak a következõ feltételek egyidejû fennállása esetén van lehetõség. 1.) A veszélyterület kiürítésének olyan gyorsnak kell lennie, hogy az a robbanás bekövetkezése elõtt befejezõdjön. (max. 20 perc) 2.) A tartályok nagy száma miatt a kielégítõ hûtõvízellátás nem valósítható meg. 3.) A tûz kiterjedése korlátok között tartható és nem vezet további veszélyekhez. (pl.: mérgezõ gázok szabaddá válása) 4.) A tûz következtében további veszélyek nem várhatók. (beépítetlen terület nyílt vasúti pályán). Ha IGEN, akkor a C variánst is figyelembe kell venni. Az elsõ hûtést tartályos tûzoltójármûvel elkezdeni. A gáztartály méretét megállapítani. Vízellátás kiépítése (elsõként a hûtõvízellátást). A tartály viselkedésének megfigyelése (biztonsági szelep, tömítések, lefúvásforma?) A tartályfelület hûtése. (Az elsõdleges veszélyzónában személyzet csak a berendezések beállításánál lehet. A biztonsági szelep megszólalásakor vagy a tartály felsõ felületén hólyag képzõdéskor az erõket az elsõdleges veszélyzónára kell visszavonni.) A környezeti tûz oltása. A környezet biztosítása. A veszélyterületek megállapítása. Az elsõdleges veszélyzóna lezárása (rendõrség). Az elsõdleges veszélyterületen lévõk figyelmeztetése. Az elsõdleges veszélyterület kiürítése, a veszélyhelytõl távolodva. A másodlagos veszélyterület lezárása. A másodlagos veszélyterület figyelmeztetése. (Folytatás a 22. oldalon) VÉDELEM 1997/1 23

19 FÓKUSZBAN A mádoslagos veszélyterület kiürítése. A tartály belsõ nyomásának csökkenésekor (a lángforma lágy lesz, lángcsóva hosszúság L d 2 /10 lesz) a lángot oltóporral eloltani. A lyuk környezetét visszagyulladás ellen hûteni. A lyukat tömíteni. A tartályt szakszemélyzettel leüríttetni. Ellenõrzõ méréseket végezni. (A mélyenfekvõ részeket külön ellenõrizni). C. Környezeti tûz a gáztartály felmelegedésével FÕ VESZÉLY: Tartályfelhevülés, BLEVE veszély! Megközelítési távolság 75 m. Az elsõ hûtést gépjármûfecskendõrõl megkezdeni. A tartályméretet meghatározni. A tartályban lévõ mennyiség becslése. A lángolás idõtartamát megbecsülni, a lángolás fajtáját megállapítani (pontszerû, részleges, teljes lángolás?) Védelmi berendezések rendelkezésre állnak, megszólalnak? Biztonsági szelepek rendelkezésre állnak, megszólalnak? Ha megszólalnak: Az erõk visszavonása az elsõdleges veszélyzónából. Sérülteket biztonságba helyezni. Vízellátás felépítése (hûtõvízellátás elsõként). Vízmûnél nyomásfokozás kérése. A tartályfelület hûtése. A tartály viselkedésének megfigyelése (biztonsági szelep, a lefújás forma? Környezeti tüzek oltása. Környezet biztosítása. Veszélyterület megállapítása. Az elsõdleges veszélyterület lezárása (rendõrség). Az elsõdeges veszélyterület figyelmeztetése. Az elsõdleges veszélyterület kiürítése a veszélyhelytõl sugárirányba haladva. A másodlagos veszélyterület lezárása. A másodlagos veszélyterület figyelmeztetése. A másodlagos veszélyterület kiürítése. Ha a biztonsági szelep lefújt: Kontrollmérések a maradék gázok megállapítására. Oltó- és hûtõvízellátás A cseppfolyós gáztartályok tüzeinél vagy a környezetbõl rájuk irányuló hõsugárzásnál különösen fontos a hûtés, hiszen a felmelegedõ tartályban a nyomás gyorsan nõ. Mennyi legyen? A cseppfolyós gáz felmelegedésének megakadályozása, s egyben a robbanás elhárítása elsõdlegesen hatékony hûtéssel lehetséges. Ebben mindenki egyetért a kérdés azonban: mi tekinthetõ hatékony hûtésnek? A hazai szabályozásban a Tûzveszélyes folyadékok oltása szabályainak 9. pontjában találhatunk analógiára alkalmas elõírást, eszerint: égõ tartálynál 46 l/p/m nem égõ tartálynál 12 l/p/m intenzitás szükséges. Konkrét hazai elõírás hiányában a külföldi szakirodalomhoz is fordulhatunk. NFPA (USA) elõírása: Q=600 l/m 2 h =10 l/m 2 perc TÜV (német) elõírása: Q= l/m 2 h=10-20 l/m 2 perc másutt: Q=15-19 l/m 2 percenként Ez elsõ megközelítésben tetemes különbségnek tûnik, illetve a megadottak más dimenziót is képviselnek. A könnyebb összevethetõség érdekében vegyünk egy példát. tartálytípus HÛTÕVÍZSZÜKSÉGLET vízmennyiség (l/p) Legyen egy 10 m hosszú, 2 m átmérõjû tartálykocsi hûtése a feladat. a német elõírás: l/p a magyar szabályzat: l/p nem égõ tartálynál. Tanulmány Egy e témában született tanulmány a fémtartály felmelegedésébõl (Δt=500 C) és a víz hõlekötõképességébõl kiindulva Q=600 l/m 2 h hûtõvízszükségletet kap. Ezt a mennyiséget a hõátadás idõszükséglete, a cseppnagyság és a lefolyó veszteség miatt 1,5- szeres biztonsági faktorral korrigálva Q=900 l/m 2 h hûtõvízszükségletet állapít meg. A tervezésnél a következõkbõl indultak ki: a hûtõvízszükséglet biztonsági szeleppel ellátott tartályoknál Q=600 l/m 2 h biztonsági szelep nélküli tartályoknál Q=900 l/m 2 h hõszigetelt tartályoknál ugyanazt a mennyiséget állapították meg mint a nem védetteknél, bár itt hûtéssel csak másodlagos esetben kell számolni. Általában elmondható, hogy a hûtõvízellátás elsõbbséget élvez az oltóvízellátással szemben és attól függetlenül kell kiépíteni. A hûtendõ tartály méretétõl függõen a 600 l/m 2 h 900 l/m 2 h = l/m 2 perc értéket irányadónak tekintve a különbözõ tartálycsoportok felületére szükséges vízmennyiséget foglaltuk táblázatba. min. szivattyú teljesítmény, gjmû. fecsk. tip. gázpalack TÜ 2 1 C gázüzemû jármû IFA TLF 1 C kistartályos PB tartály TÜ 1.1 Bronto 1 C tartálykocsi 5 t-ig TÜ-4 stb. 2 C tartályszerelvény C v 2 B és 2 C TÜ C v. 6 B v. vasúti tartálykocsi Bronto 2 IFA TLF 2 vízágyú TÜ-4 tárolótartályok TÜ-1.1 V < 250 m Brontó 2 IFA TLF 8 C v. 5 B v. TÜ-4 2 vízágyú 2 TÜ B v. 2-3 V < 1000 m Bronto 3 IFA TLF vízágyú TÜ-4 V > 1000 m 3 5 TÜ m Bronto 7 IFA TLF 6 vízágyú 4 TÜ-4 min. sugárcsõ, vízágyú szükséglet 24 VÉDELEM 1997/1

20 LEE TICE TANULMÁNY Az inteligens tûzjelzõ rendszerek két fõ típusa I. Az inteligens tûzjelzõ rendszert telepítõk két altípus közül választhatnak. A döntési lehetõséget mutatja be szerzõnk. Két fõ típus Napjainkban az intelligens tûzjelzõ rendszerek egyre nagyobb teret hódítanak világszerte. Hazánkban az újonnan letelepített rendszerek kb. 30%-a, míg világviszonylatban kb. 50 %-a már intelligens rendszer. Az intelligens rendszerek kezdeti magasabb beruházási költségei hamar megtérülnek, ha figyelembe vesszük elõnyös tulajdonságaikat: nagyobb megbízhatóság, kisebb téves riasztási arány, alacsonyabb karbantartási és telepítési költségek. Az intelligens tûzjelzõ rendszerek két fõ típusa alapvetõen különbözik egymástól. Az egyik típusnál az érzékelõk az általuk mért értékeket (füstkoncentráció, hõmérséklet, stb.) folyamatosan továbbítják a központ felé. A vett információkat a központ értékeli ki és dönt arról, hogy milyen jelzés történjen (elõriasztás, tûzjelzés, hibajelzés, karbantartási igényjelzés, stb.). A másik fõ típusnál magukban az érzékelõkben történik a döntés, így a központ csak a tûzjelzés vagy egyéb jelzések tényérõl értesül. Már hosszú ideje komoly viták folynak az egyes rendszerek zászlóvivõi között. Melyik a jobb megoldás: ha az intelligencia az érzékelõkben (vagy az aljzatokban) van vagy, ha a központban helyezkedik el. Nem véletlen, hogy az intelligens érzékelõk támogatói azok a gyártók, akik az érzékelõre bízzák a döntést, míg a központot gyártó cégek amellett teszik le a voksot, hogy az intelligencia a központban legyen, tehát a jelzésekrõl a döntés is ott szülessen. A döntés szempontjai Jobb-e tehát valamelyik megoldás, ha az árat, a mûszaki paramétereket vagy a teljes rendszer szempontjait vesszük figyelembe? A helyes válasz meghozatalához elõször is meg kell határoznunk, hogy milyen jellegû tûzjelzõ rendszerre van szükségünk. A választás az igények és a követelmények megfogalmazásával kezdõdik Kisebb néhányszor tíz érzékelõt tartalmazó rendszerek esetében nem könnyû a döntés. Figyelembe kell venni az intelligens rendszer magasabb beruházási költségeit, a hagyományos és az intelligens érzékelõk közötti általában nem elhanyagolható árkülönbözetet, valamint azt is, hogy a megrendelõ általában nem igényel speciális szolgáltatásokat e kisebb rendszertõl. Ezért egyszerûbb igények általában hagyományos rendszerekkel kielégíthetõk. Közepes és nagy rendszerek esetében már nem a hagyományos és intelligens rendszerek között kell dönteni, hanem a két különbözõ alternatívát kínáló intelligens rendszer között. Minél nagyobb egy rendszer, annál több probléma valószínûsíthetõ, ezért fontos, hogy a felhasználó úgy döntsön, hogy minél több elõny származzon a kiválasztott rendszerbõl. Mindkét rendszer rendelkezik egymáshoz viszonyítva elõnyös és hátrányos tulajdonsággal. Az alábbi összefoglalóval a döntés meghozatalához szeretnénk szakmailag megalapozott támpontokat nyújtani. A feladat igényeinek megfelelõen súlyozva a szempontokat, könnyebb lehet a választás. Intelligencia a központban Elõnyök, ha a döntéshozatal és az intelligencia a központban van: 1. A központ vezérlésére nagy teljesítményû vezérlõ és feldolgozó egység (mikrokontroller) is felhasználható, mellyel komplex döntési algoritmusok is elvégezhetõk, sõt a döntési folyamatban több mérési adat is szerepelhet. 2. Mivel a döntés a központban történik, ezért nem kellenek új, speciális eszközök az új funkciók megvalósítására. 3. A központnak nem kell egyetlen érzékelõ jelzései alapján döntést hoznia. Lehetõség van egyszerre több érzékelõ közti kapcsolatot figyelembe venni vagy szomszédos érzékelõk állapotai alapján döntést hozni. VÉDELEM 1997/1 25

21 TANULMÁNY 4. A teljes rendszer ára alacsonyabb, mivel az érzékelõk kevésbé bonyolultak. Ezenkívül az érzékelõk (és az egyéb eszközök) megbízhatóbbak, mivel nem tartalmaznak bonyolult vezérlõ és kiegészítõ áramköröket. 5. A teljes rendszer nagyobb megbízhatóságú az alacsonyabb alkatrész szám miatt. 6. A rendszer utólagos módosítása, szolgáltatásainak bõvítése kevésbé köitséges, mivel csak a központ vezérlõ programját kell kicserélni, így az érzékelõk kicserélése nélkül egy fejlettebb szolgáltatási színvonalú rendszert kaphatunk. 7. A régebben telepített rendszerek bõvítése egy nagyobb kapacitású, újabb szolgáltatásokkal bíró központ cseréjével megoldható, az érzékelõ hálózat változatlanul hagyása mellett. 8. A központban minden egyes eszközrõl friss és részletes állapot információk állnak rendelkezésre, melyek egy távfelügyeleti rendszerrõl telefonvonalon folyamatosan lekérdezhetõk. 9. Az eszközök ún. elõtörténetét tartalmazó (az eszközök által mért és a központ által folyamatosan begyûjtött) adatok kijeleztethetõk, nyomtathatók. Ezen adatok nagy segítséget nyújthatnak az esetleges téves riasztások okainak felderítésében (pl. napszakhoz, évszakhoz, adott eseményhez kötõdõ jelzések felderítése, stb.) l0. A központ folyamatosan felügyeli az érzékelõk állapotát és a lassú elpiszkolódásukból eredõ érzékenységváltozásukat kompenzálja ( drift kompenzálás ). 11. A konfigurálás során akár minden egyes érzékelõhöz különbözõ érzékenységi szint rendelhetõ (jelzési, elõjelzési szint, stb.). Ezeket a jelzési küszöbértékeket a központ tárolja és adott idõszakokban, idõpontokban vagy adott kezeléshez kötötten módosítani tudja (pl. éjszakai/nappali üzem) a maximális védelem biztosítása céljából. 12. Az egy fejben több érzékelõ elemet tartalmazó ún. integrált érzékelõ (pl. 3D, 4D érzékelõ, Omnisensor) az egyes érzékelõ elemek által mért értékeket egymástól függetlenül továbbítják a központnak, ezáltal a központ pontosabb, finomabb döntések meghozatalára képes. Intelligencia az érzékelõben Elõnyök, ha a döntéshozatal és az intelligencia az érzékelõben van: Gyújtószikramentes füst- és hõérzékelõk robbanásveszélyes területek védelmére 1. Mivel a döntést az érzékelõkben levõ feldolgozó egység (mikrokontroller) hozza meg, ezért a központ egyszerûbb felépítésû lehet, hasonlatos a csak címzõs központokhoz. 2. Az érzékelõk elõtörténete az érzékelõkben tárolódik. Az érzékelõk csak az ezekbõl az adatokból képzett hibaüzeneteket vagy karbantartási igényre vonatkozó kéréseket továbbítják a központnak. Ez a gyártó számára elõnyös, de a felhasználó csak ezekhez a korlátozott információkhoz férhet hozzá. Következtetések Lee Tice kutató-fejlesztõ mérnök System Sensor Nagy-Britannia (A cikk a Fire Safety Engineering magazinaban jelent meg.) Fordította: Szûts Jenõ PROMATT ELEKTRONIKA Budapest 3. Az érzékelõk elszennyezõdésébõl adódó automatikus érzékenység kompenzálást ( drift kompenzálás ) maguk az érzékelõk végzik. 4. Az adott érzékelõ érzékenységi adatait a központ küldi át az érzékelõhöz, mely azt ezután maga tárolja. 5. integrált érzékelõk esetén az egyes érzékelõ elemek adatait maga az érzékelõben levõ feldolgozó egység (mikro-kontroller) értékeli ki és csak ennek eredményét egy összegzett érzékenységi állapotot küldi át a központnak. Az alábbi táblázat a különbözõ szempontok szerint értékeli a kétfajta eljárást: SZEMPONT DÖNTÉS az érzékelõben a központban A rendszer ára/teljesítménye közepes kiváló Megbizhatóság jó kiváló Jelzési idõ kiváló jó kiváló Kezelhetõség kiváló kiváló Szolgáltatások száma jó kiváló Késõbbi bõvíthetõség szerény kiváló Drift kompenzálás kiváló kiváló Téves riasztások kiszûrése jó kiváló kiváló Nagy érzékenység jó kiváló Változtatható érzékenység jó kiváló (Folytatjuk) 26 VÉDELEM 1997/1

22 FÓRUM Újdonságok 1996 Az elmúlt és novemberében megrendezett Security& Safeti kiállításon a vagyonvédelem mellett a tûzvédelem is kiemelt helyen szerepelt. Néhány újdonságra hívjuk fel a figyelmet. Tûzjelzés Az automatikus tûzjelzõberendezések telepítése rohamos ütemben növekszik, s ezzel párhuzamosan, a fejlesztés is mérföldes léptekkel halad elõre. S ma már a világújdonságok szinte azonnal a hazai palettán is megjelennek. Ilyen a Fittich Kft. által bemutatott Securiton fényelnyelõ füstérzékelõ (lásd. Védelem 96/3), az Elektrovill Rt. folyamatos mintavételezésû VESDA füstérzékelõje, a Promatt Elektronika által bemutatott System Sensor ujdonság a Wiew érzékelõ, a NOTIFIER központok, a SCHRACK Telecom BMZ Maxima tûzjelzõközpontja és a CER- BERUS érzékelõ és jelzõközpontjai (lásd. Védelem 96/3). Nem kerülte el az érdeklõdök figyelmét az ARITECH Fire System 2000 tûzjelzõ rendszere, a Microalarm Kft. tûz- és gázjelzõi, a Moderm Alarm Kft. által bemutatott japán NITTAN érzékelõk vagy a Bank Security által bemutatott amerikai jelzõközpont a Simplex, valamint a STIM-Canada INC tûzjelzõválasztéka. Miután néhány újdonsággal már foglalkoztunk, mások bemutatására lesz alkalmunk vissztérni így néhány praktikus újdonságot szeretnénk részletesebben bemutatni. Összekötõ csavar Talán a legegyszerûbb, de nagyon fontos problémát a falitûzcsap könnyebb felszerelését segíti a Csolnoki Szerelvénygyártó Kft 2"-os csapágygolyókon forgó anyával ellátott összekötõ csavarja, ahol a falitûzcsapot a forgatható anyához illesztve, az anyát mint hollandert rátekerhetjük. Nem kell hozzá jóstehetség, hogy kimondjuk: az összekötõ csavar sikerre van ítélve. Ehhez kapcsolódó ujdonság a D sugárcsõ, valamint az osztó C -rõl D -re. Tûzoltó desing Ha tûzoltókészülékrõl beszélünk mindenki elõtt megjelenik egy hagyományos kép. Ezt ingatta meg bennünk a Hesztia Kft. által bemutatott Glória kg- ABC por-raloltó. A modern formatervezés eredményeként egy a legigényesebb terekben is esztétikus megjelenésû, ugyanakkor nagyon hatékony készülék. A talprészében két menekülõ maszk vagy elsõsegély felszerelés is elhelyezhetõ. Ugyancsak itt láthattuk a különleges hatékonyságát már bevetések- Glória F 2000 tûzoltókészülék: szép és hatékony (55A, 233B, C) ben is bizonyító Vater-Jel anyagot (lásd. Védelem 96/3), valamint a különleges hõvédõruhák újabb változatait (lásd. Védelem 96/6). Hazai gyártók A kiállítók között jól érzékelhetõ volt a hazai gyártók évrõl-évre hangsúlyosabb jelenléte, amely problémaérzékenységet mutató kiváló minõségû termékekben nyilvánul meg. A már említett Csolnokiakon kívül a Fajró Kft. számos ilyen megoldással büszkélkedhet. A halonregenerálás melett, a sprinklerek telepítésében a beépített gázzaloltók továbbfejlesztésében, és a nagyobb biztonságot jelentõ mágnes-szelepes indító kifejlesztésében jeleskedtek. Az MMG AM. a méréstechnikában és tûzjelzõberendezések területén indított jól érzékelhetõ offenzívát, s lélekben neki ítélhettük a legkreatívabb stand címét is. A Dunamenti Tûzvédelem Rt. az építészeti tûzvédelemben elért eredményeire immár hivatalosan is azzal tette fel a koronát, hogy elnyerte az ISO 9002 minõsítést. A tervezésben, kivitelezésben élenjáró TÜVATI Vagyonvédelmi Rt. az ISO 9001 tanusítási okirattal igazolja, hogy kiváló minõségû munkát végez. A Vektor Kft. tûzoltó védõruhái (lásd. Védelem 96/4) is kiállták a nemzetközi, minõsítõ intézet szigorú próbáját s a Piro-véd Kft. is számos multinacionális cég tendereit megnyerve végeztette fa- és fémszerkezetek tûzvédõ kezelését. Építészeti tûzvédelem Az építészeti tûzvédelem kisebb súllyal szerepelt a kiállításon, viszont a Promat GMBH a tûzgátló fal-, födémszerkezetek szinte teljes skáláját bemutatta. Kiegészítve a menekülési útvonal és oszlopburkolati megoldásokkal és szakmai szenzációt jelentõ tûzgátló üvegfalakkal. A szinte felsorolásszerû körkép is mutatja jól döntöttek azok (látogatók és kiállítók) akik a kiállításon való részvétel mellett voksoltak. VÉDELEM 1997/1 27

23 FÓRUM MOLNÁR FERENC Az 1996-os év elején a hazánkban jórészt még ismeretlen BONPET-rõl megjelent szakcikkünk óta (Védelem 1996/ old.) egyre több gyakorlati tapasztalat halmozódik fel. Automata tûzoltóeszköz A meghökkentõen újszerû megoldású tûzoltóeszközzel nemcsak a hagyományos fogalmakban gondolkodó szakma, de a besorolást végzõ is gondban lehetett, hisz a hivatalos elnevezése: automata diszperzió típusú folyékony tûzoltószer. Ez a bonyolult név annak tulajdonítható, hogy a vegyület egyedülállóan nagy oltóhatását négyszeres kémiai reakció biztosítja. Hûtõhatás amikor a felmelegedett karbamid széndioxidra és ammóniára bomlik. Folytóhatás az ammónium további termikus bomlása nitrogénre és vízgõzre. (Az oxigént kb. 2 3 %-ot a környezeti levegõbõl veszi el). Folytóhatás ez a folytóhatás idõben stabilan elnyúlik, mivel az oldat nátriumhidrogén-karbonátot is tartalmaz, ami a hõ hatására nátriumkarbonátra, vízre és széndioxidra bomlik. Menetel a BONPET Takaróhatás a harmadik jelentõs adalék a nátriumszilikát hõ hatására üvegszerûen tapad rá az égõ anyagra, így lezárva az égési folyamatot. Hatósági vizsgálatok A Japánban már többszörösen bizonyított automata tûzoltóeszköznek is bizonyítania kellett a különbözõ hazai hatóságok elõtt. Elsõként a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet szakvéleményezte és ennek alapján hazai forgalmazását az ÁNTSZ márciusában jóváhagyta. Megállapításaik egyértelmûvé teszik, hogy a BONPET környezetbarát oltórendszer, amely nem jelent veszélyt sem az élõlényekre, sem a berendezési tárgyakra. A hivatalos minõsítés szerint: Mérgezõség: M-III. Veszélyességre utaló jellemzõk: V-C. Felhasználási terület: foglalkozásszerû és lakossági. Hulladékkezelés!: Maradékai, göngyölegei kommunális hulladékként kezelhetõk. Az augusztusában Kaposváron rendezett nemzetközi tûzoltóversenyen tartott bemutatón nagy sikerrel szerepelt a BONPET. A KABO, INTERNATIONAL CO. elnök-tulajdonosa érdeklõdése alapján számos külföldi tûzoltóparancsnoknak ajándékozott BONPET készüléket. Környezetbarát japán automata tûzoltó eszköz A BM TOP pedig szeptemberétõl engedélyezte a termék tûzoltói tevékenységhez történõ felhasználását s egyben a gépjármûfecskendõkre történõ málházását. 5 év garancia Mindezek mellett a készülék különlegessége (a hatékonyság és az ABC oltóképesség mellett) az automatikus oltóképességben van, ami a helyi tüzek emberi közremûködés nélküli oltására predesztinálja. A gazdálkodó szervezetek számára nem mellékes körülmény, hogy szélsõséges idõjárási körülmények között is megbizhatóan mûködve 10 évig használható, s karbantartás nélküli garanciaideje 5 év. Zárt térben a tûzoltókészülékek kiváltására alkalmas. Talán az eddigi sikereknek tulajdoníthatóan cégünk a PHAETON EUR Kft. a japán KABO INTERNATIONAL CO. hivatalos magyarországi és közép-európai képviselete lett. Molnár Ferenc igazgató PHAETON EUR Kft. Japán-Magyar Képviseleti és Kereskedelmi Kft. H-1114 Budapest, Ulászló utca 44. Telefon/Fax: 36(06) Forg. eng. száma: 2-116/130/1995 Forgalmazza PHAETON EUR Kft Budapest, Pf. 687 Tel/fax: , VÉDELEM 1997/1

24 FÓRUM SIMÁNDI GYULA Tevékenységirányító központ (TIK) A Tûzoltóság, a Rendõrség és a Polgári Védelem összevont ügyeleti rendszert fejlesztett ki Heves megyében. A létrehozás okai A veszélyes anyagok, technológiai rendszerek, a közlekedés feltételeiben végbement változások jelentõs katasztrófák kialakulásához vezethetnek. A bekövetkezõ eseményekre való gyors és hatékony reagálás megkívánja, hogy számítógéppel támogatott, korszerû segélykérés fogadására, feldolgozására, bevetésirányítási, válság-, és katasztrófa kezelõ rendszer épüljön ki. A Heves megyei rendszer kidolgozására 1992-ben alakult team elsõként a fejlõdést akadályozó ill. segítõ tényezõket rögzítette. Akadályozó tényezõk Nem tisztázottak a fogalmak, az egyes szervek változó tartalommal gyûjtik az adatokat. Az információs rendszerek spontán alakulnak, nincs definiálva a kapcsolatrendszer, az adatáramlás. Nem komplex a fejlesztés, hanem egy-egy részterület kiragadott fejlesztése folyik. Az informatika fejlesztése minisztériumi szinten sincs egységesen szabályozva. Informatikai döntések meghozatalára a vezetõk nagy része megfelelõ elõképzettség és ismeret hiányában nem képes. Az eseményekrõl minden szerv külön, egymástól elkülönülten gyûjt adatokat. Még a jelentõszolgálat adatait sem mindig egyeztetik. Valamilyen szinten már megvalósult adatgyûjtés és kezelés, de az ismeretekhez való hozzáférés nem megoldott, nehézkes, többlépcsõs. Nincs kidolgozva az átvitel biztonságos megoldása, sok helyen ehhez a legalapvetõbb technikai háttér is hiányzik. A tárolt adatok elemzésére, értékelésére csak kevesen képesek, nincsenek elemzõ, értékelõ rendszerek, az erre létrehozott szervezetek is elszigetelten mûködnek. Hiányzik az eredményesség értékelésére és a hatékonyság mérésére alkalmas rendszer és módszer. Alig folynak az informatikai fejlesztést megalapozó tudományos kutatások, legalábbis minimális a publikációk száma. Nincs kidolgozva az elõre tervezhetõ bevetések algoritmussal leírható intézkedési sorrendje, a különbözõ válsághelyzetek kezelése. Általában egyedi alkalmazások, egytípusú feladatok megoldását végzik valamilyen programnyelvben járatos belsõ programozók. A fejlesztés nincs összefüggésben munkaszervezéssel, az egész rendszer átállításával. A napi munka függvényében változnak a prioritások, kevés gondot fordítanak a teljes rendszer komplex fejlesztésére. A demonstrációs és oktató rendszerek hiánya miatt csak a készítésben és alkalmazásban közvetlenül érdekeltek számára válik emberközelivé a számítástechnika. Egyre nagyobbra nyílik az olló a már számítógéppel dolgozók és a hagyományos munkavégzõk között. Jórészt pénzhiány miatt a rendszerek biztonsága, védelme nem tart lépést a fejlesztésekkel, emiatt nagy a veszélyeztetettség. Segítõ tényezõk Az együttmûködõ szervek közösen akarják javítani, egységesíteni a katasztrófa elhárítás rendszerét. Az elõfordult katasztrófa jellegû eseményeket részletesen elemezték, több éves tapasztalati anyag áll rendelkezésre. Az önkormányzatok készek együttmûködni a probléma komplex megoldásában. A résztvevõ szerveknél döntõen befejezõdött a szervezeti korszerûsítés, megtörtént az újjászervezés, javul a képzés. Jobb a hozzáférés a nyugati technológiákhoz, számítástechnikai eszközökhöz és jó az együttmûködés a nyugati országok szervezeteivel. Hazai cégek is szerepelnek vállalkozóként. A fejlesztés ma még viszonylag könnyû, mert a szervezetek a számítógépesítés kezdeti fokán állnak, és nincsenek nehezen megszüntethetõ tradíciók. A TAFELKOM R -rendszer felépítésének elvi vázlata A közszolgálati szervezetek tevékenységorientált modellje TEVÉKENYSÉG- IRÁNYÍTÁSI RENDSZER A TAFELKOM R projekt Mi a TAFELKOM? Tevékenységirányítási, automatikus adatfeldolgozó, térinformatikai, ügyviteli, ügyfeldolgozást segítõ szolgálat-, és munkaszervezési, hatósági elbírálást, statisztikai-helyzetértékelõ és kommunikációs rendszer. INFORMATIKAI RENDSZER (Statisztikák, nyilvántartások, adattárak stb.) AUTOMATIZÁLT INFORMÁCIÁRAMLÁS KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZER (távadatátvitel, trönkölt URH rádió, telefon megjelenítõk, stb.) ÜGYVITELI RENDSZER (Irodaautomatizálási rendszer, számítógépes ügyfeldolgozás) A közszolgálati szervek fõ feladatai: Korszerû szolgáltatás, az események, konfliktusok kezelése, megoldása összehangolt reagálással. Munkafázisok: (Bevetésirányítás) segélykérés, bejelentés, szolgáltatási igény fogadása és feldolgozása; tevékenység irányítás (parancsnoki, vezetõi döntések); konfliktus, válságkezelés (helyszíni beavatozás); dokumentálás, archiválás (jelentés, ügyirat, statisztika); következtetések a megelõzéshez (értékelés, hatás és hatásossági vizsgálat, intézkedések). VÉDELEM 1997/1 29

25 FÓRUM közepén a kidolgozó team az addig elvégzett munkát és a megvalósíthatóságot egy tanulmányban foglalta össze, mely TAFELKOM R projekt, Eger néven az Országos Találmányi Hivatal által jogilag védett. A rendszertõl elvárt szolgáltatásokból következik, hogy ennek a rendszernek alkalmasnak kell lennie azon válság és katasztrófahelyzetek lekezelésére is, amelyek meghaladják az egyes szervezetek lehetõségeit és a megoldáshoz több szervezet, az önkormányzatok, stb. összehangolt tevékenységére van szükség. Ezeknek a kívánalmaknak megfelelõ integrált bevetés-irányítási rendszer a hierarchikusan felépített országos rendszeren belül önállóan mûködõ megyei (városi) rendszereket hoz létre, és minden szinten összekapcsolja a tûzoltóság, rendõrség, polgári védelem irányító rendszereit, lehetõvé téve az egyes eseményekre való összehangolt reagálást. Az integrált rendszer létrehozásával és lehetõség szerint egy helyre telepítésével, a teljes rendszer hatékonyságát számottevõen javítani lehet: elkerülhetõ a párhuzamos adatbázisok létesítése és karbantartása, az egyes szervezetek közti információáramlás automatizálható, az egy helyre való telepítéssel a szükséges infrastruktúra kiépítésével jelentõs megtakarítást lehet elérni. Fõhatóságok Országos, Bp. irányítási szint (Tímár u.) Minta és oktató rendszer Megye és megyeszékhely irányítási szint 1 2 A rendszer felépítése BM HM NM (Teve u.) Válságkezelõ központ R TÛ PV Tevékenységet irányító és válságkezelõ központ (oktatási kabinet) Városi irányítási szint EGER R. KAPITÁNYSÁG EGER TÛ. PK-SÁG Egyéb szint GYÖNGYÖS R. KAPITÁNYSÁG GYÖNGYÖS TÛ. PK-SÁG Tevékenységet irányító és válságkezelõ kp. 4 Bev. ir server HATVAN R. KAPITÁNYSÁG HATVAN TÛ. PK-SÁG Vöröskereszt és egyéb szervezetek Külsõ adatbázisok MEGYEI RENDÕR- FÕKAPITÁNYSÁG EGRI RENDÕR- KAPITÁNYSÁG INFORMATIKA MEGYEI TÛZOLTÓPK-SÁG MEGYEI POLGÁRVÉDELEM Vezetõi információs rendszer MOZGÓ VEZETÉSI PONT HEVES R. KAPITÁNYSÁG HEVES TÛ. PK-SÁG 1= HMRFK 2 = TÛZOLTÓ 3 = POLG. VÉD. 4 = TANULÓK 5 = HMRFK 2 6 = TÛZOLTÓ 2 7 = TANULÓK RENDÕRKAPITÁNYSÁGI ÉS TÛZOLTÓ PK-SÁGI SZOLGÁLAT IR. RENDSZER FÜZESABONY R. KAPITÁNYSÁG FÜZESABONY TÛ. PK-SÁG LEHETSÉGES CSATLAKOZÁSOK grafikai munkahely A megyei közös ügyelet A számítógépekkel támogatott megyei bevetés-irányítási központok létrehozása pénzügyi szempontból lényegesen olcsóbb, mint valamennyi tûzoltóság ügyeletén beépíteni az azonos nagyságrendû központot. Az anyagi elõnyök mellett jelentõsebbek a szakmai szempontok: a jelzések egy helyen kerülnek fogadásra, feldolgozásra és rögzítésre; központilag kidolgozott, egyéges programok futtathatók, pontosabbá és egyszerûbbé válik az adatok rögzítése; a központi ügyeleten meglévõ adathalmaz hozzáférhetõ a végpontok (városi parancsnokság) számára, az adatmódosítások gyorsan végrehajthatók; a tûzoltás és kárelhárítás alapját képezõ RST naprakészen tartható, a változások átvezetése egy helyen történik; a létszám és szerállapot nyilvántartása a központi ügyeletrõl figyelemmel kísérhetõ, szükség esetén gyorsan átcsoportosítható; a katasztrófahelyzetek során felmerülõ beavatkozások irányítása végrehajtható; más szervektõl igénybe vehetõ anyagok, felszerelések pontosan, naprakészen nyilvántarthatók; veszélyes anyagok tûzeseteinél, baleseteinél szükséges beavatkozásokhoz intézkedési sorok készíthetõk, programok futtathatók; számítógépes kapcsolat mindazon szervekkel, amelynek adatállománya elõsegíti a tûzoltás-, kárelhárítás és tûzvizsgálat végzését (önkormányzat, közmû, földhivatal, TÁKISZ, stb.) térinformatikai adatbázisok alkalmazása; a számítógépek kihasználtsága számottevõen javul. ÖNKORMÁNYZATOK TÁKISZ FÖLDHIVATAL Hogyan segíti a vezetést? Egy monitoros munkahely Két monitoros munkahely Meglevõ, kialakított rendszer A gyors és pontos információk révén a vezetõi döntések megalapozottabbá válhatnak, s ez érvényes a stratégiai valamint az operatív döntésekre is. 30 VÉDELEM 1997/1

26 FÓRUM Hatása az ügyeleti munkára Az azonnali regálási lehetõség, valamint a komplex intézkedések következtében csökken az ügyletesek stressz terhelése. Az automatizált riasztás révén takarékos erõ-, eszköz felhasználás valósítható meg. Elkerülhetõk a párhuzamosságok a fejlesztésben, az adatbázisokban, a helyszínrõl beérkezett adatokban. Egyértelmûvé válik a felelõsségi rendszer, közvetlenné az együttmûködés a társszervekkel. Egyre inkább csökken, majd minimálissá válik az írásos tevékenység. A TAFELKOM projekt megvalósítása A teljes rendszer elsõ lépéseként a megyei szintû közös tevékenységirányító központ megvalósítására került sor, amelynek ünnepélyes átadása augusztus 31- én megtörtént. A bevetés-irányítási központ a Heves Megyei Rendõr-fõkapitányság épületében került kialakításra, amely magába foglal 2 munkahelyes rendõrségi; 1+1 munkahelyes tûzoltói; 1 munkahelyes polgári védelmi ügyeleti helyet valamint a vezetõi-válságkezelõ, oktató kabinetet. A komplex technikai fejlesztésbõl a tûzoltóságot érintõk is mutatják a fejlõdés fõ irányát. Telefonhálózat A Heves megyei és egri Siemens típusú digitális telefonközpont összekötése a rendõrség AT és T digitális telefonközpontjával (mellérendeltségi viszony). Közvetlen tárcsázás nélküli összeköttetések 82 állomásra (mellék, városi-, és BM szám). Közvetlen összeköttetés a tevékenységirányító központ, a megyei és az egri tûzoltósággal. Rádió Az MRFK épületében stabil, vezetõrádió rendszer kiépítése, antennákkal (helyi+távkezelt). Átjátszó építése a Nagyeged-hegyen. Számítástechnika Digitális, 4 csatornás hangrögzítõ a telefon és rádióforgalmazás folyamatos rögzítésére. Térképészeti térinformatika, saját fejlesztésû softwerrel (város, utca, RST, helyiség térkép, színes megyei katonai térkép). Ügyeleti programok (napi jelentés, tûzés káreseti adatlapok, létszám-, szernyilvántartás, tûzeseti összesítõ, veszélyes anyagok). A megyei parancsnokságon 5 munkahelyes hálózat kiépítése. Server, Ruter, Modem kapcsolaton keresztül közvetlen és folyamatos összeköttetés a tevékenységirányító központban lévõ tûzoltó ügyelettel, illetve a rendõrségi szervekkel. Tapasztalatok A célként megfogalmazott feladatokat: TAFELKOM PROJEKT EGER 107/ A TAFELKOM RENDSZER FELÉPÍTÉSÉHEZ A./ A tevékenység- és bevetés irányítás rendszere 1.) Rendszerintegráló központ (alrendszer) 2.) Együttmûködést és kommunikációt koordináló központ és trönkölt rádiós alrendszer. 3.) Konfliktus, baleset és katasztrófa tevékenység irányítás 4.) Térinformatikai alrendszer központja 5.) Oktató és demonstrációs központ (alrendszer) 6.) Adatkarbantartó, javító és adatfrissítõ alrendszer I. B./ Informatikai rendszer 7.) Államigazgatási ügyviteli és ügyfeldolgozási alrendszer 8.) Szolgálati- és munkaszervezési, szolgálat-irányítási, jelentõ alrendszer 9.) Automatikus adatfeldolgozó, tároló és vezetési alrendszer 10.) Jogszabályok és belsõ rendelkezések tára 11.) Büntetõ ügyek, nyomozások feldolgozási alrendszere 12.) Szabálysértési ügyek feldolgozási alrendszere 13.) Információs és tájékoztatási központ (KÖZINFO) 14.) Megelõzési és nemzetközi kapcsolatok irodája (alrendszer) 15.) Titkos eszközök és módszerek alkalmazási alrendszere. Állami és szolgálati titkok. 16.) Mintatár (Szabványok, általános tervek, sémák, elvi vázlatok) 17.) Szakértõi alrendszer (rendszerek) 18.) Adatkarbantartó, javító és adatfrissítõ alrendszer II. C./ Ügyviteli rendszer 19.) Hivatali funkcionális alrendszer 20.) Hivatali gazdálkodási alrendszer 21.) Számítógépes postaláda (posta-rendszer) 22.) Adatkarbantartó, javító és adatfrissítõ alrendszer III. a három szerv ügyeleti együttmûködését, megyei szinten gyakorlatilag megoldottuk. A rendõrségi rendszeren keresztül az alábbi programokat használjuk: egri lakcímnyilvántartó; CD jogtár; országos telefonkönyv; rendõrségi bejelentési napló; közérdekû telefon; országos lakcímnyilvántartó; országos gépjármû nyilvántartó; közérdekû telefonszám jegyzék; A Polgári védelmi rendszer alkalmas a különbözõ rendszerû BM és egyéb simplex, duplex rádiók (MH, mentõ, amatõr CB, áramés gázszolgáltató, közüzemek, stb.) valamint a rádió-, és telefon összekötésére. Az eltelt két hónap alatt több mint 10 esetben a közös ügyeletnek köszönhetõen, azonnali komplex rendõri-tûzoltói és egyéb szerv (környezetvédelem, Különleges Mentõszolgálat Salgótarján) beavatkozás és intézkedés történt (veszélyes anyagot szállító gépjármû közúti balesete, vízbefulladás, Ostoros község természetvédelmi területén erdõtûz,...). Nagyon fontos továbbá, hogy a folyamatos rendõrségi fejlesztések révén programokhoz jutunk (pl. a közeljövõben számítógépes telefonszám hívásazonosító program használata). Jelenleg folyik az a felmérõ munka, amely a közös adatbázisok létrehozására irányul. Mindazon erõ-, eszközök felmérése történik, amelyeket a legkülönbözõbb eseményeknél felhasználhatunk. Igy a bevezetõben említett reagáló készség, együttmûködés, információáramlás, együttmûködési, jelentési kötelezettség, stb. jó szinten megvalósult. További feladatok A rendõrséghez hasonlóan a megyei ügyelet és az 5 városi parancsnokság számítógépes összeköttetésének megteremtése. A 05 segélyhívó egy helyre (megyei ügyelet) történõ bejuttatása. Közvetlen tûzjelzõk megyei ügyeletre való bekötése. Az egri ügyelet beintegrálása a megyei ügyeletre (rendõrséghez hasonlóan). Országos szinten futtatható programok készítése, egységesítése. Simándi Gyula tû. alez., fõosztályvezetõ Heves Megyei Tûzoltóparancsnokság VÉDELEM 1997/1 31

27 FÓRUM KOLLÁR ATTILA Tûzoltótechnika az USA-ból Ami néhány éve még elképzelhetetlen volt, az ma valóságos és gazdaságos alternatíva. A gyakorlati tesztek után üzembe áll az elsõ amerikai tûzoltóautó. Tûzoltástechnikai egység Az elmúlt évben sok tûzoltó látta az US MINI PUMPER -t, sõt, a szolnoki tûzoltók csapatpróbán tesztelték, a Hungexpo tûzoltósága pedig már megvásárolta és a BNV-n készenlétbe állította a jármûvet. Jármûvet írtunk, holott a lényeg nem a jármûben keresendõ! A nagy újdonság ugyanis az, hogy a Waterous cég által gyártott mobil tûzoltástechnikai egység bármilyen megfelelõ teherbírású kisteherautóra telepíthetõ. Ezt a jármûtõl független 27 LE teljesítményû Lombardini hajtómotor biztosítja. Ideális megoldás önkéntes és vállalati tûzoltóságok számára, ill gyorsbeavatkozó gépjármûfecskendõként, hiszen a 800 literes víztartályhoz 2 db C nyomócsonk és egy 60 m-es gyorsbeavatkozó tömlõ áll rendelkezésre. Mindez meglévõ jármûre is felépíthetõ és egyedi igények szerint alakítható. Sõt, önkénteseknél különösen nagy elõny, hogy úrvezetõi jogosítvánnyal is vezethetõ, és 2 fõvel már mûködtethetõ. A pálmafák még nem, a tûzoltóautó már hazánkban is megterem TECHNIKAI ADATOK Szivattyú: Waterous, egylépcsõs centrifugál, 1100 l/p, 20 bar. Hajtómotor: Lombardini, 27 LE, benzinfogyasztás 4, 8 l/óra. Légtelenítõ szivattyú: fogaskerekes, Waterous Víztartály: l, rozsdamentes acél Gyorsbeavatkozó: 60 m, nyomásálló A Hungexponál készenlétbe állított Mitsubhisi L 2000 típ. összkerékmeghajtású (2500 cm 3, turbodiesel, 87 LE, 140 km/ó) jármû duplakabinos kivitelben 6 fõ szállítására alkalmas. Tûzoltástechnikai kialakítását a Tûzoltóság Központi javítóüzemében végezték, s a szervizelés is itt biztosított. Mindehez kapcsolódnak a gyártómûvi garanciák: szivattyú 2 év, tartály 15 év. A szivattyúhoz nyomóoldali habbekeverõ rendszer csatlakoztatható, amelynek elõnye, hogy egyidejûleg az egyik nyomócsonkból vízzel, a másik nyomócsonkból habbal dolgozhatunk. A vízellátást 1 db szabványos B szívócsonk biztosítja. A gyorsbeavatkozáshoz kapcsolt sugárcsõvel lehetõvé válik a víztakarékos oltás, hisz mindössze 3 kg súlyú szerkezet szóráskép képzésére (kötött, szórt, védõsugár) és nyomásszabályozásra is alkalmas. Az éjszakai munkavégzést nagyteljesítményû reflektor biztosítja. US ROCET A másik újdonság a 250 lóerõs, 6 hengeres CATERPILLAR motorral ellátott, ERMI 23 típusú középkategóriájú gépjármûfecskendõ. A 6600 cm3-es levegõvisszahûtéses turbódiesel motor 2300 l vizet, 230 l habképzõanyagot, 6 fõt és a szabvá- nyos tûzoltófelszereléseket 100 km/óra sebességgel viszi a tûzhöz. (Összkerékmeghajtásnál 50 km/ó.) Az alumínium ötvözetbõl készült légkondicionált fülkével ellátott jármû 2-2 db B nyomócsonkkal, 60 m-es gyorsbeavatkozóval és a vízsugárszivattyú elvén mûködõ habbekeverõvel biztosítja az oltási feltételeket. A hidromechanikus vezérlõrendszer pedig nyomásingadozás nélkül megtartja a beállított nyomásértéket. A Waterous centrifugál szivattyú teljesítménye 8 bar nyomásnál 1890 l/p, 40 bar nyomásnál 250 l/p. Mindehhez a szükséges oltóanyag utánpótlás 1 db A szívócsonkon keresztül biztosítható. Úgy véljük, hogy az egyedi és gazdaságos kialakítási lehetõségek, a kislétszámú kezelõszemélyzet igény, a gyorsaság és a nagy oltási hatékonyság különösen az önkéntes és üzemi tûzoltóságok számára teszi vonzóvá a kis tûzoltójármûvet, míg a nagy elsõsorban a hivatásos egységek számára lehet megoldás. Kollár Attila Botond Kft. Kiskunhalas, Harangos tér 10. Tel: 77/ Fax: 77/ VÉDELEM 1997/1

28 KESZTHELYI ISTVÁN TÛZMEGELÕZÉS Megelõzõ tûzvédelem az épülettechnikában Az épületek tûzvédelmében akkor érünk el megfelelõ biztonságot, ha a megelõzés lehetõségeit és az elhárítás adekvát módszereit elemezzük. Épülettechnikai megoldások Egy objektum üzemeltetésénél a tûzvédelem mindig két dolgot jelent. Az egyik a veszélyhelyzet érzékelése és jelzése, a másik pedig a beavatkozás, az aktív veszélyelhárítás. A korszerû épülettechnika jellemzõje az, hogy e két funkciót alapvetõen képes ellátni, ötvözni és automatikussá tenni. A modern épülettechnika egyik fontos eleme az a logikai alaprendszer, amely által az épület különbözõ berendezéseit vezéreljük. Ezt nevezzük épületfelügyeleti rendszernek. Három alapvetõ konstrukciós megoldásban ismertek. 1. Hagyományos, diffúz, nagyfeszültségû, analóg rendszerekként, 2. kisfeszültségû, központi irányítású, analóg rendszerekként és a 3. a kisfeszültségû, központi irányítású, digitális épületfelügyeleti rendszerek formájában. (Ez utóbbinak ma már szabványosított formái is léteznek. Ezek közül a legkorszerûbb és legelterjedtebb az úgynevezett EIB rendszer, amely a jelátvitelben busztechnikát használ. Az EIBA szövetség tagjainak termékei így korlátozás nélkül kompatibilisek egymással, amely által óriási elemválaszték áll összességében a mérnökök rendelkezésére beleértve valamennyi hõ-, gáz-, áramlás-, és optikai érzékelõt.) Mindhárom rendszer alkalmas bizonyos határokkal megfelelni a tûzvédelmi feladatoknak is, de minél nagyobb egy objektum, minél több funkciót kell a rendszertõl elvárnunk, annál inkább kell az elõzõ felsorolás sorrendjében a 3. pont felé haladnunk. ELEMZÉS Hogyan lehetséges a legkevesebb gyúlékony anyagot tárolni, veszélyes technológiát alkalmazni? Ha veszéllyel kell számolnunk, hogyan szervezhetjük a technológiákat, hogy a tûz vagy robbanás kialakulásának feltételei minél kevesebb helyen legyenek adottak? Itt külön figyelmet kell szentelni az ideiglenes állapotoknak, tevékenységeknek, karbantartásnak, mert ezek nem illeszkednek a tervezett rendbe, és komoly veszélyhelyzetet teremtenek. Hogyan választhatjuk el a bármely okból veszélyes tereket az egyéb terektõl? Milyen rendszert alkalmazhatunk egy esetlegesen kialakuló tûz automatikus, vagy a benntartózkodók általi minél korábbi elfojtására, kötelezõ és azonnali jelzésére? Ha kialakul és nem elfojtható egy tûzeset, miként tudjuk az érintetteket leghamarabb értesíteni és a menekítést megoldani? Miként tudjuk a katasztrófa hatáskörzetét, mértékét, idõtartamát csökkenteni? Miként lehetséges a legkisebb környezeti hatással, a legkisebb ráfordítással a helyreállítást megoldani? E kérdések jó részének megválaszolására a széles értelemben vett épülettechnika hivatott. Épületszerkezet, berendezés Természetes követelmény, hogy a épületszerkezet anyagai nem lehetnek gyúlékonyak, a hõtágulási tulajdonságok inhomogenitása nem okozhat mechanikai feszültségeket, hogy a hõvezetési tényezõk alacsonyak, s így nem segíthetik a tûzterjedést. A fixen telepített tûzvédelmi berendezések rögzítése tûzesetben is megfelelõ, mûködése biztonságos, az épületszerkezetben megfelelõen védett illetve tûzálló módon történik. Valamennyi, a tûzfeltételek szempontjából fontos szerkezet (például nagy keresztmetszetû csõvezetékek) anyaga, rögzítése tûzálló legyen, vagy legalább a tûzszakaszhatároknál biztosítani kell a megfelelõ tûzgátló elválasztást. Oldalfalra vagy mennyezetre rögzített nagykiterjedésû, vagy nagytömegû tárgyak rögzítésének tûzesetben is szavatolnia kell a biztonságot. A burkolatoknál, berendezési tárgyaknál lehetõség szerint (bizonyos besorolás esetén kötelezõen) kerülni kell az éghetõ, nagy energia-felszabadulás, vagy káros anyag keletkezése mellett égõ anyagokat. Az alaprajz kialakításának olyannak kell lennie, hogy veszélyhelyzetben a terület könnyen megközelíthetõ illetve elhagyható legyen. Ehhez az épületben tartózkodó személyek számának és térbeli eloszlásának megfelelõen kialakított menekülési útvonalaknak kell lenniük. Természetesen a helyesen kialakított és berendezett épület üzemeltetésénél ügyelni kell arra, hogy az ideiglenes helyen, vagy ideiglenesen tárolt anyagok ne tegyék hiábavalóvá a tervezésnél kialakított rendet. A megelõzést szolgáló épülettechnikai eszközök Gyúlékony anyag felhalmozódásának, veszélyes koncentráció kialakulásának elkerülése Érzékelés, jelzés A már említett épületfelügyeleti rendszerekbe integrálhatóak azok a jelfogók, amelyekkel eldönthetõ, hogy kritikus helyeken kritikus mennyiségû veszélyes anyag felhalmozódása fennáll-e. Pl. gázérzékelõk, optikai érzékelõk. Ezek beépítése szavatolja, hogy veszélyes határértékhez közeledve automatikus jelzés, vagy beavatkozás történik. Aktív mentesítés Bármely anyag levegõben történõ égése csak légnemû halmazállapotban lehetséges. Az égés kémiai folyamatai ugyanis VÉDELEM 1997/1 33

29 TÛZMEGELÕZÉS feltételezik, hogy a levegõ és az éghetõ anyag molekuláris finomságban keveredik egymással. A gyulladási hõmérséklet egyik jellemzõje éppen az, hogy az adott anyag (vagy annak illóanyag tartalma) az adott hõmérsékleten már elegendõ mennyiségben elpárolog. Az égés tehát az anyag elpárolgásával indul. Így válik érthetõvé, hogy az anyagfelhalmozódás elkerülése miért éppen a ventilációval kapcsolatos. Természetesen a szilárd és folyékony anyagok összegyûjtése és elszállítása (seprés, porelszívás, feltörlés, elszivattyúzás), tehát a tisztaság a leghatékonyabb védelmek közé tartozik. Ha azonban már a levegõbe jutnak az éghetõ anyaggõzök, akkor a légcsere az egyetlen megelõzõ módszer, amelyet legtöbbször robbanásbiztos kivitelû légtechnikai rendszerrel tudunk megoldani. Az épületfelügyeleti rendszer figyelmeztetõ jelére a ventilátornak, szivattyúnak, vagy a kiszolgáló személyzetnek automatikusan mûködésbe kell lépnie. Veszélyes hõmérsékletek elkerülése Üzemszerûen keletkezõ hõ elvezetése Szinte alig létezik olyan technológia, ahol ne kellene számolni hõfelszabadulással, ahol a hûtésrõl valamilyen formában ne kelljen gondoskodni. Villanymotorok, konyhai technológiák, híradástechnikai-, számítástechnikai berendezések, stb. egyaránt igénylik a keletkezett hõ elvezetését. Legtöbb esetben az adott technológiához helyesen méretezett hûtõberendezés tartozik, amely a technológián belülrõl kapja a vezérlést, illetve azzal kényszerkapcsolatban van. Ilyen esetben nem kötelezõ a felügyeleti rendszeren belül is kiépíteni a közvetlen hõérzékelést, hanem elégséges a technológia valamely kimenõ jelét felhasználni a normális üzem ellenõrzésére. Bonyolult folyamatnál, illetve különösen veszélyes esetben, érdemes független hõérzékelõkkel megsokszorozni a biztonságot. A hûtést sok esetben szabad légáramlás biztosításával elégségesen oldjuk meg, fõleg ha a körülvevõ légtér elég nagy. Azonban igen sokszor (belsõégésû motorok, áramfejlesztõk, kompresszorok, transzformátorok, halomban tárolt anyagok, silók stb. esetén) csak kényszeráramlással (víz-, lég-, olajhûtés) oldható meg a hõelvezetés. Ilyenkor a ventilátorok, vagy szivattyúk mint említettük általában reteszelve indulnak a technológiával. Ha szükséges, vagy érdemes vészüzemben a felügyeleti rendszer jelétõl indíthatóak a megfelelõ tartalék gépek. Különlegesen veszélyes technológiáknál megelõzés céljából ugyanígy indíthatók sprinklerek, elárasztás, vagy bármely egyéb beavatkozás. Elektromos hibából származó hõ elkerülése A veszélyes energiák legtöbbször csak a táphálózatban koncentrálódhatnak, ahol könnyen és közvetlenül villamos jelként mérhetõk a fizikai paraméterek. Ezek az energiák helyesen tervezett és üzemeltetett hálózat esetén csak véletlen hiba esetén okoznak gondot. A villamos tüzek megelõzésének az üzemeltetésben két szintje lehet. Az egyik szinten csak érzékelünk hibajeleket, de még nincs szükség vészelhárításra. A másik esetben olyan a hibajelenség, hogy az azonnali beavatkozást igényel. Alapvetõ megelõzési módszerként a minõségi termékek alkalmazása említhetõ. Precízen kiegyensúlyozott forgórészû, merített impregnálású villanymotorok, igényes kábelek, vízmentes csatlakozások, ívet nem húzó, öntisztuló kapcsolók, kisebb teljesítmények esetén (háztartásokban, irodákban) fel nem lazuló, rugós szerelvénycsatlakozások és kötések stb. szavatolják a minél hosszabb hibamentes üzemet. Érzékelés, jelzés Tûz keletkezhet elektromos zárlatból, amely hibás bekötés, véletlen külsõ behatás (víz, törés stb.), vagy készülékhiba esetén fordul elõ. Ezekbõl az utóbbi sok esetben fokozatosan fejlõdik ki, és már korai szakaszában érzékelhetõ. A zárlatnak két alapvetõ formáját különböztetjük meg. Az úgynevezett földzárlatot illetve a fáziszárlatot. A fáziszárlat megemelkedett áramfelvételbõl, a csillagpont potenciáljának eltolódásából, áram vagy feszültségméréssel követhetõ. A földzárlat szintén érzékelhetõ megnövekedett áramfelvételbõl, de sokkal finomabb módszer az elszivárgó hibaáram közvetlen mérése. Ez utóbbi az indukció elve alapján mûködõ FI- vagy DI jelzõrelékkel történik. A másik tûzkeletkezési ok a villamos túlterhelés adódhat az elõbbiekben taglalt zárlatokból, vagy hibás üzemeltetésbõl, például nagyobb teljesítményû berendezést csatlakoztatunk a hálózatra, mint amelyet az elvisel. Itt fokozottan fel kell hívni a figyelmet a kábelkeresztmetszetekre. A megfelelõség ellenõrzése leggyakrabban ideiglenes áramellátás kiépítésekor, hosszabbítók alkalmazásakor marad el. A hálózat túlterheltségét közvetlenül az áramfelvételbõl, vagy feszültségesésbõl mérhetjük. Beavatkozó elemek Amennyiben a hibát csak jelezzük az elsõ szinten, akkor általában külön logika szerint járunk el a beavatkozásnál. A végrehajtó szervek ilyenkor legtöbbször mágneskapcsolók, illetve a több kilovoltos feszültségszintû hálózatoknál különleges mechanizmusok. Elõfordul azonban, hogy a hiba olyan mértékû, amely azonnali beavatkozást igényel. Néhány száz kilowatt teljesítményig erre, a fenti kétfokozatú védelmen kívül leggyakoribb az integrált védelmi relék alkalmazása. Ezek földzárlatra az FI- vagy DIrelék, túláramra pedig a jól ismert kisautomaták. Ezeknél, amennyiben számítani akarunk a biztos védelemre, fokozottan ki kell emelnünk a minõség és a mûszaki dokumentáltság kérdését. Különösen fontos paraméter a megengedhetõ legnagyobb zárlati áram, hiszen adott áramerõsség felett a védelmi berendezésünk egyszerûen felrobban és ezzel maga lép elõ veszélyforrásnak. Összefoglalás Sajnos elõfordul, hogy nem tudjuk a tûz keletkezését elkerülni. Ilyenkor a legfontosabb feladat a jelzés! A modern felügyeleti rendszerekkel megvalósítható egy többszintû jelzõ- és védelmi rendszer. Ennek elsõ lépése a belsõ riasztás, második lépésként a belsõ védelmi rendszerek elsõ fokozata indul (sprinklerek, védõgáz stb.), majd a külsõ riasztás, és a teljes belsõ védelmi rendszer (sprinklerek, elárasztás, füstmentesítés, szakaszhatárok lezárása, üzemi áramellátás lekapcsolása, vészenergiaellátásra való átállás, menekülõ utak megnyitása) belépése következik. A korszerû épülettechnika és az épületfelügyeleti rendszerek hatványozott biztonságot teremtenek az alkalmazók számára. Keszthelyi István irodavezetõ Kamleithner Budapest Kft. 34 VÉDELEM 1997/1

30 TÛZMEGELÕZÉS KREISZ GYÖRGY Duna-Plaza A Duna-parton lévõ Ganz Hajógyár kazán gyáregység helyén építette fel a TRANSZELEKTRO PLAZA Kft. egy IZ- RAELI befektetõvel az ország legelsõ és legnagyobb üzletés szórakoztató központját a DUNA-PLAZA-t a Budapest XIII., Váci út szám alatt. Tûzszakaszok A tervezésre a megbízást az Ödenburger és Társa Mérnöki Iroda tervezõ gárdája kapta meg, akik márciusában nyújtották be az engedélyezési tervdokumentációt akkoriban szokásos eljárásnak megfelelõen szakvéleményezés céljából a Fõvárosi XIII. kerületi Tûzoltóparancsnokságra. A tervezõk a XXI. századot idézõ épület megjelenítést és külföldön nem ritka óriási méreteket és tûzszakaszokat álmodtak meg és fektettek pauszra. A középmagas kategóriába tartozó DUNA-PLAZA Üzlet- és Szórakoztató központ és hozzá szervesen kapcsolódó 8 szintes parkolóház együttes alapterülete m 2, szintenkénti összes alapterülete m 2. A bevásárló- és szórakoztató központ alagsori garázsa m 2 -rel, az épület üzlet- és szórakoztató központ része m 2 -rel, továbbá a nyitott parkolóháza m 2 -rel egy-egy tûzszakaszként lett kialakítva. Eltérés Természetesen a tervezés során a tervezõk az 595/4-86. Szabvány 2.2. és a szakaszai alól eltérési engedélyt kértek és kaptak a BM. TPVOP. Tûzmegelõzési Fõosztályától. Az eltérési engedély határozat több mûszaki biztonságot nyújtó elõírást tartalmazott. Az épület egész területére vonatkozóan az MSZ 9785 sz. szabványnak megfelelõ automatikus, intelligens tûzjelzõ berendezés létesítését, valamint a füstmentes lépcsõházak és vizes helyiségek kivételével valamennyi helyiségben címezhetõ füstérzékelõk létesítését írta elõ. A gépjármûtárolókban címezhetõ hõsebesség érzékelõket, az épület közlekedõin címezhetõ kézi jelzésadókat kellett felszerelni. A létesítmény egész területén az MSZ 9781 sz. szabványnak megfelelõ sprinkler berendezés kiépítését követelte meg. Az épület valamennyi (5 db) lépcsõházát az ME /84. sz. elõírás szerinti túlnyomásos füstmentes lépcsõházként kellett kiépíteni, amelyek közül 2 db lépcsõházat elõteres, a többit elõtér nélkül írta elõ annak érdekében, hogy az esetleges tûzoltási és mentési feltételek hátrányos változását ellensúlyozzák. Ezért elengedhetetlenné vált a tûzkeletkezés korai szakaszában az érzékelést és jelzést biztosító címezhetõ automatikus tûzjelzõ berendezés, valamint a gyors és hatékony beavatkozást szavatoló sprinkler berendezés létesítése. Épületfelügyelet A létesítmény védelmére NOTIFAIR 2001 típusú automatikus, intelligens tûzjelzõközpont és GRINNEL típusú sprinkler oltóberendezés került beépítésre. A tûzjelzõközpont az épület alagsori részén lévõ épület-felügyeleti helyiségben nyert elhelyezést, Duna Plaza 72700m 2 Épületfelügyeleti központ: valamennyi funkció innen irányítható ahol a 24 órás állandó felügyelete és vész esetén a szakszerû intézkedések megtétele biztosított, mivel a tûzjelzõ központot és az épület-felügyeleti berendezéseket a kivitelezõ és karbantartó cég a RASS Rádió Alarm Security Service Kft. operátorai kezelik. Az automatikus tûzjelzõ központ a jelzéseken túlmenõen-vész esetén az épületgépészeti berendezések mûködésébe is beavatkozik. Tûz esetén a klímát leállítja, a tûzcsappantyúkat bezárja, a túlnyomásos füstmentes lépcsõházak ventilátorait beindítja. A tûzjelzõközpont fogadja a sprinkler központba érkezett vészjelzéseket is. Az épület-felügyeleti rendszeren keresztül a biztonságtechnikai berendezések kézi beavatkozása is biztosított. A tûzjelzõközpont utasításainak prioritása van az épületgépészeti központtal szemben. Menekülési utak Az üzlet- és szórakoztató központ belsõ közlekedõi (utcái) átriumos építészeti megoldásúak, ezért a hõ- és füstelvezetését az üvegtetõkön kialakított ablakok távirányítású mûködtetésével oldották meg, amelynek indítása a földszintrõl és a legfelsõ szintrõl, valamint az épület-felügyeleti rendszerrõl biztosított. Vész ese- VÉDELEM 1997/1 35

31 TÛZMEGELÕZÉS A jégpálya alatt a spinkler rendszer 400m 3 -es tûzivíztárolója van Szolgáltatások A DUNA-PLAZA Üzlet- és Szórakoztató Központban közel 140 üzlet, butik létesült. A földszinten és az I.-II. emeleteken élelmiszer és mûszaki, valamint háztartási jellegû áruházak, divat, ékszer, cipõ, könyv, bútor és játékboltok, patika, valamint postahivatal található. A szórakozni vágyók az I. és a II. emeleten megtalálják a 9 termes InterCom mozit, az MVA VILATI Rt. Bowling pályáját, a MEGA CITY játéktermeit, továbbá éttermeket, gyorsbüféket. A gépjármûvel érkezõ vásárlók a parkolóházon, vagy a központ mögött kialakított õrzött parkolón keresztül, a metrón érkezõ vásárlók pedig a metró peronjáról közvetlen a üzlet- és szórakoztató központba vezetõ útvonalon jutnak a létesítménybe, ahol a belsõ közlekedés mozgólépcsõkön, személyfelvonókon történik. Menekülési uta, hõ- és füstelvezetõk tén menekítésre a már elõbbiekben jelzett 5 db túlnyomásos lépcsõházon túlmenõen a szintenkénti parkolóházba vezetõ átjárók szolgálnak. A túlnyomásos füstmentes lépcsõházak L4 légzáródást biztosító ajtajai pánikzárral felszeltek. A menekülési irányok és utak irányfényekkel és piktogramokkal egyértelmûen és jól láthatóan jelölve vannak. A beépített 6 db személyfelvonó közül 4 db lift ún. biztonsági lift. Tûz esetén a személyfelvonók az épület-felügyeleti rendszer utasítására a földszinten állnak meg, nyitott ajtókkal. Tûzoltási feltételek A mentést és a gyors elsõdleges beavatkozást szavatolja a MANNESMANN ANLAGENBAU HUNGARIA Mérnöki és Vállalkozási Kft. által terveztetett és kivitelezett GRINNER típusú sprinkler rendszer, amely a létesítmény összes helyiségét lefedi. A bevásárló központhoz kapcsolódó parkolóház védelmére pedig a szintenkénti elválasztást biztosító sprinkler vízfüggöny hálózat lett kiépítve, amely, a parkolóház nyitottságából adódó szélsõséges idõjárási viszonyok miatt levegõ elõnyomásos száraz rendszerben lett telepítve. A sprinkler rendszer 400 m 3 -es víztározója a fölszinti jégpálya alatt található. A sprinkler berendezésen túlmenõen a üzlet- és szórakoztató központban szintenként és lépcsõházanként 1-1 db nedves falitûzcsap valamint 240 db hordozható tûzoltó készülék lett készenlétbe helyezve. A parkolóház védelmére pedig száraz felszálló tüzivíz vezeték létesült. A DUNA-PLAZA Üzlet- és Szórakoztató Központ és parkolóháza épület együttese környezetében a tûzoltási és felvonulási útvonalak biztosítottak, tûz esetén a létesítmények több oldalról megközelíthetõek. A mértékadó tûzszakaszhoz szükséges oltóvíz mennyiséget a létesítmény 100 méteres környezetében részben meglévõ, illetve újonnan kiépített Váci út felöl 400 mm-es, a Meder utca felöl pedig 200 mm-es alapvezetékrõl táplált 9 db földfeletti tûzcsap szolgáltatja. A üzlet- és szórakoztató központot, valamint a parkolóházát végül is több építészeti tervmódosítást követõen, de eredendõ módon az általános érvényû tûzvédelmi elõírások és a BM. TOP. Tûzmegelõzési Fõosztálya által engedélyezett eltérési határozat és az abban elõírtaknak megfelelõen építették meg. A kiemelt beruházás folyamatos tûzvédelmi felügyeletet és konzultációt igényelt a kerületi tûzoltóparancsnokságtól, amelynek eredménye képen, közel 1 hetes használatbavételi eljárást követõen tûzvédelmi szempontból szakhatósági állásfoglalásunkban kikötésekkel hozzá tudtunk járulni a használatbavétel engedély határozat kiadásához. Kreisz György tûzoltó õrnagy Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság XIII. kerületi Parancsnoksága 36 VÉDELEM 1997/1

32 SZABÓ ATTILA A BM TOP Tûzoltási és Mûszaki Mentési Fõosztály szervezésében és finanszírozásával október 31.-én Tiszaújvárosban speciális tûzoltási gyakorlat zajlott, 3 különbözõ, rendszeresített habképzõanyag típussal. A Tiszaújvárosi Önkormányzati Tûzoltóság és a Tûzoltó és Mûszaki Mentõ Kft. egységei együttmüködve oltották el a 380 m2 felületen égõ 13 m 3 térfogatú vegyipari benzin tüzét. TAKTIKA Nagyfelületû tûzoltási gyakorlat Oltóanyagok A gyakorlat egyik fõ kérdése, hogy különbözõ típusú és gyártmányú habok miként viselkednek együttes bevetés alkalmával. Mutatkoznak-e olyan jelenségek, melyek arra utalnak, hogy az alkalmazott habanyagok valamelyikét hab formájában sem szabad egyidejûleg a másikkal felhasználni adott tûzoltási probléma megoldására? Vannak-e olyan hatások, melyek meggátolják az eredményes beavatkozást? A gyakorlathoz használt három habképzõ-anyag típus: A. 3M Light Water ATC FC600 B. Silvani Solvenseal K C. Chem.Fabr.Pirna Finiflam Allround E három habképzõanyag típust rendszeresítette a BM Tûzoltóság Országos Parancsnoksága 14/1995. számú intézkedésében. A 3M által gyártott LW FC600 szintetikus habanyag filmképzõ, alkoholálló típusú nagyfelületû folyadék tüzek és habtörõ tulajdonságú anyagok tüzei ellen egyaránt alkalmazható. Felhasználási koncentrációja normál szénhidrogéneken 3 tf%, habtörõ anyagokkal szemben 6 tf%. Az olasz Silvani cég Solvenseal K típusát hasonló felhasználási terület jellemzi, mely szintén szintetikus alapú filmképzõ és alkoholálló habanyag koncentrátum. Felhasználása 3 illetve 6 tf% töménységben javasolt. A német Finiflam Allround normál szénhidrogénekre, ásványolaj származékok tüzei ellen alkalmas. Nem filmképzõ és a habtörõ tulajdonságú anyagokkal szemben nem ellenálló. Jellemzõ felhasználási területe a gépjármûfecskendõk töltete, bekeverési koncentrációja 3 tf%. Alkalmazott berendezések A rendelkezésre álló habképzõanyagok oldatainak elõállítása, a Finiflam Allround esetében SAURUS 2000 tûzoltófecskendõ habbekeverõ rendszere segítségével, a Solvenseal K és LW FC 600 bekeverése egy-egy TÜ-4 habbaloltó gépjármû segítségével, külsõ felszívással folyt. A tömlõrendszert, valamint a szivattyút az oltás elõtt feltöltötték a habképzõanyagok oldataival. A habrávezetés lövéssel történt, a tesztfelület három oldaláról. Az idõjárási viszonyok igen kedvezõek voltak. Az enyhe szél és a C fok környezeti hõmérséklet optimális körülményeket jelentett a nagyfelületû tûzoltási kísérlethez. A gyakorlatok során fejlesztett habok minõsége, habkiadóssága a nehézhab 30 m-es lángok Habroham indul VÉDELEM 1997/1 37

33 TAKTIKA A belógó acélcsõ zavaró hatása A sérült védõruha Védett a védõruha A hatalmas lángokat a légáramlat egy pillanatra megdöntötte és elérte az egyik sugárvezetõ bal vállát és a fejét. A védõruha külsõ felülete ezen a szakaszon elszenesedett, de védõhatását betöltve megvédte a tûzoltót a súlyosabb sérüléstõl. kategóriának megfelelõ, az alkalmazott oldatintenzitás s sugárcsövek névleges teljesítményadatai alapján számítva 3,5 illetve a második kísérletnél 6,7 lit/perc/m 2 volt. A 300 m 2 -es tûzfelületen lévõ 10 tonnányi ipari benzint 90 mp elõégetési idõ után kezdték oltani. Az oltási gyakorlat elsõ szakaszában a két filmképzõ habanyagot (a 3M LW FC 600 és a Silvani Solvenseal K) 2-2 db 200 l/perc teljesítményû nehézhabsugárcsõvel alkalmazták, a Finiflam Allround (Pirna) pedig két 225 l/perc-es középhabsugárcsõvel került bevetésre. A második oltás, mely során az elõzõ gödröt töltötték fel ismét, mindegyik habtípusnál azonos, 1-1 db 800 l/perc teljesítményû nehézhabsugárcsõvel történt. A teljes oltáshoz szükséges idõ egyik esetben sem érte el a két percet. Az oltást követõen a habok találkozási vonala mentén, majd a gödörszegélynél tapasztaltunk visszagyulladást. Tapasztalatok A két teszt alkalmával megfigyelt jelenségeket értékelve a következõket mondhatjuk el: Nem figyeltünk meg olyan jelenséget, mely alapján a 3 alkalmazott habképzõanyag-típus valamelyikét olyan károsodás érte volna a másik kettõ jelenléte miatt, ami megakadályozta volna az oltást. Szükség esetén az együttes alkalmazhatóságnak nincs kizáró oka de mindenképpen fontosnak tartunk szem elõtt tartani ilyen esetekben néhány szempontot. A kísérletek során alapvetõen kritikus területnek a filmképzõ/nem filmképzõ határvonal bizonyult. Együttes alkalmazásuk esetén fokozott figyelmet kell fordítani az oltás záró fázisában a Finiflam habfront és az együttmûködõ másik hab találkozási vonalára, ahol intenzívebb hab utánpótlást célszerû biztosítani. A Finiflam és a két filmképzõ hab együttmûködése kedvezõbb eredményt mutatott abban az esetben, amikor a nem filmképzõ típust egyidejûleg középhab formában jutattuk a felületre. Ekkor a Finiflam habtömege képes volt a filmképzõk gyors oltóhatásával lépést tartani. A két filmképzõ típusnál nem figyeltünk meg olyan jelenséget, mely zavarta volna akár az oltást, akár a visszagyulladással szembeni védettséget. Az oltott felületen jelentkezõ gõzzárás kritikus eleme a folyadék felszínt megzavaró, abba belógó, vagy benne álló szerkezeti anyagok, maradványok környezete. Ezekre a zavaró hatásokra minden habbaloltás esetében fokozottan figyelni kell, tekintve, hogy a szegélymenti zárás ezen forró területek környezetében különösen kritikus. Amint a felület már lényegében fedett, célszerû filmképzõ habbal támadni a visszamaradt szegélytûz környezetét, megfelelõ mennyiségû habot torlasztva a nem égõ, habbal fedett felületek felõl a bizonytalanul záródó szegélyekhez. Az emberi tényezõ A szabad felületû folyadéktüzek oltása minden egyes alkalommal eltérõ körülmények között zajlik. Több tényezõ együttes teljesülése mellett lesz eredményes a beavatkozás. A habképzõanyagok alkalmazása esetén a technikai lehetõségek és a beavatkozást végzõk felkészültsége, gyakorlottsága igen nagy mértékben befolyásolja az elérhetõ eredményt, illetve az oltáshoz szükséges idõ hosszát. Az eszközök bizonytalansága, a bekeverõk megfelelõ beállítása, az adott sugárcsõ - hab rendszer kölcsönös megfelelõsége, nyomás, teljesítmény viszonyok, a minimális oldalintenzitás feletti bevethetõ oltóanyag áram, a folyadék fázisban lévõ zavaró elemek, az izzó roncsok, a hab gõzzárását megakadályozó szerelvények és nem utolsósorban a sugárkezelõk tevékenysége mindmind olyan hatás, mely önmagában is végzetesen befolyásolhatja a beavatkozás eredményét. Egy-egy ilyen típusú,nagyméretû gyakorlat illetve kísérlet nem csak az adott oltóanyagok mûködõképességének, együttes használhatóságának, vagy teljesítményének a mércéje, de azoknak az eszközöknek és embereknek is, akik az adott körülmények között azt lefolytatják. Ez alkalommal elmondhatjuk, hogy mind a technika, mind az azt kezelõ személyzet és a használt habképzõanyagok jól szerepeltek, választ adva az együttes bevethetõség és alkalmazhatóságra vonatkozó kiindulási kérdésre. Szabó Attila kutatómérnök BM TPVI Kutatóintézet Budapest 38 VÉDELEM 1997/1

34 MUNKABIZTONSÁG Mi rontja a tûzoltók életesélyeit? I tûzoltó töltötte ki annak a nagyszabású vizsgálatnak a kérdõíveit, amelyben orvosok, pszichológusok, munkavédelmi szakemberek részvételével a BM TOP megbízásából vizsgálták a tûzoltók közérzetét, egészségi állapotát, munkabiztonságát. A vizsgálat fõbb megállapításait adjuk közre. A stressz Ha valamilyen veszélyt, fenyegetettséget észlelünk, ha szervezetünknek váratlan nehézségekkel kell megküzdenie, testünk automatikusan elõkészületeket tesz a leküzdésére. Többletenergiát mozgósít (mechanizmus): emelkedik a vérnyomás, a szív ritmusa, a légzésszám, fokozódik az izomtónus. Az inger (stresszor) tehát átmenetileg megzavarja a test homeosztázisát, amely a stresszor megszûnését követõen újra rendezõdik. Ha a stresszor inger huzamosabb ideig fennáll, a szervezet az örökös készenléti állapot miatt kimerül (betegség elõfutárok), és ez fokozottan érzékennyé teszi az illetõt a testi-lelki betegségekre. Az, hogy a stressz milyen reakciót vált ki az illetõben, nagy mértékben függ az egyén személyiségétõl, tudatos ingerfeldolgozásától, megoldási módjaitól (közbelépõ variánsok). A szorongás érzése valamilyen külsõ vagy belsõ veszélyhelyzet észlelését követõen alakul ki, szoros összefüggésben van tehát a stressz-reakcióval, ezért érdemes a szorongás szintjét is vizsgálni. Stressz 1: amíg a palack ideért Stresszor közbelépõ variánsok mechanizmus betegség elõfutárok betegség Stressz 2: robbanási határon belül Stresszorok hatására kialakuló betegség sematikus váza (Kagan és Levi) A tûzoltói stressz A vonulós tûzoltók munkája állandó veszélyhelyzethez, érzelmi megterheléshez kapcsolódik. Szolgálati idejük alatt bármi történhet, amit nem lehet kiszámítani, de meg kell birkózniuk vele. A tûzoltók tehát többszörösen veszélyeztetettek a stressz szempontjából. Vizsgálatunk célja felmérni, hogy ezt hogyan érzékelik maguk a tûzoltók. Milyen eltérést mutat szorongásra való hajlamuk, illetve pillanatnyi szorongásuk mértéke az átlag populációhoz képest? Fel tudják-e dolgozni az õket ért feszültségeket? Képesek-e lazítani, munkájuk hogyan befolyásolja általános érzelmi és hangulati állapotukat? Befolyásolja-e mindezt életkoruk, illetve szolgálati éveik száma? 1104 különbözõ korú, és szolgálati idejû tûzoltót vizsgáltunk meg az ország egész területérõl. A vizsgálathoz Spielberger szorongásra való hajlamot és a pillanatnyi szorongás mértékét vizsgáló STAI kérdõívét, illetve egy általunk összeállított kérdõívet használtunk, amely a tûzoltóktól munkájukkal kapcsolatos stresszhatásokra, hangulati és érzelmi állapotukra kérdez rá. Vizsgálati eredmények Szorongásra való hajlam (normál érték: között) kapott érték % életkor szolgálati év < 35 6,41 27,8 4, ,33 31,9 8, ,94 35,7 10,99 > 55 20,3 39,2 12,91 Pillanatnyi szorongás mértéke (normál érték: 40) kapott érték % életkor szolgálati év < 35 10,9 28,73 5, ,9 31,98 8, ,90 35,52 10,73 > 55 27,26 38,5 12,64 A táblázatoktól kitûnik, hogy a vizsgált személyek 60 %-ának értékei meghaladják a normál populációra jellemzõ értéket. Közel egynegyedük jelentõsen meghaladja a normál értéket. Az átlagéletkorokat nézve kitûnik, hogy az egyre nagyobb értékek mellé egyre nagyobb átlagéletkor csatlakozik. Ez az összefüggés jelenik meg a szolgálati évek számának növekedésével is. VÉDELEM 1997/1 39

35 MUNKABIZTONSÁG A vizsgálat eredményei arra utalnak tehát, hogy a szorongásra való hajlam,és a pillanatnyi szorongás értéke a vizsgált tûzoltók több, mint felében magasabb, mint a normál populációban. Az eredmények arra is utalnak, hogy a szolgálati évek növekedésével párhuzamosan nõ a szorongási hajlam, és a pillanatnyi szorongás mértéke is. A következõ kérdõív eredményeit aszerint értékeltük, hogy a vizsgált személyek közül hány embernél jelentkezik erõteljesebben az adott probléma. Ezért ennél a kérdõívnél azt számoltuk össze, hogy hány ember érezte önmagára nagyon jellemzõnek az adott problémát. Néhány esetben az eléggé jellemzõ válaszokat is figyelembe vettük. Az adatok szerint a vizsgált személyek 10 %-a lesz nagyon feszült a csengõre emlékeztetõ hangoktól. 5,7 %-uk úgy érzi, hogy hazaviszi feszültségét és ez rányomja bélyegét a családi kapcsolatokra. 18 % eléggé, vagy nagyon nehezen tudja feldolgozni a baleseti mentés során átélt rossz élményeket. 16 %-uk úgy érzi, hogy egyre kevésbé képes elviselni a munkájából adódó érzelmi megterhelést. 13 % azt jelezte, hogy nagyon nehezen, vagy eléggé nehezen bírja a veszélyes helyzeteket. A vizsgált személyek 2,7 %-a alkohollal próbálja oldani feszültségeit. (Sokan ezt a pontot nem töltötték ki.) Stressz 3: hû de meleg van 9 % érzi úgy, hogy a munkája során felhalmozódott rossz élményeken nem tudja túltenni magát. Következtetések Összegezve tehát a vizsgálat eredményeit megállapíthatjuk, hogy a tûzoltók több, mint felének szorongásra való hajlama, és pillanatnyi szorongásuk mértéke is magasabb, mint az átlag populációé. Ez a magasabb érték leginkább a 35 év feletti, szolgálati évet letöltõ tûzoltóknál kezd megjelenni, és a szolgálati évek növekedésével együtt növekszik. Az adatok arra utalnak, hogy a rugalmas alkalmazkodási készség csökken, az adott terhelést egyre nehezebben tudja a személyiség tolerálni. A felszültséget, az átélt rossz élményeket nem tudják feldolgozni, ami kihat a magánéletükre, általános érzelmi és hangulati állapotukra is. Tudjuk, hogy a tartós stressz jelentõsen kimeríti a szervezet tartalékait, nehezíti az adaptációt, és a betegségek elleni védekezést, így hosszú távon a munka hatékonyságára is kihat. A tûzoltó munka veszélyes helyzetekhez kapcsolódik, s ez állandó stresszt jelent a tûzoltók számára. A nem elég biztonságos felszerelések nagymértékben megnövelhetik az átélt veszély nagyságát. A szociális stressz, megélhetési bizonytalanság további stresszorként jelenhet meg, ezért nagyon fontos lenne a megfelelõ bérezés. (Többen odaírták ezzel kapcsolatos problémáikat kérdõívükre.) Pszichológiai feladat lehet a stresszt kezelõ technikák oktatása, ilyen jellegû csoportok szervezése, amely a belsõ feldolgozás hatékonyságát segítené elõ. Javaslatok A tapasztalt problémák megoldása érdekében született javaslatok a vezetõk és vezetettek számára iránymutatóul szolgálhatnak. 1.) Pszichológus bevonásával, önkéntes alapon feszültségoldó tréningek tartása. 2.) Stresszoldó technikák tanulását célzó tréning szervezése. 3.) A 8. szolgálati év után 2 évenként pszichológiai szûrõvizsgálat elvégzése. 4.) A belsõ, stresszelhárító mechanizmusok felmérése kérdõívekkel. 5.) Felvilágosító elõadások tartása a stressz által okozott lelki és testi változásokról. 40 VÉDELEM 1997/1

36 MUNKABIZTONSÁG Fejvédõ eszközök A tûzoltóságok (önkormányzati, önkéntes, létesítményi) feladatai és anyagi lehetõségei is eltérnek egymástól. A tûzoltó védelme azonban mindenekfeletti feladat. Ezért tekintjük át a bevizsgált és engedélyezett védõeszközöket. Sisakok A fejvédõ eszközök ellátása megnyugtatónak mondható. A jelentõs európai gyártók, DRÄGER, AUER, ROSENBAUER mellett egy Egyesült Államokbeli cég, a BULLARD minõsítette a tûzoltó sisakjait az elmúlt években. (Lásd Védelem 1995/5). Az elsõ három új formai kialakítás szerinti felépítése, míg az utóbbi a szerkezeti felépítésében tartalmaz újdonságokat. A tûzoltó sisak típus váltáskor vegyük figyelembe azt is, hogy ezek elsõdleges feladata: a tûzoltót megvédeni a fejsérüléstõl. Ezért ne a divat és az esztétikai élmény vezérelje egy adott tûzoltó egység védõeszköz választását, hanem a tényleges szükségesség. Fejmaszkok Viszonylagos újdonság a fejmaszk. A COMBAT kft. és a VEK- TOR Szövetkezet által forgalmazott termékeknél egyaránt kötött NOMEX kelmét alkalmaznak. Az elõbbi cég termékénél NOMEX R Aramid a szál, míg az utóbbinál NOMEX DELTA FF szálú az alapanyag. Hasznos kiegészítõként védi a használóját, de nem csodaszer. A szúrólángok közvetlen hatásait jelentõs mértékben csökkenti az arcon és a fejen. A tartós hõsugárzás ellen a vékony, egyrétegû szerkezete miatt már tökéletesen nem véd. Arcvédõk Arc és szemvédõ eszközök külön fõcsoportba soroltak, de gyakran együttes védelmet láthatunk. A tûzoltó sisakokkal szerves egységet alkotó arcvédõket használjuk erre a célra. A régebben ismert plexit, a szilánkos törése miatt már tilos ilyen célra használni. A kiskõrösi sisakok tartozékát képezõ, de a Védõszemüveg Ipari Szövetkezetnél pótlólag is beszerezhetõ arcvédõnél is a RHENADUR GNS típusjelzésû mûanyag lemezt alkalmaz- zuk. Ez semmiben sem marad el a többi sisak víztiszta arcvédõ lemezétõl. A víztiszta, egyik oldalán páramentesített a másik oldalon pedig karcálló bevonatú arcvédõk ma már jellemzõen policarbonát alapanyagúak. Eddig sokan hibaként jelezték, hogy az arcvédõ alakra deformálódik és elhomályosodik. Ezt egy tartós, magas hõmérsékletû behatást követõen természetességgel kell tapasztalunk, elkönyvelve, hogy a védõeszköz betöltötte feladatát, megvédte a viselõjének az arcát a sérüléstõl, de az igénybevételtõl tönkrement. Ilyenkor azt cserélni kell. Ezekhez képest, jelentõsen nagyobb sugárzó hõt viselnek el károsodás nélkül a fémgõzölt arcvédõ lemezek. Ennek a homogén látómezejû megoldása az arannyal fémgõzölt bevonatú. Hátránya ennek a viszonylagosan magas beszerzési ár. Szakmai szempontból is vannak ellenzõi a bevonatos vagy színezett arcvédõknek. Ezeket jellemzõen ugyanis füstös, kormos helyeken is kell használni, ahol a rossz látási viszonyokat tovább csökkentik. Acsai István tû. õrgy., kutatómérnök BMTPVI Kutatóintézet, Budapest Meddig jó a kiskõrösi? A jelenleg még legelterjedtebb tûzoltó védõsisak a kiskõrösi Ipari Szövetkezetnél készül óta gyártják ezt a típust. Élettartamaként, a kobak gyártójának adata alapján, öt évet határoztak meg. Ez nem vizsgálatokra alapozott adat volt, hanem egy tapasztalati mutatót vettek figyelembe. A tapasztalat azonban olyan mûgyanta erõsítésû üvegszálas szerkezetekre vonatkozott, mely a nap 24 órájában ki van téve a napsütés ártalmas hatásainak és az idõjárás negatív tényezõinek. Ezzel szemben a tûzoltó sisak csak minden harmadik nap kerül használatba. A szolgálati idõ ekkor ugyan 24 óra, de a teljes idõtartamú igénybevétel ritka. Ezt igazolta az is, hogy az elsõ öt év elteltével, az elsõ sorozatból készült sisak kobakokon végzett szilárdsági ellenõrzõ vizsgálatok minõség csökkenést nem jeleztek. Ennek alapján az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet további két évvel meghosszabbította a kiskõrösi sisakok élettartamát, mely ma 7 év. Azóta a két év eltelt. Újabb vizsgálatok elvégzésével kellett volna az élettartam adatot hivatalosan meghosszabbítani. Az idõközben átszervezett tûzoltóságnál azonban a mai napig elmaradtak a mérések. Még ma sem lenne ez késõ, mert tetemes költség megtakarítást eredményezne a minõségileg még megfelelõ, de a papíron már elhasználódott sisakok cseréjének elmaradása. Két, három városi parancsnokság összefogása esetén, 2-2 új sisak költségén elvégezhetnék a szükséges szilárdsági vizsgálatot. TÛZOLTÓ SISAKOK Védelmi fokozata Neve Védelmi képessége Minõsítetõ neve címe telefonja AUER F 200 Tûzoltási munkáknál esõ, zuhanó tárgyak ütõhatása, kontakt és sugárzó hõhatások ellen véd. Nagy védelmi képesség Nagy védelmi képesség MSA-AUER Hungária Biztonságtechnikai Kft. COMBAT Kft Budapest Gyömrõi út BULLARD PX Firedome A védõsisak tûzoltási munkáknál esõ, zuhanó tárgyak ütõhatása, valamint lánghatás ellen biztosít védelmet Budapest Elnök út DRÄGER Gallet F1 KISKÕRÖSI 87. M. Tûzoltási munkáknál esõ, zuhanó tárgyak ütõhatása, valamint lánghatás ellen biztosít védelmet. Nagy védelmi képesség Dräger Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Budapest Gyömrõi út Leesõ, zuhanó tárgyak, vízpermetben, lecsurgó, csepegõ vízben végzett munka, valamint száraz meleg ellen véd. Nagy védelmi képesség Ipari Szövetkezet, Kiskõrös 6200 Kiskõrös Kossuth u ROSENBAUER HEROS Tûzoltási munkáknál esõ, zuhanó tárgyak ütõhatása, valamint kontakt és sugárzó hõhatások ellen véd. Nagy védelmi képesség ALL-TECH Kft Budapest Dorottya u HÕVÉDÕ ARC- ÉS FEJMASZKOK NOMEX C 01 Tûzvédelmi bevetési tevékenységeknél - a tûzoltósisak alatt viselve - kiegészítõ védelemként alkalmazva biztosítja az arc és a fej (fül, nyak, tarkó, homlok) sugárzó hõ- és lánghatás elleni védelmét. Nagy védelmi képesség VEKTOR Munkavédelmi Mûszaki Fejlesztõ és Gyártó Szövetkezet 1077 Budapest Soroksári u NOMEX SPARCO PGI Kontakt és sugárzó hõhatások ellen véd. Nagy védelmi képesség COMBAT Kft Budapest Elnök út VÉDELEM 1997/1 41

37 TECHNIKA FOGFIGHTER sugárcsõ A víz hõelnyelõ képessége a természetben található bármely hasonló molekuláénál nagyobb, ezt a tulajdonságot megfelelõ technikával használhatjuk ki. Technikai fejlõdés A technika és a védõeszközök fejlõdése lehetõvé tette az égõ anyagok közvetlen oltását. Ezzel a %-os hatásfokú oltással jelentõs vízkár párosul. A kutatások a hatékonyság növelésére irányultak. Az elméleti számítások szerint egy m 3 éghetõ gáz oltásához kb. 2x10 8 csepp szükséges - azaz 25 l/m 3 víz - ha a cseppek nagysága nem haladja meg a 0,3 mm-t. Erre épülnek a modern sugárcsövek. Az elméleti oltóhatási értékeket figyelembevéve (2x10 8 csepp/m 3, 0,3 mm átmérõjû) mindössze 0,01 liter/m 3 víz szükséges a láng oltásához. A jövõ technikája Ehhez olyan technika kell, amely magas nyomással képes a vízcseppek ilyen méretû lebontására. A kutatások 100 bar-os nyomásviszonyok mellett mutattak különösen jó eredményeket. Ilyen esetben a víz hasonló oltási képességekkel rendelkezik, mint más nagy hõelnyelõ képességû oltóanyagok. (oltóporok, halonok) E legújabb tudományos vívmányokon és napjaink mûszaki, ergonómiai követelményein alapszanak a svéd Tour & Andersson AB cég Fogfighterei, illetve Handifighterei. Az orr részben elhelyezkedõ fogazott gyûrû biztosítja a vízszemcsék nagyon apró méretûre történõ elporlasztását és a sugárkép homogenítását. A sugárcsõben lévõ automatikus nyomásszabályzó rendszer biztosítja, hogy az üzemi nyomás csökkenése (pl. ugyanarra az osztóra történõ több sugár rákapcsolódása) esetén is megfelelõ marad az oltás hatásfoka, s ez a technikai megoldás a nyomás 2,0-2,5 barra történõ csökkenésekor is megfelelõ mûködést biztosít. A lehetséges tömegáramokat tekintve a Fogfightereknél két verziót különböztethetünk meg: 100/300 liter/perces (6 bar üzemi nyomásnál), 175/450 liter/perces (6 bar üzemi nyomásnál). Az alkalmazható maximális üzemi nyomás nagysága 20 bar lehet. A fogazott kerék mûködésbe lép A α Sugárkép l/min 3m sugárszög lefedett terület m , , ,9 75 9,1 5,8 60 2,8 30 1,6 15 0,6 450 l/min 300 l/min 175 l/min 100 l/min 0 2,5 3,5 4,5 5,5 nyomás (bar) Térfogatáram a nyomás függvényében Throw/m Nyomás (bar) Sugártávolság a nyomás függvényében A kárelhárítási módszereket figyelembe véve a sugárcsõvel elõállítható sugárképek: kötött sugár, szórt sugár, köd sugár, védõ vízfüggöny, mosó állás. Oltómechanizmus Zárttéri tüzek oltásánál kiváló eredményt érhetünk el ködsugár alkalmazásával, ilyen esetben a csepp méret kb 0.35 mm. Ez az oltáskép gyorsan és egyszerûen kivitelezhetõ, így a vízkár és a felhasznált vízmennyiség is minimális lesz. Mivel az aprócseppek oltó hatása hasonló az oltóporokéhoz 1-2 sugárcsõvel megfelelõen olthatók a gáz-, illetve olajtüzek is. Filmképzõ habanyagok bekeverésével még jobb oltóhatást érhetünk el. (pl: gázolaj tüzeknél egészen 400 m 2 -es tûzfelületig). Biztonság Tûzoltás során létrejött veszélyes helyzetekben, mint például az épület teljes lángbaborulása, a sugár gyorsan átváltható 100 vagy 175 liter/perces térfogatáramról 300 vagy 450 liter/percesre. Térfogatáram csökkenés esetén (pl. tömlõ összenyomódása) az automatikus nyomásszabályzó egység biztosítja a folyamatos munkavégzést mind kötött, mind porlasztott sugár esetén. Mentés, vagy vészhelyzetben nagyobb lehetõség nyílik önmagunk és társunk védelmére a védõ vízfüggöny használatával. Ilyenkor a védõsugár szórási szöge akár 120 fokos is lehet. Mivel már a kötött sugár is különálló cseppekbõl áll megakadályozva ezzel az áram folyását biztonsággal használható elektromos berendezésekben, vagy közelükben keletkezett tüzek oltásánál. Összefoglalva Elõnyök (a sugárcsövek hagyományos jellemzõin túl): kiváló porlasztás és csepp méret, védõ ködfüggöny változtatható térfogatárammal, átmosási lehetõség oltás közben, jó koncentrált sugár, változtatható térfogatárammal. Hátrányok: meglehetõsen bonyolult szerkezet. Palásthy Péter mérnök Comasec Respirátor Rt. Budapest 42 VÉDELEM 1997/1

38 TECHNIKA IFEX új év, új termék A jól ismert Instant habbaloltók mellett 1997-ben IFEX márkanevû porraloltó tûzoltókészülékkel is találkozhatunk. ABC porraloltók Az IFEX Tûzvédelmi Kft. az idei évvel megkezdi a német Minimax cég belenyomottgázos ABC porral oltóinak forgalmazását Magyarországon. Mivel több cég részérõl igény merült fel az ilyen típusú készülékek iránt, cégünk bõviti a palettát ezzel az új típussal is. Az IFEX Kft. mint az egyik legismertebb cég a magyar tûzoltókészülék piacán az Instant Habbal oltók révén megállapodott a gyártóval, miszerint ezek a készülékek is IFEX márkanéven kerülnek forgalomba, így továbbra is jól felismerhetõ lesz a habbal oltókon már megszokott felirat. Még egy új típus?! mondhatnánk legyintve, hiszen az utóbbi néhány évben a tûzoltókészülék forgalmazók száma megkétszerezõdött, egy-egy készülékvásárlás kapcsán a bõség zavarával küzdenek még a szakemberek is. Az IFEX porraloltó készülékek nem csak tetszetõs kivitelükkel késztetik elismerésre a szemlélõt, hanem az adattábla tüzetesebb vizsgálatakor kiderülõ oltásteljesítményeikkel is. Összehasonlítva más gyártmányokkal, ezek az oltásteljesítmények a legjobbak. Nyugodt autózás Hazánkban még nincs elterjedve a háztartásokban a tûzoltó-készülékek használata, és az autósok többsége sem áldoz jármûve védelmére többet általában egy tûzoltó flakonnál, amelyet olcsón beszerezhet, kis helyen elfér, de többségük tûzoltásra nem alkalmas, mivel mérgezõ anyagokat is tartalmazhatnak. Az IFEX készülékcsalád két legkisebb tagja ezt a piacot célozza meg. Az 1,3 kg-os, ill. a 2 kg-os készülékek tartálya alumíniumból készül, különleges mélyhúzásos technológiával. A készülékekhez tartozék a speciális gépkocsifelfüggesztõ is. A nagyobb 6, 9, 12 kg-os készülékek tartálya acélból készül, mûanyag lábakkal, tömlõvel, ill. a tömlõvégre szerelt fúvókával rendelkezik. Az összes típus manométerrel van ellátva, és a gyártó által készített oltóport tartalmazza. A gyártóról A Minimax céget 1901-ben alapította Wilhelm Graaff (Minimax - minimális költség + maximális hatás) óta a Preussag AG konszern tagvállalata. A cég összes elõzõekben felsorolt terméke megfelel az EN-3 szabványnak. A gyártás az EN ISO 9001 szerint történik, melyet a TÜV certifikát igazol. BM TOP engedély szám: 79/56/1996. Típus Oltóanyag Oltásteljesítmény Nettó fogyasztói ár (Ft) Relatív oltásteljesítmények 1 (oltástelj./ár)x1000 A B C A B 1,3 kg Multi Troxin ultra PL-5/ C 4.850,- 1,65 11,34 2 kg Euro Troxin Pl-1/ C 6.450,- 2,02 13,80 6 kg Euro Troxin Pl-1/ C ,- 3,22 22,09 9 kg Euro Troxin Pl-1/ C ,- 3,39 12 kg Euro Troxin Pl-1/ C ,- 4,06 1 Ebben a két oszlopban feltüntetett adatok csupán viszonyítási számok, melyek értéke megadja adott töltetsúlyú készülék esetében a készülék összárának 1.000,- Ft-jára vonatkozó oltásteljesítményt az aktuális tûzosztály jelével, mely természetsen nem az EN-3 szerinti szabványos oltásteljesítmény. 2 Adott tûzosztálynál a legnagyobb méretû vizsgálati egységtûz. (x) IFEX Tûzvédelmi Kft Budapest, Hunyadi János út 162. Tel/Fax.: ; VÉDELEM 1997/1 45

39 TECHNIKA Új légzõkészülék a RACAL-tól Közelmúltbeli bemutatóival a légzésvédelem területén világmárkának számító RACAL is megjelent hazánkban. RACAL 4000 A budapesti Prodata Kft. által a Security-Safety kiállításon bemutatott RACAL-4000 sûrített levegõs légzõkészülék, több szempontból is felkeltette a szakemberek érdeklõdését. A tûzetesebb vizsgálatnál számos új mûszaki megoldás fedezhetõ fel. Ezek közül is ki kell emelni a bajonett csatlakozóval ellátott új fejlesztésû tûdõautomatát, a csavarkötések helyett alkalmazott (a próbák tanúsága szerint) gyors és biztonságos csatlakozót, valamint a könnyen kezelhetõ új reduktort. Ez utóbbiról érdemes megjegyezni, hogy a bemutató szakemberek szerint gyári karbantartást szinte nem igényel, mert az eddigiekhez képest a beépített alkatrészek száma a tizedére csökkent. A kemény mûanyag és fémalkatrészek miatt a szervize is egyszerûbb. A puding próbája az evés, a légzõkészüléké a használat. A készüléket felcsatolva az elsõ meglepetés a súlynak szólt - könnyû -, a másik jó pontot akkor szerezte, amikor a rozsdamentes acél hátlap valamint a lángálló párnázott vállpántok kényelmesen felfeküdtek ott, ahol kellett. Az álarc 5 pontos fejpánttal rögzíthetõ, amely után a tüdõautomata az elsõ lélegzetvételre nyit. Az ütés és lángálló csövek könnyen csatlakoztathatók. Néhány lépés és szóváltás után pozitívan értékelhetjük az álarc széles látómezejét és a beépített beszédkönnyítõ membránt. Az egyszerû kezelhetõség a könnyû és biztonságos mozgás pedig itt a legfontosabb szempont. Tüdõautomata Magas nyomású csõ Jelzõsíp Teljes álarc Középnyomás csõ Palack rögzítõ pánt Hordlap Rögzítõ öv Szénszálas palack A készülék kis súlyában oroszlánrésze van az egyedülálló szén/ üvegszál erõsítésû technológiával gyártott palackoknak, amelynek kifejlesztése a RACAL érdekeltségébe tartozó EFIC cég nevéhez fûzõdik. Ezek az un. kompozit palackok 65 %-al könnyebbek az acélpalacknál, miközben a legszigorúbb európai elõírásoknak is megfelelnek. A palackok különleges szilárdságát ( N/mm 2 ) az a 15 ezer km hosszú szén-vagy Kevlar szál adja, amit az alumínium béléstestre rétegben feltekercselnek és epoxi gyanta mátrix-szal rögzítenek. Ennek köszönhetõen a palackok szabványos vizsgálat szerint 80 ezerszer tölthetõk újra és ezt 900 baros vizsgálati nyomáson is képesek voltak teljesíteni. Mûszaki adatok Manométer Racal 4000 Nyomáscsökkentõ Kapcsolódása A RACAL 4000 légzõkészülék az EN 137 sûrítettlevegõs légzõkészülékekre vonatkozó szabvány szerint készült, s gyakorlatilag csatlakoztatható a már meglévõ kompozit és acélpalackokhoz is. Ez a különbözõ fejlesztéseknél fontos szempont lehet, hiszen az alapvetõen tûzoltói igények figyelembevételével készült típuson kívül specializált kivitelek is kaphatók. (Nehézipar, energiaipar, víz- és csatornázás, olaj- és gázipar, vegyi üzemek, honvédelem, környezetvédelem). névleges üzemidõ töltési nyomás levegõ térfogata átmérõ hossz súly (perc) (bar) szabadban (mm) (mm) (kg) (l) , , ,2 A készülék és a palackok rendelkeznek a BM TOP forgalmazási egyetértésével, valamint rendszeresítési engedélyével. Ennek kapcsán a RACAL 4000 típusú légzõkészülék 12 liter ûrtartalmú 300 bar üzemi nyomású kompozit palackkal szerelve résztvett a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság METRO mentési gyakorlatán, ahol különleges feltételek között igen jó minõsítést kapott. 46 VÉDELEM 1997/1

40 TECHNIKA KISS NÓRA Tûzgátló ajtók vasalatai Tûzgátló ajtók bevizsgálásakor a vasa-latokat kilincs, zár, pántok stb az ajtóval együtt tesztelik. Ameddig az ajtó nem ég el teljesen, addig a záraknak, a pántoknak, a kilincsnek is mûködõképesnek kell lenniük, hiszen az ajtókat ki kell tudni nyitni. A tûzgátló ajtók kilincseinek speciális feltételeknek kell eleget tenniük. A német szabvány szerint (DIN 18273) azoknak a kilincseknek, melyeknek alapanyaga 1000 C alatti olvadáspontú, vasmaggal kell rendelkezniük. A vasmag keresztmetszeteinek 4,5 x 9 mm kell lenni, és minimum 80 mm-re kell a kilincsbe benyúlnia. A stift minden tûzgátló kilincsnél 9 mm-es, így a tûzoltó a vasmag segítségével nyitja az ajtót. 3. kép Ogro 8100 Ogro FO kép Ogro FO kép A tûzgátló kilincseket tartós igénybevételnek teszik ki a vizsgálatkor szer nyitják-csukják vele az ajtót. A vészkijáratoknál, a menekülési útvonalon álló ajtóknál balesetveszélyt jelenthet a kilincs, ha pl. a menekülõ kabátujja beleakad. Ezért kell ezen kilincsek formájának megválasztásakor inkább a visszahajlított kilincset választani. A DORMA cég 100%-os leányvállalata, az OGRO majd 100 éves múltra tekint vissza a kilincsfogantyú gyártásában 8. kép DORMA AD 7000 A vészkijáratoknál nem csak kilincs-pánikzár kerülhet az ajtóra, hanem pánikrúd is szolgálhatja az ajtó zárását kívülrõl, a menekülést pedig a belsõ oldalról. Ezek a pánikrudas zárak akár utólagosan is felszerelésre kerülhetnek, hiszen egyes típusaik nem igényelnek az ajtón elõmeg-munkálást. A tolópöckös zár vízszintesen vagy függõlegesen biztosítja az ajtót. Kétszárnyú ajtóknál az állószárny pánikrúdját lenyomva automatikusan felold a nyíló szárny zárja is, és így a menekülést nem gátolja semmi. 4. kép 5. kép 6. kép 4. kép DORMA AD 7300 vízszintes pánikzárás 5. kép DORMA AD 7400 függõleges pánikzárás 6. kép DORMA AD 7200 három pontos pánikzárás 7. kép DORMA pánikrúd kétszárnyú ajtóhoz 7. kép Kiss Nóra igazgató DORMA Magyarország Kft. Budapest 1115 Kovászna u. 16. Tel.: Tel/Fax: VÉDELEM 1997/1 47

41 TECHNIKA Rádióösszeköttetés védõöltözetben Az évi fejlesztések eredményeként több új védõeszközzel gyarapodtak a tûzoltóegységek. A bevetések hatékonyságát segítõ kommunikációs lehetõségeket mutatja be szerzõnk. CONTACTCOM beszélõkészlet kontaktmikrofon Zavaró tényezõk A rádióösszeköttetések minõsége szempontjából a védõruhák, sisakok és légzõkészülékek használata során olyan akadályokkal találkozunk, amelyek megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a rádiózást, holott a veszélyes környezetben dolgozó tûzoltónak különösen nagy szüksége van a biztos és jó minõségû rádióösszeköttetésre. A zárt védõruha, a sisak, a légzõkészülék akadályozza a rendszeresített kézirádióval való kommunikációt, mivel védõkesztyûben nem lehet a rádiót jól kezelni, a légzõkészülékben mikrofont használni, a védõöltözeten belül a rádiót kezelni, a nagy zaj miatt nem hallható a vétel, a védõruhán és a sisakon keresztül a beavatkozó nem tudja a füléhez tenni a rádió hangszóróját. Automatikus kapcsolás Aezeknek a nehézségeknek a kiküszöbölésére fejlesztette ki a GEOTRONICS cég a különbözõ speciális rádiós kezelõegységeket. Ezek közül is kiemelhetõ a TC 917 típusjelû készülék, GEOTRONICS beszélõkészletek HALOPLUSZ típusú ütés- és vízálló robbanásbiztos kézilámpák Forgalmazó: SENSOR Biztonságipari Kft. Új cím! 2011 Budakalász, Martinovics u. 17. Tel/Fax: 06-26/ adásváltó (PPT) rádiócsatlakozó amely egy zajvédõ fültokba épített kisteljesítményû URH adóvevõ. A 300 méteres távolságon belüli beszédösszeköttetésre alkalmas készülék lényeges jellemzõje az automatikus adásvétel átkapcsolás. Ennek köszönhetõen a használó beszédének elsõ hangjára adásra kapcsol, befejezésekor pedig automatikusan vételre kapcsol a készülék. Ez teszi lehetõvé, hogy a tûzoltó kezei kommunikáció közben is szabadon maradjanak. Sisak beszélõkészlet A tûzoltó sajátos munkakörülményei között valószínûleg a CONTACTCOM sisakbeszélõkészlet a legjobban alkalmazható eszköz, amely a tûzoltóságnál rendszeresített bármely URH kézirádióhoz kapcsolható. (Akár robbanásbiztos kivitelben is!) A készülék legfontosabb tulajdonsága, hogy a mikrofon a koponyatetõre fekszik és a csonton vezetett hangokat veszi fel. Ennek következtében a külsõ zajok nem jutnak be a rádióösszeköttetésbe, és ami talán még ennél is fontosabb, a légzõkészülék használata mellett is lehet rádiózni. Ezt a sisak belsejébe tépõzárral rögzített mikrofon és a fül magasságába beállított lapos kialakítású hallgató könnyíti meg. A rögzítés módja a tûzoltóságnál haznált valamennyi sisak típusra ki van dolgozva! A sisak-beszélõkészlet a nagyméretû adás/vétel váltó (PTT) gomb. Ez a védõruházat alatt csipesszel rögzíthetõ és olyan kialakítású, hogy durva mozdulatokkal is kapcsolható (védõkesztyûvel, ruha alatt, könyökkel stb.) A könnyû beöltözést és a gyors bontást segíti a hallgató kábelén lévõ gyors csatlakozó, vagy más néven törõcsatlakozó. Mind a TC 917-et, mind a CONTACT COM kezelõegységet sok kárelhárítási szervezet használja (MÁV katasztrófaelhárítóegységei, a MOL kitöréselhárító egységei, különbözõ ipari üzemek) jó tapasztalatokkal. A BM. szerveinél (elsõsorban a CONTACT COM készülékeket) a rendõrségi ezrednél, a különbözõ területi tûzoltó és rendõri egységeknél (Budapest, Szolnok, Somogy, Veszprém, Zala) használják eredményesen. Horváth Gyula ny. r. alez. távközlési mérnök a Sensor Kft. ügyvezetõ igazgatója törõcsatlakozó lapos hallgató 48 VÉDELEM 1997/1

42 SZABÁLYOZÁS DR. JÁDI TAMÁS A szakhatósági állásfoglalások kiadásáról Tervezõt, jegyzõt, tûzoltót, építési hatóságot érintõ kérdésekre keresi a választ szerzõnk. Az állásfoglalás A hatályos jogi szabályozásban egyértelmûen körülírt a szakhatósági állásfoglalás lényege. Jelesül: az államigazgatási szerv, amely egyben valamely államigazgatási ügyek körére nézve hatósági jogkörrel is rendelkezik, más hatóság eljárásához szakkérdések megítélése érdekében véleményt nyilvánít. Az államigazgatási eljárásról szóló törvény indokolásában foglalt értelmezés szerint az engedélyezõ hatóság annak tartalmát köteles határozatába foglalni. A közremûködés szabályai Az államigazgatási eljárásról szóló IV. törvény 20. -a szabályozza a szakhatóság közremûködésének általános szabályait. Megjelenik azonban e törvényhelyen a ha jogszabály másként nem rendelkezik kitétel. Az államigazgatás általános szabályai szerint jogszabály rendelheti el a szakhatósági állásfoglalás beszerzésének kötelezettségét. Nem szól azonban a törvény arról, hogy a kötelezõ eseteken túl szabad-e, lehet-e szakhatóságot igénybe vennie az ügyben érdemi döntésre jogosult közigazgatási szervnek. Ha a jogszabály, valamit kifejezetten nem tilt, az lehetséges. Az érdemi döntésre jogosult hatóság tehát kérhet olyan ügyekben is szakhatósági állásfoglalást, amelyeknél jogszabály kötelezõen nem írja elõ. Ilyen eseteknél értelemszerûen az államigazgatási eljárási törvény 10. -a szerinti megkeresés szabályait kell alkalmazni, melyet a megkeresett szerv köteles teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a tûzvédelmi törvény szabályai alapján a területileg illetékes tûzoltóparancsnok szakhatósági jogkörrel rendelkezik-, amennyiben nem más, felsõbb szintû tûzoltó szerv hatáskörébe tartozik az adott ügy - a megkeresés teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha nem illetékes. Indokolatlan igénybevétel Tény, hogy az engedélyezõ hatóságok (jegyzõ, ÁNTSZ., Mûemlék Felügyelet, stb.) sok esetben indokolatlanul, tûzvédelmi szakmai szempontból szükségtelenül igénylik a tûzoltóság szakhatósági közremûködését. Különösen az okoz gondot, hogy nem a megkeresés eszközét alkalmazzák, hanem a kérelmezõvel, ügyféllel szereztetik be a szakhatóság hozzájárulását. Erre hivatkozásuk lehet az, hogy nincsenek annak a szakismeretnek a birtokában, amellyel eldönthetnék, hogy tûzvédelmi szempontból lényeges-e az adott létesítés. Ezért célszerû a tûzoltóságoknak ilyen irányú részletes szakmai tájékoztatást adni, melyben megnevezik a jogszabályban kötelezõen rögzített eseteket, ahol a tûzoltóság igénybevétele ténylegesen indokolt, és felajánlják, hogy kétség esetén rövid úton egyeztessenek a tûzoltóparancsnokság tûzmegelõzési szakembereivel. Az egyes eljárás tipusokban a szakhatóság igénybevételének technikai módja és a szükségessége rendkívül eltérõen van szabályozva. Építés és használatbavétel Az építési és használatbavételezési engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII.30) ÉVM rendelet eredeti, kiadáskori szövegében az szerepelt, hogy nem szabad igénybe venni szakhatóság közremûködését, ha az ügy az általános szabályok alapján elbírálható, vagy az általuk érvényesíteni kívánt követelmények már az elõzetes hatósági eljárásokban tisztázódtak. E rendelet évi módosítása e tiltást törölte, és a nem szükséges igénybe venni... megfogalmazást tette. (4.. /2/) Ezzel tehát - a kötelezõ eseteket kivéve - az engedélyezõ hatóság belátására bízta a szakhatósági közremûködés igénylését. A módosítás rendelkezett arról is (4.. /1/), hogy a szakhatósági hozzájárulásokat... a tervezõ köteles beszerezni. Ellentmond e szabályozásnak, azonban a rendelet 5.. /1/ bekezdésének a./ pontja, mely azt mondja, hogy a szakhatóságok hozzájárulását általában megkeresés útján kell beszerezni. Az államigazgatási eljárás általános szabályozása alapján a megkeresés intézménye pontosan szabályozott, és nem minõsül megkeresésnek az ügyfél (tervezõ, stb.) kérelme. A hatályos rendelet belsõ ellentmondásainak feloldása úgy gondolom meghaladja a tûzoltóság értelmezési lehetõségét. Üzletnyitás Az üzletnyitással kapcsolatos eljárást a 6/ (IV.5.) KeM rendelet szabályozza. E rendelet kifejezetten nem nyilatkozik arról, hogy a szakhatósági állásfoglalás beszerzése kinek a feladat. Tekintettel arra, hogy az üzlenyitás e szabályozás szerint nem engedélyhez, hanem bejelentéshez kötött, és a kérelmezõ köteles a regisztrálást végzõ hatósághoz beadott bejelentése mellé csatolni a szakhatósági hozzájárulást, értelemszerû, hogy ezeknél az eseteknél a regisztrálást végzõ hatóság megkeresésére nem lehet várni. Lehet azonban, és kell is véleményem szerint tájékoztatni a szakhatósági hozzájárulást kérõ ügyfelet -írásban vagy szóban -, hogy a rendelet 3. -ába nem tartozó üzletkör esetén érdemi szakhatósági közremûködésre nincsen szükség, így nem kell a bejelentéséhez csatolni a tûzoltóság elõzetes szakhatósági hozzájárulását. Ez esetben is indokoltnak tartom azonban, hogy a tûzvédelmi szakemberek az ügyfelet kérdezzék ki a tervezett üzlet tûzvédelmi jellemzõirõl, adják meg a kért tájékoztatást, szaktanácsot. Az üzletnyitással kapcsolatos eljárások során tehát a hatályos szabályozás alapján minden esetben az ügyfél fog szakhatósági hozzájárulás kérelemmel élni. Felmerülhet itt az illeték beszedés kérdése is. Mivel az üzletnyitási bejelentés regisztrálása államigazgatási ügy, s a regisztrálás ténye hatósági aktus (un. kvázi határozat ), az minõsül alapeljárásnak, és a szakhatósági hozzájárulás kiegészítõ közremûködés ehhez. Ezért véleményem szerint az üzletnyitással kapcsolatos szakhatósági hozzájárulás kiadásáért külön illetéket kérni nem lehet. VÉDELEM 1997/1 49

43 SZABÁLYOZÁS Telepengedélyezés A telepengedélyezés rendjérõl szóló 20/ (X.12.) IpM rendelet nem szól külön szakhatósági közremûködésrõl, sem szakhatósági állásfoglalásról. A jegyzõ minden telepengedély kiadása elõtt köteles helyszíni szemlét tartani és a helyszíni szemlére meghívni az érintetteket, továbbá a mellékletben x-el megjelölt ipari tevékenységek esetén az elsõ fokú tûzvédelmi hatóságként eljáró tûzoltóparancsnokságot. A 20/1982. IpM rendelet tehát még az évi XX. törvényt megelõzõ szabályozásból indult ki, és azt még nem módosították. A hatályos tûzvédelmi törvény alapján azonban egyértelmû, hogy a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokságot kell érteni az ez ügyben eljáró tûzoltó szerv alatt. Itt is szakhatósági állásfoglalást indokolt kiadni. Mivel a telepengedélyezés esetén jogszabály a helyszíni szemlére való meghívásra kötelezi a jegyzõt, az ügyféli kérelem nem jöhet szóba, tehát ezen ügyekben a szakhatósági állásfoglalás megkérésére az engedélyezõ hatóság meghívója szolgál. E szabályozás teljes egészében megfelel az államigazgatás általános eljárási szabályainak, és megegyezik az építési és használatbavételi engedélyezés szabályozásával is. Ezen típuseljárások (beleértve a használati mód változás engedélyezési eljárását is) sok esetben egymásra épülnek, egymást követik. A tûzoltósági közremûködés indokoltságát tehát mindig esetenként kell vizsgálni. (pl: virágüzlet nyitás egy tízemeletes lakóépület fogadószinti elõterében). Összességében úgy vélem, hogy a szakhatósági állásfoglalás kiadását nem lehet csak a kötelezõ esetekre szûkíteni. Az ilyen értelmezés nem fogja csökkenteni érdemben az illetékes tûzoltóságok indokolatlan megkereséseinek számát, és az államigazgatási eljárás általános szabályai alapján ilyen értelmezést nem is tartok helyesnek. Megoldásként ajánlható olyan tájékoztató összeállítása, amely a jogszabályban kötelezõen elõírton túl az indokolt területeken ajánlás értékkel bír, és amelyet a szakhatósági jogkört gyakorló tûzoltóparancsnokok továbbítani tudnak az illetékességi területükön hatósági jogkört gyakorló szervek felé. Dr. Jádi Tamás tû.õrnagy igazgatási osztályvezetõ BM TOP Ipari Szövetkezet Kiskõrös 6201 Kiskõrös Kossuth Lajos u Pf: 40 Tel.: 78/ Fax: 78/ Bizalmas szolgálati közlemény! Az Ipari Szövetkezet Kiskõrös által gyártott tûzoltó védõsisak megfelel az MSZ Védõsisakok általános követelményei és vizsgálata c. szabvány szigorúbb elõírásainak. Nagy védõképességgel rendelkezik leesõ, zuhanó tárgyak, vízpermetben, lecsurgó csepegõ vízben végzett munka, valamint száraz meleg elleni védelemre. A tûzoltó védõsisakot lámpatartóval is ellátjuk - külön igény szerint. A védõsisakba utólagosan a csontmikrofon beszerelhetõ. 50 VÉDELEM 1997/1