A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2014) 22 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a sportra vonatkozó uniós munkaterv ( ) végrehajtásáról HU HU

2 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a sportra vonatkozó uniós munkaterv ( ) végrehajtásáról 1. BEVEZETÉS A sport Lisszaboni Szerződésbe való felvételét követően és az EUMSZ 165. cikkével összhangban az Európai Unió (EU) és a tagállamok megerősítették együttműködésüket a sport európai dimenziójának fejlesztése terén. A Bizottság sportról szóló évi közleményét 1 követően a Tanács sportra vonatkozó uniós munkatervről ( ) szóló állásfoglalása 2 új fejezetet nyitott a sportpolitika terén folytatott uniós együttműködésben. A tagállamok, a Tanács elnökségei és a Bizottság először kaptak felkérést arra, hogy megállapodott irányelveket követve működjenek együtt és összpontosítsanak bizonyos kiemelt témákra ( a sport integritása, a sport társadalmi értéke, a sport gazdasági vonatkozásai ) és hajtsanak végre konkrét intézkedéseket 3. Ez a munkaterv értékes keretet nyújtott az összes érintett szereplő összehangolt, a nemzeti és uniós hatáskörök kölcsönös tiszteletben tartása mellett történő együttműködéséhez egy olyan területen, ahol az Unió támogató hatáskörrel rendelkezik. A munkaterv végrehajtásának elősegítése érdekében a sport területén újnak számító munkamódszereket, nevezetesen szakértői csoportokat, valamint megerősített párbeszédstruktúrákat vezettek be. A Bizottságot felkérték, hogy készítsen jelentést a munkaterv végrehajtásáról, amely a 2014 közepétől kezdődő időszakra szóló új munkaterv alapjául fog szolgálni. E jelentés a munkatervben meghatározott kiemelt témáknak megfelelően értékeli az intézkedések végrehajtása terén elért haladást, és áttekinti a bevezetett munkamódszerek használatát, többek között a szakértői csoportok 4 munkájára, a tagállamok által benyújtott írásbeli hozzájárulásokra 5 és az érdekelt felekkel folytatott konzultációkra 6 támaszkodva. A Bizottság ezen értékelés alapján vonta le következtetéseit. 2. A MUNKATERVBEN RÖGZÍTETT KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA TERÉN ELÉRT HALADÁS A munkaterv alapján végrehajtott tevékenységek összességében véve nagyon jó eredményekhez vezettek a meghatározott kiemelt területeken. Ezt a konzultáció is megerősíti: a tagállamok túlnyomó többsége egyetértett azzal, hogy országában a munkaterv kedvező hatást gyakorolt a sportágazatra (24 tagállam), valamint, hogy fontos szerepet játszott a nemzeti szintű sportpolitika kialakításában (24 tagállam) és végrehajtásában (19 tagállam). A munkaterv általában megfelelt a kormányok elvárásainak (25 tagállam), a megfelelő COM(2011) 12 végleges, január 18. HL C 162., , A munkaterv I. melléklete. A szakértői csoportok jelentései: 27 tagállam válaszai: A évi uniós sportfórum keretében tartott konzultációs műhelytalálkozók; az érdekelt felek írásbeli hozzájárulásai. HU 2 HU

3 prioritásokra összpontosított (25 tagállam), és a szakpolitikai folyamatok szempontjából gyümölcsöző eredményekhez vezetett (24 tagállam). A sportban érdekelt felek általában egyetértettek ezzel a kedvező értékeléssel. A tagállamok kevésbé kedvezően értékelték a munkaterv Unión kívüli sportpolitikai folyamatokra gyakorolt befolyását (16 tagállam). A következő szakaszokban bemutatjuk a kiemelt intézkedések végrehajtása terén elért haladást, jelezve azt is, ha a sporttal kapcsolatos vonatkozások más uniós szakpolitikák keretében is figyelembe vételre kerültek intézkedés: az EU észrevétel-tervezeteinek elkészítése a WADA szabályzatának felülvizsgálatához Az EU és tagállamai továbbra is szilárdan elkötelezettek a dopping elleni küzdelem mellett, valamint amellett, hogy biztosítsák annak arányosságát, illetve az uniós és nemzeti értékek, jogi hagyományok és az alkalmazandó jog tiszteletben tartását. A Bizottság sportról szóló évi közleményében tett észrevételek továbbra is érvényesek. Míg a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) arra törekszik, hogy harmonizált doppingellenes megközelítést biztosítson, a sportolók egyéni jogai az EU-ban védelemben részesülhetnek; rugalmasságra van tehát szükség, és az uniós és a nemzeti jognak való megfelelés érdekében kiigazításokat kell végezni. A dopping elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoport elkészítette, és a WADA konzultációs szakaszainak ritmusát követve négy egymást követő hullámban benyújtotta a Tanácshoz a WADA szabályzatának felülvizsgálatára vonatkozó észrevételeit 7. A szabályzathoz kapcsolódó nemzetközi követelményekre az EU hasonlóképpen három hullámban tett észrevételeket 8. Negyedik hozzájárulásában az EU átfogó javaslatot terjesztett a WADA elé a szabályzat és a nemzetközi követelmények megfelelő rendelkezéseit kísérő, nem kötelező jellegű megfelelő iránymutató dokumentumok a 2015 utáni végrehajtás részeként történő kidolgozására intézkedés: Uniós és nemzeti szinten egyaránt alkalmazható ajánlások előterjesztése a doppingszerek szabadidősportokban történő használata elleni küzdelemre vonatkozóan 2012-ben a Tanács megszavazta a dopping elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoport megbízatásának a következőkkel történő kiterjesztését: az uniós tagállamoknak a doppingszerek szabadidősportokban történő használata elleni küzdelemre vonatkozó legjobb gyakorlatainak az összegyűjtése, például az érintett érdekelt felekkel való együttműködés révén, [ ] és ezek alapján 2013 végéig uniós és nemzeti szinten egyaránt alkalmazható ajánlások előterjesztése. A doppingszerek szabadidősportokban történő használatával foglalkozó szakértői csoport javaslatot készített, amelyet be fog nyújtani a Tanácsnak. 7 8 A felülvizsgálathoz készült első uniós hozzájárulás amelyet a Tanács március 14-én fogadott el és benyújtott a WADA-hoz a évi fennálló szabályzatra terjed ki. A második uniós hozzájárulás amelyet a Tanács október 5-én fogadott el és benyújtott a WADA-hoz a évi szabályzat tervezetének 1.0 változatára terjed ki. A harmadik uniós hozzájárulás amelyet a Tanács február 28-án fogadott el és benyújtott a WADA-hoz a évi szabályzat tervezetének 2.0 változatára terjed ki. A negyedik uniós hozzájárulás amelyet a Tanács július 22-én fogadott el és benyújtott a WADA-hoz a évi szabályzat tervezetének 3.0 változatára terjed ki. A felülvizsgálathoz való második uniós hozzájárulás a jelenlegi (különböző években elfogadott, illetve felülvizsgált) nemzetközi követelményekre terjed ki. A harmadik uniós hozzájárulás a évi nemzetközi követelmények tervezetének 1.0 változatára terjed ki. A negyedik uniós hozzájárulás a évi nemzetközi követelmények tervezetének 2.0 változatára terjed ki. HU 3 HU

4 intézkedés: A sport integritása európai dimenziójának a kidolgozása, kezdetben a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelemre helyezve a hangsúlyt A sport integritása elleni egyik legsúlyosabb fenyegetést jelentő bundázás elleni küzdelem a Bizottságnak a sport, a korrupció elleni küzdelem és a fogadáshoz kötődő eredménybefolyásolás tekintetében az online szerencsejátékok területére vonatkozó prioritásainak részét képezi 9. Az Európai Parlament szintén több vonatkozó állásfoglalást fogadott el 10. A Tanács 2011 novemberében ezzel a területtel kapcsolatos következtetéseket fogadott el 11. A jó kormányzással foglalkozó szakértői csoport munkája fontos lépést jelentett az ágazatok közötti uniós és nemzetközi szintű együttműködés és koordináció javítása felé vezető folyamatban, mivel először gyűjtötte össze az összes uniós szintű érintett érdekelt felet. A szakértői csoport ajánlásai, amelyek a 2012 novemberében elfogadott elnökségi következtetések 12 alapját képezték, szintén döntő szerepet töltöttek be a mérkőzéseredmények befolyásolása elleni küzdelemről szóló nicosiai nyilatkozatnak a évi uniós sportfórum alkalmával történő jóváhagyásában 13. A szakértői csoport munkáját a NOB és az Európa Tanács párhuzamos kezdeményezéseivel szorosan összehangolva végezte; a csoport támogatását fejezte ki az Európa Tanács égisze alatt elfogadandó, a sporteredmények befolyásolása elleni egyezmény létrehozását illetően. Az ezen egyezményre irányuló, folyamatban levő tárgyalásokon a tárgyalási irányelveket meghatározó két tanácsi határozat 14 alapján az Uniót a Bizottság képviseli. Az egyezményt várhatóan 2014 folyamán nyitják meg aláírásra és megerősítésre; hasznos keretet jelenthet az érintett érdekelt felek közötti nemzetközi koordináció és együttműködés megerősítésére. A mérkőzéseredmények tiltott befolyásolása elleni intézkedéseket illetően a Bizottság fogadáshoz kötődő eredménybefolyásolás megakadályozásával és megszüntetésével összefüggő bevált gyakorlatokról szóló ajánlás elfogadását tervezi 2014-ben, amely várhatóan megkönnyíti majd a határon átnyúló és az ágazatközi együttműködést a sportszövetségek, a sportfogadás szervezői és a szabályozó hatóságok között. E tekintetben a Bizottság két tanulmányt készíttet, amelyek tárgya nagy vonalakban 1) az információk megosztása és a gyanús fogadási tevékenységek egymásnak történő jelentése az érintett érdekelt felek között, valamint 2) a kockázatértékelés és az összeférhetetlenség eseteinek kezelésre vonatkozó rendelkezések intézkedés: A jó kormányzással kapcsolatos átláthatósági elvek kidolgozása A sportról szóló évi közlemény megállapítja, hogy a jó irányítás a sportszervezetek önállóságának és önszabályozásának feltétele. Ennek fényében a jó kormányzással foglalkozó szakértői csoport tevékenysége a sport terén folytatott jó kormányzással kapcsolatos elvek jegyzékének összeállítására összpontosult. Ebben a tagállamok észrevételeire, valamint a sportban érdekelt felek és más szervezetek körében összegyűjtött bevált gyakorlatokra támaszkodtak. A javasolt elvek minimumkövetelményeket jelentenek, amelyeknek számos különböző sportszövetség eleget tud tenni. Az elvek különböző címzetteinek A Bizottság következő közleményei: COM(2011) 12 végleges; COM(2011) 308 végleges; COM(2012) 596 final. Az Európai Parlament március 10-i (2008/2215(INI)), november 15-i (2011/2084(INI)), február 2-i (2011/2087(INI)), szeptember 10-i (2012/2322(INI)) állásfoglalása. A Tanács következtetései a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelemről (2011/C 378/01) /13 és 10180/13 tanácsi határozat. HU 4 HU

5 figyelembevétele érdekében a szakértői csoport rugalmas megközelítést javasol. A kikényszerítést biztosító szigorú intézkedések, például az állami hatóságok által kínált pénzügyi támogatás feltételeként az elvek tiszteletben tartása előírásának javasolása helyett a szakértői csoport fokozatos megközelítést ajánlott, amely a vonatkozó sportszövetségek oktatásából és tájékoztatásából álló első szakaszon alapul. Egy későbbi szakaszban szükség esetén előirányozhatók a megfelelést biztosító szigorúbb eszközök is intézkedés: A sportügynöki szakmában való elhelyezkedés lehetőségeihez és a szakma felügyeletéhez kapcsolódó kérdések, valamint a csapatsportok területén való átigazolásokhoz kapcsolódó kérdés megvizsgálása A jó kormányzással foglalkozó szakértői csoport 5. intézkedéshez kapcsolódó munkájának alapjául a játékosok átigazolásának gazdasági és jogi vonatkozásairól szóló független tanulmány évi eredményei 15, az Unióban működő sportügynökökről készült tanulmány 16 és a sportügynökökről szóló uniós konferencia eredményei 17 szolgáltak. A szakértői csoport által elfogadott ajánlásokat annak összefüggésében kell vizsgálni, hogy a FIFA jelenleg vizsgálja felül a játékosok ügynökeinek engedélyezésére vonatkozó rendszerét. Bár a csoport munkája során főként a futballra helyezte a hangsúlyt, a megbeszélések más csapatsportokra is kiterjedtek. A csoport ajánlásai elsősorban a sportban érdekelt feleknek szólnak, elismerve a sportnak a saját szabályai meghatározása terén élvezett autonómiájának fontosságát, ugyanakkor emlékeztetve arra, hogy az alkalmazandó jogot, nevezetesen az uniós jogot tiszteletben kell tartani. Felkérik a sportmozgalmat, hogy javítsa a játékosokat és az ügynököket érintő ügyletek átláthatóságát és erősítse meg a legfiatalabb játékosok védelmét. A Bizottság véleménye szerint a vonatkozó uniós ágazati szociális párbeszéddel foglalkozó bizottságok megfelelő fórumot jelentenek annak megvitatásához, hogy az ajánlások hogyan kapcsolódnak a munkajog alkalmazásához intézkedés: A kettős karrierekre vonatkozó európai iránymutatás-javaslatok elkészítése Egyre több sportoló számára egyre fiatalabb életkorban jelent problémát sportolói pályafutása, illetve a tanulmányok vagy a munka összeegyeztetése. Az Európai Tanács ban megfogalmazott, a kettős karrierekről folytatott párbeszéd megerősítésére irányuló felhívására 18 válaszul a Bizottság a sportról szóló évi közleményében a kettős karrierekkel kapcsolatos iránymutatás kidolgozását javasolta. A Tanácstól kapott megbízatás nyomán a sportoktatással és -képzéssel foglalkozó szakértői csoport a terület szakértőinek segítségével a sportolók kettős karrierjéről szóló uniós iránymutatásokat dolgozott ki. Az azonosított intézkedések végső soron várhatóan segíteni fogják az európai sportolókat abban, hogy jól teljesítsenek, magas nemzetközi szinten versenyezhessenek, elkerülhessék az oktatásból és a sportból való lemorzsolódást, valamint felkészüljenek a sportolói pályafutásukat követő elhelyezkedésre. A Tanács a sportolók kettős karrierjéről szóló évi következtetéseiben üdvözölte az iránymutatásokat, és konkrét intézkedéseket javasolt, amelyek célja, hogy javítsák a sportolók arra irányuló lehetőségeit, hogy tanulmányaikat vagy munkájukat össze tudják egyeztetni sportolói pályafutásukkal 19. A Tanács felismerte a kettős karrierekkel kapcsolatos megoldások európai dimenzióját, tekintettel arra, hogy a tehetséges sportolók és az élsportolók gyakran tartózkodnak külföldön. A nemzetközi megoldások miatt HU 5 HU

6 nagyobb mértékű együttműködésre lesz szükség a sportszervezetek, az oktatási intézmények, a nemzeti képzési központok és támogató szolgálatok között intézkedés: A sporttal kapcsolatos képesítések nemzeti képesítési keretrendszerekbe történő felvételét követő intézkedések, hivatkozva az európai képesítési keretrendszerre 2010-ben az uniós sportminiszterek kifejezték azon szándékukat, hogy folytatni kívánják az európai képesítési keretrendszer (EKKR) sport területén történő végrehajtását, és felszólították a tagállamokat, hogy a sporttal kapcsolatos képesítéseket hozzák összhangba ezzel a keretrendszerrel 20. A Tanács úgy döntött, hogy a munkatervben megvizsgálja az ezt követő intézkedéseket. A sportoktatással és -képzéssel foglalkozó szakértői csoport 2013 őszén átfogó jelentést nyújtott be az oktatási szolgáltatókon keresztül megszerzendő képesítések rendszerbe történő felvételéről, amely az egyes országokról szóló jelentéseket is magában foglalta. A jelentés megállapítja, hogy a sporttal kapcsolatos képesítéseknek a nemzeti képesítési keretrendszerekbe történő felvétele folyamatban van, illetve hogy a nemzeti sportszervezetek oktatási rendszerében szerzett, sporttal kapcsolatos képesítések nemzeti képesítési keretrendszerekbe történő felvétele nemzeti szinten jelentős problémákat vetett fel. Ez azt mutatja, hogy a sportszövetségeket támogatni kell a fennálló oktatási programok átalakítására és az új programok kidolgozására vonatkozó szakértelem kialakításában. Nemzeti és európai szintű intézkedésre, többek között a nemzeti képesítések és a nemzetközi sportszövetségek nemzetközi képesítési követelményei közötti megfeleltetésre lesz szükség. A szakértői csoport véleménye szerint a Tanácsnak lépéseket kell tennie e területen, és továbbra is támogatnia kell valamennyi sporttal kapcsolatos képesítés nemzeti képesítési keretrendszerekbe történő felvételét. Ez a készségek és képesítések európai térségének létrehozásával összefüggésben is mérlegelhető intézkedés: Az egészséget javító fizikai tevékenységek és az alulról szerveződő sportban való részvétel előmozdítását segítő módszerek feltárása A sportra vonatkozó jelenlegi munkaterv előrehaladást kívánt elérni az uniós szakpolitikákban az egészséget javító fizikai tevékenységekre fektetett hangsúly növelése terén, tekintettel a testmozgás hiányának Unióban jellemző magas szintjére, amely jelentős közvetlen és közvetett gazdasági költségekkel jár. A Tanács az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítéséről szóló évi következtetéseiben elismerte a további intézkedés szükségességét 21. A sporttal, az egészséggel és a részvétellel foglalkozó szakértői csoport munkájára, az érdekelt felek hozzájárulásaira és egy tanulmány eredményeire építve a Bizottság az egészségvédő testmozgással foglalkozó új szakpolitikai kezdeményezést 22 dolgozott ki. Ennek alapján a Tanács 2013 novemberében az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról szóló ajánlást fogadott el, amely támogatni fogja a tagállamokat az egészségvédő testmozgással kapcsolatos, az Unió testmozgásra vonatkozó iránymutatásait figyelembe vevő hatékony szakpolitikák kidolgozására és végrehajtására irányuló törekvéseikben 23. Az ajánlás a testmozgásra vonatkozó meglévő kezdeményezésekre épül től kezdődő végrehajtásához nemzeti szintű szakpolitikai koordinációra, valamint a megfelelő uniós struktúrákkal és az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) való együttműködésre lesz szükség. A testmozgásnak emellett az Unió tevékeny időskorhoz kapcsolódó tevékenységei keretében is fokozott figyelmet szenteltek, nevezetesen a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti COM(2013) 603 final. HU 6 HU

7 szolidaritás 2012-es európai éve és az azt követő intézkedések keretében. A december 6-án elfogadott alapelvekben 24 a Tanács felkért minden érintett szereplőt, hogy biztosítsanak lehetőséget arra, hogy az idősebbek a képességeiknek megfelelő fizikai és szellemi tevékenységeket végezhessenek. A sporttal, az egészséggel és a részvétellel foglalkozó szakértői csoport alapelveket dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy a testmozgás hogyan járul hozzá a tevékeny időskorhoz; ezeket az alapelveket e folyamat során figyelembe vették, és a Tanács üdvözölte azokat az egészségben való megöregedésről szóló évi következtetéseiben 25. Ez utóbbi következtetésekben a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy támogassa az EU testmozgásra vonatkozó iránymutatásainak a tagállamok általi jobb felhasználását, és kéri a kockázati tényezők mint például a testmozgás hiánya elleni küzdelemre irányuló stratégiák elfogadását. Az európai statisztikai programba ( ) 26 a testmozgással kapcsolatos, színvonalas statisztikák kidolgozására vonatkozó új rendelkezéseket iktattak be. A Bizottság sporttal és a testmozgással foglalkozó Eurobarométer felmérést készíttetett, amelynek eredményei várhatóan 2014 elején lesznek elérhetőek intézkedés: A sportágazat gazdasági hasznának mérését célzó adatgyűjtést elősegítő lehetőségek ajánlása, a vilniusi fogalommeghatározásnak megfelelően, és az eredmények értékelése A sport gazdasági hatásának mérésére vonatkozó közös európai megközelítés kidolgozása terén 2006-ig folytatott munka a sport fogalmának vilniusi meghatározásáról való megállapodáshoz vezetett, amely a nemzeti szintű adatgyűjtés és -előállítás alapjául szolgált és harmonizált keretet nyújtott a sportágazati szatellitszámlák létrehozásához. A sportágazati szatellitszámlák makrogazdasági adatokkal szolgálnak a sportgazdaságról. További haladást lehetne még elérni az ágazat gazdasági jelentőségére, valamint a tágabb politikai célkitűzésekhez, például az Európa 2020 stratégiához való hozzájárulásra való lehetőségeire vonatkozó ismeretanyag bővítése terén. A sportról szóló évi közlemény, a munkaterv, valamint a sportpolitika alakításának alapjául szolgáló ismeretanyag bővítéséről szóló évi tanácsi következtetések 27 ösztönzése és a sportstatisztikával foglalkozó szakértői csoport keretében folytatott intenzív együttműködés nyomán hat tagállam (Ausztria, Ciprus, Németország, Hollandia, Lengyelország, Egyesült Királyság) és Svájc nemzeti sportágazati szatellitszámlákat hozott létre. Más tagállamok is csatlakoztak a folyamathoz. A szakértői csoport által elfogadott anyagok, így például a sportágazati szatellitszámlák létrehozására vonatkozó kézikönyvek ezen a téren jelentős szerepet játszottak ben tanulmány készült a sportnak az uniós gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra kifejtett hatásáról 28. A tanulmány szerint az Unió egészében a bruttó hozzáadott érték 1,76 %-a és a foglalkoztatás 2,12 %-a a sporthoz kapcsolódik 29. A Tanács az ifjúsági munkanélküliségről szóló évi következtetéseiben 30 hangsúlyozta, hogy a sportágazat növekedése munkaerő-intenzív, így a sport hozzájárulhat a munkanélküliség csökkentéséhez. A sportstatisztikával foglalkozó szakértői csoport ezenkívül a jövőbeli prioritásokra vonatkozó javaslatokat is benyújtott, Zárójelentés, november: Az adatok a tág meghatározáson alapulnak, és csak a közvetlen hatásokat foglalják magukban, a közbenső termékek szolgáltatóitól eredő multiplikátor hatásokat nem. Az összesített adatok és a struktúrák jelentős eltéréseket mutatnak a tagállamok között. HU 7 HU

8 többek között egy sportot ellenőrző esetleges jövőbeli uniós funkcióról szóló évi tanulmány 31 alapján intézkedés: A sportágazaton belüli szolidaritási mechanizmusok megszilárdítását célzó lehetőségek ajánlása Az alulról szerveződő sport finanszírozásáról szóló uniós tanulmány 32 alapján a fenntartható sportfinanszírozással foglalkozó szakértői csoport megvizsgálta azokat a főbb állami és magánfinanszírozási forrásokat, amelyek hatással vannak a sportágazaton belüli szolidaritási mechanizmusokra, és azonosította a sportmozgalom forrásokhoz jutásra és az állami és a magánberuházások igénybevételére vonatkozó lehetőségeit és az ez előtt álló akadályokat. A szakértői csoport felhívta a figyelmet különösen a) az állami támogatásokkal kapcsolatos uniós joganyag sportra történő alkalmazására vonatkozó iránymutatás terén való előrehaladás szükségességére, b) a nonprofit sportágazatra alkalmazandó héarendszerre vonatkozó iránymutatás fontosságára, c) az uniós strukturális alapok sportfinanszírozásra történő felhasználásának értékére, valamint d) a sportfinanszírozás hosszú távú fenntarthatóságára figyelemmel a reformintézkedések megvalósításának szükségességére a sport kereskedelmi tulajdonjogai védelmének biztosítása és az alulról szerveződő sporthoz való visszatérés ösztönzése érdekében. A Bizottság tanulmányt készíttet a sportszervezőket az EU-ban megillető jogok elemzésére 33. A szakértői csoport ajánlásairól folytatott eszmecsere tovább mélyült az ír elnökség alatt. Az állami támogatásokat illetően a Bizottság az állami támogatási szabályozás korszerűsítéséről szóló átfogó reformprogramot mutatott be, amely számos egymással összefüggő eszköz felülvizsgálatához vezetett. Ennek nyomán az Európai Unió Tanácsa 2013 júniusában formálisan elfogadott két felülvizsgált rendeletet, az állami támogatások terén bizonyos mentességekről szóló (felhatalmazó rendelet), és az eljárásokról (eljárási rendelet) szóló rendeletet. A felhatalmazó rendelet új támogatási kategóriákat vezet be ezek között már a sport is szerepel, amelyek tekintetében a Bizottság dönthet úgy, hogy mentesíti azokat az előzetes bejelentési kötelezettség alól ( csoportmentességek ) 34. A Bizottság most már elfogadhat olyan rendeleteket, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján az e kategóriákba tartozó támogatások mentesülhetnek a bejelentés alól. 3. MUNKAMÓDSZEREK ÉS -STRUKTÚRÁK A sportra vonatkozó meglévő uniós együttműködési struktúrák mellett a munkaterv bizonyos munkamódszereket, nevezetesen hat szakértői csoportot vezetett be, és a sportágazattal való szoros és strukturált együttműködésre szólított fel. A Bizottság megítélése szerint a munkaterv segítette a sportra vonatkozó együttműködés erősítését. Ezt a konzultáció eredményei is alátámasztják: szinte minden tagállam általános támogatásának adott hangot a munkaterv révén bevezetett struktúrákat illetően, és egyetértett azzal, hogy a munkaterv javította a sportra vonatkozó uniós szintű szakpolitikai koordinációt, valamint az Unió és a sportmozgalom közötti együttműködést. A tagállamok továbbá kedvezően nyilatkoztak a Bizottság által nyújtott támogatásról, a szóbeli és írásbeli jelentéstétel szabályairól és a megfigyelők bevonásáról. A sportban érdekelt felek véleményei összességében megerősítették ezt a kedvező értékelést. A Bizottság ugyanakkor egyetért azokkal a tagállamokkal és érdekelt felekkel is, amelyek e munkastruktúrák korlátait figyelték meg A szerződési hirdetmény az Európai Unió Hivatalos Lapjának július 6-i számában (2012/S ) jelent meg. HU 8 HU

9 3.1. A szakértői csoportok munkája Általános értékelés A tagállamok által kijelölt és a Tanácsnak beszámoló, ugyanakkor a Bizottság által támogatott szakértői csoportok rendszere összességében véve jól működött: a szakértői csoportok a megbízatásuknak megfelelő eredményeket értek el, amelyek tanácsi dokumentumok információforrásául szolgáló szakpolitikai eredményekhez vezettek, hozzájárulást nyújtottak a sportra vonatkozó, uniós szintű szakpolitikai vitához vagy befolyásolták a szakpolitika alakulását és végrehajtását a tagállamokban. Ez különösen annak volt köszönhető, hogy a szakértői csoportok kisszámú prioritásra összpontosítottak, és megbízatásuk meghatározta az intézkedéseket, az eredményeket és a teljesítési határidőket. A Bizottság úgy véli, hogy egy hasonló rendszert igen hatékonyan lehetne használni a jövőbeli munkaterv keretében is, figyelembe véve annak konkrét témáit Konkrét kérdések Kihívást jelentett az uniós szintű sporttal foglalkozó hat szakértői csoport munkájában való magas szintű és következetes részvétel biztosítása. A tagállamok sportügyi minisztériumai nem tudtak valamennyi csoportba szakértőt kijelölni; nem minden szakértő tudott részt venni az összes ülésen, és nem minden szakértő volt kinevezett köztisztviselő, néhányuk a nem kormányzati szektorból érkezett. Míg ez utóbbiaknak kormányuk álláspontját kellett volna képviselniük, úgy tűnt, nem mindig volt erre egyértelmű felhatalmazásuk. A csoportok összetétele tehát nem volt homogén, hanem a képviselet szintje és a szakértelem szintje terén egyaránt változatosságot mutatott. Annak ellenére, hogy a csoportok munkaprogramjaiban újdonságként jelent meg, hogy az egyes teljesítendő célokhoz vezető szakértőket határoztak meg, konkrét eredményeket gyakran csak úgy lehetett elérni, hogy további szakértői csoportokat hoztak létre, illetve a bizottsági szolgálatok a munkatervben előirányzott eredeti támogató szerepükön túlmenően is hozzájárultak a munkához. Az új munkaterv olyan rendszert vezethetne be, amely lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy a szűkös erőforrásokat a legfontosabb kérdésekre fordítsák. A munkaterv mellékletében leírt kiemelt intézkedések politikai megbízatással ruházták fel a szakértői csoportokat, e megbízatások megfogalmazása azonban egyes esetekben nem volt elég egyértelmű. Számos tagállam úgy vélte, hogy az üléseken több időt kellene szentelni az időszerű kérdéseknek, valamint az információk és bevált gyakorlatok cseréjének. Néhány tagállam javasolta a csoportok közötti együttműködés és eszmecsere erősítését, valamint azt, hogy az eredmények nagyobb mértékben irányuljanak konkrét érdekelt felekre. A szakértői csoportok által elfogadott dokumentumok, amelyeket a sportmunkacsoport elé terjesztettek, sok esetben szolgáltak információforrásként a sportra vonatkozó, uniós szintű politikai vitához. A szakértői csoportoktól származó egyes eredményeket, például az iránymutatások vagy az ajánlások nemzeti szakpolitikák számára képviselt értékét azonban csak azok végrehajtását követően lehetne megfelelően értékelni. Az a lehetőség, hogy megfigyelőként a sportban érdekelt felek is részt vehettek a szakértői csoportok munkájában, minden oldalról kedvező fogadtatásra talált. A tagállamok emellett ugyanakkor úgy vélték, hogy egyes csoportokban túl magas volt a megfigyelők száma, ezért nem nyílt elég lehetőség a csoport tagjai közötti vitára. Míg az egyéb résztvevőkkel való eszmecserét folytatni kell, az új munkaterv szempontjából előnyös lenne a sportban érdekelt felek szerepének tisztázása az elsősorban a tagállamok képviselői számára kialakított struktúrák összefüggésében. HU 9 HU

10 3.2. A sportágazattal folytatott strukturált párbeszéd Általános értékelés A sportban érdekelt felekkel folytatott strukturált párbeszéd a munkaterv keretében tovább erősödött azon gyakorlat bevezetésével, amelynek keretében a sportágazat képviselői a szakértői csoportokban és lényegesebb szűkebb körben a tanácsi ülések alkalmával, szervezett magas szintű párbeszéd keretében eszmecserét folytattak a tagállamokkal. A sportra vonatkozóan kialakult, Bizottság vezette strukturált párbeszéd továbbra is sikerrel folytatódott, amelynek keretében az éves sportfórum szolgált a sportban érdekelt felekkel folytatott eszmecsere fő uniós platformjaként. Emellett a kétoldalú együttműködés elmélyítésének eszközeként 2013-ban bevezették az éves magas szintű párbeszédet a Bizottság és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság között 35. A Bizottság véleménye szerint tehát sikerült haladást elérni az sportágazattal folytatott uniós párbeszéd terén, ezt azonban a jövőben tovább lehet erősíteni az alábbiakban felsorolt konkrét kérdések megoldásával Konkrét kérdések Az Unió sportpolitikában betöltött növekvő szerepére tekintettel az uniós szintű munkában álláspontjukat érvényesíteni kívánó, sportban érdekelt felek száma az elmúlt években lényegesen nőtt. Az uniós intézmények azzal a kihívással néznek szembe, hogy miközben a sportról szóló befogadó, strukturált párbeszéd folytatására törekszenek az érintett érdekelt felekkel, biztosítaniuk kell a folyamatos hatékonyságot is. Annak jelentős értéke ellenére csak néhány tagállam alakított ki a sporttal kapcsolatos uniós kérdésekről folytatott rendszeres párbeszédet a nemzeti szintű, sportban érdekelt felekkel. A Bizottság egyetért a konzultáció során kifejtett azon nézetekkel, amelyek szerint az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács ülései alkalmával ebéd keretében megrendezett strukturált párbeszédeket még lehetne javítani, mivel a vélemények szerint ezek nem érték el a célkitűzéseket. A sportágazat véleményének továbbra is fontos szerepet kell játszania a sport szempontjából jelentőséggel bíró uniós szakpolitikák és intézkedések kialakítása és végrehajtása során. Az új munkaterv jobb párbeszédstruktúrákat hozhatna létre, amelyek megteremtenék ennek lehetőségeit. 4. NÉHÁNY TANULSÁG A JÖVŐRE NÉZVE 4.1. A jövőbeli munka prioritásai A sport területén számos hatáskör a tagállamokat illeti meg. Ezért fontos, hogy az új uniós munkaterv prioritásai az uniós szinten vitathatatlan hozzáadott értéket nyújtó intézkedésekre összpontosuljanak. A Tanács az ilyen intézkedésekre figyelemmel fogja értékelni az új munkatervre vonatkozó prioritásait. A Bizottság megítélése szerint a jövőbeli prioritásoknak ezért a) összhangban kell állniuk az uniós gazdasági és szociálpolitikai menetrend átfogó prioritásaival és hozzá kell járulniuk azokhoz, b) építeniük kell a jelenlegi munkaterv keretében elért eredményekre, különösen a munka eredményeinek végrehajtására, c) az együttműködés szempontjából releváns más kiemelt területekre is ki kell terjedniük (a sportról szóló évi közleményben felsoroltaknak megfelelően, vagy időszerű kérdésekkel összhangban), és d) tükrözniük kell a sport más szakpolitikákban történő általános 35 A Tanács, illetve a Bizottság sportról folytatott strukturált párbeszéddel kapcsolatos megközelítése a következő szakpolitikai dokumentumokban került meghatározásra: HL C 322., , 1. o.; COM(2007) 391 végleges; COM(2011) 12 végleges. A Bizottság továbbá megállapította az éves sportfórumon való részvétel szabályait. HU 10 HU

11 érvényesítésének szükségességét. A fentieket figyelembe véve a jövőbeli munkaterv a következő témákra terjedhetne ki 36 : 1) A sport és a társadalom, ideértve az egészségvédő testmozgást is: A társadalmi befogadás és a sport: A jövőbeli együttműködés keretében figyelmet kell fordítani a társadalmi befogadással kapcsolatos kérdésekre, különösen a nemek közötti egyenlőség terén 2013-ban kezdeményezett munka nyomon követésére. Szakértői munka révén bővíteni lehetne a részvétel, a tanácsadás (coaching), a vezetés, a zaklatás, valamint a sztereotípiák kérdéseire vonatkozó ismereteinket, és a szakértői munka alátámaszthatná a sport terén a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó bevált gyakorlatok és elképzelések cseréjét is. Az egészségvédő testmozgás: Prioritást fog jelenteni a évi tanácsi ajánlásnak uniós szinten a tagállamokkal, illetve a WHO-val szoros együttműködésben történő végrehajtása, valamint a jelenleg is zajló folyamatokkal való koordináció. A politikai figyelmet igénylő területek közé tartozik még az oktatás keretében végzett testmozgás, valamint az egészségügyi ágazattal való együttműködés. A szakértői szintű munkának az egészségvédő testmozgás e területekhez kapcsolódó kérdéseire kell összpontosítania, így például az ülő életmódra, a sérülések megelőzésére, valamint egyes veszélyeztetett csoportokra. Sportoktatás és -képzés: Folytatni kell a munkát, például szakmai találkozók formájában, a kettős karrierekről szóló iránymutatások végrehajtása és a sporttal kapcsolatos képesítéseknek a nemzeti képesítési keretrendszerekbe történő felvétele terén. Uniós szinten kell foglalkozni továbbá a nemzetközi sportszövetségek képesítéseinek kérdésével, illetve a nemzeti képesítési keretrendszerek és az EKKR viszonyával is. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a sport által biztosított nem formális tanulás elismerésére és a fiatalok sporton keresztül történő foglalkoztathatóságára, többek között a fiatal, tehetséges sportolók kettős karrierjének oktatási részére is. 2) A sport gazdasági dimenziója: A sport alapjául szolgáló ismeretanyag: A meglévő módszerekre építve folytatni kell a szakértői szinten végzett munkát a sportról és a testmozgásról való további információ- és adatgyűjtés érdekében. Figyelmet kell fordítani a gazdasági oldalra, például a sportnak a foglalkoztathatóság és az egészségügyi megtakarítások növelésében betöltött szerepére vonatkozó ismeretek bővítésére. A sport fenntarthatósága: A további tanácsi szintű intézkedés elősegíthetné annak biztosítását, hogy az ágazat érdekei általánosan érvényesüljenek a sport struktúráinak és tevékenységeinek finanszírozására hatást gyakoroló uniós szakpolitikákban. Szakértői munka segítségével tovább lehetne tisztázni (például az állami támogatások területén) a fejlődő uniós jogi keretnek a sport finanszírozására gyakorolt hatását, és ez konkrét iránymutatásokhoz vezethetne; folytatni kell a sportszervezetekkel való párbeszédet a sporton belüli szolidaritási mechanizmusok további erősítése érdekében; szakértői munka keretében meg kell vizsgálni a nagyszabású sportesemények gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi fenntarthatóságát. 3) A sport integritása: 36 Bizonyos témákat e közleményben nem részletezünk, ez azonban nem jelenti azt, hogy a Bizottság e témákat nem tekinti fontosnak, hanem arra utal, hogy a jelenlegi szakpolitikai dokumentumok továbbra is elegendő alapot biztosítanak az e témákkal való foglalkozásra. HU 11 HU

12 A dopping elleni küzdelem: A munka során továbbra is hangsúlyt kell fektetni az uniós jognak való megfelelésre és a sportolók jogainak védelmére. A WADA évi szabályzatának a tagállamok általi végrehajtása részeként az Uniónak fel kell ajánlania segítségét a WADA-nak, az Európa Tanácsnak és a tagállamoknak a nem kötelező jellegű, megfelelő iránymutatások kidolgozása terén. A évi tanácsi következtetések alapján tovább kell fejleszteni a doppinggal kapcsolatos megelőzésre vonatkozó munkát. Ismét lehetne foglalkozni a bizottsági dokumentumokban azonosított kérdésekkel, így például a tiltott kereskedelemmel és az esetleges büntetőjogi kezdeményezésekkel, valamint a szociális párbeszéd alkalmazásával. A a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelem: Tovább fog folyni a munka különösen a fent említett, a mérkőzéseredmények befolyásolásával kapcsolatos fogadások megakadályozásával és leküzdésével összefüggő bevált gyakorlatokról szóló ajánlás, valamint az Európa Tanács keretében elfogadandó, a sporteredmények befolyásolása elleni jövőbeli egyezmény végrehajtásának biztosítása érdekében. A fiatal sportolók fizikai és morális integritásának védelme: Meg kell vizsgálni, hogy hogyan lehet megvédeni a fiatal sportolókat és erősíteni az etikus magatartást, különösen a szexuális zaklatás tekintetében. Az Erasmus+ sporttal foglalkozó fejezete pénzügyi támogatást fog nyújtani az alulról szerveződő sporttevékenységekhez, és számos eszközt tartalmaz a legtöbb ilyen területen folyó együttműködés és intézkedés támogatására Munkamódszerek és -struktúrák Ahhoz, hogy építeni tudjunk az első munkatervvel kapcsolatban szerzett kedvező tapasztalatokra, ugyanakkor le tudjuk küzdeni a fentiekben azonosított kihívásokat, a Bizottság a munkamódszerek olyan módosított formáját tartja célszerűnek, amely lehetővé tenné az érdekelt felek számára a hatékony együttműködést és a fenti prioritásokkal való foglalkozást az új munkaterv keretében. A Bizottság saját megfigyelései alapján és a konzultációk során kifejezett véleményekre reagálva arra a következtetésre jutott, hogy az alábbi megoldások bevezetése hasznos lehetne, és ezek felválthatnák a jelenlegi munkamódszereket: A jelenlegi hat szakértői csoport helyett három olyan sportstratégiai csoportot kell létrehozni, amelyek a tagállamok és a Bizottság képviselőiből állnának, és a sport területén folytatott uniós együttműködés fő átfogó prioritásait fednék le, nevezetesen a sport és a társadalom, ideértve az egészségvédő testmozgást is, a sport gazdasági dimenziója és a sport integritása területeket. A sportstratégiai csoportok irányítanák a fejlesztéseket (vagyis a jelenlegi munkaterv keretében elért eredmények végrehajtását) és eszmecserét folytatnának az új munkaterv végrehajtása terén elért haladásról. Emellett ezek jelentenék a sport általános érvényesítésének megvalósítására, az időszerű kérdések megvitatására és a bevált gyakorlatok többek között az Erasmus+ végrehajtásából származó eredmények cseréjére szolgáló fórumot is. A sportstratégiai csoportok készítenék el a tanácsi struktúrákhoz benyújtásra kerülő anyagokat, nevezetesen a politikai támogatást vagy nyomon követést igénylő kérdésekben. A Bizottság támogatást nyújtana a sportstratégiai csoportoknak, illetve az iránymutatás és a folyamatos részvétel biztosítása érdekében részt venne a csoportok munkájában. A sportstratégiai csoportoknak világosan meghatározott megbízatással kell rendelkezniük, amelyek a Tanács által konkrét céldátumok megjelölése mellett megkívánt teljesítendő célokon alapulnak. HU 12 HU

13 A technikai jellegű különleges feladatokra vonatkozó munkát szakértői szinten kell megszervezni. A sportstratégiai csoportok égisze alatt működő szakértői csoportokat kell létrehozni a jelenlegi munkaterv keretében megkezdett munka folytatása és a különleges szakértelmet igénylő új feladatok ellátása érdekében. Annak érdekében, hogy a sportban érdekelt feleket szorosan bevonjuk az új munkaterv végrehajtásába, konzultációs platformokat kell létrehozni, amelyek tartalmilag a három sportstratégiai csoportnak felelnének meg, és amelyet a Bizottság és a három sportstratégiai csoport elnökei vezetnének. E platformokról bizonyos kiválasztott képviselők meghívást kapnának a sportstratégiai bizottságok üléseire az érdekelt felek véleményének bemutatására. A tanácsi ülések alkalmával ebéd keretében megrendezett jelenlegi strukturált párbeszédeket fel kell váltani az elnökség által összehívásra kerülő, az uniós hatóságok és a sportmozgalom vezető képviselői részvételével tartandó találkozókra irányuló alábbi lehetőségek egyikével 37 : évente két magas szintű találkozó, az egyes elnökségi időszakok elején, az adott szemeszter prioritásainak meghatározása érdekében; évente két magas szintű találkozó, amelyek közül az egyik a hivatásos sport szempontjából jelentőséggel bíró időszerű kérdésekre, a másik az alulról szerveződő sport szempontjából jelentőséggel bíró időszerű kérdésekre összpontosítana; évente egy magas szintű találkozó a Tanács ülései előtt vagy az uniós sportminiszterek informális találkozójának részeként. Ez a struktúra azzal az előnnyel járna, hogy a) kezelhető szinten tartaná a csoportok és ülések számát, figyelembe véve a tagállamok szűkös erőforrásait, ugyanakkor megfelelne a szakpolitikai igényeknek, b) kapcsolódna a jelenlegi munkaterv keretében elért eredményekhez, ugyanakkor lehetőséget biztosítana az új prioritásokkal való foglalkozásra, c) homogén összetételű csoportokat tartalmazna, és elkülönítené a politikát a szakértői szintű munkától, valamint d) erősítené a sportban érdekelt felekkel folytatott strukturált párbeszédet. 5. KÖVETKEZTETÉS A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Régiók Bizottságát és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy vegyék figyelembe ezt a jelentést. A Bizottság felkéri az elnökséget, hogy ezt a jelentést vegye alapul a sportra vonatkozó következő uniós munkaprogram 2014 első felében történő előkészítése során. A sportra vonatkozó következő uniós munkaprogram részeként a Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy mérlegelje az e jelentésben azonosított, a jövőbeli munkára vonatkozó prioritásokat és a felülvizsgált munkamódszerek bevezetését. 37 A sportról folytatott strukturált uniós párbeszédről szóló, november 18-i tanácsi állásfoglalással összhangban (lásd a 35. lábjegyzetet). HU 13 HU