A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2016) 960 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Második eredményjelentés: a harmadik országokkal az európai migrációs stratégia keretében kialakított partnerségi keret első eredményei HU HU

2 1. Bevezetés Az októberi jelentés 1 óta intenzív ütemben folytatódott az együttműködés az öt kiemelt országgal és más országokkal, az októberi Európai Tanács következtetései alapján. E következtetések a következő két területet nevezték meg, ahol a decemberi Európai Tanácsig eredményeket vártak: előrelépés az öt kiemelt országgal folytatott együttműködés terén, az első eredmények az irreguláris migránsok számának csökkentése és a visszatérések számának növelése terén. Az Európai Tanács a következtetéseiben hangsúlyozta továbbá a nemzeti szintű fellépések fontosságát is a visszatérési eljárások felgyorsítása érdekében, és egyetértett abban, hogy megvizsgálja a kiemelt országok listájának lehetséges bővítését. Ez a második eredményjelentés a partnerség keretében végrehajtott intézkedéseket és az október óta elért eredményeket ismerteti. Húsz magas szintű tagállami miniszterek, a főképviselő és biztosok részvételével zajló látogatásra került sor, amelyeket technikai szintű találkozók kísértek az operatív eredmények maximalizálása érdekében. Még az októberi Európai Tanács óta eltelt rövid idő alatt is sikerült a legtöbb kiemelt országban konkrét előrelépést elérni. Megállapodás született a visszatérésekre vonatkozó új együttműködés fontos építőelemeiről, és újraindultak a korábban megakadt visszatérési eljárások. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért 2 keretében 1 milliárd EUR-t mozgósítottunk a vallettai cselekvési tervben szereplő célkitűzések támogatása céljából. Az uniós költségvetés 2017-ben 726,7 millió EUR-val egészül ki, amely a migráció külső dimenziójának fejlesztéséhez nyújt további támogatást. Lefektettük a visszatérésekkel kapcsolatos adatgyűjtésre vonatkozó uniós szintű egyablakos ügyintézés gyakorlati megvalósításának és a visszatérések terén való igazgatási együttműködés erősítésének alapjait. Az operatív eredményeket tekintve a Szaharát Nigeren keresztül átszelő migrációs áramlás a legalacsonyabb pontjára csökkent: míg májusban főt regisztráltak, novemberben már mindössze at. Nigerben 95 járművet koboztak el és 102 embercsempészt állítottak bíróság elé. Az irreguláris átutazás során elfogott migránsok közül személyt visszaszállítottak származási országukba a Nemzetközi Migrációs Szervezet (a továbbiakban: IOM) segítségével. Ezenfelül 2016-ban az öt kiemelt országból származó megközelítőleg migránst szállítottak vissza az EU-ból a származási országaikba. Mindazonáltal az Afrikán belüli átutazási hullám visszaesése egyelőre nem járt együtt az Európába való érkezések számának csökkenésével. Az öt kiemelt országból a középmediterrán útvonalon keresztül Európába érkezők száma 2016-ban csaknem elérte a et az ezen az útvonalon zajló összesen több mint érkezésből, ami alátámasztja annak szükségességét, hogy folytassuk és kiterjesszük a partnerségi keret végrehajtását. Mindeddig nem történt meg a partnerségi keretben rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása. Először is, a más szakpolitikákkal ideértve a legális migrációt, a kereskedelmet, az energiaügyet, a mezőgazdaságot és az oktatást való összekapcsolódás továbbra is meglehetősen korlátozott. Márpedig ez a harmadik országokkal kialakított valódi partnerségek alapját képezheti, és a következő hónapok egyik legfontosabb prioritása lesz annak megvalósítása, hogy e szakpolitikák hatékonyabban szolgálják a partnerségi keret céljait. Másodszor, a tagállamok által nyújtott támogatás ideértve a migrációs politikák belső dimenzióját is létfontosságúnak bizonyult a sikerhez. A folyamat elmélyítésével és kiszélesítésével párhuzamosan fokozni kell a tagállamok támogatását. Harmadszor, a vallettai 1 2 COM(2016) 700 final, Az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap. 2

3 folyamat amely az afrikai migrációt illetően az uniós megközelítés alapját képezi a vezető tisztviselők jövő februári ülésén új lendületet kap majd. Ahhoz, hogy a harmadik országokkal a partnerségi kereten belül folytatott intenzív együttműködés meghozza gyümölcsét, időre és elkötelezettségre van szükség. Az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelését célzó projektek kiterjesztése, a személyazonosítás és a tényleges visszatérések új eljárásainak kidolgozása, valamint az Európába vezető útvonalak stratégiai pontjain a migránsok csempészésének meghiúsítására irányuló célzott fellépések olyan intézkedések, amelyek révén a következő hónapok során kézzelfogható eredményeket könyvelhetünk el. 2. A kiemelt országokat érintő előrelépések és az első eredmények az érkezések és a visszatérések terén 2.1. Kiemelt partnerországok konkrét eredmények Niger Niger kulcsfontosságú tranzitország a Szubszaharai-Afrikából a földközi-tengeri térségbe irányuló migráció szempontjából. Emellett hatalmas kihívásokkal kell szembenéznie az irányítási és fejlesztési szükségleteit tekintve. Niger saját menekültproblémával küzd a Csádtó térségében és Maliban kialakult válság továbbgyűrűző hatása miatt. Mindezek ellenére Niger szilárdan elkötelezett maradt az EU-val való együttműködés iránt, különösen a migránscsempészet visszaszorítása és az irreguláris migránsok áramlásának csökkentése tekintetében, ami példaértékűen bizonyítja, hogy az EU és tagállamai miként ötvözhetik átfogó módon a rendelkezésre álló különböző eszközöket és lehetőségeket. A lendület fenntartását az EU részéről végrehajtott számos magas szintű látogatás biztosította; októberben a német kancellár látogatott el az országba, majd az olasz külügyminiszter november elején, a holland külügyminiszter pedig decemberben kereste fel Nigert. Niger elnökének december 15-i brüsszeli látogatása egy rendkívül eseménydús év lezárását jelenti, és egyúttal lehetőséget nyújt a következő lépésekről való megegyezésre. Ezen elkötelezettségre alapozva a kulcsfontosságú helyszíni fellépések az Agadez régióra összpontosultak. Ez egyfelől a migránscsempészek és az embercsempészek elleni fellépéseket jelenti, de tartós megoldást csak akkor érhetünk el, ha emellett segítséget nyújtunk a migránsoknak a hazatéréshez és alternatív gazdasági lehetőségeket kínálunk a helyi lakosság számára. Ezen túlmenően gondot kell fordítanunk annak elkerülésére is, hogy a migráció más útvonalakra terelődjön át. Valamennyi említett kérdésben intézkedésekre került sor. Míg májusban meghaladta a et azon személyek száma, akik Nigert elhagyva megkísérelték a veszélyes szaharai átkelést, novemberben ez a szám már mindössze kb főt tett ki 3. Ezen túlmenően emelkedett azok migránsok száma, akiket hazaszállítás céljából a Nemzetközi Migrációs Szervezethez (IOM) irányítottak: a nyári időszakot megelőző hónapokban havonta átlagosan 350 ilyen eset fordult elő, míg novemberben már Közülük személy már élt a származási országba való támogatott önkéntes visszatérés lehetőségével. A tendencia folytatódott a felszerelések lefoglalását és az embercsempészek letartóztatását illetően is. Július közepe és október vége között 95 járművet koboztak el, 102 embercsempészt állítottak bíróság elé és 9 csendőrt tartóztattak le a migrációhoz kapcsolódó korrupció miatt. 3 Niger Flow Monitoring Points (Niger áramlásfigyelési pontok), IOM Statistical Report Overview (az IOM statisztikai jelentésének áttekintése), november. 3

4 A közvetlen uniós támogatás kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson. Ez az embercsempészet visszaszorítását célzó rövid távú fellépések kidolgozásának és végrehajtásának támogatását célzó helyszíni gyakorlati támogatást foglal magában. Az Európai Unió KBVP 4 Száhel Niger missziójának agadezi kirendeltsége működőképes és április óta számos képzést bonyolított le, ideértve a belbiztonsági erők 360 tagja számára a migrációs, felderítési és letartóztatási technikákról tartott 20 képzési előadást is. Az irodát további két a Bizottságtól, illetve az EKSZ-től érkező alkalmazott kihelyezésével erősítik meg, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség pedig egy összekötő tisztviselőt bocsát a kirendeltség rendelkezésére. Az EU uniós forrásokat is mozgósít a sikeres tevékenység folytatása és kiterjesztése érdekében. Az EU Afrika Infrastruktúraalap a migrációs útvonal mentén elfogott kiszolgáltatott helyzetben lévő migráns számára nyújt támogatást hat központban, valamint biztosítja migránsnak a származási közösségükbe való visszatérését. Mindezeket kiegészíti a tagállamok gazdasági programjaiból származó támogatás, amely a tranzitzónákban található nigeri állampolgár önfoglalkoztatásának, valamint munkaerőpiaci beilleszkedésük megkönnyítése érdekében nigeri fiatal készségfejlesztésének támogatására irányul. Az azonnali hatás érdekében a Bizottság rövid távú hatás elérését célzó projektet 5 is kidolgozott az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében, közvetlen megoldást kínálva Niger azon kérésére, amely az embercsempészeti ipar helyébe lépő alternatív bevételi források látható és gyors létrehozását szorgalmazza. Hosszabb távon az EU és tagállamai azon dolgoznak, hogy kezeljék a kiváltó okokat és fenntartható alternatívákat kínáljanak a helyi gazdaság számára egy költségvetés-támogatási csomag formájában. Tekintettel arra, hogy Niger számára igen komoly biztonsági kihívást jelent a lakóhelyét elhagyni kényszerült népesség befogadása, a Nigernek nyújtott támogatás regionális fellépés révén is történik, amely a jogállás meghatározását célzó eljárásokra, valamint a Nigerben tartózkodó menedékkérőknek biztosított befogadási feltételekre és segítségnyújtásra irányul. Végül az ugyancsak fontos, hogy az eredmények mérhetőek legyenek. Az EU az IOM-mel együttműködve dolgozik az adatgyűjtés fejlesztésén, és a migrációs útvonal mentén található 40 stratégiai helyszínen tanulmányozza a migrációs áramlásokat és utakat, a migránsokat érintő demográfiai jelenségeket és a migráció mozgatórugóit. Következő lépések Az embercsempészet és -kereskedelem elleni küzdelmet célzó fellépések végrehajtásának folytatása, az eddigi eredményekre építve. A kiváltó okokra összpontosító közép- és hosszú távú cselekvési terv kidolgozása és gazdasági alternatívák megteremtése az irreguláris migráció által leginkább érintett régiókban. A migrációs áramlás más útvonalakra történő esetleges átterelődésének nyomon követése. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség összekötő tisztviselőjének kihelyezése. Az uniós személyzet kihelyezése és az EUCAP-kirendeltség teljes körű felállítása Agadezben, ideértve a képzéseket is. Nigéria 4 5 KBVP: közös biztonság- és védelempolitika. Ezt a Plan d'action à impact économique rapide à Agadez című cselekvési tervet a Bizottság benyújtotta jóváhagyásra az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért operatív bizottságához. 4

5 Nigéria kulcsfontosságú partnernek számít a régióban, és számos szakpolitikai területen alakított ki kapcsolatokat az EU-val. Ezért folyamatos és igen sokrétű a magas szintű kapcsolattartás, amelyet a német külügyminiszter nigériai látogatása és a nigériai belügyminiszter októberi olaszországi látogatása is fémjelez. A jövő év tavaszán esedékes EU Nigéria miniszteri találkozó alkalmat nyújt majd e különböző munkafolyamatok összevonására. Nigéria továbbra is az EU-ba irányuló irreguláris migráció egyik fő származási országának számít: 2016-ban érkezést regisztráltak a közép-mediterrán útvonalon keresztül. Több mint nigériai állampolgár jogszerűen tartózkodik Európában, és évente átlagosan mintegy új tartózkodási engedély kiállítására kerül sor. A migráció immár a Nigéria és az EU közötti kapcsolatok egyik központi kérdését képezi. A visszafogadással kapcsolatos gyakorlati együttműködés Nigériával hatékonyabb, mint a többi kiemelt országgal, és további javulás tapasztalható e téren november közepéig összesen közel , az EU-ban jogellenesen tartózkodó nigériai állampolgár visszatérésére került sor. A Nigériába történő visszatérésekre vonatkozó tényleges ráta 2016-ban javulást mutat, de továbbra is viszonylag alacsony szintű, ami a tagállamokon belüli akadályokra enged következtetni. A nigériai hatóságok a tagállamok által kért ideiglenes úti okmányok 65 %-át bocsátották ki. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel folytatott együttműködés továbbra is pozitív; Novemberben három európai országban személyazonosítási misszióra került sor a visszatérési eljárás alá vonható migránsok személyazonosságának megállapítása céljából. A tervek szerint az idei év végéig további két missziót szerveznek a nigériai állampolgárok személyazonosításának megkönnyítése érdekében. A tagállamokba kihelyezett nigériai összekötő tisztviselők segítséget nyújtanak a közép-mediterrán útvonalon keresztül érkező migránsok személyazonosításához. Annak érdekében, hogy továbbfejlesszük a visszatérések és a visszafogadások terén kialakult pozitív együttműködést és uniós szinten egyenlő feltételeket teremtsünk, októberben tárgyalások kezdődtek egy EU Nigéria visszafogadási megállapodásról. A következő tárgyalási fordulóra várhatóan 2017 elején Brüsszelben kerül majd sor a tárgyalások mielőbbi lezárása érdekében. A gyakorlati együttműködés szintén új lendületet kapott. Az embercsempészet terén folytatott együttműködés további erősítését szolgálja a migránscsempészettel foglalkozó EU Nigéria együttműködési platform, amely októberben kezdte meg működését. A védelemmel kapcsolatos kihívásokat Nigériában különböző típusú támogatások mobilizálásával kezelik. A védelem kérdése központi helyet foglal el az EU humanitárius segítségnyújtási tevékenységében, így például az EU különleges támogatást nyújt a gyermekvédelem terén. Jelenleg Nigéria öt jóváhagyott projektjével viszonylag kisebb mértékben részesül az EUniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért alapból. A Boko Haram-válsággal összefüggésben az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért olyan választ nyújt, amely a stabilitás és a reziliencia kérdését az előtérbe helyező átfogó megközelítésen alapul. A projektek az észak-keleti országrészre összpontosulnak, és megközelítőleg közvetlen kedvezményezett (belső menekültek, visszatelepülők és befogadó közösségek) számára nyújtanak támogatást. A nyújtott segítség magában foglalja az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a társadalmi-gazdasági és a megélhetési lehetőségek javítását, továbbá a közösségek erősítését, ideértve a konfliktuskezelést és -megelőzést is. Ezenfelül három olyan projekt előkészítése 6 A visszatérésre vonatkozó adatok a 27 tagállam és 2 schengeni társult ország által az erről szóló kérdőívre adott válaszokon alapulnak. 5

6 zajlik, amelyek az irreguláris migránsok visszatérésének és visszailleszkedésének kezelését, valamint a radikalizálódás elleni küzdelmet szolgálják. Az Európai Bizottság további projekteket fog kidolgozni, amelyek különösen a visszatérő migránsok visszailleszkedésének területét érintő tevékenységek támogatására és a migráció kezelésére irányulnak. Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 7 keretében számos, a migrációval kapcsolatos EFA-projektre kötöttek szerződést. Következő lépések Az emberkereskedelem és -csempészet elleni küzdelmet célzó további projektek és kezdeményezések kidolgozása, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség támogatásában is. Az EU Nigéria visszafogadási megállapodásról szóló tárgyalások lezárása és a visszatérés területét érintő bevált gyakorlatok előmozdítása, a belső akadályok megszüntetésével is. A migráció kiváltó okainak kezelését célzó kezdeményezések kidolgozása és a beruházások ösztönzése. Szenegál Október óta még intenzívebbé vált a párbeszéd Szenegállal, miközben 2016-ban eddig szenegáli állampolgár érkezett Európába a közép-mediterrán útvonalon keresztül. A nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős biztos látogatást tett az országban, majd az olasz külügyminiszter is felkereste Szenegált. Végül az EU főképviselője/alelnöke decemberben Dakarban részt vett az Afrika békéjével és biztonságával foglalkozó harmadik nemzetközi fórumon, amely új lehetőséget kínált a kétoldalú kötelezettségvállalásra. A technikai kapcsolatok terén is élénkülés tapasztalható; jól haladnak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a szenegáli hatóságok közötti munkamegállapodás megkötéséről szóló tárgyalások. Megtörtént a Külügyminisztériumon és a Belügyminisztériumon belüli hivatalos kapcsolattartók kijelölése. Az év elejétől november közepéig mindössze 435 jogellenesen az EU-ban tartózkodó szenegáli állampolgár tért vissza Szenegálba. Szenegál a közelmúltban felajánlotta, hogy fokozza a közép-mediterrán útvonalon keresztül történő érkezések kezeléséhez nyújtott segítséget. A személyazonosítással és dokumentálással kapcsolatos együttműködés fejlesztése szükséges, mivel az még mindig is hosszadalmas és bonyolult, és egyelőre nem került sor tervezett missziókra. További munkára lesz szükség a szoros nyomon követés és a lendület fenntartása érdekében az operatív eredmények biztosításához. Át kell tekinteni a visszatérésekkel kapcsolatos együttműködést a már rendelkezésre álló jelentős jogszerű lehetőségek fényében, amelyeknek köszönhetően 2015-ben több mint szenegáli állampolgár tartózkodott az EU-ban jogszerűen és az uniós tagállamok évente átlagosan új tartózkodási engedélyt bocsátanak ki szenegáli állampolgárok részére 8. Ugyanakkor az uniós alapok az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelését is segítik az ifjúsági foglalkoztatás támogatását célzó, az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében elfogadott projektekkel, amelyek mintegy 600 helyi vállalkozás és gazdaság számára nyújtanak támogatást testre szabott technikai segítségnyújtás formájában, nem kevesebb mint közvetlen és közvetett munkahelyet hoznak létre, valamint fiatal számára biztosítanak hozzáférést szakmai képzésekhez többek között az agráripar, az erdészet, a Az EUROSTAT adatai. 6

7 turizmus és a halászat ágazatában. Szenegál emellett részt vesz a bűnüldöző hatóságok munkáját támogató regionális projektben is. A jelenleg kidolgozás alatt álló új projektek kiterjesztik majd a tevékenységek körét azáltal, hogy hatékonyabbá teszik a migrációkezelést, megkönnyítik szenegáli állampolgár visszailleszkedését, növelik 200 közösség és potenciális migráns migrációval kapcsolatos tudatosságát, valamint támogatást nyújtanak a népesség-nyilvántartási rendszerek javításához, illetve a gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek megteremtéséhez a migráció által nagy valószínűséggel érintett régiókban. Ezen túlmenően 2016 októberében a belső biztonságra és a határellenőrzésre vonatkozó EFA-projektet fogadtak el, amelynek célja, hogy javítsa a belbiztonsági szolgálatok kapacitását a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a határigazgatás és az irreguláris migráció elleni küzdelem során. Következő lépések A gyakorlati együttműködés további erősítése a visszatérés és a visszafogadás területén, többek között a tagállamokba irányuló célzott missziók útján. Az embercsempészet elleni küzdelem területével kapcsolatos és a kiváltó okok kezelését célzó együttműködés fokozása, ideértve az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében elfogadott projektek gyors végrehajtását. Mali Mali a migráció származási és tranzitországaként egyaránt számottevő szerepet játszik, és jelentős politikai és fejlesztési kihívásokkal szembesül ban személy érkezett szabálytalanul Európába Maliból a közép-mediterrán útvonalon, ami 2015-hoz képest növekedést jelent. Több mint mali állampolgár tartózkodik jogszerűen Európában, és évente átlagosan új tartózkodási engedélyt állítanak ki. A párbeszéd és az együttműködés magas szinten is még intenzívebbé vált, és ezen belül sor került a holland és az olasz külügyminiszter látogatására. Jelenleg Mali tölti be a rabati folyamat irányítóbizottságának elnöki tisztjét, ezért fontos szerepet játszik a 2017 februárjában esedékes vallettai vezetői tisztviselői találkozó előkészítésében. E megerősített együttműködést együttes nyilatkozat rögzíti, amelyet a holland külügyminiszter által az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének képviseletében tett, december i látogatás alkalmával adtak ki. Továbbra is kiemelt kérdés a védelem tekintetében fennálló helyzet, mivel mintegy mali menekült tartózkodik a szomszédos nyugat-afrikai országokban. Az Európai Bizottság egy ideje folyamatosan alapvető humanitárius támogatást biztosít a Burkina Faso, Mauritánia és Niger területén tartózkodó mali menekültek számára. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért támogatja majd a menekültek e csoportjainak ellenálló és önellátó képességét, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával együttműködésben hozzájárul a lakóhelyüket elhagyni kényszerült népességcsoportok és a befogadó közösségek közötti békés együttélés fenntartásához, valamint elősegíti a menekültek önkéntes hazatelepülését. A Maliból származó menekültek visszatérési aránya továbbra is szembetűnően alacsony. Az év eleje óta összesen 119 mali állampolgár tért vissza a származási országába. A visszafogadás terén való együttműködéssel ezen belül az ideiglenes úti okmányok kibocsátásával kapcsolatos gyakorlatok tekintetében jelentős eltérések vannak az egyes konzulátusok között, és számos tagállam nehézségekről és késésekről számol be. E kihívások kezelése céljából Mali együttműködött az EU-val az Unióban illegálisan tartózkodó személyeknek a két fél által kölcsönös kötelezettségeik tiszteletben tartása mellett 7

8 véglegesítendő standard eljárások keretében történő visszatérése érdekében. E célból missziók végrehajtására is sor került. Mali emellett jelentős tranzitútvonal a nyugat-afrikai országokból a Földközi-tenger felé tartó migránsok számára. A Niger által végrehajtott csempészetellenes tevékenységek következtében fennáll a kockázat, hogy az embercsempészek egyre inkább Malit alkalmazzák alternatív tranzitországként. A terület központi és északi részének rendkívül instabil biztonsági helyzete szintén ezt a tendenciát erősíti. Mali kinyilvánította szilárdan elkötelezettségét a csempészek tevékenységének visszaszorítása és a bűnszövetkezetek felszámolása iránt. Ezen az együttműködési területen az elkövetkező hónapokban sürgős lépéseket teszünk a Malit érintő migráció tranzittal kapcsolatos dimenziójának kezelése érdekében, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) keretének 9 maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Mali továbbra is az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében nyújtott finanszírozás egyik legfontosabb kedvezményezett országa. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében 2016 januárja óta jóváhagyott projektek mellett hamarosan három további projekt jóváhagyása várható, amelyek többek között a biometrikus azonosítón alapuló népességnyilvántartásra, a hazatelepülők visszailleszkedésére, az irreguláris migráció kockázatairól szóló tájékoztató kampányokra, valamint az ifjúsági foglalkoztatásra, közelebbről 8 000, vidéki és városi fiatalok számára létrehozandó álláshelyre irányulnak. E projektek , a régióban rekedt migráns számára nyújtanak támogatást, lehetővé teszik 4 000, a szomszédos országok felé tartó migráns visszatérését, és elősegítik mali állampolgár visszailleszkedését a származásuk szerinti közösségbe. Következő lépések Szoros párbeszéd folytatása a rabati folyamat elnöki tisztjét betöltő Malival a 2017 februárjában esedékes vallettai vezetői tisztviselői találkozó előkészítése során. A védelemmel és a kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos helyzet nyomon követése és kezelése. A Malival a tranzitra vonatkozóan folytatott munka sürgős felgyorsítása. A hatékony visszatérés tekintetében való együttműködés megerősítése. A Nemzetközi Migrációs Szervezet Nyugat-Afrikára és Líbiára irányuló projektje A partnerségi keretet érvényesítő megközelítés részeként az EU Németországgal és Olaszországgal közösen 14 országot érintő innovatív regionális kezdeményezést hozott létre a Nemzetközi Migrációs Szervezettel. A migránsok afrikai védelmét és visszailleszkedését célzó új kezdeményezés költségvetése 100 millió EUR, és a következőkre irányul: migráns afrikai tranzitországokból való önkéntes visszatérésének és visszailleszkedésének, valamint az Európából visszatérők hazai közösségeikben való visszailleszkedésének támogatása. 2. migrációs forrásközpontok és reagálási központok létrehozása a migrációs útvonal mentén Nigerben, Maliban és Burkina Fasóban rászoruló, kiszolgáltatott helyzetben lévő migráns támogatása céljából. 3. tájékoztatás az irreguláris migráció kockázatairól és az alternatívákról így a legális és 9 A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) a személyek szabad mozgásáról, valamint a tartózkodáshoz és letelepedéshez való jogról szóló jegyzőkönyve megállapítja, hogy a Közösség állampolgárainak joguk van az [ECOWAS] tagállamainak területére belépni, ott tartózkodni és letelepedni. 8

9 biztonságos migrációról, az önkéntes visszatéréssel és visszailleszkedéssel kapcsolatos jogokról, kötelezettségekről és lehetőségekről olyan migráns számára, akik elakadtak a migrációs útvonalakon, valamint közösség irreguláris migráció kockázatának kitett potenciális migránsai számára. 4. szisztematikus adatgyűjtés kialakítása a migrációs útvonalak stratégiai pontjain. Az információgyűjtés a migránsok demográfiai adataira, a migrációs áramlásokra és útvonalakra összpontosít majd, és részletesebb információkat gyűjt a migráció mozgatórugóiról. A fellépések fenntarthatóságának és koordinációjának elősegítése érdekében valamennyi fellépés függetlenül attól, hogy az a védelemre, a visszatérésre és visszailleszkedésre, információs és tájékoztató kampányokra vagy adatgyűjtésre és -elemzésre irányul-e kiterjed a nemzeti hatóságok és a főbb érdekelt felek kapacitásépítésére. Etiópia A közép-mediterrán útvonalon keresztül érkező etióp állampolgárok száma 2016-ban volt, miközben több mint etióp tartózkodik jogszerűen Európában és átlagosan évente új tartózkodási engedélyt állítanak ki. Az ország a nehéz politikai körülmények miatt különös kihívást jelent. Alapvetően fontos, hogy az EU folyamatosan együttműködjön az etióp kormánnyal a novemberi zavargások gyökereit jelentő sérelmek kezeléséhez szükséges politikai reformok támogatása érdekében. Etiópia és a tágabb régió belső stabilitása forog kockán az uniós fellépésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy megelőzhető legyen a régió súlyos válsága és az ebből eredő elkerülhetetlen következmények. Október óta tekintettel a politikai helyzetre is a visszatérés és a visszafogadás tekintetében továbbra is igen kis előrelépés volt tapasztalható. Az uniós országokban illegálisan tartózkodó etiópiaiak közül az éve eleje óta összesen 172 fő tért vissza Etiópiába. A nehézségek ellenére folytatódott a technikai párbeszéd, és ezzel kapcsolatban néhány biztató jel tapasztalható. Előkészületek folynak egy visszafogadásról szóló műhelytalálkozó 2017 elején esedékes megrendezésére. Emellett Etiópia december 15-én a kartúmi folyamat elnökségét is átveszi. A visszafogadás tekintetében folytatott együttműködés az EU migrációval kapcsolatos tágabb erőfeszítéseinek részét képezi. Az afrikai országok közül Uganda után Etiópia ad otthont a legnagyobb számú menekültnek ( ezer fő). Az Etiópiában tartózkodó menekülteknek szóló uniós fejlesztési és védelmi támogatás tovább folytatódott az Afrika szarvára vonatkozó regionális fejlesztési és védelmi program végrehajtása keretében, amely a jelenleg Etiópiában tartózkodó, mintegy szomáliai és eritreai menekült közül több mint menekült és az őket befogadó közösségek számára nyújt támogatást, továbbá külön gyermekvédelmi intézkedéseket is magában foglal. Etiópia az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért egyik fő kedvezményezettje az Alap egyik projektje például egymillió olyan mezőgazdasági termelő ellenálló képességének erősítésére irányul, akik erőszakos konfliktus kockázatának kitett területen élnek. További programok kidolgozását tervezik a munkahelyteremtés különösen a menekültek foglalkoztatásának elősegítése, valamint egy egységes nemzeti személyazonosító és nyilvántartási rendszer kialakításának támogatása céljából. Az EU bejelentette, hogy készen áll pénzügyi támogatást biztosítani a tervezett új ipari parkok számára, amelyek nem csupán az etiópiaiak foglalkoztatását segítik majd elő, hanem közel álláshelyet kifejezetten menekültek számára tartanak fenn. Következő lépések 9

10 Szoros párbeszéd folytatása a kartúmi folyamat elnökségét ellátó Etiópiával a 2017 februárjában esedékes vallettai vezetői tisztviselői találkozó előkészítése során. A kezdeti lépések továbbvitele a visszatérés és a visszafogadás területére irányuló együttműködés javítása érdekében. Az Etiópiára mint a migránsok és menekültek tranzit- és célországára irányuló további támogatás megerősítése A migrációkezelés terén folytatott együttműködés alakulása más országokkal Mint ez az eredményjelentés is mutatja, a partnerségi kereten alapuló megközelítés tekintetében az öt kiemelt ország esetében elért előrelépés egyenetlen, és további folyamatos szerepvállalást igényel. A kiemelt országok tekintetében való előrelépéshez szükséges kifejezett pénzügyi és politikai kötelezettségvállalás azt jelzi, hogy nem engedhető meg e megközelítés felhígulása. Ugyanakkor továbbra is ösztönözzük a partnerségi keret szellemével összhangban álló, megerősített migrációügyi együttműködést a kiemelt országokon kívüli országok körében is. Ez egyben előkészíti a prioritások közeljövőben történő kibővítésének lehetőségét is. Jordánia, Libanon november 11-én elfogadták az EU Libanon partnerségi prioritásokat és az azokhoz csatolt megállapodást (amely kölcsönös kötelezettségvállalásokat határoz meg a menekültügyi válság hatásainak kezelése tekintetében). Megegyezés született az EU Jordánia partnerségi prioritásokról és az azokhoz csatolt megállapodásról is; ennek hivatalos elfogadására az év vége előtt sor kerül a társulási tanács következő ülésén. A megállapodás szerinti kiemelt intézkedéseket a londoni konferencián Libanon és Jordánia számára felajánlott uniós többletforrásokból fogják finanszírozni, beleértve a 2016-ra és 2017-re előirányzott legalább 1 milliárd EUR összeget november 1-jén az EU már 666 millió EUR-t kötött le Libanon és Jordánia számára különböző uniós eszközök pl. a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap és humanitárius segély révén. Ennek alapján az EU megkezdi a tárgyalásokat az EU Jordánia visszafogadási, illetve vízumkönnyítési megállapodásról, valamint folytatja az EU Libanon mobilitási partnerségre irányuló tárgyalásokat. Afganisztán, Pakisztán, Banglades, Irán Afganisztán tekintetében folytatódott a migrációs kérdésekről szóló Afganisztán EU közös koncepció végrehajtása, és ennek során november 30-án sor került a közös munkacsoport első ülésére. Pakisztán tekintetében az EU Pakisztán vegyes bizottság november 24-én tárgyalt a migrációról, különös hangsúlyt helyezve az EU Pakisztán visszafogadási megállapodás végrehajtására. Ezek az erőfeszítések már szolgáltak eredménnyel a visszatérés területén. Emellett a Bizottság intenzívebbé tette erőfeszítéseit egy olyan elektronikus platform kialakítása érdekében, amely csökkentené a visszafogadási kérelmek feldolgozásának nehézségeit. A migrációval kapcsolatos kérdésekben való szorosabb együttműködés továbbvitelére kerül sor Iránnal, amely származási, tranzit- és célország is egyben, valamint jelentős számú menekült tartózkodik a területén; 2017 első felében a tervek szerint átfogó migrációs párbeszéd indul az országgal. 10

11 A partnerségi keret részeként az EU erősíteni kívánja az együttműködést a következő hónapok során, és regionális megközelítést szorgalmaz annak érdekében, hogy támogassa a lakóhelyüket elhagyni kényszerült afgán állampolgárok védelmét és fenntartható visszailleszkedését a származási régiójukon belül. Banglades tekintetében az EU növelte politikai szerepvállalását, hogy nyomon kövesse a visszatérésre vonatkozó eljárási standardok megállapodás szerinti kidolgozását, valamint a személyazonosítási missziók, a tájékoztató kampány és a visszailleszkedési projektek megvalósítását. Ez utóbbi projektek hamarosan elindíthatók, amennyiben előrelépés tapasztalható a 2016 áprilisában indított migrációs párbeszéd során. A Bangladessel való együttműködést a következő hónapokban tovább erősítjük a partnerségi keret alapján nyújtható fokozott támogatás előkészítése érdekében. Egyiptom Bár az irreguláris migránsok Egyiptomból való kiutazása idén a becslések szerint 15 %-kal emelkedett (kb migráns jutott el Egyiptomból Olaszországba), összességében a számok továbbra is alacsonyak és október óta csökkennek. Tovább folytatjuk a helyzet szoros nyomon követését, továbbá intenzívebbé vált a párbeszéd az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos októberi, illetve a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos novemberi látogatása révén. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség októberben felmérő látogatást tett Egyiptomban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala által az Egyiptomban jelentkező, nemzetközi védelem iránti igények ellátása érdekében tett fellépések támogatására kerül sor a regionális fejlesztési és védelmi program keretében. A migráció és a mobilitás kérdését belefoglalják majd a jövőben kialakítandó, EU Egyiptom partnerségi prioritások közé; ez utóbbiak alkotják a felülvizsgált európai szomszédságpolitika értelmében a következő három év során biztosított kétoldalú uniós támogatás keretét. A szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap, illetve az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért a pénzügyi támogatás további eszközeit biztosítja a kapacitásépítéshez, a kiszolgáltatott csoportok védelméhez, a migrációra hajlamos csoportoknak nyújtott szociális-gazdasági segítséghez, valamint az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni közös fellépéshez. Az Egyiptommal kialakítandó partnerségi prioritások a migrációval kapcsolatos dimenziót is tartalmaznak majd. Megerősítésük esetén az EU azonnal felerősíti az e területen folytatott együttműködést Egyiptommal, vezető tisztviselők e célt szolgáló látogatásai révén, valamint az érintett uniós ügynökségek és tagállamok támogatásával. Líbia Továbbra is Líbia a közép-mediterrán útvonal fő kiindulási pontja, és a Nyugat-Afrikából, illetve Afrika szarváról érkező migrációs útvonalak egyik csomópontja is. A migrációval kapcsolatos uniós tevékenységek jelenleg korlátozottak, mivel nincs olyan működő nemzeti kormány, amely valamennyi bűnüldözési és katonai szervre kiterjedő, egységes irányítást gyakorolna. A földközi-tengeri tagállamok és a líbiai parti őrség között a Seahorse földközi-tengeri hálózat keretében folyó együttműködés mellett 2016 júniusa óta számos projekt indult, amelyek közé tartoznak például az EUNAVFOR MED Sophia művelet révén a líbiai parti őrség számára biztosított képzések, valamint a tengeri mentést koordináló líbiai központ 11

12 kialakítása érdekében az olasz parti őrség közreműködésével tett előkészületek 10. Felkérjük a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges hozzájárulásokat annak érdekében, hogy a Sophia művelet teljes műveleti kapacitása fenntartható legyen. Augusztusban létrejött az EU Líbia integrált szárazföldi határigazgatási bizottság, amely a határigazgatással kapcsolatos információcsere fórumaként szolgál. A líbiai, nigeri és csádi külügyminiszter határigazgatással kapcsolatos, uniós támogatással megvalósult háromoldalú találkozóját az érintett országokban működő uniós küldöttségek közötti találkozó követte, és 2017 elején újabb találkozó esedékes. Az elkövetkező hónapokban az EU tovább kívánja erősíteni a nemzetközi partnerekkel, különösen a Nemzetközi Migrációs Szervezettel való együttműködésre irányuló, már eddig is jelentős erőfeszítéseit a Líbiában rekedt migránsok humanitárius helyzetének kezelése érdekében. Ennek az együttműködésnek a fő célja az lesz, hogy a sanyarú körülmények között fogva tartott migránsok számára alternatív visszatérési lehetőséget kínáljanak. Folyamatban van olyan projektek végrehajtása összesen 20 millió EUR értékben, amelyek célja a Líbiában rekedt migránsok önkéntes visszatérésének elősegítése, a befogadó közösségek támogatása a helyi közösségeknek és a migránsoknak szóló munkalehetőségek teremtése révén, a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok támogatása, valamint az idegenrendészeti fogdákban számukra biztosított életkörülmények javítása. Szándékunk az, hogy a parti őrség számára jelenleg is nyújtott képzések mellett a fenti erőfeszítéseket is erősítsük. Az országot érintő fő migrációs kérdések feltérképezésére irányuló erőfeszítések, valamint a országon belüli kényszerű lakóhelyelhagyás és a migránsok átutazása által érintett területeken élő közösségek stabilizálását célzó kísérleti kezdeményezés mellett 20 millió EUR-t mozgósító uniós fellépésre kerül sor a partraszállási pontokon és az idegenrendészeti fogdákban tartózkodó migránsok megsegítése, valamint a (kezdetben migránst megcélzó) humanitárius hazaszállítás és a visszailleszkedés megerősítése érdekében. Nyugat-Afrika Az Elefántcsontpartról Európába irányuló irreguláris migráció stabilan erősödik: 2014-ben 2 000, 2015-ben 5 000, 2016 januárja és szeptembere között pedig főt tett ki 11. Guinea hónapok óta az első öt ország között van a migránsok származási országait nézve, valamint a második helyen szerepel az Agadezben tartózkodó migránsok számát tekintve. Ghána származási és tranzitország, mind a legális, mind az irreguláris migráció tekintetében; ben mintegy ghánai tartózkodott jogszerűen az EU-ban, ugyanezen évben pedig ghánairól állapították meg, hogy illegálisan van jelen az EU-ban. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért hatálya nem terjed ki a Szubszaharai-Afrika e három, az irreguláris migráció tekintetében jelentős származási és tranzitországára 12. Párbeszéd kezdeményezése és a migrációval kapcsolatos célokról és célszámokról való megegyezés érdekében az EU az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért földrajzi hatályának kibővítését fogja javasolni A cél az, hogy a líbiai parti őrség képes legyen a líbiai partok mentén határőrizeti és kutató-mentő műveletek végrehajtására, a parti őrség egyéb feladatainak ellátása mellett (pl. halászati ellenőrzés, olajcsempészet megakadályozása). Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség december 1-jei adatai szerint Olaszország több mint elefántcsontparti személyt vett nyilvántartásba 2016-ban. Jelenleg a következő 23 országra vonatkozik az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért: Burkina Faso, Kamerun, Csádi Köztársaság, Gambia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Algéria, Egyiptom, Marokkó, Tunézia, Líbia, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Kenya, Szomália, Dél-Szudán, Szudán, Tanzánia és Uganda. 12

13 Mauritánia a továbbiakban is támogatásban részesül, olyan jelentős tranzitországként, amely már együttműködik az EU-val a migráció kezelése érdekében. A Gambiában nemrég lezajlott választások új lehetőségeket teremtenek e származási országgal való fokozott kétoldalú együttműködésre, ahonnan 2016-bn több mint személy érkezett a közép-mediterrán útvonalon keresztül szabálytalanul az EU-ba. Afrika szarva Az EU és a régió közötti migrációügyi együttműködés 2015 novembere óta megerősödött, a vallettai csúcstalálkozón elfogadottakkal összhangban. A kartúmi folyamat a migrációkezelés összes aspektusára kiterjedő speciális keretet biztosít, és részét képezi a régió országaiban és azok között folyó különösen Etiópiából kiindulva Szudánon keresztül Egyiptomba irányuló migránscsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén való együttműködés ösztönzése. A kartúmi folyamat vezetői tisztviselői találkozójára december 16-án kerül sor Addisz-Abebában, és ennek során előkészítik az együttműködés következő lépéseit. Az EU határozott szerepet vállalt a régióban tartózkodó menekültek védelmében és támogatásában. A humanitárius segítségnyújtás mellett az Afrika szarvára vonatkozó regionális fejlesztési és védelmi program öt projekttel támogatta az etiópiai, kenyai, szomáliai, szudáni és ugandai menekültek és befogadó közösségek védelmét és fenntartható megélhetését, valamint a szudáni fellépésnek a dél-szudáni konfliktus után a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek közelmúltbeli beáramlását követő megerősítését. Kenya bejelentette, hogy bezárja a dadaabi menekülttábort, ahol jelenleg szomáliai menekült tartózkodik. Amennyiben végrehajtja ezt a döntést, ez az egész régióban súlyos következményekhez vezet. Következő lépések A Jordániával való megállapodás hivatalos elfogadásának véglegesítése, és a vízumkönnyítési, illetve visszafogadási egyezményre irányuló tárgyalások megkezdése. A Libanonnal való mobilitási partnerségről szóló tárgyalások lezárása. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült afgánokkal kapcsolatos regionális erőfeszítés megerősítése, hogy az UNHCR együttműködésével elősegíthető legyen fenntartható visszailleszkedésük. Az Egyiptommal folytatott erőfeszítések megerősítése a véglegesítésre váró partnerségi prioritások alapján. A Líbiával folytatott munka további erősítése az országban rekedt migránsok helyzetének kezelése érdekében. Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért földrajzi hatályának kiterjesztése Elefántcsontpartra, Ghánára és Guineára. A kartúmi folyamat keretében folytatott együttműködés fenntartása és bővítése. 3. A partnerségi keret további végrehajtásának kulcsfontosságú eszközei 3.1. A tagállamok által a visszatérés területén végzett munka megerősítése A partnerségi keret megalapozta a visszatérés és visszafogadás terén az uniós tagállamok és a partnerországok között zajló fokozott együttműködést. Különösképpen a partnerországok által végzett tagállami személyazonosítási missziók megszervezése nyújthat megoldást azokban az esetekben, amikor a visszatérést még nem hajtották végre. Előfordult azonban, hogy 13

14 elmaradtak a partnerországokkal született megállapodások szerinti személyazonosítási missziók, mivel a tagállamok a szükséges időkereten belül nem tudták megtenni a megfelelő belföldi intézkedéseket. A visszatérések alacsony számának okát részben az EU-n belül kell keresni. Az öt kiemelt országból illegálisan az EU-ba érkező migránsoknak csak a töredéke kap kiutasítási végzést. Ezt részben az esetleges menedékjog iránti kérelmek indokolják, azonban egyértelmű, hogy jelentős hiányosságokat kell orvosolni. Az uniós joggal összhangban kiutasítási határozatot kell kibocsátani minden olyan irreguláris migráns számára, akinek nem jogszerűen tartózkodik az EU területén. A hatékony visszatérés biztosításához arra van szükség, hogy a tagállamok megfelelő adminisztratív és végrehajtási rendszerekkel rendelkezzenek, és elegendő forrást fordítsanak a visszatérési eljárások kezelésére, valamint a visszatérők szökésének megakadályozására. Ennek érdekében teljes mértékben alkalmazniuk kell az érvényes uniós szabályokat. Több olyan intézkedés van folyamatban, amelyek célja a visszatérési politika EU-n belüli hatékonyságának növelése. Ezeket gyorsan végre kell hajtani és a tagállami eljárásokat meg kell erősíteni. A partnerségi keret végrehajtása során felszínre kerültek a visszatérésekkel kapcsolatos adatok gyűjtésével és tagállamok közötti megosztásával kapcsolatos gyengeségek. E jelentés előkészítése során célirányos kérdőívet küldtek a tagállamoknak. Szinte valamennyi tagállam válaszolt, ugyanakkor az összegyűjtött adatok továbbra sem adnak teljes képet az unióban fennálló helyzetről. E hiányosság megoldása érdekében a Bizottság felgyorsította egy működő visszatérési adatbázis létrehozását a 2016-ban korábban elindított integrált visszatéréskezelési alkalmazás (IRMA) keretében, és ennek alkalmazása terén képzéseket tart a tagállamokban. A partnerség végrehajtása terén történt előrelépés nyomon követése, valamint az eredmények fenntarthatósága érdekében az elkövetkező hónapokban szükség lesz arra, hogy a tagállamok adatokat töltsenek fel az IRMA adatbázisba Operatív eszközök Európai migrációs összekötő tisztviselő A tagállamok és az uniós intézmények közös erőfeszítéseinek köszönhetően a partnerségi keretben kiemelt országok számára kijelölték az európai migrációs összekötő tisztviselőket. Valamennyi európai migrációs összekötő tisztviselő (köztük az öt kiemelt országba érkezők) számára a kiküldetésre felkészítő, átfogó képzési programot alakítottak ki, és ezeket követően kerül sor 2017 elején a kihelyezésükre. Fontos, hogy a tagállamok összekötő tisztviselői és az európai migrációs összekötő tisztviselők teljes mértékben együttműködjenek, megosszanak minden vonatkozó információt és együttesen lépjenek fel. Az ügynökségekkel folytatott együttműködés Egyeztetések indultak annak tekintetében, hogy a harmadik országokban milyen módon aknázható ki teljes mértékben az érintett uniós ügynökségek szakértelme. Az Európai Határés Partvédelmi Ügynökség és az Europol kibővített megbízatása új lehetőséget kínál a harmadik országokkal folytatott együttműködésre. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség egyeztetéseket folytat számos ország, például Líbia, Marokkó, Szenegál, Mauritánia, Egyiptom és Tunézia hatóságaival munkamegállapodások megkötése érdekében. Nigerbe pedig összekötő tisztviselőt helyez ki. Az Europolnak, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak és az Eurojustnak nagyobb szerepet kell vállalniuk a külső dimenzió tekintetében, különösképpen a kiemelt országokban. 14

15 3.3. Szakpolitikai eszközök A partnerségi keretről szóló júniusi közlemény 13 minden uniós szakpolitika tekintetében a partnerségi keret végrehajtásában való közreműködésre szólított fel. Ezidáig a pénzügyi támogatás volt a partnerség végrehajtását támogató fő eszköz. A partnerség hitelességének megőrzése és a stratégiai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az egyéb unós szakpolitikáknak, köztük a kereskedelmi politikának, a vízumpolitikának, a szomszédságpolitikának, az energiapolitikának, az éghajlati, tengerügyi, halászati és mezőgazdasági politikának, a digitális szakpolitikának és az oktatáspolitikának további támogatási forrásokat is fel kell kínálniuk. Az elkövetkező hónapokban ez képezi majd a fő prioritást, különös figyelmet fordítva a kereskedelempolitikára. A kereskedelem különösen hozzájárul az irreguláris migráció gyökereinek leküzdéséhez azáltal, hogy a partnerországokban szabadkereskedelmi megállapodások vagy egyoldalú kedvezmények révén gazdasági lehetőségeket teremt. A kereskedelempolitika és a migráció közötti kapcsolatok és szinergiák további vizsgálat tárgyát képezik. Az oktatási mobilitás fontos eszköz, amely új lehetőségeket kínál a partnerségi keretben zajló mobilitás elősegítése terén. Az Erasmus+ Jordánia, Libanon, Etiópia, Mali, Niger, Nigéria és Szenegál számára összesen 1165 mobilitási intézkedést 14 kínál, amelyeket 2016-ban ezekkel az országokkal finanszíroztak. Az Erasmus Mundus közös mesterképzések 15 keretében 77 ösztöndíjat hoztak létre, amelyek iránt különösen Etiópiából és Nigériából mutatkozott nagy érdeklődés, továbbá az Erasmus Mundus közös doktori képzések tekintetében hét ösztöndíj jött létre. 11 Erasmus+ kapacitásépítési projekt vonja be a kiemelt országokat. Az egyetemek által a személyzeti és hallgatói mobilitás iránt mutatott igény sokkal magasabb a szubszaharai régió számára erre rendelkezésre álló költségvetésnél. Az EU készen áll arra, hogy további erőfeszítéseket tegyen, és a partnerségi keretében végzett munka részeként, valamint a partnerek igényeinek és befogadóképességének megfelelően további 5000 Erasmus+ kreditszintű mobilitást és 110 Erasmus Mundus közös mesterképzési mobilitást 16 finanszírozzon. Ezen felül a Marie Skłodowska-Curie-cselekvés finanszírozási lehetőséget kínál a kutatók cseréje terén, és 2016-ban az első Afrikán belüli tudományos mobilitási programra adott reakciók kiválóak voltak. 53 pályázat érkezett, amelyek közül 7 projektet finanszíroztak (ez 543 mobilitási folyamatot jelent). A cserék, ösztöndíjak és kutatások finanszírozásával párhuzamosan a Tuning Africa nevű hálózat, valamint a harmonizációs, minőségbiztosítási és akkreditációs kezdeményezések elősegítik a tudományos képesítések kölcsönös elismerését mind Afrikán belül, mind pedig az EU-val. Évente összesen körülbelül új tartózkodási engedélyt bocsátanak ki az öt kiemelt ország állampolgárai számára. Az érvényes szabályokkal összhangban a jogszerű belépéseket hatékonyabban lehetne megszervezni. A jogszerű migráció céljából a területükre befogadott harmadik országbeli állampolgárok számát a tagállamok nemzeti szinten határozzák meg, COM(2016) 385 final, Jordánia 517, Libanon 405, Etiópia - 118, Mali - 64, Niger - 2, Nigéria - 5, Szenegál 54. Etiópia - 50, Jordánia- 6, Libanon 5, Nigéria- 14 and Szenegál 2. Az Erasmus+ kreditszintű mobilitás rövid távú, 3 12 hónapig tartó mobilitás (a hagyományos Erasmus mobilitás), amely lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy krediteket szerezzenek azokon az európai egyetemeken, amelyeket a hallgató hazai intézménye elismer. E fellépés az oktatók tanulási és képzési célú, mindkét irányban lehetséges mobilitását is finanszírozhatja. Az Erasmus Mundus közös mesterképzések: olyan magas szintű és rendkívül versenyképes ösztöndíjak azon kiemelkedő hallgatók számára, akik érdeklődést mutatnak egy Erasmus Mundus közös mesterképzés iránt legalább két különböző európai országban. 15

16 azonban ez nem akadályozza meg az érdekelt tagállamokat abban, hogy közösen könnyítsék meg a kiválasztott harmadik országokkal a jogszerű migráció területén folytatott együttműködés kialakítását. Ez a megközelítés kipróbálása esetén hozzájárulhat a partnerségi keret hatásának növeléséhez, és hozzájárulhat ahhoz, hogy visszaszoruljon a migráció illegális csatornáinak alkalmazása. Az áttelepítés tekintetében a nemzetközi védelemre szoruló személy áttelepítéséről szóló, július 20-i tanácsi következtetések mellett, amelyek magukban foglalták annak lehetőségét, hogy a tagállamok a kiemelt országokból, különösen Etiópiából és Nigerből telepítsenek át folyamatban van annak feltárása, hogy milyen további erőfeszítések tehetők a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára biztosítandó jogszerű lehetőségek érdekében, például az uniós áttelepítési keretre vonatkozó javaslat révén, amelyet a társjogalkotók jelenleg tárgyalnak. Következő lépések A visszatérés területét érintő belső adminisztrációs eljárások megerősítése és az adatgyűjtésnek a jobb műveleti kép érdekében történő javítása. Az európai migrációs összekötő tisztviselők kihelyezésének véglegesítése. Az uniós ügynökségek közreműködésének megerősítése. Az érintett kiemelt országokból történő fokozott áttelepítések szükségességének értékelése. Valamennyi szakpolitika és eszköz mozgósítása a partnerségi keret tekintetében végzett munka kibővítése érdekében, összpontosítva a kereskedelemre és az jogszerű migrációra. A partnerségi keretben 5000 Erasmus+ mobilitás és 110 Erasmus Mundus közös mesterképzés terén történő mobilitás felajánlása Pénzügyi eszközök Az uniós pénzügyi eszközök széles köre támogatta továbbra is a partnerségi keret végrehajtását, köztük az Európai Fejlesztési Alap 17, a Fejlesztési Együttműködési Eszköz 18, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz 19, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 20 és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz 21. Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért Az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó uniós szükséghelyzeti alap összesen 23 országot foglal magában, jelenlegi forrásai 2,4 milliárd EUR-t tesznek ki, amelyek az EFA-ból és számos uniós költségvetési finanszírozási eszközökből, valamint további 500 milliárd EUR az EFA tartalékalapjából származnak. Ezidáig az uniós tagállamok vállalása 82 millió EUR novembere óta három régióban Az Európai Fejlesztési Alap az EU és partnerországai közötti nemzetközi megállapodás keretén belül működik. A Cotonoui Megállapodásként is ismert EU AKCS partnerségi megállapodást 2000-ben kötötték meg, és azóta ötévenként felülvizsgálják. Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11) a as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., , 44. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 232/2014/EU rendelete (2014. március 11) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., , 27. o.). Az Európai Parlament és a Tanács április 16-i 516/2014/EU rendelete (HL L 150., , 168. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 230/2014/EU rendelete (2014. március 11) a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról (HL L 77., , 1. o.). 16