I Index: HU ISSN

Átírás

1

2 T A R T A L O M Tokodi Mihály: Mérnökeink és az innováció 381 Hozzászólás (dr. Csötönyi József) 385 Tölgy és bükk magtermelő állományok felülvizsgálata (Murányi János) 380 Dobroszláv Lajos: Tapasztalatok a Bakony magtermelő állományainak kijelölése során 389 Dr. Mátyás Vilmos: Legfontosabb fafajaink génállománya 393 Dr. Jámbor László Marosi György: A munkaerő-kiváltás néhány erdőgazdasági problémája 897 Az erdő tűrőképessége (Agőcs József) _ 401 Szélesy Miklós: Erdészeti irányítás és erdőrendezés 405 Dobay Pál: Régi erdei mesterségek a Pilisben 409 Keressük a legjobbat... (Reményfy László) 414 Dr. Tarján Lászlóné: Somogy megye környezet- és természetvédelmi koncepciója 415 Gondolatok AZ ERDŐ számához (dr. Agfalvi Imre) 418 Válasz dr. Agfalvi Imre gondolataira (dr. Sólymos Rezső) 419 Focsícó Ferenc: Magtermelő állományok gépi nyilvántartása 421 Címkép: Az 500. ha erdőtelepítés emlékfája a Vendvidéki Mg Szakszövetkezetben, Szentgotthárdon A hátlapon: Elegyes véghasználati feketefenyves a váti erdőben (Jéróme R. felvételei) COflEPÄAHHE M. TOKOÔU : HauiH HHweHepu H HHHOBauHH 381 H. MypaHu: FlepeyqeT naca>kaehhîi Avőa H 6yKa BbifleneHHbix AJIÎÎ npoh3boactba cejwhh 386 JI. JJoűpocAae: OnbiT BbinejieHMH HacawneHniî AAH np0h3b0actba CCMHH B ropax BaKOHfo 389 B. Mamam d-p: OOHA rehob (nojiowehhe) BawHenuiHx ApeBecHbix nopon. 393 JI. flmőop d-p, XI. Mapoutu: HeKOTOpwe npoőjiejnbi 3aiweHbi paőoqeíi CHAH : 397 H. Azon: CnocoŐHocTb jieca nepehochtb 3arpywAeHna 401 TI. JJoCau : OrapMHHbie MacTepcTBa B ropax ÓHJIHUI 409 TapnHHa d-p: KoHuenuHH 3amMTbi OKpywarameä cpeabi H oxpahbi npnpoabi B oôaac IllOMOAb 415 *. <t>a<4k0: MauiHHHbiii yqet HacawAeHHft, BbiAeneHHbix una npoh3boactba CCMHH 421 CONTENTS Tokodi M.: The status of our engineers and the innovation 381 Murányi J.: On the survey of the oak and beech seed-crop stands 38(i Dobroszláv L.: Experiences on selecting seed crop stands in the Bakony Hills 389 Mátyás V.: The gene-pool of our most important tree species 393 Jámbor L. Marosi Gy.: Some problems of the substitution of forest labour force 3D7 A goes J.: The tolerance ability of the forest 401 Dobay P.: Traditional professions in the Pilis Hills 409 Mrs. L. Tarján: Environment and nature protection concepts in County Somogy,,. 415 Facskó F.: Computerized recording of seed crop stands 421 AZ EBDÖ Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa. Szerkeszti: dr. Sólymos Rezső. A szerkesztőség címe. Budapest V. Kossuth L. tér 11. Levélcím: Budapest, Pl: 1., 1860 MÉM. EFH. Kiadj a :a Lapkiadó Vállalat, Budapest, Lenin krt Levélcím: Budapest, Pf.: 223., Felelős kiadó: Siklósi Norbert. Kapják: az Országos Erdészeti Egyesület tagjai; előfizethető még: a Posta Központi Hírlapiroda (Budapest, József nádor tér 1., 1900) és a lapterjesztéssel foglalkozó egyes postahivatalok útján. Előfizetési díj egy évre 120, Ft, félévre: 60 Ft, egyes szám ára: 10, Ft.Külföldön terjeszti: a Kultúra" Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (Budapest Pf.: 149. H 1389). Az évi előfizetés ára: 7 dollár. Révai Nyomda Egri Gyáregysége, Eger Igazgató: Horváth Józsefné. I Index: HU ISSN I

3 MÉRNÖKEINK ÉS AZ INNOVÁCIÓ TOKOD/ MIHÁLY A mérnöki munka tekintélyes része robot. Biztosítani és javítani nap mint nap a termékek minőségét, a technológia megtartását, igazodni a vevők igényéhez a mérnökök tekintélyes részének ez a feladata. Az anyag- és energiafelhasználás racionalizálása ugyancsak mérnöki munka a javából, akkor is, ha sok mérnök ezt nem tartja alkotótevékenységnek. Ugyancsak feladatuk a műszakiaknak a munka- és üzemszervezés vagy közreműködés a piaci munkában." (Juhász Ádám államtitkár) A műszaki értelmiség helyzete általában Magyarországon A műszaki értelmiség száma és aránya az utóbbi időben a világtendenciának megfelelően jelentősen nőtt Magyarországon is és 1980 között a munkások száma az iparban 11%-kal csökkent, ugyanakkor a műszakiaké viszont több mint kétszeresére emelkedett. Nemrégiben öt szocialista országban vizsgálták a munkások, alkalmazottak és értelmiségiek helyzetét, figyelembe véve a jövedelmet, lakáshelyzetet és a kulturális tevékenységet, az öt ország három típusba sorolható, de csak egy csoport van, amelybe több ország is tartozik, köztük hazánk is: NDK É A F (Egymáshoz Lengyelország ] E A F viszonyított Magyarország helyzet) Csehszlovákia A F Bulgária A betűk jelentése: É értelmiség; A alkalmazott; F szakmunkás Nálunk tehát a vizsgálat szerint egyforma a távolság az értelmiség, az alkalmazottak és a szakmunkások helyzete között. Az értelmiségen belüli hazai hierarchiát vizsgálva, egyértelműen megállapítható, hogy a műszaki értelmiség az értelmiségiek alsóbb csoportjában foglal helyet. Az orvosi vagy ügyvédi diploma rangosabb, általában nagyobb anyagi és tekintélybeli elismerést biztosít, mint a mérnöki, s közülük is a technológus, szervezőmérnök és a termelésirányító élvezi" a kisebb megbecsülést.. Ezek a megállapítások általánosak, s inkább az iparra érvényesek, hiszen ott dolgoznak legnagyobb számban a műszaki szakemberek, de mint minden átlag jellemzik ágazataink műszaki értelmiségének helyzetét is. Az is általánosítható megállapítás, hogy a műszaki értelmiség tekintélye egy-egy kollektíván belül nemcsak szakképzettségétől, hanem nagymértékben teljesítményétől függ, ez viszont jelentős függvénye a velük szemben támasztott igényeknek és lehetőségeknek. Ahol sem igény, sem lehetőség nincs, ott ugyanazok a mérnökök sokkal kevesebbet produkálnak, mint ott, ahol

4 világpiaci színvonalon követelik meg a teljesítményt, de az átlagnál jobban honorálják is azt. Az erdőmérnökök helyzete és lehetőségei A végzős hallgatók egy része jól berendezett erdészvezetői irodában, kényelmes szolgálati lakásban, lehetőleg városban vagy városias jellegű településen képzeli el jövő életét. Oktatói, kutatói, felügyeleti, tervezési, szervezési munkában csak jóval kevesebben, de véleményem szerint azok sincsenek sokan, akik egy-egy gazdasági központ irodájában kívánják szolgálati idejüket eltölteni. Nagyobb részük tehát arra készül, hogy élete során a termelés szférájában, a termelésirányítás területén tevékenykedik majd, s a műszaki értelmiség azon fajtáját képviseli, aki közvetlen kapcsolatban él a munkásokkal és művezetőkkel, tevékenysége szorosan és állandóan termékhez és műszaki teljesítményekhez kapcsolódik, a technika, időjárás és a piac váltakozásainak állandóan kitéve. (Nem feladata jelen cikknek vitatni, hogy a képzés helyes arányokban, súllyal erre irányul-e, s hogy szükség van-e ilyen létszámú mérnökre.) Az egyetemi képzés komplex ismeretekre kíván képezni, s a biológiai, műszaki és ökonómiai szakismeretek oktatásával alapozó jártasságot akar biztosítani az onnan kikerülő mérnökök számára. A több műszaki egyetem specializáló törekvéseivel szemben, itt helyénvalónak is látszik a sokrétűbb, szélesebb ismereti alapok biztosítása, hiszen gazdaságainknál, vállalatainknál az irányítótevékenység minden ágában dolgoznak mérnökök. Megtalálhatók a tervezési, szervezési, közgazdasági, kereskedelmi, fejlesztési és műszaki irányítótevékenység minden szintjén, az üzemi, vállalati, ágazati vagy szakigazgatási szférában, az oktatásban és kutatásban egyaránt. Nyugodtan állítható, hogy az innovációs lánc minden láncszemében alapvető szerepük van az erdő- és faipari mérnököknek, lehetőségeik ágazaton belül széles körűek, de egyúttal felelősségük is döntő, csaknem kizárólagos ágazataink minden területén. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az erdőgazdálkodás és elsődleges faipar helyzete, a többi ágazathoz viszonyított színvonala és versenyképessége, így megújulási képessége is, döntő súllyal az erdő- és faipari mérnökök vállán nyugszik. Az innováció és az erdőmérnök A nem is olyan régen még fennállott áruhiány, az ún. szívásos gazdálkodás", amelyben a vevő mindent megvásárolt, amit kapott, a fagazdálkodásban is jelentősen érvényesült mindeddig, s most, hogy napjainkban egyre inkább a kínálati, nyomásos gazdálkodás" kezd uralomra jutni szakmánkban, szakembereink s mint előbb kifejtettem, elsősorban mérnökeink dermedten figyelik a jelenséget és várják, hogy elmúljék a gazdasági pangás, növekedjék a fatermékek kereslete, azaz ismét a régi szívásos" állapot kerekedjék felül, mód legyen az ezt termeltük, ezt vegyétek" elv érvényesítésére. Az innováció egyik segítő eszköz lehet abban, hogy ezen a helyzeten úrrá legyünk, ágazatunk szekerének rúdját fordítani tudjuk, mert véleményem szerint még ha véget is ér hamarosan a gazdasági pangás, a régi helyzet akkor sem áll vissza már! A piacnak sokkal erősebb hatása lesz a réginél, elvenni, megszüntetni nem lehet többé. Minthogy ágazatainkban minden kulcshelyen mérnökeinké a döntő szó, nemcsak a technikai megújulásban (amely ma még sok embernél ki is meríti

5 az innovációs gondolatkört), hanem a társadalmi és politikai innováció területén is viselnünk kell a kezdeményezés és átformálás nehéz szerepét. Miből állhat ez? Hogyan fogjunk hozzá? kérdezheti a vállalati hierarchia, illetve az innovációs lánc valamennyi posztján minden erdő- és faipari mérnök vagy technikus. Sok tekintetben jogos a kérdés, hiszen erdőállományaink adottak, azokból az üzemtervi előírások szerint ki kell a fát termelni; görbe fából nem lesz egyenes; technikánk eléri az átlagos európai fejlettségi szintet, jelenleg is azzal dolgozunk, s tudásunkhoz mérten gazdaságosan működtetjük is; a munkaerő egyre fogy, színvonala csökken, a munkaerőforrás szűkül; bennünket megtanítottak jó erdőt nevelni, szervezetten termelni, szállítani és feldolgozni, végezzük is ezt, s ez elsősorban a mérnökök feladata; más gazdasági ágakat is érint a recesszió, amelynek okát a világgazdasági környezetben kell keresnünk, nem az ágazatok dolgozóiban stb... stb. Nem vitatva eme felvetések jogosságát, tekintsük meg közelebbről az innovációs lánc egy-egy elemét, s vizsgáljuk meg, milyen szerepük van abban mérnökeinknek? Marketing. Nem véletlen, hogy ez az első, s egyben egyik legfontosabb elem ebben a sorban, s az sem, hogy talán éppen ezen a területen a legnagyobb a lemaradásunk a prosperáló ágazatokkal szemben. Ennek a láncszemnek kell eldöntenie, hogy a termelés, az utolsó láncszem, hogyan funkcionáljon, mire készüljön, miből, mikor, mennyit és milyen terméket bocsásson ki, mit ne, vagy csak minimális mértékben termeljen, mi az a választék, amit csak alacsonyabb készültségi fokon kell tartani, hogy pillanatnyi piaci igényekhez igazodva, többféle terméket "lehessen majd előállítani belőle. A kereskedelmi részlegeket irányító és ott munkálkodó mérnököknek tudniuk kell, hogy a kereskedelem külön szakma, amelyen belül még a propagandának, piackutatásnak, külkereskedelemnek, csomagolásnak stb. is külön szakemberei vannak már, s ezek feladatait ennek a kereskedelmi részlegnek mind ki kell elégítenie! Néhány kiragadott kérdés ebből a tevékenységi körből: hány mérnökünk vagy technikusunk szerzett képesítést, de legalább szakismereteket az említett külön szakmákból?; hányan beszélnek nyelveket, s milyen fokon az itt dolgozó mérnökök közül?; «hány mérnöknek biztosított a vállalat ilyen továbbképzési lehetőséget, de jelentkezett erre igény akár lentről", akár fentről", s teremtettek-e erre érdekeltséget?; milyen kísérletezések történtek a választékok bővítésére, amely egy termékfajtán belül lehetőséget nyújt a vevőnek arra, hogy válasszon: jobbat, drágábban, vagy olcsó minőségben akar vásárolni, igénye szerint? (Primer termékeknél, pl. a tűzifánál, elképzelhető lenne legalább 8 10 féle választék, a hengeresfa erdei hulladéktól az I. osztályú, aprított tűzifán és gyújtóson keresztül a fűrészelési hulladékfajtákig, vagy fűrészárunál a szélezetlen, rövid zsaluzóanyagtól a szárított, szélezett, különféle szélességű és hosszúságú, osztályon felüli pallóig stb.) A választékbővítést semmiképpen sem szolgálja az a módszer pl., hogy a készárutéren a vevő vegyes minőségű kásztát kell átvegyen, átlagos minőségben.

6 Kutatás. Ezt is elsősorban mérnökök végzik. Itt is felmerül a vizsgálódó szemében néhány kérdés, mint pl.: milyen az arány a gyakorlat számára végzett, gazdaságilag gyorsan hasznosítható kutatások és az elméleti vizsgálódások között?; milyen erővel gyakorol hatást a kutatásokra a vállalati szféra, vannak-e konkrét igények a gyakorlat részéről?; megfelelő-e az ösztönzés a gyorsan hasznosuló, gyakorlati kutatások irányában?; ágazataink csaknem 1000 mérnöke közül hányan olvassák, de főleg, hányan hasznosítottak valamit az évente közreadott kutatási eredményekből, hány ilyen vitacikk jelent meg szaklapunkban?; a közös nyereségérdekeltség alapján folyó kutatások milyen eredményt képviselnek?; ki tudják, de ki is akarják-e a vállalatok mutatni a kutatási eredményekből származó többleteredményt? Fejlesztés. Nem vitathatóan, elsősorban mérnöki feladat. Mégis, valószínűleg érdekes eredményre jutnánk, ha megvizsgálnánk pl., hogy hány vállalatnál működik különleges hatáskörű, de nemcsak mérnökökből álló, hanem vegyes összetételű bizottság a fejlesztési feladatok végzésére?; ' ismertek-e azoknak a módszerei és eredményei, ahol megvalósult már ilyen team mások okulása céljából?; mekkora súlya van a közgazdászok és marketingszakemberek szavának a fejlesztési döntéseknél, az első számú vezető is általában mérnök, hány szavazatot tart magának?; milyen az arány az újítások tekintetében a mérnökök és egyéb képzettségűek között? Termelés. A megújulásnak elsősorban a termelésben kell realizálódnia. A termelésirányításban közreműködő mérnökök vállára minden láncszem súlyából jut,, s a töméntelen napi gond mellett külön az innováció gondjain töprengeni, nem kis elvárás. Mégis ide kívánkozik néhány kérdés: mikor a fa több évtizedes természetes értéknövekedése megszűnik, a termékké válás megkezdődik, s eldől a sorsdöntő vágás helye, hány vágásnál van ott a mérnök? (pl.: az építészmérnök építésvezetőként testközelben" van a termelésnél, a mezőgazdaságban minden jelentősebb gépcsoportot mérnök vezet stb.); hány vágásban vagy rönktéren végzik mechanikusan munkások (sokszor csak betanított munkások!) a hossztolást?; kapott-e már megbízást mérnök, hogy ha a kalkulált költségkeretből, személyes vágásvezetéssel megtakarítást ér el, azon osztozik vele a gazdaság?; hány rönktéren folyik mérnöki irányítás mellett gondos osztályozás?; vontak-e már felelősségre mérnököt, mert több volt az előírtnál a selejt? A felsorolt, kiragadott kérdések kétségtelenül irányított élűek, de szándékosan azt célozzák, hogy kissé felrázzák az indulatokat, tettekre, vitákra sarkallják mérnökeinket, mert a bennük rejlő tehetségek vallom felszínre hozhatók. Nem vállalhatjuk annak gyanúját, hogy rátermettségünk, képzettségünk kisebb a mezőgazdaságban dolgozó kollégáinkénál, együttműködési és koordinációs képességünk egymással és más ágazatokkal nem alkalmas arra, hogy az innovációban rejlő lehetőségekkel éljünk! Nehezen hihető,

7 hogy a vállalati felső vezetésben dolgozó mérnökök a vállalat belső irányítási rendszer javításával, az információáramlás pontosításával és gyorsításával ne tudnák jobban összehangolni vállalatuk marketing-, kutatási fejlesztési és termelési tevékenységét. írjunk ki pályázatokat, használjuk ki azoknak a fiataloknak a tehetségét és lelkesedését, akiket már beoltottak a számítástechnika és a szervezés vakcinájával, ne akarjunk más szakmabeliek helyett is mindent magunk végezni, -de ha speciális feladattal bíznak meg, vegyük a fáradságot: szerezzünk a tárgykörből megfelelő szakismereteket. Akadjon mérnökeink között minél több nehéz ember", mert a vezetők nem a szolgaian végrehajtó hivatalnokokat kívánják látni a mérnökökben, hanem a konstruktív, kezdeményező, vitatkozó, műszaki teendőit a gazdasági lehetőségekkel összehangoló, újat kereső, áttekintő tudású műszáki szakembereket. HOZZÁSZÓLÁS dr. Váradi Géza és Márton József:, A fagazdálkodás megújulásáért" című, és Az Erdő számában megjelent cikkéhez A cikk méltó nyitánya egy innovációs folyamatnak, amit az Országos Erdészeti Egyesület kezdeményezett. A szemléletet és magatartást formáló cikkhez kívánok néhány gondolatot hozzáfűzni. A köznapi gondolkodás csak technikai innovációt ismer. Ez leszűkítése az innovációnak. Az innovációt komplexen kell értelmezni. A technikai innováción kívül van és mind inkább tért hódít a szociális innováció, azaz az emberi tényező figyelembevétele, a humán szempontok megismerése, követése. Ma mind inkább szükség van az emberben való gondolkodásra, az életet emberi léptékkel is mérő szemlélet erősödésére. Milyen lesz holnap az erdőgazdálkodás nemcsak technikai, hanem szociális innováció kérdése is. Az emberi tényező fontosságáról hallunk naponta. Előtérbe került az alkotó, az újat kereső ember, Széchenyi embereszménye, a kiművelt, a sokoldalú emberfő. Az emberi tényező szerepét hangsúlyozza a neves közgazdász is, Kozma Ferenc: Az emberi tényező a gazdasági fejlődésben" című könyvében (Kossuth Könyvkiadó, 1981.). Refrénszerűen ismétlődik írja Kozma Ferenc a magyar gazdasági realitásból fakadó alapigazság: legnagyobb kincsünk a több mint ötmillió aktív lakos tehetsége és szorgalma." Az elindult innovációs folyamatban kétségkívül megnőtt az OEE szerepe, jelentősége, hiszen itt található az a szellemi bázis, amelyik hajtóereje az innovációnak. Igaz, az OEE-nek közvetlenül nem feladata nem is lehet az innovációs tevékenység irányítása, közvetve mégis sokat tehet az innováció érdekében, mégpedig: közreműködik olyan érdekviszonyok kialakításában, amelyek ösztönzik a vállalkozói kedvet, az újításra való hajlamot; erősít olyan munkahelyi demokratikus légkört, magatartást, amelyben segítenek minden technikai fejlesztésre irányuló kezdeményezést; támogat minden olyan tevékenységet, amelyben mind nagyobb szerepet kap a szociális tényező, mármint a szaktudás növelése, a tudás megbecsülése és elismerése, mert mindezek egy dinamikusabb és joggal várt fejlődés előfeltételei. Dr. Csötönyi József