A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2017) 407 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Kilencedik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról {SWD(2017) 278 final} HU HU

2 I. BEVEZETÉS A hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról szóló kilencedik havi jelentés két fő pillér mentén vizsgálja az eddigi fejleményeket: a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, illetve az azokat támogató eszközök felszámolása; valamint az e fenyegetéssel szembeni védelmünk megerősítése és ellenálló képességünk kiépítése. A jelentés ismerteti, hogy a Bizottság milyen következtetéseket vont le a belső biztonság területére irányuló uniós fellépés átfogó értékeléséből, amelyet szintén most tesz közzé 1. A 2016 decemberében indított értékelés a terrorizmus kezelésére, a radikalizálódás megelőzésére, a szervezett bűnözés felszámolására és a számítástechnikai bűnözéssel szembeni küzdelemre irányuló tagállami erőfeszítéseket támogató uniós szakpolitikák és eszközök relevanciáját és hatékonyságát vizsgálta. A belső biztonság területén végrehajtott uniós szintű intézkedések tekintetében az értékelés a bizottsági szolgálatok által végzett belső elemzésen, a tagállami hatóságokkal és az uniós ügynökségekkel közösen végzett felméréseken, valamint az érintett felek széles körével köztük az Európai Parlamenttel, a nemzeti parlamentekkel, a civil társadalommal, agytrösztökkel, a tudományos élet szereplőivel és iparági képviselőkkel folytatott inkluzív párbeszéden alapul. Az átfogó értékelés összességében pozitív eredménnyel zárult, és alátámasztja a fő uniós biztonságpolitikai eszközök relevanciáját, egyúttal azonban rámutat azokra a kihívásokra és hiányosságokra is, amelyek kihatnak a biztonsági unión belüli hatékony együttműködésre. A mostani jelentés felvázolja, hogy a Bizottság milyen lehetőségeket lát e kihívások és hiányosságok kezelésére, és ezáltal az uniós biztonságpolitika hatékonyságának további fokozására. Az elképzelések között szerepel a meglévő szakpolitikák és eszközök továbbfejlesztésének és kiigazításának szükségessége a terrorizmussal összefüggő, folyamatosan változó fenyegetés kezelése érdekében, amint az az Európai Tanács június i következtetéseiből 2, a G20-ak terrorizmus elleni küzdelemről szóló, július 7-i cselekvési tervéből 3, valamint a május 26-i taorminai G7-csúcstalálkozón kiadott, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemről szóló nyilatkozatból 4 is kitűnik. A jelentés továbbá frissített képet nyújt a biztonsággal kapcsolatos kiemelt kezdeményezések végrehajtásának állásáról, és kitér azokra a következő lépésekre is, amelyek a kulturális javak tiltott kereskedelme révén történő terrorizmusfinanszírozás megelőzését, valamint az információs rendszerek interoperabilitásának javításán és teljes körűvé tételén keresztül az információcsere javítását szolgálják. Ami a nem jogalkotási intézkedéseket illeti, a jelentés bemutatja az online radikalizálódás megelőzése, a puha célpontok védelmének megerősítése és a nemzeti fellépésnek a belső biztonsággal kapcsolatos szakpolitikákra irányuló uniós finanszírozás általi támogatása céljából hozott legújabb intézkedéseket. Végül a jelentés a hatékony és valódi biztonsági unió kiépítése szempontjából releváns, a külső dimenziót érintő közelmúltbeli fejleményekre is kitér. II. AZ UNIÓS BIZTONSÁGPOLITIKA ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE 1. Az értékelés általános eredménye: a tagállamok támogatását célzó uniós fellépés hozzáadott értéket képvisel SWD(2017) 278 final ( )

3 Az átfogó értékelés azt mutatja, hogy az érdekelt felek szerint a belső biztonság területén megvalósuló uniós fellépés és az alkalmazott eszköztár a pozitív eredmények elérése szempontjából megfelelő, releváns és hatékony. Az általános vélemény szerint a belső biztonsággal kapcsolatos uniós szakpolitikák hozzáadott értéket képviselnek a tagállami intézkedések támogatása terén, és összhangban állnak a biztonság garantálására vonatkozó tagállami operatív felelősséggel, valamint a Szerződések által az uniós intézményekre és ügynökségekre ruházott támogató szereppel. Sem jelentős negatív mellékhatások, sem jelentős párhuzamosságok vagy átfedések nem kerültek azonosításra. Az átfogó értékelés kifejezetten hangsúlyozza az uniós fellépés hozzáadott értékét az információcsere és az operatív koordináció előmozdítása terén. A különböző eszközök köztük a Schengeni Információs Rendszer, a közös nyomozócsoportok, az európai elfogatóparancs és a kölcsönös jogsegély elősegítik a nemzeti hatóságok számára az információk és bizonyítékok gyűjtését és megosztását, ami lehetővé teszi az operatív intézkedések összehangolt végrehajtását és az elkövetők bíróság elé állítását. Emellett az értékelés általános eredménye szerint az uniós intézkedések hozzájárulnak a terrorizmus, a súlyos és szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti kapacitások javításához, többek között képzéseken, a bevált gyakorlatok megosztásán és határokon átnyúló együttműködésen keresztül. A szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklus és a hasonló együttműködési keretek segítenek meghatározni a tagállami hatóságok nemzeti szintű, illetve uniós dimenziójú operatív fellépéseire vonatkozó közös prioritásokat. A bel- és igazságügy területén működő uniós ügynökségek tevékenységi területük központi szereplőivé váltak, amit jól példáz az Europol által a szakosított központjain 5 keresztül nyújtott támogatás, vagy az Eurojust által az európai elfogatóparancs és az európai nyomozási határozat végrehajtásának megkönnyítésében betöltött szerep. Az uniós jog tekintetében az átfogó értékelésből az derült ki, hogy az érdekelt felek összességében elégedettek a belső biztonság területén kialakított uniós jogszabályi kerettel és az általa megteremtett jogbiztonsággal. A belső biztonsági politika uniós jogi kerete sokat fejlődött az idők folyamán, és bebizonyosodott, hogy képes alkalmazkodni a folyamatosan változó veszélyekhez. Az átfogó értékelés során nem derült fény jelentős jogalkotási hiányosságokra, ugyanakkor a jelek szerint szükség van az uniós jogszabályi keret célirányos módosítására és kiegészítésére egyrészt a folyamatosan változó fenyegetések kezelése, másrészt a meglévő szabályozás észszerűsítése érdekében, ezáltal egyszerűsítve a szabályokat a gyakorlatban alkalmazó szereplők dolgát (lásd a II. szakasz 2. pontját, az e megállapításokból levont bizottsági következtetéseket is beleértve). Az átfogó értékelés megerősíti, hogy az uniós biztonságpolitika fő sajátosságainak egyike az alapvető jogok tiszteletben tartása, a Szerződésekben rögzített jogi kötelezettséggel összhangban. Az Európai Unió Bírósága által gyakorolt hatékony bírósági ellenőrzésen túlmenően számos, a Bizottság által kialakított mechanizmus is biztosítja az alapvető jogok érvényesítését a jogalkotási és szakpolitikai javaslatok kidolgozása során. Ez magában foglalja a tervezett szakpolitikai intézkedések alapvető jogokra gyakorolt hatásának értékelését, ami beépül a minőségi jogalkotás keretében végzett hatásvizsgálatba 6, vagy az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének egyes konkrét 5 6 A Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja, a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ és a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja. Lásd: Az alapvető jogoknak a hatásvizsgálatok végzése során történő figyelembevételére vonatkozó gyakorlati útmutatásról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum (SEC(2011)567 final, ). 3

4 kezdeményezések korai munkafázisaiba való bevonását. Az információs rendszerek interoperabilitására irányuló, folyamatban lévő munka azon területek közé tartozik, ahol az európai adatvédelmi biztos és az EU Alapjogi Ügynöksége által megfogalmazott szempontokat és iránymutatásokat már az új szakpolitikai megközelítés kidolgozásának korai szakaszában figyelembe veszik 7. Az alapjogi megfontolások szintén előtérbe kerülnek az uniós eszközök és szakpolitikák hatásának és eredményességének értékelésekor, amelynek keretében azt vizsgálják, hogy azok továbbra is szükségesek, arányosak és a célnak megfelelőek-e. A Bizottság segítséget nyújt a nemzeti hatóságoknak annak biztosításához, hogy a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtása összhangban álljon az alapvető jogokkal. A Bizottság változatlanul alkalmazza és továbbfejleszti ezeket a mechanizmusokat annak érdekében, hogy az alapvető jogok maradéktalanul érvényesüljenek az uniós biztonságpolitika területén, azzal a szemlélettel összhangban, miszerint a polgárok biztonságának védelme és az alapvető jogok tiszteletben tartása kölcsönösen kiegészíti egymást. 2. A hatékony uniós biztonságpolitikát övező fő kihívások és azok kezelésének lehetőségei Az átfogó értékelés összességében pozitív képet nyújt, mindazonáltal olyan kihívásokat és hiányosságokat is azonosít, amelyek károsan hatnak a biztonsági unión belüli együttműködésre. Ezek a kihívások és hiányosságok a következőképpen foglalhatók össze: a nemzeti szintű végrehajtás hiányosságai csökkentik egyes uniós szakpolitikák és eszközök hatékonyságát, egyes uniós eszközök összetettsége megnehezíti, hogy a nemzeti hatóságok teljes mértékben kihasználják azokat, a korlátozott nemzeti szintű kapacitások szükségessé teszik az erőforrások és a szakértelem uniós szintű fokozott összevonását és a szakpolitikai területek közötti szinergiák kiaknázását, a folyamatosan változó fenyegetésekre való tekintettel az EU-nak korszerűsítenie kell eszközeit. E kihívások és hiányosságok azonosításával az átfogó értékelés igazolja a Bizottság által nemrégiben elindított számos szakpolitikai kezdeményezés szükségességét, és további fellépésre ösztönöz. A Bizottság a minőségi jogalkotásra vonatkozó elvekkel összhangban nyomon fogja követni ezeket a megállapításokat. Az uniós intézkedések maradéktalan végrehajtásának támogatása Az átfogó értékelés azt mutatja, hogy a belső biztonsággal kapcsolatos számos kulcsfontosságú uniós szakpolitika és eszköz tagállamok általi nemzeti szintű végrehajtása nem teljes körű. Példaként említhetők a szervezett bűnözésre vonatkozó jogszabályok 8, vagy a DNS-adatok, ujjlenyomatok és gépjármű-nyilvántartási adatok cseréjére vonatkozó prümi keret 9. Ezen eszközök hiányos végrehajtása visszaveti hatékonyságukat, és megakadályozza, hogy valamennyi tagállam maradéktalanul kiaknázza az általuk kínált lehetőségeket. A Bizottság az átültetési idő folyamán továbbra is segítséget nyújt a tagállamoknak az uniós jogszabályok végrehajtásához. Ezt példázza az európai utasnyilvántartási Lásd: Hetedik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról (COM(2017) 261 final, ). Konkrétan a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló kerethatározat (a Tanács 2008/841/IB kerethatározata, ). A Tanács 2008/615/IB és 2008/616/IB határozata ( ). 4

5 adatállományról (PNR) szóló, május 25-ig átültetendő irányelv 10 végrehajtásához nyújtott támogatás. A Bizottság végrehajtási tervet 11 készített, kiegészítő finanszírozást bocsátott rendelkezésre, és rendszeres találkozókat szervez a tagállami szakértőkkel a vonatkozó ismeretek, szakértelem és bevált gyakorlatok megosztása céljából (lásd a III. szakasz 1. pontját). Egy másik példa a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló, május 9-ig átültetendő irányelv (kiberbiztonsági irányelv) 12 folyamatban lévő végrehajtása. Az átfogó értékelés megállapításaival összhangban a Bizottság kiemelt figyelmet fog szentelni a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelv 13 és a terrorizmusfinanszírozásról szóló, nemrégiben elfogadott jogszabályok 14 végrehajtásának, mivel az értékelésből az derült ki, hogy egyes érdekelt felek kiemelték az említett jogi eszközök végrehajtása során felmerülő nehézségek kockázatát. A Bizottság emellett változatlanul ellátja a Szerződések őreként betöltött szerepét, és kötelezettségszegési eljárást kezdeményez minden olyan esetben, amikor ezt az uniós jog belső biztonság területén való teljes körű alkalmazásának biztosítása megköveteli. Az átfogó értékelés megállapításaival összhangban a Bizottság a rá ruházott végrehajtási jogkörök alkalmazását továbbra is olyan intézkedésekkel ötvözi, amelyek az ismeretek és a szakértelem érintett tagállamokkal való megosztását célozzák. Ennek egyik példája, hogy a Bizottság a prümi keret végrehajtását elmulasztó néhány tagállammal szemben folytatott kötelezettségszegési eljárásokkal párhuzamosan technikai támogatást is nyújt (lásd a III. szakasz 1. pontját). A tagállami hatóságok a végrehajtási folyamatban tapasztalható késedelmek jelentős okaként említették a szakértelem és a finanszírozási források hiányát, különösen az új vagy frissített információk esetében. A Bizottság megjegyzi, hogy a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéből igénybe vehető uniós finanszírozás, ám annak tagállami felhasználása javításra szorul, hiszen a június 15-i adatok szerint a felhasználási arány csupán 26 % (lásd a III. szakasz 2. pontját). A Bizottság továbbra is segítséget nyújt a tagállamoknak a rendelkezésre álló források lehető legjobb felhasználása érdekében. Az uniós eszközök egyszerűsítése Az átfogó értékelés arra enged következtetni, hogy bizonyos esetekben a vonatkozó uniós jogszabályok összetettsége gátolja az uniós eszközök nemzeti hatóságok általi hatékony felhasználását. Példaként említhető a bűnüldöző hatóságok uniós információs rendszerekhez való hozzáférésére irányadó számos eltérő uniós szabály, vagy az elektronikus bizonyítékokhoz való határon átnyúló hozzáférési jog megszerzésére vonatkozó hatályos jogi keret mindkét eszköz a területiség hagyományos elveit tükrözi, ezért az elektronikus szolgáltatások és az adatáramlás joghatóságokon átnyúló jellege problémákat vet fel. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a különböző eszközöket hosszú idő alatt alakították ki, ami egyes esetekben az eszközök összetett halmazát eredményezte, ez pedig megnehezíti felhasználásukat a nemzeti hatóságok számára. Mindemellett az uniós jogszabályok nem feltétlenül teremtettek egyértelmű helyzetet a fogalommeghatározásokat illetően, így az egyes tagállamokban eltérő szabályokat alkalmaznak, ami gátolja az operatív együttműködést. Kifejezetten ez volt a helyzet a terrorizmus elleni küzdelem terén, mielőtt elfogadták a (EU) 2016/681 irányelv ( ). SWD(2016) 426 final ( ). (EU) 2016/1148 irányelv ( ). (EU) 2017/541 irányelv ( ). (EU) 2015/849 irányelv ( ). 5

6 terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvet 15, amely bűncselekménynek nyilvánítja a terrorizmus finanszírozását, a terrorizmus céljával végzett kiképzést vagy utazást, valamint az ilyen utazás szervezését vagy megkönnyítését. A Bizottság már intézkedett az uniós jogszabályok összetettségének kezelése érdekében, amely problémára az átfogó értékelés is rámutatott. Az információcsere területén a Bizottság a nemzeti hatóságok munkáját hátráltató akadályként azonosította a különböző irányítású információs rendszerek összetett együttesét 16, és javaslatot tett a megoldás irányába mutató további lépésekre, konkrétan az információs rendszerek közötti interoperabilitás megteremtésére 17, beleértve a bűnüldözési célú hozzáférés szabályozásának észszerűsítését is, az alapvető jogok különösen az adatvédelem tiszteletben tartása mellett. A Bizottság ugyancsak felülvizsgálta az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférési jog megszerzésére vonatkozó mechanizmusokat. Ennek alapján gyakorlati intézkedésekkel igyekszik javítani az ilyen jellegű hozzáférést a hatályos jogi kereten belül, és ezzel egyidejűleg hatásvizsgálatot végez egy esetleges jövőbeli jogalkotási intézkedés előkészítése jegyében 18. A Bizottság szintén felülvizsgálja az átfogó értékelés keretében potenciálisan elavultként vagy idejétmúltként azonosított jogi aktusokat novemberében a Bizottság 24 jogi aktus hatályon kívül helyezésére tett javaslatot a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén 19. A társjogalkotók január 20-án elfogadták a javaslatokat, és összesen 26 jogi aktust helyeztek hatályon kívül 20. Az átfogó értékelés ezen túlmenően rávilágít arra, hogy a képzés igen jelentős szerepet játszik a végfelhasználók meglévő uniós eszközökre vonatkozó ismereteinek bővítésében, valamint ezen eszközök hatékony felhasználására vonatkozó képességük javításában. Az érdekelt felek továbbá megemlítették, hogy az állami tisztviselők cseréjére és kirendelésére vonatkozó programok hozzáadott értéket képviselnek az uniós eszközök felhasználásával kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása terén. A Bizottság az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL) folytatott szoros együttműködés révén annak biztosítására törekszik, hogy a CEPOL képzési programja illeszkedjen a biztonság területére vonatkozó uniós prioritásokhoz, és az Ügynökség a július 1. óta hatályos új mandátumát 21 maradéktalanul kihasználva hozzájáruljon ahhoz, hogy a tagállami tisztviselők elsajátítsák a többi tagállambeli partnerekkel való hatékony együttműködéshez szükséges tudást és készségeket. A Bizottság egy sor olyan képzési programot támogat, amelyet az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) dolgozott ki a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos uniós jogszabályokat alkalmazó ügyészek és bírók számára (EU) 2017/541 irányelv ( ). Lásd: A Bizottság közleménye a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerekről (COM(2016) 205 final, ). Lásd: Hetedik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról (COM(2017) 261 final, ). Lásd: Nyolcadik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról (COM(2017) 354 final, ). COM(2014) 713 final, COM(2014) 714 final és COM(2014) 715 final ( ). A javaslatok alapjául a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos jogi aktusok értékelés szolgált, amely a Lisszaboni Szerződés 36. jegyzőkönyvében meghatározott átmeneti rendelkezések alkalmazásának végére való tekintettel készült. (EU) 2016/93 rendelet, (EU) 2016/94 rendelet és (EU) 2016/95 rendelet ( ). (EU) 2015/2219 rendelet ( ). 6

7 Uniós szintű kapacitásépítés az erőforrások és a szakértelem összevonása, valamint a szinergiák kiaknázása révén Az átfogó értékelés megállapította, hogy vannak még kiaknázatlan lehetőségek az erőforrások uniós szintű összevonása terén. Amikor az egyes tagállamok nem rendelkeznek elegendő célzott szakértelemmel vagy erőforrással, az uniós szintű közös kapacitások kialakítása potenciális előnyökkel járhat. Az érdekelt felek ezzel összefüggésben mindenekelőtt a technológiaintenzív területeket említették, amilyen például a kiberbiztonság, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok, vagy a nagy adathalmazok, illetve a nyílt forráskódú adatbázisok elemzése. Az uniós ügynökségek meghatározó szerepet játszanak a közös erőforrások biztosításában az egyes tagállamok számára. Például az Europolon belül működő Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3) bűnügyi szakértelem biztosításán, illetve a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos, nyilvános, magán- vagy nyílt forrásokból származó információk rendelkezésre bocsátásán keresztül támogatja a nemzeti hatóságokat a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem és a kiterjedt kibertámadásokkal szembeni bűnüldözési válaszintézkedések területén. Az Europol keretében a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja és a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja ugyancsak hasonló támogató feladatokat lát el saját tevékenységi területén. További példa az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) által betöltött szerep a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv (kiberbiztonsági irányelv) keretében folytatott tagállami együttműködés előmozdítása terén. Az átfogó értékelés szerint az érdekelt felek rendkívül értékesnek tartják az uniós ügynökségek által nyújtott támogatást. A Bizottság annak biztosítására törekszik, hogy az uniós ügynökségeknek a támogató funkció betöltéséhez szükséges valamennyi eszköz a rendelkezésükre álljon. Az uniós szintű hálózatok ugyancsak lehetőséget kínálnak a belső biztonság egyes konkrét területeivel kapcsolatos szakértelem összevonására. Az átfogó értékelés kiemeli az uniós ügynökségek tevékenységét kiegészítő és az operatív együttműködést ösztönző európai hálózatok, illetve együttműködési struktúrák hozzáadott értékét. Különféle területekre szakosodott hálózatok tartoznak ide, mint például: környezeti bűnözés elleni fellépés (EnviCrimeNet), kábítószer-kereskedelem (a tengeri elemző és műveleti központ kábítószerekkel foglalkozó részlege), bűnmegelőzés (európai bűnmegelőzési hálózat), különleges intervenciós egységek (Atlasz-hálózat), vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok (CBRN tanácsadói csoport), valamint közlekedésbiztonság (Airpol és Railpol). A Bizottság szükség esetén továbbra is a hálózati megközelítést alkalmazza, amint azt a nemrégiben létrehozott, puha célpontok védelmével foglalkozó uniós szakpolitikai csoport esetében is teszi, ezáltal előmozdítva a strukturáltabb információcserét és a bevált gyakorlatok megosztását a puha célpontok védelmére irányuló operatív fellépésekre vonatkozóan. Az átfogó értékelésből kitűnik, hogy a terrorizmushoz, a súlyos bűnözéshez és a számítástechnikai bűnözéshez kapcsolódó kihívások átfogó jellegéből adódóan további lehetőségek kínálkoznak a biztonságpolitika és a kapcsolódó szakpolitikai területek közötti, uniós szintű szinergiák kiaknázására. Példaként említhető a rendőrség, a határőrség és a vámhatóságok közötti szorosabb együttműködés iránti igény, vagy a biztonságpolitika és a közlekedéspolitika közötti kapcsolódási pontok kihasználása többek között a légi közlekedés védelme vagy a tengeri védelem területén. A Bizottság az ágazatokon átívelő fellépés iránti igényre reagálva létrehozta a célzottan a biztonsági unióval foglalkozó biztosi tárcát, és felállította a Bizottság egészének szakértelméből merítő, átfogó munkacsoportot, amely az illetékes biztos tevékenységét segíti. 7

8 Az átfogó értékelés kiemeli, hogy az uniós dimenzió hozzáadott értéket teremt a nemzeti hatóságok számára azáltal, hogy kapcsolatba hozza egymással a közszférán kívüli különböző szereplőket. Az érdekelt felek megemlítették a közigazgatási szervek és az ipar közötti együttműködés jelentőségét a számítástechnikai bűnözéssel és az online radikalizálódással szembeni fellépés területén, továbbá a helyi szakemberek, tudományos dolgozók és kutatók bevonásának fontosságát a közösségekben zajló erőszakos radikalizálódás megelőzését célzó munkába. A Bizottság változatlanul támogatja ezeket az erőfeszítéseket többek között az uniós internetfórumon és az uniós radikalizálódástudatossági hálózat kiválósági központján keresztül. A Bizottság ezen túlmenően mérlegelni fogja az érdekelt felek széles körét felölelő, biztonságpolitikai témájú rendszeres stratégiai párbeszédek megszervezését. A folyamatosan változó fenyegetések kezelése Az uniós biztonságpolitika előtt álló alapvető kihívások egyike annak biztosítása, hogy az eszközök képesek legyenek naprakész válaszokat adni a folyamatosan változó biztonsági fenyegetésekre. Az átfogó értékelés azt mutatja, hogy az új vagy kialakulóban lévő fenyegetések miatt több ízben is szükség volt a belső biztonság terén meglévő uniós eszközök, illetve jogszabályok célirányos felülvizsgálatára. A terrorizmus elleni küzdelmet illetően a belső biztonságra irányuló uniós fellépés átfogó keretelvei változatlanul érvényesek, és lehetővé teszik az egyes eszközök kiigazítását a gyorsan változó biztonsági körülményeknek megfelelően. A Bizottság folytatja a belső biztonság területén meglévő eszközök célzott módosítása iránti igények felmérését. Ennek legújabb példái közé tartozik a radikalizálódással foglalkozó magas szintű munkacsoport 22 létrehozása, amely a példátlan méreteket öltő radikalizálódás kezelését célzó uniós szakpolitikák továbbfejlesztését hivatott elősegíteni, valamint a évi kiberbiztonsági stratégia közelgő felülvizsgálata a számítástechnikai bűnözés jelentette fokozódó veszéllyel szembeni naprakész és hatékony válaszlépések biztosítása érdekében. Az Európai Parlament hamarosan megalakuló, terrorizmussal foglalkozó különbizottsága 23 újabb lehetőséget biztosít annak elemzésére, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló, meglévő uniós intézkedések lehetővé teszik-e az Európát érintő, folyamatosan változó terrorista veszélyre való reagálást, és ezzel egyidejűleg a kezelendő gyakorlati és jogi akadályok azonosításának fórumaként is szolgál. A Bizottság tevékenyen részt kíván venni a különbizottság munkájában, és olyan eredmények elérésére törekszik, amelyek megalapozhatják az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságával (LIBE) és a Tanáccsal közösen megvalósuló, jövőbeli együttes fellépést. III. A BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉSEK VÉGREHAJTÁSA 1. Jogalkotási kezdeményezések július 13-án a Bizottság elfogadta a harmadik országból tiltott módon kivitt kulturális javak EU-ba történő behozatalának és EU-n belüli tárolásának megelőzéséről Lásd: Nyolcadik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról (COM(2017) 354 final, ). 8

9 szóló rendeletre irányuló javaslatot 24, amelynek célja a kulturális javak tiltott kereskedelmének visszaszorítása, a terrorizmusfinanszírozás leküzdése és a kulturális örökség védelme. Ez újabb lépést jelent a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fokozásáról szóló, februári cselekvési terv 25 végrehajtása terén, és ezzel egyidejűleg az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa felhívásának 26 is eleget tesz, miszerint fel kell lépni a kulturális javak tiltott kereskedelme ellen, különös tekintettel a fegyveres konfliktus sújtotta övezetből származó kulturális javakra, valamint a terrorista csoportok által végrehajtott, vagy azoknak hasznot hozó ilyen cselekményekre. A társjogalkotók általi elfogadást követően a Bizottság javaslata bevezeti az importált kulturális javak fogalmának közös meghatározását, garantálja, hogy az importőrök kellő gondossággal járjanak el a kulturális javak harmadik országokból való vásárlása során, meghatározza a kulturális javak legális eredetének tanúsítására szolgáló egységes információkat, valamint hatékony elrettentő eszközöket biztosít a tiltott kereskedelemmel szemben. A Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy kezeljék prioritásként a javaslatot. A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerekkel kapcsolatos munka területén szintén újabb előrelépés történt július 12-én az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) és a Tanácson belüli Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) megerősítette a határregisztrációs rendszerről kialakított megállapodást. A Bizottság által 2016 áprilisában javasolt 27 rendszer rögzíteni fogja az EU külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépési adatait, és ezáltal hozzájárul a külső határigazgatás és a belső biztonság javításához. A határregisztrációs rendszerről kialakított politikai megállapodás fontos lépés az uniós információs rendszerek interoperabilitásának 2020-ig történő megvalósítása felé, és összhangban áll a határigazgatási és biztonsági célú adatkezelés új bizottsági megközelítésével 28. A Bel- és Igazságügyi Tanács július 6 7-i tallinni informális ülésén a tagállamok újfent vállalták az információs rendszerek interoperabilitására irányuló munka prioritásként való kezelését. A Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy gyorsítsák fel a munkát az információs rendszerekről szóló, kapcsolódó jogalkotási javaslatokra vonatkozóan, amelyek jelenleg a tárgyalási szakaszban vannak 29. Ugyancsak folytatódik a meglévő rendszerek végrehajtására és azok előnyeinek teljes mértékű kihasználására irányuló munka ez szintén kulcsfontosságú cselekvési területnek számít a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek szempontjából. Az utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló irányelv végrehajtásához nyújtott támogatás részeként a Bizottság szolgálatai június 22-én ötödik alkalommal rendeztek találkozót a tagállami szakértőkkel a releváns ismeretek, szakértelem és bevált gyakorlatok megosztása céljából. Mivel már csak kevesebb mint egy év COM(2017) 375 final ( ). COM(2016) 50 final ( ). A cselekvési terv végrehajtásának jelenlegi helyzetéről szóló áttekintést lásd: Nyolcadik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról (COM(2017) 354 final, ). Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának sz. határozata ( ). COM(2016) 194 final ( ). Lásd: Hetedik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról (COM(2017) 261 final, ). Ezek a következők: az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozására irányuló javaslat (COM(2016) 731 final, ), a Schengeni Információs Rendszer megerősítésére irányuló javaslatok (COM(2016) 881 final, 882 final és 883 final, ), az Eurodacról szóló javaslat (COM(2016) 272 final, ), valamint a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási adatok Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren (ECRIS) keresztüli uniós cseréjének elősegítését célzó kiegészítő javaslat (COM(2017) 344 final, ). 9

10 van hátra az átültetési határidő leteltéig (2018. május 25.), a Bizottság ismét felszólította a tagállamokat, hogy fokozzák a működőképes PNR-rendszer időben történő létrehozására irányuló erőfeszítéseiket, hiszen a terrorizmusveszély kezelésének egyik kiemelkedő fontosságú eszközéről van szó. Azokhoz a tagállamokhoz, ahol a végrehajtási folyamat nem tűnik kellően előrehaladottnak, a Bizottság levelet intézett az esetlegesen felmerülő akadályok áthidalása és a további támogatási lehetőségek felmérése érdekében, a PNR-irányelv végrehajtásával már jól álló számos tagállam által felkínált kétoldalú segítségnyújtást is beleértve. Jóllehet egyes tagállamok előrelépést tettek a prümi határozatok 30 végrehajtása terén, a maradéktalan végrehajtás biztosítása érdekében a Bizottság kénytelen élni a kötelezettségszegési eljárás indítására vonatkozó hatáskörével. A Bizottság e célból május 18-án indokolással ellátott véleményt küldött Horvátországnak, Írországnak és Olaszországnak. A Szerződések szerinti hatásköreinek kihasználásán túl a Bizottság továbbra is finanszírozási forrásokat biztosít a tagállamoknak a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéből a vonatkozó nemzeti programok végrehajtásához. A Bizottság a évben további 22 millió EUR-t különít el ezekre a nemzeti programokra, amely összeg a prümi keret végrehajtásához is igénybe vehető július 7-én a Bel- és Igazságügyi Tanács Tallinnban tartott informális ülésén az igazságügyi miniszterek megvitatták a vagyonbefagyasztást és vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismerésére irányuló bizottsági javaslatot 31. A Bizottság felkéri a társjogalkotókat a javaslattal kapcsolatos munka mielőbbi befejezésére annak érdekében, hogy javuljon a vagyonvisszaszerzés az uniós dimenziójú ügyekben. 2. Nem jogalkotási intézkedések végrehajtása Az online radikalizálódással szembeni fellépés továbbra is a terrorizmus elleni küzdelem egyik prioritását jelenti, és a Bizottság az e kihívás kezelésére irányuló tagállami erőfeszítésekhez nyújtott támogatás fokozására törekszik. Az uniós internetfórum június 27-én tartott vezető tisztviselői szintű ülése nyomán az uniós internetfórum tagjai július 17-én előterjesztették az online terrorista tartalmak elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervet. A tervben felvázolt intézkedések az interneten megjelenő tiltott terrorista tartalmak automatikus észlelésének előmozdítását, a releváns technológiák és eszközök kisebb vállalkozásokkal való megosztását, a hasítófüggvény-adatbázis maradéktalan létrehozását és kiaknázását, valamint az alternatív narratívák tekintetében a civil társadalom helyzetének megerősítését célozzák. A probléma sürgősségére való tekintettel a Bizottság szolgálatai szeptemberben megrendezik az uniós internetfórum újabb vezető tisztviselői szintű ülését, és a biztonsági unióról szóló, következő eredményjelentések egyikében beszámolnak a cselekvési terv végrehajtása terén tett előrelépésekről A szóban forgó tanácsi határozatok (2008/615/IB és 2008/616/IB, ) kiemelt figyelmet fordítanak a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre. Olyan szabályokat és eljárásokat vezetnek be, amelyeknek köszönhetően a tagállamok gyors kereséseket hajthatnak végre egymás DNS-elemzési állományaiban, ujjnyomat-azonosító rendszereiben és gépjármű-nyilvántartási adatbázisaiban. A tanácsi határozatokat a tagállamoknak 2011 augusztusára kellett volna maradéktalanul végrehajtaniuk. COM(2016) 819 final ( ). A Bizottság az elmúlt két év során az uniós internetfórum keretében együttműködést folytatott a fő internetes platformokkal, a tagállamokkal és más érdekelt felekkel annak érdekében, hogy biztosított legyen az online terrorista tartalmak önkéntes eltávolítása, a civil társadalom pedig támogatást kapjon az alternatív narratívák terjesztése terén. 10

11 A közelmúltbeli terrorista támadások újfent ráirányították a figyelmet arra, hogy meg kell erősíteni a puha célpontok védelmét, amihez innovatív megoldásokra van szükség a forgalmas helyek védelme érdekében. A Bizottság szolgálatai május én műhelytalálkozót tartottak tagállami és harmadik országokbeli szakértők részvételével, ahol lehetőség nyílt a puha célpontok védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatok és levont tanulságok megosztására. A terrorizmus elleni küzdelem világfóruma keretében megrendezett műhelytalálkozó kiegészítette azt a 2017 februárjában indult kezdeményezést, amelynek célja egy uniós szakpolitikai és szakértői platform kialakítása a puha célpontok ellen elkövetett támadásokkal szembeni uniós ellenálló képesség javítása érdekében. Ezen túlmenően a Bizottság támogatásával megvalósuló gyakorlati intézkedésként a belga és a holland rendőrség speciális erői június 29-én a puha célpontokkal kapcsolatos, határokon átnyúló gyakorlatot tartottak, amelynek részeként állami iskolákat célzó összehangolt terrorista támadásokat szimuláltak. A rendőrség, az elsődleges beavatkozók és az állami veszélyhelyzet-reagálási csapatok részvételével lebonyolított gyakorlat a felkészültség és a válságkezelési funkciók felmérését szolgálta a szomszédos országokban egyidejűleg végrehajtott támadások esetén. A Bizottság szolgálatai egy különleges tájékoztató ülés keretében valamennyi tagállammal meg kívánják osztani a gyakorlat során azonosított bevált módszereket. Az uniós finanszírozás fontos eszközt jelent a hatékony és valódi biztonsági unió kiépítéséhez szükséges lépések tagállami végrehajtásának támogatása szempontjából. A terrorizmus, a szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés jelentette, folyamatosan változó fenyegetésre való tekintettel a Bizottság 2017-ben 90 millió EUR-t fordít az uniós fellépések támogatására a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéből 33, ami a 2016-ban biztosított összeg kétszeresének felel meg. A belső biztonság területén megvalósuló, határokon átnyúló intézkedések finanszírozási prioritásait meghatározó éves munkaprogram 34 olyan projekteken keresztül kívánja támogatni a terrorizmus elleni tagállami erőfeszítéseket, amelyek a terrorimusfinanszírozás megelőzésére, a radikalizálódás leküzdésére, az alternatív narratívák terjesztése terén a civil társadalomnak való támogatásnyújtásra, valamint a kritikus infrastruktúra védelmének megerősítésére irányulnak. A Bizottság emellett finanszírozást biztosít a prioritást képező bűncselekménytípusok például az emberkereskedelem, a kábítószer-kereskedelem, a tűzfegyver-kereskedelem és a környezeti bűnözés elleni küzdelmet célzó, határokon átnyúló projektekhez 35. A rendőrségi együttműködést támogató eszköz keretében újdonságnak számít, hogy a évi éves munkaprogram forrásokat irányoz elő a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelmet célzó projektekre. Ez a folyamatosan változó kiberfenyegetést tükrözi, amit alátámasztanak a közelmúltbeli számítógépes támadások és az a tény is, hogy az elkövetők egyre kifinomultabban és egyre hatékonyabban használják ki a technológiai eszközöket a szervezett bűnözés csaknem valamennyi területén. Az információcsere javítása érdekében a Bizottság olyan projektek finanszírozását tervezi, amelyek a meglévő uniós információs rendszerek kínálta előnyök maximális kiaknázását célozzák. Ez prioritásnak számít a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerekre vonatkozó munkában 36, és hozzájárul az uniós információs rendszerek interoperabilitásának (EU) 513/2014 rendelet ( ). A Bizottság 2017 szeptemberében kívánja elfogadni a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéből finanszírozott uniós intézkedésekre vonatkozó évi éves munkaprogramot. A prioritásként azonosított bűnügyi fenyegetéseket lásd: Hatodik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról (COM(2017) 213 final, ). COM(2016) 205 final ( ). 11

12 megteremtésére irányuló erőfeszítésekhez 37. Végül a Bizottság finanszírozási forrásokat kíván biztosítani a határokon átnyúló rendőrségi együttműködés megerősítéséhez, a schengeni térségen belüli arányos rendőrségi ellenőrzésekről és rendőrségi együttműködésről szóló, májusi ajánlásának 38 megfelelően. Ez a finanszírozás a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközéből a vonatkozó nemzeti programok végrehajtásához a tagállamok számára nyújtott támogatáson felül értendő. A Bizottság a közötti időszakban összesen 754 millió EUR támogatást nyújt 26 tagállamnak a bűnözés elleni küzdelemre, valamint a kockázat- és válságkezelésre irányuló intézkedésekhez 39. Ez az összeg az EU magas szintű biztonságát célzó kezdeményezések széles körére felhasználható, így például információs rendszerek kiépítésére, operatív felszerelések beszerzésére, képzési programok előmozdítására, vagy a gyakorlati együttműködés biztosítására. Mindazonáltal egyértelműen látszik, hogy e források tagállami felhasználásán van még mit javítani. A Bizottság ezért felkéri a tagállamokat, hogy maradéktalanul vegyék igénybe ezt a támogatást a biztonsági unió prioritásainak végrehajtása érdekében. 3. Külső dimenzió A G20-ak vezetői a július 7 8-án Hamburgban tartott csúcstalálkozón elfogadták a terrorizmus elleni küzdelemről szóló cselekvési tervet. A cselekvési terv fellépést sürget a visszatérő külföldi terrorista harcosok jelentette folyamatosan változó veszély kezelése, az információcsere előmozdítása, a terrorizmusfinanszírozás visszaszorítása, valamint a radikalizálódással és az internet terrorista célú használatával szembeni küzdelem érdekében, ezáltal megerősítve a biztonsági unió keretében megvalósuló uniós intézkedések jelenlegi prioritásait. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat továbbra is szoros együttműködést folytat az EU-n kívüli partnerekkel az említett szakpolitikák végrehajtása terén július 26-án az Európai Unió Bírósága közzétette véleményét az EU és Kanada közötti, az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak továbbításáról és feldolgozásáról szóló megállapodás Szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről 40. A megállapodást 2014-ben írták alá, és a Tanács felkérte az Európai Parlamentet annak jóváhagyására. Az Európai Parlament úgy döntött, hogy az ügyet a Bírósághoz utalja, mivel meg kívánt bizonyosodni arról, hogy a tervezett megállapodás összeegyeztethető-e a magánés a családi élet tiszteletben tartását és a személyes adatok védelmét garantáló uniós jogszabályokkal. A Bizottság a biztonsági unióról szóló következő, szeptemberi eredményjelentésben visszatér a kérdésre. Az EU és a keleti partnerségben részt vevő országok bel- és igazságügyi miniszterei a július 7-én Tallinnban tartott informális találkozón a számítástechnikai bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre, valamint a kulcsfontosságú igazságügyi reformokra helyezték a hangsúlyt. A miniszterek megerősítették közös elkötelezettségüket a számítástechnikai bűnözéssel szembeni további fellépés és a kiberbiztonság megerősítése iránt. Emellett megvitatták a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem jogalkotási és operatív kihívásait, és lehetőségként felvetették az együttműködés szorosabbra fűzését mind regionális, mint nemzetközi szinten, A határigazgatási és biztonsági célú adatkezelés új bizottsági megközelítését lásd: Hetedik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról (COM(2017) 261 final, ). C(2017) 3349 final ( ). Dánia és az Egyesült Királyság kivételével valamennyi tagállam részt vesz a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközének alkalmazásában. 12

13 valamint további intézkedések végrehajtását a keleti partnerség jogállamisági panelének keretében június 19-én a Külügyek Tanácsa következtetéseket fogadott el a tengeri védelem külső vonatkozásairól, amelyekben kiemeli az EU-nak a globális tengeri védelem biztosítása terén betöltött szerepét, továbbá szorgalmazza az információmegosztás fokozását, a bevált gyakorlatok cseréjét, az uniós kezdeményezések fokozott összehangolását, és a tengereken folytatott nemzetközi együttműködést a tengereken kialakulóban lévő kihívások és fenyegetések kezelése érdekében július 17-én a Külügyek Tanácsa megvitatta az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájának végrehajtására vonatkozó, as prioritásokat. A miniszterek hangsúlyozták a belső és a külső dimenzió még szorosabb összekapcsolásának szükségességét a biztonság, a terrorizmussal szembeni fellépés és a hibrid fenyegetések kezelése tekintetében. Ezen túlmenően megállapodtak a globális kormányzással és a regionális együttműködéssel kapcsolatos jövőbeli munka két újabb ágáról, konkrétan a tengeri védelem megerősítéséről és a kiberbiztonság fokozásáról az Unión belül július 19-én a Bizottság és a főképviselő közzétette a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés áprilisi közös keretének 41 végrehajtása terén tett előrelépéseket bemutató jelentést 42. A jelentés beszámol a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos tájékoztatást, az ilyen fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség kiépítését, valamint az EU és a NATO közötti együttműködés szorosabbra fűzését célzó 22 intézkedés tekintetében elért eredményekről. Az EU NATO stratégiai partnerség és együttműködés összefüggésében a Külügyek Tanácsa június 19-én következtetéseket fogadott el az EU- és a NATO-tagok miniszterei által december 6-án jóváhagyott közös javaslatcsomag (42 intézkedés) végrehajtása terén tett előrelépésekről. Az eredményjelentés nyomatékosítja, hogy a jelenlegi stratégiai környezetben, ahol az EU és a NATO egyaránt példátlan kihívásokkal kénytelen szembenézni, és egyikük sem rendelkezik az e biztonsági kihívások önálló kezeléséhez szükséges eszközök teljes tárházával, elengedhetetlen a két szervezet közötti együttműködés. A jelentés rávilágít, hogy a két szervezet tevékenységei kiegészítik egymást, és hozzájárulnak a közös cél eléréséhez. A helsinki székhellyel újonnan megalakult, hibrid fenyegetések elleni küzdelem európai kiválósági központja, valamint a hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoport létrehozása, illetve annak a NATO újonnan felállított, hibrid fenyegetéseket elemző csoportjával való együttműködése tovább erősíti az EU és a NATO közötti együttműködést. IV. KÖVETKEZTETÉS A jelentés központi témaként tárgyalja, hogy a Bizottság milyen következtetéseket vont le a belső biztonság területére irányuló uniós fellépés átfogó értékelésből, amelyet e jelentéssel egyidejűleg tett közzé. Az átfogó értékelés összességében pozitív eredménnyel zárult, és alátámasztja a belső biztonság területén megvalósuló uniós fellépés relevanciáját és hatékonyságát, mindazonáltal a Bizottság a továbbiakban is törekszik az azonosított akadályok és hiányosságok kiküszöbölésére a következőkön keresztül: (1) az uniós intézkedések maradéktalan végrehajtásának támogatása, (2) az uniós eszközök egyszerűsítése, (3) további uniós szintű kapacitások létrehozása az erőforrások összevonása révén, valamint JOIN(2018) 18 final ( ). JOIN(2017) 30 final ( ). 13

14 (4) a folyamatosan változó fenyegetések kezelése. A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti az átfogó értékelést, és szorgalmazza, hogy a két intézmény kapcsolódjon be a megállapítások részletes elemzését célzó párbeszédbe. A biztonsági unióról szóló következő jelentést 2017 szeptemberében teszik közzé. 14