A kockázatelemzés menete

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kockázatelemzés menete"

Lőrinc Török
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A kockázatelemzés menete 1. Üzem (folyamat) jellemzői Veszélyforrások 2. Baleseti eseménysorok meghatározása 3a. Következmények felmérése 3b. Gyakoriság becslése 4. Kockázat meghatározás

2 3.a Következmény elemzés Kvantitatív kockázatelemzés

3 A becslés módjai Múltbeli balesetekkel történő összehasonlítás Matematikai modellezés (Következmény modellezés)

4 Következmény modellezés Analitikus módszer a veszélyes anyagok kikerülését követő hatások meghatározására Bemeneti információ: - a baleseti esemény -a kikerülő anyag(ok) fizikai, kémiai, biológiai jellemzői - a kérdéses rendszer jellemzői

információ: - a baleseti esemény -a kikerülő anyag(ok)

5 Következmény elemzés lépései 1. Forrás elemzés: A kikerülő anyag mennyisége, formája az idő függvényében Kibocsátási folyamatok és a kibocsátást követő eseménysorok meghatározása (eseményfa) 2. A káros hatás meghatározása a hely és az idő függvényében A légköri koncentrációk számítása meghatározzuk a mérgező anyagot tartalmazó felhőnek a terjedési mélységét, a szélességét (frontját), a magasságát (plafonját), a felhő adott pontra való beérkezésének idejét, az átvonulás idejét (expozíciót). Tüzek hősugárzási fluxusának becslése Túlnyomás számítása robbanás következtében 3. Következmény (sérülékenység) vizsgálat Referencia szintekhez tartozó zónák kijelölése

A káros hatás meghatározása a hely és az idő függvényében A légköri koncentrációk számítása meghatározzuk a mérgező anyagot tartalmazó felhőnek a terjedési

6 1.1. Tipikus folyamatok veszélyes anyagok kiszabadulására A veszélyes anyag tároló edényből való kiszabadulása a következő változatokban történhet: 1. Folyadék kiáramlása atmoszferikus nyomás alatt lévő tartályból; 2. Gáz és/vagy folyadék kiáramlása nyomás alatti tartályból, technológiai berendezésből; 3. Gáz és/vagy folyadék kiáramlása nyomás alatti csővezetékből.

Folyadék kiáramlása atmoszferikus nyomás alatt lévő tartályból; 2.

7 Ha a kiáramló gyúlékony anyag gőze/gáza: 1. azonnal meggyullad, és a kiáramlás szűk nyíláson át megy végbe, akkor sugár láng (jet) jön létre; 2. valamelyes késéssel gyullad meg, és az égés a keletkezett gázfelhőben rendkívül nagy sebességgel játszódik le, akkor gőzfelhő robbanás, vagy flash fire jön létre. ( unconfined vapour cloud explosion, UVCE); 3. nem azonnal gyullad meg, hanem meggyulladását távoli gyújtóforrás okozza, akkor gőzfelhő tűz (deflagráció) keletkezik, amely visszafelé égve eljuthat a kiáramlási pontig. Kialakulhat a tűzgömb is.

valamelyes késéssel gyullad meg, és az égés a keletkezett gázfelhőben rendkívül nagy sebességgel játszódik le, akkor gőzfelhő robbanás,

8 Ha a kiáramló folyékony (cseppfolyósított) veszélyes (robbanó, éghető és/vagy mérgező) anyag: 1. A tartály (csővezeték) környékén a felszínen szétterül (tócsát alkot) és ezután gyullad be, akkor tócsatűz keletkezik. 2. Kifolyását külső hő-terhelés okozza, akkor feltételezhetően forrásban van és azonnal begyullad. Ilyenkor "gőzrobbanáshoz vezető forró folyadékról" beszélünk (BLEVE), amelynek az eredménye a tűzgömb. (Ez a jelenség akkor is lejátszódhat, amikor a gőzfelhő nem azonnal robban be.) 3. Pillanatszerű gyorsasággal kerül a szabadba, akkor adiabatikus tágulás következtében éles hőmérséklet csökkenés áll be. Ez a hőmérséklet a kiszabadulás közvetlen környezetében, egyes anyagok esetében akár -100 o Co-t is elérhet. Ilyen helyzetben, más veszélyeztető hatás mellett a nagy mértékű lehűlés hatását is figyelembe kellene venni.

Kifolyását külső hő-terhelés okozza, akkor feltételezhetően forrásban van és azonnal begyullad. Ilyenkor "gőzrobbanáshoz vezető forró folyadékról" beszélünk (BLEVE), amelynek az eredménye a tűzgömb.

9 4. A levegővel nem alkot robbanó elegyet, vagy nem gyullad be, akkor a felhő a környező légtérben lassan eloszlik. Mérgező anyag esetében a felhő által a meghatározott koncentráció szintekkel érintett területeken az élőlények kerülnek veszélybe. 5. Égése során mérgező égéstermékek keletkezhetnek, amelyek az égés hőjének hatására felemelkedve, és a szél hatására elmozdulva nagy távolságban is mérgezési veszélyt jelenthetnek.

Mérgező anyag esetében a felhő által a meghatározott koncentráció szintekkel érintett területeken az

10 N o Eseménysor Oka Következménye 1. Sugárláng (jet) A nyomás alatt kiáramló éghető gőz/gáz azonnal begyullad 2. Gőz/gáz felhő-robbanás (UVCE) 3. Gőz/gáz felhőtűz (deflag-ráció) 4. Tócsatűz (korlátolt és nem korlátolt felületű) A nyomás alatt kiáramló éghető gőz/gáz késéssel gyullad be A éghető gőz/gáz felhő távoli gyújtóforrástól gyullad be A felszínen az éghető folyadék szétterül 5. BLEVE A gőz/gázrobbanást forrásban lévő folyadék okozza 6. Mérgezőanyag (elsődleges, másodlagos) felhőjének terjedése 7. Robbanóanyag egészének felrobbanása Gőz/gáz kiáramlása a tartályból, vagy folyadék tócsa párolgása Robbanás feltételeinek létrejötte (iniciálás) A környezet hő-terhelése Léglökési hullám A környezet hőterhelése, visszaégés a kiszabadulás forrásáig A környezet hő-terhelése A környezet hőterhelése, léglökési hullám, (tűzgömb) Az emberek (állatok), a környezet mérgezése Léglökési hullám.

szétterül 5. BLEVE A gőz/gázrobbanást forrásban lévő folyadék okozza 6. Mérgezőanyag (elsődleges, másodlagos) felhőjének terjedése 7.

11 Eseményfa Event Tree Analysis- ETA Idő Kezdeti esemény Esemény következményét befolyásoló tényező 1 Esemény következményét befolyásoló tényező 2

14 4. Kockázat meghatározás 4.1. Egyéni kockázat (IR) meghatározása: Bemeneti információk: - A terület adatai, térképe - A lehetséges súlyos baleseti események B és azok gyakorisága f B - A lehetséges meteorológiai állapotok M és azok valószínűsége P M - A lehetséges szélirányok φ i és azok valószínűsége P φ - A lehetséges gyújtási módok (eseménysorok) G és azok valószínűsége P G

lehetséges súlyos baleseti események B és azok gyakorisága f B - A lehetséges meteorológiai

15 Az egyéni kockázat számításának menete: 1. Rácshaló meghatározása: Rácspomnt mérete: 25m*25m (300 m ig) 100m*100m (300 m felett) Rácspont (1 m)

16 2. Minden rácspontra: Balesti esemény választása (B, fb) Meteorológiai paraméterek választása (M, Pφ) Gyújtási mód (G, Pg) (lehetséges eseménysor) Elhalálozás valószínűsége számítása P HBi = Toxikus+Hő+Nyomás Minden eseménysor? Igen Minden meteorologia? Igen Összes B? Nem Nem Nem IR = f P P PP ( év B M φ G B M Igen φ i H 1 )

Elhalálozás valószínűsége számítása P HBi = Toxikus+Hő+Nyomás Minden eseménysor?

17 Halálozás egyéni kockázat mérgezésre 3*10-7 görbe: r = 285 méter 10-6 görbe: r = 255 méter 10-5 görbe: r = 80 méter

18 Sérülés egyéni kockázat mérgezésre Run Row Status Individual Risk Contours Audit No: 2709 Factors: Combination 1 Outdoor Risk Run Row Selected: 1 Study Folder: sérülés Risk Level 1e-005 /AvgeYear 1e-006 /AvgeYear 3e-007 /AvgeYear 1e-008 /AvgeYear 1e-009 /AvgeYear Risk Ranking Points bchem Population bchemn Tow n Ignition bchem 3*10-7 görbe: r = 1100 méter 10-6 görbe: r = 820 méter 10-5 görbe: r = 365 méter

1e-006 /AvgeYear 3e-007 /AvgeYear 1e-008 /AvgeYear 1e-009 /AvgeYear Risk Ranking Points bchem

20 4.2. A társadalmi kockázat meghatározása: Bemeneti információk: - A területen elők száma az egyes rácspontokon (N R ) - A lehetséges súlyos baleseti események B és azok gyakorisága f B - A lehetséges meteorológiai állapotok M és azok valószínűsége P M - A lehetséges szélirányok φ i és azok valószínűsége P φ - A lehetséges gyújtási módok (eseménysorok) G és azok valószínűsége P G

A lehetséges meteorológiai állapotok M és azok valószínűsége P M - A lehetséges szélirányok φ i

21 Balesti eseménysor választása (G, PG) Egy rácspont választása R Elhalálozás valószínűsége számítása P HG = Toxikus+Hő+Nyomás Halottak száma : dng G,R =N R *P G,R Összes R? Nem Összes G? Igen: N B Nem Igen F-N görbe meghatározása

22 FN N görbe számítása: FN: -annak a valószínűsége, hogy a veszélyes üzem körül a halottak száma N vagy annál nagyobb. - kummulatív frekvencia: össze adjuk valamennyi baleseti eseménysor valószínűségét valamennyi lehetséges esetre, ahol a halottak várható száma egy adott szám, vagy annál nagyobb FN = N f G G = = M G R f G dn φ ( N G, R f B G P N) M P P φ G

Hasonló dokumentumok

Súlyos ipari baleseti eseménysorok, lehetséges hatások és következmények bemutatása

Súlyos Iparibaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság, KKB Veszélyhelyzeti Központ Közös Gyakorlása Budapest, 2006. december 13. Súlyos ipari baleseti eseménysorok, lehetséges hatások és következmények