Német nyelv. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és művészeti osztály tanterve

Átírás

1 Német nyelv Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és művészeti osztály tanterve Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés számára: Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló művészeti osztályok számára: Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Célok A nyelvtanulást a személyiségformálás és jellemalakítás hatásos eszközének tekintjük, mely fejleszti a különböző személyiségjegyeket (pl. kitartás, nyitottság, tolerancia stb.) A kommunikatív nyelvi készség fejlesztése, az ismeretek mobilizálása, a kognitív és gyakorlati képességek, szociális kompetenciák, kreativitás fejlesztése az információáramláson alapuló társadalmunkban kiemelkedően fontos. Kiemelt cél a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztése, világos, érthető beszéd kialakítása. Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása, ezen kívül a tantárgyon túlmutató általános kompetenciák, mint pl. a kooperáció, kritikus gondolkodás, önbecsülés, felelősségérzet stb. fejlesztése. Mindezt a /HEFOP/ kompetencia alapú oktatás keretében kidolgozott különböző készségeket fejlesztő modulok feldolgozásával és a törzsanyagba történő beépítésével valamint az ott megismert módszerek alkalmazásával kívánjuk továbbfejleszteni. A modulok kiválasztásánál érvényesítjük a tanári szabadságot, valamint figyelembe vesszük az adott csoport nyelvi szintjét és érdeklődési körét. A tanulókban tudatosítani kell, hogy a nyelv birtoklása eszköz más kultúrák és a körülöttünk lévő világ megismeréséhez. A német nyelvű országok életének és kultúrájának megismerésével látókörük szélesíthető (integrálódás) Fő feladat a gyakorlati nyelvi készségek és képességek fejlesztése szóban és írásban: beszédkészség, beszédértés, hallás utáni értés, olvasás- és íráskészség. A tanulókat képessé kell tennünk megszerzett tudásukat önállóan továbbfejleszteni, új nyelveket megtanulni. Kiemelt kulcskompetencia: IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia fejlesztésével párhuzamos fejlesztést jelent. Jellemzői: - fogalmak, gondolatok, érzések tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése - szóban és írásban - hallott vagy olvasott szöveg értése, szövegalkotás - kapcsolódva a társadalmi és kulturális tevékenységekhez (oktatás, képzés, munka, család, szabadidő) - tudjon párhuzamot vonni a célnyelvi és a saját országának kultúrája között Fejlesztendő képességek: 1

2 A négy alapkészség: - olvasásértés - szövegolvasás - szövegértés - hallás utáni értés - íráskészség - szövegalkotás - beszédkészség - szóbeli üzenetek megértése - beszélgetések kezdeményezése - beszélgetések folytatása - beszélgetések lezárása Attitűdök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi egy bizonyos szókincs, funkcionális grammatikai ismeretanyag, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. A tanulónak képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására, kulturális többféleség tiszteletben tartására. Közvetett módon fejlesztett kompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció és grammatikai ismeretanyag nagymértékben elősegíti az anyanyelv működésének, rendszerének tudatosítását. Digitális kompetencia A nyelvtanulás során az ismeretanyag megszerzésében, az információgyűjtésben a digitális kompetencia mindennapos fejlesztése jelen van. Szociális kompetencia Csoportmunka (kooperáció) segítségével egymás jobb elfogadásának elősegítése Matematikai kompetencia Számok és egyszerű matematikai műveletek ismerete A hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőkészség, vállalkozói kompetencia A beszédkészség kiemelt fejlesztésével a kreativitást, a helyzetekre való azonnali reagálást fejlesztjük. Interkulturális, interperszonális kompetenciák A célnyelvi országok és hazánk kultúrájának jellegzetességei Kiemelt fejlesztési feladatok: - énkép, önismeret - hon- és népismeret - európai azonosságtudat, egyetemes kultúra - környezettudatosságra nevelés - a tanulás tanítása - lelki egészség 1.1 Közvetlen célok A 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában sikerrel tehetnek emelt szintű érettségi vizsgát. A tanulókban kedvező attitűd és motiváció alakuljon ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt. A megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére. A célok és fejlesztési feladatok meghatározásánál számolunk az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazottakkal, és figyelembe vesszük az Ady Endre Gimnázium jellegét, irányultságát, anyagi 2

3 lehetőségeit, a tanulók létszámát, szükségleteit, képességeit és motivációjuk mértékét valamint a kompetencia alapú oktatócsomag kínálta lehetőségeket. 2. Tervezési, szervezési feladatok 2.1 A tanári felelősség elosztása A nyelvi előkészítő évfolyam sikerének egyik legfontosabb eleme az összehangolt nyelvtanári munka. Fontos, hogy az évfolyam nyelvtanárai közösen határozzák meg a tanítás-tanulás céljait, tartalmait és módszereit. Egy tanuló csoportot egy idegen nyelvből ne csupán egy nyelvtanár tanítson. Ily módon a felelősség jobban megoszlik, a tanárok sokféle segítséget kapnak egymástól, a problémákat könnyebben legyőzik együtt, mivel valószínűleg máshonnan közelítik meg őket. A diákok részéről fontos, hogy többféle tanítási módszerrel találkozzanak, amelyek alapelveikben egyeznek, ezért kiegészítik, alátámasztják és erősítik egymást. Ez növeli a tanulók biztonságérzetét és a haladás élményét nyújtja nekik amellett, hogy enyhít a magas óraszámmal járó egyhangúságon is. A tanárok közötti munkamegosztás ne legyen túl merev és legfőképpen ne jelenjen meg benne a készségek (pl. nyelvtan, országismeret) fejlesztésének szétválasztása. Törekszünk arra, hogy a fontos területeket integrálva tanítsuk, igazodva a tanítás-tanulás folyamatához. 3. Értékelés Ahhoz, hogy a tanulók pontosan értsék, érezzék, mi is történik velük, kielégítő-e a haladásuk stb. ismerniük kell a tanítás-tanulás céljait és az elérhető eredményeket, valamint tudniuk kell, hogyan, miről ismerik fel, hogy elérték a célt. Az egyes órákon folyó munka értékelése mellett elengedhetetlen, hogy a csoportot tanító tanárok rendszeresen beszéljék meg a tanulók órai munkáját, hozzáállását, teljesítményét. Így a tanulók látják, hogy haladásukat, eredményeiket tanáraik azonos mércével mérik. Az értékelés fontos alapelvei: - ösztönző hatás, a kommunikatív nyelvtudás elsajátításához szükséges a tanulók törekvése a nyelv használatára, ezért az órai aktivitás is az értékelés részét képezi. - megbízhatóság, sokoldalúság, változatosság - a négy alapkészség (beszédértés, beszédkészség, olvasáskészség és íráskészség) szintjének folyamatos értékelése - a javítás lehetőségének biztosítása a folyamatos számonkérés révén - az életkori sajátosságok, az évfolyam fejlesztési követelményeinek figyelembe vétele - a tanulók orientálása, szülők tájékoztatása - a hagyományos, minősítő értékelésen túl fejlesztő értékelésre törekszünk /pl.:félévi ill.év végi - részletesebb - értékelés szóban /, lehetőséget adva a tanulóknak az önértékelésre A számonkérés szokásos formái: - az íráskészség ellenőrzésének lehetséges formái: fogalmazás, levélírás, esszéírás, interjú, dialógus, riport, szódolgozat, témazáró dolgozat (a tananyagnak megfelelően, egyenletes időelosztásban) - olvasáskészség ellenőrzése: szövegértési feladatok - beszédkészség ellenőrzése: párbeszéd, képleírás, történet elbeszélése esetleges referátum - a beszédértés ellenőrzése: hanganyag, film feldolgozása. A készségek méréséhez lehetőség szerint az Internet kínálatával is élünk. A tanulói teljesítmények mérésénél fokozatosan alkalmazzuk az új típusú érettségi mérési szempontjait. Elsődleges szempont a beszédszándékok megvalósítása és a tanult lexikai és grammatikai egységek helyes alkalmazása. Az írásbeli munkáknál az elégséges szint eléréséhez 40%-os teljesítmény szükséges /témazáró ill. komplexebb munkák esetében, egy egy készséget mérő, rövidebb terjedelmű munkáknál 50%. A tanulói előrehaladást vizsgák formájában is mérjük. A félévi szóbeli vizsgát januárban tartjuk. Előre kiadott és tanult témaköröket valamint képleírást kérünk a diákoktól. Erre a vizsgára a szóbeli értékelés szempontjai vonatkoznak. A szóbeli számonkérésnél meghatározó értékelési szempontok: - a beszélgetés kommunikatív értéke 3

4 - a szókincs gazdagsága - a kérdésekre való reagálás - a nyelvhelyesség - a helyes kiejtés - a beszédtempó - esetleg a téma több szempontú megközelítése, különböző kompetenciák fejlődése A tanév végén, várhatóan május hónap végén szóbeli és írásbeli vizsga van. A szóbeli vizsga feladatai megegyeznek a félévivel, nyelvi szintjét illetően azonban magasabbak a követelmények. Az írásbeli vizsgán a tanult és begyakorolt feladattípusok közül választunk és a tanult nyelvtani ismereteket illetve lexikát mérjük. A mérés eredményét a témazáró dolgozatok értékelése szerint valutáljuk és minden vizsga eredménye nagy jegyként került beírásra. A számonkérésnek meg kell felelnie az évfolyam sajátosságainak, fejlesztési követelményeinek. A tanulói előrehaladást lehetőség szerint szöveges formában a tanárok konszenzusa alapján évente 1-2 alkalommal értékeljük a félévi és év végi vizsgák után. 4. Házi feladat A nyelvtanulás, mint készségfejlesztés rendszeres, folyamatos gyakorlást igényel, amiben fontos szerep jut a házi feladatoknak. A házi feladat megoldásakor a tanuló újra találkozhat az órán feldolgozott nyelvi elemekkel, gyakorolhatja azokat esetleges más kontextusban alkalmazza őket. Ezen kívül kialakít és fejleszt olyan tanulási szokásokat, melyek végső soron a tanuló önálló, független nyelvtanulóvá válását segítik elő. Ahhoz, hogy a házi feladat hatékony legyen, arra van szükség, hogy: - érdekes és változatos legyen - a tanulók is hasznosnak találják - legyen szerves része, épüljön az iskolai anyagra - kapjon a diák rendszeres visszajelzést róla - ne csak írásbeli készségeket fejlesszen, hanem szolgálja a többi készség fejlesztését is - a nyelvi készségeken túl fejlessze a tanuló egyéni készségeit, képességeit - arányos legyen - időről-időre vonjuk be a tanulókat a házi feladat megszabásába, értékelésébe - kapjanak a tanulók személyre szabott házi feladatokat, tekintettel a különböző tanulási szokásokra. 5. A tankönyvválasztás elvei A Nemzeti Tankönyvkiadón keresztül forgalmazott és akkreditált tankönyvek és taneszközök használatát tartjuk szükségesnek, amelyek a korszerű, hatékony és az új érettségi követelményeinek megfelelő nyelvi fejlődést segítik elő. Olyan tankönyvet választunk, amely: - a kommunikatív nyelvoktatás alapelveire épül - integráltan fejleszti mind a négy készséget (hallott szöveg értése, olvasott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség) - feladatai alapvetően autentikus hang- és írott szöveganyagra épülnek - tematikájában, szemléletben, kivitelezésben a tizenéveseknek vonzó - elegendő lehetőséget nyújt az elsajátítandó anyag gyakorlására. 5.1 Kiegészítő anyagok A tankönyvek kiválasztása mellett fontos, hogy ismerjük és alkalmazzuk azokat a kiegészítő anyagokat /web-site/, melyek egyrészt változatossá teszik a tanulás folyamatát, másrészt célirányosan fejlesztenek bizonyos készséget. Lehetőség szerint kellenek az egy- és kétnyelvű szótárok mellett autentikus anyagok, mint újságok, magazinok, hang- és videokazetták, DVD-k, CD-ROM-ok stb 4

5 A módszerekről Alapok Amint az idegennyelv-oktatásnak általában, a 9. évfolyamon folyó idegennyelv-oktatásnak is alapvető célja, hogy fejlessze a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciáját és ezzel szoros összefüggésben és állandó kölcsönhatásban az általános kompetenciákat. Ez azt jelenti, hogy a nyelvtanulónak itt és most valamint a jövőben, adekvát helyzetekben és szerepekben képesnek kell lennie kommunikatív feladatok megvalósítására és ezek során különböző készségek és stratégiák célirányos alkalmazására. A kommunikatív nyelvoktatás egyik feltétele, hogy a nyelvtanítás-nyelvtanulás során következetesen szem előtt tartjuk az autenticitás elvét, azaz az osztályteremben és annak keretein túl olyan helyzeteket teremtünk, melyekben a tanulóknak lehetősége nyílik a reális szerepekre való felkészülésre. A nyelvtanuló az adott helyzetnek és szerepnek megfelelő nyelvi cselekvés végrehajtása során egyidejűleg ill. egymást követően különböző készségeket és stratégiákat alkalmaz. Ezeket a nyelvtanulás-nyelvtanítás folyamán kell elsajátítania. /autonóm munkaformák/ A fejlesztés folyamatában a kiindulópont mindig az autentikus szövegek recepciója. Az elsajátítás iránya mindenkor a szövegek reprodukcióján és rekonstrukcióján át az autentikus szövegek produkciója felé mutat. A kitűzött céltól függően ugyan más és más pontig kell eljutnia a nyelvtanulónak, de a tanulás-tanítás során nem szabad felrúgni" ezt a logikát, felcserélni a szakaszok egymásutániságát. Annak érdekében, hogy az egyes készségeket kommunikatív szándékai megvalósítására megfelelően tudja alkalmazni, azokat a valós helyzetekhez hasonlóan, a tartalmat középpontba állítva, egymással kombinálva, integráltan kell fejleszteni. A kommunikatív nyelvi tevékenységek és kommunikációs stratégiák eredményes alkalmazása érdekében a nyelvtanulónak kommunikatív feladatokat kell megoldania. Olyan feladatokat, amelyek a kommunikatív cél elérése érdekében megkövetelik a jelentés megértését, tisztázását, kifejezését. Kommunikatív feladat elvégzésekor a feladat sikeres végrehajtásán van a hangsúly, következésképpen pedig a jelentésen, amelynek segítségével a tanulók megvalósítják kommunikatív szándékaikat. A komplex kommunikatív feladatok végrehajtását számos apró lépés előzi meg. Ebben a megalapozó szakaszban van a helye az egyes részkészségek (szókincs, nyelvtan, kiejtés, intonáció helyesírás) és célkészségek (beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskészség) célirányos fejlesztésének. Tanárnak és tanulónak egyaránt világosan látni kell azonban, hogy a készségek izolált fejlesztése nem öncél, hanem a szerves része annak a fejlesztési folyamatnak, mely a készségek integrált alkalmazására irányul. A négy nyelvi alapkészség (beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskészség) fejlesztése feltételezi a szövegekhez illeszkedő szókincs és nyelvtani jelenségek megértését, illetve alkalmazását. Mind a szókincs, mind a nyelvtan tanítása-tanulása során következetesen különbséget kell tenni azok között a nyelvi elemek között, melyeket a tanulóknak elég csupán megérteniük ill. amelyeket önálló nyelvi produkcióikban alkalmazniuk is kell. A nyelvtani szerkezetek megtanulása során érdemes minél gyakrabban a felfedezés módszerét alkalmazni: gyűjtés - rendszerezés - szabályalkotás. Ez lehetőséget ad a tanulóknak arra, hogy önállóan felfedezzék a szabályszerűségeket ill. saját maguk fogalmazzák meg a nyelvtani szabályokat. A szabály ismerete természetesen még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tanuló rögtön képes szövegprodukciójában helyesen alkalmazni is a felfedezett szabályszerűséget, de a felfedezés élménye intenzívebbé és hosszabb távon eredményesebbé teszi a befogadás és bevésés folyamatát. A nyelvtan tudatos alkalmazása egyébként nem feltétlenül szükséges a sikeres kommunikációhoz. Sok esetben elegendő, ha a tanuló helyesen alkalmaz bizonyos kész nyelvi szerkezeteket, beszédpaneleket. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése során mindvégig fontos, hogy a tanulók világosan lássák a nyelvtanulás hasznát, készek legyenek együtt dolgozni a tanárral és egymással a cél érdekében, partnerek legyenek saját tanítási-tanulási folyamatuk alakításában. Fokozatosan meg kell tanulniuk - megismerni képességeiket, lehetőségeiket - felismerni szükségleteiket és megfogalmazni céljaikat - megtervezni tanulásuk folyamatát - kiválasztani a cél eléréséhez szükséges forrásokat, módszereket, stratégiákat, technikákat - együttműködni másokkal - alkalmazni az önellenőrzés és önértékelés módszereit 5

6 - reflektálni a tanulási folyamatot és levonni a szükséges következtetéseket a képességekre, lehetőségekre, célokra stb. vonatkozóan 6. Az intenzív nyelvtanulás sajátosságaiból adódó szükségszerűségek A NYEK keretei között a tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy a szokásosnál jóval magasabb óraszámban tanulják az idegen nyelvet. Az óraszám mennyiségi növekedése azonban nem jelenti azt, hogy a rendelkezésre álló idővel egyenes arányban növekedik a feldolgozható tananyag mennyisége. Ebből következik, hogy a nap vagy a blokk ívét az adott napon tanító kollégáknak közösen kell megrajzolni, ami egyrészt azt jelenti, hogy kerülni kell a tartalmi átfedéseket ill. tudni kell azokat kezelni. A tanév során elsősorban arra kell felkészülni, hogy a kezdeti lelkesedés az intenzív nyelvtanulás esetén még akkor is alábbhagyhat, ha egyébként élvezetesek az órák, a tanulók szívesen tanulják az idegen nyelvet, megfelelően motiváltak. Ilyenkor tanácsos rövidebb-hosszabb időre kiszállni" a megkezdett tanulási folyamatból, pihentetni a felhalmozódott ismereteket, valami mást" csinálni. Ez a más lehet például egy múzeum-projekt, egy vetélkedő anyagának összeállítása, egy interjú-projekt stb. A nyelvtanulás intenzitása más összefüggésben is megváltoztathatja a tanulás éves dinamikáját. Így például a téli szünet vagy más több napos szünetek erőteljesebben kihathatnak a tanulási folyamatra, pozitív és negatív irányban egyaránt: nagyobb mértékű lehet a felejtés, lassúbb tanulóknál beérhetnek a megtanultak stb. Ugyancsak hamarabb jelentkezhet az intenzíven nyelvet tanulóknál a tavaszi vagy év végi fáradtság, ami a nagy óraszám és gyorsabb haladási ütem miatt az átlagosnál nagyobb mértékű kiesést, elmaradást jelent. Mindezeket a jelenségeket el kell fogadni és kezelni kell. Itt (is) fontos, hogy miharabb felismerjük a helyzetet és a tanulókkal/tanulóval közösen dolgozzunk a megoldáson. Fontos a tanításban olyan munkaformák kialakítása, melyek keretében a tanulóknak egyrészt lehetősége nyílik az egyéni képességek tükrében végzett és egyéni szándékok által vezérelt nyelvi cselekvésre, a nyelvvel való kísérletezésre, a nyelv eszközként való használatára. Másrészt azt is megtanulhatják, hogy hogyan tudnak másokkal eredményesen együttműködni egy közös cél érdekében. A párban, csoportban végzett munka során, véletlenszerű párokat, csoportokat alkotva olyan társaikkal is megtanulhatnak együtt dolgozni, akikkel egyébként nem kezdeményeznék a közös munkát, s így nem is lenne lehetőségük alaposabban megismerni őket. A nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkező tanulók feltehetően örülnek annak, hogy intenzíven tanulhatnak egy idegen nyelvet, de ugyanakkor ne felejtsük el, hogy éves fiatalokról van szó, akik nem feltétlenül alkotnak válogatott csapatot, akiket a nyelvtanuláson kívül még számtalan más dolog is érdekel. Ez azt jelenti, hogy a tanítás során számíthatunk egy kezdeti motivációra, de amint arra korábban már utaltunk, a nyelvtanulás intenzitása miatt a kifáradás veszélye a szokásosnál nagyobb, különösen, mert korábban ilyen jellegű tapasztalatokra nem tettek szert, nem feltétlenül tudják azonnal felvenni a tanulás gyors ritmusát. Ezzel függ össze az is, hogy a csoport és az egyén hangulati hullámzásai itt gyakoribbak és erőteljesebbek lehetnek, ami jelentősen befolyásolja a teljesítményt, s ezáltal a tanulási kedvet. Mindebből következik, hogy még a szokásosnál is nagyobb figyelmet kell fordítani a tanulók motivációjának fenntartására. Ennek eszközei lehetnek az izgalmas tartalom, a változatos tevékenységek, a szemléltetés sokfélesége és sokszínűsége, a munka megszervezésének különböző formái stb. Nélkülözhetetlen feltétele a sikerélmény, a pozitív gondolkodás, a nehézségek együttes leküzdésébe vetett hit. Alappillére pedig a tanuló fokozatos önállósodása, tehát az a folyamat, amelynek során egyre nagyobb mértékben érzi önmagát felelősnek saját tanulási folyamatáért. Képzés 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Nyek-es évfolyam A1-B1 A2-B1 B1-B2 B2 B2 /C1/ 6

7 9. évfolyam Alapozó szakasz: Kb óra Követelmények: Beszédértés: egyszerű beszédszituációk megértése Beszédkészség: beszélgetés kezdeményezése szerepjátékokban váratlan fordulatokra való reagálás Olvasáskészség: egyszerű, képpel illusztrált történetet követni megértési készség fejlesztése globális szövegértés Írásbeli készség: kérdésre - adott szempontok szerint - válaszadás egyszerű közléseket tanult minta alapján megfogalmazni egyszerű, strukturált szöveget létrehozni Témakörök: 1. Személyes vonatkozások, család 2. Útbaigazítás 3. Az otthon 4. Napirend 5. Szabadidő Fogalomkörök: - Igeragozás jelen időben és perfektben - Elváló, nem elváló igekötős igék - Főnévragozás, esetek - Számnevek - Alapvető határozók és névmások - Egyszerűbb mondattípusok A felépítés szakasza: Kb. 200 óra Követelmények: Beszédértés: a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos - egyszerűbb - magyarázat megértése összefoglalóbb jellegű kérdések megértése anyanyelvi beszélő egyszerűbb közléseinek megértése Beszédkészség: a beszélt nyelvi tempóra való törekvés adott témakörben ill. szituációban beszélgetés folytatása véleményalkotás 7

8 Olvasáskészség: nyelvileg összetettebb szövegek megértése, feldolgozása az idegen nyelven való olvasás igényének, örömének felébresztése rövid, ismeretlen szöveg önálló feldolgozása Írásbeli készség: jelenségek, események leírása, bemutatása önéletrajz, egyszerű pályázat készítése Témakörök, tartalmak a.) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Nyelvi példák Megszólítás Entschuldigung, Köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Bemutatás, bemutatkozás Das ist Peter. Ich heiße Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Wie geht s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Engedélykérés és arra reagálás Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Köszönet és arra reagálás Danke! Bitte. Bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem! Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Herzlichen Glückwunsch zum! Danke. Fröhliche Személyes levélben megszólítás és Elbúcsúzás Weihnachten. / Gute Besserung! Liebe Viele Grüsse. Dein(e) Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Nyelvi példák Sajnálkozás Es tut mir Leid! Öröm Ich freue mich, dass / Toll! Elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass Csodálkozás Oh, das ist aber schön! Remény Ich hoffe, du kannst kommen! Bánat Schade, dass Bosszúság Das ist aber schlimm! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Nyelvi példák Véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach Valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése Egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! Érdeklődés, érdektelenség Ich interessiere mich für (nicht). Tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! Akarat, kívánság, képesség, szükségesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich soll, ich muss, ich darf lehetőség, kötelezettség Ígéret, Ich mache das schon! Dicséret, kritika, Klasse! Blödsinn! Szándék, terv Ich will... 8

9 Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Nyelvi példák Dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist Meine Mutter ist Kommunikációs szándékok Nyelvi példák Események leírása Zuerst, dann, zum Schluss. / Es war einmal Információkérés, információadás Wie ist? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du? / Können Sie mir bitte sagen? Igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, Tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass / ob.. Bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Nyelvi példák Kérés Gib mir bitte! / Kannst du bitte? Tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Javaslat és arra reagálás Möchtest du? Ja, gerne! / Können wir gehen? Meghívás és arra reagálás Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Nyelvi példák Visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! Nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. Betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, Präsens,Perfekt, létezés kifejezése sein, es gibt Fogalomkörök nyelvi kifejezései Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Valenz der Verben, Funktionsverbgef. Birtoklás kifejezése Jelenidejűség Múltidejűség, Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum (csak haben, sein) Perfekt Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Er hatte ein Fahrrad. Sie haben schon alles getan. Jövőidejűség Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu Hause. Személytelenség es Es ist kalt. Es regnet. Haben, gehören Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. Wessen? Das Buch von Peter, Von, -s Peters Geschichte Possessivpronomen Das ist meine Familie. 9

10 Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás Präpositionen mit A/D: an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um, Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von, Időbeli viszonyok Gyakoriság Wie oft? selten, manchmal, immer, nie Mennyiségi viszonyok Törtszámok Minőségi viszonyok Modalitás hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino. Gehen Sie durch den Park! Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma. Ich gehe jeden Morgen in die Schule. Időtartam Wie lange? eine Woche, von bis, den ganzen Tag, Időpont In, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat határozott mennyiség Határozatlan mennyiség Felszólítás Alles, viel, wenig, nichts alle, einige, keine Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleiche mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens) Esetviszonyok Névszók a mondatban Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv Logikai viszonyok Alárendelések Kausalsatz Objektsatz Fragesatz Temporalsatz eins, zwei erste, zweite Drittel eine Portion Pommes Ich habe viele Bücher, aber wenig Zeit zum Lesen. Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Dieses Buch ist besser, als. Er ist nicht so alt, wie Das Bild ist am schönsten. Ich möchte ein Eis. Er kann nicht schwimmen. Er wollte nach Hause. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Ich zeige den Schülern Bilder. denn, weil, Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst..wenn. Függő beszéd Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. 10

11 Szövegösszetartó eszközök kötőszók, névmások und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, Témakörök: 1. Családi és közösségi kapcsolatok, ünnepek 2. Étkezés 3. Szórakozás,hobbi 4. Divat, öltözködés 5. Közlekedés 6. Tanulás,iskola 10. évfolyam Cél: A Közös Európai Referenciakeret szintmeghatározásai alapján az A2-B1 szint elérése A tanuló megért olyan mondatokat és szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tudja a tanult nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről. Témakörök 1. Személyes vonatkozások, család - életrajz, fordulópontok - a mindennapok, személyes tervek, - kapcsolatok, ünnepek - a család szerepe - munkamegosztás - családi munkamegosztás, generációk együttélése 2. Környezetünk - otthon, lakóhely és környéke, szórakozási lehetőségek, nevezetességek - növények, állatok a környezetünkben, időjárás 3. Iskola - a saját iskola bemutatása, tantárgyak, órarend, tanulmányi munka, nyelvtanulás, nyelvtudás, iskolai élet, hagyományok 4. Életmód - napirend, időbeosztás, az egészséges életmód, testmozgás, étkezési szokások, - ételek, kedvenc ételek gyakori betegségek, baleset - étkezési szokások hazánkban és más országokban - ételspecialitások 5. Ember és társadalom Külső és belső jellemzés, a tizenévesek világa, ünnepek, öltözködés, divat, vásárlás, szolgáltatások, hasonlóságok és különbségek az emberek között 11

12 Fogalomkörök: Igeidők, igemódok Modalitás Határozók, névmások Mondatfajták Tempusformen Hilfsverben der Modalität /Pra. Prat,Perf,Pq/ Trennbare/untr. Verben Pronomina Praepositionen Konjunktionen Zusammengesetzter Satz Verneinung Kongruenz Valenz der Verben Substantiv Adjektiv Numeralien Követelmények: Beszédértés: Természetes tempójú beszéd rádió-,tévéműsorok stb. globális értése a szövegösszefüggés felhasználásával Beszédkészség: Az életkornak és érdeklődésnek megfelelő témakörökben konkrét kérdések megválaszolása Olvasáskészség: A tanuló tudásszintjének megfelelő szöveg értelmezése az idegen nyelven való olvasás igényének, örömének felébresztése rövid, ismeretlen szöveg önálló feldolgozása Írásbeli készség: egynyelvű szótár használata a hivatalos levélforma ismerete Cél: A B1, azt követően a B2 nyelvi szint elérése 11. évfolyam B1: A tanuló megérti a fontosabb információkat a gyakorlati élethelyzetekhez kapcsolódó hétköznapi szövegekben, pl. iskola, szabadidő, munka. Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklődési körébe tartozó témákban. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket. 12

13 B2: A tanuló megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákban. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Témakörök: 1. A munka világa - diákmunka, (nyári) munkavállalás - pályaválasztás, továbbtanulás - divatszakmák, hiányszakmák 2. Szabadidő, művelődés, szórakozás - szabadidős elfoglaltságok, hobbik (mozi, színház, koncert, kiállítás) - sport - olvasás, kulturális események - rádió, tv, videó, számítógép, internet - a szabadidő helyes eltöltése - szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - a könyvek, média és az internet szerepe, hatásai 3. Utazás, turizmus - (tömeg)közlekedési eszközök - nyaralás itthon ill. külföldön - utazási előkészületek, tervezés és szervezés 4. Életmód - betegségek, gyógykezelések - egészséges életmód - wellness, fitness Fogalomkörök: A szenvedő szerkezet, elváló és nem elváló igekötős igék, Plusquamperfekt, kettős kötőszók, a jövő idő, feltételes múlt, főnévi igeneves szerkezetek, módbeli segédigék szubjektív jelentése, függő beszéd A 12. és 13 évfolyam Cél: az európai Közös Referenciakeret szintleírása szerint elérni a B2 szintet mind a négy nyelvi kompetenciában: Olvasásértés (receptív):a jelenkor fontos problémáit és a társadalmi helyzetet leíró cikkeket és beszámolókat megérti, kortárs prózai szövegeket tud értelmezni. Hosszabb szövegekben gyorsan meg tudja keresni a kulcsinformációkat és felfedezi az új tartalmi elemeket. Íráskészség (produktív): Az őt érdekelő és érintő témákról részletes, világosan szerkesztett szöveget tud írni. Fogalmazási feladataiban információt ad át, érveit felsorakoztatja és ellenérveket mutat be. Tud olyan levelet írni, melyben bizonyos események és tapasztalatok személyes vonatkozásait részletesen és összefüggően teszi közzé. Hivatalos levelekben a levél formai és stíluskövetelményeinek megfelelően fogalmaz. Hallott szöveg értése (receptív): Képes hosszabb előadások, beszélgetések szövegét megérteni, a komplex érvelést követni, ha ezek témája érdeklődési körébe tartozó. Tv műsorok, rádióadások, játékfilmek szövegét megérti. 13

14 Szóbeli kommunikáció(produktív):érdeklődési köréhez tartozó témákban részletes, áttekinthető képet tud adni, álláspontját közzéteszi, a különböző előnyöket és hátrányokat vázolni. Számára ismerős témájú vitákban aktívan részt vesz, meggyőz, érvel, tanácsot ad, javaslatot tesz, kérdést intéz, utánakérdez, kifejti kételyeit, indokol. Felhasznált tankönyvcsalád: Hueber kiadó- em neu Brückenkurs Tankönyv és munkafüzet Témakörök az érettségi követelményeknek megfelelően: A munka világa: Munka és szabadidő;munkavállalás itthon és külföldön A család : Család a 21. században;az egyén életcéljai, emberi kapcsolatok Ember és társadalom: Ünnepek és népszokások,előítéletek, társadalmi problémák és viselkedési formák, ünnepek, öltözködés és divat Az iskola: Iskolatípusok, az iskolarendszer, iskolai események, Ady-s hagyományok Életmód: Étkezés; szenvedélybetegségek, gyógyítás,alternatív gyógymódok Szabadidő, szórakozás, művelődés:; A szabadidő jelentősége, sport, élsport, extrém sportok, könyvek, média, az internet szerepe és hatásai Utazás:Az idegenforgalom jelentősége, az utazás formái, ennek előnyei, hátrányai Környezetünk: Lakóhely,környezet, környezeti károk, környezetvédelem Technika és tudomány: A technikai és tudományos fejlődés szerepe és hatásai, a technikai eszközök szerepe mindennapi életünkben Nyelvtani ismeretek: - A feltételes mód - Célhatározói mondatok - időhatározói kötőszók és előljárók - a szenvedő szerkezet - vonatkozói mellékmondatok - függő kérdések - tagadás - a melléknév fokozása - a melléknévi igenevek 14