Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium. Kiskunmajsa

Átírás

1 A Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Kiskunmajsa

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 6 A VÁROS ÉS AZ INTÉZMÉNY RÖVID TÖRTÉNETI BEMUTATÁSA... 7 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK MEGHATÁROZÓI, ADATAI... 9 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI ALAPELVEINK CÉLJAINK A gimnáziumi nevelés-oktatás A szakközépiskolai nevelés-oktatás Felnőttképzés FELADATAINK A gimnáziumi nevelés-oktatás A szakközépiskolai nevelés-oktatás AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZERE A meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszerei A tevékenység megszervezésének módszerei A magatartásra ható módszerek A dicséret iskolánkban alkalmazott módjai A fegyelmezés iskolánkban alkalmazott módjai AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI Jelképek Ünnepségek, iskolai rendezvények KIRÁNDULÁSOK, SZÜNIDEI PROGRAMOK, SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG SPORTVERSENYEK TANULMÁNYI VERSENYEK ALAPÍTVÁNY ISKOLAÚJSÁG ÉVKÖNYV MOZAIK AZ ISKOLA KAPCSOLATAI A HELYI ÉS ORSZÁGOS KÖZOKTATÁS-IRÁNYÍTÁSSAL A TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL, SZAKMAI ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEKKEL NEM KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL, GAZDÁLKODÓ CÉGEKKEL A SZÜLŐKKEL A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A TEHETSÉGGONDOZÁST ÉS A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK ÁLTALÁNOS ELVEK AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR AZ ISKOLAI SPORTKÖR GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK MINŐSÍTÉSI SZEMPONTJAI A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLŐDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM II. HELYI TANTERV AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK KÖZÉPISKOLAI ÓRAKERET Gimnázium a os tanévtől SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRAKERET Művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsoport a 2005/2006-os tanévtől Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport a 2005/2006-os tanévtől Informatika szakmacsoport a 2005/2006-os tanévtől

3 Informatika szakmacsoport a 2009/2010-es tanévtől ESTI TAGOZAT AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI Az intézménybe lépés feltételei A kilencedik évfolyamba lépés Felsőbb évfolyamokba lépés A szakképző évfolyamokba lépés Magasabb évfolyamba lépés AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen Az ellenőrzés, értékelés formái Írásbeli értékelés Szóbeli értékelés Gyakorlati értékelés Esti tagozat Az értékelés módja A kimeneti teljesítmény értékelése Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanuló magatartás értékelésének és minősítésének követelményei és formái A tanuló szorgalom-értékelésének és minősítésének követelményei és formái INTEGRÁLT TANTÁRGYAK, MODULOK, SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS, ANYANYELVI (LEKTOROS) IDEGENNYELV-TANÍTÁS ÉRTÉKELÉSE A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK III. SZAKMAI PROGRAM INFORMATIKAI ALKALMAZÁSFEJLESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI ÚJSÁGÍRÓ, KONFERANSZIÉ PROTOKOLL- ÉS UTAZÁSÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI- ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI IV. A KOLLÉGIUM 1. A KOLLÉGIUM ADATAI A KOLLÉGIUM ADATAI HELYZETELEMZÉS Tanulói összetétel A nevelőtestület összetétele A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI KOLLÉGIUMI NEVELÉS A törvényi nevelésirányítási alapdokumentumok A kollégiumhasználók elvárásai A kollégium adottságai Nevelési célok A kollégiumi nevelés feladatai Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása, a pályaorientáció segítése Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE Környezeti tényezők A kollégiumi élet megszervezése A kollégiumi élet szervezésének szabályai Hagyományaink A kollégiumi tevékenység szerkezete Törvényi rendelkezések A felmérés, jelentkezés módja Foglalkozási típusok Dokumentumok használata a kollégiumban Kollégiumi anyakönyv Pedagógiai program Minőségirányítási program

4 Órafelosztás, munkarend Kollégiumi beiratkozási lap Kiiratkozási dokumentum Kollégiumi csoportnapló Kollégiumi csoportnak szóló foglalkozási terv Információáramlás Ifjúságvédelem Ellenőrzés, értékelés Kollégiumi nevelésünk eredményessége A KOLLÉGIUMI HÁZIRENDDEL, NAPIRENDDEL, A DIÁKOK FELADATAIVAL, A KOLLÉGIUM HATÉKONYABB FEGYELEMRENDSZERÉVEL, A NEVELŐI MUNKAVÉGZÉSSEL ÖSSZEHANGOLT KOLLÉGIUMI ÉLETRENDSZABÁLYZAT TANULÁSMÓDSZERTAN ÉNKÉP, ÖNISMERET; PÁLYAVÁLASZTÁS EURÓPAI AZONOSSÁGTUDAT, EGYETEMES KULTÚRA KÖRNYEZETTUDATOSSÁG TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG FELKÉSZÜLÉS A FELNŐTT SZEREPRE AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS. GAZDASÁGI NEVELÉS HON- ÉS NÉPISMERET SZABADIDŐS FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ENYHE FOKBAN SÉRÜLT ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELÉSE V. MELLÉKLETEK SZÁMÚ MELLÉKLET Az intézmény működésének személyi feltételei Kimutatás a főállású középiskolai pedagógusok végzettségéről 2009-ben Kimutatás a kollégiumi pedagógusok végzettségéről SZÁMÚ MELLÉKLET A pedagógiai program teljesítésének tárgyi-dologi feltételei SZÁMÚ MELLÉKLET Iskolai kapcsolatai a gazdálkodó cégekkel SZÁMÚ MELLÉKLET A Dózsa György Gimnázium,Szakközépiskola és Kollégium kötelező, minimális eszközeinek és felszereléseinek jegyzéke az 1/1998. (VII.24. OM) rendelet, valamint az intézményi ütemterv alapján A középiskola A. Helyiségek B. Kiszolgáló helyiségek Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Tantermek Szaktantermek Számítástechnika terem (nagy + kicsi) Idegen nyelvi szaktanterem Természettudományi szaktanterem Művészeti nevelési szaktanterem Gyakorló tanterem (tankonyha, taniroda) Tornaterem Sportudvar Igazgatói iroda Nevelőtestületi szoba Ügyviteli helyiség Könyvtár A nevelőmunkát segítő eszközök Egészség- és munkavédelmi eszközök A kollégium Helyiségek A helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Tanulószoba Szakköri, diákköri szoba Számítástechnika terem (a középiskolában megoldható) Testedző szoba Könyvtár Hálószoba, hálóterem Stúdió Sportudvar Kollégiumvezetői iroda Nevelőtestületi szoba Orvosi szoba

5 Eszközök, felszerelések Berendezések Nevelő- és oktatómunkát segítő eszközök SZÁMÚ MELLÉKLET A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Német, angol és francia nyelv Matematika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés Vendéglátás-idegenforgalom Műszaki informatika SZÁMÚ MELLÉKLET (KOLLÉGIUM) Kollégiumi életrendszabályzat Tanulásmódszertan Énkép, önismeret; pályaválasztás Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret Szabadidős foglalkozások szervezése A sajátos nevelési igényű enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók nevelése KOLLÉGIUMI MELLÉKLET KOLLÉGIUMI MELLÉKLET A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA mellékletbe:innovációk - 5 -

6 Bevezetés Bevezetés Tisztelettel köszöntöm a Kedves Olvasót a Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium nevelőtestülete nevében! Pedagógiai programunk elolvasásával remélhetőleg betekintést nyer iskolánk életébe, megismerkedhet az itt folyó munka feltételeivel, lényegével, tanári, nevelői hitvallásunk alapvető elemeivel, céljainkkal. Mindezek alapján kialakulhat egy kép intézményünkről, a törvényi előíráson túl ugyanis ez volt a legfőbb célunk a program megfogalmazásával: Tudás és biztonság. Szól ez természetesen minden érdeklődőnek, fenntartónak, leendő kollégának, társintézménynek, de bevallottan elsősorban leendő diákjainknak, s szüleiknek. Bízunk abban, hogy céljaink, elképzeléseink megismerésével meggyőzödnek arról, hogy gyermekük életének talán legfontosabb időszakát a (20) év közötti, a felnőtté válást jelentő éveket iskolánkban töltheti el. Szeretnénk a belénk helyezett bizalmat megszolgálni és olyan középiskolát működtetni, ahol megvannak a garanciái annak, hogy a tanulók felkészülhessenek a továbbtanulásra, biztosított legyen számukra a nyelvvizsga, a piacképes szakma megtervezésének a lehetősége, meglegyenek a nyugodt munkavégzés és főként a kiegyensúlyozott személyiségfejlődés feltételei. Mottónk: Minőség az oktatásban, hagyomány a nevelésben

7 A város és az intézmény rövid történeti bemutatása A város és az intézmény rövid történeti bemutatása Kiskunmajsa dél-alföldi kisváros a Duna-Tisza közén. Kecskeméttől 52, Szegedtől 44 km-re fekszik. Legközelebbi szomszédvárosai Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas. A település elődjét, Mayossaszállást a középkorban már Zsigmond- és Mátyás-korabeli oklevelek is említik. A hosszú török hódoltság idején pusztává vált falu romjait az újratelepítés 250 éves évfordulójára tárták fel. Majsa földjét tehát 1743-ban népesítették be újra, s a redemptio hatására rohamos fejlődésnek indult a falu ben még városi rangot is kapott, de a megnövekedett terhek miatt az elöljáróság 1872-ben úgy döntött, visszaadja a megtisztelő kiváltságot. Pedig a paraszt-polgári fejlődés csak ekkor indult meg igazán: Olvasó Egylet, kaszinó, takarékpénztár alakult; megnyílt az iparos tanonciskola; vágóhíd, gyufagyár, gőzmalom épült, s a századforduló békeidős hangulatát árasztotta a Kun-Majsa című hetilap is. A világháborúk árnyékában ez a fejlődés megakadt, a kommunisták hatalomra jutásától fogva pedig még a népesség is fogyatkozott. Megújulásról csak az 1980-as évektől beszélhetünk, s a kiutat csak az ipar minőségi fejlesztése, a szolgáltatások szélesítése és az idegenforgalom jelenthetik. A város mellett fölépült üdülőfalu és a strand fejlesztése biztos alapot jelenthetnek az ilyen irányú fejlődéshez, 1989-ben pedig ismét városi rangra emelkedett a település. Intézményünk a maga lehetőségeivel segíti a helyi polgári társadalom fejlődését. A Dózsa György Gimnáziumot 1956-ban alapították azzal a céllal, hogy népességmegtartó erőként megalapozza a helyi értelmiség és egy általánosan művelt, sok irányba képezhető réteg kialakulását. Az 1970-es évek közepén az addig növekvő tanulólétszám a demográfiai hullámvölgy miatt csökkenni kezdett. A kritikus helyzet megelőzésére az intézmény tantestülete gyakorlati jellegű fakultatív tantárgyak tanítását kezdeményezte: gyors- és gépírást, gépjárművezetői és szállítási ügyintézői ismereteket oktattak. Ettől kezdve egyre többen jelentkeztek a gimnáziumba más településekről is. Az 1989-től bekövetkező gazdasági, társadalmi változásokat idejében felismerve 1991-ben az országban elsőként vezettük be a vállalkozói alapismeretek című fakultációs tárgy oktatását. A nevelőtestület e kezdeményezése olyan népszerű lett, hogy már az első tanévben 3 osztályt kellett indítani a gimnáziumban. (Korábban 1 vagy 2 párhuzamos osztály szerveződött, most 2 vállalkozói fakultációs és 1 általános tantervű indult.) Mivel az idő néhány év alatt kikezdte a fakultációs formát változtak a törvényi feltételek, így szükség volt a teljes tartalmi és szerkezeti megújulásra tól az általános képzést biztosító gimnázium mellett OKJ szerinti szakmát adó idegenforgalmi szakközépiskolává alakultunk, 2000-ben pedig az informatikával bővült a szakképzés. Ettől az évtől szerveződött az első szakképző évfolyam Kisvállalkozások gazdasági ügyintézője névvel. A Városi Önkormányzat 1997-es döntése alapján az akkor még gimnázium összevonásra került a diákotthonnal, így jelentősen bővült a szakfeladatok köre. Az es tanévtől a 9. évfolyamon két gimnáziumi osztály és egy idegenforgalmi szakközépiskolai osztály beiskolázására került sor. Tehát ismét három osztály indult az első évfolyamon. Beindult az iskolarádió. Fürkész néven iskolaújságot hozott létre a Diákönkormányzat, amely azóta is évente két alkalommal, Karácsonyra és a tanév végére jelenik meg. A 9. évfolyamosok számára ettől az évtől kezdve gólyatábort szervezünk

8 A város és az intézmény rövid történeti bemutatása 2000-től, a már korábbi gyergyószentmiklósi testvériskolai kapcsolat mellett évenként diákcserét bonyolítunk Bad Schönborn, Lommatzsch (Németország), Lubliniec (Lengyelország) városok középiskoláival. Szintén 2000-től esti tagozatos képzést folytatunk. A korábbi levelező tagozat helyett a műszaki informatika szakmacsoportban is megszerveződik a szakközépiskolai képzés. A 9. évfolyamon ettől a tanévtől kezdve három féle osztály tanul: egy gimnáziumi, egy idegenforgalmi szakközépiskolai, és egy informatikai szakközépiskolai. Gazdasági informatikus elnevezésű kétéves szakmai képzésre iskolázunk be egy osztályt június 5-től ECDL nemzetközi számítástechnikai vizsgaközpont címet kap az intézmény között a megnövekedett osztályszámnak (4 évfolyam x 3 osztály + esti tagozat + szakképző évfolyam) megfelelően sor kerül új tantermek (4) kialakítására; szaktantermek felszerelésére (2 db informatika, 1 db természettudományi-idegenforgalmi); a könyvtár kollégiumba költöztetésére. Az említett helyiségekbe új bútorzat kerül (padok, székek, táblák, polcok), az oktatásban használatos legmodernebb eszközök felszerelésére kerül sor (projektorok, fénymásolók, írásvetítők, televíziók, számítógépek stb.). Új helyen kerül kialakításra a gazdasági iroda, a pénztár és a titkárság, bővül a tanári szoba. Sor kerül a konyha és az étterem felújítására, a HACCP rendszerhez való illesztésére. A régebbi tantermek és a kollégium ebédlője új padlóburkolatot kap. Megújul az iskolazászló, felszentelésére és avatására a évi ballagási ünnepély keretében kerül sor. A 2003/2004-es tanévben a 9. évfolyamra a három osztályba 93 diák jelentkezett, az iskolában összesen 14 osztályban 359 diák tanul: 120-an a gimnáziumi osztályokban, közülük 17-en esti tagozaton; 239-en szakközépiskolai osztályokban, közülük 24-en szakmai évfolyamokon (1/13); a kollégiumban 107 diák lakik; a tantestület tagjainak száma: 38 fő (főmunkaviszonyban álló). A os tanévtől új szakképzési lehetőséget hirdet meg az iskola a művészetközművelődés-kommunikáció szakmacsoportban, a szakmaszerző évfolyamon pedig rendszerinformatikus OKJ-s képzést. Ez nem növeli az osztályok számát, csak megosztottságát, így azonban nagyobb osztálylétszámokkal kell dolgozni. A körülmények úgy hozták, hogy az intézmény fennállásának 50 éves évfordulója évében iratkozott be az iskolatörténet legnagyobb létszámú diákközössége a 9. évfolyamra: összesen 96 fő. A törvényi változásokkal összhangban 2008 szeptember 1-től részévé váltunk a - végleges nevén - Bács-Szakma Szakképzési Fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt-nek. A es tanévtől bekapcsolódtunk a TAMOP pályázati projektbe

9 Az iskola működésének meghatározói, adatai Az iskola működésének meghatározói, adatai Az iskola hivatalos elnevezése: Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Kiskunmajsa Az iskola fenntartója: Városi Önkormányzat Kiskunmajsa Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma: 147/2008. kelte:2008. június 19. érvénybe lép: július 1. (Az alapító okirat mellékelve) OM azonosító: tagozatkódok: 4 évfolyamos gimnázium: nyelvi előkészítő évfolyam + 4 évfolyamos gimnázium: vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos oktatás: informatika szakmacsoportos oktatás: művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsoportos oktatás: Az iskola igazgatója: Farkas Zoltán Az iskola székhelye: 6120 Kiskunmajsa, Kálvária u. 6. A Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a Kiskunmajsa, Csólyospálos, Jászszentlászló, Kömpöc, Móricgát és Szank községeket magában foglaló kistérség középfokú oktatási központja. Elsődleges beiskolázási körzetét is az említett települések adják. Az intézmény legfontosabb céljai a közoktatási törvénnyel és az alapító okirattal összhangban: hozzájárulni a térség kulturális, szellemi életének színesebbé tételéhez; megteremteni a helyi értelmiség képzésének és megtartásának feltételeit; helyben alternatívát nyújtani az általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelést és oktatást folytató középiskolát választó vagy piacképes szakmát tanulni akaró diákok számára; olyan pedagógiai, szakmai feltételrendszer kialakítása, mely lehetővé teszi a tanulók személyiségének minél teljesebbé, sokoldalúbbá válását. Az említett településeken túl, a korábbi években is jelentős számban iratkoztak iskolánkba Bács-Kiskun és Csongrád megye közelebbi és távolabbi településeiről diákok tól ez az arány növekszik. Az 1998/99-es tanévtől ugyanis idegenforgalmi szakközépiskolai képzés indult az intézményben. Térségünk jövőjében gazdasági és foglalkoztatási szempontból meghatározó szerep jut az idegenforgalomnak. Ezt felismerve döntött úgy a város és az iskola vezetése, hogy lehetővé teszi a továbbtanulási és elhelyezkedési esélyeket növelő szakközépiskolai oktatás bevezetését től megkezdődött az informatikai, 2005-től pedig a média-kommunikációs szakképzés is. Így a vendéglátás-idegenforgalom, az informatikai, valamint a művelődés-közművelődéskommunikáció szakmacsoportban folyhat érettségire épülő OKJ-s szakma oktatása től ECDL-vizsgaközpontként is működik intézményünk. (OM: 383/93/2002) - 9 -

10 Az iskola működésének meghatározói, adatai Intézményünk fióktelepe a Bács-Szakma Szakképzés-Fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt-nek A társaság rövidített cégneve: Bács-Szakma Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt.) Társaság székhelye: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. Továbbiakat ld. még: az 1 3. számú mellékletekben

11 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az intézményben folyó oktatási és nevelési munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1.1. Alapelveink Az iskola működése mindig meghatározott keretek között történik. Ilyenek a központi szabályozók: törvényi előírások, rendeletek (Alkotmány, a KT, a NAT stb.), valamint a fenntartó alapító okiratban, rendeletekben meghatározott elvárásai. Ezek között határozhatja meg minden intézmény tanári karának összetétele, pedagógiai hitvallása alapján tevékenységének alapelveit, céljait, melyek iránytűként szolgálhatnak minden iskolahasználó számára. Ennek megfogalmazásánál az iskola adottságaiból, lehetőségeiből kell kiindulnunk. Kiskunmajsa város és vonzáskörzete középiskolájaként meg kell felelnünk a szülők és a diákok elvárásainak is. A település kulturális életének egyik meghatározó intézményeként az értelmiség képzésének, helyben maradásának, a továbbtanulás, a szakmaszerzés feltételeinek megteremtése elsődleges feladatunk. Ezen elvárásoknak azonban csak úgy tudunk megfelelni, ha tekintettel vagyunk arra a közegre, melyet napjaink Magyarországa, Európája, s még tágabb környezete jelent a maga sok-sok kihívásával, néha megoldhatatlan problémájával, információtömegével, melyek közt tájékozódni csak szilárd értékrend alapján lehetséges. Az említettek alapján értékalapú, értékközpontú iskolát képzelünk el. Valljuk, hogy az oktatás bár mindig nyitott az új, a különös, a váratlan felé a szó igazi, nemes vonatkozásában konzervatív. Vagyis az újdonság felé való nyitottság, az új elfogadása, beépítése a hagyományos, alapvető emberi értékek keretei között képzelhető el. Ezek azok az értékek, melyeket elődeink az élet bármely területén, a világ bármely pontján produkáltak és amelyek kiállták az idők próbáját. Elsőbbséget ezek közül természetesen azok élveznek, melyek szüleink, nagyszüleink s további felmenőink életében váltak meghatározókká, értelmet adván létüknek, igazi alkotás szintjére emelvén azt. Így válnak munkánk elsődleges alapjává a keresztény, európai értékrend, a magyarság nemzeti kincsei, a család, a falu, a város és a régió hagyományai. Ezek közül a legfontosabbak, a teljesség igénye nélkül: szeretet, segítőkészség, szolidaritás, megbocsátás képessége, tisztesség, törvénytisztelet, erényesség, becsület, őszinteség, a személyiség, az egyéniség tisztelete, az önismeret és az önbizalom összhangja, akaraterő, kitartás, a reális énkép igénye, türelem, megértés, tolerancia, nyitottság a másik ember iránt, együttműködés, alkalmazkodás, bizalom, kudarctűrés, a konfliktuskezelés képessége, a testi- lelki egészség, az igazi érzelmeken alapuló emberi kapcsolatok: barátság, szerelem, szeretet, esélyegyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, szociális érzékenység, az elesettekkel szemben, a gyengék támogatása, az egyén és a közösség összhangja, az ember közösségi létformáinak, kiemelten a családnak a megbecsülése,

12 1. Az intézményben folyó oktatási és nevelési munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai a szülők, az idősek tisztelete, ember és természet összhangja, a szépség és a harmónia igénye, a magyar nyelv, kultúra, hagyományok és múltunk ismeretén alapuló egészséges nemzeti öntudat, a különböző kultúrák iránti nyitottság, megértés, európaiság, demokratizmus, jogok-kötelezettségek és szabadság-felelősség összhangja, munka, tudás, tudományok, kultúra, tanulás tisztelete, jó és rossz megkülönböztetésének képessége, optimizmus, egészséges életöröm, hit az ember, a világ magasabb rendeltetésében, az életfogytig tartó tanulás követelményének és igényének integrálása. Alapelveink teljesítésére, ilyen irányú munkánk eredményességére minden tanévzáró értekezleten kitérünk. Az osztályfőnökök félévi, év végi beszámolóikban részletesen elemzik az ezzel kapcsolatos helyzetet. Az eredményességi mutatók vizsgálata az iskolai MIP-nek megfelelően történik. A TAMOP projektbe történő bekapcsolódással az alábbi alapelvek épülnek rá az általánosságban érvényesekre: Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás. A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a megismerhető tudáselemeket. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása. Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása, új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetésével. A tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő differenciált fejlesztés a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereivel. Előnyben részesülnek azok a programok, modulrendszerek, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. ( fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják

13 1. Az intézményben folyó oktatási és nevelési munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Az oktatás az alapvető kulcskompetenciák kiépítésére épül: - anyanyelvi (szövegértés szövegalkotás - idegen nyelvi - matematikai - logikai - természettudományos - digitális (SDT alkalmazás) - a hatékony önálló tanulás - szociális (állampolgári) életviteli és környezeti kompetenciák - kezdeményezőképesség és vállalkozói - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - életpálya-építés 1.2. Céljaink Iskolánk célja, hogy segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt és az állandó megújulásra nyitott emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré válhatnak. Az egy mondatban összefoglalt fő célkitűzések a következő módon konkretizálódnak a különböző képzési formákban: A gimnáziumi nevelés-oktatás A gimnáziumban folyó nevelő-oktató munka célja, hogy: kibővítse és elmélyítse a tanulók általános műveltségét, felkészítse a tanulókat az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányok folytatására és a munkába állásra, kialakítsa a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet, biztosítsa a tanulók intellektuális, érzelmi és testi érését, előmozdítsa a tanulókban a konstruktív hozzáállás kialakulását, a tantárgyi képzés során részesítse előnyben a képességfejlesztést, teremtse meg az egyes diszciplinák közötti koherenciát, a tanulókat nevelje összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra, az iskola biztosítsa, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek és pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak, fejlessze a diákokban az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb társadalmitermészeti környezetükért érzett erkölcsi felelősséget, készítse fel a tanulókat arra, hogy az iskolából egy folyamatosan változó világba lépnek, amelyben számtalan negatív hatás, kudarcélmény és csalódás is érni fogja őket. A kialakult szilárd értékrend alapján azonban legyenek képesek ellenállni a rossznak, az erkölcstelennek és a károsnak és legyenek képesek felismerni a jót és a követendőt

14 1. Az intézményben folyó oktatási és nevelési munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai A szakközépiskolai nevelés-oktatás A szakképzést az alapító okiratnak megfelelően a vendéglátás-idegenforgalom, informatika, művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsoportokban folytatjuk. A szakközépiskolai nevelő-oktató munka célja, hogy: érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg-lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket neveljen, demokratikus elveket követő, felelős állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági és technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre, biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének lehetőségét, csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes befejezését, tekintsék a diákok sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes értékeket követő magatartásmintákat, a diákok váljanak nyitottá a különböző kultúrák iránt, valamint váljanak alkalmassá az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, illetve a felsőfokú tanulmányok folytatására, alakuljon ki a tanulóban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére és hasznosítására. Megjegyezzük, hogy intézményünkben egyaránt működnek gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok, ezért a célok között sok az átfedés, hiszen a bevezető mondatban megfogalmazott egyetemes célokat minden diákunkra ki szeretnénk terjeszteni. A TAMOP projektbe történő bekapcsolódással a bevezetésének céljai: kompetencia alapú oktatás a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, kompetencia alapú oktatás elterjesztése. a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése, az eltérő képességű és szociális helyzetű, HH;HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése,az ilyen tanulók együttnevelésétoktatását meghatározó célok megfogalmazása újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, a valóság sokféle bemutatására törekvés az eredményes ismeretelsajátítás és készségfejlesztés érdekében a tananyagmodulok, és a moduláris oktatás elterjesztése

15 1. Az intézményben folyó oktatási és nevelési munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai a tanulási tevékenységekben megfelelő hangsúlyt kapjon a gyakorlat, a konzultáció,az önálló tananyag-feldolgozás,a feladatmegoldások,az önálló szakirodalmi elemzések, az elearning használata szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése digitális írástudás elterjesztése,az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása. a kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, természettudományos, digitális, a hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kezdeményezőképesség és vállalkozói, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező-képesség Felnőttképzés Feladatunk a felnőttképzés levelező, vagy esti tagozatos formában. Célunk ezzel az, hogy mindazok számára, akik valamilyen oknál fogva pl. családi, szociális nem tudták elvégezni, vagy befejezni a középiskolát, ill. szakiskolát végeztek, lehetővé tegyük az érettségi megszerzését. Ezzel az általános műveltség szélesebb alapjaira, vagy a szakmai továbbképzés feltételeire tehetnek szert. Törekedni kell a felnőtt tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai oktatási rend kialakítására, hiszen többségükben dolgozó, családos emberekről van szó. Egyre közelíteni kell azonban a követelményrendszert a nappali rendszerű oktatáséhoz

16 Feladataink A gimnáziumi nevelés-oktatás A gimnáziumban folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy a tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetítsen, fejlessze a kommunikációs és tanulási képességeket, folyamatosan neveljen az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására és követésére, a fenntartható fejlődés és a fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre, nyújtson támogatást a diákoknak a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében, fordítson figyelmet a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal készítse fel a tanulókat arra, hogy a tudás a stabil értékek mellett mindig tartalmaz változó és bővülő elemeket is, alakítsa ki és fejlessze az együttműködési készséget és a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, fejlessze a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet és a kudarctűrést, törekedjen az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására, kapcsolódjon össze a diszciplináris tudás közvetítése az alkalmazás lehetőségeinek megismertetésével, tegye képessé a tanulókat információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására és korunk információs társadalmában való eligazodásra, követelményeivel, tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló véleményalkotásra, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre, a képzési folyamatban vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket, törekedjen a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodjon a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számítson kreativitásukra, illetve tudatosan is mozdítsa elő mindezek fejlesztését, alakítsa ki a felelős állampolgári magatartást, készítsen fel a demokratikus életformára, azaz a jogok és kötelezettségek összetartozásának tudatosítására, részesítse előnyben azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkájáért és cselekedeteiért érzett felelősség, tudatosítsa a tanulókban a magyar társadalom demokratikus jellegét, az európai integrációs folyamatot és hazánk kapcsolódását ehhez a folyamathoz, készítsen fel a felnőtt lét szerepeire, pályaorientációs tevékenységével segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását, továbbá fejlessze a szociális és társadalmi kompetenciákat. 16

17 A szakközépiskolai nevelés-oktatás A szakközépiskolai nevelő-oktató munka feladata a fent leírtakkal összhangban, hogy építse tovább, szélesítse ki és mélyítse el az általános iskolai tantárgyi követelményeket, a nevelés, a képességek fejlesztése és a közismereti oktatás szerves egységet alkosson, a nevelés és oktatás rendjébe épüljenek be azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációjából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből és az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak, alakuljon ki a tanulókban az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődjék a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szociális viszony, teremtődjék meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlya, a tanulók sajátítsák el a nemzeti és egyetemes emberi értékeket és kövessék ezeket a magatartásmintákat, váljanak nyitottá a különböző kultúrák iránt, fejlődjék fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs készségük és informatikai tudásuk, legyenek képesek logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra, a különböző információk közötti eligazodásra, a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására és a felelős döntésekre a különböző élethelyzetekben, a személyiségfejlesztésben kapjon kiemelt szerepet az önismeret fejlesztése a kezdeményező és vállalkozó készségek kialakítása és a felelős állampolgári magatartás kialakítása, alakuljon ki bennük a szakmai igényesség, elkötelezettség, megújulási képesség és az élethosszig tartó tanulás igénye. A TAMOP projektbe történő bekapcsolódással a kompetencia alapú oktatás bevezetésének feladatai: A nevelőtestület feladata a kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével történő beépítése és alkalmazása. Ennek során minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja. A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje és munkája során alkalmazza. A TÁMOP pályázat keretén belül intézményünk vállalta, hogy a 2009/2010-es tanév után 5 éven át fenntartja a pályázatban vállalt indikátor mutatókat, melyek egy tanévet tekintve a következők: 1 db témahét megszervezése 17

18 . 1 db három hetet meghaladó projekt megvalósítása Legalább 1 csoportban vagy osztályban műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli oktatása Tantárgytömbösített oktatás megvalósítása az iskola összes óraszámának tekintetében es (5%) tanévet követően további 5 éves fenntartási időszakra 10%, 15%, 15%, 15%, 15% arányban. 1 csoportban vagy osztályban moduláris oktatási program megszervezése Minden tanév kezdete előtt augusztus második felében, a mindenkori személyi és szakmai feltételek figyelembevételével dönti el intézményünk a feladatokhoz kijelölt osztályokat vagy csoportokat, és ennek megfelelően a végrehajtásért felelős személyeket. A döntést az iskola nyitóértekezletén elfogadott a tanév helyi rendje dokumentum fogja tartalmazni. A támop pályázat vállalásai a fenntartási időszakban 2009/ / / / / / db témahét megszervezése X X X X X X 1 db három hetet meghaladó projekt megvalósítása Legalább 1 csoportban vagy osztályban műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli oktatása Tantárgytömbösített oktatás megvalósítása 1 csoportban vagy osztályban moduláris oktatási program megszervezése X X X X X X X X X X X X 5% 10% 15% 15% 15% 15% X X X X X X Az öt éves fenntartási időszakban: A témahét az egészséges életmód és fenntartható élet témakörök köré épül A három hetet meghaladó projek egy, a diákok által megrendezett műveltségi vetélkedő teljes feladatkörét foglalja magában A tantárgyi bontás nélküli oktatás a magyar irodalom és a magyar nyelv tantárgyak oktatása, magyar nyelv és irodalom néven tanított tantárgy keretében valósul meg A tantárgytömbök kialakítása a vállalt indikátorok figyelembevételével minden tanítási évben változhat A moduláris oktatási program egy kiválasztott osztály osztályfőnöki órájába integrálva valósul meg, kiegészítve a modul témájától függően más tantárgyak bevonásával 1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere Eszköz és eljárásrendszerünk elsődleges célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Legfőbb eljárásaink és módszereink közé a következők tartoznak: 18

19 A meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszerei az oktatás valamennyi módszere, a meggyőzés, a példaadás és példakép, a bírálat és az önbírálat, a beszélgetés és a felvilágosítás, a tudatosítás és a vita A tevékenység megszervezésének módszerei a követelés, a megbízás, az ellenőrzés, az értékelés, a gyakorlás A magatartásra ható módszerek az ígéret, a helyeslés, a bíztatás, az elismerés, a dicséret A dicséret iskolánkban alkalmazott módjai Szaktanári, osztályfőnöki: - szóbeli dicséret, - ellenőrzőbe írt dicséret, - bizonyítványba írt dicséret, - javaslat alapítványi támogatásra, - javaslat jutalomkönyvre, oklevélre. Nevelőtestületi: - általános dicséret év végén, bizonyítványba írva, - általános dicséret négy (öt vagy hat) évi tanulmányi, közösségi, munkáért, - javaslat alapítványi támogatásra, jutalomra, vagy oklevélre. Igazgatói: - ellenőrzőbe írt dicséret, kihirdetve a tanulóifjúság előtt, - javaslat alapítványi támogatásra, jutalomra, vagy oklevélre. Az alapítványi támogatások, jutalomkönyvek és oklevelek átadása iskolai ünnepségen, ballagáson vagy tanévzárón történik. 19

20 A fegyelmezés iskolánkban alkalmazott módjai Gátlást kiváltó módszerek: - tájékoztatás - felügyelet, - ellenőrzés, - figyelmeztetés, - intés, - a következményekre való felhívás, - tilalom, - átterelés, - elmarasztalás. Kényszerítő módszerek: - felszólítás, - követelés, - parancs, - büntetés. Büntetési módszerek: - szaktanári figyelmeztetés (szóban vagy írásban), - osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban), - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás (írásban), - igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás (írásban), - szigorú tantestületi megrovás (írásban), - fegyelmi eljárás a Közoktatási Törvény vonatkozó részei alapján. A szóbeli szaktanári figyelmeztetésen kívül a szülőt az ellenőrzőn keresztül valamennyi büntetésről írásban értesíteni kell, melyet a naplóba is be kell jegyezni. Az eset súlyosságára tekintettel a tantestület döntése alapján sor kerülhet a tanulóifjúság előtti kihirdetésre is. Alapelveink követésében, céljaink elérésében, feladataink és eljárásaink végrehajtásában a következő eszközök segítenek nekünk: nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés, kikérdezés, nem nyelvi (non-verbális) eszközök: arckifejezés, tekintet, testmozgás, gesztusok, szociális technikák: fejlesztő beszélgetés, minta- és modellnyújtás, megerősítés, buzdítás. Mivel nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy nincs két egyforma ember vagy két egyforma szituáció, módszereink megválasztásánál igyekszünk mindig minden körülményt figyelembe venni. Tartjuk magunkat a lefektetett és elfogadott alapelveinkhez, de mind a jutalmazások és dicséretek, mind az elmarasztalások tekintetében igyekszünk egyedi, személyre szabott döntéseket hozni. Ezeket azután megmagyarázzuk és meg is értetjük az érintett tanulóval és az iskola többi tanulójával is. A már korábban pozitív vonatkozásban említett családias légkör egyik attribútuma ez. E pontnál is alá kell húzni a tanári példaadás és az egységes tantestületi fellépés szükségességét. Fontos szempont a fokozatosság elvének szem előtt tartása, súlyosabb esetben azonban büntetési fokozatok átugrására is sor kerülhet. 20

21 . A tanuló büntetései az új tanév kezdetével elévülnek, kivéve ha súlyos esetben ennek ellenkezőjéről dönt a tantestület. A döntésről a tanulót és a szülőt az osztályfőnök írásban tájékoztatja. A TAMOP projektbe történő bekapcsolódással a kompetencia alapú oktatás bevezetésével a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: A kompetenciafejlesztés fókuszai az iskolában: Személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége Kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés Szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció Módszertani elemek: hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok 21

22 . Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás - egyéni különbségek figyelembevétele - tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia - divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés 22

23 . Alkalmazására szánt feladattípusok: Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, etanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla, szavazógépek alkalmazása csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) 23

24 2. Az iskola hagyományai 2. Az iskola hagyományai Bár iskolánk nem tekinthet vissza évszázados múltra, mégis vannak élő hagyományai, illetve ezek újragondolása, kiépítése jelenleg is folyik Jelképek Az iskola zászlója (Megújított formában, 2000-ben került fölszentelésre.) Városi, iskolai ünnepségeken arra érdemes 12. évfolyamos tanulók (két lány és egy zászlótartó fiú) kísérik. Az iskola címere Az iskolát reprezentáló kiadványokon, postai küldeményeken, rendezvényeken, a városi címerrel együtt, vagy a nélkül szerepelhet. Az iskola jelvénye Az iskola címerét ábrázolja, melyet a tanuló beiratkozáskor megvásárol, iskolai rendezvényeken, ünnepségeken visel. Iskolai póló Az iskola címere, neve szerepel rajta, megvásárlása önkéntes Ünnepségek, iskolai rendezvények A rendezvények iskolánk egész életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért az iskoláról alkotott jó vélemény, az iskola jó hírnevének letéteményesei. Az iskola nevelő-oktatómunkájának szerves részét képezik. Az iskola a szorgalmi időre eső nemzeti ünnepekről az esemény rangjához méltóan, a városi ünnepség részeként vagy önállóan megemlékezik. Koszorúzáson az iskolavezetés és a diákság képviselői vesznek részt. A tanárok és a diákok, bizonyos esetekben az iskola dolgozói, az alkalomhoz illően öltözve jelennek meg az ünnepségeken. Az ünnepségek rendjéért a szervező tanárok és az osztályfőnökök felelnek. Iskolai ünnep, rendezvény még: Gólyatábor (felelős: a 9. évfolyamos osztályfőnökök) Tanévnyitó és tanévzáró ünnepség (felelős: 10. évf.) Gólyabál szeptember végén vagy október elején (felelős: 11 évf.) Karácsonyi vagy Mikulás-ünnepség a téli szünet előtt (felelős: 9. évf.) Szalagavató és alapítványi bál február elején-közepén (felelős: Szülői Szervezet, a 11. és a 12. évfolyam, DÖK, tantestület) Diáknap a tavaszi szünet előtt vagy után (felelős: DÖK, testnevelők, osztályfőnökök, nem osztályfőnökök) Ballagás május elején közepén (felelős: 11. évf.) Egyéb jeles napokról, történelmi emléknapokról az iskolai faliújságon és tanítási órákon történik megemlékezés. 24

25 2. Az iskola hagyományai 2.3. Kirándulások, szünidei programok, szabadidős tevékenység Az osztályfőnök lehetőleg minden évfolyamon kirándulást szervez, szünidőben pedig sí-, szánkótábor, nyáron hosszabb utak, testvériskolai cserelátogatások, nyelv-, és egyéb tábor szervezhetők. Ezek előkészítésében a fő szempontok: Ezeknek a programoknak az iskola célrendszerében megfogalmazottakkal, a pedagógiai, szakmai elvekkel összhangban kell lenniük. A szórakozás, a kikapcsolódás mellett fontos a kulturális cél, ezért elsősorban hazánk földrajzi, történelmi tájai, vagy a történelmi Magyarország területei kiemelten testvérvárosaink, jelenleg és ezután megkötött testvériskolai kapcsolataink lehetnek célpontok. A tanulmányi jelleg szem előtt tartása. A kirándulás nagyszerű alkalom az osztályközösség formálására, ennek érdekében törekedni kell a minél teljesebb részvételi arányra. Anyagilag minél kevésbé jelentsen terhet, így (plusz pályázati, alapítványi segítséggel) lehetővé kell tenni a szerényebb anyagi körülmények között élők részvételét is. A helyi tantervben előírtak megismerését szolgálja, ezért ingyenes a szakmai jellegű tanulmányi kirándulás. Ilyeneket szervezünk pl. a szakképzésben: gasztronómiai, idegenforgalmi és informatikai kiállítások megtekintése. Szervez az intézmény olyan programokat is, melyeken a részvétel nem kötelező, ezért nem ingyenesek. Ilyenek: színházlátogatás, osztálykirándulás, tanulmányi kirándulás a kiegészítő anyag megismerésére, osztálybuli stb. Az iskolaszék és a Szülői Szervezet meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet ezen programok szervezésénél nem lehet túllépni Sportversenyek Házibajnokság különböző sportágakban, az iskolai válogatottak részvétele a korosztályos bajnokságokon óta a Diáknap keretében több sportágban megszervezzük a Dózsa-kupát. Ezekre a versenyekre a felkészülés az ISK foglalkozásain, valamint a városi egyesületekben történhet. Tanulóink az intézmény anyagi lehetőségeinek függvényében úszásoktatáson vesznek részt Tanulmányi versenyek Részt veszünk a megyei, országos szaktárgyi és kulturális versenyeken. A Diáknap keretében házi versenyek szervezésére kerül sor Alapítvány 1992 márciusa óta működik az iskola volt diákjai által létrehozott Ifjúságért Alapítvány a Kiskunmajsai Dózsa György Gimnázium Tanulóiért és Nevelőiért Az alapítvány elsődleges célja az iskolai szakmai munka (nyelvoktatás) segítése, a jó tanulók jutalmazása és a szociálisan rászorulók támogatása, valamint a testvériskolai kapcsolatok (csereutak) támogatása. 25

26 2. Az iskola hagyományai 2.7. Iskolaújság Az iskola alkalmi kiadványa, melynek címe: FÜRKÉSZ. A DÖK-patronáló tanár irányításával a humán és a szakmai munkaközösség szerkesztésével a diákok munkái alapján évente kétszer, Karácsonyra és a tanév végén jelenik meg Évkönyv Az iskolai könyvtáros szerkesztésében készül digitális és nyomtatott formában. Tartalmazza az adott tanév legfontosabb adatait, így: a létszám adatokat (dolgozói, tanári, tanulói), az osztályok névsorát, fényképét, a legfontosabb eseményeket, rövid összegzéssel, értékeléssel. Az évkönyv elkészítéséhez az adatokat a gazdasági iroda, az igazgatóhelyettes, valamint a munkaközösség-vezetők, a DÖK-patronáló tanár és a szaktanárok beszámolóikban szolgáltatják MOZAIK Mozaik címmel, havi rendszerességgel audiovizuális diákmagazin jelenik meg, amely az iskola televíziós hálózatán keresztül kerül bemutatásra a diákság részére. Az összeállított műsort a művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsoportos évfolyamok tanulói tanórán, illetve szakköri foglalkozásokon készítik. 26

27 3. Az iskola kapcsolatai 3. Az iskola kapcsolatai Bár az iskola szakmailag és pedagógiailag önálló intézmény, mégis alapérdekünk, hogy nyitottak legyünk és minél szélesebb kapcsolatrendszer kialakítására törekedjünk. Így napi kapcsolatban állunk: 3.1. A helyi és országos közoktatás-irányítással Oktatási Minisztérium Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda OKÉV OH Nemzeti Szakképzési Intézet Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Városi Önkormányzat Kiskunmajsa 3.2. A társintézményekkel, szakmai és társadalmi szervezetekkel A városi, szomszédos települések általános iskoláival: - Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Kiskunmajsa, - Egressy Béni Művészeti Iskola, - Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda Kiskunmajsa, - Szent László Általános Iskola Jászszentlászló, - Zsombó és Csólyospálos községek Általános Iskolája, Óvodája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Csólyospálosi Általános Iskola Csólyospálos, - Általános Művelődési Központ Gy. Szabó Béla Általános Iskolája Szank, - KTKT Általános Iskola és Középiskola, Tázlári Általános Iskolája Tázlár, - Harkakötönyi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Harkakötöny, - Általános Iskola Kömpöc, Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Munkaügyi Központ, Városi Rendőrőrs. Katolikus Egyházközség, Nem közoktatási intézményekkel, gazdálkodó cégekkel Együttműködési megállapodást kötöttünk a szakképzésre vonatkozóan szeptember 1-jétől a Bács-Szakma Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt-vel. Az intézményünket szakképzési hozzájárulással támogató cégek és vállalkozók felsorolását ld. a 4. számú mellékletben. 27

28 3. Az iskola kapcsolatai 3.4. A szülőkkel Ennek formái: Az iskolavezetés, a pedagógusok a napi munkaidőben ( ) mindig rendelkezésre állnak (lehetőleg előzetes bejelentkezés alapján) Fogadóóra (szülői értekezletek előtt) Szülői értekezlet évente legalább kétszer (ősszel a tanévkezdés után, illetve félév után) Szülői Szervezet Iskolaszék 28

29 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk programja a Nemzeti Alaptantervben és a pedagógiai alapelveinkben leírt és képviselt értékekre épül, feladatunk ezért, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, az egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek kialakítására és fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra és a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magába, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással és elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolatait, eligazodásukat saját testi és lelki valóságukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetünkben, valamint lehetővé teszi az érdeklődésnek és a képességeknek megfelelő továbbtanulást. A helyi tantervet is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást és a kompetenciák kialakulását. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási - tanulási programja adjon teret a színes és sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, munkának, fejlessze járuljon hozzá játéknak, a tanulók kompetenciáit, a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, életmódjuk, motívumaik, szokásaik, és az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Pedagógiai programunk olyan közös gondolkodást kíván az iskola és az iskolahasználók részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlődése, illetve fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 29

30 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: 1. Az értelem kiművelése terén elvégzendő feladatok: a megismerési és felfedezési vágy fejlesztése, a tapasztalati és értelmező tudás elsajátíttatása, a tanulási teljesítményvágy, ambíció és kötelességtudat optimalizálása, a tanulási életprogram fejlődésének segítése, a kognitív képességek fejlesztése. 2. A segítő életmódra nevelés terén: a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival, a segítő versengés képességének fejlesztése a tényleges versengés lehetőségének gyarapításával, a másik javára vagy a másik kedvéért történő lemondási vagy visszalépési készség kialakítása egyedi szituációkban, az ajándékozás és az adományozás örömeinek megismertetése konkrét helyzetben. 3. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, az egészséggel szemben történő mindennemű visszaélés következményeinek megismertetése a tanulókkal, a kulturált életmód, a kulturált viselkedés ismérveinek megismertetése a tanulókkal, illetve az ezzel szembeni igény kialakítása bennük. Ehhez a következő képességek fejlesztése szükséges: Személyes képességek fejlesztése Testi képességek: a sporttevékenységek elsajátításán túl a testi képességek fejlesztése és folyamatos karbantartása, a testnevelésórák, a minél gazdagabb diáksportköri élet és a település sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása. Önellátási képességek: az önellátó képesség tevékenységformáinak megismerése (egészséges, kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, a háztartási és ház körüli munkák, a közlekedés és a vásárlás szokásai stb.). Befogadó képességek: a zenei befogadóképesség szándékos fejlesztése a megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával, a vizuális befogadóképesség fejlesztése a képi plasztikai kifejezés elsajátíttatásával és a kompozíció jelrendszerének olvastatásával, az iskola legyen minden részletben igényes, esztétikus közeg, amelyben a tanulók jól érzik magukat és ahol fejlődhet ízlésük, igényességük. 30

31 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Önkifejezési képességek: az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes tárházának bemutatása, gyakorlása, tudatosítása (előadói képesség, szövegalkotó és műértelmező képesség, improvizációs képesség stb.). Önvédelmi képességek Egészségvédő képességek: elsősegélynyújtás, balesetvédelem, önvédelmi szokások. Identitásvédő képességek: a realitásoknak, a mélyebb, igazabb vagy hosszabb távú érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése. Önreflexív képességek Önértékelő képesség: a nevelőmunka során a tanulói önértékelés váljon rendszeressé. Önmegismerő képesség: a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése oly módon, hogy eredményeként az önismerő képesség területén egyre nagyobb sikereket érjünk el. Önfejlesztő képesség: az önfejlesztő képesség kialakítása, a tehetség felismerése, olyan szituációk, előadások vagy beszélgetések szervezése, melyek során a fiatalok felfedezhetik ígéretes örökölt tulajdonságaikat és amelyek alapján kialakulhat meggyőződésük, hogy mire van hajlamuk, rátermettségük, az önfejlesztő életprogramok kialakításának segítése, a tehetség kibontakoztatásának segítése a személyiség fejlesztése érdekében. 4. A szakmai képzés alapozása: a speciális kompetenciák fejlesztése az alkotó tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmak feltárása mellett olyan szakköröket is működtetni kell, amelyek tartalma az alkotó tevékenység, a szabályhasználat és a szabályalkotás képességének, mint az alkotóképesség összetevőjének a fejlesztése. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok : A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Az iskola összetett, bonyolult hatásrendszerében az egyes tevékenységformák személyiségfejlesztő hatása csak fokozatosan, több éves munkával tárható fel. Lényeges azonban, hogy az iskola kidolgozza a személyiségfejlesztés és az iskolai szociális hatásrendszer kapcsolati pontjait és alapelveit, hogy a ténylegesen elvégzett tevékenységek tudatosan a kitűzött célok szolgálatába legyenek állíthatók. 31

32 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása: A személyiségfejlesztésben a tanulás iránti motiváció fejlesztésének iskolai célkitűzései, és tevékenységrendszere. A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása. Az egyéni képességfejlesztéshez szükséges intézményi tevékenységrendszer megfogalmazása. A kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata. kompetencia alapú oktatás elterjesztésének lehetőségei a tanulói motiváció fejlesztésében. A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő programkínálata közti összefüggések felvázolása. Olyan tanulásirányítási módok garantálása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. A tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása.(műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás személyiségfejlesztő, és képességfejlesztő lehetőségei) Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével. Az új oktatásszervezési eljárások bevezetésében támaszkodhatunk a program keretében kidolgozott innovációkra: Tanulásszervezéshez kapcsolódó útmutató kiadvány (tantárgyi bontás nélkül) Tanulásszervezéshez kapcsolódó útmutató kidvány (tantárgytömbös szervezés) A játékszeretet fejlesztése révén egyrészt az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása biztosítja, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára támogatja az informális tanulás nyújtotta lehetőségének elterjesztését. Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat.( szociális kompetencia fejlesztés) Az intézményi tanterv előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását. 32

33 7. A tehetséggondozást és a képességek kibontakozását elősegítő tevékenységformák 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a következők: a tanórák (szaktárgyi és osztályfőnöki órák), a tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, sportkörök, utazások, kirándulások stb.), a diák-önkormányzati munka, a szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyi tevékenyen hozzájárul: az egyén közösségi magatartásának kialakításához, a véleményalkotó és vélemény-nyilvánító képességek fejlődéséhez, a közösségi szokások és normák elfogadásához, az együttérző és elfogadó magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül és egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen és egymást erősítve, kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfőbb közösségfejlesztési feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával és társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait kötelező feladatként szabta meg az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, ismerje meg nemzetünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait és nagy múltú értékeit, sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez és a velük való azonosuláshoz vezetnek, legyen nyitott és megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák és vallások iránt, vállaljon részt a város és az iskola nemzetközi kapcsolatainak ápolásában, legyen képes a modern információs környezetet (sajtó, televízió, rádió, internet stb.) megérteni és azt szelektíven használni, tudjon társaival és a felnőttekkel adott témáról anyanyelvén szabatosan kommunikálni, tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. 33

34 7. A tehetséggondozást és a képességek kibontakozását elősegítő tevékenységformák A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokon keresztül a tanárok segítsék a tanulók kezdeményezéseit, járuljanak hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, segítsék elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel, biztosítsanak elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakítására és fejlesztésére, alapozzák meg a nemzettudatot, mélyítsék el a nemzeti önismeretet és a hazaszeretetet, ösztönözzenek a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessenek az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, alakítsanak ki a tanulóban bátorító és vonzó jövőképet, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel és szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, irányítsák a tanulókat arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének és megvédésének képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, fejlesszék ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikus módon történő használatának képességét, segítsék azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják, fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, térjenek ki a szexuális magatartás kérdéseire, de a figyelem középpontjában a családi életre és a felelős, örömteli és tartós párkapcsolatra történő felkészítés álljon, adjanak átfogó képet a munka világáról, változatos munkaformákkal erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését, lépjenek fel az esélyegyenlőség biztosításáért és a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen. Mivel az iskola keretein belül a legalapvetőbb közösség az osztály, legfontosabb célunk ebből a véletlenszerűen létrejött csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes a közös cél érdekében közös értékrend elfogadására, az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelő viselkedésre és munkálkodásra. Ennek kialakításában az első lépést jelenti a 9. osztályainkban belépő tanulóink számára szervezett gólyatáborunk. A két nap során új diákjaink megismerkednek egymással, az osztályfőnökkel, az intézmény vezetőivel (igazgató, igazgatóhelyettes, kollégiumvezető, élelmezésvezető és gazdasági vezető), és az intézmény épületeivel, helyiségeivel. A változatos programok részét képezi a közös városnézés, strandolás és bemutatkozó beszélgetés. Ily módon már a középiskolai évek első napjaiban megkezdődik az osztályfőnök közösségfejlesztő tevékenysége, amely zavartalanul folytatódhat, hiszen heti plusz egy óra áll rendelkezésére az éves munkaterv függvényében -, hogy a tanév során különböző közösségi programokat szervezzen. Ezek közül a legnépszerűbbek és legelterjedtebbek az osztálykirándulások (évente legalább egyszer 2-3, esetleg több nap), az egynapos kirándulások (általában Budapestre a központilag is támogatott létesítmények, múzeumok megtekintésére), a kerékpártúrák, a színházlátogatások és az esetleg főzéssel egybekötött osztályrendezvények. Mindezek szervezésénél figyelembe kell venni az ingyenességre vonatkozóan a 4.3. bekezdésben leírtakat. 34

35 7. A tehetséggondozást és a képességek kibontakozását elősegítő tevékenységformák Kitűnő lehetőséget szolgáltat számunkra városunk azon adottsága, hogy öt testvérvárossal rendelkezünk, melyek közül kettő (Gyergyószentmiklós és Bácskatopolya) a történelmi Magyarország területén, kettő Németországban és egy Lengyelországban található. Így diákjaink élő kapcsolatot tarthatnak fenn az elszakított országrészek magyar fiataljaival, de a germán és a szláv kultúrát képviselő fiatalokkal is. Az utóbbi két cserekapcsolatnak további hozadékai is vannak: mivel a német partnerekkel a kommunikáció nyelve a német, lehetőség nyílik a nyelvtudás fejlesztésére is. Tanulóink jártasságra tesznek szert továbbá a kulturált vendéglátás terén is. Ily módon nem is szükséges külön taglalni, hogy iskolánk diákjaiban szinte automatikusan kialakul a más népek és kultúrák iránti nyitottság, megértés, valamint a más népek hagyományainak, szokásainak és életmódjának tisztelete. A diákönkormányzat szintén fontos közösségfejlesztő szerepet játszik, mivel ez a fóruma az egyes közösségek érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenységeinek, melyek során a tanulóknak lehetőségük nyílik az egyéni és közösségi érdekek megkülönböztetésére, ütköztetésére és közös nevezőre hozására. A diákönkormányzatot segítő tanárnak meg kell tanítania a fiatalokat az érdek-érvényesítésre, de a többség akaratához való alkalmazkodásra is. Nagyszerű lehetőséget kínálnak a közösség építésére az ünnepélyek, megemlékezések és az intézmény hagyományos rendezvényei. Ebből a szempontból talán a legfontosabb rendezvényünk a szalagavató bál, melyen hagyományosan több száz vendég vesz részt (a végzős diákok, szüleik és hozzátartozóik, a városi önkormányzat, a társintézmények vezetői, az intézményünket támogató cégek és vállalkozások vezetői, olykor testvérvárosaink képviselői stb.). Ennek szervezésében és lebonyolításában minden évfolyamnak más-más feladatai vannak, melyeket a tanulók már a kezdet kezdetén megismernek. Mivel átlátják az egész folyamatot, nagyon tisztelik ezt a tradicionális rendezvényt és szívesen teljesítik a rájuk eső feladatokat, melyek során megismételhetetlen élményekben és sikerélményekben van részük és az osztály-, valamint évfolyamszintű közösségek szinte észrevétlenül kialakulnak. Megtanulják, hogy a háttérmunka is milyen fontos egy nagy feladat végrehajtásában, de értékelik a front-feladatokat vállaló társakat is, és fokozatosan kialakul bennük az egymással szemben érzett szolidaritás. A kompetenciaalapú projekt bevezetésével: A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját! Szükséges az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése a kortárs kapcsolatok megerősítésével. Elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása a diákönkormányzat érdemi működtetésével, a különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátításával, kooperatív technikák alkalmazásával, gyakorlás és tréningek beiktatásával. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. A közösségfejlesztés új módszereinek kidolgozásában nagy segítséget jelenthetnek a TAMOP keretében kidolgozott önálló innovációk. Ezek gyakorlati megvalósítása folyamatosan történhet,hiszen meg kell teremteni a tárgyi feltételeket. Ehhez ki kell használnunk a kínálkozó pályázati lehetőségeket. Ilyen innovációk lehetnek: 35

36 7. A tehetséggondozást és a képességek kibontakozását elősegítő tevékenységformák A művészeti nevelés lehetősége a tanórán kívüli tevékenységek rendszerében,a művészeti nevelés megújítása Az EU megismerése uniós vendég fogadásával, ehhez kötött rendezvény,kiállítás,fórum,projekt megvalósításával Az angol nyelv tanulásának lehetőségét, minőségét és hozzáférésének javítását célzó fejlesztések:az angolszász kultúra megközelítése projekt munkában Iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések, sport általi nevelés lehetőségei Egészséges életmódra nevelés programja, az egészségtudatos iskolai táplálkozás/"az vagy, amit megeszel? / 36

37 6. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 6. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Intézményünkben jelenleg alacsony az ilyen tulajdonságokat mutató diákok száma. A jelentkezők számának növekedésével, az általános tendenciák hatásaként, a gyerekek szocializációját befolyásoló negatív jelenségek eredményeként azonban ennek növekedése várható. Pedagógiai programunk egyik fő célja éppen ezért ezen tanulók iskolai környezetbe való beilleszkedésének és egyéni ütemű fejlődésének biztosítása. Alapelveink ugyanazok, melyeket a bevezető részben, az eszköz- és eljárásrendszerre, személyiségfejlesztésre, a közösségfejlesztésre, a szülőkkel, tanulókkal való kapcsolattartásra vonatkozó részben megfogalmaztunk. Minden pedagógusnak az osztályfőnöknek, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek különösen feladata a nehézségekkel küzdő tanulókra történő fokozott odafigyelés, ami a differenciált tanórai tevékenységet és pozitív ösztönzési rendszer alkalmazását jelenti. Amennyiben szükséges a nevelési tanácsadó, a szakértői és rehabilitációs bizottság döntése alapján lehetőség van a tanuló mentesítésére egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Az ilyen tanulók a közoktatási törvény, valamint az érettségi és vizsgaszabályzat vonatkozó részei alapján haladhatnak tovább. A magántanulók számára biztosítjuk a Kt. által előírt pedagógiai tevékenységi formákat. Intézményünk fennállása óta céljának tekinti a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet. Ilyen vonatkozásban soha nem volt jogi problémánk, de még kritika sem hangzott el, sem a szülők sem a diákok részéről. Nálunk a különböző vallási felekezetekhez tartozó tanulók is otthonra találnak, a katolikus és protestáns többség mellett jól érzik magukat, beilleszkedtek és befogadtattak például a Jehova Tanúihoz tartozó családok gyermekei is. Ezen kívül volt színes bőrű, angol és francia származású tanulónk, a Baja környéki német nemzeti kisebbség is szép számmal képviselteti magát diákjaink körében, és örvendetes fejlemény, hogy a roma származású fiatalok is egyre nagyobb számban vannak osztályainkban. Intézményünkben tehát mind származási, mind vallási alapon kizárt a diszkrimináció, de ugyanez vonatkozik a szülők származására, vallására és foglalkozására nézvést is. Senkit nem érhet hátrány világnézeti, lelkiismereti és politikai meggyőződése miatt. Annak érdekében, hogy a kezdetektől megteremthessük a harmonikus beilleszkedés, az esélyegyenlőség és a kiszámíthatóság feltételeit, az újonnan belépő tanulóinkkal már az első napokban ismertetjük a tanulók kötelességeire és jogaira vonatkozó, mindenkor hatályban lévő törvényi szabályozásokat, az intézmény házirendjét, valamint a kötelességek és a házirend megszegéséért kiszabható büntetéseket. Ugyanez megtörténik a mindenkori őszi szülői értekezletek során is. Az iskola házirendjének létrehozásában, véleményezésében és elfogadásában részt vesznek a Szülői Szervezet, az Iskolaszék és a Diákönkormányzat képviselői is. Az osztályfőnök folyamatosan törekszik az érintett szülőkkel, a kollégiummal való kapcsolattartásra, konzultációra. A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer elterjesztése Tevékenységközpontú pedagógiák 37

38 6. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Individuális tanulás előtérbe helyezése. Az alapozó időszak elnyújtása. Fejlesztő értékelés bevezetése A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal 38

39 7. A tehetséggondozást és a képességek kibontakozását elősegítő tevékenységformák 7. A tehetséggondozást és a képességek kibontakozását elősegítő tevékenységformák 7.1 Általános elvek Intézményünkbe a korábbi évek tapasztalatai alapján eltérő adottságú, képességű tanulók érkeznek. A kiemelkedő képességű, bármelyik főiskolára, egyetemre bejutni képes diákoktól a csak a minimális követelményeknek megfelelőkig igen széles skálán mozog a jelentkezők köre. Az utóbbiak között is vannak azonban olyanok, akik az élet valamely területén (pl. sport, művészetek, egyéb munkavégzés) kiemelkedő adottságokkal rendelkeznek, és pozitív hozzáállást tanúsítanak. Mindebből, illetve abból következően, hogy alapvetően a város és vonzáskörzete középiskolája vagyunk, fel kell készülnünk az igen heterogén összetételű diákság tehetséggondozására. Az iskolában a lehetőségekhez mérten ugyanakkor a kimeneti követelményekhez igazodva a pedagógusoknak szem előtt kell tartaniuk a tanulók egyéni fejlettségét, képességeit, melynek fő színterei eszközei: tanítási órán történő differenciálás, az oktatás csoportbontásban történő megszervezése (kiemelten: idegen nyelvek, informatika), elsősorban a 9. évfolyamon felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás (matematika, magyar nyelv) szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, érettségi (felvételi) előkészítők, emelt szintű oktatás, nem kötelező tanórán kívüli tantárgyak, egyéni 1-3 tanuló részére szervezett foglalkozások, iskolai sportkörök, edzések, a munkába állást előkészítő foglalkozások (informatika), érettségizettek számára évfolyamon szakképzés, tanulmányi kirándulások, egyéb kulturális rendezvények (pl. rendhagyó óra), iskolai könyvtár, szaktantermek használata, egyéni konzultáció. Mindezek a Kt. értelmében a 2.3. bekezdésben leírtak szerint ingyenesek. Az iskola alapítványa egyszeri támogatással vagy ösztöndíjjal támogatja a tehetséges, rászoruló fiatalokat. Az iskolai könyvtár, az iskolai sportkör kiemelt feladatának tekinti a tehetséggondozást, ezért erről részletesebben is kell írnunk Az iskolai könyvtár A könyvtárban olyan tanulási környezetet próbálunk biztosítani, amely fokozza diákjainkban az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot, hozzájárul énképük és önismeretük gazdagodásához. A könyvtár alkalmazkodva a modern technológiák megjelenésével megváltozott olvasási- és tanulási szokásokhoz, a tudás és ismeretek 39

40 7. A tehetséggondozást és a képességek kibontakozását elősegítő tevékenységformák megszerzésének közösségi terévé válik, ahol a tanulók rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyeken keresztül önállóan vagy közösen képesek a könyvtári állományon kívüli anyagokhoz is hozzáférni. A könyvtár a technológiai háttér biztosításán kívül az ilyen jellegű ismeretszerzések során kialakuló közösségek kialakulását is segíti a tér kialakításával és a könyvtárosok segítségnyújtásával. A könyvtár nélkülözhetetlen a tanítási-tanulási folyamat kiteljesedése, ill. összehangolásának megvalósulásában, a szabadidő kulturált eltöltésében, önművelődési igények kielégítésében, a pedagógiai programban meghatározott tevékenységformák gyakorlásában. A könyvtár legfontosabb feladatai: a könyvtári állomány védelme és ezzel összefüggésben nyomonkövethetősége a könyvtári állomány, az új beszerzések adatbázisban való rögzítése, az adatbázis állandó frissítése eszközeivel, lehetőségeivel segítse a pedagógiai programban rögzített célok, feladatok megvalósulását, szakszerű, sokoldalú és folyamatosan gyarapodó szolgáltatásaival korszerű információs bázisként segítse az iskola napi működését, biztosítsa a szükséges ismerethordozókat (hagyományos és modern dokumentumokat, illetve információkat az iskola pedagógusai és diákjai számára), biztosítsa a könyvtár tagjai számára az állományon kívüli ismerethordozók használatát, biztosítsa eszközeivel a könyvtári állományon kívüli ismeretanyagok elérését. a nevelőtestülettel együttműködve segítse kialakítani a kívánatos olvasási-tanulási szokásokat, az önművelődés igényének, az önálló tájékozódás képességének kialakítását, a problémamegoldó és alkotó gondolkodásnak a fejlesztését, járuljon hozzá a tanulók általános műveltségének emeléséhez, könyvtári hírlevélben tájékoztassa havonta a könyvtár használóit, alapvetően az iskola nevelőit és tanulóit az időközben bevezetett új szolgáltatásokról, beszerzésekről mindenki számára elérhető helyen. A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők: önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés, változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék), eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés), a modern technológiai eszközök, információ-megjelenítő berendezések használatának elsajátítása, az információkeresés új technikáinak megismertetése, egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák), életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék). A könyvtár használatával a tanulóknak meg kell ismerni a könyvtárban való keresés módját, annak eszközeit, a főbb dokumentum-fajtákat, azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az interneten való keresés stratégiáját, az internetes keresőprogramok használatát, ismerjék meg azokat az internetes programokat, amelyekkel az információszerzés hatékonyabbá tehető, sajátítsák el az elektronikus adatgyűjtés rendszerező technikáját, tudják megkülönböztetni az értékes információt az értéktelentől. Az iskola tanulói tanulják meg az 40

41 7. A tehetséggondozást és a képességek kibontakozását elősegítő tevékenységformák iskolai könyvtár, az Országos Dokumentumellátási Rendszer, az elektronikus könyvtárak és a teljes könyvtári rendszer szolgáltatásainak igénybevételét. A könyvtár szolgáltatásai: kölcsönzés, helyben olvasás biztosítása (könyvek, CD-rom), internethasználat biztosítása, tanácsadó, tájékoztató tevékenység, segítségnyújtás különböző egyéni tanulói feladatokhoz, előjegyzés, a tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése, videofilmek megtekintése, a tanári munkát segítő forrásanyagok, szakirodalom előkészítése. A könyvtár nyitva tartása heti 22 óra, a hét napjaira arányosan elosztva, a könyvtár az iskolával átellenben lévő kollégium épületében található. A könyvtár heti egy napon hosszabbított délutáni nyitva tartással segíti a nevelők és a tanulók könyvtári szolgáltatáshoz való hozzáférését. Az iskola könyvtárának tagjai lehetnek a Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium pedagógusai, dolgozói és az intézmény tanulói. Beiratkozási díjat nem kell fizetni. Külső személy az iskolai könyvtári szolgáltatásokat csak az iskola igazgatójának engedélyével veheti igénybe. A könyvtári tagság megszűnik, ha a pedagógus, dolgozó vagy tanuló az intézménytől megválik. Könyvtári tartozását a távozás előtt mindenkinek rendezni kell. A könyvtárból bármely könyv a könyvtári rendnek megfelelően kikölcsönözhető, kivéve a kézikönyvtárba tartozó könyveket, videofilmeket, CD-ket. Ezek elsődlegesen helyben használhatók, de a könyvtár tanulást, tanítást segítő alapfunkcióját figyelembe véve rövid időre elvihetők. Az egyáltalán nem kölcsönözhető dokumentumok körébe a könyvtári védelmet élvező dokumentumok tartoznak, amelyek jól látható jelölése is felhívja erre a könyvtárhasználók figyelmét. A könyvtár a nyitvatartási időben és a szaktanár tervével való egyeztetés után a tanórán is rendelkezésre áll. A kölcsönzési idő a tartós tankönyvek esetében a tanévre szól, a következő évben is használt tartós könyv kölcsönzési ideje kérésre meghosszabbítható. A tanításhoz szükséges tanári segédanyagok egész évre kölcsönözhetők, a tanév végén ezeket le kell adni a könyvtárban, a következő tanévre kölcsönzésük nem hosszabbítható. A szépirodalmi művek és a szakirodalom kölcsönzési ideje 3 hét, ennek meghosszabbítása kérhető. Tanév végén a tanulóknál kint levő könyveket vissza kell hozni a könyvtárba, ellenkező esetben addig nem kap a tanuló év végi bizonyítványt, amíg tartozását nem rendezte. Az elveszett vagy megrongálódott könyveket az eredetivel kell pótolni vagy a jelenlegi áron kell megtéríteni. A NAT biztosítja a könyvtárhasználati követelmények elsajátításához szükséges időkereteket. A rendelkezésre álló időt úgy kell differenciálni évfolyamokra, osztályokra, csoportokra, hogy a megfogalmazott elvárások teljesíthetőek legyenek. Kívánatos a könyvtári foglalkozásokat órarendbe építeni és előre ütemezni. Az időkeretek ütemezése kellő szaktanári egyeztetéssel a könyvtáros feladata. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításának megoszlása hozzávetőlegesen 40%-a könyvtáros-tanári feladat (pl. könyvtárbemutatás, raktári rend, katalógusok, könyvtári tájékoztató eszközök stb.), 60%-a 41

42 7. A tehetséggondozást és a képességek kibontakozását elősegítő tevékenységformák szaktanári feladat (pl. a saját műveltségterület alapvető dokumentumai és tájékoztató eszközei) Az iskolai sportkör Iskolánk a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről, megteremti a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint biztosítja az iskolai sportkör működését. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére teremti meg. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozásokhoz rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait, melyek az évek alatt kialakult gyakorlat alapján, a tanulók igényei szerint, a létesítményeinknek megfelelően és testnevelőink szakirányultsága szerint a következők: fiú és leány kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, aerobic, valamint fallabda (kedvezményes költségtérítéssel) és lovaglás (kedvezményes költségtérítéssel). A foglalkozások sportáganként heti kétszer 45 percben kerülnek megszervezésre. A diákok munkáját kondicionáló terem is segíti. A sportköri foglalkozásokat testnevelői végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanáraink vezetik. Ezekből a sportágakból évenként házibajnokságokat szervezünk. Rendszeresen részt veszünk a Diákolimpia versenyein is. Diákjaink közül a legjobbak a város ifjúsági (felnőtt) kézilabda, asztalitenisz, labdarúgó vagy ökölvívó szakosztályaiban kamatoztathatják tudásukat óta a Diáknap keretében több sportágban megszervezzük a Dózsa Kupát. Tanulóink az intézmény anyagi lehetőségeinek függvényében úszásoktatáson vesznek részt. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a kompetencia alapú oktatás bevezetésével,a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. 42

43 7. A tehetséggondozást és a képességek kibontakozását elősegítő tevékenységformák kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár,digitális tananyaggyűjtemény - Számítógép, mint fejlesztőeszköz, - Videó, zenei anyagok, - Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek(egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek: A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez. 43

44 7. A tehetséggondozást és a képességek kibontakozását elősegítő tevékenységformák A tehetséggondozás és felzárkóztatás új módszereinek kidolgozásában nagy segítséget jelenthetnek a TAMOP keretében kidolgozott önálló innovációk. Ezek gyakorlati megvalósítása folyamatosan történhet,hiszen meg kell teremteni a tárgyi feltételeket.ehhez ki kell használnunk a kínálkozó pályázati lehetőségeket. Ilyen innovációk lehetnek: A művészeti nevelés lehetősége a tanórán kívüli tevékenységek rendszerében,a művészeti nevelés megújítása, Az EU megismerése uniós vendég fogadásával, ehhez kötött rendezvény,kiállítás,fórum,projekt megvalósításával, Az angol nyelv tanulásának lehetőségét, minőségét és hozzáférésének javítását célzó fejlesztések: Az angolszász kultúra megközelítése projekt munkában, Iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések, sport általi nevelés lehetőségei. 44

45 8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok E kérdéskörben is a törvény által előírtakból kell kiindulni, különös tekintettel az esélyegyenlőség biztosítására a hátrányos megkülönböztetés tiltására, a gyermek, a tanuló jogaira, így a biztonságos, egészséges környezetre, a személyiségi jogoknak tiszteletben tartására, az információkhoz való hozzájutásra, a kedvezményes vagy ingyenes étkeztetésre, tanszerellátásra, a tanulószobai ellátásra vonatkozó részekre. Tágabb értelemben az iskola minden pedagógiai tevékenységének, a nevelő-oktató munka minden területének szem előtt kell tartania a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat. Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. Minden tanév elején, a közös szülőértekezleten tájékoztatja a szülőket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, a fogadóórák idejéről és helyéről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Minden pedagógusnak, az osztályfőnöknek, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek pedig különösen feladata, hogy: a tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztassa faliújságon- a fogadóórák időpontjáról, a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címéről, ill. telefonszámáról, a tanulók egyéni képességét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, az esetleges hiányosságokat, problémákat figyelemmel kísérje, a szükséges intézkedéseket megtegye, a pedagógusok, a szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál a veszélyeztető okok feltárása érdekében, amennyiben szükséges családlátogatáson is megismerheti a tanuló családi környezetét, a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, ill. ennek hiányában tartozódási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében, a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek, az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére, előadások szervezése. Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, kiemelten a helyi önkormányzattal, gyermekjóléti szolgálattal, rendőrséggel, egyházzal, társadalmi szervezetekkel stb. A szervezett megelőző és segítő tevékenységen túl továbbra is az állandó kapcsolattartás és a hagyományos pedagógiai eszközök a legfontosabbak, így a gyermekekkel való törődés, minél jobb megismerésük. A szülőkkel, a családdal a gyermek sorsát közös felelősségnek tartó kapcsolat kiépítésére kell törekedni. Egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek, különösen a drogfogyasztás megelőzésére. 45

46 8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A TAMOP projektbe történő bekapcsolódással az ifjúságvédelem területén is jelentkezik az új módszerek követelménye: a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése, az eltérő képességű és szociális helyzetű, HH;HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése,az ilyen tanulók együttnevelésétoktatását meghatározó célok megfogalmazása újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, a valóság sokféle bemutatására törekvés a tanulási tevékenységekben megfelelő hangsúlyt kapjon a gyakorlat, a konzultáció,az önálló tananyag-feldolgozás,a feladatmegoldások,az önálló szakirodalmi elemzések, az elearning használata szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése a kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. A tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő differenciált fejlesztés a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereivel 46

47 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az iskolánkba jelentkező tanulók egy része szerényebb eredményekkel érkezik hozzánk. Kisebb részük lemorzsolódik, többségük azonban sikeresen eljut az érettségi vizsgáig és meg is felel a követelményeknek. A tankötelezettség kiterjesztésével, a gyerekek szocializációjának mai alakulásával várhatóan a jövőben is egyik fő feladatunk lesz az ezekkel a tanulókkal történő foglalkozás. Az első lépés az lehet, ha a tanórán történő differenciálással a tantervi minimum elsajátítására irányítjuk a tanulók ismeretszerző képességét. A tanulási módszerek elsajátíttatásával, rendszeres számonkéréssel, pozitív ösztönzési rendszerrel törekedni kell a teljesítmény növelésére. Amennyiben szükséges, úgy egyéni vagy csoportos korrepetálással, felzárkóztató foglalkozással vagy érettségi előkészítővel próbáljuk kizárni a végleges lemaradást. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése történhet a szakértői és rehabilitációs bizottság döntése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a minősítés alól történő felmentéssel, fejlesztő foglalkozáson való részvétellel. Alapelveinkkel összhangban nem félünk az ilyen helyzetű tanulók felvételétől. Volt már autista diákunk, de végzett már nálunk egy teljesen vak tanuló is, aki a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának szociális munkás főiskolai szakán tanult tovább. Mind a tanárok, mind a diáktársak önzetlenül segítettek neki a tanulásban és a mindennapi nehézségek megoldásában. A kompetenciaalapú oktatási projekt bevezetésével nem annyira az a lényeges, hogy segítsünk a diákoknak felzárkózni, hanem sokkal inkább az, hogy lehetővé tegyük számukra a saját ütemüknek megfelelő fejlődést, tanulást. Így nem alakulnak ki problematikus tanítási helyzetek, mivel olyan ismeretelsajátítási módokat biztosítunk a gyerekeknek, amelyekben valóban önmaguk lehetnek. Az új tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek: tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat); legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia); legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia). A tanulásszervezés kulcsfigurája a tanár, akinek mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy kell megszerveznie az osztály munkáját, olyan utasításokat kell adnia és oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanulók három alapszükségletét. Az a tanuló, aki biztonságos környezetben nő fel, ahol érzi, hogy a többiek (felnőttek és kortársak) szeretik, elfogadják és tisztelik őt, képes lesz minden figyelmét és energiáját a tanulásra fordítani. Az ilyen gyerek kérdez, kíváncsi, szívesen tanul, kezdeményez, szeretne minél többet megtudni a környező világról és uralni azt. Ha tanulóink szeretnek iskolába járni, mert megbecsülik őket, biztonságban érzik magukat, átélhetik a valahová tartozás és a fontosság érzését. Ehhez a pedagógus a következőket biztosítja: érezteti a tanulókkal, hogy értük dolgozik, kész figyelni rájuk mindig időt szán arra, hogy beszélgessen a diákokkal érdeklődést mutat a tanulók munkája, játékai és környezete iránt 47

48 ösztönözi a gyerekeket arra, hogy dolgozzanak, játsszanak együtt, segítsék egymást; megtartja és teljesíti a tanulókkal közösen vállalt megállapodásokat, kötelezettségeket szavai és cselekedetei egyaránt azt sugallják, hogy elítéli az etnikai alapú megkülönböztetést és a diszkrimináció egyéb formáit megfelelő diszkrécióval kezeli a tanulókkal és családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat Összegezve: az a tanár feladata, hogy fogékonyságán és a helyzetekre adott helyes válaszain keresztül az egyénhez igazítsa az oktatást. Mindez csak olyan gazdag tanulási környezetben valósulhat meg, melyben minden gyereknek magának kell saját fejlődésén dolgoznia,egy olyan iskolai közegben, melyben a gyerekek sok mindent tehetnek önállóan, kezdeményezhetnek, együtt dolgozhatnak és tanulhatnak, közös felfedezéseket tehetnek, illetve közösen szerezhetnek tanulási tapasztalatokat is. Az ilyen iskolai, tanulási légkörnek két szempontból is pozitív hatása van: a gyerekek kiélhetik belső késztetéseiket az önállóságra és az önmegvalósításra; a pedagógus külön támogatásban, figyelemben részesítheti, illetve más feladatok kiosztásával fejlesztheti azokat, akik ezt igénylik. 48

49 10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelismerés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakasz konkrét tervezését évente meg kell ismételni. A program célja segíteni azoknak a tanulóknak beilleszkedését, ismeret-elsajátítását és egyéni ütemű fejlődését, akik: szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: - családi mikrokörnyezetükből adódóan hátrányos helyzetűek, - a családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, - iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, - csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyerekek) - munkanélküli szülők gyermekei, átmenetileg hátrányos helyzetűek: - áttelepült, beköltözött (új) tanulók, - tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. o halmozottan hátrányos helyzetűek: Az előzőekben említett hátrányos helyzetű tanulók mellett, akiknek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A célok ismeretében tudjuk minden év végén megtervezni a következő tanév várható feladatait. Ez az éves munkatervben, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős éves tervében történik. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése, drog- és bűnmegelőzési programok, mentálhigiénés programok, pályaorientációs tevékenység, komplex tehetséggondozó programok (honismereti-néprajzi; zenei-művészeti; sportturisztikai), felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (városi televízió, iskolaújság, levél stb. útján), helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése, motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön, kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, a tankönyvtámogatás elveinek meghatározása, ösztöndíjak, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. 49

50 Az iskola a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével eljárás útján rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igényel. Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük az intézményben a lemaradó vagy eltérő képességű,szociális helyzetű(hh,hhh,sni) tanulók együttnevelését,oktatását. Ennek érdekében a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani az esélyegyenlőség biztosítását. 11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A jegyzék az 5. számú mellékletben olvasható. Az intézményekben, a TÁMOP módszertani és tartalmi fejlesztéseinek disszeminációját támogató infrastruktúrafejlesztésre van szükség, mégpedig egységes módon, ami biztosítja az eszközök által elérhető hozzáférést a fejlesztési eredményekhez az ország minden területén egyenletes eloszlásban. A élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a közoktatási intézmények számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. Az IKT eszközfejlesztés eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, és amely még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. A cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. Az infrastruktúra fejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez is. Tevékenységek az IKT fejlesztés eredményeként: 1:1 arányú IKT eszközellátással támogatott tanórák aránya növekszik, amely tanórákon minden diák külön-külön eszköz használatával tanul A tanári és a diák gépek egyazon hálózathoz csatlakoztatása a legfontosabb célkitűzés. Az Internet elérés biztosítása az intézmény minden tantermében, valamint olyan tanári vezérlő és diák kliens rendszer megléte, amely biztosítja a pedagógus részére az egyes diákgépek lezárását (képernyő és/vagy billentyűzet), a diákgépek hálózati korlátozását, illetve bármely gép képének átvételét és megosztását) 50

51 12. A pedagógusok munkájának minősítési szempontjai 12. A pedagógusok munkájának minősítési szempontjai A Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium minden pedagógusától a következőket várja: Pedagógiai tevékenységét a gyerekek szeretete, személyiségük tisztelete határozza meg. Mindent megtesz azért főként személyes példaadással, hogy a gyerekek minél teljesebb személyiséggé válva kerüljenek ki az intézményből. Elsősorban tantárgya értékeinek közvetítésével, pozitív ösztönző rendszer kialakításával szükség szerint azonban fegyelmező eszközöktől sem visszariadva arra törekszik, hogy minden tanuló birtokába kerüljön a legfontosabb ismereteknek, ismeretszerző képességeknek. A pedagógiai eszközök alkalmazásában: értékelésben, jutalmazásban, büntetésben következetes. Óravezetése céltudatos, tervezett, óráit fegyelem, alkotó légkör, szaktanári munkáját az igényesség, a magas színvonalú, naprakész szakmai felkészültség jellemzi. Óráin a differenciálást hatékonyan alkalmazza mind a felzárkóztatás, mind pedig a tehetséggondozás tekintetében, a gyenge tanulókat eredményesen korrepetálja, a tehetségeseket sikeresen felkészíti tanulmányi versenyekre, továbbtanulásra, nyelvvizsgára. Szakmai ismereteit folyamatosan (és önként is) megújítja: önképzéssel, továbbképzéseken, tanfolyamokon történő részvétellel, szükség esetén továbbtanulással. Az új ismereteket eredményesen alkalmazza. Szaktárgya kérdésein kívül nyitott a gyerekeket érintő problémák iránt, azokról maga is tájékozódik. Beszédkultúrája példamutató, a gyerekek beszédkultúrájának fejlesztésére külön figyelmet fordít. Osztályfőnöki munkát szívesen vállal. Osztályközösségével jó és rendszeres a kapcsolata, az osztályközösség megismerése, formálása érdekében rendszeresen szervez tanórán kívüli programokat, pl.: osztályrendezvény, színházlátogatás, kirándulás, iskolai ünnepség. A szülőkkel korrekt partnerkapcsolatot tud kialakítani és fenntartani. Tanítványait eredményes pálya-, ill. iskolaválasztáshoz segíti, osztályfőnöki tevékenységét a sokoldalúság jellemzi. Többletmunkát szívesen (és önként is) vállal, ezzel kapcsolatos feladatait mindig határidőre és színvonalasan elvégzi. Ezek lehetnek díjazás ellenében vagy társadalmi munkában ellátott vállalások. A munkahelyen való megjelenése és pontossága kifogástalan. A szakmai feladatokkal járó adminisztrációs munkája precíz és időre kész. A szakmai összejövetelekről, értekezletekről, valamint egyéb iskolai, városi rendezvényekről (ünnepélyekről, kirándulásokról, kulturális rendezvényekről) nem marad távol, azokon szívesen részt vesz. Magánügyek intézése céljából (szívességi helyettesítésre) keveset hiányzik. Kartársai munkáját elismeri, tiszteletben tartja. Tanítványaival és azok szüleivel való kapcsolata egymás kölcsönös tiszteletén alapul, gyakori és felesleges konfliktusai nincsenek. 51

52 12. A pedagógusok munkájának minősítési szempontjai Azonosulni tud az iskola pedagógiai programjában leírt, az iskolavezetés által közvetített célkitűzéseivel, megbízható munkaerőnek számít, munkáját minden területen kezdeményezőkészség jellemzi. Igényes munkakörnyezete rendjére és tisztaságára, s azt tanítványaitól is megköveteli. Ha ezen szempontok mindegyike maradéktalanul nem is valósítható meg, azok betartására mindenkinek törekednie kell. A pedagógusok munkájának átfogó, teljes értékelése a MIP alapján történik. 52

53 13. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlődésének lehetőségei 13. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlődésének lehetőségei A tanuló nevelését a szülők kezdik meg és ők teremtik meg az egészséges testi és lelki fejlődés feltételeit a családban. Segítik a gyermeket az első közösségi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében és itt sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait, vagyis a szülőknek a nevelésben betöltött szerepe felmérhetetlenül jelentős, mivel minden további nevelői befolyás érvényesülésére kihat. A szülők nevelését folytatják és kiegészítik a pedagógusok. Ahhoz, hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit és fejlődését szolgálja, fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése. Az együttműködés szervezett formái a szülői szervezet és az iskolaszék, melyeknek alapja a gyermek iránt érzett közös nevelői felelősség, megvalósítási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, valamint az őszinteség, eredménye a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán a kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük és az alábbi témakörökbe rendeztük: A tanulók kötelességeit természetesen nemcsak a tanulókkal ismertetjük meg, hanem a szülőkkel is. Célunk ezzel az, hogy a törvényi szabályozások ismeretében a szülők maguk is számon kérhessék és számon is kérjék gyermekeiktől azok betartását. A szülői kötelességek az első szülői értekezlet során kerülnek felsorolásra (tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, tartsa tiszteletben az iskola vezetőinek és pedagógusainak emberi méltóságát és jogait stb.). A szülői közösség jogkörébe a következők tartoznak: - rendszeres és folyamatos tájékoztatást kap a tanulók előmenetelére és magatartására vonatkozóan, - részt vehet az iskola rendezvényein, - figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, - véleményt nyilváníthat, ill. megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót, - a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, - véleményezési joggal részt vehet a házirend kialakításában, - tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein, - meghatározhatja a legmagasabb összeget a tankönyvek kiválasztásánál és a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításánál, - delegáltjai részt vesznek a jelentősebb iskolai rendezvények előkészítésében, megszervezésében és lebonyolításában. Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: - rendszeres és folyamatos tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről és magatartásáról, - előre tervezett (évente minimum két) szülői értekezletet tart, - fogadóórákat tart, - az intézmény vezetői és a nevelők készek a szülőkkel egyéni kezdeményezésre, egyeztetett időpontban személyes megbeszélést folytatni, 53

54 13. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlődésének lehetőségei - a tanulók helyes neveléséhez, személyiségük és közösségük fejlesztésére változatos szakköröket és sportköröket indít be, - lehetőségeink szerint rendszeresen hívunk olyan előadókat, ill. szakértőket, akik a szülői közösség részére előadásokat tartanak az őket és gyermekeiket érintő kérdésekről (pl. drogprevenció). A TAMOP program a szülőkkel való kapcsolatot új szintre emeli, hiszen a szülők esetleg aktív részesévé válhatnak a tanulási folyamatnak. Ez több előnnyel járhat. A szülők nem pusztán passzív szemlélői lehetnek az iskolai életnek, hanem maguk is alakíthatják, befolyásolhatják azt. Pl. a témahét, vagy a projektek előkészítésében, kivitelezésében aktívan részt vehetnek. 54

55 Hiba! A hivatkozási forrás nem található. 14. Az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelési programja Egészségnevelési program Az egészségnevelés alapelvei Az egészségnevelés célja az önmagáért felelős életvitel kialakítása. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed: o a testi-lelki egészségnevelésre, o a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére, a mentálhigiénés nevelésre is. Az egészségnevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben az egészségnevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Az iskolai egészség- és környezetnevelés legfontosabb célcsoportjai a tanulók és a szülők, azaz a családok Az egészségnevelési program céljai: A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit: Legyenek tisztában az életkorral járó biológiai életmódi tennivalókkal. A program erősítse és fejlessze bennük az egészséges életvitelhez szükséges képességeket. Ismerjék meg az egészségre káros szokások pl. alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás biológiai - élettani - pszichés összetevőit. Kapjanak megfelelő tájékoztatást a társas kapcsolatok egészségügyi - etikai kérdéseiről. A programnak legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló és aktivizáló szerepe az egészség - érték tudatosításában. Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, az egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására Helyzetkép, helyzetelemzés Gimnáziumunk a Kiskunmajsa, Jászszentlászló, Szank, Csólyospálos és Kömpöc kistérség középfokú oktatási központja. Elsődleges beiskolázási körzetét is az említett települések adják. Az iskola a város központjához, a Városi Könyvtárhoz, a Művelődési Házhoz, az Egészségházhoz és a Sporttelephez közel található. A kollégium a közvetlen szomszédságban, az út másik oldalán van. Az iskola épülete 1970-ben készült, karbantartása és felújítása folyamatosan történik. A kollégium épülete 1998-ban jelentős felújításon esett át. 55

56 Hiba! A hivatkozási forrás nem található AZ ISKOLA EGÉSZSÉGTUDATOS MŰKÖDÉSE Az iskola egészségtudatos működéséhez járulnak hozzá az alábbiak az iskolafolyosó és ebédlő barátságosabbá tétele (képek a falakra, több virág) az osztálytermek hangulatossá tétele (Minden osztálynak saját terme van, ahol a tanulók a nap jelentős részét töltik. Ezért év eleji rekreációs és mentális program szükséges a termek szépítésére) a termek, folyosók és az udvar növényekkel való díszítése a büfé árukészletének megfelelő kialakítása a menzán a korszerű, egészséges táplálkozás feltételeinek egyre inkább megfelelő étrend kialakítása és meghonosítása az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, helyi média) Megvalósult egészségnevelési tevékenységeink: Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek: - témanap, témahét szervezése - aktuális jubileumi ünnepségek megtartása - az iskolarádióban, iskolaújságban egészségvédelmi témák megjelenítése - tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés - tankonyha üzemeltetése (egészséges táplálkozás) - színjátszó kör (személyiség-fejlesztés) - sportkörök: foci, kézilabda, kosárlabda - további lehetőség: aerobic, lovaglás - konditerem fenntartása Iskolánkban nagy és gazdag hagyománya van a diákéletnek, valamint a tanulók érdeklődési körének teret biztosító tevékenységeknek Az iskola egészségnevelési programja Az egészségfejlesztés főbb területei: Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: a dohányzás visszaszorítása ( füstmentes iskola ) az alkohol- és a drogprevenció az egészséges táplálkozás az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése a mentális betegségek megelőzése az AIDS- prevenció Az iskolánkat kiszolgáló egészségügyi szakembergárda, és a tanulók egészségfejlesztéséért elkötelezett tantestület közös erővel képes a kitűzött célokat elérni. 56

57 Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Iskolaorvos, védőnő mérések, diagnosztika: Gyakorlati célkitűzésként szerepeltetjük a diákok évenkénti vizsgálatát. A vizsgálatok során nyomon követjük a testi fejlődést (testsúly, testmagasság, vérnyomás). Külön hangsúlyt fektetünk az érzékszervi elváltozások vizsgálatára (látás, hallás vizsgálata), valamint a mozgásszervi rendellenességek kiszűrésére (lúdtalp, gerincferdülés). Egészségügyi szűrővizsgálatok: Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély teremtése az egészséges életvitelre. A tanulási nehézségek szűrése (ifjúságvédelmi felelős) során lehetőség nyílik a koncentrációzavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megsegítésére. Felvilágosítás és szemléletformálás A természetjáró túrák, biciklitúrák szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni. Az évente megrendezésre kerülő Diáknap mozgáslehetőséget nyújt, másrészt aktívan támogatja az egészséges életmódra törekvést Diákjaink tanulmányi kirándulások során ismerhetik meg környezetüket, és táborokon való részvétellel élhetnek konstruktív és tartalmas társas életet kortársaikkal, ahol aktuális témaként felmerül az egészség kérdésköre is. A különböző szakkörök (kosárlabda, futball, társastánc) tartalmas és egészséges kikapcsolódást nyújtanak a diákoknak. versenyeken való részvétel (fővárosi és területi sportversenyek). véradás diákok és tanárok részvételével ( Ha vért adsz, életet adsz! ). mind olyan programok, amelyek elengedhetetlenek a kiegyensúlyozott, minden szempontból egészséges tanulók nevelésében. Iskolai programok az egészséges személyiségfejlődés elősegítése az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka) a mindennapi testmozgás a dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer használat megelőzése a fogyatékosok, hátrányos helyzetűek integrációja az iskolán kívüli bántalmazás megelőzése a szexuális nevelés Gimnáziumunk szorgalmazza az egészséges napirend kialakítását. Arányos napi terhelés Szünetekben/óraközi szünetben javasoljuk a levegőztetést, a szabadban eltöltött szünetet. Minden szünetben kötelező a tanteremben a szellőztetés A tanórákon a tanterem világítása feleljen meg az elvárásoknak A fűtés miatti meleg a szabályozhatatlanság miatt néha növeli a tanulók fáradékonyságát ezt szellőztetéssel kompenzáljuk Csökkentsük az erős zajt, károsító hatására hívjuk fel a figyelmet Hívjuk fel a figyelmet a kényelmes ruházat hordására Egészségnevelés, egészségvédelem a tanórákon: 57

58 Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Fordítson figyelmet az AIDS és egyéb, nemi úton terjedő betegségek, valamint a daganatos betegségek megelőzésére. Meg kell tanítani a gyerekeket, az ifjakat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Foglalkozzanak az egészséges táplálkozással. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Az egészségnevelés feladata, a megelőzés, az hogy a gyerekeket - különösen a serdülőket - függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) káros hatásokra figyelmeztesse. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás, a családtervezés, fogamzásgátlás, valamint a terhesség-megszakítás veszélyeinek kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki és szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Tanórán kívüli foglalkozások Iskolánkban a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődési igényei, illetve a rendelkezésre álló személyi- és tárgyi feltételek függvényében tanórán kívüli foglakozásokat szervezünk, pl. Beszélni nehéz, színjátszó kör, média szakkör, rajzszakkör, iskolai újság, ill. egyéb, a feltételeknek és szükségleteknek megfelelő szakkörök. Tanulóinknak lehetőségük van arra, hogy véleményt nyilvánítsanak az őket érintő kérdésekben, javaslatot tegyenek iskolai közösségük programjára, észrevételt tegyenek az oktató-nevelő munkával összefüggésben a diákönkormányzat fórumain. Tanulmányi kirándulások Versenyek, vetélkedők Az iskola szépítése Jeles napok 58

59 Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Ismeretterjesztő előadások: rendszeres nőgyógyászati, felvilágosító, és élelmiszerbiztonsági előadásokat szervezünk Az egészségnevelés módszerei Célunk az egészségnevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és tevékenységalapú, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása Értékközvetítés Elsődleges a család szerepe ebben a folyamatban. A család mintaadó, szocializációs szerepkörének gyengülését korunk egyik kedvezőtlen jelenségeként tartjuk számon. Az iskola, mint ismeret- és értékadó, érték-meghatározó környezet kiemelt szerepet kap az egészségtudatos magatartás kialakításában. E magatartás kialakítása rendkívül az iskolai nevelés szinte minden tevékenységében széleskörű pedagógiai hatásmechanizmusok együttes eredményeként valósulhat meg. Önismeret, önértékelés fejlesztése /ösztönző, elismerő, értékelő folyamatok/ Pozitív életkép kialakulása annak érdekében, hogy az egyének kontrollálják saját életüket Pszichológiai, csoportlélektani ismeretek bővítése /az egyes korcsoportok viselkedéseinek, törvényeinek megismerése/ Esélyegyenlőség biztosítása /gyermekvédelem/ Az egészséget és az egészséges magatartást támogató környezeti tényezők ismertetése Hiteles közvetítés /pedagógusok, kortárssegítő csoportok/ Az iskola egészségügyi szakembereivel folytatott kapcsolattartás Tantárgyi lehetőségek feltérképezése A tárgyi környezet esztétikai jelentősége, hatása az egészségre A témától függően rendezhetünk kerekasztal-vitát játékos formában, pl. a dohányzásról úgy, hogy a tanulók szerepjátéka (orvos, védőnő, pedagógus, jogász, rendőr, szülő, beteg, stb.) érvényesüljön. A vita problémafelvetéssel, kérdésfeltevéssel indul, amit érvek és ellenérvek követnek, vélemények és tapasztalatok ütköznek, ezért fontos, hogy az "összecsapás" után közös állásfoglalás alakuljon ki. E módszernél fő szabály: a vitapartner tisztelete és meghallgatása. A metodika előnye, hogy vitakultúrára nevel: a helyes, szép beszédre, meggyőző érvelésre, az együttélési szabályok betartására. A kísérletezés előnye, hogy az ok-okozati kapcsolatok felismerése rendkívül világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást. A kísérletet fel lehet használni: figyelemkeltésre, tisztázatlan kérdések megoldására, vagy tapasztalatok megerősítésére. A szerepjátékok lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Előnyük, hogy megadott szituációban egy - két perces esélyt nyújtanak a tanulóknak arra, hogy eljátsszák a különböző variációkat. A relaxációs módszerek a stressz-kezelés szempontjából fontosak. Elsajátításukkal a tanulók oldhatják napi feszültségeiket, a hatékonyabb légzés és keringés hatására csökken a fáradtságérzésük, tanóra előtt alkalmazva fokozódik figyelmük és nő a 59

60 Hiba! A hivatkozási forrás nem található. koncentrációképességük. Ugyanilyen hasznos lehet a szemtorna, mely a szemkörnyéki feszült izmok ellazításával a látásproblémák megelőzését szolgálja. Témanap Egy adott, konkrét téma köré szervezett nap (például egy jeles nap alkalmával). minden tanórán foglalkoznak vele a tanárok speciális szervezésben, egyedi órarend alapján, nem saját tanár óravezetésével (meghívott vagy felkért) tanórán kívüli tevékenységben Témahét Egy adott téma köré szervezett egy hetes tevékenység. Lehet tanórákon, délutáni foglalkozásokon, egyéb módokon szervezni Résztvevők és erőforrások Az iskola fontosnak tartja a nevelők felkészítését is a problémák felismerésére. Fontos a problémák korai felismerése, az időben történő tájékoztatás, ezért helyet biztosítunk a helyi rendőrség munkatársainak a DADA program működtetésére. Az iskolában dolgozó pedagógusok vállalásai, amelyeket a saját életvitelükben tesznek vagy tenni fognak példamutatásként az egészségükért, nagyban emeli az egészségnevelési program hatékonyságát. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy az érintettek, a gyermekek és szülők részt vehetnek a program alakításában: (vitafórumok, javaslatok összegyűjtése stb.) Az egészségnevelési kapcsolatrendszert, a programokat továbbfejlesztjük. Belső erőforrások Humán erőforrások Feladat, szerepkör Erősségek Iskolavezetés Támogatja az egészségnevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok Osztályfőnöki közösség Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes egészségfejlesztéssel kapcsolatos tartalmakat. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléssel. Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer. Szemléletváltásra van szükség, hogy mindenki belássa, szükség van az egészségnevelésre és ezt ő is tudja közvetíteni tanórákon, kirándulásokon, szakkörökön. Lehetőség van az aktualitások azonnali kibeszélésére osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, 60

61 Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Diákönkormányzatot segítő és a mentálhigiénés tanár Iskolaorvos Adminisztratív dolgozók Technikai dolgozók Diákok Szülők Lehetőségük van az egészségnevelés területeinek erősítésére. Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások) A programok tárgyi feltételeinek biztosítása A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések. Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása. egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.) Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain. Külső erőforrások intézmény, szervezet Más közoktatási intézményekkel kapcsolat megyei pedagógiai intézet szaktanácsadója közművelődési intézmények kapcsolat van + + formája, tartalma iskolai képviselő, kapcsolattartó általános iskolákkal: nyílt napok, kiállításainkon látogatás szakmai együttműködés a szervezet képviselője, ügyintéző neve címe elérhetősége 61

62 Hiba! A hivatkozási forrás nem található. könyvtárak, könyvtári olvasó művelődési központ + + segédanyagok pályázatok, versenyek kiírása ÁNTSZ + laborlátogatás, előadások, versenyek média + tájékoztatás Partnereink Külső ANTSZ, /WHO felmérései/ OM országos szint kapcsolatok igazgató, ig.helyettesek, védőnő Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat, városi szint Pedagógiai Szakszolgálat, Önkormányzat Belső kapcs. gyermekvéd. fel., védőnő, iskolaorvos, fogorvos, iskolai szint iskolavezetés osztályfőnökök, szaktanárok Tárgyi erőforrások: Szaktantermek, tankonyha, tornaterem, könyvtár, kísérleti eszközök, ismerethordozók (képés hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok), audiovizuális eszközök, projektor stb Kommunikáció 1. Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit. Az iskolában média szakkör működik, mely minden fontosabb eseményt rögzít. Lelkesen készítenek riportokat, tudósításokat. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság lehetőséget teremtenek az információátadásra. 62

63 Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti az egészségnevelési munkaközösség (vagy a felelős tanár). Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználóhoz. 2. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai évkönyvben megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. Az iskoláról készített ismertető füzettel a nálunk folyó környezeti nevelőmunka folyamatát bemutatva a lehetőségeket tárjuk mások elé. Kutatásaink tárgyát és eredményeit szórólapok segítségével is bemutathatjuk ismeretterjesztés gyanánt. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó ) Mindennapos iskolai testedzés-program Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban a tornateremben, a kondicionáló teremben és az iskolai sportudvarunkon minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (1.a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelvei és céljai) a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire (1.a 243/2003. (XII. 17.) minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat tartalmaz és megtanít olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében. a testmozgás-program játékokat, táncot, úszásoktatást is magába foglal. a tanév során a 2 óra/ hét kötelező testnevelési óraszámot biztosítjuk éves szinten. Kiemelt feladatunk a kitartás, az állóképesség, a gyorsaság, az erő és az ügyesség fokozatos fejlesztése. Az aktív tudatos fejlesztő mozgás megszerettetése és szokássá tétele. A tanórákon kívüli sportoláshoz diákjaink számos lehetőség közül választhatnak: Sportkörök Lehetőségeink: kosárlabda kézilabda aerobic röplabda 63

64 Hiba! A hivatkozási forrás nem található. játékos testedzés lovaglás futball Az egészségnevelés továbbfejlesztésében új lehetőséget jelentenek a TAMOP keretében kidolgozott önálló innovációk, így pl.: Egészséges életmódra nevelés programja, az egészségtudatos iskolai táplálkozás ("Az vagy, amit megeszel?! ) Iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések, sport általi nevelés lehetőségei KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) Az évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. -a Az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. Törvény Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia A évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. -a Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a 64

65 Hiba! A hivatkozási forrás nem található. lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Közoktatási jogszabályok, önkormányzati jogszabályok Önkormányzati jogszabály Az évi LXV. Törvény. 65

66 Hiba! A hivatkozási forrás nem található Az iskolai élet környezete Mindkét épülettömb parkosított, zöldterülete nagy, sportudvarral rendelkezik, melyet mintegy kiegészít a béke-téri park. Az iskola az építészeti szabványoknak megfelelő. A világítási rendszer már elavult, nem a legmegfelelőbb. Iskolánkat 2001-ben kibővítettük a növekvő gyereklétszám miatt. A könyvtár átkerült a kollégiumba, helyére előadóterem és nyelvi labor került. Az egészségügyi követelményeknek megfelelnek a toalett-helyiségek, és az étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek is. A javításokat folyamatosan végeztetjük, baleseti veszélyforrások nincsenek. A szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak Szaktantermeink: természettudományi és idegenforgalmi előadó, külön kísérleti laborral (szertárral) számítástechnika terem könyvtár nyelvi labor tankonyha tornaterem (szertárral) kondi terem Tárgyi fejlesztési elképzeléseinkben a szaktantermek további fejlesztése, az intézmény komfortosabbá, otthonosabbá tétele, a díszterem kialakítása, az osztálytermek számának növelése szerepel. A tornaterem és a konditerem további fejlesztése is célunk Alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Pedagógiai célok az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus és globális szemléletmód kialakítása 66

67 Hiba! A hivatkozási forrás nem található. a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári egyéb közösségi felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése a helyzetfelismerés, az ok okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. 67

68 Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Játékok szituációs játékok memória játékok kombinációs játékok érzékelést fejlesztõ játékok Modellezés hatásterületi modellek rendszermodellek prognosztikus modellek Riportmódszer kérdõíves felmérés direkt riportok Project-módszer analízis-akció projektek Terepgyakorlati módszerek terepgyakorlatok nyári táborok térképkészítés egyszerû megfigyelések célzott megfigyelések mérések Aktív, kreatív munka természetvédelmi fenntartási munkák rekonstrukciós munkák Közösségépítés csoportszervezés Mûvészi kifejezés mûalkotások, rajz, film, zene szindarab, vers, próza Taneszközök Ismerethordozók tanulók számára: Varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről) Tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére Eszközök: Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). Távcsövek, mikroszkópok (lehetőség szerint sztereo-mikroszkóp is legyen köztük), digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok 68

69 Hiba! A hivatkozási forrás nem található Kommunikáció Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a résztvevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság Zöld hírei és az iskolarádió Zöld percei lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti a környezeti nevelési munkaközösség (vagy a felelős tanár). Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználóhoz. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai évkönyvben megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. Az iskoláról készített ismertető füzettel a nálunk folyó környezeti nevelőmunka folyamatát bemutatva a lehetőségeket tárjuk mások elé. Kutatásaink tárgyát és eredményeit szórólapok segítségével is bemutathatjuk ismeretterjesztés gyanánt. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó ) TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK Tanulmányi kirándulások: Nemzeti Parkok megismerése Versenyek vetélkedők: természettudományi vetélkedők, tanulmányi versenyek, környezetvédelmi vetélkedők, tisztasági verseny Az iskola szépítése: szemétgyűjtés, fásítás, növényültetés, dekoráció. Gyűjtési akciók: papírgyűjtés, szárazelem, alumínium italdoboz és tintapatron gyűjtés Jeles napok: pl.. A Víz Világnapja, a Föld Napja Múzeumlátogatások: A Természettudományi Múzeum és a Csodák Palotájának rendszeres látogatása. Állatkerti és botanikus kerti séták. Ismeretterjesztő előadások: Rendszeres meteorológiai, nőgyógyászati, ásvány és kőzettani, élelmiszerbiztonsági előadásokat szervezünk AZ ISKOLA KÖRNYEZETTUDATOS MŰKÖDÉSE Az iskolai büfé (Az egészséges táplálkozás ismérvei, fogyasztóvédelem) Vegyszerek az iskolában (kémia, fizika, biológia szertár veszélyes anyagai, takarító szerek, tollak, festékek) Tisztaság az iskolában (szemetelés, a tantermek tisztántartása) 69

70 Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Energiagazdálkodás (takarékoskodjunk a vízzel, a villannyal és a fűtéssel, értékeink megóvása, takarékosság az idővel) Tevékenység Megvalósulás Időpont Felelős Az iskola tisztaságának környezettudatos működtetése Az iskolai vegyszerhasználat területén való környezettudatosság Az iskolai energiahasználatának környezettudatossága A tantermek tisztántartása, a szemetelés csökkentése, A kémia, fizika és biológia szertárok, a takarítószerek és festékek vegyszernyilvántartása és biztonságos kezelése Takarékoskodunk a vízzel, villannyal és az idővel. Fokozott figyelmet fordítunk az értékek megóvására alkalmi és folyamatos folyamatos folyamatos osztályfőnökök, szaktanárok, takarítók, igazgatóhelyettesek takarítók szaktanárok igazgató takarítók szaktanárok igazgató 70

71 II. HELYI TANTERV 71

72 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 1.1. Középiskolai órakeret Gimnázium a os tanévtől Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Irodalom és művészetek *** 3 3 3,5 4 Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret*** 2 2 3,5 3,5 Emberismeret és etika Idegen nyelv * 3+2* 2. Idegen nyelv Matematika 3,5 3 3,5 4 Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika 1,5 2 2,5 - Biológia - 1,5 2 2 Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Testnevelés Osztályfőnöki Tánc és dráma Mozgókép és média ,5 Emelt szint - - 2** 2** Összesen: 30 29, Kötelező óraszám (Kt alapján) 27,5 27, Helyi tantervben előírt: 1. Idegen nyelv Matematika 0, Magyar nyelv Szabadon választott: 1, Tanítási óra összesen lehet 31,5 31, A tanulóknak beiratkozáskor el kell dönteniük, hogy melyik - lehetőleg az általános iskolában tanult - nyelvet tanulják nagyobb óraszámban. A helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez a évfolyamon + óraszámot biztosítunk, melyet a tanuló az osztályba történő beiratkozáskor kötelezően választ (zöld számok). A évfolyamon a tanulók választhatnak az emelt szintű foglalkozások közül. (**- gal jelzett számok), amennyiben nem élnek ezzel a lehetőséggel, akkor ez az óramennyiség is a szabadon választott keretüket növeli. A évfolyamon a tanulók kötelezően választanak + 2 órát közép- vagy emeltszintű nyelvi felkészülésre (*-gal jelzett számok) 72

73 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A ***-gal jelzett tantárgyak integráltak Szakközépiskolai órakeret Művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsoport a 2005/2006-os tanévtől Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret*** 2 2 3,5 3 Emberismeret és etika Idegen nyelv * 3+2* Matematika 3 3 3,5 4 Ének-zene Rajz Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz Kémia Biológia Filozófia Informatika** Kommunikáció iroda technika** Mozgókép és média** Szakmacsoportos alapozó oktatás** Kötelező óraszám 27,5 27, Helyi tantervben előírt: Idegen nyelv Mozgókép és média** 1,5 1,5 Összesen: Szabadon választott: emelt szint, vagy tanórán kívüli foglalkozás 1,5 1,5 4 4 Tanítási óra összesen lehet 31,5 31, A helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez a évfolyamon + óraszámot biztosítunk, melyet a tanuló az osztályba történő beiratkozáskor kötelezően választ (zöld számok). A évfolyamon a tanulók kötelezően választanak + 2 órát közép- vagy emeltszintű nyelvi felkészülésre (*-gal jelzett számok) ***-gal jelzett tantárgyak integráltak. A **-gal jelzett tantárgyak szakmai jellegűek. 73

74 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport a 2005/2006-os tanévtől Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret*** 2 2 3,5 3 Emberismeret és etika Idegen nyelv célnyelv** * 3+2* Matematika 3 3 3,5 4 Ének-zene Rajz Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz** Kémia Biológia Filozófia Informatika Kommunikáció iroda technika** Szakmacsoportos alapozó oktatás** Kötelező óraszám 27,5 27, Helyi tantervben előírt: Idegen nyelv** 0,5 0,5 - - Összesen: Szabadon választott: emelt szint, vagy tanórán kívüli foglalkozás 3,5 3,5 4 4 Tanítási óra összesen lehet 31,5 31, A helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez a évfolyamon + óraszámot biztosítunk, melyet a tanuló az osztályba történő beiratkozáskor kötelezően választ (zöld számok). A évfolyamon a tanulók kötelezően választanak + 2 órát közép- vagy emeltszintű nyelvi felkészülésre (*-gal jelzett számok) ***-gal jelzett tantárgyak integráltak. A **-gal jelzett tantárgyak szakmai jellegűek. 74

75 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Informatika szakmacsoport a 2005/2006-os tanévtől Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret*** 2 2 3,5 3 Emberismeret és etika Idegen nyelv / angol * 3+2* Matematika 3,5 3 3,5 4 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika ** Földrajz Kémia Biológia Informatika** 2, Kommunikáció iroda technika** Szakmacsoportos alapozó oktatás Filozófia Kötelező óraszám 27,5 27, Helyi tantervben előírt: Idegen nyelv Magyar nyelv Informatika** 0,5 0,5 - - Összesen: Szabadon választott: emelt szint, vagy tanórán kívüli foglalkozás 1,5 1,5 4 4 Tanítási óra összesen lehet 31,5 31, A helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez a évfolyamon + óraszámot biztosítunk, melyet a tanuló az osztályba történő beiratkozáskor kötelezően választ (zöld számok). A évfolyamon a tanulók kötelezően választanak + 2 órát közép- vagy emeltszintű nyelvi felkészülésre (*-gal jelzett számok) A **-gal jelzett tantárgyak szakmai jellegűek. A ***-gal jelzett tantárgyak integráltak. 75

76 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Művészet-közművelődés-kommunikáció szakmacsoport a 2009/2010-es tanévtől Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret*** 2 2 3,5 3 Emberismeret és etika Idegen nyelv * 3+2* Matematika 3,5 3 3,5 4 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz Kémia Biológia Bevezetés a filozófiába Informatika** Kommunikáció iroda technika** Mozgókép és média** Szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet ** Szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat **+ 3 3 Összesen: 30, Kötelező óraszám (Kt alapján) 27,5 27, Helyi tantervben előírt: Idegen nyelv Mozgókép és média** 1,5 1,5 - - Matematika 0, Szabadon választott 1 1,5 4 4 Tanítási óra összesen lehet 31,5 31, A helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez a évfolyamon + óraszámot biztosítunk, melyet a tanuló az osztályba történő beiratkozáskor kötelezően választ (zöld számok). A évfolyamon a tanulók kötelezően választanak + 2 órát közép- vagy emeltszintű nyelvi felkészülésre (*-gal jelzett számok) ***-gal jelzett tantárgyak integráltak. A **-gal jelzett tantárgyak szakmai jellegűek. + jellel jelzett tantárgycsoportok a következő tantárgyakat foglalják magukban: Szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet: 11. évfolyam Pszichológiai alapismeretek 2 óra Néprajz, társadalomismeret 2 óra 12. évfolyam Pedagógia 2 óra Szociálpszichológia-mentálhigiéné 2 óra Szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat: 11. és 12. évfolyam Szakmai informatika 2 óra Kézműves gyakorlat 1 óra 76

77 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport a 2009/2010-es tanévtől Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret*** 2 2 3,5 3 Emberismeret és etika Idegen nyelv célnyelv** * 3+2* Matematika 3,5 3 3,5 4 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz** Kémia Biológia Bevezetés a filozófiába Informatika Kommunikáció iroda technika** Szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet** Szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat **+ 2 2 Összesen: 28, Kötelező óraszám (Kt alapján) 27,5 27, Helyi tantervben előírt: Idegen nyelv** 0,5 0,5 - - Matematika 0, Szabadon választott: 3 3,5 4 4 Tanítási óra összesen lehet 31,5 31, A helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez a évfolyamon + óraszámot biztosítunk, melyet a tanuló az osztályba történő beiratkozáskor kötelezően választ (zöld számok). A évfolyamon a tanulók kötelezően választanak + 2 órát közép- vagy emeltszintű nyelvi felkészülésre (*-gal jelzett számok) ***-gal jelzett tantárgyak integráltak. A **-gal jelzett tantárgyak szakmai jellegűek. + jellel jelzett tantárgycsoportok a következő tantárgyakat foglalják magukban: 11. és 12. évfolyam Szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet: Vendéglátó és turizmus ismeretek 2 óra Marketing 2 óra Szállodai ismeretek 1 óra Szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat: Gasztronómia 2 óra 77

78 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Informatika szakmacsoport a 2009/2010-es tanévtől Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret*** 2 2 3,5 3 Emberismeret és etika Angol nyelv * 3+2* Matematika 3,5 3 3,5 4 Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika ** Földrajz Kémia Biológia Informatika** 2, Kommunikáció iroda technika** Szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet ** Szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat** Bevezetés a filozófiába Összesen: Kötelező óraszám (Kt alapján) 27,5 27, Helyi tantervben előírt: Idegen nyelv Magyar nyelv Informatika** 0,5 0, Szabadon választott: 1,5 1,5 4 4 Tanítási óra összesen lehet 31,5 31, A helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez a évfolyamon + óraszámot biztosítunk, melyet a tanuló az osztályba történő beiratkozáskor kötelezően választ (zöld számok). A évfolyamon a tanulók kötelezően választanak + 2 órát közép- vagy emeltszintű nyelvi felkészülésre (*-gal jelzett számok) A **-gal jelzett tantárgyak szakmai jellegűek. A ***-gal jelzett tantárgyak integráltak. + jellel jelzett tantárgycsoportok a következő tantárgyakat foglalják magukban: Szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet: 11. és 12. évfolyam Szakmai informatika 3 óra Szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat: 11. és 12. évfolyam Szakmai informatika 4 óra 78

79 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 1.3. Esti tagozat Évfolyam/ Tantárgyak Középiskola (9 12. évfolyam) a as tanévtől (kerettanterv alapján) heti heti heti heti Magyar nyelv Magyar irodalom és művészeti ismeretek Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Történelem és társadalomismeret Informatika Filozófia/etika ,5 Angol vagy Német Érettségi előkészítő Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 Összesen: 16,5 17,5 15, Az előírt tananyag és követelmények Az előírt tananyag és követelmények a tantárgyi helyi tantervekben találhatók, melyek külön kötetben, valamint az iskolai számítógépes adatbázisban olvashatók. 79

80 2. 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az oktatási intézmény feladata, hogy biztosítsa az oktatás-nevelés folyamatához szükséges mindazon eszközöket és felszereléseket, amelyeket az 1/1998. (VII. 24. OM) rendelet kötelezően előír. A pedagógusok a helyi tanterv, a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendelet a alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével kiválasztják az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. Ezek beszerzése a tanulókat, illetve azok szüleit terheli, hacsak rendelet másképp nem rendelkezik, illetve ha nem tartoznak az ingyenes tankönyvellátás körébe. A tankönyvek kiválasztásakor a következő szempontoknak kell érvényesülniük: a tankönyvfelelős a mindenkori határidők betartásával, a szakmai közösségek javaslata alapján összeállítja az egyes évfolyamok és osztályok következő tanévi tankönyvlistáját (ezen szerepel a könyvek szerzője, címe, kiadói kódja, a tankönyvek minisztériumi rendelőlapon szereplő ára); a szaktanárok csak a minisztériumi tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek közül választhatnak; a tankönyvek kiválasztásánál mérlegelni kell a tankönyvek árkülönbségét; törekedni kell arra, hogy a kiválasztott tankönyvek lehetőleg tartós tankönyvek legyenek (legalább az érettségi-felvételi időszakáig a tanulók rendelkezésére álljanak); az intézmény a tanulói tankönyvtámogatás 25%-át tartós tankönyv továbbá a tanulók által alkalmazott segédkönyv vásárlására fordítja, melyet a könyvtárban helyez el, lehetővé téve ezzel is az ingyenes tankönyvellátásra való jogosultság megvalósulását. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulóktól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanítási foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tantárgy elsajátításához, és amelyet a tanítási foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. A TAMOP projekt alkalmazása során olyan tankönyv használható,amely február 8-án megjelent 2/2008 (II.08.) OKM rendelettel kihirdetett, vagy azt követően miniszteri rendeletben kihirdetett vagy jóváhagyott kerettanterv alapján került kifejlesztésre és akkreditálásra, és legkorábban május 16-át követően kapott tankönyvvé nyilvánítási határozatot (figyelembe véve a tankönyvek engedélyezési eljárásának határidejét). A kompetencia alapú tanítás-tanulás szervezés módszertanának bevezetése után az adott tanórákon az iskola biztosítja a tanulók számára a szükséges infokommunikációs eszközöket és a legálisan elérhető elektronikus tananyagot Amennyiben az elektronikus tananyagot a tanuló nyomtatott formában igényli, annak ellentételezéséért térítéssel tartozik 80

81 2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskola igazgatója minden év november 15-éig köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. -ának (4) bekezdése alapján várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola az előzőekben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt a fenti rendelet 5. számú mellékletében meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt ba) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, bb) c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A kedvezményes tankönyv igény felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30- áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója minden év december 15-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót. Az iskola minden év november 30-áig kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskola minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, és megküldi azt a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül a kiadóknak és a közoktatás információs rendszerének. Az iskola pótrendeléseket szeptember 5-éig küldhet a kiadóknak. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. 81

82 2. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet - a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-éig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás rendjében meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, továbbá meg kell határozni a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8/A. -ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtását. Ha az iskola a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi, a tankönyvellátás rendjének elkészítésével egyidejűleg az iskola igazgatójának ki kell jelölnie és meg kell bíznia azt a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Ha a feladatellátásban való közreműködés a (2)-(3) bekezdésben meghatározott személyeknek nem munkaköri feladata, a velük kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Díjazás illeti meg azt is, aki elkészítette az iskolai tankönyvrendelést. A díjazás összege nem lehet kevesebb az ügyeleti díj összegénél. A díjazás forrása a tankönyvforgalmazó által a tankönyvellátási szerződés alapján az iskolának átengedett összeg. Tanulmányi segédletek és taneszközök A tanítási órákon használatos, a tanulók, illetve szüleik által beszerzendő felszerelések a következők: általában, minden órán: fekete és színes ceruza, törlőgumi, golyóstoll, írólap vagy füzet; matematika, fizika, kémia órán: körző, szögmérő, egyenes és derékszögű vonalzó, tudományos számológép; testnevelés órán: egyszínű fehér vagy sötétkék sportpóló (maximum márkajelzés), egyszínű rövid sportnadrág (maximum márkajelzés) vagy (egyszínű) tréning (maximum márkajelzés), sport zokni, sport cipő; idegen nyelvi órán: első idegen nyelvből a 10. évfolyamtól kétnyelvű kisszótár. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolaszék és a diákönkormányzat ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás azonban nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a tanárok által előzőekben előírt ruházati és más felszerelések megvételét. 82

83 3. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 3. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 3.1. Az intézménybe lépés feltételei A kilencedik évfolyamba lépés Az általános iskola nyolcadik osztályát elvégző tanulók a lehetséges létszámhatárig (ez a törvényi előíráson túl függ a tantermek befogadó képességétől, valamint a képzés típusától) tanulmányi eredményeik alapján nyernek felvételt. Az általános felvételi eljárás keretében a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi osztályzat átlaga alapján kialakított sorrend az adott szakon az osztálylétszám határáig. Esti tagozatra a Kt. előírásai alapján vesszük fel a hallgatókat Felsőbb évfolyamokba lépés Beléphet a tanuló, amennyiben tanévet vagy félévet lezáró érvényes bizonyítvánnyal rendelkezik. Különbözeti vizsgát kell tennie azon tárgyakból, amelyekből nem az itteni követelmények alapján szerzett osztályzatot A szakképző évfolyamokba lépés Beléphet a tanuló, ha megfelel az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott feltételeknek. Túljelentkezés esetén a jobb érettségi vizsgával rendelkezők nyernek elsősorban felvételt Magasabb évfolyamba lépés Magasabb évfolyamba az léphet, aki legalább elégséges (2) eredményt szerzett valamennyi tantárgyból (helyi tantárgyi tanterv minimuma). Bármely tárgyból kapott elégtelen év végi osztályzat esetén javítóvizsgát kell tenni. Sikertelen javítóvizsga esetén az évet meg kell ismételni Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható. A nevelőtestület engedélyével a továbbhaladáshoz osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsgát a nevelőtestület megtagadhatja, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. Az igazolatlan mulasztásról az osztályfőnök a szülőt a jogszabálynak megfelelően értesíti, valamint fel kell hívnia a figyelmét az esetleges következményekre. 83

84 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái 4.1. Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja a tanulók munkájának értékelése, ösztönzése, visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról, az önértékelés képességének kialakítása, személyiség fejlesztése Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen pedagógiailag kifogástalan, nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze, folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, kiszámítható, nem kampányszerű, érthető, követhető, sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét, életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, módszertanilag változatos, konkrét, objektív és igazságos, szükség estén méltányos, lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét Az ellenőrzés, értékelés formái Az értékelés konkrét formáját, anyagát a pedagógus választja ki, törekednie kell azonban az érettségi követelmények szem ellőtt tartásával a helyes arányok kialakítására. Fontos alapelv, hogy a pedagógusnak a tanév elején ismertetnie kell valamennyi értékelési formával kapcsolatos elvárásait, szempontjait. Célszerű kezdetben közösen gyakorolni az értékelést, ezzel is ösztönözni a tanulók helyes önértékelését. Hangsúlyozottan érvényes ez a 9. évfolyam kezdetén, valamint új tantárgy tanulásánál. Ekkor az első két hétben még semmilyen számonkérésre nem kerülhet sor, csak próbafeleltetés lehetséges, a jegyet azonban csak akkor lehet beírni, ha az a tanuló számára kedvező és kéri azt. Számon kérni csak a tanított anyagot lehet. Meg nem engedett eszköz alkalmazása esetén a tanuló tudása elégtelennek minősül. Az értékelésről a munkaközösségek évente legalább egyszer egyeztető megbeszélést tartanak. A munkaközösség-vezető rendszeresen ellenőrzi a pedagógusok értékelő tevékenységét, tapasztalataira beszámolójában kitér Írásbeli értékelés felmérő dolgozat 9. évfolyam elején (bekarikázott kék jegy) röpdolgozat (kék jegy) dolgozat (kék jegy) tételdolgozat (piros vagy kék súlyától függően) ismétlő dolgozat (piros vagy kék súlyától függően) téma-modulzáró dolgozat, nagy dolgozat (pl. fogalmazás, fordítás) (piros jegy) házi dolgozat (zöld jegy) füzetmunka (zöld jegy) 84

85 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái A tétel-, ismétlő, témazáró-, nagy dolgozatokat megírásuk előtt egy héttel be kell jelenteni a diákoknak. A témazáró dolgozatok átlagát, jegymegoszlását az eredményességet, esetleges tendenciákat elemezve a félévi és év végi beszámolókban részletesen be kell mutatni. Amennyiben témazáró dolgozat írásánál a tanulók több, mint egyharmadának elégtelen osztályzata születik, a szaktanár ezt jelzi a munkaközösség-vezetőnek (munkaközösség-vezető esetén a rangidős munkaközösségi tagnak), elemzi az esetleges okokat, körülményeket, megbeszélik a továbbhaladást illető feladatokat. A javítást a tanár mindig tanórán kívül, a házirendben megszabott időhatáron belül végzi el. Az írásbeli munkák értékelésénél a tanár ismerteti szempontjait (informatika esetében a gépi értékelését) a ponthatárokat, a típushibákat. Az értékelés módjára nem a számbeli eredményre vonatkozóan a diákok kérdést tehetnek fel. A piros jegyes dolgozatokat hiányzás esetén azonnal pótolni kell, tartósabb hiányzásnál a tanárral egyeztetett időpontban. Javító dolgozat megírásának lehetőségéről a tanár dönt, de minden osztályzat bekerül a naplóba. A ponthatárok kialakításánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: Kék jegyes dolgozatoknál: Maximum 50%-tól elégséges Maximum 90%-tól jeles Piros jegyes dolgozatoknál Maximum 35%-tól elégséges Maximum 90%-tól jeles A belső arányok kialakítása a szaktanár döntésének függvénye, célszerű azonban az érettségi vizsga értékelési szempontjainak szem előtt tartása Szóbeli értékelés felelet (fő része max. 3 leckére visszamenő + ismétlő kérdések) (kék jegy) kiselőadás (zöld jegy) órai munka (kék jegy) memoriter (kék jegy) Itt is törekedni kell az érettségi vizsga szempontjainak megfelelő körülmények biztosítására. A jövőben egyre nagyobb teret nyernek a kooperatív technikák. Ezek (pl. páros-, csoportmunka, projekt) értékelése a következő módon történhet: mindenki azonos jegyet kap a közös munkára (fekete jegy), vagy csoport tagjainak eltérő értékelése (csoport önértékelése-fekete jegy) Gyakorlati értékelés Pl. testnevelés, rajz, informatika, tánc és dráma, mozgókép és média, kommunikáció esetében. A tantervi követelményeken túl figyelembe kell venni a tanuló adottságait, képességeihez mért aktivitását, kezdeményezőkészségét, érdeklődését. Lehetséges a tanulók munkájának csoportos értékelése is Tanulmányok alatti vizsgák 85

86 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái A tanulmányok alatti vizsgák a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 9.sz. melléklete alapján történnek, a vizsgák követelményeit, részeit az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák Esti tagozat Az esti tagozaton alkalmazhatóak a nappali tagozat értékelési formái is, az idő rövidsége miatt azonban a következő szempontok az elsődlegesek: a tanév rendjében meghatározottak szerint évi három beszámoló alakítja ki a tanuló osztályzatát, az elégséges osztályzathoz legalább két beszámolónak elégséges eredménnyel kell zárulnia, a beszámoló lehet szaktanári döntés alapján szóbeli (tételszerű) vagy írásbeli, vagy mindkettő, utóbbi esetben a kettő átlaga számít, amennyiben más két beszámoló közötti értékelési módot (pl. felelés, kiselőadás, dolgozat, javítás stb.) is alkalmaz a szaktanár, azt az év elején ismertetett módon számítja be a beszámoló értékébe. Írásbeli számonkérés esetén elégséges maximum 25%-tól adható, az egyéb ponthatárokat a szaktanár dönti el Az értékelés módja Az értékelés alapja az iskola helyi tantervének követelményrendszere. Az értékelés osztályzatokkal történik, 5 fokozatú számskálával. Az osztályzat (érdemjegy) jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes, jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását, közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását, elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre, elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbtanuláshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre, Fontos szempont, hogy egy értékelési tevékenységért egy osztályzat jár (kivéve bizonyos tantárgyakat, pl. magyar, idegen nyelv). Amennyiben a tanuló teljesítménye nem egyértelmű, lehetséges alá, fölé osztályzatok adása. A heti maximum 1,5 órás tantárgyakból félévenként minimum kettő (amennyiben ezek nem egyformák három) jegy alapján osztályozható a tanuló. A heti maximum két órás tantárgyakból félévenként minimum három, három vagy annál több órás tantárgy esetén minimum négy jegy alapján osztályozható a tanuló. Alkalmazható eszköz még a kisjegy (vagyis más, pl. ceruzás jegy, felülírt jegy, indexelt jegy stb. nem), melynek alkalmazási szempontjait a szaktanár dönti el, azzal a megkötéssel, hogy maximum 3 kisjegy ér egy nagy, kék színű osztályzatot. 86

87 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái A megszerzett jegyekről a szülőt az ellenőrző segítségével folyamatosan tájékoztatni kell. A jegyek beírását az osztályfőnök rendszeresen (maximum kéthavonta) ellenőrzi. Kisnaplóba írt jegyeket havonta át kell írni az osztálynaplóba. Bukásra álló tanulók szüleit az osztályfőnök a félév ill. az év vége előtt időben értesíti. Félévkor, tanév végén a tanuló összteljesítményét értékeljük, a bevezetőben leírtakon túl, a következők figyelembe vételével: a 9. évfolyam elején íratott felmérő dolgozat nem számítható be az osztályzatba, a piros jegyek nagyobb súllyal számítandók, félévkor nem megengedett, év végén pedig lehetőleg kerülendő a végső osztályzatért való nagy feleltetés, mivel nem folyamatos munkára ösztönöz, az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies műveletek útján kell megállapítani, kétes jegy esetén a szaktanár a tanuló képességei és teljesítményének összevetésével, eredményeinek tendenciája, a részosztályzatok súlya, az osztály többi tagjához való viszonyítás, az érettségihez való eljutás lehetősége, a tanuló hozzáállása alapján, a nagyobb teljesítményre ösztönzés elve alapján dönt A kimeneti teljesítmény értékelése érettségi vizsgán (közép- vagy emelt szinten) - Az iskola a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, német nyelv, angol nyelv, biológia, fizika tantárgyakból biztosítja az emeltszintű felkészítést. - Középszinten a fent említetteken kívül földrajzból vállaljuk a diákok felkészítését. szakképző évfolyamokon a szakmai vizsgán 4.7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek alakításának és a gyakorlásának a tanóra mellett másik fő színtere az otthoni munka, a házi feladat. A két terület egy napon és egy héten belüli arányaira többek között e munka eredményessége miatt is ügyelni kell, nem beszélve a tanulók esetleges túlterheléséről. Mindezek miatt a következő alapelveket rögzítjük le a házi feladatok adásával kapcsolatban: tervezett, rendszeres ugyanakkor nem kampányszerű, a tantárgy helyi tantervében meghatározott követelmények teljesítését szolgálja, sokoldalú, a tantárgy jellegének megfelelően lehet szóbeli, írásbeli, gyakorlati jellegű, adásával kapcsolatos a tantárgyra jellemző követelményeket minden tanárnak a tanév elején ismertetnie kell a tanulókkal, adásánál a szaktanárnak konkrét szempontok nyújtásával el kell érnie, hogy a tanulók tudják, hogy mit kell megtanulniuk, mit kell gyakorolniuk, vagyis értsék a feladatot, erről a tanárnak meg kell győződnie, miként világosnak kell lennie annak is, hogy mi a tanulás elvárt alapja: a tanórai vázlat, a tankönyv vagy esetleg más könyv, segédanyag stb., ellenőrzése rendszeres, mely történhet: egyénenként, frontálisan, szúrópróbaszerűen, a füzetek beszedésével, az anyagból történő feleléssel, tábla előtti gyakorlással stb., az ellenőrzés kiterjed az elkészítés tényére és tartalmára is, 87

88 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái. értékelhető feleletként vagy házi dolgozatként (el nem készítése értelemszerűen kis vagy nagy egyes) el kell kerülni a tanulók túlterhelését, ezért mindig az átlagos képességű tanulóhoz kell mérni annak nehézségi fokát, mennyiségét stb., elkészítése lehetőleg ne vegyen igénybe tantárgyanként maximum egy óránál több időt, amennyiben mégis, akkor azt a szaktanár jelezze az osztályban tanító kollégáknak, szükség van az osztályban tanítók közötti koordinációra, ez elsősorban az osztályfőnök segítségével történhet, aki jelzi, ha a tanulók túlterhelését tapasztalja (osztályfőnöki óra, szülői értekezlet, kollégium megalapozott, kontrollált jelzése alapján) adása, ellenőrzése, koordinálása, a túlterhelés kérdése minden munkaközösségben évente legalább egyszer megbeszélés tárgyát képezi, a munkaközösség-vezető mindezeket rendszeresen ellenőrzi, a tapasztalatokra beszámolójában kitér ha lehetőség van rá, kapjanak olyan feladatokat is, ahol fel kell használni az infokommunikációs technikákat,ösztönözzük arra a tanulókat, hogy kiselőadásaikon is használják ezt törekedjünk arra,hogy a tananyag feldolgozásában egyre nagyobb arányban kapjonak szerepet az újszerű módszerek:pl.gyűjtőmunka,kiselőadás,prezentáció a tanulók házi feladatának részét képezheti a témahétre,projektmunkára történő felkészülés 4.8. A tanuló magatartás értékelésének és minősítésének követelményei és formái A tanulók magatartását minden évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéssel értékeljük. Példás (5) a tanuló magatartása, ha munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével segíti az iskolai, és osztályközösséget, társait ösztönzi. magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat, tisztelettudó tanáraival, az iskola dolgozóival, diáktársaival szemben, együttműködő, jóindulatú. durva szavakat nem használ. nincs írásbeli figyelmeztetése, betartja a házirend előírásait. igazolatlan hiányzása nincs, vagy elhanyagolható mennyiségben fordul elő. az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. munkavégzése megbízható, pontos lelkiismeretes. megnyilvánulásaiban őszinte. Jó (4) az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik kijavításukra. aki a rá bízott feladatokat ellátja, de kevésbé kezdeményező. aki a házirendben leírt előírásokat megtartja, általában rendesen, tisztelettudóan viselkedik, írásbeli figyelmeztetése nincs, legfeljebb szóbeli osztályfőnöki büntetése (ez is bekerül az ellenőrzőbe). 88

89 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái akinek esetleg egy-két véletlenszerű igazolatlan órája van. Változó (3) az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása. akinek a viselkedésével szemben kifogás merül fel. aki többször vét a házirend, és a közösségi magatartás szabályai ellen. aki társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. akinek az önértékelése irreális, felelősségérzete ingadozó. akinek a fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki intés, megrovás. akivel szembeni legsúlyosabb fegyelmező intézkedés: igazgatói figyelmeztetés. Rossz (2) az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek. aki a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. aki a felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél (verekszik). akivel szembeni legmagasabb fegyelmező intézkedés: igazgatói intés A tanuló szorgalom-értékelésének és minősítésének követelményei és formái A szorgalom értékelése minden évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2), érdemjegyekkel történik. Példás (5) annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. akinek a munkája pontos, megbízható precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre. aki többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el. akinek a kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő. akinek az érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon felülre is kiterjed. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát. általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű. érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó (3) annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást. aki önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi magát. akinek a munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt. akit szétszórtság jellemez, ritkán figyel valamire Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el. 89

90 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái képességeihez, a körülményekhez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan. gyakran mulasztja el kötelezettségeit, munkafegyelme rossz. érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi. A tanulók magatartását, szorgalmát valamennyi pedagógus figyelemmel kíséri és arról folyamatosan konzultál az osztályfőnökkel. Az osztályfőnök félévenként legalább egyszer értékeli a tanulók munkáját, majd félévkor és év végén osztályzattal is. Ezt a szaktanárokkal történő megbeszélés után, az említett szempontok alapján ugyanakkor a gyerekek személyiségfejlődése mint fő cél szem előtt tartásával teszi. A magatartás és szorgalom értékelésénél mód van jutalmazásra és büntetésre is. /lásd az 1.4. fejezet/ 90

91 5. Az egyes modulok értékelése és minősítése 5. Integrált tantárgyak, modulok, szakmacsoportos alapozó, tantárgyi bontás nélküli oktatás, anyanyelvi (lektoros) idegennyelv-tanítás értékelése A helyi tantervünkben szereplő integrált tantárgyak értékelése a következők alapján történik: a tanulók egyetlen átlag osztályzatot kapnak, amennyiben viszont a fő tantárgyhoz integrált tantárgy anyagából a tanuló teljesítménye elégtelen, úgy végső osztályzata is az, pótvizsgáznia viszont csak a nem teljesített követelményekből kell a szakmacsoportos alapozó, tantárgyi bontás nélküli oktatás, anyanyelvi (lektoros) idegen nyelv tanítása esetén bár több tanár tanít, de a helyi tantervben csak egy tantárgy szerepel, ezért egy osztályzat jár, a szaktanárok megegyezése alapján, azzal a megkötéssel, hogy bármelyik résztantárgyból kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló köteles az elégtelenre minősített részből pótvizsgát tenni. 91

92 6. A középszintű érettségi vizsga témakörei 6. A középszintű érettségi vizsga témakörei A témakörök a 8. számú mellékletben olvashatók. 92

93 7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség mérése középiskolánkban évente két alkalommal: ősszel és tavasszal történik. A mérés módszere a Hungarofit tesztsora alapján történik. A test általános izomerejét, erő-állóképességét hat motorikus próba alapján értékeljük: Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m) A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus mérése Lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel tömött labdával (m) A vállövi és a karizmok erő- ill. állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése Tömött labda-dobás két kézzel a fej fölött hátra (m) A hátizmok erő- ill. állóképességének mérése Hason fekvésből törzsemelés és -leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) A hasizmok erő- ill. állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan kifáradásig (db) A hat motoros próbához még hozzáadódik a kardio-respiratorikus állóképességi teszt a 12 perces futás a Cooper-teszt. 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot kell futással vagy kocogással tejesíteni (m) A teszt értékelése alapján pontos képet kapunk a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minőségéről. A szinteredmények mindenki számára hozzáférhetőek intézményünkben a testnevelő tanároknál. 93

94 Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás III. SZAKMAI PROGRAM 94

95 Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás INFORMATIKAI ALKALMAZÁSFEJLESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: Informatikai alkalmazásfejlesztő 3. Szakképesítések köre 3.1 Rész-szakképesítés Nincs 3.2 Elágazások Azonosítószám: Megnevezés: Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő Megnevezés: 3.3 Ráépülés Nincs 4. Hozzárendelt FEOR szám: Képzés maximális időtartama: Azonosítószám: Megnevezés: Információrendszer-elemző és - tervező Azonosítószám: Megnevezés: Internetes alkalmazásfejlesztő Azonosítószám: Szoftverfejlesztő II. EGYÉB ADATOK ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Internetes alkalmazásfejlesztő A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: - Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: - Elérhető kreditek mennyisége: - Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Elmélet aránya: 50 % Gyakorlat aránya: 50 % 95

96 Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges III. MUNKATERÜLET 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése 3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások 2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Számítógépet kezel, szoftvereket használ Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez Projektet tervez és értékel Rendszert / alkalmazást tervez és fejleszt Rendszert tesztel és dokumentál a kialakított eszközkörnyezetben. Feltérképezi az infokommunikációs környezetet Infokommunikációs alkalmazásokat fejleszt Programintegrációs feladatot végez Adatbányászatot végez Internet alapú szolgáltatást tervez Programozási feladatot lát el 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése Adatbázis adminisztrátor CAD-CAM informatikus Informatikai rendszergazda Informatikus IT kommunikációs szolgáltató Multimédia-alkalmazás fejlesztő Számítógép-szerelő, -karbantartó 96

97 Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás IV. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK (A szakmai követelménymodulok felsorolása) A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Számítógép-kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ Multimédiás- és kommunikációs alkalmazásokat kezel Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ LAN- és WAN-hálózatokat használ Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Tevékenységét dokumentálja Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Tervezi és szervezi a munkavégzést Betartja a munkavégzéssel összefüggő szabályokat Alkalmazza a munkahelyi minőségbiztosítási előírásokat A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmak B Munka-, környezet- és tűzvédelem A Elektromos áram élettani hatásai, elsősegélynyújtás B Erőforrások tervezése C Műszaki dokumentációk A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 97

98 Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése Személyes kompetenciák: Precizitás Fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák: Együttműködés Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Rendszerező képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Projektmenedzsment A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Részt vesz a projekt megtervezésében A feladatterv kialakításában közreműködik A projektfeladatok erőforrás és időszükségletének meghatározását elvégzi Részt vesz a kockázatelemzésben Részt vesz a követelményelemzésben A projekt értékelésében közreműködik Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Projektirányítási rendszerek C Kockázatelemzés C Projekttervezés C Erőforrás-kezelés B Projektirányítás számítógéppel 98

99 Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás B Speciális alapszabályok C Case-eszközök B Üzembe helyezés B Szoftverértékelés C Életciklus C Vállalkozási formák, cégalapítás C Szervezés és vezetési szabályok C Marketing és reklám alapfogalmak A szint megjelölésével a szakmai készségek: 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 5 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 5 Szakmai nyelvű beszédkészség 4 Szervezőkészség Személyes kompetenciák: Felelősségtudat Kockázatvállalás Társas kompetenciák: Együttműködő készség Módszerkompetenciák: Kompromisszumkészség Kapcsolatfenntartó készség Meggyőzőképesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Rendszer/alkalmazás - tervezés, - fejlesztés és programozás A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Rendszert/alkalmazást tervez Rendszert/alkalmazást fejleszt A működéshez szükséges, megfelelő eszközkörnyezetet létrehozza és beállítja Teszteli a rendszer elemeit, folyamatait, funkcióit és megjelenítését 99

100 Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás Dokumentálja a programot/alkalmazást Megszervezi és dokumentálja az alkalmazás egyes elemeinek forrásként és megjelenítési módonként való külön tárolását, archiválását Részt vesz a rendszerek bevezetésében Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Rendszerek (elemek, jellemzők) C Felhasználói igények feltárása, elemzése és csoportosítása B A rendszerelemek tartalmi tervezése C Az elemek formai meghatározása B Rendszerfunkciók tervezése C Navigáció megtervezése C Eszközkörnyezet meghatározása B Rendszerek működésének tervezése B Szoftverarchitektúra kialakítása C Kommunikációs kapcsolatok (felületek) fejlesztése C Navigáció és interakciók fejlesztése C Alkalmazásfejlesztés lépései és feladatai C Rétegek típusai C Eszközkörnyezet létrehozása B Tesztelési ismeretek (teszttípusok) B Dokumentálás (dokumentumtípusok) B Alapfogalmak (elágazás, ciklus stb.) B Programozási tételek (alapalgoritmusok) B Adatszerkezetek, objektumok B Állománykezelés B Eseménykezelés C Programtervezési módszerek C KódolásB Szoftverkomponensek B Felhasználói felületek C Tesztelés, hibakeresés B Alkalmazásfejlesztő eszközök 100

101 Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás B Szerzői rendszerek C Telepítőcsomagok A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Információforrások kezelése 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 4 Folyamatábrák készítése 3 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 3 Diagram, nomogram kitöltése, készítése Személyes kompetenciák: Terhelhetőség Társas kompetenciák: - Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Rendszerben való gondolkodás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Internetes alkalmazásfejlesztés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Vállalaton belüli alkalmazást fejleszt Üzletek közötti kapcsolatot fejleszt Webszolgáltatási-együttműködési vermeket használ Szolgáltatási környezetet használ XML -t használ Alkalmazza az XML-sémát Fejlesztői környezetet használ Grafikus programot használ Animáció készítő programot használ HTML programnyelvet használ Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Üzlet típusok B, B2B, B2C B Webszolgáltatás 101

102 Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás C Eszközkörnyezet tervezés C Modellezés B Vizuális fejlesztő környezet B Kliensoldali fejlesztés B Szerveroldali fejlesztés C Animációkészítő program C Grafikus program A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 ECDL-képszerkesztés 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Személyes kompetenciák: Kommunikatív készség Társas kompetenciák: Kompromisszumkészség Együttműködő készség Prezentációs készség Módszerkompetenciák: Kreativitás, ötletgazdagság V.VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány Szakdolgozat készítése Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: A képzési programban meghatározott modulzáró vizsga Szakdolgozat készítése A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás 102

103 Szakmai program 2. A szakmai vizsga részei: Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számítógépkezelési, üzemeltetési, hálózati és multimédiás ismeretek alkalmazása. Informatikai biztonsági eszközök használata, szakmai angol szöveg értése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Projektmenedzsment A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Projektirányítási rendszerek, projekt-tervezés, kockázatelemzés, erőforrás-kezelés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Munkajogi, vállalkozási, vezetési ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 45 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1 feladat 60% 2 feladat 40% 103

104 Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Rendszer/alkalmazás -tervezés, -fejlesztés és -programozás A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Tervezési alapismeretek, fejlesztési alapismeretek, tesztelési és dokumentálási ismeretek, programozás-módszertani ismeretek, programozás A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Tervezési alapismeretek, fejlesztési alapismeretek, tesztelési és dokumentálási ismeretek, programozás-módszertani ismeretek, programozás A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1 feladat 60% 2 feladat 40% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Internetes alkalmazásfejlesztés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Átfogó szakdolgozat készítése, mely egy internetes szolgáltatást tervez és valósít meg vagy a kliens- vagy a szerveroldal fejlesztésével, szakdolgozat-védés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 15 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Üzlettípusok, webszolgáltatási ismeretek, eszközkörnyezet-tervezési ismeretek, modellezés, vizuális fejlesztő környezet, kliens/szerveroldali fejlesztési A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1 feladat 50% 2 feladat 50% 104

105 Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás Az azonosító számú, Internetes alkalmazásfejlesztő megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész: 15% 2. vizsgarész: 10% 3. vizsgarész: 35% 6. vizsgarész: 40% 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei Az elágazásokhoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai - VI.ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma Kliens számítógép Telefon Adattároló médium pl.: CD, DVD, DAT kazetta Installáló program készlet Adatbázistól, alkalmazásoktól függetlenített dokumentáció Internet Intranet hozzáférés (távoli is) Jogtiszta szoftverek Nyomtatási lehetőség Internetes alkalmazásfejlesztő X X X X X X X X X X 105

106 Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás VII. MODULOK ÉS TANANYAGEGYSÉGEK 106

107 Szakmai program Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás VIII. TANANYAGELEMEK ÉS VÉGSŐ TANTÁRGYASÍTÁS 107