Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, január 23. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, január 23. (OR. en) 5516/17 SPORT 1 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: január 20. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára COM(2017) 22 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a sportra vonatkozó uniós munkaterv ( ) végrehajtásáról és hasznosságáról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2017) 22 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2017) 22 final 5516/17 DG E - 1C HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2017) 22 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a sportra vonatkozó uniós munkaterv ( ) végrehajtásáról és hasznosságáról HU HU

3 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a sportra vonatkozó uniós munkaterv ( ) végrehajtásáról és hasznosságáról A) BEVEZETÉS A sport Lisszaboni Szerződésbe való felvételét követően és az EUMSZ 165. cikkével összhangban az Európai Unió (EU) és a tagállamok megerősítették együttműködésüket a sport európai dimenziójának fejlesztése terén. Az együttműködés során azokra a területekre helyezték a hangsúlyt, ahol az EU többletértéket tud hozzátenni a tagállamok által folytatott tevékenységekhez és támogatni tudja a tagállami intézkedéseket. Az elmúlt évtizedben a sport a gazdasági növekedéssel, a több és jobb munkahely teremtésével és a befogadó társadalommal kapcsolatos átfogó uniós célkitűzéseket befolyásoló szakpolitikai területté vált, amely hozzájárul az Európa 2020 stratégiában 1 és a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programjában 2 meghatározott prioritások végrehajtásához. Ezenfelül a Bizottság a tagállamokkal együtt fokozott hangsúlyt fektet a sporton belül a jó kormányzással, az integritással és a társadalmi befogadással kapcsolatos kihívások kezelésére, valamint a sportban és a testmozgásban való részvétel előnyeinek népszerűsítésére. Az Európai Unió sportra vonatkozó első munkaterve ( ) 3 sikeres végrehajtásának folytatásaként a Tanács a sportpolitika európai szintű támogatása és fejlesztése érdekében elfogadta a sportra vonatkozó második uniós munkatervet ( ) 4. Ennek keretében a Bizottság és a tanácsi elnökségek, valamint a tagállamok szorosan együttműködnek egymással a sport integritása, a sport gazdasági dimenziója és a sport és társadalom témakörökben, a nemzeti és az uniós hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett. A sportszervezetek és az érdekelt felek is közvetlenül bekapcsolódtak ezen uniós munkaterv végrehajtásába. A sportra vonatkozó második uniós munkaterv meghatározza a prioritásokat és az elérendő, elvárt kimeneteket, 5 valamint a megfelelő munkastruktúrákat, nevezetesen a szakértői csoportokat COM(2010) 2020; március 3. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke által július 15-én előterjesztett politikai iránymutatás. HL C 162., HL C 183., A sportra vonatkozó uniós munkaterv I. melléklete. 2

4 A Bizottságot felkérték arra, hogy 2016 novemberéig, a munkaterv utolsó szakaszában fogadjon el egy jelentést annak végrehajtásáról és hasznosságáról, amely alapul szolgál a sportra vonatkozó esetleges harmadik uniós munkaterv 2017 első félévében történő elkészítéséhez. Ez a jelentés a Bizottságnak a szóban forgó munkaterv végrehajtásával kapcsolatos álláspontját tükrözi, továbbá értékeli a munkaterv tágabb politikai hatását. Emellett figyelembe veszi a tagállamok, valamint a szakértői csoportokban részt vevő szakértők és megfigyelők által benyújtott írásbeli észrevételeket. Ezenkívül ajánlásokat is megfogalmaz egy, a sportra vonatkozó esetleges jövőbeli uniós munkatervet illetően. B) ÉRTÉKELÉS A Bizottság a sportra vonatkozó második uniós munkaterv végrehajtását egy kérdőív 6, az érdekelt felek különböző üléseiről és rendezvényeiről származó észrevételek, valamint spontán véleménynyilvánítások alapján értékelte. A kapott információk elemzése alapján elmondható, hogy a második munkaterv megfelelt az elvárásoknak. Néhány javításra szoruló területet ugyanakkor megneveztek. 1. Munkamódszerek és -struktúrák A sportra vonatkozó második uniós munkaterv elfogadását követően a Bizottság a tagállamok által kijelölt képviselőkből álló öt szakértői csoportot hozott létre 7, amelyek a sportpolitikához kapcsolódó konkrét területeket tekintenek át, és segítik az elvárt kimenetek elérését. Az érdekelt felek a tagállami képviselők kérésére és jóváhagyásával megfigyelőként részt vehettek e csoportok ülésein (lásd az 1. mellékletet). A Bizottság szerepe az volt, hogy szorosan együttműködjön a tagállamokkal, és segítse őket a munkaterv végrehajtásában. A szakértői csoportok 2014 második felében kezdték meg munkájukat. Mindegyikük a saját menetrendjét követve valósította meg a munkatervben meghatározott időrendnek megfelelően a konkrét kimeneteket. Az elvárt kimeneteket úgy alakították ki, hogy megnyissák az utat esetleges jövőbeli uniós szintű tevékenységek előtt és segítsék a nemzeti politikák kidolgozását. 6 A kérdőívet tagállamoknak és tagállami szakértőknek, valamint a szakértői csoportokban részt vevő megfigyelőknek küldték ki. A kérdőíven az uniós munkaterv végrehajtásával, a munkamódszerekkel, a munkaterv jelentőségével és eredményeivel, valamint a jövőre vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos kérdések szerepeltek. 105 válasz érkezett. A válaszok az üléseken és konferenciákon (például a március 9 10-én Hágában tartott uniós sportfórumon) gyűjtött információkkal egészültek ki. Spontán véleménynyilvánítások is érkeztek különböző érdekelt felektől. 7 A mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásával foglalkozó szakértői csoport; a jó kormányzással foglalkozó szakértői csoport, a sport gazdasági dimenziójával foglalkozó szakértői csoport, az egészségvédő testmozgással foglalkozó szakértői csoport, a sportban a humánerőforrás-fejlesztéssel foglalkozó szakértői csoport. 3

5 Az öt szakértői csoport által elvégzendő munka mellett az alkalmazott munkastruktúrák és - módszerek között szerepelhetnek még elnökségi konferenciák, sportminiszteri és -vezetői találkozók, európai bizottsági tanulmányok és konferenciák, illetve ún. vállaláslisták is. A sportvezetők azt a konkrét feladatot kapták, hogy osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat és biztosítsák az egymástól tanulás lehetőségét a sportban. A sportszervezetekkel folytatott strukturált párbeszéd különféle találkozók és rendezvények formájában valósult meg. Ezek közé tartoztak az éves uniós sportfórum és az egyes tanácsi ülések alkalmával tartott találkozók től 2016-ig a sportminiszterek két informális találkozójára, kilenc elnökségi rendezvényre és konferenciára, valamint öt sportvezetői találkozóra került sor. Ezenkívül nyolc bizottsági tanulmányt tettek közzé, amelyek a munkaterv végrehajtásának támogatását és előmozdítását szolgálták. Egy vállaláslista előkészítő munkáit is elvégezték. 2. Kimenetek A sportra vonatkozó második uniós munkaterv I. melléklete 16 olyan kimenetet határoz meg a kiemelt területeken, amelyeket egy bizonyos céldátumig el kell érni, és a kapcsolódó munkastruktúrákat is megnevezi. A kimenetek a sport valamennyi dimenzióját (társadalmi, gazdasági, szervezeti) lefedik. Az összes kimenetet vagy már elérték, vagy teljesítésük 2016 végére, illetve 2017 elejére befejeződik. Az e jelentéshez mellékelt táblázat mutatja az egyes megvalósítandó kimenetek állását (lásd a 2. mellékletet). Érdemes kiemelni néhány területet, ahol különösen jelentős előrehaladás történt: A mérkőzések eredménye tiltott befolyásolásának megelőzése és a tiltott befolyásolás elleni küzdelem érdekében az érintett szakértői csoport az összes érdekelt felet összehívta, lehetővé téve, hogy a munkaterv megvalósításának kezdete előtt elfogadott macolini egyezmény 8 fényében kellő időben megosszák egymással a fejleményeket. A sport területén megvalósítandó jó kormányzással kapcsolatban az érintett szakértői csoport tisztázta, hogy az uniós elveket milyen mértékben hajtották végre, és feltárta egy esetleges vállaláslista létrehozásának módjait, aminek nyomán a Bizottság a közelmúltban elindított egy, a jó kormányzásra vonatkozó kötelezettségvállalást. Az egészségvédő testmozgással kapcsolatban az érintett szakértői csoport összegyűjtött és megosztott bevált gyakorlatokat annak érdekében, hogy előmozdítsa a testmozgást a tagállamokban és megalapozza a nemzeti szintű szakpolitikák és cselekvési tervek meghatározását és végrehajtását. Az egészségvédő testmozgásra vonatkozó tanácsi ajánlás nyomonkövetési keretrendszerén keresztül a tagállamok arról számoltak be, hogy 2013 óta az egészségvédő testmozgás szempontjából 8 Az Európa Tanács Egyezménye a sportversenyek tiltott befolyásolásáról; 4

6 releváns ágazatokban 37 új szakpolitikát és cselekvési tervet fogadtak el (összesen 152 szakpolitika és cselekvési terv létezik ebben a témában), ami rámutat a bevált gyakorlatok említett megosztásának hasznosságára és aktualitására. A sport gazdasági dimenziójával foglalkozó szakértői csoport kifejezetten a sport gazdasági előnyeire, a nagyobb sportesemények hozadékára és a sport fenntartható finanszírozására helyezte a hangsúlyt. Az ágazat gazdasági hatásának mérése és bemutatása céljából további előrelépés történt a sportágazati szatellitszámlák területén. Időközben már nyolc tagállam (AT, CY, DE, LT, NL, PO, PT, UK) 9 és Svájc rendelkezik nemzeti sportágazati szatellitszámlákkal; Luxemburg és Románia éppen most önti végleges formába a nemzeti sportágazati szatellitszámlákat, míg több más tagállam megkezdte az erről való gondolkodást és a megbeszéléseket nemzeti statisztikai hivatalával. Az emberi erőforrásokkal foglalkozó szakértői csoport előmozdította a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását. Ezenkívül megvitatta a sportolók kettős karrierjére vonatkozó nemzeti stratégiákat, és hozzájárult a nemzeti képesítési keretrendszereket és az európai képesítési keretrendszert hivatkozási alapul vevő ágazati képesítési keretrendszerek kidolgozásához. Ezenfelül a sportot politikai szinten is elismerték mint a fiatalok foglalkoztathatóságát és társadalmi befogadását növelő egyik tényezőt. 3. Értékelés A sportra vonatkozó első uniós munkatervet a tagállamok, a Bizottság és a legtöbb érdekelt fél összességében véve sikeresnek minősítette. Az ezt követő második uniós munkaterv nagyrészt az első folytatása volt, a prioritások kiigazításával és a szakértői csoportok számának kis mértékű 6-ról 5-re való csökkentésével. A második uniós munkaterv értékelése azt mutatja, hogy a folyamatosság biztosítása megfelelő megközelítés volt, még akkor is, ha a jövőre nézve némi kiigazítást fontolóra kell venni. A kérdőívre válaszul benyújtott írásbeli hozzászólások tanúsága szerint az e munkaterv keretében végzett tevékenységek összességében véve jó eredményekre vezettek a meghatározott kiemelt területeken. A túlnyomó többség egyetértett abban, hogy a munkaterv a helyes prioritásokra helyezte a hangsúlyt (91 %), javította az Uniós és a sportmozgalom közötti együttműködést (69 %), valamint a sportra vonatkozó uniós szintű szakpolitikai koordinációt (69 %). 70 % egyetértett azzal, hogy a munkaterv megfelelő struktúrákat és munkamódszereket vezetett be, 26 % azonban nem így látta. Arra a kérdésre, hogy a munkaterv gyümölcsöző eredményekhez vezetett-e a szakpolitikai folyamatok szempontjából, 61 % válaszolt igennel, míg 29 % nemmel felelt. A hozzászólók 46 %-a egyetértett azzal, hogy a munkaterv javította a tagállamok és a sportmozgalom közötti nemzeti szintű együttműködést, 38 % azonban nem osztotta ezt a véleményt

7 A szakértői csoportok munkájával összefüggésben a túlnyomó többség (85 %) úgy foglalt állást, hogy a szakértői csoportok kulcsfontosságú szerepet játszottak a munkaterv végrehajtásában. Széles körű egyetértés volt azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság megfelelő szakértői támogatást nyújtott a szóban forgó szakértői csoportok munkájához (84 %), továbbá megfelelő logisztikai és titkársági támogatással is segítette munkájukat (90 %). A szakértői csoportok által megvalósított kimenetek tekintetében 56 % egyetértett azzal, hogy ezek az eredmények hatással voltak a sportágazatra, 32 % azonban úgy gondolta, hogy nem. A hozzászólások többségében szerepelt, hogy a sportra vonatkozó uniós munkaterv pozitív hatással volt a sportágazatra (80 %) és fontos volt az uniós szintű sportpolitika kialakítása szempontjából (93 %). A nemzeti szintű sportfejlesztésre gyakorolt hatás tekintetében a válaszadók 64 %-a gondolta úgy, hogy a munkaterv releváns volt, 26 %-uk szerint viszont nem. Azon kérdés vonatkozásában, hogy a munkaterv hatással volt-e az Unión kívüli sportpolitikára, a vélemények megoszlottak (34 % kontra 33 %). Figyelembe véve a tagállamok írásbeli észrevételeit, látható, hogy: A sportra vonatkozó uniós munkaterv időtartamával kapcsolatban a legtöbb válasz megjegyezte, hogy a jelenlegi hároméves időtartam megfelelő. Számos válaszban szerepel ugyanakkor, hogy egy hosszabb, legfeljebb négyéves időszak is alkalmas lenne, három évnél rövidebb időszakot viszont csak néhány válaszadó javasolt. A szakértői csoportokra vonatkozó szabályokról is azt jelezték, hogy jól működnek. Számos válaszadó szerint, ha a sportra vonatkozó jövőbeli munkaterv koncentráltabb megközelítést alkalmazna kevesebb tárgyalandó témakörrel, kevesebb szakértői csoporttal és kevesebb találkozóval, az előrelépést jelentene. Sok válaszban aggodalomra okot adó kérdésként szerepelt a megfigyelők részvétele a szakértői csoportok munkájában. Gyakran elhangzott az az észrevétel, hogy egyes megfigyelők ahelyett, hogy semlegesek maradnának a saját szervezetük álláspontját népszerűsítik. A szakértői csoportoktól sokszor túlságosan nagyszámú kimenetet várnak el, és a tárgyalandó témakörök különösen néhány szakértői csoport esetében túl tágak. Számos észrevételben megfogalmazódott, hogy a szakértői csoportok feladatleírása legyen körülhatároltabb, továbbá hogy kisebb legyen az elvárt kimenetek száma. A sportszervezetekkel folytatott strukturált uniós párbeszéd a jelenlegi formájához képest javításra szorul. A legtöbben úgy vélték, hogy az éves uniós sportfórum e tekintetben a legfőbb és legértékesebb esemény. A válaszadók kétségüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a tanácsi ülések alkalmával rendezett strukturált párbeszéd találkozójának a jelenlegi formában mekkora a valódi hozzáadott értéke. A Bizottság értékelése számos vonatkozásban megerősíti a konzultációs folyamat során megfogalmazott főbb észrevételeket. Először is, a Bizottság úgy véli, hogy a sportra vonatkozó második uniós munkaterv abban az értelemben sikeres volt, hogy minden elvárt kimenetet jó minőségben teljesítettek. A munkamódszerek hatékonynak bizonyultak a tekintetben, hogy folyamatos párbeszédet tartsanak fenn az érdekelt felekkel és a 6

8 tagállamokkal a legfontosabb európai sportkérdésekkel kapcsolatban. A szakértői csoportok kedvező alkalmat nyújtottak a hálózatépítésre. Lehetővé tették a tagállamok és a sportszervezetek közötti fokozott együttműködést. Különböző szakpolitikai területek például az egészségvédő testmozgás vagy a jó kormányzás területe számára közvetlen hasznot jelentett a szakértői csoportok szintjén végzett munka. A Bizottság mindazonáltal úgy véli, hogy a kimenetek hatása nem mindig volt jelentős. Egyes kimenetek, mint például a nagyobb sporteseményekkel és az iskolai testneveléssel kapcsolatos eredmények a döntéshozatali folyamat, különösen a tanácsi következtetések 10 alapjául szolgáltak. Egyes eredményeket konferenciákon, szemináriumokon, illetve ismeretterjesztő rendezvényeken is felhasználtak. Másokat viszont nem is hasznosítottak az után, hogy bemutatták őket a Tanácsnak. A mai napig csupán korlátozott információk állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy milyen mélységben befolyásolták a nemzeti politikai döntéshozatalt, illetve ténylegesen mennyire használták fel őket. Ezenfelül logisztikai szempontból a sok szakértőicsoport-találkozó megszervezése nagyon megerőltető volt. Ehhez hasonlóan az sem volt egyszerű a tagállamok és a Bizottság számára, hogy biztosítsák a részvételüket ezekben a szakértői csoportokban. Nem minden tagállam tudta rendszeresen képviseltetni magát a találkozókon. A Bizottság úgy véli, hogy ellentmondás volt egyes szakértői csoportok ambiciózus célja és aközött, hogy egy adott területen a meglévő szaktudást kell hasznosítani. Egyes csoportok (jó kormányzás, humán erőforrások) mandátumának terjedelme azt eredményezte, hogy a szaktudás szempontjából heterogén csoportok alakultak ki. De facto a szakértői csoportok széles körű mandátuma nem mindig tette lehetővé a tagállamok számára olyan képviselők kijelölését, akik megfelelő szintű szakértelemmel rendelkeznek. Ezzel szemben a Bizottság szerint a megfigyelők túlnyomórészt hoztak hozzáadott értéket szaktudás formájában. A Bizottság emellett úgy véli, hogy a munkamódszerek diverzifikálása, azaz a szakértői csoportokon túlmenő működés hozzájárult volna a sportra vonatkozó uniós munkaterv jobb végrehajtásához. C) AJÁNLÁSOK A JÖVŐRE NÉZVE A Bizottság úgy véli, számos javítást meg lehetne fontolni a sportra vonatkozó jövőbeli uniós munkaterv vonatkozásában, hogy a szóban forgó munkaterv relevánsabb és hatásosabb 10 A főbb sportesemények tisztaságának, átláthatóságának, illetve azok során a jó kormányzás elve alkalmazásának a javításáról szóló, a Tanács által május 31-én elfogadott tanácsi következtetések; a gyermekek motoros készségeinek, testmozgásának és sporttevékenységeinek előmozdításáról szóló, a Tanács által november 24-én elfogadott tanácsi következtetések. 7

9 legyen. A Bizottság ajánlásai az általános elvekre, a prioritásokra és a munkamódszerekre vonatkoznak. 1. Általános elvek Először, meg kell határozni a sportra vonatkozó következő uniós munkaterv pontos időtartamát. Bár az első és a második munkaterv időtartamát konkrétan nem jelölték meg, ténylegesen hároméves időszakra vonatkoztak. Figyelemmel ugyanakkor a néhány hónapos előkészítő időszakra, az értékelés, valamint a sportra vonatkozó következő uniós munkaterv megtárgyalásának több mint 6 hónapot igénylő idejére, a tényleges aktív munka de facto két két és fél évet tesz ki. Ennek megfelelően az elvárt kimenetek elérésére csak korlátozott idő állt rendelkezésre. Mivel nagyszámú eredményt kellett elérni, ez bizonyos időkényszert jelentett, és nem tette lehetővé az új körülményekhez és a felmerülő kihívásokhoz való alkalmazkodást. Ezért a munka hasznainak maximalizálása és a kimenetek további javítása céljából helyénvaló lehet hosszabb időtartamot meghatározni egy esetleges jövőbeli uniós munkatervhez. A hosszabb időszak hozzáadott értéke azt a lehetőséget is hordozza, hogy a munkatervet összhangba hozzák az uniós szinten meghatározott prioritásokkal és a többéves uniós pénzügyi kerettel. Tekintettel azonban arra, hogy 2020 több szempontból is mérföldkőnek számító év, a Bizottság egyelőre azt javasolja, hogy a sportra vonatkozó harmadik uniós munkaterv időszaka 2020 végéig tartson, így egybeesne többek között a jelenlegi többéves pénzügyi keret végével. A hosszabb időtartam lehetőségét pedig nyitva kell tartani a jövőre nézve. Másodszor, nagyobb rugalmassággal kell kiigazítani a sportra vonatkozó uniós munkatervet a végrehajtása során. Fontos lenne mérlegelni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a sportra vonatkozó uniós munkaterv alapján folyó munka az aktuális körülményekhez például az Európában jelenleg tapasztalt, korábban nem látott menekültválsághoz vagy az erőteljes radikalizálódással kapcsolatos főbb kihívásokhoz igazítható. Ezenkívül ha kevésbé szigorúan ragaszkodnának a kijelölt témákhoz, az szükség esetén ténylegesen lehetővé tenné a reagálást a sport területén mutatkozó fejleményekre. Az a rugalmasság, amivel egy ilyen megközelítés járna, hozzájárulna a sport területén végzett uniós szintű munka hozzáadott értékének biztosításához. Harmadszor, a sportra erős hatással lévő más szakpolitikai területekkel (ilyenek például a verseny, a szabad mozgás, a foglalkoztatás, az adatvédelem, az oktatás és képzés, az egészségügy) való fokozottabb együttműködés szükségességét szintén figyelembe kell venni a sportra vonatkozó jövőbeli uniós munkatervben. A Bizottság és a tagállamok továbbfejleszthetnék az ágazatok közötti együttműködést, és biztosíthatnák, hogy más uniós szakpolitikai területeket szorosabban bevonjanak a sporttal kapcsolatos konkrét kérdések tárgyalásába. Az európai sportpolitika holisztikusabb megközelítésének védelmezése és a sport más szakpolitikai területeken történő általános érvényesítése hasznos lenne abból a szempontból, hogy a sport területén uniós szinten biztosítsák a hozzáadott értéket. A 8

10 sportpolitika elszigetelten nem működhet; a többi releváns szakpolitikával való együttműködés és komplementaritás elengedhetetlen. Negyedszer, az Erasmus+-szal fennálló szinergiák: a sportprogramot meg lehetne erősíteni különösen azzal, hogy azonosítják az Erasmus+ éves munkaprogram sportspecifikus prioritásait és szorosabbra fűzik a kapcsolatot az uniós munkaterv és a projektek kiválasztása között. Egyszersmind a kiválasztott Erasmus+ projektek eredményei beépíthetők a sportpolitikai prioritásokba ( alulról építkező megközelítés ). Ezenfelül érdemes lehet mérlegelni szinergiák kiépítését más uniós pénzügyi eszközökkel is. 2. Prioritások A sport területe tagállami hatáskörbe tartozik. Csakis az uniós szintű együttműködés hozzáadott értéke indokolhatja tehát egy tárgykörnek az uniós munkatervbe való felvételét. Amikor egy témakörnek a jövőbeli uniós munkatervbe való felvételéről döntenek, központi szempontnak kell lennie annak, hogy az EU milyen szerepet játszhat a sport területén jelentkező kihívások kezelésében. Ez valószínűleg a prioritások számának csökkentéséhez vezet. A Bizottság javasolja, hogy jobban kapcsolják össze a jövőbeli uniós munkaterv szerinti prioritásokat az Európai Unió által meghatározott politikai prioritásokkal, köztük a növekedéssel és a munkahelyteremtéssel, beleértve a fiatalok foglalkoztathatóságát, a menekültek társadalmi befogadásával és beilleszkedésével, az éghajlatváltozással, a készségfejlesztési programmal stb. annak érdekében, hogy az uniós munkaterv politikai hatása erősödjön. A kohéziós politika eszközei is szerepet játszhatnak a sporttal kapcsolatos projektek támogatásában, elsősorban a társadalom perifériájára szorult közösségekben a társadalmi integráció előmozdítása érdekében és a szegénység elleni küzdelem jegyében. A jövőbeli uniós munkatervekben meg kell fontolni a korábban meghatározott prioritások fenntartását, hogy építeni lehessen a már elvégzett munkára. Ezenfelül határozottan ajánlott, hogy a két első uniós munkaterv szerinti gyakorlati kimenetek és a meglévő eredmények (például az uniós iránymutatások, szakpolitikai ajánlások, vállaláslisták) végrehajtása erőteljesebb hangsúlyt kapjon, beleértve az e téren elért haladás egyszerű nyomon követését. Törekedni kell ugyanakkor arra, hogy a munkaterv fokozottabban kapcsolódjon a sportvilágban jelentkező aktuális problémákhoz (például az adatvédelemhez, az emberi jogokhoz, a nagyobb sporteseményekhez, a doppinghoz, a korrupcióhoz stb.), beleértve az erőfeszítések uniós szintű egyesítésének lehetőségét annak érdekében, hogy az ilyen aktuális kérdésekre reagálni lehessen. A teljesség igénye nélkül a sportra vonatkozó jövőbeli uniós munkatervben szereplő lehetséges prioritások közé tartozik a sport felhasználása az Unió külkapcsolataiban, a jó kormányzás, a szabadidősport előmozdítása, valamint a testmozgás és az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés közötti erős kapcsolat. A Bizottság megfontolásra ajánlja továbbá, hogy a sportra vonatkozó jövőbeli uniós munkaterv foglalkozzon a sport gazdasági dimenziójával 9

11 és hozzájáruljon a sportra vonatkozó ismeretanyag 11 bővítéséhez, beleértve azt is, hogy dolgozni kell a sportágazat gazdasághoz való hozzájárulása 12 és a társadalomra gyakorolt kedvező hatása jobb elismerésén. A Bizottság úgy véli, hogy a sportra vonatkozó jövőbeli uniós munkatervnek egyben eszköznek is kell lennie a sport pozitív értékeinek népszerűsítésére, a sport egészségjavító hatását is beleértve, és el kell kerülnie azt, hogy kizárólag a sporttevékenységek negatív vonatkozásait állítsa a középpontba. A Bizottság azt is javasolja, hogy a jövőbeli uniós munkatervet használják fel arra, hogy támogassák a komplex jelenségekre mint például a marginalizálódás, a kirekesztés és a részvétel hiánya adott innovatív válaszok népszerűsítésére irányuló tagállami munkát. A Bizottság úgy véli, hogy a jövőbeli uniós munkaterv által kezelendő prioritások meghatározása szempontjából hasznos lehet az uniós intézmények, a tagállamok és a sportban érdekelt felek közötti, az érintett szociális partnerek bevonásával folytatott párbeszéd. Az Európai Parlamentnek szorosabban kell bekapcsolódnia a sportra vonatkozó jövőbeli uniós munkaterv végrehajtásába, például rendszeres jelentéstételen, az információknak az érintett parlamenti struktúrákkal való megosztásán, valamint kiválasztott találkozókon és rendezvényeken való részvételen keresztül. Végül a jobb koordináció, továbbá a sportra vonatkozó uniós munkaterv keretében végzett munka és a soros uniós elnökségek közötti egyértelműbb kapcsolat javítaná munkánk eredményeinek hasznosságát. Erősebb kapcsolatot kell biztosítani az uniós munkaterv eredményei és az uniós elnökséget ellátó tagállamok prioritásai között a sportra vonatkozó uniós munkaterv időszaka alatt. 3. Munkamódszerek Ahhoz, hogy építeni tudjunk az első és második munkatervvel kapcsolatban szerzett kedvező tapasztalatokra, ugyanakkor kezeljük az azonosított kihívásokat, a Bizottság olyan módosított munkamódszereket tart célszerűnek, amelyek lehetővé tennék az érdekelt felek számára a hatékony együttműködést és ezzel együtt a fenti prioritásokkal való foglalkozást a sportra vonatkozó új uniós munkaterv keretében. Először, az uniós munkatervnek lehetőséget kell biztosítania különböző munkamódszerek alkalmazására a hagyományos szakértői csoportokon túl, amelyek egyes esetekben még mindig az együttműködés legmegfelelőbb módjának bizonyulhatnak. A megfontolásra érdemes további munkamódszerek közé tartozhatnak a konferenciák, a platformok, a Ez kiegészítené az Eurostat által a foglalkoztatás, a nemzetközi kereskedelem és a részvétel területén végzett sportstatisztikai munkát. Ezzel kapcsolatban a Bizottság már elindított egy, a COSME program keretében finanszírozott vizsgálatot, amely támogatja a szóban forgó prioritást. A vizsgálat célja a sporttal összefüggő ágazatokkal kapcsolatos gazdasági és szakpolitikai ismeretek bővítése, valamint ajánlások megfogalmazása a versenyképesség fokozásának és a vonatkozó jogszabályok kiigazításának mikéntjével kapcsolatban. 10

12 szemináriumok, a tanulmányok, a bizottsági szakértői csoportok, az egymástól tanulás és a bevált gyakorlatok megosztása. A várt kimenetek szakértői és szakpolitikai szinten történő egyértelműbb megfogalmazása segíti a legmegfelelőbb munkamódszer kiválasztását. Másodszor, nem feltétlenül az írásbeli dokumentum elkészítése az egyetlen értékes kimenet. Néha maga a folyamat is kívánt eredménynek tekinthető. Egy írásbeli dokumentum értéke abból fakad, hogy a sport egész közösségének várhatóan szüksége van rá és használni fogja, vagy a Tanács egyértelműen rögzíti, hogy szükség van rá. Más szóval minden elkészítendő írásbeli dokumentum esetében világosan rögzíteni kell ezt az igényt. Általában határozottan ajánlott az elkészítendő írásbeli dokumentumok számának jelentős csökkentése a két első uniós munkatervhez képest. Harmadszor, bár a sportra vonatkozó uniós munkaterv égisze alatt működő szakértői csoportok fontos előnyökkel jártak, a Bizottság úgy véli, az uniós szintű együttműködés számára hasznos lenne többféle munkamódszer alkalmazása, különösen a sport érintett szakpolitikai területeken és uniós finanszírozási programokban való általános érvényesítésének megkönnyítése és nyomon követése érdekében. Negyedszer, meg lehetne fontolni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé tenné, hogy valamilyen módon az aktuális kérdésekkel is foglalkozzanak. Egy ilyen mechanizmus az érdekeltekkel való éves találkozók, a tagállamok és a sportmozgalom bevonásával rendezett platformok vagy szemináriumok formáját is ölthetné, és rendszeresen mérhetné az elért előrehaladást. Ötödször, ki kellene alakítani az uniós szintű strukturált párbeszédet a sportszervezetekkel. Az uniós sportfórum központi helyét fenn kell tartani és meg kell erősíteni. Általánosságban is erősíteni kell a sportszervezetek helyét és szerepét a sportra vonatkozó jövőbeli uniós munkatervben. A Tanács üléseinek alkalmával tartott strukturált párbeszédet át kell gondolni annak érdekében, hogy teret adjanak a tagállamok és szervezetek szélesebb körű részvételének. A szabadidősport európai népszerűsítése céljából mérlegelni lehetne speciális klasztertalálkozók szervezését különböző szakpolitikai területeken többek között kiválasztott Erasmus+ projektek, szakértők és a sportban érdekelt egyéb felek bevonásával. Végül, bár egyértelmű, hogy egyes tervezett munkamódszereknek csak a tagállamok közötti véleménycserét kell lehetővé tenniük, adott esetben a sportmozgalom magas szintű és egységes képviseletét is biztosítani kell a sportra vonatkozó uniós munkaterv előkészítése és végrehajtása során. Jóllehet a Bizottság úgy véli, hogy a szakértői csoportokban részt vevő megfigyelők hozzáadott értéke bizonyított, azt is el kell ismerni, hogy az érintett szervezetek számát azokra kellene korlátozni, amelyek egyértelműen kapcsolódnak a témához. Eljárást kellene bevezetni a részt vevő szervezetek kiválasztására tevékenységük és a sportmozgalom képviselete alapján. Ehhez hasonlóan, ha koncentráltabb témákat állapítanának meg a jövőbeli szakértői csoportok számára, az segítené a megfelelő képviselet biztosítását tagállami és megfigyelői szinten egyaránt, a későbbiekben pedig az adott témakör megfelelő ismeretét. 11