Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal

Átírás

1 Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Á L L A M I F Ő É P Í T É S Z 7400 Kaposvár, Csokonai u Pf / Fax: 82/ foepitesz@somogy.ddrkh.hu Web: ügyiratszám: /2010. ügyintéző: Horváth Szabolcs Tárgy: Témafelvető és vitaindító levél a március 18.-án tartandó 4. főépítészi szakmai konzultációra CÍMZETTEK 1. számú melléklet szerint Tisztelt Bányakapitány/ Igazgató Úr! I. Az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban OTrT) szóló évi XXVI. törvény legjelentősebb módosítása július 19.-én lépett hatályba. A módosítás számos országos terület-felhasználási kategóriát és kiemelt térségi és megyei övezetet érintett. Az egyik ilyen kiemelt térségi és megyei övezet a földtani veszélyforrás területének övezete. Az OTrT 25.. Értelmében a földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. Az OTrT módosítása felülírta a megyei tervekben korábban szereplő, a módosítás előtti csúszásveszélyes terület övezetét, melynek következtében megváltozott az országos terv és megyei terv övezetének korábbi viszonya. Az OTrT 28.. (3) bekezdése kimondja, hogy a megyei területrendezési terveket december 31.-ig kell a törvénnyel szinkronba hozni. A megyei tervek felülvizsgálatának befejezéséig tartó átmeneti időszakban a településrendezési tervek készítése/ azok módosítása az országos területrendezési terv és a korábbi, jelenleg is hatályos megyei tervek övezeteinek ellentmondásai nehéz helyzetbe hozzák a terveket megrendelő Önkormányzatokat, településtervezőket és a véleményezési eljárásban résztvevő érdekelt államigazgatási szerveket, állami főépítészeket. A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) kormányrendelet 1 számú mellékletének 2. h.) pontja értelmében a földtani veszélyforrás területének térségi övezete kapcsán a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága szolgáltat előzetesen adatot a megyei területrendezési tervek készítése során. 1

2 A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 23/A. (1) c) és (2) d) bekezdése alapján, amennyiben a megyei területrendezési terv nem tartalmazza az OTrT övezetet, illetve ha az OTrT és a megyei területrendezési terv eltérően határolja le az egyes övezeteket, akkor a településrendezési terv készítése során a kiemelt térségi vagy megyei terv hiányában az Országos Területrendezési Terv előírásait a kiemelt térségi és megyei terv készítésére vonatkozó szabályok szerint kell érvényesíteni. Az országos övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény módosítása október 01.-től lépett hatályba. A 9.. (13) bekezdése alapján a településrendezési terv véleményezési eljárásában a véleményezésért az államigazgatási szerv díjat nem számíthat fel. A településrendezési tervek véleményezési eljárásában tapasztaljuk, hogy a Bányakapitányságok, mint a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek a megyei területrendezési tervekben szereplő, de az OTrT módosítása által felülírt csúszásveszélyes terület térségi övezetében fekvő települések településrendezési terveinek véleményezési eljárásaiban külön alátámasztó munkarészeket kérnek. Fentiek alapján a Bányakapitányságoknak kell adatot szolgáltatniuk a településrendezési tervek véleményezési eljárásaiban. II. A településrendezési tervek véleményezési eljárásában a Nemzeti Közlekedési Hatóság, mint a véleményezésben érdekelt államigazgatási szerv a tervezőket és a megrendelő önkormányzatokat az országos közutakkal kapcsolatos adatszolgáltatásra gyakran a közút kezelőjét jelöli meg. (Állami Autópálya Kezelő Zrt., Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Magyar Közút Kht.) Az OTÉK 3. számú melléklete alapján a településrendezési tervek véleményezési eljárásaiban a közutakkal kapcsolatosan a Nemzeti Közlekedési Hatóság és nem a közút kezelője az érdekelt államigazgatási szerv, tehát a közutakkal kapcsolatos adatszolgáltatásra is a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogosult, illetve ez a feladat az Ő kötelezettsége. Az OTÉK 3.. (2) 3. pontja értelmében a településszerkezeti tervhez közlekedési alátámasztó munkarészt is készíteni kell. Az OTÉK től hatályban lévő módosítása egyértelművé tette, hogy a településszerkezeti tervben csak a fő közlekedéshálózati elemekkel kell foglalkozni, a területfelhasználási egységeken belüli, az egyes telkeket kiszolgáló utakkal nem. Az OTÉK 4. (5) bekezdése értelmében amennyiben a szabályozási terv a településszerkezeti tervvel együtt készül, úgy a szabályozási terv kötelező alátámasztó munkarésze megegyezik a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeivel. A véleményezési eljárásban tapasztaljuk, hogy esetenként a Nemzeti Közlekedési Hatóság az OTÉK-on felüli nagy követelményekkel és többlettartalommal bíró kötelező közlekedési alátámasztó munkarészeket kér útügyi műszaki előírásokra hivatkozva. 2

3 Az önkormányzatoknak csak a jogszabályokon alapuló véleményeket kell kötelezően figyelembe venniük, ezeken felül az érdekelt államigazgatási szerv csak szakmai véleményeket, ajánlásokat tehet! III. Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) kormányrendelet 5. számú mellékletének 6. pontja határozza meg, hogy az első fokon eljáró hivatásos önkormányzati tűzoltóság mely esetekben működik közre szakhatóságként az építési engedélyezési eljárásokban és mely esetekben kell az épületek között tűztávolságot tartani. Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségét a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) 5. rész I/6. fejezet előírásai szerint kell értékelni. Az OTSZ 5. rész I/6. fejezet 1. pontja szerint tűztávolság nem értelmezhető azoknál az épületeknél, ahol a tűzoltóság jogszabály alapján nem minősül szakhatóságnak. Azon esetekben, amikor a tűzoltóság nem szakhatóság az épületek közötti távolság megfelelőségét a tűzoltóság nem vizsgálhatja. Az OTÉK 36.. szabályozza az épületek közötti legkisebb telepítési távolságokat. Az OTÉK 36.. (2) (3) bekezdéseinek értelmében A legkisebb telepítési távolság az egymással szembenéző olyan épületek között, amelynek homlokzata huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazza, az építési telekre előírt legnagyobb építménymagasság mértéke. A nyílás nélküli kialakítású, vagy csak az egyik, nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásait tartalmazó homlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani. Ha a helyi építési szabályzat vagy a kialakult állapot alapján a beépítési mód zártsorú, de az építéssel érintett telekkel közvetlen szomszédos valamelyik telken álló épület szabadon vagy oldalhatáron áll - az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében - a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy az ezen szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 3,0 m-re álljon. A 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő épületek - a hatályos jogszabályok szerint - csak nehézkesen és jelentős többlet költségek mellett pl.: tűzvédelmi szakértő bevonásával- építhetők. Az elsőfokú hivatásos önkormányzati tűzoltóságok ezen építési engedélyezési eljárásokban hatáskör hiányában szakhatóságként nem vesznek részt, így az épületek közötti tűztávolság megfelelőségét nem vizsgálhatják. A helyzetet nehezíti, hogy a településrendezési tervek véleményezési eljárásaiban a területileg illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok is csak a tűztávolságokkal kapcsolatos előírások megfelelőségét vizsgálják, a telepítési távolságok megfelelőséget jogszabályi felhatalmazás hiányában nem. A településrendezési tervek véleményezési eljárásaiban tapasztaljuk, hogy az illetékes megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok - mint az eljárásban érdekelt 3

4 államigazgatási szervek- tűztávolság kérdésében más és más szakmai véleményt képviselnek: A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakmai véleménye szerint a tervezőnek az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében az épületek közötti tűztávolság és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét az OTSZ 5. rész I/6. fejezet alapján, tűzvédelmi tervfejezetben kell értékelnie. Az OTSZ 5. rész I/1. fejezet 2. pontja alapján, ahol az építési engedélyezési eljárásokba tűzvédelmi szakhatóságot kell megkeresni, ott a tűzvédelmi tervfejezet készítésébe a tervezőnek tűzvédelmi szakértőt kell bevonnia. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteit. (Szilágy község településrendezési tervének véleményezése) A Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósága ezzel szemben konkrétan meghatározza, hogy az oldalhatáron álló beépítési mód esetén, a kialakult állapot kivételével, az építmények közötti legkisebb távolság értéke legalább az építési telekre előírt legnagyobb építménymagasság mértéke, de min. 6 méter kell, hogy legyen. A kialakult oldalhatáros beépített területeken 14-m-nél keskenyebb telekszélességnél az építmények közötti legkisebb távolsági méretek, - maximum 4.5 méter építménymagasság mellett - legfeljebb 4 méterig történő csökkentése, akkor lehetséges, ha az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát az I.-III. tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű és nem éghető anyagokból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m2 - nél nagyobb felületű nyílászáró kialakítva. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra. (Sávoly településrendezési tervének véleményezése) Az Állami Főépítészi Iroda a tűztávolságok tekintetében az érdekelt államigazgatási szervekkel az egységes szakmai álláspont kialakítását tartja szükségesnek. Fentiek, valamint a településtervezéssel/ településrendezéssel kapcsolatos bármely probléma megbeszélésére, valamint a közös szakmai álláspont kialakítása végett március 18.-án (csütörtök) óra kezdettel főépítészi szakmai konzultációt hívok össze a Dél- dunántúli régió és a Balaton kiemelt üdülőkörzet területileg illetékes érdekelt államigazgatási szerveinek, településtervezőinek, főépítészeinek részvételével a kaposvári Megyeháza 3. emeleti 346. számú tárgyalójába, (7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.) melynek részletes meghívóját jelen levelemhez mellékelem. Az egyeztetésen Bányakapitány/ Igazgató Úr, valamint a területileg illetékes nyilatkozni jogosult munkatársa megjelenésére feltétlen számítok! Kérem, hogy a témával kapcsolatos szakmai álláspontját, véleményét ha lehetséges - előzetes írásos anyagban küldje meg március 8.-ig, vagy a konferencia 4

5 napján a vitát felvezető véleményüket tartalmazó előzetes szakmai állásfoglalását ismertesse a rendezvényen résztvevőkkel. Előzetes vitaindító témakörök megbeszélésének ütemezése/ összefoglalása: I. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes Bányakapitányságát érintő területrendezéssel- településrendezéssel összefüggő kérdések, problémák megvitatása ( ): 1.) Az OTrT- megyei területrendezési tervekben szereplő földtani veszélyforrás területének, csúszásveszélyes területének problémái, a földtani veszélyforrás területének lehatárolásai - a településrendezési tervekben- az illetékes államigazgatási szerv előzetes adatszolgáltatása alapján. 2.) Meglévő, de mára használaton kívüli bányatelkek terület-felhasználási besorolásai. Szakmailag és jogilag sem értünk egyet a lakóterületként besorolt meglévő építési övezetek telkeinek különleges beépítésre nem szánt terület nyersanyaglelőhely területfelhasználási kategóriába történő átminősítéseivel. II. A Nemzeti Közlekedési Hatóságot érintő településrendezéssel összefüggő kérdések, problémák megvitatása ( ): 1.) A Nemzeti Közlekedési Hatóság előzetes adatszolgáltatásával kapcsolatos problémák. 2.) A településrendezési tervek kötelező közlekedési alátámasztó munkarészeinek tartalmi követelményei. III. A Katasztrófavédelmi Igazgatóságot érintő településrendezéssel összefüggő kérdések, problémák megvitatása ( ): 1.) A tűz- telepítési távolságokkal kapcsolatos problémák, egységes szakmai álláspont kialakítása. 2.) Szekszárd MJV Hivatásos Tűzoltóságának szakmai véleménye Őcsény község településrendezési tervének véleményezése során: Zsindely-, nád-, szalma és egyéb E,F kategóriába tartozó anyag önálló fedélhéjazatként történő alkalmazása típustervek kivételével- csak a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre (egyedi esetként kezelendő a tájegység vagy területrendezési egység is) vonatkozó engedélye és annak feltételei alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható. Ezen építési engedélyezési eljárásban mely jogszabály alapján lehet szakhatóság a tűzoltóság? Általános észrevételek/ javaslatok/ kérések az érdekelt államigazgatási szervek felé a jogszabályoknak megfelelően történő véleményezési eljárás során: 1.) Érdemi észrevételek és a határidők betartása, hogy a véleményezési eljárások szakszerűen, a lehető legrövidebb idő alatt befejeződjenek. 5

6 2.) Az egyeztetésben érintettek nem mindig vannak tisztában azzal, hogy az egyeztetés mely szakaszában adnak véleményt. 3.) Az előzetes véleményből nem mindig derül ki, hogy a továbbiakban részt kívánnak-e venni az egyeztetésben. 4.) Kiemelten fontos a szakmai vélemények alátámasztása a jogszabályok pontos megnevezésével. 5.) Sokszor ellentmondó vélemények fogalmazódnak meg a településrendezési terv véleményezése és a konkrét engedélyezési ügyekhez adott szakhatósági hozzájárulásokban, holott az Étv. 9.. (9) bekezdése előírja, hogy a megállapított helyi építési szabályzatban és a jóváhagyott szabályozási tervben foglaltakat az érintett közigazgatási szerveknek a hatáskörüket érintő ügyekben eljárásaik során érvényesíteniük kell. 6.) Érdemi vélemények megfogalmazására lenne szükség az érdekelt államigazgatási szervek részéről, - a záró vélemény megkérése előtt - a polgármester által összehívott egyeztetető tárgyalás során. Sokszor készül a szakági jogszabályok felsorolásával összeállított típuslevél, vagy határozati formában elkészített szakhatósági hozzájárulás küldése vélemény helyett. 7.) A meghívottak széles köre ellenére, nagyon családias hangulatúak az egyeztető tárgyalások, mert az érintettek nem jelennek meg, ugyanakkor előfordul, hogy később nem tetszésüket fejezik ki a tervekkel kapcsolatban. Az egyeztető tárgyalások jegyzőkönyve gyakran nem kerül dokumentálásra, ezért a képviselő- testület nincs tisztában az elfogadásra kerülő véglegesített anyag tartalmával. 8.) A területileg illetékes Magyar Bányászati és Földtani Hivatalok, Nemzeti Közlekedési Hatóságok, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok aktívabb, érdemi részvétele lenne indokolt a véleményezési eljárásban, és az egyeztető tárgyalásokon. Jelezni kívánom, hogy október 1.-től a településtervezést és a településrendezést, valamint az építésügyet meghatározó alábbi jogszabályok jelentősen megváltoztak: A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. tv. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. tv. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. tv. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló évi LVIII. tv. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) korm. rendelet Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) korm. rendelet 6

7 Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) korm. rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) korm. rendelet Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) korm. rendelet Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) korm. rendelet A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) korm. rendelet A településtervezést- településrendezést érintő új jogszabályok: A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) korm. rendelet A területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010. (II. 5.) korm. rendelet Új jogszabályok a GYORSÍTÁS II. csomag kapcsán: A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) korm. rendelet Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) korm. rendelet Az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX. 15.) korm. rendelet Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) korm. rendelet Az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) korm. rendelet Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 196/2009. (IX. 15.) korm. rendelet Az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, egyes hatósági bizonyítványok kiállításáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 197/2009. (IX. 15.) korm. rendelet A rendezvénnyel kapcsolatos információk elérhetők a Állami Főépítész / Hírek, aktualitások menüsor alatt. Kaposvár február 19. Tisztelettel: Virányi István 7

8 Erről értesül: 1. számú melléklet - Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitányság Riedl István Bányakapitány Úr részére 7602 Pécs Pf.: 61 - Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Kazár Attila Bányakapitány Úr részére 8200 Veszprém, Budapest u Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél- Dunántúli Regionális Igazgatóság Baumann Péter Igazgató úr 7100 Szekszárd, Kiskorzó tér 3. - Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat- Dunántúli Regionális Igazgatóság Németh Zsolt Igazgató Úr 9700 Szombathely, Wesselényi u Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép- Dunántúli Regionális Igazgatóság Agócs István Igazgató Úr 2800 Tatabánya, Táncsics M. út 1/d. - Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tóth György tű. mk. Ezredes Igazgató Úr 7627 Pécs, Engel János u Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Heizler György igazgató Úr 7400 Kaposvár, Somssich Pál u Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mácsai Antal Igazgató Úr 7100 Szekszárd, Mikes u Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dr. Lauer János Igazgató Úr 8200 Veszprém, Dózsa Gy. u Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Wéber Antal Igazgató Úr 8900 Zalaegerszeg Széchényi tér 5. 8