Rákoscsabai Baptista Gyülekezet Virágoskert Gyógypedagógiai Intézmény Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola Pedagógiai Program

Átírás

1 Rákoscsabai Baptista Gyülekezet Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola Pedagógiai Program

2 Tartalom Pedagógiai Program oldal. Bevezető oldal. Fejlesztő nevelés-oktatás: oldal. Szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések (a munka továbbfejlesztésére vonatkozó elképzelések, helyi adottságok, speciális feladatok) oldal. Tervezett speciális szolgáltatások programja oldal. A gyógypedagógiai fejlesztés tervezése oldal. A fejlesztő nevelés és egyéni fejlesztő nevelés-oktatás területei, célja, alkalmazott módszerei oldal. 1. A kognitív funkciók fejlesztése oldal. 2. Mozgásnevelés oldal. 3. Kommunikációfejlesztés oldal. 4. Érzelmi és szociális nevelés oldal. 5. Esztétikai nevelés oldal. 6. Önkiszolgálás, önellátás oldal. Dokumentumok oldal. Fejlesztő iskola pedagógiai programja oldal. Fejlesztő iskola nevelési programja oldal. Fejlesztő iskola helyi tanterve oldal. 2

3 Pedagógiai Program Bevezető Az intézmény alapítója: Rákoscsabai Baptista Gyülekezet 1171 Budapest Zrínyi. u. 38. Az intézmény hivatalos neve: Rákoscsabai Baptista Gyülekezet Fejlesztő Nevelést-oktatást Végző Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Az intézmény rövid neve: és Pedagógiai Szakszolgálat Székhely: 1173 Budapest Újlak u Az intézmény történeti leírása, előzményei: Az épület eredetileg bölcsőde volt, ennek köszönhetően a kialakítása gyermekek ellátására kiválóan alkalmas, melyben jelenleg is szociális alap és szakellátást biztosító értelmi sérültek napközi és átmeneti otthona működik. Az első birtokunkban lévő irat keletkezésének dátuma július 18., amikor a Budapest Főváros XVII. kerület Tanácsa VB. értelmi fogyatékosok napközi otthonának létesítéséről hozott határozatot, először egy idősek gondozását ellátó intézmény mellett megüresedett szolgálati lakásban ben az Újlak u szám alatt megüresedett bölcsőde épületbe költözött az intézmény, (ahol a mai napig is működik) és 2000-ben integráltan kialakításra került egy értelmi sérülteket befogadó átmeneti otthoni részleg is. Ebben az integrált intézményben alapterület bővítéssel és csoportos és egyéni fejlesztésre kialakított fejlesztő szobák kialakításával február hóban került elindításra az un. kiscsoport, a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A szociális alapszolgáltatást biztosító napközi otthonban egyéni fejlesztő felkészítés keretében azok a tanköteles korú ellátottak fejlesztése, oktatása kezdődött meg, akik súlyos és halmozott sérültségük miatt iskolába 3

4 járással tankötelezettségüket nem tudták teljesíteni és erről az illetékes szakértői bizottság határozatot hozott és az egyéni fejlesztő felkészítés biztosítására intézményünket jelölte ki. Az egyéni fejlesztő felkészítésben részt vevő tanköteles korú ellátottak szociális ellátás tekintetében a napközi otthon és az átmeneti otthon gondozottai voltak. Az így működő intézményben a szakszerű ellátás, gondozás mellett részesültek fejlesztésben a sérültek. A szülő tehermentesítése folytán visszatérhetett a munka világába, így az amúgy is súlyos anyagi terhekkel küzdő családok helyzete javult, az átélt trauma után a szülők elszigeteltsége oldódott, és a súlyosan és sokszor halmozottan sérült (nehezen mozgatható gyermekek) intézmények közötti megterhelő, költséges és időigényes utaztatás nélkül kaphattak meg szociális ellátást és fejlesztést egy intézményen belül. Az épület bemutatása: Az épület kialakítása szerint rendelkezik a törvényben kötelezően előírt helyiségekkel. Egyéni fejlesztő szoba, csoportos fejlesztő szoba, előtér, közösségi tér, orvosi szoba, tornaszoba, étkező, akadálymentes nemenként elkülöníthető mellékhelyiség biztosít lehetőséget a nevelési-oktatási feladatok ellátására ben Európai Uniós pályázat keretében az egész épület akadálymentesítésére került sor, mely során nemcsak az épület, de az összes mellékhelyiség és az udvarra való kijutás is teljes mértékben akadálymentes lett, ami lehetővé tette halmozottan sérült, mozgáskorlátozott és értelmi sérült ellátottak gondozását is Az alapítás célja: Az intézményben eddig fejlesztésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának változatlan körülmények között történő biztosítása céljából vált szükségessé a Rákoscsabai Baptista Gyülekezet és Pedagógiai Szakszolgálat létrehozása, ahol a megszokott körülmények között szociális ellátás igénybevétele mellett teljesíthetik tankötelezettségüket az egyéni fejlesztő nevelés-oktatásban részesülő ellátottak. A és Pedagógiai Szakszolgálat jelentős mértékben megkésett fejlődésű értelmi sérült, autista, mozgáskorlátozott illetve a felsorolt sérülések halmozott jelenlétével élő gyermekek részére kíván fejlesztő szolgáltatást nyújtani. A pedagógiai szakszolgálat működése keretében biztosított korai fejlesztés és fejlesztő nevelés olyan súlyosan és halmozottan sérült gyermekek fejlesztését végzi, akik helyhiány 4

5 vagy állapotuk súlyossága miatt csak ilyen integrált intézményi keretek között készíthetők fel az egyéni fejlesztő nevelés-oktatásra. Működés kezdete: szeptember 1-től a 2013/ es tanév. Ellátandó gyermekek száma: Gyógypedagógiai intézmény: Fejlesztő nevelés 5éves kortól, fejlesztő nevelés-oktatás (6-16/23 éves korig): 20 fő. Ebből 2 fő otthoni fejlesztés. Intézményi összlétszám: 20 fő. Működési terület: XVII. kerület, Budapest és vonzáskörzete A gyógypedagógiai intézményben és pedagógiai szakszolgálat keretében folyó nevelésioktatási munka jogszabályi háttere: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelés-oktatása. Magyar Közlöny évi 132. szám oldal. 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjából. A felvétel módja, feltételei: Az intézménybe azon súlyos és halmozottan sérült értelmi fogyatékos gyermek vagy fiatal vehető fel, aki az illetékes szakértői bizottság vizsgálata szerint értelmi sérült, autista, mozgáskorlátozott, illetve ezen sérülések halmozott jelenlétével élő sajátos nevelési igényű gyermek, és határozatában intézményünket jelölte ki a korai fejlesztés, fejlesztő nevelés és egyéni fejlesztő nevelés-oktatásban való részvételre, a tankötelezettség teljesítésére. 5

6 4. sz. Fővárosi Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 1077 Budapest, Izabella u. 1. Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ 1145 Budapest Mexikói u. 60. Jelentkező gyermek lakhelye szerinti területileg illetékes szakértői bizottságok. Az intézmény működésének és a fejlesztő pedagógiai oktató-nevelő munkának irányelvei: Differenciálás és individualizáció elve A sajátos nevelési igényű gyermekek különböző egyéni adottságokkal rendelkeznek. Foglalkozásokon fontos az egyéni fejlesztési terv figyelembevételével a gyermek egyéni szükségleteihez, lehetőségeihez mérten differenciált fejlesztés biztosítása. Kooperáció és tudatosság elve A fejlesztést úgy kell megszervezni, hogy a súlyosan és halmozottan sérült gyermek a foglalkozásokon a lehető legnagyobb biztonságban érezze magát. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek érezze, a pedagógusra mindig, minden körülmények között számíthat, hogy ő segíti a feladatok megoldásában. Kommunikáció és interakció elve A kommunikáció akadályozottsága a súlyosan és halmozottan sérült emberek és az ép társadalom között központi probléma. A pedagógusnak kell megtalálni a megfelelő kommunikációs csatornát és a gyermek képességeinek megfelelő maximumot megvalósítani, hogy a jövőben könnyebben alakítson ki kapcsolatokat más okkal és minél több információ birtokába kerülhessen a z őt körülvevő világról. A normalizáció és a participáció A normalizáció legfontosabb alapelve a személyiség maximális tisztelete, elfogadása, az állampolgári jogok tiszteletben tartása. A fogyatékkal élő személyeknek biztosítani kell a korának megfelelő élethelyzetek megélését. Fontos egyes életszakaszok, és a normál életritmus megélése (napi, heti, éves), mindezek segítik a részvételét a normál társadalmi életben. 6

7 Fontosnak tartjuk megismerni és megtartani a magyar társdalom szabadságharcos (március 15.) és mártír múltjára emlékező ünnepeket (október 6. október 23.), a társadalmi együttéléshez kapcsolódó ünnepnapokat (anyák napja, gyereknap), a kereszténység ünnepeit (karácsony, húsvét), a személyekhez kötődő ünnepeket (születésnap, névnap), a diktatúrák áldozatainak emléknapját (02. 25) és a Nemzeti Összetartozás Napját (06. 04). Amennyiben a gyermek számára más ellátási forma kedvezőbbnek látszik, segítséget kell nyújtani a gyermek szempontjából legmegfelelőbb intézmény kiválasztásában. A komplexitás, személyiségközpontúság, szükségletorientáltság és rehabilitáció elve A súlyos és halmozottan sérült gyermekek számára olyan szükségletorientált komplex fejlesztést kell nyújtani, mely mindenkor a gyermek életkora, állapota figyelembevételével a gyermek képességeinek megfelelő maximum teljesítmény megvalósítására törekszik. A sokoldalú komplex fejlesztés alapfeltétele a megfelelő felkészültségű és elhívatott pedagógus, segítő és a szülők közötti állandó információ csere, kapcsolattartás. Fontos a sajátos nevelési igényű tanulók kiindulási állapotukra alapozott egyéni fejlesztési terv. A foglalkozások mindenkor játékos fejlesztés keretében valósághű szemléltetésre alapozottak legyenek. A fejlesztendő képességek köre valós társadalmi szükséglet szerint történjen. Az intézmény szerkezeti felépítése: Intézményünk az alábbi nevelési-oktatási feladatokat kívánja ellátni. Gyógypedagógiai intézmény keretében. Fejlesztő nevelés 5-6 éves korú gyermekek részére. Fejlesztő nevelés-oktatás 6-16/23 éves korú gyermekek részére. Konduktív pedagógiai ellátás. A halmozottan sérült gyermekeket érintő oktatási-nevelési feladatok egy intézményben történő ellátása lehetővé teszi egy folyamatos (az előzményekre nagymértékben alapozó) pedagógiai munka elvégzését, szoros együttműködés kialakítását szülő és pedagógus között, nem utolsó sorban annak a biztonságát, hogy a gyermeknek nem kell intézményt váltania, amikor a következő fejlesztési korcsoportba lép. Az értelmi illetve halmozottan sérült 7

8 gyermekek számára az állandóság nagymértékű biztonságérzetet eredményez. Egy pedagógus, akinek szinte a keze alatt nő fel egy értelmileg akadályozott gyermek, a közöttük kialakuló egymásra hangoltság, egymás rezdülésének ismerése által sokkal hatékonyabb fejlesztés, pedagógiai munka elvégzését teszi lehetővé. Mindezek mellett az igénybe vehető szociális alapellátás a gyermek egésznapi gondozását, nevelését és a család tehermentesítését teszi lehetővé. Az intézmény által biztosított szolgáltatások: Gyógypedagógiai intézmény keretében. Fejlesztő nevelés 5-6 éves korú gyermekek részére. Fejlesztő nevelés-oktatás 6-16/23 éves korú gyermekek részére. Konduktív pedagógiai ellátás. Az intézmény tevékenységei Oktatás, oktatásszerkezet: Az intézmény sajátos nevelési igényű gyermekek számára fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelésoktatást végző iskola. A fogyatékosság típusának megfelelően, a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint végzi. Ennek értelmében elvégzi az intézménybe javasolt gyermekek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátását. Az intézményben folyó nevelő-fejlesztő és rehabilitációs tanácsadó munka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának, és Az óvodai nevelés kompetenciaterület programjában szereplő elvek, és A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit figyelembe véve a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint és idevonatkozó törvényi szabályozás alapján (lásd bevezetés) történik. A nevelő fejlesztő munka intézményünkben a saját nevelő testület által elfogadott és az Országos Közoktatási Intézet által minősített programok alapján folyik. Fejlesztő nevelés-oktatás: Szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések (a munka továbbfejlesztésére vonatkozó elképzelések, helyi adottságok, speciális feladatok), 8

9 Tervezett speciális szolgáltatások programja. A gyógypedagógiai fejlesztés tervezése. A gyógypedagógus tevékenységét szükséges tervezni: A gyógypedagógiai folyamatban a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók nevelésével oktatásával - fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeket, valamint a felnőtt fogyatékos személyek pedagógiai kísérését. A gyógypedagógiai tervezőmunka alapja: 1. központi, jogszabályok által előírt tartalmi elemei, NAT, Irányelvek. A gyógypedagógiai tervezőmunka alapelveit is a Nemzeti Alaptanterv - 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - határozza meg. A sérülés specifikus tervezési alapelveket, területeket és tartalmakat az Irányelvek 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelés-oktatása. Magyar Közlöny évi 132. szám oldal. 2. helyi, iskolai/nevelőtestületi és egyéni szabályozás, dokumentumai. A Pedagógiai program, melynek két fő része van: a helyi tanterv és a nevelési program. A pedagógus egyéni tervező munkája a tanmenet, a tematikus terv (tantárgyi fejlesztő program) és az óratervek elkészítése. Mindezt kiegészítik az egyéni fejlesztési tervek. Ebben a sorrendben épülnek egymásra ezek a dokumentumok. A gyógypedagógiai fejlesztés tervezésének szintjei: 1. NAT. 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 2. Irányelvek. 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelés-oktatása. Magyar Közlöny évi 132. szám oldal. 3. Pedagógiai program, nevelési program, helyi tanterv. 9

10 A Pedagógiai program tartalmi előírásait a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet II. fejezet a tartalmazza. 4. Tantárgyi tematikus tervek, tantárgyi fejlesztő programok. 5. Egyéni fejlesztési tervek. Az Irányelvek. Az Irányelvek célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Az Irányelvek tartalmazza a kerettantervben meghatározott tartalmak és követelmények módosítási lehetőségeit a tartalmak kijelölésekor egyes területek elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségét az iskolaérettséget megalapozó iskoláskor előtti fejlődés egyes funkcióinak és szakaszainak további iskolai fejlesztését a sérült képességek rehabilitációs célú korrekciójának területeit o a tananyagátadás és a fejlesztésszokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésének lehetőségét. A pedagógiai program és helyi tanterv. A Pedagógiai program tartalmi előírásait a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet II. fejezet a tartalmazza. Két fő részből áll: - nevelési program - helyi tanterv. 10

11 A tanmenet, tantárgyi fejlesztő programok. Az óra- vagy foglalkozás részletes tervezete. Az egyéni fejlesztés tervezése. Az egyéni fejlesztési terv segíti az egyénre szabott fejlesztést. Az egyéni fejlesztési terv általános felépítése: Bevezető adatok. A gyermek neve, évfolyama vagy csoportja A sajátos nevelési igény típusa súlyossági foka. Anamnesztikus adatok. Szakértői bizottság szakvéleményében foglalt státusz, diagnózis, fejlesztési javaslatok. A gyógypedagógus saját megfigyelésein, felmérésein alapuló státusz, egyéb szakemberek megfigyelésein, felmérésein alapuló vélemény összegzése. A fejlesztés célkitűzései (elsődleges, általános, részletezett). A fejlesztés területei (ezen belül területenként: cél meghatározása, feladatokra bontás, alkalmazott módszerek, eljárások és eszközök). A fejlesztés értékelésének szempontjai, a visszacsatolás módja. A hatások és változások megállapításának módja, gyakorisága, dokumentálása, az értékelés eredményeinek hasznosítása a motivációban, további fejlesztésben. A fejlesztés megvalósulásának keretei gyakorisága, időtartama. A foglalkozásokon alkalmazott módszerek, eszközök, eljárások. Kiegészítő egyéb szolgáltatások jelzése (pl. logopédia, gyógytestnevelés, mozgásterápia stb.). A tervezés időtartama lehet 3 hónaptól 9 hónapig (egy tanév). Az egyéni fejlesztési terv megvalósulását kontrollálni kell, legyen visszacsatolás, indokolt esetben változtatni, módosítani szükséges. Fejlesztő nevelés-oktatás és napirend, konduktív napirend. 11

12 Tanulók csoportbeosztása szakaszonként: Alsó szakaszban három évében általános képességfejlesztés keretében alapozás történik, mint a normál óvodákban. A középső szakaszban minden gyermeket megkísérelnek valamilyen szinten bevezetni az olvasás írás, illetve a számolás elemei használatába. A szakasz első éve a 3. csoportban itt is még előkészítő jellegű. A felső szakaszban az előző három évre támaszkodva csak azok a tanulók tanulják tovább e tárgyakat, akik biztos alapokkal rendelkeznek a további ismeretszerzéshez. A többiek gyakorolják az addig tanultakat, a számlálást, számok olvasását, vagy egyes szóképek, piktogrammok globális felismerése gyakorlását. Szerkesztette: Hatos Gyula és Dr Valiszkóné Radványi Katalin: Tanítás a foglalkoztató iskolában 4. kiadás oldal. Óraszámok től. A napirend a következő óraszámoknál és órarendnél található. Heti és éves óraszámok Óratervi foglalkozások Reggeli és búcsú kör anyanyelv Mozgás nevelés Foglalkozások Kommunikáció Környezet ismeret Számolás mérés előkészítése / elemei vizuomoto-ros készség fejlesz-tése, olvasás írás előkészítése ábrázolás alakítás zenei nevelés kreativitásra játékra nevelés olvasás - írás elemei Heti óraszám Éves óraszám

13 30 percesek a foglalkozások. A mozgásnevelés a konduktív pedagógia módszereivel történik. Önkiszolgálás a mindennapos tevékenységben a napirendben. Környezetismeret: a dologi, az emberi természeti világ jelenségeinek megértése (érzékelés észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele.) Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek 1. Reggeli kör Reggeli kör Reggeli kör Reggeli kör Reggeli kör 2. Kommunikáció anyanyelv Kommunikáció anyanyelv Kommunikáció anyanyelv Kommunikáció anyanyelv Kommunikáció anyanyelv 3. Mozgásnevelés Mozgásnevelés Mozgásnevelés Mozgásnevelés Mozgásnevelés zsályázás, fekvő, segédeszközök felvétele. Önállóaknak tartásjavítás. zsályázás, fekvő, segédeszközök felvétele. Önállóaknak tartásjavítás. zsályázás, fekvő, segédeszközök felvétele. Önállóaknak tartásjavítás. zsályázás, fekvő, segédeszközök felvétele. Önállóaknak tartásjavítás. zsályázás, fekvő, segédeszközök felvétele. Önállóaknak tartásjavítás. Környezet- ismeret. 4. Környezetismeret. Környezetismeret. Környezetismeret. Környezetismeret. 5. Alap, közép: Alap, közép: Alap, közép: Alap, közép: Alap, közép: számolás mérés előkészítése, felső: számolás mérés számolás mérés előkészítése, felső: számolás mérés elemei. számolás mérés előkészítése, felső: számolás mérés elemei. számolás mérés előkészítése, felső: számolás mérés elemei. számolás mérés előkészítése, felső: számolás mérés elemei. 13

14 elemei. 6. Alap, közép: vizuo-motoros készség fejlesztése, Alap, közép: vizuo-motoros készség fejlesztése, Alap, közép: vizuo-motoros készség fejlesztése, Alap, közép: vizuo-motoros készség fejlesztése, Alap, közép: vizuo-motoros készség fejlesztése, olvasás írás előkészítése olvasás írás előkészítése olvasás írás előkészítése olvasás írás előkészítése olvasás írás előkészítése felső: felső: felső: felső: felső: olvasás - írás elemei olvasás - írás elemei olvasás - írás elemei olvasás - írás elemei olvasás - írás elemei 7. Ábrázolás alakítás Ábrázolás alakítás Ábrázolás alakítás Ábrázolás alakítás Ábrázolás alakítás 8. Zenei nevelés Zenei nevelés Kreativitásra játékra nevelés Kreativitásra játékra nevelés Kreativitásra játékra nevelés 9. Búcsúkör Búcsúkör Búcsúkör Búcsúkör Búcsúkör Majd következnek a rehabilitációs órák az alábbi táblázat szerint diagnózisonként. Rehabilitációs órák száma: NKT 6. melléklet köznevelési törvény 6. melléklet. 15% 35% 40% 50% Osztályfok Heti kötelező óraszám Értelmi fogyatékosok, egyéb pszichés fejlődési Gyengén látó. Mozgásfogy., vak, nagyothalló, beszédfogyatékos Siket, autista 14

15 zavar ,5 óra 4 óra 10 óra. 11 óra. 14 óra óra. 4,5 óra. 11 óra. 12 óra. 15 óra. Fejlesztő nevelés-oktatás és napirend, konduktív napirend től. Több szakemberrel lehetséges. Tanulók csoportbeosztása szakaszonként: Alsó szakaszban három évében általános képességfejlesztés keretében alapozás történik, mint a normál óvodákban. A középső szakaszban minden gyermeket megkísérelnek valamilyen szinten bevezetni az olvasás írás, illetve a számolás elemei használatába. A szakasz első éve a 3. csoportban itt is még előkészítő jellegű. A felső szakaszban az előző három évre támaszkodva csak azok a tanulók tanulják tovább e tárgyakat, akik biztos alapokkal rendelkeznek a további ismeretszerzéshez. A többiek gyakorolják az addig tanultakat, a számlálást, számok olvasását, vagy egyes szóképek, piktogrammok globális felismerése gyakorlását. Szerkesztette: Hatos Gyula és Dr Valiszkóné Radványi Katalin: Tanítás a foglalkoztató iskolában 4. kiadás oldal. Óraszámok Heti és éves óraszámok Óratervi foglalkozások 15

16 Reggeli és búcsú kör Foglalkozások Kommunikáció anyany elv Mozgás nevelés 1. Fekvő 30 perc és 2. csoportos 30 perc. Környez et ismeret Számolás mérés előkészítése / elemei olvasás - írás elemei vizuomotoros készség fejlesztése, olvasás írás előkészítése ábrázolás alakítás zenei neve -lés kreativitásra játékra neve -lés Össz. Heti óraszám Éves óraszám percesek a foglalkozások. A Mozgásnevelés kétszer 30 perc egy nap: 1. Fekvő 30 perc és 2. csoportos állás - járás 30 perc. Az ülő feladatsor, a grafomotoros feladatsor a vizuomotoros készség fejlesztése foglalkozás keretében van. Önkiszolgálás, reggeli, ebéd, uzsonna, kondicionálás a mindennapos tevékenységben a napirendben, konduktív napirendben. Környezetismeret: a dologi, az emberi természeti világ jelenségeinek megértése (érzékelés észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele.) 16

17 Napirend, konduktív napirend és órarend, foglalkozásrend. Napirend, konduktív napirend és órarend, foglalkozásrend Napirend Órarend, foglalkozásrend Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Érkezés Reggeli Reggeli kör 1. Reggeli kör Reggeli kör Reggeli kör Reggeli kör Reggeli kör Kommunikáció anyanyelv 2. Kommunikáció anyanyelv Kommunikáció anyanyelv Kommunikáció anyanyelv Kommunikáció anyanyelv Kommunikáció anyanyelv Fekvő feladatsor. 3. Mozgásnevelés zsályázás, fekvő, segédeszközök felvétele. Mozgásnevelés zsályázás, fekvő, segédeszközök felvétele. Mozgásnevelés zsályázás, fekvő, segédeszközök felvétele. Mozgásnevelés zsályázás, fekvő, segédeszközök felvétele. Mozgásnevelés zsályázás, fekvő, segédeszközök felvétele. Önállóaknak Önállóaknak Önállóaknak Önállóaknak Önállóaknak 17

18 tartásjavítás. tartásjavítás. tartásjavítás. tartásjavítás. tartásjavítás Csopor-tos állás járás Csoportos állás Csoportos állás Csoportos állás Csoportos állás 4. Mozgásnevelés Mozgásnevelés Mozgásnevelés Mozgásnevelés Mozgásnevelés Csoportos állás járás. járás. járás. járás. járás Kondici -onálás, bilizés, tízórai, csak isznak. Közleke - dés az asztalhoz Környezetismeret. 4. Környezetismeret. Környezetismeret. Környezetismeret. Környezetismeret. Környezetismeret Számolás mérés előkészítés e. 5. Alap, közép: számolás mérés előkészítés e, felső: számolás mérés elemei. Alap, közép: számolás mérés előkészítés e, felső: számolás mérés elemei. Alap, közép: számolás mérés előkészítés e, felső: számolás mérés elemei. Alap, közép: számolás mérés előkészítés e, felső: számolás mérés elemei. Alap, közép: számolás mérés előkészítés e, felső: számolás mérés elemei. 18

19 Ülő feladatsor. Grafomotoros program. 6. Alap, közép: vizuomotoros készség fejlesztése, Alap, közép: vizuomotoros készség fejlesztése, Alap, közép: vizuomotoros készség fejlesztése, Alap, közép: vizuomotoros készség fejlesztése, Alap, közép: vizuomotoros készség fejlesztése, olvasás írás előkészítés e olvasás írás előkészítés e olvasás írás előkészítés e olvasás írás előkészítés e olvasás írás előkészítés e felső: felső: felső: felső: felső: olvasás - írás elemei olvasás - írás elemei olvasás - írás elemei olvasás - írás elemei olvasás - írás elemei Ábrázolás alakítás. 7. Ábrázolás alakítás. Ábrázolás alakítás. Ábrázolás alakítás. Ábrázolás alakítás. Ábrázolás alakítás Ebéd Zenei nevelés. 8. Zenei nevelés. Zenei nevelés. Zenei nevelés. Zenei nevelés. Zenei nevelés Kreativitásra, játékra nevelés. 9. Kreativitásra, játékra nevelés. Kreativitásra, játékra nevelés. Kreativitásra, játékra nevelés. Kreativitásra, játékra nevelés. Kreativitásra, játékra nevelés Búcsúkör. 10. Búcsúkör. Búcsúkör. Búcsúkör. Búcsúkör. Búcsúkör. 19

20 Majd következnek a rehabilitációs órák az alábbi táblázat szerint diagnózisonként. Egyéni szükség szerint tovább is, ig is tarthatnak Kondicioná -lás, uzsonna Játék. Az ebédelésnél az egyéni igényeket maximálisan figyelembe vesszük, diabetesesnek vércukor mérését, pontos időben ebédelését. Rehabilitációs órák száma: NKT 6. melléklet köznevelési törvény 6. melléklet. 15% 35% 40% 50% Osztályfok Heti kötelező óraszám Értelmi fogyatékosok, egyéb pszichés fejlődési zavar. Gyengén látó. Mozgásfogy., vak, nagyothalló, beszédfogyatékos Siket, autista ,5 óra 4 óra 10 óra. 11 óra. 14 óra óra. 4,5 óra. 11 óra. 12 óra. 15 óra. 20

21 Az autisták rehabilitációs programjánál a felhasznált irodalom a Babzsák fejlesztő program útmutató és feladatgyűjtemény autizmus-specifikus kiscsoportos szociális kommunikációs fejlesztő foglalkozásokhoz Szerkesztette: Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány 2011 Kiadja az Autizmus Alapítvány Kapocs Kiadója. 32/2012 EMMI rendelet 3. melléklet fejlesztő nevelés irányelvek. Szerkesztette: Hatos Gyula és Dr Valiszkóné Radványi Katalin: Tanítás a foglalkoztató iskolában 4. kiadás Rehabilitációs órák száma: NKT 6. melléklet köznevelési törvény 6. melléklete szerint. Értelmileg akadályozott gyermekek számára Add a kezed! Fejlesztő program gyógypedagógiai óvodák számára OKI Tanterv adatbank, Budapest, 1996; Logopédia Kiadó Budapest 2005 Beszédfogyatékos gyermekek számára Taníts meg engem (fejlesztő program beszéd-javító óvodák számára) szerk.: Rosta Katalin, OKI. Tanterv adatbank Budapest, 1996; Logopédiai Kiadó Bp Szükség szerinti logopédiai ellátás. Értelmileg akadályozott gyermekek számára, Ők és mi szerk.: Kissné Haffner Éva Bp Beszédfogyatékos gyermekek számára, Németh Erzsébet S. Pintye Mária Mozdul a szó (súlyosan akadályozott beszédfejlődésű gyermekek korai integratív fejlesztése) Logopédiai Kiadó GMK. Bp Az intézmény alaptevékenysége, az intézmény tagozódásának megfelelően Értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztő nevelés-oktatása. A nevelési-oktatási intézmény napirendje, nyitva tartási rendje: A naponkénti nyitvatartási idő reggel 7.00 órától, délután óráig tart. A napi nyitvatartási idő 10 óra. Napirend, konduktív napirend Érkezés Reggeli Reggeli kör Kommunikáció anyanyelv. 21

22 Fekvő feladatsor Csoportos állás járás Kondicionálás, bilizés, tízórai, csak isznak. Közlekedés az asztalhoz Környezetismeret Számolás mérés előkészítése Ülő feladatsor. Grafomotoros program Ábrázolás alakítás Ebéd Zenei nevelés Kreativitásra, játékra nevelés Búcsúkör Majd következnek a rehabilitációs órák. Egyéni szükség szerint tovább is, ig is tarthatnak Kondicionálás, uzsonna / Játék órától az órarend szerinti fejlesztésről, fejlesztő nevelésről, fejlesztő nevelés - oktatásról gyógypedagógus, konduktor gondoskodik a gyógypedagógiai asszisztensekkel együtt óráig ismét gyógypedagógiai asszisztens felügyeli a gyermekeket. A gyermekek biztonsága érdekében nyitógombos csengő működik. A gyermekeket a szülőknek reggel 8.00 óráig kell behozni, mert ezután foglalkozások kezdődnek. Ebéd után, amennyiben igénylik, a gyermek elvihető. Kérjük a szülőket, ezen időn kívül lehetőség szerint ne zavarják az intézmény munkarendjét. Személyi feltételek: 22

23 A törvényi előírásoknak megfelelő végzettségű szakemberek állnak rendelkezésre az intézmény által biztosított korai fejlesztő, fejlesztő nevelés és fejlesztő nevelés- oktatás keretében végzett fejlesztő pedagógiai munka elvégzéséhez. Gyógypedagógus értelmileg akadályozottak szakos és logopédia szakos és konduktor. Gyógypedagógus státuszon tanár, főiskolai és egyetemi végzettséggel, ő most kezdi a gyógypedagógiai tanárit. Konduktor és tanító januártól újabb konduktor és fejlesztő pedagógus. Gyógypedagógus értelmileg akadályozottak szakos és tanulásban akadályozottak pedagógia szakos, - továbbá autizmus spektrum szakra felvételt nyert - és konduktor (intézményvezető). 4 fő gyógypedagógiai asszisztens. Iskolaorvos, két védőnő alkalmazása. Szükség esetén a XVII. kerületi ideggondozóban dolgozó pszichiáter és pszichológus segíti munkánkat, a szoros szakmai együttműködés magas színvonalon évek óta tart. Szülőkkel való együttműködés folyamata: A súlyosan halmozottan sérült gyermekek nevelése, fejlesztése során a szülőkkel való kommunikáció rendkívül fontos. A gyermekek napközbeni ellátásán túl a család tehermentesítése, életminőségének javítása a cél, mely csak is a szülővel való közös munka során jöhet létre. A mindennapos meg beszélések során apró lépésekkel segíthetjük egymás munkáját és az információcsere előre viheti mindazt, amiért dolgozunk. A csoportban folyó tevékenységek segítik a szülőket, míg az otthoni viselkedés, szokások megismerése előre mozdítja a csoportban dolgozókat. Segítségnyújtás köre: a gyermek számára a legoptimálisabb környezet kialakítása a gyermek kommunikációs jelzéseinek megértése a gondozási tevékenységek és azok technikájának átadása 23

24 egyéb problémák kezelése (testvérek helyzete, jogosultságok tisztázása) Kommunikáció formái: napi kommunikáció szülői értekezlet nyílt nap közös játszóházas délutánok családlátogatás faliújság hírlevél Fejlesztő nevelés: Intézményünk a fejlesztő nevelés keretében azon 5-6 éves súlyos és halmozottan sérült gyermekek számára nyújt szolgáltatást, akik sem óvodában integráltan, sem sérültek számára működő speciális óvodában nem készíthetők fel a tankötelezettség teljesítésére. A fejlesztő nevelés folytonosságot biztosít a korai fejlesztésből kikerült, de még nem tanköteles korú gyermekek számára. Célja: 5-6 éves súlyosan halmozottan sérült gyermekek köznevelésben való részvétele a fejlesztő iskola előkészítése a szülők megsegítése a fejlesztő nevelés és gondozás biztosítása Korcsoport: 5-6 éves kor között Óraszám: minimum 5 óra/hét 24

25 Fejlesztő felkészítés területei: Mozgásfejlesztés Megismerő funkciók fejlesztése Kommunikáció, beszéd fejlesztése Szocializáció Önkiszolgálás Önálló játék Alkalmazott módszerek: Ayres terápia Bobath módszer Bazális stimuláció Zeneterápia, Etetésterápia Pető módszer, konduktív nevelés. Fejlesztő nevelés-oktatás: Intézményünket kizárólag azzal a céllal hozzuk létre, hogy azok a tanulók, akik a szakértői bizottság szakvéleménye alapján iskolába járással nem tudnak részt venni fejlesztő nevelésoktatásban, tankötelezettségüket fejlesztő nevelés-oktatás keretei között teljesíthessék. A tanulók tankötelezettségüknek nem osztályfokon tesznek eleget és év végén nem bizonyítványt, hanem szöveges értékelést kapnak. 25

26 A tanév során végzett fejlesztő pedagógiai munka alapja a szakértői bizottság és a szülők által jóváhagyott egyéni fejlesztési terv. Amennyiben a bizottság az elkészített egyéni fejlesztési tervvel nem ért egyet, javaslatot tesz a fejlesztési terv módosítására. Az egyéni fejlesztési tervet a gyermek nevelését-oktatását végző gyógypedagógusok minden év október 15-ig, az elkészített felmérések, (SPAC, Zöld mérési sor) és az előző évi értékelés alapján készítik el, az adott tanévre, a bizottság és a törvény által meghatározott óraszámok figyelembevételével. A tanév végén a szöveges értékelést a szakértői bizottságnak és a szülőnek is megküldjük. Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza a fejlesztési területeket, az azokhoz tartozó célkitűzéseket és a megvalósításukhoz alkalmazni kívánt fejlesztési módszereket. A gyermek korától, állapotától és a fejlesztendő területtől függően a pedagógus határozza meg, hogy a fejlesztés egyéni vagy csoportos formában történjen. A tanuló felülvizsgálatát a szülő, és az intézmény is kezdeményezheti. Az egyéni fejlesztő nevelő-oktatás célja: kontaktusteremtés egyedi kommunikációs lehetőségek kialakítása tájékozódás időben, térben (évszakok, ünnepek, napirend, azonos útvonalak, hely felismerés) megismerő tevékenységek fejlesztése testséma tudatosítása egyéni mozgásaktivitás megismerő tevékenységek fejlesztése Korcsoport: 6-16/23 éves korig Óraszám: 26

27 Egyéni: 8 óra/hét Csoportos: 20óra/hét A fejlesztés területei: A kognitív funkciók fejlesztése Mozgásfejlesztés, mozgásnevelés Pető módszerrel, konduktív pedagógia, konduktív nevelés. A beszéd- és kommunikáció fejlesztése Érzelmi és szociális nevelés Esztétikai nevelés Fejlesztő gondozás, önkiszolgálásra nevelés A fejlesztő nevelés és egyéni fejlesztő nevelés-oktatás területei, célja, alkalmazott módszerei: 1. A kognitív funkciók fejlesztése Az érzékelés-észlelés A központi idegrendszer vagy az érzékszervek sérülése következtében a súlyosanhalmozottan sérült gyermek érzékelése, észlelése nehezített. Ezeknek a gyerekeknek a tapasztalatokhoz jutásának első színtere az érzékelés-észlelés. Célok az érzékelés kondicionálása, az érzékszervek működésének direkt, célzott fejlesztése valóságos helyzetekben tárgyakon különbségi küszöbök csökkentése érzékszervenként különböző érzékszervek által közvetített információk integrálásának elősegítése közvetlen tapasztalatszerzés útján, cselekvésbe ágyazottan 27

28 érzékletek-észlelések által szerzett tapasztalatok bővítése önmagukról és a szűkebbtágabb környezetükről a világ megélése, közelvitele a gyermekhez, mely által kialakítható egy biztonságérzet Feladatok érzékelés-érzékelési tapasztalatszerzés biztosítása önmagáról, szűkebb és tágabb környezetéről, tárgyakról, személyekről, eseményekről ismeretek bővítése egymásra épülő és egyre táguló folyamatként az érzékelés- észlelési zavarok mögött rejlő okok felkutatása, megsegítés és a rehabilitációban való aktív részvétel megfelelő jelzőingerekkel aktivizáció és motiváció erősítése a mozgásos feltételek biztosítása az érzékelés észlelés fejlesztése látási, hallási, bőrérzékelési, szaglási, ízlelési észlelési területeken megfelelő időtartamú inger biztosítása az egyéni sajátosságok szem előtt tartásával vizuális észlelés területén: alak-háttér differenciálása térben és időben formaészlelés konkrét szituációkban, tárgyakkal szín észlelés a környezet segítségével tárgy-kép kapcsolat akusztikus észlelés területén: felhívó jellegű hanghatások érzékeltetése eseményekhez köthető hangingerek tudatosítása hangingerek időtartam és erősség szerinti differenciálása emberi hang, hangszerek, énekhang, zene megkülönböztetése 28

29 tapintási észlelés területén. a kéz szenzibilitásának kialakítása egyénre szabott pozitív ingerekkel a tapintási információk összekapcsolása más ingerekkel szaglási és ízlelési észlelés területén Módszerek szaglás és ízlelés, mint komplex észlelési terület együttes fejlesztése alap ízek megismertetése alap élelmiszerekkel étkezési helyzetekben szag és íz inger összekötése tárgyakkal, helyzetekkel egyéni, csoportos vagy differenciált foglalkozások keretében Célok bemutatás, szemléltetés, cselekedtetés, gyakoroltatás, beszélgetés és ezek ismétlései, felidézései érzékeltetés bazális stimuláció önkiszolgálási, önellátási szituációk séták, kirándulások Figyelem Az idegrendszeri sérülés és a gyengébb motiváció következtében a megfigyelő képesség gyengül. Az érzékszervi sérülések csökkentik a megfigyelhető tárgyak, jelenségek személyek, események körét, ehhez társulhat még a mozgássérülés, amely akadályoztatja mindezt a folyamatot. A súlyosan-halmozottan sérült gyermekeknél körültekintően, alaposan megismerve kell kiválasztani és használni a jelzőingereket. Ezek lehetőség szerint természetes, a környezet ingerei legyenek. automatikus figyelem fejlesztése 29

30 figyelem felkeltése akaratlagos figyelem fejlesztése akaratlagos figyelem felkeltése kondicionálás útján figyelem terjedelmének, tartósságának növelése ingerek közötti különbségtétel felismerése összes érzékszerv és csatorna bekapcsolása a figyelem fejlesztésére Feladatok váratlan intenzív fény és hangingerek segítségével automatikus figyelem felkeltése megtapasztalt, pozitív élményekből fakadó motivációk segítségével akaratlagos figyelem felkeltése figyelem terjedelmének növelése jelzőingerek használatával figyelem tartósságának fokozása pozitív megerősítésekkel legjobban használható érzékszervvel való megfigyelések végzése, az érzékelési csatorna megerősítése akaratlagos figyelem fejlesztése Módszerek: jelzőingerek, fény és hangingerek használata bazális stimuláció AAK módszerei evésterápia fejlesztő gondozás bemutatás 30

31 felfedeztetés valóságba ágyazott szemléltetés játékosság cselekedtetés jutalmazás Az emlékezet Az észlelési folyamatok sérülése, valamint a figyelem szűk terjedelme, rövid ideig való fenntarthatósága miatt az információk feldolgozása és tárolása több szempontból nehezítet. Tehát a folyamat elakadhat már a bevésésnél, de nagy valószínűséggel zavarok keletkeznek a tárolási és előhívási folyamatokban is. Célok Feladatok adott tevékenységekben felépülő cselekvéssorra, mindennapos és heti tevékenységekben eseménysorrendre, napirendre önmagára, személyi és tárgyi környezetére és ezekkel kapcsolatos élményeire szokások kialakítása, kapaszkodók beépítésével egyszerű érzékletes jegyekre kiépülő asszociációk kialakítása a az emlékképek előhívására tapasztalatokra, érzékletekre, észleletekre bevésés fejlesztése: nagyon fontos feladat az ingerek optimális ideig való adásának megtalálása 31

32 a tevékenységeken belül mozzanatok sorrendjének kialakítása és folyamatos kontrollja ingerek és tevékenységek ciklikusa ismétlése, így az emléknyomok elmélyítését célozzuk meg a napi tevékenységek ritmusa, mozgásritmus, cselekvések ritmusával stabil kapaszkodókat alakítsunk ki különböző érzékszervi csatornákból származó észleletek integrálása felidézés fejlesztése: a tevékenységláncolatok felhasználásával a felidézés megkönnyítése az integrált észleletekből egy adott észlelet kiemelése annak céljából, hogy hozzá kapcsolódóan egy másikat felidézzünk a tevékenységláncolatok érzelmi színezettének felerősítése tudatosan a későbbi felidézési folyamatok elősegítése céljából a rövidtávú memória fejlesztése emlékképek kifejezése kommunikáció vagy mozgás segítségével valamely eszköz vagy jelrendszer /AAK/ alkalmazásán keresztül felidézés segítése a hosszú távú memória fejlesztése: heti eseménytáblán, gyűjtögetőben megjelenő iskolai és otthoni események felidézése képek, videók készítése és azok újra lejátszásával, megtekintésével emlékek felidézése Módszerek 32

33 bemutatás, megfigyeltetés szemléltetés, cselekedtetés, gyakoroltatás, beszélgetés, ismétlés AAK módszerek jutalmazás ellenőrzés Gondolkodási funkciók A gondolkodás alapegységei az érzékleti képek, amelyeket a gyermek tárgyi környezetének megismerésével, manipuláció és lokomóció útján teremti meg. Mindez aktív explorációval valósul meg. A súlyosan-halmozottan sérült gyermeknél a manipulációs és lokomóciós tevékenységek nagyfokú akadályozottsága áll fenn. Egyrészt kevés lehetősége van a spontán tapasztalatszerzésre a tárgyakról, ezek fizikai sajátosságairól, funkciójukról, a tárgyak között fennálló fizikai relációkról. A környezettel a kapcsolatteremtés inaktív, így a cselekvéses problémamegoldása sem fejlődik megfelelően. Az érzékleti képek mindezért homályosak, elemi számúak. A gondolkodás fejlesztése a súlyosan halmozottan sérült gyermek esetében időigényes folyamat, mely feltételezi a tárgyakkal történő manipulációt és lokomóciót. Célok 33

34 társadalmi, csoportbeli szabályok megismertetése, lehetőség szerinti tanulása és alkalmazása hangulatok, érzelmek felismerése a napi folyamatok, események felhasználásával alkotó képzelet, - gondolkodás alakítása Módszerek AAK módszerei evésterápia fejlesztő gondozás bemutatás valóságba ágyazott szemléltetés játékosság cselekedtetés tanulmányi séták, kirándulások megfigyeltetés beszélgetés felfedeztetés gyakorlás, ismétlés jutalmazás ellenőrzés értékelés 34

35 2. Mozgásnevelés A jelentős mértékben halmozottan megkésett fejlődésű gyermekeknél sokszor vezető sérülés, így az egyik legfontosabb terület a mozgásnevelés. Általában a meglévő mozgásminták kórosak vagy már a kialakult kontraktúrák miatt igen lelassultak. A mozgásaktivitásuk tágításával javíthatunk a kommunikáción, az önkiszolgáláson, a kognitív fejlődésükön. Mindezzel pedig megelőzhetjük a másodlagos sérüléseket vagy lassíthatjuk progressziójukat. Célok a fizikai- mozgásállapot és javítása a legmagasabb mozgásos fejlettségi szint elérése a gyermek adottságainak függvényében a többi fejlesztési terület mozgásos előkészítése a gyermek egyre aktívabb és örömtelibb részvétele a foglalkozásokon Feladatok a meglévő funkciók szinten tartása, fejlesztése testséma kialakítása vesztibuláris ingerek segítségével mozgás erősítése a kialakult kóros mozgások korrekciója, megelőzése gyógyászati segédeszközök használata a kommunikáció és önkiszolgálás előkészítése szomatikus ingerekkel testkép erősítése 35

36 izomtónus normalizálása mozgás örömének megélése, egyre aktívabb mozgásminták elsajátítása Fejlesztő terápiák, módszerek Mozgásfejlesztés, mozgásnevelés Pető módszerrel, a komplex konduktív pedagógiával, a konduktív neveléssel és módszereivel. Bobath módszer Ayres terápia Bazális stimuláció Zeneterápia 3. Kommunikációfejlesztés Szocializációs kommunikáció fejlesztése A súlyosan - halmozottan sérült gyermekeknél a központi idegrendszeri sérülések következtében az eddigi területek sérülése mellett legtöbbször a beszéd is károsodik. A beszéd sérülése egyénenként különböző mértékű lehet. Mérlegelni kell tehát, hogy milyen eszközrendszerrel és módszerekkel legcélravezetőbb kommunikációjuk megsegítése. Az egyéni sajátosságok, és szükségletek ismeretében lehet megkezdeni verbális- és/vagy augmentatív kommunikációs fejlesztésüket. Célok a közvetlen és tágabb környezetben való aktív részvétel a beszédmegértés és beszédprodukció területen az egyéni adottságoktól függően a beszéd a kommunikáció részévé emelése 36

37 Feladatok a környezet hangjai iránti érzékenység felkeltése, kialakítása hallási figyelem fejlesztése akusztikus differenciálási képesség fejlesztése hangforrás és hang egyeztetés képességének kialakítása sorrend, ritmus, hangsúly, hanglejtés megfigyelése zenehallgatás, kellemes hangélmény kiválasztása hangok, zene esemény összekapcsolási képességének kialakítása a gyermek önkifejezésének, közlési kedvének felkeltése és folyamatos motiválása légzéstechnika fejlesztése a beszéd motoros apparátusának lazítása a foglalkozások megkezdésekor szopó-, harapó reflexek kialakítása, majd gátlása száj akaratlagos nyitásának, zárásának kialakítása lehetőségek biztosítása az önálló megnyilatkozásra beszédképtelen gyermek más kommunikációs jeleinek megfigyelése, odafordulás, értelmezés az egymásra való odafigyelés erősítése kölcsönös kommunikációra való ösztönzés 37

38 Az aktív/passzív szókincs bővítése a következő főbb területekre terjed ki saját testre, énre vonatkozó ismeretek szűkebb környezet családban, csoportban, iskolában körülvevő személyek, helyiségek tágabb környezet udvar, kert, játszótér, környező utcák, üzletek, közlekedési eszközök város kulturális és szabadidős rendezvényi, intézményei természeti környezet évszakok, időjárás növények és azok változásai az évszaknak megfelelően zöldségek, gyümölcsök állatok öltözködés, ruhadarabok ünnepek és az iskolai ünnepekben való részvétel /születésnap, névnap, anyák napja, húsvét, mikulás, karácsony, farsang, március 15., gyermeknap/ Módszerek Bobath-módszer evésterápia 38

39 motiváció bemutatás gyakoroltatás cselekedtetés ellenőrzés, értékelés, pozitív megerősítés valósághű, valós szemléltetés beszélgetés séta, levegőzés, szemléltetés egyénre szabott segítségnyújtás Augmentatív és alternatív kommunikáció, AAK A beszédképtelen gyermeknél nagyon fontos valamely kommunikációs eszközzel való megsegítés, hiszen kiszolgáltatottsága miatt olyan helyzeteket élhetnek meg, amelyekben helyettük döntenek, és mások irányítják a körülöttük zajló eseményeket. Ezért kell valamilyen augmentatív eszközzel, módszerrel, technikával megismertetni és használatára megtanítani a kommunikációjukban sérült gyermekeket. Az augmentatív kommunikáció ugyanis kiegészítheti, vagy helyettesítheti a beszédet, azaz megmutatja a kimondhatatlant. Az augmentatív kommunikáció egyénre kidolgozott módszereket és eszközöket feltételez. Célok a személyiség egészséges fejlődésének elősegítése az augmentatív kommunikáció lehetőségeivel a súlyosan halmozottan sérült gyermek gondolatainak, kívánságainak közlése és megértése 39

40 a gyermekek váljanak saját életük cselekvőbb részesévé augmentatív kommunikációs eszközök segítségével esélyteremtés a kommunikációra családtagjaikkal, társaikkal, nevelőikkel, szűkebb és tágabb környezetükkel, és ez által beilleszkedés az őket körülvevő emberek közösségébe, vagyis a társadalomba Feladatok a súlyosan halmozottan sérült gyermek gondolatainak, kívánságainak közlése és megértése esélyteremtés a kommunikációra családtagjaikkal, társaikkal, nevelőikkel, szűkebb és tágabb környezetükkel, és ez által beilleszkedés az őket körülvevő emberek közösségébe, vagyis a társadalomba kommunikálásra késztetés vágyának felkeltése kommunikációs lehetőségek megismerése, erősítése, bővítése elemi kommunikációs helyzetek kialakítása szemkontaktus kialakítása, kapcsolatteremtés mutatás szemmel adekvát igen nem válasz kialakítása köszönés kép tárgy egyeztetés önálló, vagy megsegített akaratközlés, vélemény, döntés kifejezésének megtanítása, és ehhez megfelelő időmennyiség biztosítása 40

41 szülőkkel való együttműködés a kommunikáció kialakításában eddig használt kommunikációs eszköz vagy rendszer alkalmazása, Módszerek jelzéseinek feltérképezése, továbbfejlesztése, erősítése egyéni és kiscsoportos foglalkozás egyénre szabott kommunikációs rendszer alkalmazása, mely tartalmazhat bármely kommunikációs formát, rendszert, eszközt itt és most élethelyzetekbe, szituációkba ágyazott, élményekre alapozott kommunikáció valósághű, játékos helyzetek modellálása Figyelembe vett szempontok: mozgásállapot, értelmi szint, kognitív képességek, életkor, kommunikációs igény és szint, vizuális észlelés Eszközök tárgyi jelek (evés: kanál, toalett: pelenka, foglalkozás: konkrét báb) felmutatása fotók piktogramok 4. Érzelmi és szociális nevelés A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek is közvetíti a külvilág felé érzéseit és érzelmeit, csak szűk körű és differenciálatlan a kifejezési eszköztára. 41

42 Konfliktushelyzetei abból adódnak, hogy környezete nem, vagy helytelenül értelmezi ezen jelzéseket. Ezek belső és külső konfliktushelyzeteket generálnak, melyek a gyermekben (pillanatnyi vagy tartós fennállás estén) rögzült negatív viselkedésformákat vált ki. Ez megnyilvánulhat elfordulás, bezárkózás, valamint agresszív vagy autoagresszív reakciók formájában. Pozitív elfogadó, odafigyelő attitűddel a környezet részéről mérsékelhetők, csökkenthetők ezen viselkedésformák. Célok differenciált érzelmi kifejezések kialakítása érzelmek felismerése, megélése, átélése a legdifferenciáltabb, legérthetőbb módon, lehetőségeikhez mérten alapérzelmek fogalmainak kialakítása, és kifejezése mások érzéseinek felismertetése, értelmezése, tolerálása késleltetés képességének kialakítása erőfeszítések, motiválttá válás a cselekvésekre mindezek által pozitív, reális énkép kialakulása Feladatok érzelmek, helyzetek és környezeti reakciók összekapcsolása helyzetekben fellépő érzelemi kifejezés tükrözése én-tudat fejlődésének segítése élményeken keresztül az érzelmek megélésének biztosítása segítségnyújtás az érzelmek értelmezésében, kezelésében annak felismertetése, hogy a cselekvésem a velem kapcsolatban lévőkben 42