LÉGIJÁRMŰVEK AEROELASZTIKUS LENGÉSEI

Átírás

1 VIII. Évfola. sá júnus Sabolcs óbt sabolcs.obt@un-nk.hu LÉGIJÁMŰVEK AEOELASZTIKUS LENGÉSEI Abstakt A odn légjáűvk tpkusan jllő a kacsú sán, a kacsú tös, a új anagok alkalaása a gátásban (pl. kopotok). A új, nstabl aodnaka lndésk snt kvétl nélkül, a légjáű lastkus ogását s jlntk, t a dnakus stabltást btosító aktív püléssabáloó nds ks apltúdójú, nagfkvncás pulusokkal csllapítja a lastkus lngéskt. A pülőgépk, a hlkoptk, lgnk aok aká b által ánítottak, vag plóta nélkülk, ndsnt ol étékbn lastkusak, hog a jlnségt agát á n lht ks pontatlanságok lltt lhanagoln. A ső célja össfoglaln néhán tpkus aolastkus vslkdésű nds lngéstanáa vonatkoó lélt-, és gakolat stkt. Th odn acaft hav thn fuslag and thn wng, as a nw tnd to n wght of th acaft. Th a an nw aodnac solutons sultng n statc nstablt, and n lastc oton du to hgh fqunc-low apltud angula dflctons of th auxla contol sufacs dapng lastc oscllatons. Modn acaft and ths lnts (.. oto blads) a hghl lastc ons, consquntl ths aolastc fatu can not b lnatd wth fw paat unctants. Th a of th autho s to psnt athatcal odls of th lastc chancal ssts usd n avaton. Kulcssavak: chanka lngő ndsk, akéta tös ugalas dfoácója, otolapátok dfoácója, ugalas pülőgép állapotts odllj. 87

2 1. BEVEZETÉS A légjáűvk tébl pülés dnakus odlljnk lvtés soán a lég jáűvt általában anag pontnak tkntjük. Könnű blátn, hog a appoxácó csak nagon kool fka jlnségk, nt például a aolastkus lngésk lhanagolásával ad, ősn kolátoottan hasnálható dénkt. Sáos légjáű, vag aok valal l skt kalakításánál fogva, a á ható ők, noatékok hatásáa dfoálódk, lastkus ogást s vég. A ckkbn a ső háo példát utat b a aolastkus lngés odllésé. A lső vsgált légjáű lgn g hpottkus A/A 1 ostálú, tolóő-vkto sgítségévl ánított akéta, al tös-dfoácójáa íunk fl atatka odllt. A ásodk vsgált nds g otolapát, al fogása soán össttt ogásban vs ést, aon nag étékű flhajtóő ébd. A ckk kövtkő fjt a több bntű, több kntű légjáűvk aolastkus ogásának állapotts atatka odlljét állítja fl analís, lltv lőts tvés céljából.. IODALMI ÁTTEKINTÉS A légjáűvk tös-, és sánának lastkus ogását a [1,, 3, 4, 6, 7, 8, 9, 10, 1] odalak utatják b. Mchanka lngő ndsk atatka líásával, a flutt jlnség líásával a [5] odalo foglalkok bhatóan, al skolattő étékkl bí. A ső ckkébn lastkus pülőgép sabáloójának LQ ódsl töténő tvését utatja b [11]. A aolastkus pülőgépk ééklőnk knt jl sűésé alkalas sávsűőt tvtt a ső, al a lső és a ásodk flhaonkus avaó jlnk sűését ts lhtővé [13]. 3. AKÉTA TÖZSÉNEK AEOELASZTIKUS MOZGÁSEGYENLETEI Tkntttl a akéták skt sajátosságaa, aok kacsú, a hossukho képst vékon tösé, londhatjuk, hog úg a ánított, nt a nánított akéták a nag pülés sbsség, agasság, a nag anővő képsségük, valant a tögük léngs étékű váltoása att pülés köbn sáottvő ők, és noatékok hatnak, ank dénképpn a tös léngs étékű dfoácót snvd. A vsgált akéta chanka odllj lgn gsabadságfokú. A akéta osóó sögénk stablálását kadán (csuklós) bkötésű, slád hajtóanagú akétahajtóű btosítja, alt vsgáljunk g a 1. ábán [4, 1]. 1. ába. akéta tösénk gsabadságfokú dfoácója [1]. 1 A-to-A: A/A 88

3 A akétahajtóű T tolój sögt á b a v akétatös köépvonalával. A x xg sög, és a sögsbsség ééklő bépítésénk koodnátájú hlén a köépvonal, és a g dfoált köépvonal által bát sög köött a alább gnlt tt kapcsolatot: A g, (3.1) ahol A( nautonó nds opáto, alnk Laplac-tansfoáltja általában két végs s polno hánadosaként, ás sóval, aconáls tötfüggvénként íható fl. Fltssük, hog a akéta hajtóűhö kapcsolt valann chanka skt végtln vséggl ndlkk, valant a sögsbsségh kapcsolódó thttlnség ők éusétékűk. Mndk alapján, a akéta tös g végtlnül kcs sgnsénk a köépvonaltól ét gns vonalú ltéését a alább össfüggés snt sáíthatjuk [4]: w( x, w M ( M ( x ( x) q (. (3.) 1 A (3.) gnlt alapján könnű blátn, hog bál tös sgns függőlgs tngl ntén ét gns vonalú ktéés a v (M), és a lastkus akéta tös ogásanak suppoícójából adódk [4, 1]. A akéta tösé ható külső őnds a L ( x, aodnaka őből, valant a T hajtóű populós jéből áll. Ks étékű sögk stén ga, hog w( x, d ( x ) T T A g ( ( q (. (3.3) x 1 dx A (3.1) (3.3) gnltkből kapjuk, hog: d ( xg ) g ( ( q (. (3.4) 1 dx A akéta ogásgnlt thát a alábbak lsnk: a) oldalánú gns vonalú ogás gnlt M w b) hossánú, bólntó ogás gnlt w( x, x M T L( x, dx. (3.5) w( x, x 89 tös M xt xl( x, dx. (3.6) I c) aolastkus ogás gnlt tös w( x, M q ( M q ( ( x ) T ( x) L( x, dx. (3.7) x A L ( x, lostott aodnaka thlés agába foglalja a akéta tös lhtségs sabadságfokaból adódó thléskt, valant a légkö tubulncáa vssavthtő thléskt s. A A nautonó, lnás nds opáto sáításáa kénls a Laplac-tansfoácó alkalaása. E opáto atatka odlljét úg kll gválastan, hog a akéta sabáloás nds lgt tgn a ánítástchnka nőség kövtlénknk. A opátot a Nqust göb, vag a gök hlgöb óds sgítségévl sokás gállapítan [4, 1]. tös

4 4. HELIKOPTEEK ÉS MULTIOTOOS LÉGIJÁMŰVEK OTOLAPÁTJAINAK AEOELASZTIKUS LENGÉSEI Mlőtt gvsgálnánk a otolapát ugalas dfoácóját, övdn tkntsük át a v otolapát dnakus vslkdését. Ists, hog a hlkoptk ánításáa, a koánásho sükségs ők és noatékok léthoásáa fogósán lapátokat alkalanak. A fogósán lapát nds bonolult flépítésű, és a gs lapátok a otoagho csuklók sgítségévl csatlakonak. Tovább vsgálatankho tkntsük a. ábát [, 3, 6, 7, 8, 9, 10].. ába. A csuklópánt bkötésű v otolapát gsűsíttt válata [1]. A fogósán lapátok több sabadságfokú ogásából ost csak a otolapát csapkodó ogásával foglalkounk, a általunk vsgált chanka nds thát gsabadságfokú. A. ába alapján könnn blátható, hog a otolapát fogás síkjából ét gns vonalú ktéés ks étékű sögk stén a alább gnltnk gfllőn sáítható:. (4.1) A. ábán s jlölt l tög csapkodó ogásáa a alább gnlt íható fl: vag ás alakban: d ( ) d Fd, (4.) 0 0 ( ) d F d 0 0. (4.3) Fltssük, hog a otolapát J thttlnség noatéka a kövtkő gnlt snt sáítható: J 0 0 d. (4.4) A otolapát (4.3) ogásgnlt a (4.4) gnltt fglb vév a kövtkő ódon íható fl: Vssük b a Fd J 0. (4.5) 1 t (4.6) 90

5 dnó nélkül fogás sbsségt, valant a a c J B (4.7) ún. Lock állandót, ahol a lvgő sűűség, c a otolapát húja, és végtül, a a otolapát ksttst. A otolapát (4.5) gnlt a (4.6) és a (4.7) gnltk fglbvétlévl a kövtkő gsű kfjéssl adható g: M F. (4.8) A (4.8) gnlt alapján londható, a otolapát ogását ásodndű, csllapítatlan, nhoogén dffncál gnlt íja l. Ha a aodnaka ők tésts köfkvncája ggk a otolapátok fogás sbsségévl, akko a otolapáton csapkodó onáns jlnség alakul k. Bbonítható, hog a csapkodó ogás M F noatékát a kövtkő gnlt adja g [9, 1]: M F M M M M M M M, (4.9) ahol: a otolapátok hossánú cklkus állássög váltoása, M a ugalas otolapát atató sög, a gfúvás sög. Fltétlük, hog 1, valant a (4.9) gnlt (4.8) ogásgnltb töténő bhlttsítésko a alább gnltt kapjuk: M (1 M ) M M M M M. (4.10) A hlkopt függés soán a (4.9) noaték a alább alaka dukálódk: M F M M M, (4.11) és a (4.10) ogásgnlt a kövtkő gsű gnlttl adható g: M (1 M ) M. (4.1) Zéusétékű kdt fltétlk stén hatáouk g a (4.1) gnlt Laplac tansfoáltját. A alább opátoos gnltt kapjuk: ahol: ( s n ) ( s) M n M n 4 n 1 M, ( s), (4.13). (4.14) A (4.13) gnlt alapján a otolapát csapkodó ogásának hatásválata á könnn gajolható, és a 3. ábán látható. 3. ába. otolapát ogásának hatásválata [1] A hlkopt (4.1) gnltét flhasnálva íjuk fl a aolastkus ogás állapot gnltét a alábbak snt: x 1, (4.15) x x 1. (4.16) 91

6 A (4.16) gnlt dffncálása után kapjuk, hog x M 1 x M x M. (4.17) ( ) 1 Végtül, a hlkopt otolapát ogásának állapot gnlt a (4.16) és a (4.17) gnltk alapján a kövtkő gnlttl adható g [9, 1]: 0 x x 0 1 x Ax B u M M x M. (4.18) ( 1) Mnt ahogan t koábban lítttük, fjtbn csak a hlkopt otolapát csapkodó ogásának dnakus odlljét vsgáltuk. Mglítn sükségs, hog a otolapátok össttt ogásuk soán a csapkodó ogás lltt csavaó ogást, valant atató ogást s végnk: a otolapátok thát háosabadságfokú ogásban vsnk ést. A továbbakban vsgáljuk g g otolapát aolastkus lhajlás dfoácóját, alh tkntsük a 4. ábát [9, 1]. 4. ába. Hlkopt otolapát aolastkus lhajlása [1]. A otolapát ogásgnlténk flíása soán fltétlük, hog a oto, nt chanka nds dáls sálnak tknthtő, vags csak a hosstngl ntén vtt ktjdéssl foglalkounk. A sál tögloslása, a hajlító vség, valant a külső gosló thlés állandó étékű [, 3, 4, 6, 7, 8, 9, 10, 1]. Ists, hog általános stbn a sál ogásgnlt a alább alakban íható fl [, 3, 9, 1]: L EI( ) M. (4.19) A (4.19) gnltt a hl snt kéts dválva a külső, gosló thlést kapjuk, vags a stünkbn ga a alább gnlt: IV EI( ) IV L L P L (,. (4.0) t A (4.0) gnlt bal oldalának ásodk tagja a cntfugáls ő nagságának, és hatásvonalának gváltoásáa vthtő vssa. Hatáouk g a cntfugáls őnk a A ponta vtt noatékát. A 4. ába alapján gsű gfontolások után a kövtkő gnltt kapjuk: M ( L ) L L L L L. (4.1) 9

7 A (4.1) gnltt ossuk l a hatáátntt. A alább gnltt kapjuk: kfjéssl, ajd végük l a L 0 L M L L L A otolapát lngésképét a alább gnlttl kölítsük [7, 9, 1]:. (4.) (, ( ) ( 1. (4.3) Tovább vsgálatank soán fltétlük, hog a (4.3) gnltbn a ( függvén dő snt ásodk dváltja a sajátlngésk köfkvncájával líható, vags ( (. (4.4) A (4.4) gnltt flhasnálva ndn gs lngéskép flíható, hog EI( ) ( ( ) ( )) t t ( ( ( ( Bhlttsítv a (4.5) gnltt a (4.0) gnltb kapjuk, hog: 0 P L (, 0 ( ( ( ). (4.5). (4.6) Soouk g a (4.6) gnltt a sajátlngésképpl, és a kapott kfjést ntgáljuk a sál (dáls oto) ktjdtség ntén! Alkalauk a Lagang ódst, valant a sajátlngésképk tljsülő otogonaltás tétlt. Elvégv a fnt űvltkt a otolapát lastkus hajlító ogásának csllapítatlan gnlt a kövtkő alakban íható fl [, 3, 6, 7, 8, 9, 10, 1]: M M Q, (4.7) ahol M a általános tög, és Q a általános ő. A külső gosló thlés, valant a sajátlngésképk stébn a ( függvénk a (4.7) gnlt alapján á könnn ghatáohatók. 5. UGALMAS EPÜLŐGÉP DINAMIKUS MODELLJE A ugalas pülőgép dnakus odlljénk ghatáoásako, a ugalas dfoácó fglb vétl soán a v pülőgép flít dnakus odllt a ugalas gés általános koodnátával bővítn sükségs. A ugalas ogásfajták köül a hajlító ogás függőlgs tngl ntén gnlvánuló csllapítatlan lngést vssük fglb. Ha a ugalas lngéskt csllapítottnak fltétlük, akko a hajlító ogás a alább dffncál gnlttl íható l [5, 9, 1]: A q B q q Q, (5.1) ahol q általános koodnáta, A alább állapot-váltoókat:, B, gütthatók, végül Q általános ő. Vssük b a x1 ˆ q, (5.) 93

8 x ˆ x 1 q. (5.3) A (5.1) (5.3) gnltk flhasnálásával a alább állapot-gnltkt íhatjuk fl: x 1 ˆ q, (5.4) B 1 x Q, (5.5) A x x1 A A vag átxos alakban a állapotgnlt a kövtkő ls: x Ax Bu, (5.6) ahol: x x T 1 x, u Q, (5.7) 0 1 A B, A A 1 0 B. (5.8) A A hajlító ogás dk ódusának dnakáját a (5.4) (5.5) lsőndű dffncál gnltk adják g. Könnn blátható, hog a ugalas pülőgép állapot váltoót a gs ódusokkal bővítn sükségs. Mvl ndn gs ódus két állapotváltoóval növl a állapot vkto ndőnk sáát, ét a gakolatban csak a nálsan sükségs ódusokat vssük fglb: általában a lgksbb sajátfkvncával ndlkő alaphaonkust sokás fglb vnn. N tka aonban a olan dnakus odll s, al a alaphaonkus lltt a lső flhaonkust s fglb vs, l ódon nég állapot váltoóval növksk a v pülőgép dt atatka odllj. püléschankából st, hog úg a pülőgép sána, nt a tös sgnsénk a v állapotból való ktéésénk pllanatn étékét a algh t óds sgítségévl hatáohatjuk g: g úd ttsőlgs sgnsénk w ( x, függőlgs lodulása a suppoícó lvénk gfllőn végtln sok ódus össgként hatáoható g, és a alább gnlt alapján hatáoható g [1,, 3, 4, 5, 9, 1]: w ( x, ( x) (, (5.9) 1 ahol (x) a -dk ódus alakfüggvén, ( gfllőn gválastott dőfüggvén, vag ásképpn, általános koodnáta. A püléssabáloó ndsk tvés soán flül a kédés, hog a (5.9) gnlttl gadott végtln so hogan kölíthtő a valóságban. Más sóval, adott pontosság lltt ln végs sáú ugalas lngést kll fglb vnnünk ahho, hog a végs so jól kölíts a (5.9) gnlttl gadott végtln sot. E atatka pobléa goldásáa több óds s kínálkok. Most k köül tkntsünk át néhánat [9, 1]: 1. Kvá statkus óds. A óds sajátossága a kövtkő: fltétlük, hog a v és a ugalas ogások aonos fásban töténnk, valant a ugalas ogás által létsíttt gosulások pllanatn dg hatnak. A 5. fjtbn fltétlk lltt hatáotuk g a ugalas pülőgép ogásgnltt. A kvá statkus óds csak abban a stbn alkalaható, ha a v pülőgép és a ugalas gésk sajátlngésnk köfkvncá nag btonsággal gkülönbötthtők.. A gakt óds sajátossága, hog a pülőgép sákánskténk ogását a ugalas pülőgép ogásgnltnk a sajátvkto óds sgítségévl töténő goldása íja l. E óds alkalaásának sajátossága, hog koplx 94

9 sajátvktook stén a ogásgnltk nukus goldása sokso ütkök nhéségkb. 3. Módus hlttsítés óds. E ódst alkalava a chanka nds ogásgnltt valós sáokat agába foglaló sajátvktookat fltétlv oldjuk g. Fltétlük továbbá, hog a ogásgnltt csllapítás nélkül, vákuua íjuk fl. 4. A gaadó vség óds. Ebbn a stbn fltétlük, hog a ódus hlttsítés óds alkalaása soán a lastkus ogást léthoó sajátvktook aadó, lltv tölndő ódusoka bonthatók. A tölndő ódusok a thttlnség, és a csllapító ódusokat pntálják. A aadó ódusok általában a lgksbb sajátlngés köfkvncával ndlknk, vl bonított, hog a ksfkvncás ugalas lngésk foglalják agukba a lastkus lngés ngájának döntő hánadát. 5. A gaadó ugalasság óds. A óds analóg a gaadó vségódsévl, aal a ltééssl, hog a aodnaka kokcós ténő ost a aadó ódusoka vonatkotatott. 6. Modll dukcós óds. A óds léng, hog a gaadó vség óds alkalaása soán töölt ódusokat sln kokcós ténővl s vsk fglb. E óds a autoatkus püléssabáloó ndsk tvés soán, ötvöv a kvá statkus ódsl, a lgnkább ltjdt. A püléssabáloó ndsk tvés soán aonban különösn fontos, hog a fnt butatott ódsk alkalaásának fltétlől ggőődjünk. Főlg olan stbn klkdő jlntőségű a llnőés, ako a vákuua flít lastkus ogásgnltkbn sáottvő aodnaka hatást s stnénk évén juttatn [9]. Fltétlük, hog g hpottkus pülőgép hossánú, és a oldalánú ogása gástól függtlnül g végb: a két ogásfajta köött nncs sáottvő kstkapcsolat. Il ódon a pülőgép tst koodnáta ndsébn a ks növkéns ódst flhasnálva a alább ogásgnltkt íhatjuk fl [1, 4, 6, 8, 9, 1, 13]: A hossánú ogás gnlt: A oldalánú ogás gnlt: u X uu X ww g X, (5.10) 1 X uu X ww ( Uo Zq ) q Z, (5.11) w 1 q M uu M ww M w w M qq M, (5.1) Y N v 1 q. (5.13) p L g U o n 1 * Y n ' ' ' ' Lp p L L 1 n ' ' ' ' N p p N N 1, (5.14), (5.15), (5.16) p, (5.17). (5.18) 95

10 Hagoános építésű pülőgépkn a (5.10)-(5.13) gnltnds ga, hog, vags a pülőgép a E agasság koán ktééssl, valant a TH gáka ktééssl ánítható. Mglítn sükségs, hog a aktív püléssabáloó ndskbn >, vl sáos sgéd koánflültt s sokás alkalan. Hasonlóképpn, a hagoános pülőgépk (5.14) (5.18) oldalánú ogásgnltbn, vl a pülőgépt a csűőlapok S, valant a oldalkoán O ktéés évén lht ánítan. Modn pülőgépk stén a oldalánú ogás ánításáa több nt két koánflültt alkalanak. Koábból sts, hog a ugalas pülőgép atatka odlljéh, a suppoícó lvét alkalava, a v pülőgép állapotts odlljénk bővítés évén jutunk. Elősö adjuk g a v pülőgép állapotts odlljét a kövtkő gnlttl: x A x B u. (5.19) Hasonlóképpn, a lastkus ogás állapot gnlt a alább kfjéssl íható l: x A x B u, (5.0) A (5.19) és a (5.0) gnltk sgítségévl a ugalas pülőgép állapotts odllj á könnn flíható [9, 1]: x A x B u, (5.1) ahol T A 0 x [ x x] állapot blokk-vkto, A állapot blokk-átx, (5.) 0 A T B B B bnt blokk-átx. (5.3) Mgjgük, hog a flít odllbn a a fltétlés, l snt nncs kapcsolat a v pülőgép ogása és a aolastkus jlnségk köött, vsonlag nag ódss hbát dén. A valóságban a lngő sánakon, lngő tstkn kltkő aodnaka ők és noatékok dőbn, a lngés jllőktől függőn gosan váltonak. Köbn (a statkus göbékh vsonítva) astkus hstésk alakulnak k, ako a fl- és lcsapó sánon, tstn n uganolan foán és n uganolan étékbn váltonak a aodnaka ők és noatékok. Általában a állássög növkdését kvsbb késéssl kövtk a aodnaka ők és noatékok váltoása, nt a állássög csökknésko. A különbség, aa a statkus (csak lassan váltóó hltű) és a dnakusan váltoó (lngő) tstkn kltkő aodnaka ők és noatékok köt lék a 4 8 %-ot. A (5.19) (5.3) gnltk alapján a pülőgép áníthatósága és gfglhtőség könnn gvsgálható, és a állapottén sáos óds sgítségévl sabáloó s tvhtő a pülőgép sááa. A sabáloótvés sáos lhtségs ódját foglalja öss [13] odalo, és gakolat alkalaást s butat a [11] ckk. A sáítógéppl táogatott sabáloótvés lht dtnstkus, lht stochastkus lvű. A sabáloótvés gk lhtségs ódja a obustus sabáloótvés, ahol a többváltoós autoatkus püléssabáloó ndsbn a lastkus ogás dnakáját, nt addtív paaétbontalanságot odllük. A MATLAB pogacsoag sáos alkalaása sgít a sabáloó tvésénk folaatát. 96

11 6. BEFEJEZÉS A légjáűvk külső ők és noatékok att bkövtkő lastkus lngésnk st sáos ok att fontos. A ugalas vslkdés st lngdhttln a gfllő sákánskt kalakításho, a ő-, és noaték-átvtl pontok gősítéséh. Másodsoban, a fdélt snook lhléséh alapadatokat ad a lastkus ogás pontos líása és annak st. A lastkus ogás sténk fontossága gkédőjlhttln a aktív püléssabáloás különfél üódjanak koncpconáls tvés soán, hsn sáos üód, nt például a GLA, a 3, F 4, FM 5 s a lastkus ogás sté épül. Flhasnált odalo [1] Duncan, W. J. Th Pncpls of th ontol and Stablt of Acaft, Th Sndcs of th abdg Unvst Pss, 195. [] Bsplnghoff,. L. Ashl, H. Halfan,. L. Aolastct, Addson Wsl Publshng opan, Inc., abdg, Mass., [3] Bsplnghoff,. L. Ashl, H. Pncpls of Aolastct, John Wl and Sons, Inc., Nw Yok London, 196. [4] Blaklock, J. H. Autoatc ontol of Acaft and Mssls, John Wl and Sons, Nw Yok London Sdn, [5] Káán, T. Bot, M. A. Matatka ódsk űsak fladatok goldásáa, Műsak Könvkadó, Budapst, [6] Аcланян, A. Э. истемы автоматического управления полётом летательных аппaратов, Часть І, Κиевское Высшее Военное Авиационное Инженерное Училище, Kиев, 1984 (oos nlvn). [7] Gaus, T. Hlkoptk, BME Ménöktovábbképő Intét, Budapst, 198. [8] Красовский, А. А. Вавилов, Ю. А. Сучков, А. И. Системы автоматического управления летателъных аппаратов, Издание ВВИА им. проф. Н. Е. Жуковского, Москва, 1986 (oos nlvn). [9] McLan, D. Autoatc Flght ontol Ssts, Pntc-Hall Intnatonal Ltd., [10] Dowll, E. H. A Modn ous n Aolastct, Kluw Acadc Publshs, Dodcht Boston London, [11] Sabolcs,. Dsgn of th Ptch Atttud ontol Sst fo th Aolastc Fght Acaft, Pannonan Appld Mathatcal Mtngs, Bulltns fo Appld Mathatcs, Göd, Hunga, pp (9 40), [1] Sabolcs,. Modn autoatkus püléssabáloó ndsk, Mklós Zín Ntvédl Egt, ISBN , Budapst, 011. [13] Sabolcs,. Kosű sabáloás ndsk sáítógéps tvés, Mklós Zín Ntvédl Egt, ISBN , Budapst, 011. Gust Load Allvaton 3 d ofot 4 Fatgu ducton 5 Flutt Mod ontol 97